Ki "gyártja" a linuxot?

Flame

http://index.hu/tech/2010/01/26/nem_hobbibol_keszul_a_linux_magja/

Olvastam ezt a rövidke cikket, és az merült fel bennem, hogy kinek éri meg (nyilván valakik ebből hasznot húznak), hogy ingyenes a linux?
Illetve vajon meddig marad ingyenes, és ha esetleg pénzt kérnének érte, akkor vajon mennyit érne?

  • 3371 megtekintés

( sany | 2010. 01. 26., k – 18:01 )

" ha esetleg pénzt kérnének érte, akkor vajon mennyit érne?"

Lenne warez linux is az biztos! :)

Minden Linux tiszteletem mellett azért hozzáteszem, hogy jót tenne a Linux-nak, ha lenne olyan fejlesztési irányvonal, mint egy céges OS esetén. Tényleg jó dolog a közösségi programozás, de a Windows-nak nem csak azért nagy a részesedése, mert erős, mint cég és sok Desktop-on ott van. Vegyük már észre, hogy 20 éves binárisok futnak ma is rajta, ha kell! Abba bele sem megyek, hogy melyik OS, hogy van dokumentálva, mert bizony ott is elég nagy az MS hegemónia...

És mielőtt MS fanná avanzsálnék itt: Mac G5-ön, Debian-ról írom ezt a kommentet...

Ja: a sorok számával számolni csalóka. Ezzel az erővel a Windows 100x drágább, hisz ott a driver-eket is megírják a cégek külön...
--
http://www.naszta.hu

persze, azért rakták bele a vállalati w7-be az integrált virtualpc-s xp-t, mert 20 éves binárisok is futnak rajta... ahha.

A windowsnak pedig azért nagy a részesedése, mert világ életükben loptak csaltak hazudtak. A linuxosoknak soha nem volt miből kifizetni az alkotmányos költséget.

Magadnak mondasz ellent: pont azért rakták bele, hogy futhassanak rajta. De ha egy kicsit jobban belegondolsz, az x86, mint platform is ezért maradt fent. Ha megnézed azért gányolják egyre az utasításkészletet, hogy a régi kódok menjenek. Ha csak Linux lenne, akkor simán valami RISC-en nyomná ma már a többség, valószínű big endian-nal, mert ez a net nyelve és csak le kell fordítani.
--
http://www.naszta.hu

Az állítás az volt, hogy a windowson (és mivel nem volt konkretizálva, hogy melyiken, tehát bármelyiken) 20 éves binárisok is futnak. Az xp majd' 10 éves, jóhogy futnak rajta 10 éves kódok.
Viszont abból, hogy a w7-be belerakták külön az xp-t, következik, hogy nem futnak a 20 éves binárisok a friss windowson, csak a régebbin.

A valóság egyéb szempontú kinyakatekerésével nem akarok vitatkozni.

Rendesen megírt DOS-os programok futnak rajta csont nélkül!

rendesen megírt: nem piszkájja a hardvert direktben; azoprencert piszkájja.

Az XP-mód meg azé került be szegény Windows 7-be, mert KÖZTUDOTT, hogy nem csak az informatikához ért ma már mindenki kerek e világon, hanem a programozáshoz is. Ezért sok szarul megírt program van szabadlábon, amikkel eddig nem vót gond.

A tény: Öt olyan könyvelőt ismerek, akiknél 1993-as DOS-os könyvelőprogram fut. Ezek közül két helyen Vistán, az egyiken Windows 7-esen, a többin XP-én. Korábban DOS-on, asztán Windows 95-ön, majd 98-on, és ME-n, és jött a Windows 2000, végül az imént említettek.
Ja, igazad van! Ehhez még köll 3 év, hogy meglegyen a 20.

Mindegy. Persze, annak a vaddisznó programozónak, aki a 17-es megszakításon keresztül tolja ki a karaktereket a nyomtatóra, vagy direktbe a portra, annak a programja nem jáccik a 20 évesek klubbjában. Az IOCTL a 2.0-ás DOS-tól jelen van, mégis pár hülye nem ezen keresztül kérdezi le, hogy akkor a nyomtató ott figyele-e.

