Sziasztok,
bankot keresek, ezért gondoltam, megpróbálom kinyerni a HUP-ból a tapasztalatokat :)
Néztem már mindenféle hülye összehasonlítást meg leírást (pl.: http://bankvaltas.hu/ , http://www.privatbankar.hu/bank/folyoszamlak/osszehasonlitas , stb. ) de sokszor egymásnak ellentmondó eredményeket adnak, ráadásul nem is nagyon az én szempontjaim szerint.
Az új számlának kb. a következőket kellene tudnia:
- Devizaszámla (pl. EUR-ban vezetve, az árfolyamkockázat csökkentésére)
- Legyen hozzá valami megtakarítási számla lehetőség (pl. valami rövidebb idejű lekötés)
- Folyószámla-rész különféle nemzetközi tranzakciókhoz (havonta átlag 1-2 utalás oda-vissza)
- Tartozzon hozzá olyan kártya (lehetőleg egy külön számlaszámmal/korlátozott számlával/stb.), amivel könnyen lehet vásárolni a nagyobb oldalakon is (pl. Amazon, Lufthansa, stb.)
- A kártya külföldi használata (ATM, vásárlás) ne legyen túl drága (ez nem annyira fontos, évente 3-4 alkalommal kell csak, nem baj, ha ez nem a legolcsóbb, csak ne legyen valami kiugróan drága)
- Jól működő webguis netbank felület, online ügyintézés (!!!)
- Az előbb felsorolt szolgáltatásokat minél olcsóbban tudja
Ami határozottan NEM szempont, az a forintalapú tranzakciók, csoportos beszedések költségei, stb. ilyesmire van másik számlám.
- 10551 megtekintés
Hozzászólások
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát, nem tudom...
Nem látom, hogy lenne lakossági devizaszámla-szolgáltatásuk (de lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet), ill. az ilyen és hasonló feketeöves ipari bullshit nem valami megnyerő:
https://www.magnetbank.hu/?page=fenntarthato
https://www.magnetbank.hu/?page=felelossegvallalas
Ráadásul nem is hallottam róluk eddig, ami bizalmi szempontból (PSZÁF felügyelet ide vagy oda) szerintem sokat számít.
De azért köszönöm a tippet, most már legalább tudom, hogy ilyen is van.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pedig én is ajánlanám. Van devizaszámlájuk, és kecsegtetők a kondícióik, pl. kamatok. Imho ez a "bullshit" nekem vonzóbb...
Szerintem inkább a kondíciókat keresd minden bank honlapján: http://www.magnetbank.hu/pdf/Hirdetmenyek/MagNet_Hird_Penzforg_Magansz…
--
The Net is indeed vast and infinite...
http://gablog.eu
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Engem csak a feltételek érdekelnek és így kerültem én is a HBW Express Bankhoz, amelyet ma már MagNet Banknak neveznek. A piacon ők adják a legjobb kamatot és ezt nem feltételesen (új pénzre), hanem állandóan.
Minden megtakarításnál a pénzintézet OBA garanciáját keresd!
Lásd a biztosított bankok listáját:
http://www.oba.hu/index.php?m=tagintezetek&i=0
Ezek közül mindegy melyiket választod, a megtakarításod a kamattal együtt 50'000 euróig vagyis 14 millió Ft-ig biztosítva van.
Ha ennél több pénzt helyezel el egy bankban, csak akkor gondolkodj a bank hátterén!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
megtakarításod a kamattal együtt 50'000 euróig vagyis 14 millió Ft-ig biztosítva van
Naja, mert pont ki is tudná fizetni mindenkinek...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez allami betetgarancia. Ha a penzintezet a betetgarancia hatalya ala esik, akkor az allam jotall a betetekert a fenti osszeghatarig.
Eppen ezert van, hogy a bankoknak sokkal szigorubban szabalyzott a mukodese es a merlegkozzeteteli kotelezettsege, mint mas gazdalkodo szervezeteknek.
Azt egyebkent kevesen tudjak, de ha egy bank csodbe megy, akkor a betetek jo nagy reszet (akar tobb, mint 80%-at) ki tudja fizetni. Persze nyilvan itt is vannak trukkok, emiatt a kisbetetes sajnos kevesse tudja ervenyesiteni az erdekeit, de egy korrekten kivitelezett csodeljaras utan nem lenne olyan nagyon szornyu a helyzet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
AXA bank egyertelmu... nezd meg.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azt sajnos nem tudom, hogy devizaszamlajuk van-e.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem AXA-nál van a céges számlám. Kellett volna EUR, azt mondták, csak forinttal dolgoznak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A WEBbankjukról is ez a véleményed ?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én ERSTE user vagyok és elég korrektek, és precíz volt idáig a szolgáltatásuk, ügyfélszolgálatuk. Amit felsoroltál az én konkrétan mindet használom, él és virul. Egyetlen apró szépséghibája van a dolognak, de ez nem a bank hibája - hogy igazából a kamat EUR alapon a "jajjdekevés" kategóriát se üti meg itthon sehol, és célszerűbb valahol külföldön - számlát nyitni és ott megtakarítani, de ott is egyre divatosabb hogy majdnem semmit se kapsz a megtakarításodra. UI: A nemzetközi tranzakciók SEPA rendszerben mennek - jelentem az ő dombornyomott kártyájukkal tökéletesen megy.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én is az ERSTE banknál vagyok. Van nekik olyan, hogy online értékpapír számla, amin lehet EUR alapú befektetési jegyeket is venni, amikkel jóval magasabb hozamot érhetsz el, mint a banki betétekkel, ráadásul likvid, néhány napon belül hozzányúlhatsz a pénzedhez ha kell, nincs olyan, hogy lekötötted fél évre és elveszik a kamat ha hamarabb hozzányúlsz. Persze itt azért óvatosabbnak kell lenni, mint a normál banki betéteknél, itt veszíteni is lehet. Ugyanitt akár tőzsdézhetsz is, ha értesz hozzá. Szerintem nagyon jól használható rendszer.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Unicredit devizaszamla, sima mastercard standardal, elobb ingyenes/ho, utobbi 4K/ev.
Unicreditnel amugy meglepodtem azon, hogy ha van forint/eur/usd/akarmi szamlad, akkor a bankkartyahoz be lehet allitani oket ugy, hogy ha epp USD-ben terhelnek meg akkor az usd-rol, EUR->eur-rol vegye le a penzt, kis minimalis tranzakcios koltseget sporolva ezzel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gránit Banknál van valaki?
Most találtam rá az oldalra. Első ránézésre az derült ki, hogy szinte minden ingyenes, és 100% magyar tulajdonban van. (Nemrég nyílt meg a bank.)
Sőt lekötés nélkül is fizetnek kamatot. Pont, mint az AXA, csak itt nincs számlanyitási díj sem! (Axánál több ezer forint a számlanyitási díj.)
Frissítés: közben megnéztem alaposabban is, az eddigi legjobb feltételek, amit banknál láttam! Érdemes ránézni a honlapjukra.
De ismeri valaki őket?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez tudtommal a Demjannak az uj bankja. Tenyleg erdekes a kondicios lista, ha ez tenyleg igaz (csak nagyon gyorsan futottam at a hirdetmenyt), akkor csak a szolgaltatas minosegevel lehet "gond" majd.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, a Demján Sándor bankja. Azért lehetnek ilyen olcsók, mert eleinte veszteségesen fognak működni, 2014-re terveznek profitot.
Én is megnéztem a kondíciós listát, az egyik legjobb, ha nem a legjobb bank (árakat és a kamatokat tekintve).
Nekem a lekötés nélküli kamat is fontos, más bankoknál ha csak áll a pénzed, 0,1%-ot fizetnek rá, itt viszont jegybanki alapkamat -2% a lekötés nélküli kamat.
Igaz, az Axa Bank valamivel nagyobb lekötés nélküli kamatot ad, de náluk van 6800 Ft számlanyitási díj (a Gránit Banknál ingyenes), és 2000 Ft kártyadíj / év (Gránitnál 950 Ft).
És az AXA nincs rajta az OBA által biztosított bankok listáján: http://www.oba.hu/index.php?m=tagintezetek&i=0
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Gránit Bank elődje volt a Milton Bank, előtte pedig 1985-ben hozták létre Általános Vállalkozási Bank (ÁVB) Rt. néven, majd később a német WestLB AG tulajdonába került. A Wallis tavaly előtt vásárolta meg a bankot, de néhány hónappal később eladta Demján Sándornak.
Demján megmondta a frankót: "örök cselédsors vár a magyarokra"
Forrás:
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/demjan-orok-cseledsors-var-a…
Friss vélekedése szerint "Magyarországnak lesz egy tízéves felívelő pályája"
http://www.mfor.hu/cikkek/Demjan__Magyarorszagnak_lesz_egy_tizeves_feli…
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem ismerem ezt a vg.hu-t, de ilyen címadás után valahol az Index és a Velvet közt lehet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Vegulis az egyetlen rendes gazdasagi napilap netes reszerol beszelsz (ami persze lehet fuggetlen szinvonalu az ujsagtol).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mindenesetre ilyen bulváros címadás után nem sok bizalmam van benne.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Demjántól kérdezd, miért mondta.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igazából arra gondoltam, hogy
Demján: "örök cselédsors vár a magyarokra"
vs.
"Ha gyorsan bevezetnék az eurót, mielőtt 80 százalékig felzárkózunk, akkor – megint mondok egy jóslatot – örök cselédsors vár a magyarokra."
A kettő közt azért van egy ici-pici különbség.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Demján annyira gazdasági szakértő mint "profi pókeres".
---
KORPIKLAANI-Tequila http://youtu.be/wzEahz7pa7k
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pár helyesbítés az AXA kapcsán:
- éves kártyadíj nincs, megújítási díj van; ez 1000 Ft / kártya / alkalom, azaz - 2 éves érvényességgel kalkulálva éves 500 Forint (egyben vonják nyilván).
- a kezdeti 6.800 forint két dologból tevődik össze: 2.800 forint számlanyitási díj és 4.000 forint örök-netbank díj. Nyilván szokatlan, mert máshol nincs de a kamatokkal kifejezetten jól visszaadják ezt az összeget. Már a befizetett számlanyitás után is felszámolnak neked kamatot (jó, persze egy gyufára nem elég de gesztusnak jó, ráadásul tényleg működik náluk a napi kamatszámítás és a havi jóváírás is; lekötés nélkül)
- az AXA valóban nem tagja az OBA-nak; ennek az oka az, hogy a Belga Letét és Pénzügyi Eszközvédelmi Alap által bitosított, max. 100 ezer euró betéti összegig
- a Gránitnál havi 5 utalás van ingyen, utána már nem ingyenes
- az AXA -nal semmilyen devizaszámla nincs, és a külföldre utalás sem lehetséges (még... talán a jövőben megszerzik a szükséges engedélyeket). A fogadás természetesen működik.
- pénzfelvételi díjak: Volksbank automatáknál 50 ft / alkalom, egyéb: 260 Ft / alkalom, postai POS terminál: 360 ft / alkalom. A "per alkalom" azért fontos, mert a legtöbb banknál a saját ügyfelek számára is felszámolnak kifizetési jutalékot nagyobb összeg esetén. (most több százezres, és ennél nagyobb összegekre gondolok, mivel ez jellemzően bankfiókban történik és nem ATM-nél)
- a pénzbefizetésnek van díja: 0,36% + 74 forint. Ez sárga csekken müxik, mivel egyetlen bankfiókban sincsen készpénzforgalom. (számlára vagy csekkel juttatsz pénzt, vagy ofkorsz másik számláról fogadhatsz utalást)
- utalgatni ingyenesen lehet korlátlanul
- csoportos beszedések is ingyenesek
- biztos kifelejtettem csomó mindent, de ha van kérdés akkor megpróbálok rá válaszolni.
Én kifejezetten javaslom az AXAt; mellé egy másik bankot is akár, ha szükség van devizás szolgáltatásokra is. (nálam kb. ez a konfiguráció)
Ps.: Nem, nem dolgozom nekik. De anno dolgoztam:)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Gránitnál korlátlan átutalás van ingyen, a vállalkozói számlánál van csak megkötés.
Az Axánál az a gond, hogy nincsen lekötött betét, csak a lekötés nélküli kamat. A Gránitnál ott van a rugalmas betét. Ha kivárod a 6 hónapot, akkor 6,5% az EBKM, ez már jobb az AXA 5,25%-ánál. De ha hamarabb feltöröd, akkor is jó kamatot fizet.
Igazából ahogy nézem, nem sok különbség van a két bank között. A többi banknál nem adnak ilyen magas lekötés nélküli kamatot. Van viszont sok helyen pénzpiaci alap, de azoknál mindig van vételi és/vagy eladási jutalék, ezzel és az alapkezelési díjjal együtt már alacsonyabb hozamot ad, mint a lekötött betét. Ezek a pénzpiaci alapok nagy lehúzások, a semmiért vonják le a pénzt. 80%-ban bankbetétbe teszik a pénzt, 20%-ban diszkontkincstárjegybe, ezt bárki meg tudja csinálni. Innentől csak az alapkezelési díj miatt van eltérés az egyes pénzpiaci alapok hozamai között.
A reális alapkezelési díj 0,2% / év volna. Az OTP pénzpiaci alapban 300 milliárd Ft van, és 1,5% az éves alapkezelési díj. Ahhoz képest, hogy néhány ember elég az alap működtetéséhez (meg egy iroda), elég jó fejős tehén. 4-5 ember kitermel 4,5 milliárd forintot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az axa-nál is van lekötési lehetőség. A részleteket nem tudom, de küldtek valami ilyen tájékoztatót ha jól emlékszem. Nem nagyon olvasgatom az ilyeneket.
http://www.axabank.hu/index.php?ID=298&LID=hun
És számomra még fontos, hogy a noname bankokban valahogy nem bízom. Erről a gránitról még soha nem hallottam.
