miert mas?

barmikor nezek magyar sorozatot, teljesen mas a kepi vilaga (jobb szo hijan) mint mondjuk egy amerikainak. ugy ertem, ott valahogy elesebbek a szinek, van melysege a dolgoknak, itt meg olyan "kozonseges" minden.

mas is lat ilyet benne? minek koszonheto ez?

( nevergone v | 2010. 03. 06., szo – 22:28 )

Valószínűleg azért is, mert egy magyar sorozatban sok olyan dolgot látsz, amellyel a mindennapi életben is találkozol. Pl. autók, termékek, utcák és városok nevei, személynevek, külső megjelenés és öltözködési stílus, stb.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

Csak éppen rászoktat egy "virtuális valóságra".
Ezért amikor tényleges "híradó" felvételek mennek, akkor a tisztelt fogyasztó polgár, elnézést, akarom mondani kedves néző, nem veszi komolyan, mert nem elég "színes" és "valósághű".
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

Manipuláció lehetősége, "Amikor a farok csóválja..." nagyban.

Néző nem veszi komolyan a valós felvételeket, mert csak azt adják le neki "színesben", ami megfelelően PC hatalom szempontjából.

Ami nem "színes", az "messze" van, harmadik világ, nem érinti a nyugati demokrácia bástyáját és lakóit, tehát nem fontos.
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

( persicsb | 2010. 03. 06., szo – 22:29 )

Lehet, hogy más kamerákat és megvilágítást használnak, más lencséket, stb.

miben jobb?
kicsit továbbfejtve előbbi "zöldséget" :)
azért utaznak arra mert rövidtávon be lehet "csapni", meg lehet csapolni az embereket, a legköltséghatékonyabb látvánnyal, beül, fizet megnéz, mert boldog lesz tőle

azért éri meg mert dollármilliókat lehet így csapolni, van piac

Mo. pici, magyar filmgyártás a fenti hálivúdi módra nem éri meg, többe kerül ez a "költséghatékony" látvány mint amennyi a bevétel lenne

vagy mást értesz "jobb" alatt?

( colos | 2010. 03. 06., szo – 22:36 )

egy tisztesseges hollywoodi propaganda sorozatot is hd minosegben vesznek fel 6 csatornas hanggal. magyarorszagon orulnek a producerek ha sd-re osszejon a penz...

udv Zoli

azért fura.. magyarázatnak jó, azaz röviden: költséghatékony, legkevesebb munkával legnagyobb hatás

mint ahogy miért törődne az ember azzal hogy miért tetszik, ha tetszik, még ha egyszerűen költséghatékony volt szilikonmellre és nem főiskolára költeni :)

teljesen szubjektív hogy a költői túlzást, lényegkiemelést meddig tartja az ember még hasznosnak és mettől lendül át a ló túlsó oldalára hogy vagy félrevezet vagy egyszerűen már csak a csomagolásról szól az egész

a görögöktől kezdve amikor a színpadokon egyszerűen azért vettek fel hatalmas maszkot hogy a hátsó sorokban is lássák hogy most mosolyog vagy legörbült szájú (egyszerűen a jobb vagy a bal arcát mutatta a közönség felé), a horgász "ekkora halat fogtam" lényegkiemelésén keresztül a filmek egyszerű fénybeli kontrasztállításán át a szuperhősökig meg az elzárt kis istenháta mögötti amerikai faluban a benzinkutas is hobbiként űrhajót épít effektusig... ezek hasznos eszközök hogy kinek mettől lesz már zavaró mert úgyis az első sorban ül.. mondjuk úgy hogy szubjektív, ahogy a címben is kérded, "más", nem pedig "jobb"

na jó asszem mára eleget szófostam :)

( mogorva v | 2010. 03. 06., szo – 22:44 )

Én a Dr. House nézése során tettem ugyanezt a felfedezést.

Szerintem az okok a következők:
- tök más megvilágítás, eszméletlen játék a fénnyel
- tök más kamera mozgás és kamera pozíciók (ott pl. sok az alulról fölfelé néző vagy pl. folyosó padlójára letett kamera, illetve nagyon sokszor közelről mutatnak vmit (koncentrálnak vmire, pl. arcra, szemre), vagy nagyon átfogó képet mutatnak egy helyszínről de a környezet nem vonja el a figyelmet a lényegről)
- sok helyszín van és azokat sem mindig ugyanonnan fényképezik (ráadásul szinte biztos, hogy a jeleneteket egyszerre több kamerával veszik és a legjobb feltévtelekből vágják össze a végleges verziót)
- tutira más az alapanyag, amivel/amire dolgoznak
- biztos, hogy kemény utómunkák vannak ("photoshop", ahogy feljebb írta vki)

próbáltam még hozzáírni, de vmiért nem sikerült.

Szóval:
1. Sok a mozgó kamerából készült felvétel

2. A "nem amerikai" filmeknél (direkt nem csak a magyarra hegyezem ki) sokszor látszik, hogy elkezd forogni a kamera és a pl. utcán andalgó szereplő csak akkor indul el, nem a már mozgó színészt kezdik venni. Nagyon látszik a különbség a látszólag már régóta sétáló és a valóban régóta (3-4 lépés) sétáló ember mozgása között.