"New programs should not use supersede function, because Microsoft may remove support for these functions at any time." De ugye láttál már olyan programot, amelyik FCB-s fájkezelés használ. A File-Handle Functions a 2.0-ás DOS-tól van jelen! Akkor az olyan programot milyen állat írta, aki FCB-zik?

A DOS 2.0 mikor jelent meg?
És a 3.1-es, amiben megjelent a File-Sharing Functions gyüjtemény

Ezek mind 1990 előtti dolgok, szóval tényleg nem nagy dolog 20 éves DOS-os programot futtatni Windows 7 alatt.
Mindegy, nem húzom fel magam a magyar hülyeprogramolókon, megyek lazulni

A windows photoshoppal lehet 100x drágább, de nem ingyen kapod. Mellesleg ez a szám olyan, mint amikor a "brit tudósok megállapítják...", csak egy érdekesség.

A Linux azért létezik a mai formájában, mert nem stabil környezet. Bináris (~fizetős) programokat terjeszteni rá ... szopás, ezt jól tudja mindenki. Ha egyszerű lenne, akkor legjobb esetben mondjuk bejárta volna az OS/2 vagy a BeOS pályáját.

Aki azt kritizálja, hogy miért szopás bináris terjesztést kiadni Linuxra, az nem érti a Linux lényegét. Emiatt persze lehet bírálni, de a változásért kardozni teljesen fölösleges, épp elég op.rendszer van már, ami képes 20 éves binárisokat futtatni.. ;)

Egyet értünk.

Nem biztos. Igazából ha lenne alatta egy stabil API, akkor lehetne ilyet jól csinálni. Pont az egységes irányvonal hiánya miatt nincs ilyen felülete, szerintem. Ironikus, hogy lehet, hogy pont a mono project lesz az API, ha lesz. Meglátjuk.

Egy vagon programozó nem a szolgáltatásból, hanem a kódból él. Üzleti cuccoknál meg van, ahol a forráskód sincs meg már rég, vagy az ügyfélnek meg sem volt. Nem kritizálom a rendszert, csak látni kell, hogy ez az egyik oka annak, hogy a Linux nem lép át bizonyos határokat az elterjedtségében.
--
http://www.naszta.hu

Nekem az a vízióm, ha az egész linux stabil API -kkal bírna, akkor minden adakozó cég a bináris kiadást preferálná, mert a forráskód kiadása jóval nehezebb (biztonsági kockázat, plágiumgyanú, szoftverszabadalmi perek, anyázó kommentek, stb) úgy pedig senkit nem érdekelne a linux, ergó nem is lenne. A nem-sztenderd és gyorsan változó bináris környezet "kényszeríti" a gyártókat a nyílt forrás felé, amiben a linux ereje van.

Tehát a nyílt forrású szoftvereknek nem kell stabil API, a linuxnak pedig nem kellenek zárt forrású szoftverek. Utóbbiak futtatását nem kell megakadályozni, de elősegíteni sem. A zárt szoftverek szopatása miatt nyilván nagy piactól elesik a linux, ez igaz.

Alapvetően egyetértek veled, de szerintem olyan áron ne is terjedjen a linux, hogy zárt (és fizetős) kóddal lesz tele. A kritikus tömeg -ami kell a dinamikus fejlődéshez- már rég megvan mögötte, a többi majd lesz valahogy.. Gondolkodjanak a zárt forrású gyártók a megoldáson..

( sibidiba | 2010. 01. 26., k – 18:38 )

Egyrészt ott vannak a kommerciális Linux disztribútorok (Suse/Novell, Ubuntu/Canonical, Red Hat stb.), ezek mind igen komoly tőkével szállnak be a fejlesztésbe, hogy később dobozos ill. enterprise változatért, de legfőképpen a supportért (mikor hívhatod fel 7/24 az Ms-t ha valami nem megy?) arassanak rendesen.
Aztán ott van az összes nagy hardvergyártó, akiknek kell normális oprendszer a szervergépeikre (a Windows asztalon erős, szervereken már csak egy a sok játékos közül) - az IBM már mainframeket is szállít gyárilag Linuxszal.
És ott van rengeteg kisebb hardvergyártó is, akik egy-egy appliancera, NASra, routerra, embedded kütyüre is Linuxot tesznek és ahhoz committolnak ezt-azt. Nagyon sok kicsi nagyon sokra megy. Az open sourcenak pont az az egyik előnye, hogy nem kell a millió egy cégnek világszerte újra meg újra a melegvizet és az operációs rendszer alapvető funkcióit újra feltalálni.