_______________________________________________________________
Thanks Michael
"nem azzal van a baj, hanem azzal, hogy mit szeretnék, arról nincsen fogalmam." By vasy05
Macbook & MAC OS X
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát igen, mivel december óta léteznek ilyen néven. Viszont ez előnyökkel is jár. A vállalkozói oldalukon pl. oda van írva, hogy egyedi számlavezetési igénnyel keressem meg őket. Meg is kerestem őket, meglátjuk, hogy lehet-e velük alkudozni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Most jó a kondíciós lista, aztán szép lassan fel fogják hozni profittermelő szintre. Ennyi.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jól hangzik, azért itt is van egy turpisság a magas kamat csomagban, érdekes módon 5500 az éves kártyadíj, szemben a másik csomag 950ft-jával.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, de ehelyett lehet igényelni a megtakarítási számlát, 100 Ft havidíj és 500 000 alatt 4% a lekötés nélküli kamat. Csak ez annyiban rosszabb, hogy két számlád lesz, és át kell köztük vezetgetni.
Viszont a rugalmas lekötött betétet is érdemes megnézni: https://www.granitbank.hu/lakossag/rugalmaslekotottbetet
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
elgondolkodtam mennyivel lenne előrébb ez az ország ha az emberek magyar bankokban kamatoztatnák a pénzüket és nem a külföld fölözné le a profitot
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
és, mennyivel?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez engem is érdekelne. Gondolom kikerested az adatokat, és az alapján jutottál valamilyen végeredményre.
Ha már sikerült összegyűjtened az adatokat, akkor közzé is tehetnéd. Engem például érdekelne, bankokra lebontva, hogy melyik bank mennyi
- betétet gyűjtött össze;
- mennyi hitelt folyósított, és ebből mennyi kaptak a vállalkozások/vállalatok és mennyit a magánszemélyek;
- éves szinten mekkora volt az adózás előtti nyereség;
- mennyi adót fizettek be az országunkban;
- a nyereségük hány százalékát vitték ki.
Előre is köszönöm a segítségedet.
-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ilyesmiket a PSZÁF oldalain érdemes keresni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Akkor most ezt mondjuk nem értetted, de lépjünk tovább.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miért, te hogy értetted? És honnan tudod, hogy ironcat hogyan értette? :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Talán jobb osztályzata volt szövegértésből? :-)
Rengeteg idő kell ahhoz hogy ezeket az adatokat összeszedd egy helyre, még akkor is, ha egyenként mindegyik megtalálható a PSZÁF oldalán. Még akkor is, ha csak a 10 legnagyobb bank adatait gyűjtöd össze. A lényeg pont az lenne, hogy a szál indítója elgondolkodott ezeken a dolgokon, tehát -- minden bizonnyal -- összegyűjtötte már ezeket az adatokat.
Ezeknek az adatoknak az összegyűjtése nélkül legfeljebb csak fantáziálni lehet az adott kérdésről.
-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
en elegge nacionalista es jobbos vagyok, de sajnos az OTP kifejezetten visszael azzal, hogy sokan csak azert valasztjak oket, mert "a magyar bankban megbizunk, az a mienk" holott joval rosszabbak a csomagjaik, ha utananezel (persze van mas maygar is, pl. Sopronbank, de az emberek tobbsege a te elved miatt az OTP-t valasztjak).
A gazdasagunkat inkabb az teszi tonkre, hogy mindenki osszevissza agyatlanul vallalja a hitelt, es kozben masik fulevel hallja, hogy "ongondoskodas", igy oszsevissza befektetget, eszre sem veve, hogy parhuzamosan megy egy hitel es egy befektetes, mindezt ugy, hogy hitelre fizeti a 20%-os kamatot evente, befeketetesebol meg ugyanazert az osszegert kapja majd egyszer a 8%-ot. Ha nem csinalna semmit (se hitel, se befektetes), jobban jarna, de legoptimalisabb nyilvan az, ha csak befektet az ember (lehetoleg olyan dologra, amire el is kolti majd, pl. autot/lakast nem hitelre vesz, hanem elore gyujt ra). Nem, inkabb vegyunk 5 evvel korabban 10 millioert autot, mint 5 ev mulva jelen/jovoerteken 3 millioert
A fogyasztas sokkal optimalisabb lenne a tarsadalom szamara, es a gazdasagnak is jobbat tenne, mint a megtakaritas
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az OTP-nek a nagy része is külföldi kézben van, ha már erről van szó.
Aki több hitelt vesz fel, mint amennyit kéne (hiszen marad még pénze), az tényleg hülye. Persze a bankok megpróbálják rábeszélni az embert.
"A fogyasztas sokkal optimalisabb lenne a tarsadalom szamara, es a gazdasagnak is jobbat tenne, mint a megtakaritas"
Van, ahol igaz, de Magyarországon túl kevés az emberek nagy részének a megtakarítása. Miért lenne jó, ha több lenne? Pl. épp azért, mert nem kéne hitelt felvenni, ha vmi nagyobb kiadás van, és nem halna éhen, ha pár hónapra munkanélküli lesz. És ha nem olyan kevés pénze lenne az embereknek, amennyit egyáltalán nem kockáztathatnak pl. részvénybefektetéssel, akkor a cégek se lennének nagyrészt külföldi tulajdonban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
munkanelkuliseg pl. azert van tobbek kozt, mert nincs fizetokepes kereslet (1929-es valsagban is ez tortent, nem veletlen, hogy kozmunkaval oldottak meg ezt a kerdest), vagy ha van is penze valakinek, penze felet hiteltorlesztesre, masik felet pedig ratukmalt megtakaritasra kolti. Ebben az orszagban midnenki szolgaltatasbol akar elni, holott az iparunkat kene rendbetenni meg a mezogazdasagunkat.
Ha tul jo a foglalkoztatottsag, akkor meg ugye az inflacio magas. Ezt hasznalja ki pl. a sved joleti allam, akiket kotelezni akartak az Euro bevezetesere, es direkt kilognak mindig az inflacioval a dekretumokbol, hogy megmaradhasson az eros koronajuk a harmatgyenge Eurohoz kepest
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igaz, hogy ha nem tartalékol az ember, hanem fogyaszt, az élénkíti a gazdaságot; viszont ha van megtakarítása, akkor ha munkanélküli lesz, akkor is fizetőképes fogyasztó marad, így enyhítheti az esetleges válságot. Érdekes, de bonyolult lehet ezt modellezni.
Persze amikor megtakarításról írtam, nem azokról beszéltem, akiknek még hitele is van. Nyilván az össz vagyon (megtakarítás-hitel) számít, és nyilván az az ésszerű, ha a kettő közül csak az egyik van (ebben egyetértünk).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Öngondoskodás? Miről beszélsz? Majd állambácsi ad neked nyudíjat, addig is vigyáz a pénzedre... Az öngondoskodás függetlenné tesz, és ez a jelenleg regnáló társaságnak nem tetszik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én Angliában dolgozom, az itteni bankszámlámon van a pénzem... és a bank szinte semmi kamatot nem fizet.
Pl. van egy max. összeg, ami felett nem kamatozik, de alatta is alacsony nagyon.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Svajcban sincs maskepp :)
a befektetesi szamlankon 0.375% az eves kamat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Iigen, mindenki tudja, hogy ott robotolsz, köszönjük az újabb megerősítését, de hidd el, senki sem sajnál emiatt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
kozoltem egy tenyt, arrol mar nem tehetek, h frusztralt vagy :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lemaradt a :), mert döglődik az otthoni billentyűzetem...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
engem pl. kifejezetten erdekel, hogy ott milyen lehuzas megy (masfajta, de mindnehol megy valamilyen)
Es szerintem nem onsajnaltabol irta, hanem ha valaki netan oda akarna koltozni (irasai alapjan pl en rajottem, hogy messzirol kerulom majd Svajcot, Londonhoz kepest plane, ahol tonnaszamra van ismeros is) :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
ez volt a cel, csak zeller lehet nem aludta ki magat ;-)
amugy nincs lehuzas, szerintem. ingyenes barmelyik atmbol barmennyiszer a penzfelvetel (akar euroban is vehetek fel, vagy fizethetek be), az utalas, a csoportos beszedes, a minden.
ami borsos, az a kartyak ara, egyes bankoknal 40-100 frank kozott/kartya, ill a szamlavezetesi dij ahol mi vagyunk, ha nincs 10k CHF -ed, akkor 30 CHF/ho, ha van, akkor csak 15
(nekunk most egy evig ingyenes, mert csaladi szamlat nyitottunk)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
en "lehuzas" alatt azt ertettem, amit pl. a biztositasokrol irtal korabbi blogpostodban, egy kifejezetten bankkal foglalozo orszagban a minimum az ingyenes ATM keszpenzfelvetel, mar USA-ban se vonnak le ilyenert tudtommal (fixme)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a biztositas az usaban sem olcsobb :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
de nem biztos, hogy kotelezo :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mégis melyik lenne az a bank ami magyar kézben van?
_________________________________________________________
Thanks Michael
"nem azzal van a baj, hanem azzal, hogy mit szeretnék, arról nincsen fogalmam." By vasy05
Macbook & MAC OS X 10.5.8.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
En meg mindig az Unicredit Bonusz csomagot ajanlom.
Ingyen van minden :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jó, de hová teszed a szabad pénzösszeget? Az Axánál és a Gránitnál az a pláne, hogy nemcsak ingyen van, de még rendes kamatot is fizet a lekötetlen pénz után.
Látom, hogy lehet venni az Unicreditnél pénzpiaci alapot, de van 500 Ft vételi és eladási díj, úgy már nem éri meg.
Nézegettem mostanában a pénzpiaci alapokat, arra jutottam, hogy egyik sem éri meg. Helyettük jobb megoldás a lekötetlen betét után járó látra szóló kamat, vagy az akciós lekötött betétek.
Pofátlanul sok alapkezelési díjat vonnak le. Egy pénzpiaci alapnál iszonyú sok az évi 1,2-1,5% alapkezelési díj, erre még rájön a vételi és eladási jutalék.
Számold ki, ha csak évente átlagosan 200 000 Ft-ot tartasz lekötetlenül a számlán, és az kamatozna évi 4%-ot, akkor kamatadót levonva is kb. 500 Ft-ot nyersz havonta.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Jó, de hová teszed a szabad pénzösszeget?"
Akciós betétbe. 6 hónap lekötésre 6%, 2 hónapra 5.5%-ot adnak, és ha feltöröd, akkor is 4%-ot adnak a lekötés alatti időre (azaz lényegében látraszóló 4%, csak külön kell kérni, és csak 250 ezer fölött lehet).
"Egy pénzpiaci alapnál iszonyú sok az évi 1,2-1,5% alapkezelési díj"
Ez emlékeim szerint csak maximum; mindenesetre alapkezelési díjastul is jobban teljesített, mint pl. az OTP vagy K&H pénzpiaci alapja. Persze ha az ember 2 hónapra se tudja lekötni a pénzét, akkor tényleg sok az 500 Ft.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Penzpiaci alapba persze hogy sok, azok nem hoznak semmit se :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nezd, ha a te "sporolt" penzedet megterheli az 500ft veteli+eladasi dij, akkor teljesen felesleges barmifele "befeltetesben" gondolkodnod. Nehany szazezer forintot, mint te irtad teljesen felesleges lekotni, rohejes kamatot hoz, ami max arra jo hogy nehany SMS-dijat megsporoljon.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem mindenképpen szempont lenne az, hogy az adott bank legalább 51%-ban magyar tulajdonú (+ ha lehet, kisebb regionális bank) legyen, így egyrészt nem támogatod a profitszivattyút, melyen keresztül milliárdokat visznek ki a multik az országból, másrészt sokkal nagyobb eséllyel fog egy kis, regionális bank adott területen a helyi adottságoknak és érdekeknek megfelelően befeketetni. Egy 100%-os magyar tulajdonú bankot ismerek, ez a Kinizsi Bank (magam is ennek vagyok az ügyfele, bár nekem csak egy forintos folyószámlám és megtakarításim van), illetve a TakarékBank, mely 62%-ban magyar - ezek nagyrészt kielégítik a felsorolt igényeid. További tulajdonosi információkat a Bankszövetség éves jelentéseiben találsz. Úgy gondolom, mindenképpen fontos, hogy kiket támogatsz azzal, hogy megadod nekik az esélyt, hogy a pénzedből még több pénzt csináljanak, tehát forgassák.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Akkor még idevehetjük a Gránit Bankot is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Véleményem a "multik külföldre viszik a pénzt" témáról:
Adott méretű bankrendszerhez (de itt bármilyen más cégekről is szó lehet) adott mennyiségű tőkére van szükség. Ha a magyaroknak nincs ennyi pénze, amit magyar bankrészvénybe fektetnének, akkor szükségszerű, hogy a bankrendszer egy része külföldi tulajdonban lesz.
Tehát a bankrendszerben (és így a profitjában) a magyar részesedést csak úgy lehetne növelni, ha a magyarok többet fektetnének (bank)részvénybe. Másrészt amennyi befektetni való pénze van a magyaroknak, azt most is befektethetik (kockázatvállalási hajlandóságuktól függően) bankbetétbe, (magyar vagy külföldi) részvénybe stb.