( NagyZ v | 2010. 03. 06., szo – 22:51 )

geniusz, az alkimista, elso resz: egy csavo 3 mac moncsit rakott egymas melle, es a kezevel valami programot vezerel. van egyaltalan 24es meretben, apple altal gyartott erintokepernyo?

raadasul ulo helyzetben volt, es a monitor baromira meg volt dontve. a valosagban tuti nem kenyelmes :)

A Dell XPS notebookok meg kompatibilisek a Goa'uld és Ori anyahajókkal és különböző fejlett Ős technológiákkal :-D Carter csak annyit csinál, hogy előhúzza a kábelt, csatlakoztatja, ecseteli, hogy ez egy totálisan idegen technológia és fogalma sincs, meg különben is, aztán 4 perccel és sok billentyűzeten kalampolással később mégis kinyílik az ajtó, meg felrobban az űrhajó (vagy valami ilyesmi, már régen láttam :-D)

( Ewkins | 2010. 03. 06., szo – 23:37 )

Nem tudom mit hasonlítottál össze mivel, de milyen nagy (az amerikai filmgyártással összevethető) költségvetésű filmjeink, sorozataink vannak?

Mert gondolom ha itthon meglenne a költségvetés, a szakértelem (a szükséges technológiával együtt), de így miről beszélünk.

Meg aztán nem vagyunk egy nagy ország, ez olyan mint az animációipar, ha valamit sikerül összehoznunk, akkor hónapokig rázzuk egymás kezét a franciákkal (és bemondja a híradó), miközben a japánok sokkal magasabb színvonalon (kivitelezés és tartalom) állítanak elő nagy mennyiségben animációt, de mivel arrafele ez megszokottnak számít, így egy-egy olyan cím ami ott közepes fogadtatást kap (és megnézik pár ezren az éjszakai műsorsávban) itt megváltaná a világot (évtizedekig beszélnének róla, kitüntetné a készítőket a miniszterelnök, tananyag lenne az iskolában stb. stb. :-D)

Nem feltétlenül (az mindenki szerint hatalmas ballépés volt, katasztrófafilm), de leszámítva a régi idők (klasszikussá vált, gyerekeknek készült) rajzfilmjeit olyan nagy választék nincs.

Vannak az:

1. Egészestések (Macskafogó 2, Egon és Dönci, Nyócker)

2. Rövidfilmek, ezekből sok van, fesztiválokra készítik őket, ezeket én három részre szoktam osztani:
a, techdemó jellegű
b, elvont, sznob, magasröptű
c, humoros, debil

Én inkább egyértelműen a komplexebb, felnőtteknek szóló rajz- és animációs filmeket szeretem, lehet szórakoztató, elgondolkodtató, válthat ki érzelmeket.

Az Egon és Dönci egyébként szerintem EPIC WIN, hatalmas áttörés, még az anime listámon is 10/10-et kapna (amivel CGI kategóriában el is vinné a pálmát)

( Lacyc3 v | 2010. 03. 07., v – 02:20 )

Kb. hasonlóan vagyok a távol keleti Forma1-es közvetítésekkel. Valahogy más (rosszabb) mint a megszokott. Lehet a formátum konverzió miatt?

( falu v | 2010. 03. 07., v – 07:09 )

Én a képekről pl simán meg tudom mondani egy filmről, hogy angol, német, francia, stb.
--
Falu

( uid_4263 v | 2010. 03. 07., v – 09:34 )

Alapban frissebb technológiával dolgoznak, plusz szinte mindent retusálnak, feljavítanak. Kb. ennyi.
szerk.: egyébként ezt a dolgot én is észrevettem de már sok évvel ezelőtt :)

********************
"Aki nem backupol az tehetsegtelen :-)"
"...ha nem tévedek!" (Sam Hawkins)
http://holo-media.hu

( numen v | 2010. 03. 07., v – 09:55 )

én a hangon szoktam tetten érni, viszont nálam ott a magyar verzió nyer – még akkor is, ha utólag szinkronizálják magukat, sokkal természetesebbnek hat.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( Hiena v | 2010. 03. 07., v – 10:11 )

Az amerikai és a magyar filmezés között elég vastag technikai és szemléletmódbeli különbség van.
Az amerikai filmeknél megfigyelhető, hogy igen gyakran filmeznek keskeny nyílásszögű objektívekkel, ami miatt más a mélységélesség (mosottabb lesz háttér, és emiatt érzed másnak a mélységét), változtatható nyílásszögű objektívek, szűrők (különösen polárszűrők, részleges szűrők).
A bevilágításnál spotok, derítők minden mennyiségben, sokszor még a természetfilmeknél is.
A jelenetek rövidsnittesek, 3-4 másodpercnél nincs hosszabb jelenet. Sorozatoknál ezt akár 3-4 kameraállásból is vehetik egyszerre.
Touch-up. A tévésorozatoknál a jelenetek jórésze átmegy valamilyen digitális utómunkálatokon. Ilyenkor aztán kap a pofájára a film mindent, ami a filterként a photoshopban benne van. Ettől aztán a poros flaszter nedves lesz, a házon belűli jelenetek okkeresek, stb. Ha szükség van rá akkor 4-5 kamera és HDR-ezés (tipikusan vágóképekhez).