De itt egy részletes elemzés: http://lwn.net/Articles/334721/

--
The Net is indeed vast and infinite...
http://gablog.eu

( s_balazs | 2010. 01. 26., k – 20:28 )

kinek éri meg (nyilván valakik ebből hasznot húznak), hogy ingyenes a linux?

röviden: neked, nekem, a linuxos közösségnek.
hosszabban: nem is azért, mert ingyenes, mint inkább mert SZABAD. Azok a fejlesztők/cégek, akiknek szükségük van egy új kernel szintű funkcióra vagy egy meglévőnek a javítására, elvégzik szépen a munkát és saját érdekből publikálják. gondolj csak bele, ha egy számodra fontos fejlesztés csak neked lenne meg, akkor a következő kernel-kiadásban ez nem szerepelne - pedig lehet, hogy az új kernelben már olyan funkciók is vannak, amit te is használnál, de vagy a meglévő (általad módosított) verziót használod vagy az újat. vajon meddig szivatnád magad, hogy folyamatosan patch-elgesd az újabb verziókat?
szóval szreintem ez az, ahogyan mindannyian profitálunk a kernel-fejlesztők munkájából. god bless them! :)

szerk:
hogy meddig lesz ingyenes? ez mindaddig értelmezhetetlen kérdés, amíg szabad szoftverről beszélünk. hogyan kérsz pénzt valamiért, ami szabadon hozzáférhető, terjeszthető?

sbalazs.

Bár Te is hasonlókra akartál rávilágítani, én azért ki is mondom:

szabad szoftver != ingyen szoftver.

Szabad szoftverért igenis kérhetsz pénzt, lásd:
http://www.gnu.org/philosophy/free-sw.hu.html
http://www.gnu.org/licenses/gpl-faq.html#DoesTheGPLAllowMoney
http://www.gnu.org/philosophy/selling.html

Nyilván két dolog képzelhető el:
1, Valakinek eladod, aki nem tudja, hogy szabad és ingyen is beszerezhetné.
2, Valakinek már megvan, de támogatást/új funkciókat/hibajavítást stb-t kér hozzá, azaz tulajdonképpen nem a szoftvert veszi meg, hanem a fejlesztést/támogatást.

És ez jó! Ne akarjunk hasonlítani a harácsoló politikusok/csalókhoz, akik lopnak egy szardarabot és eladják 981739821739821321-szor.

( Lory | 2010. 01. 26., k – 22:08 )

Azok a cégek fejlesztik akiknek jó hogy van egy "szabad" operációs rendszer. Ezek a cégek nem abból élnek hogy "Linuxot adnak el a boltban", hanem mint pl. az IBM van egy csomó szervere amit Linuxszal (is) szállít és így ezek a szerverek jobban fogynak - szállíthaná őket pl valamilyen Unixszal is (van neki saját Unixa is az AIX) de miért veszítsen ezért jelentős piaci részesedést?
Vagy a SONY akinek csomó termékében Linux ketyeg (igen pl a TV-ben, DVD felvevőben, HiFi-ben) gondolj bele hogy egy DVD felvevőben mennyi minden van már, csomó input/outputot le kell kezelnie, csomó nyelvet kell támogatnia, meg ott van a DVD/HDD kezelése is, minek írjon minden termékének külön firmware-t ha fogja a Linuxot "lebutítja" arra a szintre ami neki kell és használja. Ja hogy ezért ki kell adnia pár termék vezérlőjének a forrás kódját? Na bumm, ha szétszedik úgyis többet tudnak meg belőle. Telefonok, digitális képkeretek, elektronikus olvasók, set-top-box - hasonló a helyzet.
És vannak akik abból élnek hogy "eladják" a Linuxot a köré épített szolgáltatásokkal mint pl. a Red Hat meg a SUSE (becsületükre legyen mondva ők fejlesztik a legtöbbet a Linuxon). Olyan szolgáltatásokat árulnak mint: Komplett vállalati rendszert akarsz - tessék. Komplett archiváló rendszert? Pl. nem olyan rég volt hír hogy valamelyik "nagy" magyar csatorna szalagos tárolót vett valamelyik nagytól (azt hiszem az pont SUN/Solaris volt, de meg lehetett volna oldani Linux alapokon is) Komplett autótervező rendszert szeretnél? (Azt hiszem a) BMW nemrég váltott Linuxra pár tíz?/száz? ezer munkaállomást.
És ezekhez a rendszerekhez olyan a support hogy Nórika felhívja a supportot hogy nem megy a nyomtatás azok megkérdezik a gép nevét és két perc múlva vagy megy a nyomtatás vagy úton lesz valaki aki megcsinálja.
Ezekben az esetekben a vevő a komplett rendszerért/supportért/a support betanításáért fizet. A vevőt marhára nem érdekli hogy amiért fizetett annak a 73%-a ingyenes volt, ha szolgáltatás ami neki kell olcsóbb a Red Hat-nél akkor onnan veszi. Tehát mindenki annyit fizet érte amennyit megér neki.