Mire lenne jó tehát, ha a magyarok inkább magyar bankokban tartanák a pénzüket? Általánosságban az ember (már ha tudatosan dönt) az alapján választ bankot, hogy számára hol a legjobbak a feltételek. Tehát azt hasonlítjuk össze, ha az emberek akkor is a magyar bankot preferálnák, ha ott rosszabbak a feltételek, azzal, ha (tulajdonostól függetlenül) a legjobbat választják. A magyar banktulajdonos az utóbbi esetben a külföldiekkel egyenlő feltételekkel fektetheti be a pénzét, azaz adott kockázat mellet ugyanolyan várható hozammal. Ha viszont az emberek a magyar tulajdonú bankokat előnyben részesítik, akkor a magyar tulajdonos nagyobb profitra tehet szert - de ez a nagyobb profit pontosan abból a pénzből származik, amit buksz azon, hogy nem a legjobb bankot választod. Azaz a választásoddal nem a külföldi bankkal szemben hozod jobb helyzetbe a magyart, hanem egyszerűen a magyar bank tulajdonosát támogatod a saját pénzeddel.
Kérdések, amik felmerülnek:
- jó lenne-e, ha a magyarok a pénzük nagyobb részét fektetnék részvénybe? Hosszú távon ők maguk, és ezen keresztül az ország is profitálna, viszont pl. egy válság idején még a részvénybefektetéseken is többet buknánk. (Megj. a kormány is ez ellen van: miközben nem tetszenek neki a külföldi cégek, a magyar részvénybefektetéseket is ellenzi. Persze sokan elhiszik, hogy ez így jó.)
- Jó lenne, ha a magyarok főleg magyar részvényekbe fektetnének? Csökkenti a kockázatot, ha nem egy ország részvényeibe fektet az ember. Igaz, hogy ha kevesebbet fektetünk magyar részvényekbe, akkor a magyarországi cégek profitjainak nagyobb része kerül külföldiekhez, viszont a magyarok ugyanennyivel többet tesznek zsebre külföldi cégek nyereségéből.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha a magyaroknak nincs ennyi pénze, amit magyar bankrészvénybe fektetnének, akkor szükségszerű, hogy a bankrendszer egy része külföldi tulajdonban lesz.
A magyar bankrendszer hasonlóképpen lett elprivatizválva, és külföldiek kezébe játszva, mint ahogy az egyéb stratégiai ágazatok (energiaszektor, telekommunikáció, nagyobb élelmiszerfeldolgozók stb.), szerintem ezt nem kell külön bemutatni, de egy példát mégis említek: pl. a Postabankot szádékosan, szisztematikusan tönkretették, hogy a külföldi multi Erste Bank megvehesse, majd elszívja az ügyfeleit. Az utolsó előtti fejtegetésedre az a válaszom, hogy nem kényszerülne a kevés magyar tulajdonú bank viszonylagosan kedvezőtlenebb feltételeket kínálni, amennyiben ugyanakkora esélye és súlya lenne a piacon, mint a külföldinek.
jó lenne-e, ha a magyarok a pénzük nagyobb részét fektetnék részvénybe? Hosszú távon ők maguk, és ezen keresztül az ország is profitálna, viszont pl. egy válság idején még a részvénybefektetéseken is többet buknánk.
Az öngondoskodás szempontjából mindenképpen megfontolandó szempont, de elsődlegesen a gazdaságot kell minél jobban lokalizálni, hogy a világválságok minél kevésbé sújtsák ezt a régiót, ezt az országot.
Csökkenti a kockázatot, ha nem egy ország részvényeibe fektet az ember.
Ennek az abszurditása pedig akkor mutatkozik meg, amikor egy amerikai hitelválság miatt európai piacok és pénzintézetek is bedőlnek.
Igaz, hogy ha kevesebbet fektetünk magyar részvényekbe, akkor a magyarországi cégek profitjainak nagyobb része kerül külföldiekhez, viszont a magyarok ugyanennyivel többet tesznek zsebre külföldi cégek nyereségéből.
No ehhez már lépnünk kell egy tudatossági szintet, hiszen feltételezzük, hogy a magyarok részvényeket vásárolnak magyar és külföldi cégekben. Az átlagpolgárra nem ez a jellemző, sőt, a legtöbben egyenesen félnek a tőzsdétől.
Túl fáradt vagyok, hogy oldalakat írjak arról, miért nem célszerű külföldi multikat és bankokat támogatni. Ezernyi példa, sajtóhír, beszámoló van, melyek bebizonyítják, hogy a multik szó Magyarországon egyenlő a vadkapitalizmussal (gyárbezárások, gyárlebontások, piackivásárlás, mérgezett áruk forgalmazása stb.), ami viszont a XXI. század rákfenéje és az emberiség potenciális elpusztítója. Hogy ne legyek off-topic, a banki témában javaslom például Bogár László közgazdász professzor valamennyi előadását, általában fent vannak a neten, ha érdekel a téma, megnézed. Mellesleg én követem ezt a meggyőződést, már ott tartok, hogy egyetlen nagyáruházba (Tesco, Auchan stb.) sem teszem be a lábam és mégis megvagyok, élek, nem halok éhen, ki tudom fizetni a kaját. Mióta ezt elértem szokásrend szintjén az életem is kicsit rendezettebb lett, mert nem járok nagybevásárlásokra órákat föl-alá járkálni, hanem sokkal inkább előre tervezem, mi kell itthonra, előnyben részesítem a frissen készült termékeket a tartósakkal szemben, és ezeket igyekszem a piacon vagy kisboltokban megvenni. Ezzel a helyi gazdaságot, a lokalitásokat támogatom, és sokkal jobb érzés így egyáltalán élni, mint annakelőtte.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"A magyar bankrendszer hasonlóképpen lett elprivatizválva, és külföldiek kezébe játszva, mint ahogy az egyéb stratégiai ágazatok"
Nem tudom, így volt-e, de ha tisztességesen, azaz teljes értéken privatizálták (volna), akkor is csak annyi változott volna, hogy több pénz folyik be az államkasszába, a tulajdonos ettől még ugyanúgy külföldi lett volna. Vagy lett volna annyi pénze a magyaroknak, hogy megvegyék a bankokat az államtól? Ha igen, semmi akadálya, irány a tőzsde, vehetsz bármelyik bankból. Másrészt a privatizáció már megtörtént, akárhogy is történt, már nem lehet rajta változtatni.
"Az öngondoskodás szempontjából mindenképpen megfontolandó szempont, de elsődlegesen a gazdaságot kell minél jobban lokalizálni, hogy a világválságok minél kevésbé sújtsák ezt a régiót, ezt az országot."
Azt is figyelembe kell venni, hogy nem lennének-e a mi lokális gazdaságunkban cserébe helyi válságok. Nem tudom. Másrészt nem véletlenül kereskednek az emberek (országok között is), hanem mert mindkét félnek érdeke. Kérdés, hogy ennek a korlátozásáért nem fizetnénk-e alacsonyabb gazdasági fejlettséggel.
"Ennek az abszurditása pedig akkor mutatkozik meg, amikor egy amerikai hitelválság miatt európai piacok és pénzintézetek is bedőlnek."
Hasonló az előzőhöz: lehet, hogy ha a máshol kitört válságok nem terjednének át ide, viszont lehet, hogy ha itt tör ki válság, az még nagyobb lenne.
"No ehhez már lépnünk kell egy tudatossági szintet, hiszen feltételezzük, hogy a magyarok részvényeket vásárolnak magyar és külföldi cégekben. Az átlagpolgárra nem ez a jellemző, sőt, a legtöbben egyenesen félnek a tőzsdétől."
Tudom, ez is az egyik oka annak, hogy a nagy magyarországi cégek nagy része külföldi kézben van. Persze ahogy már felvetettem, nem tudom, hogy lehetne-e, kéne-e, és ha igen, hogy lehetne ezen változtatni.
"sokkal jobb érzés így egyáltalán élni"
Ha neked jobb érzés, akkor tegyed, én arról beszéltem, hogy van-e értelme.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem tudom, így volt-e, de ha tisztességesen, azaz teljes értéken privatizálták (volna), akkor is csak annyi változott volna, hogy több pénz folyik be az államkasszába, a tulajdonos ettől még ugyanúgy külföldi lett volna. Vagy lett volna annyi pénze a magyaroknak, hogy megvegyék a bankokat az államtól? Ha igen, semmi akadálya, irány a tőzsde, vehetsz bármelyik bankból. Másrészt a privatizáció már megtörtént, akárhogy is történt, már nem lehet rajta változtatni.
Nyilvánvaló, hogy 50 év "szocializmus" után nem volt pénze azoknak az embereknek, akikről beszélsz, de ezt nem is lehetett volna elvárni tőlük. Erre mit csinál a "bölcs" állam bácsi? Kiárusítja a bankrendszert olyan külföldi tőkéseknek, emellett szabadon beenged olyan külföldi tőkéseket, akiknek már évekkel azelőtt fel volt halmozva a tőkéjük, mint itt bevezetésre került a (vad)kapitalizmus, ők pedig vígan kilóra felvásárolhatták, amit itt találnak. Te ezt biztos tisztességesnek tartod, és biztos ennek "több értelme van", mint nem tisztességesnek tartani, de nekem valahogy nem megy. A dolog pedig egyszerű lett volna: azokat az eredendően állami bankokat, amelyek részvényeire nincs még lakossági hajlandóság, hogy megvásárolják, állami kézben kellett volna tartani addig, amíg ez kialakul. Ennek a jelentőségére csak most kezdenek rájönni odafenn, csak az a baj, hogy egy kicsit már késő - nem csak a bankszektort illetően, minden ilyen szektort illetően. A probléma az volt, hogy egyik pillanatról a másikra akartak "rendszert váltani", végül pedig a magyar nép kárára "sikeredett".
Azt is figyelembe kell venni, hogy nem lennének-e a mi lokális gazdaságunkban cserébe helyi válságok. Nem tudom. Másrészt nem véletlenül kereskednek az emberek (országok között is), hanem mert mindkét félnek érdeke. Kérdés, hogy ennek a korlátozásáért nem fizetnénk-e alacsonyabb gazdasági fejlettséggel.
Hasonló az előzőhöz: lehet, hogy ha a máshol kitört válságok nem terjednének át ide, viszont lehet, hogy ha itt tör ki válság, az még nagyobb lenne.
Értem, tehát a jövőbeni válságoktól félve inkább árusítsuk ki az egész országot nemzetközi cégeknek, mert így nem lesz erős lokális válság csak "gyenge" globális válság. Az már persze nem érdekel, hogy a globális válság hány ember nyomorába, megélhetésébe, életébe kerül határainkon túl. A válságok mind annak a bizonyítékai, hogy valami nincs rendben a gazdasági rendszerrel, sőt, emellett mesterségesen is lehet gerjeszteni - ezutóbbi is olyasmi, ami nincs rendben a gazdasági rendszerrel. Amíg a GDP-be beleszámít, hogy mennyit költenek orvosi ellátásra (magyarul minél betegebb egy ország), hogy mennyi egészségkárosító terméket (kóla, cigi, pia stb.) vásárolnak, hogy mennyi pénzt csinálnak papíron, befektetésekkel a semmiből, no addig az ég világon semmi értelme "gazdasági fejlettségről" beszélni, mert ez a fogalom teljesen értelmetlen és emberi mércével értelmezhetetlen. Amit te úgy említesz, "mindkét félnek érdeke", általában úgy szokott lenni, hogy a külföldi nagytőkésnek üzleti érdeke, a magyar termelőnek/ügyfélnek/munkavállalónak/stb. pedig kényszer a fennmaradáshoz.
Ha neked jobb érzés, akkor tegyed, én arról beszéltem, hogy van-e értelme.
Van értelme.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez továbbra is csak siránkozás a megtörtént privatizáció miatt (az pedig, hogy érdemes volt-e eladni a cégeket, az már nem tisztesség kérdése, legföljebb jó vagy rossz gazdaságpolitikáé). Arról nem mond semmit, hogy most mit érdemes csinálni.
"a külföldi nagytőkésnek üzleti érdeke, a magyar termelőnek/ügyfélnek/munkavállalónak/stb. pedig kényszer a fennmaradáshoz"
A "gazdaság lokalizálása" kérdés a kétirányú nemzetközi kereskedelemnél és befektetéseknél jött elő, azaz szimmetrikus dolgokről beszélünk. (Pl. több külföldi fektet be Mo.-on, cserébe több magyar külföldön.)
"Amíg a GDP-be beleszámít, hogy mennyit költenek orvosi ellátásra (magyarul minél betegebb egy ország), hogy mennyi egészségkárosító terméket (kóla, cigi, pia stb.) vásárolnak, hogy mennyi pénzt csinálnak papíron, befektetésekkel a semmiből, no addig az ég világon semmi értelme "gazdasági fejlettségről" beszélni"
Ha nem is tartod mérvadónak a GDP-t, általában korrelál a reálbérekkel (amit már te döntöd el, hogy mire költesz, egészségkárosító termékekre vagy nem), az egyéb fejlettségi mutatókkal és a valódi életminőséggel. (Valamiért Magyarországon többen álmodnak nyugat-európai életminőségről, mint románról vagy ukránról.)
"A válságok mind annak a bizonyítékai, hogy valami nincs rendben a gazdasági rendszerrel"
Leginkább annak a bizonyítékai, hogy az emberek valamilyen gazdasági folyamatot rosszul mértek fel; a kapitalizmusnak velejárói. Ahol hosszú ideje kapitalizmus van, az emberek nagy része a válság mélypontján is jobban él, mint ahogy akkor élne, ha végig szocializmus lett volna.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez továbbra is csak siránkozás a megtörtént privatizáció miatt (az pedig, hogy érdemes volt-e eladni a cégeket, az már nem tisztesség kérdése, legföljebb jó vagy rossz gazdaságpolitikáé). Arról nem mond semmit, hogy most mit érdemes csinálni.