Ez a technikai része. Az emberi része:
Sorozatoknál is van focus puller. A keskeny nyílásszögű objektíveknek szűk a fókusztartománya. Az első kamera aszisztens aka focus puller, tekergeti az objektívet a szereplő mozgásának mefelelően.
A sorozatok rendezői általában a reklámfilmes, videoklipp iparból jönnek át, emiatt megszokott nekik a rövid filmezési határidők, gyors, mozgalmas képi világ.
A forgatókönyvíró szabadon dolgozik és ezt adaptálják filmre.

A magyar változat:
A rendezői székben egy 70+ éves tatter, vagy annak ifjú tanítványai űlnek. Emiatt a tudásuk, valahol a 60-as években megállt.
Hosssssssszzzzzzúúúúúúsnittes technika.
A technika legtöbbször egy kamera, minimális filmmennyiséggel. (Digitalis technika vajon mi?)
Focus puller imagináris dolog, a szereplők be vannak egy-egy pontra, ha aztán elmozdulnak akkor vége a képélességnek.
Dolly, daru, steadycam sátántól való, az igazi magyar filmes, párhuzam-derékszögbe állított állványról filmez. Ha modern akar lenni, akkor szigorúan 30 fokban jobbra és balra dönti a kamerát snittenként váltva.
A forgatókönyvíró budgetre ír, tehát nincsenek tömegjelenetek, akciójelenetek, és minden snittnek másodperc pontosnak kell lennie és csak egyzser szabad felvenni.
A szereplőknek politikailag korrekteknek kell lenniük. Egy brutális, agresszív állatot alakító szereplő, max. kap egy bőrkabátot, de semmi borosta, sárga fogak, mert a nyugdijasok még a végén megijednek.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"igen gyakran filmeznek keskeny nyílásszögű objektívekkel, ami miatt más a mélységélesség (mosottabb lesz háttér, és emiatt érzed másnak a mélységét)"
"A keskeny nyílásszögű objektíveknek szűk a fókusztartománya."

Bocs, körülmények figyelembevétele nélkül ezek a mélységélességre vonatkozó megállapítások így ebben a formában nem feltétlenül igazak.

A fentiek erősen egyszerűsítve vannak.
Egy kommenten belül hadd ne vezessem le a alapanyag, filmsebesség, rekesz beállítás, fókusztávolság, látószög, megvilágítási érték, színhőmérséklet sokváltozós egyenletnek filmezésre gyakorolt hatását. Egyrészt mert a javarészét épp, hogy kapizsgálom, másrészt nem hinném, hogy a következő Spielberg, vagy Lucas innen merítené információit.

A kicsi mélységélességnek a filmezésben, különösen a kis költségvetésű filmekénél az alábbi előnyi vannak:
A nagyobb rekesz miatt:
- érzéketlenebb (olcsóbb) alapanyag használata
- gyengébb megvilágítási igény

A kisebb mélységélesség, keskenyebb látószög filmtechnikai előnyei:
- kisebb díszletezési költség (kevesebb látszik, az is elmosódottan)
- jobb dramaturgiai lehetőség (a néző vezethető a fókusszal)
- nagyobb mozgástér (megint egyszerűsítek: egy keskenyebb látószögű objektívnek hosszabb a fókusztávolsága, emiatt messzebb lehet a kamera a beállítástól)

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Egy kommenten belül hadd ne vezessem le a alapanyag, filmsebesség, rekesz beállítás, fókusztávolság, látószög, megvilágítási érték, színhőmérséklet sokváltozós egyenletnek filmezésre gyakorolt hatását."

Nem is kell ezeket levezetni; nekem elég, ha a fókusztávolság, mélységélesség és a háttér elmosása háromszögben nem állítasz fel fals összefüggéseket.

no a polkorrektséget azért ne a magyar filmre húzzuk rá :)
Politikailag korrekt akkor lenne, ha minden magyar filmben lenne egy pozitív roma főszereplő, mint ahogy az amerikai filmekben-médiatermékekben elmaradhatatlan kellék valamilyen nem kaukázusi rassz szerepeltetése szinte kizárólagosan pozitív szerepkörben.
Úgy vélem, hogy a politika az amerikai filmkészítésbe sokkal jobban beleszól. Színesbőrű elnöke mondjuk volt az Egyesült Államoknak korábban is, de pl. női elnökkel nem tudom melyik filmben először az Obama-Hillary párharc előtt röviddel találkoztam. És arról meg szinte fölösleges beszélni, hogy milyen háborús (és egyéb) filmeknek van egyáltalán esélyük az Oscarra.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( hunludvig v | 2010. 03. 07., v – 11:27 )

Lesd meg a Primer-t, máris alakul majd a világképed. :)
Szigorúan technikailag, a történet jó. Illetve nézhető.