Hogy mennyibe kerülne arra itt ez a kis

[The Debian 4.0 ] distribution contained close to 283 million source lines of code, and the study estimated that it would have cost $7.37 billion (2010 US dollars) to develop by conventional means.

Vagyis a Linux (nagy részének) kifejlesztése kb 7.37 milliárd dollába kerülne. Ebből számolgathatsz. :)

UPDATE

A fenti linket megnézve most aktuálisan kb 315 milliárd dollár lenne kifejleszteni. Ez szép, egyenlőre exponenciálisan nő.

A debi gyerekek csupan osszelapatoljak masok munkajat, nem ok irtak meg oket, megis mindig az o disztronevuk hangzik el. Hmmm. Ez egy dolog. A masik hogy a repok kb 4/5-t soha nem hasznalod, nyugodtan lehet vagdosni beloluk, jo sok a redundancia, stb. Az alkalmazasok tobbsege pedig khm, alkalmazas, nem pedig OS. A windows sem ad neked gimpet. Ez a szamolgatosdi csak egy dologra jo: hogy a fejlesztok kiszamoljak mennyit kereshettek *volna* :-))

pont erről beszélek, hogy a kernel nem igazán gnu, csak Linus nem akart balhézni RMS-sel, a grafikus alrendszer mit, a web apacs, a cuccok jó része bsd-s, a tex sem gnu, és ezen felül van egy halom dolog, amihez az fsf-nek semmi köze, csak a licenszet vették át. Meg van a libc, a gcc, meg pár gnu utility.

Szóval ha valakibe belecsapna a villám, hogy ő gnu mentes linuxot akar, elég hamar megtehetné.

1. Használok Debiant. Sajnos sok csomagja elég idős, így egy kicsit valóban kényelmetlen, de 900MHz-es celeronon amin használom nagyon jól elmuzsikál (gyorsabb és főleg stabilabb mintha egy XP futna rajt).
2. A közösségi dsztók sem mind szarok. A otthoni Gentoo-m simán kenterbe ver látványban /sebességben /funkciógazdagságban /stabilitásban bármit amit eddig használtam - mert én raktam össze úgy ahogy nekem jó volt, és a gentoo úgy van megtervezve hogy ezt meg tudtam valósítani benne, igaz nem kevés időbe került (igaz hogy a Linux maga is elég flexibilisre lett tervezve, de szerintem a Gentoo-val őrzi meg legjobban a flexibilisségét).