Neked valószínűleg nem, mert ahogy elnézem, kellően csakis a pénz szemszögéből nézed a dolgokat. Olyan javakról beszélünk, amit itt élő emberek, a semmiből, a háború után a nulláról építettek fel, ergo ha valakit megillet a tulajdonjog, akkor őket, és NEM részvénypénzért cserébe. Ennek ellenére külföldi pénzembereknek, nagytőkéseknek, bankároknak árusították ki. Igen, tudom, "siránkozás", de ezt máshogy nem lehet értelmezni. Amit pedig zárójelben írtál, no el kell mondjam, ez mindenképpen túl megy a gazdaságpolitikán. Ez már inkább nemzetstratégia - az pedig igen nagy hiba, ha rossz - dehát, mint tudjuk ez is rossz volt. Az pedig, hogy adott helyzetben mi jó vagy rossz, annak a kérdése, hogy milyen szempontok alapján mérlegelsz. Én olyan szempontok alapján mérlegelek, hogy kiket támogatok vele, a pénzem hová fog eljutni és kiket fog ösztönözni. Ha a pénzem valahol külföldön landol és lélektelen menedzsereket, befektetőket fog ösztönözni a semmire (vagy arra, hogy tapossanak el másokat), akkor ezt nem fogom támogatni. Ha viszont regionális fejlesztéseket, beruházásokat, maradandó, emberi értékeket teremtő projekteket finanszíroz vele a társulat (és nem kirakatprojeketeket marketingcélból - pl. építünk szegény csóró sportolóknak egy stadiont, hogy utána életfogytig a mi pólóinkat viseljék, netán építünk egy plázát a birkáknak, hogy járhassanak "szórakozni"), akit támogatok, no akkor fogom támogatni. Ez kb. olyan, hogy ha tudom, hogy a Tesco sz@ros csirkét árult, megfigyeltette a szakszervezeti vezetőit, és hasonló esetek már többször megtörténtek, akkor joggal feltételezem, hogy szándékosság van a dologban, és hidd el, nagyon nem érdekel, hogy olcsóbb náluk minden 20-30 Ft-tal, be nem teszem a lábamat hozzájuk, mert nem támogatom az ülzetpolitikájukat, amit folytatnak. Ha ennyire hiszel a kapitalizmusban, azt is tanuld meg végre, hogy egy kapitalizmusban a pénzed szavazat, sőt, a pénzed a leginkább szavazat (sokkal nyomatékosabb szavazat, mint az X, amit a pártod mellé húzol).
A "gazdaság lokalizálása" kérdés a kétirányú nemzetközi kereskedelemnél és befektetéseknél jött elő, azaz szimmetrikus dolgokről beszélünk. (Pl. több külföldi fektet be Mo.-on, cserébe több magyar külföldön.)
Hiába ismételgeted az idealista tankönyvekből vagy a gazdaság mainstream médiájából átvett ötleteket, te is nagyon jól tudod, hogy jelenlegi helyzetben szinte teljesen egyoldalú a dolog (a külföldiek javára), erről nincs is több értelme beszélni. Írj valamelyik termelői fórumra és ott kérdezősködjél, mennyire érzik egyenrangúnak részükről a piacot.
Ha nem is tartod mérvadónak a GDP-t, általában korrelál a reálbérekkel (amit már te döntöd el, hogy mire költesz, egészségkárosító termékekre vagy nem), az egyéb fejlettségi mutatókkal és a valódi életminőséggel.
Ha józan ésszel gondolkodnál és emberi mércével (nem elvont közgazdasági, számtani stb.) mérnéd a dolgokat, neked sem lenne mérvadó a GDP. Attól még, hogy mindenki maga dönti el, hogy cigire, piára költi a pénzét, attól még beleszámít és ezzel van a baj. Ezért nem fejezi ki a valódi életminőséget. Ha az emberek a jövedelmük X százalékával a dohányipart támogatják és elszívják a pénzüket, az egészségüket (tehát az életüket), az a GDP szempontjából ugyanaz, mintha egy hasonló árréssel dolgozó, egészséges élelmiszereket forgalmazó gyárnak/termelőszövetkezetnek/akárminek adják a pénzüket. Ez aligha fejezi ki az életminőséget. Ami pedig a nyugat utáni vágyakozást illeti, nos 80%-a illúzió, és a maradék 20%-a esetleg reális. Az előbbi, tehát a nagyobb hányad az akaratlan vágyakozás a nyugat pazarlására, fényűzésére, csili-vili ruhákra és kocsikra, melyekre az ég világon semmi szükség, csupán arra kell, hogy a fogyasztó megfelelési vágyból, a reklámok által gerjesztett vagy már meglévő kisebbségi komplexusai elől külsőségek mögé bújhasson. Az utóbbi, tehát a kisebb hányad pedig az, hogy jobban megbíznak egymásban az emberek, kedvesebbek a köznapi kapcsolatokban, tudatosabban fogyasztanak, vásárolnak, közlekednek, tisztábbak a buszok, a vonatok, tehát pont azok a főleg emberi dolgok, amiket nem lehet olyan elvont mutatókkal mérni, mint a GDP - és nem is kell, mert nem egyoldalúan, kizárólag egy szemszögből kell nézni a világot.
Leginkább annak a bizonyítékai, hogy az emberek valamilyen gazdasági folyamatot rosszul mértek fel; a kapitalizmusnak velejárói. Ahol hosszú ideje kapitalizmus van, az emberek nagy része a válság mélypontján is jobban él, mint ahogy akkor élne, ha végig szocializmus lett volna.
Nos hát akkor gratuláljunk ezekenek az embereknek, immáron nem is tudom hányadszorra. Tudod, az fáj nekem a legjobban, hogy ezt így szimplán, egy mondattal, tényként kezelve elintézed, habár már kezdem megszokni a szakemberek eme személytelenséget itt, a HUP-on. Ha Monopoly-t játszanánk, akkor veled röhögnék rajta, de azok az "emberek", akikről besélsz más emberek életével, megélhetésével játszottak kizárólag csak azért, hogy a saját profitjukat gyarapítsák. Nagyjából ez olyan, mintha 300-zal száguldok az autópályán, hogy kiverhessem a gyorsulási élményre, közben meg balesetet okozok - persze én nagy valószínűséggel nem halok bele. Ez a rendszer, melyben az említett gazdasági folyamatok végbementek, lehetővé tette ezt számukra. Nem ez az első gazdasági válság, ami emberek életébe kerül (hol szó szerint, hol anyagi értelemben), mégse álltak át olyan rendszerre, ami ezt nem termeli ki, és ez a baj. Szocializmus pedig még nem volt Magyarországon, se másutt azon belül, amit Szovjetuniónak hívtak - persze még lehet (és remélem, lesz is, akkor talán majd nem fogsz késztetést érezni arra, hogy védd a rogyadozó világgazdasági modelled, amit belédvertek valahol).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Ez kb. olyan, hogy ha tudom, hogy a Tesco sz@ros csirkét árult, megfigyeltette a szakszervezeti vezetőit, és hasonló esetek már többször megtörténtek, akkor joggal feltételezem, hogy szándékosság van a dologban, és hidd el, nagyon nem érdekel, hogy olcsóbb náluk minden 20-30 Ft-tal, be nem teszem a lábamat hozzájuk, mert nem támogatom az ülzetpolitikájukat, amit folytatnak. Ha ennyire hiszel a kapitalizmusban, azt is tanuld meg végre, hogy egy kapitalizmusban a pénzed szavazat, sőt, a pénzed a leginkább szavazat"
Ez pontosan így van, az árat és a minőséget is figyelembe kell venni, természetesen a jobb vagy megbízhatóbb minőségért érdemes lehet többet kifizetni. De itt már nem az a kérdés, hogy külföldi-e, hanem hogy milyen minőségű az áruja.
"Ha a pénzem valahol külföldön landol és lélektelen menedzsereket, befektetőket fog ösztönözni a semmire"
Arra ösztönzi, hogy minél több pénzt keressen, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy (nem tökéletes, de) egész jó rendszert eredményez, ha mindenki minél többet akar keresni (kapitalizmus), legalábbis ahhoz képest, amikor ezt az ösztönzőt kiveszik a rendszerből (kommunizmus, szocializmus).
"jelenlegi helyzetben szinte teljesen egyoldalú a dolog (a külföldiek javára)"
A thread vonatkozó része ezekből a kérdésekből indult:
"jó lenne-e, ha a magyarok a pénzük nagyobb részét fektetnék részvénybe? Hosszú távon ők maguk, és ezen keresztül az ország is profitálna, viszont pl. egy válság idején még a részvénybefektetéseken is többet buknánk.
Jó lenne, ha a magyarok főleg magyar részvényekbe fektetnének? stb."
Ha/amikor magyarok magyar/külföldi részvényekbe fektetnek, a a dolog ellenkező oldaláról van szó. Más kérdés, hogy ez milyen mértékű; a kérdés pont arra vonatkozott, hogy lehetne-e/kéne-e növelni.
"Ha az emberek a jövedelmük X százalékával a dohányipart támogatják és elszívják a pénzüket, az egészségüket (tehát az életüket), az a GDP szempontjából ugyanaz, mintha egy hasonló árréssel dolgozó, egészséges élelmiszereket forgalmazó gyárnak/termelőszövetkezetnek/akárminek adják a pénzüket."
Amint egyszer már leírtam, ha az emberek egy csomót költenek cigire, akkor ha te nem cigizel, értelemszerűen neked sokkal több marad hasznos dolgokra. Szintén ismétlem, a nem csak GDP-ről beszélhetünk, hanem valós életminőségről, ami erősen korrelál a GDP-vel; a reálbér úgyszintén, az pedig már lényeges mutató a legtöbb embernek, és nem alaptalanul.
"életébe kerül (hol szó szerint, hol anyagi értelemben), mégse álltak át olyan rendszerre, ami ezt nem termeli ki, és ez a baj. Szocializmus pedig még nem volt Magyarországon, se másutt azon belül, amit Szovjetuniónak hívtak"
Ahányszor megpróbálták megvalósítani (sokszor), vmi rosszul működő, többé-kevésbé diktatórikus (gyakran emberek életébe kerülő), az eszmékre csak távolról hasonlító valami lett belőle. Nem tűnik véletlennek, inkább arról lehet szó, hogy azok az elvek nem működnek, megközelítőleg sem. Amúgy ha már erről van szó, a szociális piacgazdaság jellegű rendszereket támogatom (azaz az erős szociális biztonság érdekében befolyásolni a rendszert, de a piacgazdaság elvének az előnyeit kihasználva).
"más emberek életével, megélhetésével játszottak kizárólag csak azért, hogy a saját profitjukat gyarapítsák"
loop: "Ahol hosszú ideje kapitalizmus van, az emberek nagy része a válság mélypontján is jobban él, mint ahogy akkor élne, ha végig szocializmus lett volna."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A minőségen és az áron kívül még az alábbiakat minimum figyelembe kell venni:
- Megbízhatok-e abban, akitől az árut veszem, illetve a közvetlen környeztemben élők szintén megbízhatnak-e. Ha ezt a bizalmat többször eljátssza valaki, annak lehet, hogy már nem adok egy sokadik esélyt. Aztán felőlem lehet jó minőségű a tesco-s joghurt meg ásványvíz, nem fogom megvenni, ha korábban más termékkel eljátszotta a bizalmam az áruház. Ha valaki kér tőled pénzt kölcsön, hogy profitot termeljen és átver, lehet, hogy következő alkalommal nem fogsz neki adni, mindössze azért, mert nem tartod tisztességesnek, amit csinált, ezért ilyen embert nem fogsz támogatni a pénzeddel.
- Milyen hatással van a környeztre az, hogy olyan áruházláncot támogatok, amely szinte globális, valójában kontinentális szállítmányozási rendszert tart fenn a tömegtermelésből húzott extraprofit érdekében, mely évente több ezer, esetleg millió tonna CO2-t és egyéb sokkal károsabb anyagokat bocsájt ki a levegőbe, jelentősen hozzájárulva ezzel a környezetszennyezéshez.
- Milyen hatással van a helyi gazdaságra, ha egy külföldi cég termel profitot helyi lakosokból, majd ezt mindenféle trükkökön keresztül (pl. technológia bérlése) kiviszi külföldre, nagy részét pedig az életben nem látjuk viszont. Nem lenne esetleg jobb, ha ez a pénz a közvetlen környezetünkben élő és dolgozó boltok, piacok, termelők kezébe kerülne?
- Milyen hatással van a helyi, belföldi termelőkre, hogy egy külföldi, sokkal nagyobb tőkével rendelkező áruházlánc idejön profitot termelni. Az utóbbi években láthattuk, hogy nincs valami jó hatással sem a környező KKV áruházakra, sem a magyar termelőkre, akiktől csak akkor vásárolnak, ha nekik megéri, és akkor se mindig fizetik ki őket időben. Mindez persze azért következett be, mert a magyar fogyasztók rászoktak a nagybevásárlásokra a hipermarketekben. Ha mérlegelték volna ezeket a szempontokat, akkor nem is lenne miről beszélnünk - de asszem ezek a multik se nagyon lennének itt vagy lényegesen változtatnának az üzletpolitikájukon.
A jelenlegi piacgazdaság egyik nagy hibája, hogy ezeket a tényezőket nem kalkulálja bele az árba, de pont ezért nem is hiszek a jelenlegi piacgazdaságban, mert össze-vissza kéne bonyolítani mindenféle szabályozásokkal, hogy emberibb, természetbarátabb legyen.
