Dupla kipufogó

Kertészkedéssel kapcsolatos információkat kerestem, és amikor huszonnégy órán belül egy-egy szöveg már harmadszor jött velem szembe, kezdtem úgy érezni mintha kukacok rágnák a gyökereim. Lényegtelen ki volt az eredeti szerző, de ha az eredeti szerző vagy szerzők nevét nem tüntetem fel, akkor a saját nevem sem tüntetem fel a cikk szerzőjeként. – szerintem így lenne helyes.

---

A második kipufogni valóm az, hogy több mint egy évtized alatt sem sikerült a szoftverek előállítói egy részének az általam elvártnak hitt szinten megismerkedni a Windows fájltársítás-kezelésével. Hogy én hogyan csinálnám? Ha programozó vagy valami olyasmi lennék, ugye... :D Valahogy így:

  1. Minden alkalmazás a saját nevéből származtatott karakterlánc alapján hozná létre a registryben a megfelelő bejegyzéseket egy szabványos elnevezésű kulcs (például egy
    txt

    kiterjesztésű fájlhoz egy 

    .txt

    nevű kulcs jól passzolna) alatt, és soha nem módosítaná (és nem is hozná létre) pl. az 

    open

    és az 

    edit

    bejegyzéseket. Szerintem az alkalmazás nevéből és főbb verziószámából kellene a megfelelő bejegyzést létrehozni a 

    .kiterjesztés\shell

    kulcs alatt, így még az azonos nevű, de eltérő verziójú alkalmazások is szépen megférnének. Esetleg a 

    .kiterjesztés

    kulcs mutathatna a 

    kiterjesztés

    nevű kulcsra, de akkor a 

    .kiterjesztés

    kulcs nem lenne piszkálva. Az a lényeg, hogy valami egységes dolog kellene, mert nem jó ez a nagy szabadság. De ehhez már az sem lenne elég, ha programozó lennék, mert ehhez valami nagy dolog kellene.

  2. Az alkalmazások a telepítéskor és/vagy futtatás közben a társítások beállítására szolgáló felületükön lehetővé tennék, hogy az adott felhasználó vagy mindenki számára érvényesek legyenek a beállítások, vagy pedig egyáltalán nem piszkálnák a társításokat, hanem mindenki megcsinálná magának a manual alapján. Természetesen alapértelmezetten nincs minden felhasználó típusnak írási joga a mindenkire vonatkozó bejegyzésekre, így a jogosultságok kezelését is figyelembe kellene venni, vagy legalább általánosságban kezelni. Azért fáj az én szívem, mert van implementálva társítás-kezelés az alkalmazásokba, de ez sokszor szart sem ér. Ha nem lenne, nem lenne, és a szívem sem fájna. Miből tartana rendesen (vagy rendesebben) megcsinálni, ha már csinálják?

---

Van még egy bónusz kipufogásom is. Van két fizetős, magyar fejlesztésű horoszkópos vagy horoszkópos szerű (nem tudom pontosan mire valók, mert más használja, nem én) alkalmazás. Látszólag mindkettő azokat a lehetőségeket használja rajzolásra, amelyek már Windows 95 esetén is rendelkezésre álltak. Az egyiknél a nyomtatás nyomtatást jelent, ami azzal jár, hogy pl. PDF-be nyomtatva vektorgrafika az eredmény. A másiknál a nyomtatás azt jelenti, hogy a képernyőre kirajzolt képet megnyithatom BMP-ként (ami olykor 24 bites, míg máskor 32 bites színmélységű (az alfa csatorna persze semmi hasznos információt nem hordoz)). Biztos mindenki el tudja képzelni, kinyomtatva ez milyen kiváló olvashatóságot és minőséget jelent. Persze lehetséges, hogy tévedek, mivel nincs hatalmas programozói tudásom. Az utóbbi alkalmazásról még annyit, hogy csak a 

C:\Alkalmazasneve

könyvtárba telepíthető, és a fifikás beépített védelemnek köszönhetően más könyvtárból elindulni sem hajlandó. A fejlesztő szerint régebben nem így volt, de a felhasználóknak túl bonyolult volt, hogy bárhová telepíthetik a cuccot. Szerintem neki volt túl bonyolult, de nem hibáztatom őt azért, mert ily' módon a maga számára egyszerűbbé tette az életet. Hiszen nyilván nem abból a pénzből él, ami ebből a szoftverből befolyik a kasszájába.

Most már sokkal jobban érzem magam, és örülök annak ami van, és ami lehet. :) A fentieket általános építő jellegű kritikának szántam, magam és mások számára.

:)

Mit csinálnak az alkalmazások kiterjesztések nélkül, ami nagyon sok OS-ben opcionális, eme emberke szerint?
Rábíznának a felhasználóra, aki esetleg kapott pár filet és dunsztja sincs mivel is vannak kreálva, hogy állítsa be?
Okay, beállítja pl szövegfeldolgozó alkalmazásnak .txt kiterjesztést egy bináris filera. Mit csinál az alkalmazás? Miért? Hiszen jó a kiterjesztés...
--
http://opensolaris.org/os/project/indiana/
http://www.opera.com/browser/

Nem tudom értelek-e. Az lenne a lényeg, hogy az adott lehetőségek mindenki számára jól legyenek kihasználva. Senki tisztességesnek nem származna hátránya abból, hogy olyan rendszer alapján dolgozik amibe mások (programozók, hobbikóderek, felhasználók) is könnyen bele tudnak kapcsolódni. Ha a rendszer átlátható, akkor együtt lehet működni. Most nincs rendszer, hanem mindenki úgy csinálja ahogy jól esik. Támogatom a szabadságot, de azt rossznak tartom, hogy a szabadság címén csak egy-egy réteg számára használható megoldások születnek. Példa: egy weboldalt szinte végtelen számú módon lehet elkészíteni, de van egy legyen szabványos a web vonulat is.

A ne legyen társítás-kezelés vagy jó társítás-kezelés legyen csak egy sarkított dolog volt. Értem, hogy azért kerülnek ilyen kényelmi funkciók egy alkalmazásba, mert a fejlesztők szeretnének a felhasználók kedvében járni, vagy szeretnék a lehető legtökéletesebb alkalmazást létrehozni, de amikor több alkalmazásban baszkurálja a felhasználó ezt a kényelmi funkciót és az mindben valamiképpen rosszul működik, akkor talán mégsem sikerült a felhasználó kedvében járni vagy elég tökéletes alkalmazást létrehozni. Ha a fejlesztésnél adott időt felhasználnak a társítás-kezelő létrehozására, megcsinálhatnák rendesen is. Vagy nem? Nem azt mondom, hogy ne legyen, hanem azt mondom, hogy jó legyen. Odafigyeléssel szerintem megoldható lenne, hogy akinek eddig jó volt annak ugyanolyan jó legyen, és akinek eddig rossz volt, annak is jó legyen. És akkor az jó. :D

:)

( zeller | 2010. 02. 14., v – 10:36 )

Ugyan már... dr. xy (egyetemi adjunktus) és csapatának a kreálmánya az a pénztár/bér/főkönyv program, ami még 2010-ben is az ősi DOS-os, Clipperben íródott őskövület újraalkotása, belehegesztve az azt használó ügyfelek adataival, a telepítési, illetve az adatbázis útvonalával.