Ez igy nem egeszen igaz. Ha megnezed kik tamogatjak a Linux -ot egyertelmu, hogy olyan cegek nyomulnak akiknek a Microfos igencsak a tyukszemere lepett a windows -zal. Egy oprendszert nullarol fejleszteni oriasi eroforrast igenyel. Megtamogatni egy openszosz kozosseget komoly megtakaritast jelent. Kb arrol van szo, hogy a fontos dolgokat tobvabbra is fizetett profik fejlesztik, a kevesbe fontosakat meg lelkes amatorok ingyert. Latki kell, a Microsoft mekkora dominanicara tett szert egy csomo teruleten, csak azert mert az o oprendszeruk anno lenyomta a konkuranciat. Mondj nekem akarkit, aki szereti a wordot. Ugyanakkor mondj nekem valakit aki meg nem hasznalta.
Ezek a cegek nagyon jol tudjak, hogy ha labdaba akarnak rugni a szoftver piacon, akkor meg kell torjek a Microsoft egyeduralmat. A Linux -ot ez a jatszma tartja eletben. Tetszik vagy nem, akkor is ez az igazsag. Ha csak lelkes hobbistak fejlesztenek, valahol ott tartana meg mindig mint a Haiku.
Ebben a tortenetben azert az is rendesen benne van, hogy az openszosz nagyszer turkk arra, hogy ingye dolgoztassunk egy rakat programozot.
Viragot az oltozombe kerem ;)

Ezzel a logikával ha valaki vesz egy autót, és arra fordít sok pénzt és számos munkaórát hogy a kocsit feltuningolja meg belerakjon mindenféle extra funkciót, akkor azt meg az autógyárak dolgoztatják ingyen?

A szabad szoftver pont attól jó, hogy úgy transzformálod ahogy neked tetszik. A gyártók 'általános'-t gyártanak, de jó ha abba egyediséget is engednek bele vinni... (Pl. Firefox + közösségi plugin-ek)

Igen ez az egyik elonye. De hol mond ez ellent annak amit leirtam?
Masreszt, ha a Linux -ot csak tunning orultek hasznalnak, akkor meg mindig csak Haiku szinten lenne.
A hasonlatod igy lenne jo: ha neked kell valami az auodra, a szomszed fejlesztene, mert neki is kell, es o ert hozza. Ja es adna ingyer.

"Ez igy nem egeszen igaz."..."Ha csak lelkes hobbistak fejlesztenek, valahol ott tartana meg mindig mint a Haiku."

Hol a franca írtam én olyat hogy csak lelkes hobbisták "gyártják"??? Én pont arra hoztam példát, hogy _nagy cégek_ gyártják (szegény hobbistákat ki is felejtettem). De ők sem azért mert a gonosz Microsoft ellen akarnak megállíthatatlan aknamunkát végezni. Megvan a saját oka mindenkinek (pl. az IBM-nek hogy el tudja adni a Lotus-át) de nem ideológiai megfontolások.

Komoly penz van abban, hogy desktopokon a Linux versenykepes legyen a windows -sal. Aki a desktop vilagot uralja, egy csomo minden masra is komoly befolyassal bir. A halozatos szabvanyoktol kezdve a PC -vel kapcsolatba kerulo beagyazott rendszerekig mindenbe "belefolyik" a Microsoft, kihasznalva a desktop dominanciat.
Penzt keresni nem a Linux -on fognak. Inkabb azon, hogy befolyast szerezhetnek mas teruletekre.

Szerintem ez csak szamunkra kodos elmelet. Ezek a cegek pontosan tudjak, hol mier szivnak a fennalo helyzet miatt. Illetve arrrol is pontos elkepzelesuk van, hogyan tudnanak hasznot hajtani a Microsoft dominancia megdolesevel.
Minden esetre nehez elhinnem, hogy a "szabad szoftver" filozofia tamogatasa vegett segitik a Linux -ot.

"Minden esetre nehez elhinnem, hogy a "szabad szoftver" filozofia tamogatasa vegett segitik a Linux -ot"

Mondtam én ezt akár egy szóval is? Lehet hogy igaz amit mondasz, hogy Ms. dominanciát akarnak megdönteni, de akkor ez nekik pénzt hoz. Persze lehet hogy csak a jövőben, de nem a beláthatatlan jövőben, mert arra senkinek nincs pénze.