Az ösztönzős részt remélem, te se gondolod komolyan. A jelenlegi piacgazdaságban mindenki spórolni próbál, és nem csak a válságos időszakokban - olykor a fennmaradás, olykor az extraprofit reményében. Ezért cserélik le az emberi munkaerőt gépi munkaerőre, ezért szervezik ki a vállalatokat külföldre, olcsó bérrabszolgáknak. Mindkettő óriási munkanélküliséget, kilátástalanságot szül, életek mennek tönkre miatta. Ha egy ilyen belefér a rendszerbe, akkor nem jó a rendszer, de semmiképpen nem emberbarát (márpedig végsősoron nem mi vagyunk a gazdaságért, hanem a gazdaság van értünk). Amúgy egy szinten felül, amikor a munka fogalma túllép a monotonitás határán (pl. boltos, felszolgáló egy mekiben vagy pincér egy étteremben), már teljesen más tényezők kezdenek dominálni: önmegvalósítás, kíváncsiság, melyek főleg a tudományokban teljesednek ki. Nyilván ezeknek sok esetben alapfeltétele a normális megélhetés, de önmagában a pénz vagy a pluszpénz már nem motiváló tényező. Örülök, hogy ismét felhoztad a "kommunizmus" példáját. Bár messze tökéletlen rendszer volt az, amit itthon így hívtak, mégis bizonyos ágazatokban sokkal jobb minőségű termékeket és sokkal nagyobb eszmei értékű szellemi alkotásokat produkáltak annak ellenére, hogy a technológia sok szempontból igencsak a béka segge alatt volt (amelyért szintén nem a "szocializmus" maga tehető felelőssé, hanem a rossz koordináció, mely ugyanúgy a Szovjetunióban és ezáltal itt is jelen volt). Őket mi motiválta?
Amint egyszer már leírtam, ha az emberek egy csomót költenek cigire, akkor ha te nem cigizel, értelemszerűen neked sokkal több marad hasznos dolgokra.
Ejj de jó nekem. Persze az már ne érdekeljen, hogy a körülöttem lévők tönkreteszik magukat - és ezt merik életszínvonalnak nevezni.
Szintén ismétlem, a nem csak GDP-ről beszélhetünk, hanem valós életminőségről, ami erősen korrelál a GDP-vel
Minél inkább betegebb egy társadalom vagy mesterséges, egészségtelen szerekkel tartja fenn magát (energiaital, kóla, gyógyszerek, cigi, pia stb.) annál inkább nem korrelál sem a GDP sem más mutató az életminőséggel. Mivel az emberi életminőség faktorát nem tudod beleilleszteni ezen mutatkóba azok absztrakt definíciója miatt, semmi értelme a kettőt egy síkon említeni. Összefüggéseket nyilván lehet találni, mert vannak, de az emberek valódi életminőségét nem fogja kifejezni (márpedig ez lenne a lényeg), bármennyire is erőlködünk.
Ahányszor megpróbálták megvalósítani (sokszor), vmi rosszul működő, többé-kevésbé diktatórikus (gyakran emberek életébe kerülő), az eszmékre csak távolról hasonlító valami lett belőle. Nem tűnik véletlennek, inkább arról lehet szó, hogy azok az elvek nem működnek, megközelítőleg sem.
Ugyanígy, a kapitalizmusba vetett hit sem hozta meg a gyümölcsét. Hatalmi játék lett belőle, az esetek többségében értelmetlen verseny, stressz, rohanás, ciklikus fogyasztás, gyors elavulás, környezetszennyezés, aztán megintcsak környezetszennyezés, majd mindennek kiderül, hogy korántsem volt sok értelme, mikor jön egy recessziós időszak és sokan mindenüket elvesztik, amiért rohantak előre. Amit még köszönhetünk e "csodálatos" rendszernek pl. médiaerőszak, az, hogy már itt is elkezdődött, ami Amerikában, hogy a konfliktusokat gépfegyverrel kell megoldani az egyetemen. Azt is eme "göngyszemnek" köszönhetjük, hogy sok afrikai országban az általunk felhasznált nyersanyagokért cserébe olyan körülmények között dolgoztatják a helyieket, hogy semmivel nem jobbak a körülményeik, mint mikor még a közvéleményben is rabszolgáknak hívták őket. Erre jó példa Nigéria, ahol egy szűk kör irányítja az olajkitermelést és mással egyáltalán nem foglalkoznak. Nincs infrastruktúra, nincs oktatás, semmi sincs, pedig lenne rá pénz. Nos szintén rossz az a rendszer, ami ilyet megenged.
loop: könnyű a jelenlegi gazdasági rendszer által kitermelt egyenlőtlenség és igazságtalanság miatt a "szocializmust" felelőssé tenni, ahelyett, hogy a jelenlegi rendszerben keresnénk a hibát. Körül-belül olyan ez, mint mikor a "szocializmusban" a nácikat meg az amcsikat, tehát az imperialistákat hibáztatták mindenféléért. Ebből is látszik, hogy a jelenlegi rendszer dogmatikájában sem különbözik az előzőtől, hatalmi játék csupán, max. több embert bevon (aztán elbánik velük) - legalábbis ezt bizonyítod az ilyesféle hozzászólásaiddal.
Amúgy ha már erről van szó, a szociális piacgazdaság jellegű rendszereket támogatom (azaz az erős szociális biztonság érdekében befolyásolni a rendszert, de a piacgazdaság elvének az előnyeit kihasználva).
Ebben egyetértünk, és lassan le is zárhatjuk a témát, mert kezd elfogyni a thread. Annyit még hadd tegyek hozzá: szerintem sokkal egyszerűbb lenne egy új rendszert kitalálni, ami sokkal inkább a valódi, értékteremtő és maradandó produktivitásról szólna, no meg a fenntarthatóságról, mint egy meglévő, a jelenlegi körülmények között rossz rendszert toldozgatni-foltozgatni. Ezt én már piacgazdaságban nem tudom elképzelni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Megbízhatok-e abban, akitől az árut veszem, illetve a közvetlen környeztemben élők szintén megbízhatnak-e. Ha ezt a bizalmat többször eljátssza valaki, annak lehet, hogy már nem adok egy sokadik esélyt."
Igen, a minőség megbízhatósága is fontos, a minőség része.
Azt vedd figyelembe, hogy a Tesco sokkal többféle terméket árul, sokkal nagyobb mennyiségben, és sokkal több országból hozza, így sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy időnként bejön egy rossz (esetleg kifejezetten káros) termék, mint egy kis bolt esetén, akkor is, ha ugyanúgy dolgoznak; és a visszhangja is nagyobb lesz. Ezzel nem azt állítom, hogy nem rosszabb minőségű, mint egy kisbolt, de önmagában a korábbi ismert esetek számából nem biztos, hogy következik, ha nem vettük figyelembe a mennyiségbeli különbségeket.
A környezetszennyezés problémája jogos a külföldi áruk esetén (a bankoknál erről persze nincs szó), bár szerintem ezt kifejezetten a környezetszennyező tevékenységek adóztatásával lenne célszerű korlátozni.
"Milyen hatással van a helyi gazdaságra, ha egy külföldi cég termel profitot helyi lakosokból, majd ezt mindenféle trükkökön keresztül (pl. technológia bérlése) kiviszi külföldre, nagy részét pedig az életben nem látjuk viszont. Nem lenne esetleg jobb, ha ez a pénz a közvetlen környezetünkben élő és dolgozó boltok, piacok, termelők kezébe kerülne?"
loop: "Adott méretű bankrendszerhez (de itt bármilyen más cégekről is szó lehet) adott mennyiségű tőkére van szükség. Ha a magyaroknak nincs ennyi pénze, amit magyar bankrészvénybe fektetnének, akkor szükségszerű, hogy a bankrendszer egy része külföldi tulajdonban lesz. ..." (Itt értelemszerűen egyéb cégekre értve.) Azaz egy területen működő cégek tulajdonrészéből, lesz a magyar tulajdonosok részesedése, amennyi tőkét tudnak és akarnak magyarok az adott cégekbe befektetni. Ha ugyanolyan feltételekkel vannak a piacon, akkor a profitból kb. ugyanolyan arányban részesednek a magyarok, mint a tulajdonrészből. Kivétel, ha egyesek rosszabb ár/érték arány esetén is a magyart választják, akkor viszont a magyarok profitja csak annyival lesz több, amennyit buksz a magasabb ár kifizetésével - egyszerűen mintha ajándékot adnál nekik. (Természetesen az értékbe beleszámít a minőség, a megbízhatóság is.)
"a magyar termelőkre, akiktől csak akkor vásárolnak, ha nekik megéri"
Mindenki csak akkor vásárol tőlük, ha megéri neki.
"természetbarátabb legyen"
A természetbarátságot szerintem a környezetszennyező tevékenységek magasabb adóztatásával kéne elérni (az üzemanyagnál már most is így van, és lehet, hogy még tovább kéne emelni, de akkor mindenki sírna).
"amikor a munka fogalma túllép a monotonitás határán (pl. boltos, felszolgáló egy mekiben vagy pincér egy étteremben), már teljesen más tényezők kezdenek dominálni: önmegvalósítás, kíváncsiság, melyek főleg a tudományokban teljesednek ki"
Így van, ezért ezeken a területeken nincs szükség az anyagi motivációra, így pl. a kutatás jellemzően jól működik állami kézben. Ez nem jelenti azt, hogy más területeken rossz lenne az anyagi motiváció. (Pl. akár a számítógép hardverek fejlesztése területén is, ami nem monotom munka, valószínűleg fejlődnének a kutatóintézetekben is, de ha nem kényszeríti rá a cégeket a verseny a nagyon gyors fejlesztésre, akkor valószínűleg nem került volna sor ilyen ütemű fejlődésre.)
"Persze az már ne érdekeljen, hogy a körülöttem lévők tönkreteszik magukat"
Érdekes kérdés, hogy jó vagy rossz felnőtt embereknek megtiltani valamit, amivel csak maguknak ártanak, de nem nagyon van köze a gazdasághoz - ilyen tiltásokat kapitalista és szocialista rendszerben is lehet hozni. Másrészt fontos, hogy milyen életminőségre van lehetősége az embernek; márpedig lehetősége van rá, hogy ne cigizzen/piáljon stb., ha mágis teszi, az már az ő döntése. (Bizonyos mértékig. De ez már szintén az a kérdés, hogy akadályozni kéne-e az önkárosító dolgokat, és hogy ezeket önálló döntésnek tekintjük-e.)
"gyógyszerek"
A betegségekre szedett gyógyszerek , és úgy általában egészségügy viszont meghosszabbítják az életet, és javítják a minőségét, ha beteg az ember. Ezek pedig gazdagabb országokban hozzáférhetőbbek.
"sok afrikai országban az általunk felhasznált nyersanyagokért cserébe olyan körülmények között dolgoztatják a helyieket, hogy semmivel nem jobbak a körülményeik, mint mikor még a közvéleményben is rabszolgáknak hívták őket."
"Nincs infrastruktúra, nincs oktatás, semmi sincs, pedig lenne rá pénz."
Ez már az ország vezetőin múlik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lol, felterjesztelek titeket a wall of text díjra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azt vedd figyelembe, hogy a Tesco sokkal többféle terméket árul, sokkal nagyobb mennyiségben, és sokkal több országból hozza, így sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy időnként bejön egy rossz (esetleg kifejezetten káros) termék
Ha erről lenne szó, még azt mondom, hogy megértem, de nem erről van szó, hanem egy bizonyos vadkapitalista szándékról, mely rávezeti őket arra, hogy hallgassák el a vásárlók és a közvélemény elől, ha esetleg mérgezett árut vásároltattak velük, címkézzék át az árukat és lehetne még sorolni, hogyan éheztetik ki a beszállítóikat, hogyan figyeltetik meg a szakszervezeteseket, akik felhívják a figyelmet a disznóságokra és hasonlók. A Tesco eddigi legtöbb ismert és kevésbé ismert cselekedetéből kiderül, hogy könyörtelenül kizárólag csak a profit érdekli őket, melyet amúgy vígan kivisznek az országból. A telephelyeiket, az áruházaikat bérlik, hogy ha már esetleg nem éri meg nekik ittmaradni, akkor leléphessenek egyik napról a másikra (várom ezt a napot). Magyarul, amíg itt minden oké nekik, addig vígan élősködnek és profitot termelnek, ha esetleg nekik is kell valamennyit adózniuk, akkor rinyálnak miatta, ha meg valami gáz van, összecsomagolnak és elhúznak. Tipikus parazita viselkedés. Mindezekért a valóban tudatos vásárló messze elkerüli a Tesco-t és a hozzá hasonlókat (Auchan, Cora, plázák stb.), ha teheti.
adóztatásával lenne célszerű korlátozni
Ejj, megint mennyire pénzben gondolkodunk. Kizárólag akkor lehet megoldás, amit mondasz, ha az adóval magasabb árat kényszerítenek ki, mint amin a helyi termelő elő tudja állítani a sajátját. Ja és persze nem jó "magyar" módra, hogy a gatyát is leadóztatjuk arról a magyar termelőről, aki mondjuk az Alföldről szállít Baranyába élelmiszert, a multiknak meg adókedvezményt adunk. Mellesleg én amondó vagyok még mindig, hogy nem egy angol/német/stb./multi cégnek kell a magyar árut a magyar embernek eladni. Egy ilyen alumíniumbódét polcokkal még közmunkásokkal is fel lehetne húzatni, onnantól pedig be lehet rendezni normális piacnak, amely helyben termelt élelmiszert forgalmaz, csak kellő politikai akarat nincs még rá.
A természetbarátságot szerintem a környezetszennyező tevékenységek magasabb adóztatásával kéne elérni (az üzemanyagnál már most is így van, és lehet, hogy még tovább kéne emelni, de akkor mindenki sírna).
Vagy, ha nem a XX. század által örökül hagyott, elavult gazdasági modellben gondolkodunk, az alternatív technológiák elterjesztésével, melyre szintén nincs politikai akarat, legalábbis Magyarországon. A technológia már megvan, régesrég. Valahol már politikai akarat is van rá.
de ha nem kényszeríti rá a cégeket a verseny a nagyon gyors fejlesztésre, akkor valószínűleg nem került volna sor ilyen ütemű fejlődésre
Valószínűleg szükség sem lett volna rá ilyen formában, mert iszonyú mértékű pazarlást (és ezáltal környezetszennyezést) eredményezett, főként a technológia gyors "elavulása" (elavultként való hirdetése és e vélemény kikényszerítése) miatt.
Érdekes kérdés, hogy jó vagy rossz felnőtt embereknek megtiltani valamit
Érdekes kérdés, mitől lesz valaki felnőtt. A törvény szerint a 18 életévét kell betöltenie az illetőnek, de a gyakorlat már sokszor rámutatott, mennyire nem helyes így a törvény. Attól, hogy valaki nagykorú, egyáltalán nem biztos, hogy képes felnőttként (értsd: felelősségteljesen) gondolkodni és viselkedni. Véleményem szerint az ún. "felnőtt" státuszt (vele együtt a családalapítást) legalább ugyanúgy feltételekhez, alkalmassághoz kéne kötni, mint ahogy az autóvezetés jogosítványhoz van kötve, ha nem jobban. Aki tönkreteszi magát az terheli elsősorban önmagát, az ellátórendszert és a környezetét is károsítja (még akkor is ha valójában megfizeti az önmagán okozott kárt egészségügyi hozzájárulás/adó/stb. formájában).
és úgy általában egészségügy viszont meghosszabbítják az életet, és javítják a minőségét, ha beteg az ember
Ezzel csak egyetlen gond van, mégpedig az, hogy a gyógyszergyárak is profitorientáltak, ezáltal eredendően nem lesznek érdekeltek végleges, hosszútávú megoldások kifejlesztésében. Mindig lesz aktuális bogyesz, amit be kell kapni, de a lényeg továbbra is az marad, hogy ciklikusan fogyasszad. A háziorvosok pedig köztudottan prémiumot kapnak a gyógyszergyáraktól, akik még reklámplakátokat is kiaggatnak a rendelőbe, hogy legyen mit olvasgatni a betegeknek. Úgy gondolom, az egészség megőrzésének elősegítése, népszerűsítése (tehát a betegségek megelőzése) sokkal fontosabb kell legyen, mint a gyógyszerek nyugathoz viszonyított elérhetősége (tehát a betegségek ciklikus tüneti kezelése).
Ez már az ország vezetőin múlik.
Meg azokon, akik támogatják őket azzal, hogy átveszik tőlük, illetve az általuk felügyelt oligarcháktól, a mi esetünkben az olajat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Tipikus parazita viselkedés."
Csak a sajat erdekuket nezik. A gazdasagnak egy jelentos resze akkor is mukodik, ha mindenki csak a sajat erdeket nezi. Ebben az esetben mindenki parazita lenne? Nem, hiszen akkor nem lenne kin eloskodni. (Mondhatjuk azt, hogy egymason eloskodnek, de ha mukodik a rendszer, akkor ez nem baj.)
"ha nem a XX. század által örökül hagyott, elavult gazdasági modellben gondolkodunk, az alternatív technológiák elterjesztésével"
Elterjed az magatol, ha megadoztatjak a kornyezetszennyezo technologiat. Epp arra jo a piaci modell: az ado mertekevel el lehet donteni, mennyire akarjuk a kornyezetbaratsagra osztonozni a gazdasagot, es hogy ezt a kornyezetbaratsagot hogy a leggazdasagosabb elerni, azt mar eldontik az emberek az erdekeiknek megfeleloen.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Csak a sajat erdekuket nezik.
Hogy oda ne rohanjak.. ez odáig még nem is lenne baj, ha mások "saját" érdekeit is tiszteletben tartnák (pl. a fogyasztókat nem manipulálnák akciótáblákkal, különféle árurendezési technikákkal, a szükségtelen többletfogyasztásra ösztönző marketinggel), nem gázolnának mások személyes szabadságába (erre már linkeltem kellő anyagot), nem taszítanák csődbe a kifizetetlen beszállítóikat azzal, hogy nem fizetnek időben (detto linkeltem). Lapozd fel a sajtót és találsz még 100 példát a Tesco és hozzá hasonló multik ámokfutásáról.
Mondhatjuk azt, hogy egymason eloskodnek, de ha mukodik a rendszer, akkor ez nem baj.
Amíg ez a rendszer munkanélküliséget, szegénységet, éhínséget, stresszt, egészségtelen életmódot stb. termel ki, addig emberi mércével mérve nem tudom működő rendszernek nevezni. Nem is lesz az egyébként, előbb-utóbb rá fognak jönni.. az emberek (mert a hatalomban lévők már rég tudják).
Elterjed az magatol, ha megadoztatjak a kornyezetszennyezo technologiat.
Eddig még egyetlen villanyautót nem láttam az utcán Magyarországon (habár kapni már lehet), de talán a jövő majd megoldja ezt is. Ebből is látszik egyébként, hogy a fenntarthatóság, a kölcsönösség a természettel vadidegenek a jelenlegi gazdasági modelltől és mindigis azok maradnak - mivelhogy ezt (ahogy te is mondtad) külön, speciális beavatkozással (tehát toldozgatással-foltozgatással, hibajavítgatással) kell kikényszeríteni. Ami nagy probléma, hogy még igen kissé kényszerítik csak ki.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"...ha az emberek akkor is a magyar bankot preferálnák, ha ott rosszabbak a feltételek..."
Es ezzel szembemenve barmifele racionalitasnak...
Masreszt: van nekem 1M forintom amit mondjuk a csunya kulfoldi olasz multinal az unicreditnel kotok le mondjuk 5% kamatra egy evre.
Ez jar pl. havi 200Ft szamlavezetesi koltseggel, ami evi 2400 forint. Ezzel szemben egy ev mulva kapok 43 000 Ft-ot kamatkent (1 000 000 * 0.05 * 0.86).
Ebbol mennyi profitot vitt ki a gonosz multi? Tegyuk fel marha ugyes volt es egy ev alatt 10% hozamot szerzett az en 1M forintomra amibol annak csak 5%-at ( minusz a 2400 forintot) kell kifizetnie nekem. Sajnaljam ezt tole? Nem. Megerdemli, mert o ugyesebb volt mint en.
Emellett munkat, jarulekot, adot, birsagot es mindenfele egyebet ad/fizet magyar embereknek es az allamnak.
Az pedig hogy pl. egy hitelre durvan lehuz mindenfele dijjal/kamattal, abban megint nem latok semmi kivetnivalot. Neked nincs penzed, neki van. Ő pedig olyan feltetellel adja oda amilyennel akarja, nem muszaj elfogadni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igazából ennél sokkal többet nyer rajtad, mert a bank azt a pénzt is ki tudja helyezni hitelbe, ami nem is létezik. A kétszintű bankrendszerben (1 db központi bank + sok kereskedelmi bank) a kereskedelmi bankok pénzt tudnak teremteni "a semmiből". Pl. ha valaki hitelt vesz fel, akkor a bank meg tudja tenni, hogy egyszerűen csak jóváírja a hitel összegét a hitelfelvevő számláján, "a semmiből". Ugyanis a betétesek nem fogják egyszerre kivenni az összes pénzt, és a létező pénzmennyiség kevesebb, mint 10%-a létezik fizikai készpénz formájában, a többi elektronikus jel.
Tehát ha te beteszel 1M forint betétet, annak a bank a többszörösét tudja kihelyezni hitelbe (hogy pontosan hányszorosát, azt a jegybanki kötelező tartalékráta alapján lehet kiszámolni).
És egyébként a hitelkamat nem 10%, inkább 20-25%.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Jo tudom, hogy igy mukodik, de ez nem a "hibad", hanem a rendszere.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"És egyébként a hitelkamat nem 10%, inkább 20-25%"
Attól függ milyen, a jelzáloghitelek kamata 10% körül mozog.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem arra ertettem, hanem hogy o azt a betetet amire nekem 5% kamatot fizet, azt lehet hogy o 10%-on forgatja.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem védeni akarom őket, de olyan gazdasági környezetbe, ahol a pénzügyi szektort teljesen ad-hoc szerűen sarcolják meg (meg úgy az egész környezet teljesen kiszámíthatatlan), a kintlevőségeiket nem tudják behajtani (állami moratórium), a szolgáltatásaikat is egyre nehezebben tudják eladni (közel sem olyan könnyű hitelhez jutni, mint pár évvel ezelőtt), nem tűnik annyira hű de kecsegtetőnek ez a 4-5%..
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ebbol mennyi profitot vitt ki a gonosz multi? Tegyuk fel marha ugyes volt es egy ev alatt 10% hozamot szerzett az en 1M forintomra amibol annak csak 5%-at ( minusz a 2400 forintot) kell kifizetnie nekem. Sajnaljam ezt tole? Nem. Megerdemli, mert o ugyesebb volt mint en.
A médiában azt olvasom, hogy a bankadóból befolyt összeg ~180 milliárd volt tavaly, és ez a bankok profitjából vett le, és messze nem az összeset, és ez csak a könyvelési trükkökkel együtt befolyt összeg.
És ez évente, nézzünk mondjuk egy 10 éves távlatot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De azt te is gondolod hogy ezt nem a bankbetetre fizetett kamatokbol szedtek ossze (a profitot), hanem a dijakbol, hitelkamatokbol es egyes bef.alapok tobblethozamabol.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
valóban, sok dologgal foglalkoznak a bankok, de a profitjuk nagy része az a magyar pénzek forgatásából jön, az most mindegy hogy milyen módon
jelentős a profitjuk, jó lenne tudni hogy ennek hányad részét forgatják vissza a magyar gazdaságba
ez most igaz a külföldi és a magyar bankokra is
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Epitenek fiokot, fizetik a dolgozkat es jarulekaik. Szerintem ez eleg sok.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pl. a hitelkamat és a betéti kamat különbségéből (persze beszámítva a nem fizető adósokat). Ezt mindegy, hogy a betétesekhez vagy a hitelfelvevőkhöz számítod.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem Citibanknál van egy számlacsomagom. Ebben van alapból forint, plusz választható pár egyéb deviza. Nekem jelenleg van forint, euro, brit font és dollár számla a csomagban.
Külön megtakarítási számla nincs, de lehet lekötni pénzeket. Ezt sosem használtam. Devizára nem fizetnek jó kamatot (sehol), forintra meg más bankoknál úgy láttam, volt jobb ajánlat.
Külföldi tranzakciót természetesen lehet, de szerintem ezt eddig minden bankszámlám tudta minden banknál. Van, ahol ez nem megy alapból?
Tartozik hozzá egy darab kártya. A kártyát bármelyik számlához hozzá lehet rendelni a csomagon belül (akár egy üres, sohasem használt számlához is, ha attól félsz, hogy majd lenyúlnak zsetonodat). Mastercard. Mindenhol elfogadják.
Kártya külföldi használata: ATM-ből pár alkalommal (2 vagy 4 rémlik) ingyen lehet külföldön pénzt felvenni. Fizetni természetesen plusz költség nélkül lehet külföldön. Arra érdemes figyelni, hogy tapasztalatom szerint nem valami jó árfolyammal váltják a devizákat. OTP pl. középárfolyamhoz sokkal közelebb vált. Citi akkor jó, ha van olyan számlám, amilyen devizát használnak az adott országban, így nincs átváltási veszteség, és nincs semmi hozzáadódó költség.
Van webes felület. Nem rossz, de láttam már jobbat is.
Olcsó, konkrétan havi 0-t fizetek. Ehhez havonta 150 ezer forintnak kell beérkeznie bankon kívülről. Ha ez nekem nem teljesülne, akkor oda-vissza utalok az OTP-be 150-et. Mindkét utalás ingyenes.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Arra érdemes figyelni, hogy tapasztalatom szerint nem valami jó árfolyammal váltják a devizákat. OTP pl. középárfolyamhoz sokkal közelebb vált."
Ez a kártyatársaságtól függ: Visa USD (tehát itt még egy USD > EUR > HUF konverzió is játszik), a Mastercard EUR alapú, ha az euró zónában tartózkodsz leginkább, akkor érdemes Mastercard-ot kérni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Unicreditnel ha tobb szamlad van (eur,usd,huf), akkor be lehet allitani hogy ha azt EUR-ban terhelik (pl. nemetorszagba), akkor az eur-rol szedje le a zset, ha USA-ban akkor a dollarrol. Ezzel a duplakonverzio egyik reszet megszunteted. A Mastercardos konverzios dij ami a nem EUR-os terheleseknel van persze konstans.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Viszont nem az Unicreditnél érdemes váltani, mert nagyon rossz árfolyamon váltanak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Passz. Azon a nehany szaz euron amit elkoltok kulfoldon, nem nagyon erdekel nehany forint :)
Nagyobb osszeget meg 240-er vettem meg... :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha a "kártya mögötti számla devizaneme..." - nomostan a Citinél lehet egyszerre Ft, Euro, Dollár, Font számlád, és a telebankon keresztül ahhoz a számlához kapcsoltatod a kártyádat, amelyik előnyösebb.
Szerintem gee arra célzott, hogy adni-venni, különböző devizanemben vezetett számlák között átvezetni nem biztos, hogy jó ötlet náluk.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem így értettem. OTP Mastercard euro fizetés forintszámla terhére ment mondjuk 250 Ft/eur árfolyamon, ugyanazon a napon Citi Mastercard euro fizetés forintszámla terhére ment mondjuk 258 Ft/eur árfolyamon.
Egyébként a napokban olvastam egy kondíciós listát, abban pl. az volt, hogy átváltási árnak a Visa elszámoló árfolyamát használják + 2,5% comission. (szerk: Ez nem a Citi.hu kondíciós listája volt)
Tehát lehet, hogy nem jól fogalmaztam, és nem árfolyam a különböző, hanem a költség, de a végeredmény az, hogy a Citi kártyával drágább fizetni, ha deviza konverzió történik.