Nem iszem, hogy luzer vagy. Idovel biztosan bele lehet jonni.
En utalom, hogy helyettem gondolkodik. Nekem egy szovegszerkeszto ne javitgasson semmit amig nem kerem ra, ne vegyen fel uj stilust, ha atformazok valamit, stb... Lehet, hogy irodai munkara jo, de engem eddig csak feltartott. Ha sokat hasznalnam, talan megszoknam a baromsagait vagy inkabb rajonnek, hogyan kell vele dolgozni. En azt szeretem, ha az eszkoz idomul hozzam, es nem en az eszkozhoz.

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2010. 01. 26., k – 23:14 )

Ha holnaptól azt mondják, fizetős, a tegnapi kódot (ami ugye még kőkeményen GPL) előszedik mások, s viszik tovább (ok, sarkított, mert ugye a jelenlegi sem lehet már zárt, max a beletett új kód, de attól még a többit GPL alatt kell publikálni). Tehát nem fogja senki azt mondani, hogy mától fizetős. Az magával tolna ki. Amúgy meg így többet profitálnak, mert egy nagy gyártónak nemkell nulláról kezdeni, illetve beleteheti a termékébe azt is, amit kispistike a kisszobában kisilabizál :)

a másik fő hajtóerő, hogy olyan helyeken nem fizetnek ki windows licensz díjat, ahol arra tényleg semmi szükség. Pl. ibm szerverekhez bios, egyéb upgrade cd-k már linuxosak. meg ahol nem látszik, hogy mi fut benne, médialejátszók, de kicsi a margin, ott is minek fizessen Billnek.

( gaabeesz | 2010. 01. 27., sze – 06:42 )

Szerintem nem ingyenes a linux, meg kell fizetni a tanulópénzt :)

Szerintem ezt inkább úgy kell nézni, hogy ha egyszer valaki azópenszósz, és azon belül a linux közelébe kerül, és megvan benne az egészséges érdeklődés, és elég aktívan elkezdi keresni a miértekre a választ, akkor azon kapja magát előbb-utóbb, hogy talán a munkahelyén is kellőképp profitálhat a sok szívás, és nem szívás árán megszerzett tudásából. Sőt, ha elég ambíciózus, akkor valamikor ez lehet akár a fő bevételi forrása is. Persze ez nem azért van mert a Linuxok, a Unix, a BSD, és a társai, annyira sokkal jobbak lennének, mint a Windows, hanem azért, mert más gondolkodásmód szükséges hozzá.

Linux jelenlegi állapota, és a Netbook szegmensben most virágozni készülő időszaka nagy mértékben függ attól is, hogy azért itt felnőtt ám egy generáció, aki már bele született az informatikába, és már nem biztos, hogy nem akarja tudni a választ a kérdéseire, sőt van pofája kitalálni, vagy nem általl megoldani saját problémáit, és nem akar várni már seggvakaró urak megoldásaira, akik ráülnek egy projektre évekig és abból tömik a zsebüket, miközben a hozzáadott érték a 0 felé konvergál...

Igen vannak cégek akik hasznot tudnak húzni a Linuxból, nem is sajnálom tőlük, mert bizonyára rengeteg saját munkaórájukba is került.

Visszatérve a Netbook szegmensre:
Esélyes, hogy a netbookok fogják majd még jobban a köztudatba hozni a linuxot.
Hétköznapi feladatok ellátására, ahova nem kell hű de hatalmas grafikai teljesítmény, a linux nagyon is alkalmas, sőt meg fogja találni a maga kis helyét a desktopokon is. De a grafikai teljesítmény sem lesz sokáig akadály, mert ahogy mostanában elnézem az AMD is, meg az Nvidia is jobban el van látva, mint régen. Emlékszem még a régebbi pár Linuxos élményemre: ATI Radeon 9600+(akkor asszem az Ubuntu 5.10-et próbáltam, meg a Suse-t)Vesa driver, az LG monitorom meg olyan volt, mint egy stroboszkóp mert az istennek sem tudtam 60 Herznél nagyobbra belőni(szétqrta a szemem), aztán csak nagy kínok-keservek árán jött össze...

http://taklertamas.blogspot.com http://taklertamas.deviantart.com/

Dell Studio 15 + az épp aktuális disztró amit használok... :-D

( Csab | 2010. 01. 29., p – 13:54 )

Hazudnak, a Linuxot a bantu-ubuntu négerek Afrikában a dzsungelben fejlesztik.