Forint számláról forintban fizetni jó, euro számláról euróban fizetni jó, fontról fontban fizetni jó. Forintról másban fizetni nem jó.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezek szerint olyan esetben, ahol csak 1 konverzió van (euro > huf), nem a kártyatársaság rögzített árfolyamán (mint a kétlépcsős esetén az első konverzió), hanem az adott bank vételi árfolyamán zajlik.
Hétvégén Velencében voltam, a helyi váltok 260-ért vették a Forintot és 420-ért adták az ájrót. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Rájöttem vmire így számlacsomag keresés közben, ami elsőre nem magától értetődő.
Nem a költséget kell először megnézni, hanem hogy a szabad pénzösszeget milyen kamattal és feltételekkel lehet elhelyezni. Ugyanis a látra szóló kamat simán visszahozhatja a havi bankköltséget.
Likvid, azonnal hozzáférhető pénznek minden számlán kell lennie. Különösen vállalkozásoknál.
Tehát először azt kell megnézni adott banknál, hogy milyen pénzpiaci/likviditási alapok érhetők el, azoknak milyen költségei vannak (vételi, eladási, alapkezelési). Ugyanis a pénzpiaci alapok ugyanabba fektetnek, ezért eltérés a hozamukban csak az alapkezelési díj miatt lehet.
Vagy ha nincs pénzpiaci alap, akkor meg kell nézni a látra szóló kamatot.
Mert hiába drágább egy adott számlacsomag, hogyha mellé jobb feltételekkel kamatozik a likvid pénz, akkor ez a kamat visszahozza a számlavezetés díját.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Takarekszamlakkal/sima egyszeri lekotesekkel sztem siman helyettesithetok a penzpiaci alapok.
A koltsegekrol meg a 0Ft-os szamlak gondoskodnak, (ha megvannak a feltetelek).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igen, de hol van olyan takarékszámla, ami rendes kamatot ad? Én csak az Axánál és a Gránitnál tudok ilyenről. A lekötéssel az a baj, hogy néhány hónapra alig ad kamatot. Viszont egy vállalkozásnak havonta kell fizetnie, ezért jó a pénzpiaci alap, mert határozatlan időre beteszed a pénzt, és kb. inflációkövető hozamot ad. Most a pénzpiaci alapok 4-5%-ot kamatoznak. 1 hónapos lekötött betéttel nem kapsz ilyen hozamot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
2 hónapra már igen. Ha havonta kellhet a lé (de van elég tartalék pénz), akkor csinálsz 2 lekötést, amik 1 hónap eltolódással fordulnak, így havonta mindig levehetsz/hozzátehetsz.
Vannak még Unicreditnél (nem tudom, máshol van-e ilyen) "rugalmas betétek", amiket lekötésnek hívnak, de feltörésnél is rendes kamatot (talán 4%) fizetnek arra az időre, amíg bent volt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kb. erre gondoltam en is.
Premium banking csomagokkal meg lehet BUBOR-kozeli kamatokat szerezni akar 1 honapra is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Takarekszamlanak ez az ara (hogy 3-4-5% csak a kamat). Valamit valamiert :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Magyar tulajdonossal (is) rendelkező bankok listája, ha érdekel valakit: http://www.veddamagyart.info/egyeb/189-magyar-bankok
Egy probléma van: végignéztem mindet, és túl drágák (mind lakossági, mind vállalati fronton). Kivéve a Gránit Bank, az a lakossági fronton nagyon jó (felveszi a verseny a külföldi bankokkal), a vállalati üzletága viszont szintén hagy kívánni valót maga után.
Még visszatérve a pénzpiaci alapokhoz: egyértelműen a legjobb pénzpiaci alap a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap, ugyanis ez a legolcsóbb. A legfrissebb adatokból számolt éves hozama 5,5%, ez simán jobb az összes többi likviditási alapnál.
De az a kár, hogy csak a TakarékPont és a Kinizsi Bank forgalmazza, náluk viszont olyan nagyon a számlavezetési költségek, hogy nem éri meg.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Off:
"... Gránit Bank helyzetbe hozása ...": Ez azt jelenti, hogy olyan törvényeket és rendeleteket hoznak, amik egy, a kormányzó pártot nyíltan támogató, magánszemély által alapított bankot előnyösebb helyzetbe hoznak a többivel szemben?
-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha ilyen történne, az példátlan lenne. Még sosem történt ilyen :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
O rly?
Átment a lex-Járai (CIG Pannónia)
Van aki megússza... (CBA)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem érzed a hsz-emben az iróniát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Bocsánat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Eddig példátlan volt, hogy ilyen nyíltan teszik ezt meg. Tudod, az uszodákban időnként belepisilnek a medencébe. De ezt általában el akarják titkolni, mert nem akarnak rossz színben feltűnni. Így aztán legtöbben nem a medence szélén állva teszik ezt meg.
-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Citibank. Egy ügyfélkapcsolat, egy kártya, több devizanemben vezetett folyószámla. A kártyádat egy telefonnal át tudod kötni az épp használni kívánt számládhoz.
A netbbank minősége elfogadható, bár láttam már jobbat is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Most nézzem, hogy ők teljesen megszüntették a jelzálog hitelezést.
Apropó: ingatlanhiteleket nézegettetek mostanában?
Raiffeisen tűnt a legkedvezőbbek (kamatemelés előtti hitelkamat 9% alatt volt, indulóköltségek nélkül), de a jövedelemszámításnál két adóstárs esetén nem átlagolnak, így a feleségemmel ezt buktuk.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ilyen is van, ki hitte volna? http://www.pannontakarek.hu/
2011. január 1-jén alakult át takarékszövetkezetből kereskedelmi bankká.
Jól titkolják a létezésüket, még életemben nem hallottam róluk, és a robots.txt-ben kitiltották a robotokat.
A vállalkozói számlacsomagjaik elég jók. Főleg a non-profit szervezetek részére.
És ők az a kevés hely egyike, ahol elérhető a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap, amely a legjobb hozamú likviditási alap (mert a legkisebb az alapkezelési díja). Egy vállalkázásnál nem mindegy, hogy a szabad pénz 4%-ot, vagy 5,5%-ot kamatozik, ez havonta több tízezer forint különbség is lehet.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Végignéztem mindent, vállalati, lakossági számlákat. Akinek kérdése, most tegye fel, amíg el nem felejtem a kondíciókat :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ingyen számlavezetés, ingyen kp felvétel kinél van?
---
KORPIKLAANI-Tequila http://youtu.be/wzEahz7pa7k
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Unicreditnel/Rafazom/Citi sajat ATMbol, tobbibol talan 2/ho ingye?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
És kinél mik a kondiciók? Volt egy bankszámlám amit ingyenesnek hirdettek meg, minden kondició nélkül, és kaptam hozzá egy kártyát párszázért. Rátettem talán 200.000-et vésztartaléknak. Aztán 1,5 év műlva felhívtak, hogy ha nincs pénzmozgás a számlán, akkor inkább szüntessem meg, a pénzt meg vigyem el. Van olyan hely ahol szivesen veszik ezt a fajta bankolást?
---
KORPIKLAANI-Tequila http://youtu.be/wzEahz7pa7k
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Aztán 1,5 év műlva felhívtak, hogy ha nincs pénzmozgás a számlán, akkor inkább szüntessem meg, a pénzt meg vigyem el.
LOL. Melyik bank volt ez?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egy nagy külföldi bank kis hazai fióktelepe néhány bankfiókkal. Nem akarom rosszhírbe hozni Őket, mert más szempontból tényleg jók voltak. És a dolgozók is nagyon kedvesek voltak. Csak hát szegény ügyfélmenedzser csajszi könnyes szemmel kérte, hogy oldjam meg mert a problémáját, mert a főnöke "szétrúgja a seggít"...
---
KORPIKLAANI-Tequila http://youtu.be/wzEahz7pa7k
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
K&H is ilyen amugy. Nekem speciel 200forint volt a szamlan es amugy is meg akartam szuntetni, de pont jott a level hogyha 30 napon belul nincs mozgas akkor megszuntetik.
Persze ha van rajta 200K akkor azert erdekes ez a dolog.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A vésztartalék okos dolog. Legalább annyit tegyél félre vésztartaléknak, hogyha minden jövedelmed elapad, akkor is meg tudj élni legalább 6 hónapig.
Mivel ugye nem lehet sosem tudni, mikor kell hozzáférni a vésztartalékhoz, ezért csak biztos és azonnal hozzáférhető helyen szabad tartani. Ez a gyakorlatban a banki lekötött betétet vagy likviditási alapot jelent.
A likviditási (vagy pénzpiaci) alapokkal az a baj, hogy kell hozzá nyitni értékpapírszámlát, aminek költsége van, és az alapnak is van általában vételi és eladási díja. A megtakarítási bankszámlák jobb alternatívák, mert ugyan kevesebb kamatot fizetnek, de nincs költségük.
A likviditási alapok jelenleg 4-5,5%-ot kamatoznak évente. Ezzel szemben a Gránit Bank most 4%-ot ad, az Axa pedig 5,25%-ot.
Tehát egy picivel többet ad a likviditási alap, viszont az a kicsi többletet elviszi az értékpapírszámla vezetési díj, és a vételi- eladási díj.
Ezért vésztartaléknak megtakarítási számlát ajánlok, a legjobb kondíciókkal a Gránit Bank és az Axa Bank rendelkezik.
De amiért nem ajánlom az Axát: sokba kerül a számlanyitási díj, nem biztosítja a magyarországi OBA (csak egy külföldi biztosító), és maximum 5,25% a kamat, máshol van 7% kamat is a lekötött betétre.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Na hát nem pont ez a fajta vésztartalékra gondoltam. Ausztriában sok helyen nem fogadnak el VISA vagy Master kártyát még az ATM-ek sem, csak a Konten Karten-t. Ha netán hirtelen pl. hétvégén (ugye ott hétvégén minden zárva) párszáz euróra lenne szükségem, és a international kártyatársaságok nemakceptáltak, akkor jóljön egy tartalék plasztik (saját tapasztalat).
---
KORPIKLAANI-Tequila http://youtu.be/wzEahz7pa7k
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
UniCredit akcós betétek is 4 %-ot adnak feltörésnél, viszont 5.5, 6%-ot, ha bent marad végig. Ha valószínűleg sokára lesz szükség a pénzre, akkor amúgy is jobban járhatsz, ha (mondjuk) 2 hónapos lekötésekbe rakod: az utolsó havi kamatot esetleg bukod, amikor szükség van rá, de addig többet kamatozik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez amugy uj dolog, szerintem a bankado miatt vezethettek be (ezt a feltoresi "dijat").
Amugy ha van 5M+ sporolt penzed, a Premium Banking szamlacsomagban BUBOR-30pont kamattal tudsz lekotni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
3 éve is volt. (A bankadó nem látom, hogy jön ide.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
citinel a 0ft-os szamlaban minden atm-bol ingyen (meg kb. minden mas is), asszem havi 150k-t kell hogy utalj arra a szamlara, hogy ingyen legyen.
Tyrael
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De az nem magyar tulajdonú bank.
Én inkább támogatok olyan bankot, amelyik többségi magyar tulajdonú (az OTP nem ilyen).
Érdekes módon most fogok nyitni lakossági és vállalkozói számlát, és a legjobb kondíciókat két különböző, többségi magyar tulajdonú banknál találtam meg.
Csak alig lehet róluk hallani. Nem is szerepelnek a számlaösszehasonlító oldalakon, de még a lap.hu linkgyűjteményekben sem. De ugyanúgy teljes értékű kereskedelmi bankok, az OBA tagjai is.
A másik amit érdemes megnézni, a takarékszövetkezetek. Őket is alig hirdetik, pedig nekik is jók a kondícióik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nem neked valaszoltam, hanem padawan commentjere reflektaltam.
Tyrael
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Engem ez meg annyira nem erdekel. Az kapja a penzem (a fizetendo dijakra gondolok)aki ar/szolgaltatasi ertek aranyban a legjobb.
Elkepzelheto, hogy olcsobb lenne valamivel xy kisbank, de az is szempont h az ugyintezes mennyire gyorsan es egyszeruen megy vagy hogy milyen egyeb szolgaltatasokat (pl. befektetes, bankkartyavalasztek, esetleg biztositas, valutavaltas, etc.) nyujt es azokat mennyiert.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha a havi 150E Ft bejövő összegért nulla Ft-os díjnál jobbat tudsz mondani, akkor szólj. Ráadásul úgy, hogy pl. a betétbiztosításod nem az itteni politikai szélforgótól függ.
Nekem a Citi-s kártyámra bárhol jártam, nem néztek elkerekedett szemmel, hogy hátezmegmicsoda? Nem túl pici hazai bank által kibocsátott plasztikkal meg járta már meg ismerős...
Legyen netbank, legyen telebank, legyen több számla egy kártya mögött (telebankon automatával tudsz váltogatni)...
A takszöv-ökkel egy apró probléma szokott lenni: GIRO felé egy levelezőbankon keresztül kapcsolódnak. GIRO-s tranzakcióknál plusz egy banki nap - minimum.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
ha adott bank ad dombornyomott visat/mct, akkor tok mindegy, ki allitotta ki, nem?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Elvileg. Gyakorlatilag meg nem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
merthogy? link plz. ha van egy dombornyomott mcm, es a bolt elfogad mct, akkor teljesen mindegy, ki allitott aki.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Elvileg mindegy. Gyakorlatilag meg ha a kereskedő nem fogja lehúzni, akkor ugyan panaszt tehetsz, de első körben te fogsz ama bizonyos dolog rosszabbik végén helyet foglalni.
Budapest bank által kiadott kártyával szívott ismerős a Harrods nevű sarki szatócsnál...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
azert megneznem, hogy egy hivatalos MC elfogadohely visszautasit egy MC kartyat, bocs.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Megtörtént eset, szavahihető embertől származó infó. Egyébként meg hiába nézed, ha az elfogadóhely azt mondja, hogy nem... Panaszt tehetsz, de attól még te fogsz ott helyben szívni a világvégibankzéerté kártyája miatt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
mar csak azt nem ertem, hogy milyen hely az, ahol kikerul a kezembol a kartya manapsag (kulfoldon). altalaban a terminalt az ugyfel kezeli, ugyanis.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Két éve még a boltos huzigálta a kártyát...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nagyáruházakban is?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
mindenutt, igen. globus, coop city, migros city, postak, az osszes hivatal, a kozlekedesi tarsasagok (vonatot is ideertve). meg se en, se parom nem adta ki egyik kartyankat se a kezebol.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
akkor az mar nyugat. :)
itthon meg az sem ritka, hogy elviszik a latoteredbol a kartyat, vagy hogy helyetted leokezzak az osszeget. :)
Tyrael
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha a PIN-padhoz az átadásán kívül hozzápiszkál a pénztáros, akkor sárga/piros gomb a helyes válasz....
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
tudom, szoktam, de ettol meg sajna tapasztalom.
nagyon sok esetben olyan emberek ulnek pl. penztarban, akiknek kepzettseguk/papirjuk sincs rola, szoval kb. eselytelen ilyen dolgokat elvarni toluk :/
Tyrael
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
hat, ennel nyugatabbra terkep szerint voltam mar, mentalitasban meg nem. nagyon tetszik egyelore. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hm. Itthon a pin pad a te játszóeszközöd, a kártyát elveszik és huzigálják.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
tudom sajnos.
itt a kartyaolvaso behuzza a kartyadat, felismeri a tipust, kiirja az osszeget, beirom a kodom, zoldgomb, kiadja, es csa. mikor a kasszahoz lepek mar berakom a kartyat, a penztargep amikor a penztaros befejezi a lehuzasat a termekeknek, auto tovabbitja oda az osszeget, nem irja be senki kezzel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez sajnos igaz. Itthon en csak a photohallnal (konkretan a csepel plazabeli fiokban) lattam olyan terminalt amit en kezelek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gránit Bank pont ilyen, ma nyitottam számlát. Azt is nézd, hogy a szabad pénzt hogyan tudod lekötni, és lekötés nélkül mennyit kamatozik. Dombornyomott MasterCard-ot adnak, az jó mindenhová.
Több számla van a kártya mögött, a megtakarítási számlán lekötés nélkül jegybanki alapkamat - 2% a kamat.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Opsza, és melyik ország betétbiztosítási szabályai vonatkoznak rá? Az itteni. Köszönöm, de nem. A befektetni, lekötni való pénzemet meg nem kötelező a számlavezető bankban tartani - nem is ott tartom. Vásárláshoz meg inkább hitelkártya, és havonta egy összegben visszafizetés - ami kp. forgalomhoz kell, az meg egy vagy max. két alkalommal felvehető.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Keress rá, hogy "emergency fund". Mindenkinek kell egy azonnal hozzáférhető biztonsági tartalék, amely elég legalbáb 6 havi megélhetéshez. Az ilyen pénzt a legjobb kondíciókkal (költségeket is figyelembe véve) banki lekötött betétben, illetve megtakarítási számlán tudod tartani. Legalább 500 000 Ft tartalék ajánlott mindenkinek.
Mert mi történik, ha elapad a jövedelmed, és nincs megtakarításod? Felveszed a személyi hitelt, és törlesztheted évekig. Kell ez neked?
Te fizeted a hitelkártya kamatát, én meg a Gránittól kapok a lekötetlen pénzre is kamatot. Szerinted melyik a jobb?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem nem kell magyaráznod, tudom jól. Azt a 6 havi megélhetéshez szükséges összeget is célszerű lehet többfelé osztva befektetni - 1-3 hónapos ismétlődő lekötés, 2-3 lekötés között forgatni, meglovagolva a bankok "friss tőke" akcióit (ezeknél általában a lekötést megelőző 4-6 hónappal korábbi egyenleghez képest vizsgálják az aktuális egyenleget), stb.
Ha elapad a jövedelem, akkor az egy havi készpénztartalék elő, a befektetett/lekötött összegek közül az egy hónap múlva legkisebb veszteséggel feltörhetőnek a bevonására felkészül.
A hitelkártya ebben az esetben is segíthet, ha okosan csinálja az ember, ugyanis nem azonnal, hanem általában a tárgyhónapot követő hónap utolsó harmadában kell visszafizetni a hk. tartozást, azaz van idő arra, hogy a költéseknek a fedezetét előteremtse az ember a befektetések okos feltörésével. Egy dolog viszont nagyon fontos (amit persze utálnak a bankok): a költéseket minden hónapban vissza KELL fizetni, és készpénzt nem szabad hitelkártyával felvenni. Ezzel a hitelkamatot máris elkerülted.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
És titok, hogy melyik ez a kettő? Mert panaszolod, hogy alig lehet róluk hallani, pedig milyen jók...közben te sem említed a nevüket.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Már reklámoztam eleget, azért nem említettem :)
De kérdésre válaszolva: lakossági számlához Gránit Bank, vállalkozóihoz:
Havi 20 db forint átutalás alatt:
Gránit Bank
Nagyobb számlaforgalom esetében: Pannon Takarék Bank.
Hátrányuk a fiókjaik kevés száma. (De a Gránit Bank házhoz jön, ha induláskor befizetsz 250.000-ret a számlára) Illetve ahogy nézzük: kevés fiók = kevés költség. Úgyis mindent netbankon intézel. Az OTP-nek marha sok fiókja van, cserébe drága.
Mindkettő OBA tagintézet, magyar többségi tulajdonú, mindkettőnél van számlám.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azért kérdezem, mert a gránit az német eredetű, majd az előző rendszerben helyzetbe hozott furán gazdagodók közül egy ember vette meg a wallistól....én oda nem mernék pénzt tenni. A gránitban hirtelen vásárolt 6% részesedést egy szintén az előző rendszerben helyzetbe hozott hölgyemény...én nem tudok megbízni a szocialista zsenikben, akik szerint a minden közös modell a jó, de ha 1990 elmúlt, akkor hirtelen a közösből kiszakad nekik a hús, a csontot otthagyják a többségnek, majd tanácsokat adnak, hogy kell jóllakni. Sokmindent rájuk bíznék, de az nem a pénzem és az életem.
A pannon takarék bank pedig nem bank, hanem takarékszövetkezet. Mondjuk ettől jó lehet annak, akinek nincsenek nagy igényei.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Gránit Bank 100% magyar tulajdon, pont. Egyébként az a lényeg, hogy hol fekteti be a profitot a bank, a Gránit Bank szerintem itthon fogja. Az OBA-ról hallottál már? Garantálja a betét értékét csőd esetén.
A Pannon Takarék Bank pedig kereskedelmi bank, szintén OBA tag. Szerinted hogyan lehetne egy olyan intézmény, amelynek a nevében ott a bank szó, takarékszövetkezet?
Általában a bankok tulajdonosai gazdag emberek, ha ez nem tetszik, tartsd a párna alatt a pénzt.
Hidd el, mindegyik bankról lehetne rosszat mondani. Ha mást nem, akkor elő lehetne hozni, hogy mikor milyen büntetést kapott a PSZÁF-től.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
OBA nélkül nem bankolhat senki, ha jól tévedek...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Dehogynem, az AXA Bank pl. nem OBA tag. De azért ők is tagjai valamilyen külföldi biztosító alapnak. Ehhez nem értek, de lehet, hogy ők csak EUR-ban biztosítanak. Tehát még az is lehet, hogy veszteség esetén EUR-ban kapnál kártérítést (de ehhez nem értek).
Ez az "oda nem merek pénzt tenni, ellopják" érv baromság egyébként. Ugyanolyan szabályozás vonatkozik mindegyik (OBA tag) bankra. Pont ugyanannyi eséllyel lopják el a pénzed X bankból, mint az Y-ból.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azt azért tegyük hozzá, hogypl. az írországi betétbiztosítási szabályokban picit jobban megbízok, mint az itteni csélcsap politikai elit által akár visszamenőlegesen is átírható szabályozásban.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Értettem főnök! Azért maradjunk annyiban, hogy elvtársakra nem bízom a pénzem, pláne nem demján elvtársra, aki európa szerte befektet. Te ettől ezt megteheted. Az otp bank nevében is ott van a bank szó 1989 óta...mégis takarékpénztárként üzemelt egy jó darabig. Sőt, az összes sperma bank nevében is ott a bank szó :)
Ami meg a betétek utáni garanciát illeti. El fogsz keseredni...nem tudja sem az oba, sem senki garantálni. Egy csőd esetén, pláne egy gazdasági válságban lesznek akik rosszul járnak és lesz demján sándor. ;)
Ez érdekes lehet még: http://www.oba.hu/index.php?m=article&aid=527 (ennyit a betét értékéről és az oba-ról)
Az oba ráadásul politikafüggő erősen, ezt nem belátni.....márpedig a politika bármikor bármit mondhat. Ennyit a garanciáról.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Inkább akkor viszed külföldi bankhoz a pénzed, akik kiviszik az országból a profitot? Ráadásul ahogy írtam, a magyar bankok is simán felveszik a versenyt a külföldivel.
A takarékszövetkezet át tud alakulni bankká, ezen mi olyan meglepő? Amelyik nevében ott van a bank, az bank, amelyik nevében a takarékszövetkezet, az takarékszövetkezet. Szerintem nem bonyolult :)
Bankban tartani a pénzt a legbiztonságosabb befektetés. Készpénzben tartani nagyságrendekkel veszélyesebb a pénzt, mint bankban (hiszen betörhetnek hozzád, illetve az infláció miatt garantáltan veszítesz).
Megoldás még, ha azonnal elköltöd minden pénzed. Végülis ez népszerű, sokan ezt teszik. Csak később gondok akadnak, amikor pénz kéne, de nincs.
A bank nem megy ám könnyen csődbe. Tud kölcsönt kérni más bankoktól, végső esetben a jegybank ad neki kölcsön. Végül ott van az állami garancia.
De ennyi erővel ne menj ki az utcára, mert elüt egy autó/rádesik egy tégla/megbetegszel.
Egyébként tarthatod a pénzed likviditási/pénzpiaci alapban is, az még a bankbetétnél is biztonságosabb, mert sok bank betétjébe fektet be egyszerre. Ennél már tényleg nincs nagyobb biztonság.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nos, prejudikálsz - itt nem meglepő. Én csak annyit írtam, hogy ilyen demján féle izébe nem tennék egy fillért sem. Magyar dolog, pláne ha ez az állam mögötte a garancia, nem érdekel. Ez az állam ugyanis az értékvesztésre és a kapkodó, politikai érdekektől átszőtt bizonytalan gazdaságra garancia. Már csak ezért is külföldi bankba teszem a pénzem. Kicsit kiszámíthatóbb, egy igazi gazdasággal - termelő - rendelkező országban lévő bankkal szemben nagyobb a bizalmam, mint egy a magyar politikusok (?) játszóterén szerveződő, minden más ésszerű piactól független, a magyar politikához dörgölőzők által alapított valamiben. Tudom, hogy most én egy hazaáruló senki vagyok, de jobb hazaáruló senkiként nyugodtan aludni, mint igazi hazafiként egy ilyen bizonytalan valamibe fektetni, mint magyarország. A tények erre vezetnek. Éppen ezért nem érdekel, hogy egy a csak magyar piacon jaszkarizó szocialista hogyishívják mit alapítgat és hogy az a pénz itthon marad szerinted (haha!), én oda nem teszek egy taknyos papírzsebkendőt sem. Takszövökbe és egyéb kishalakba meg egy rozsdás kapát sem. Itt egyszer fordult elő, hogy csőd esetén az állam beavatkozott, ez a posta bank tőkeinjekció sorozata volt. A betétesek névsora érdekes volt. :) Nem te voltál rajta és nem én. Ezért is avatkozott be az állam. Részben. Az érintettek részében.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Inkább akkor viszed külföldi bankhoz a pénzed, akik kiviszik az országból a profitot?"
- Ha Magyarországon van egy jó befektetési lehetőség, lesz, aki kihasználja. Ha külföldön jobb van, akkor Demján is külföldön fog befektetni; az, hogy hol tartod a pénzed, nem változtatja meg a versenyt a befektetőt kereső cégek között.
- Tegyük fel, hogy (mondjuk) Magyarországon 100 ezer ember tenné a pénzét egy magyar bankba, és még 50 ezer odateszi csak azért, mert magyar! A bank elérhetné piaci körülmények között is, hogy 150 ezer betétese legyen (azaz akkor is, ha az emberek nem foglalkoznának a tulajdonossal), persze ehhez jobb szolgáltatásokat kéne nyújtania. Azzal, hogy nem kényszerül rá erre, pont annyit nyer, amennyit a betétesek vesztenek. Valóban jobban jár tehát, de egyszerűen azoknak a magyar embereknek a kárán, akik beveszik a "magyar bankba rakd a pénzed" dumát - akkor már érdemesebb (amúgy Magyarországon) elkölteni az a pénzt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Gránit Bank feltételek nélkül.
Máshol is van ingyenes, de ott megkötik, hogy havonta valamennyi pénz érkezzen a számládra.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ami teljesen elfogadhato feltetel szerintem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hát ha jön annyi, akkor nyilván nem probléma, ha nem, akkor meg az.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De ha nem jon, nem valasztod azt. Egyszeru :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kulfoldi allampolgarkent, ha egy magyar banknal (otp) van 100k-s tartozasom, mit tehet velem a bank? (birosag, behajto?). Bocs az offert.
---
() ascii ribbon campaign - against html e-mail
/\ www.asciiribbon.org - against proprietary attachments
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni