Beszéljetek le az Ubunturól!

Ubuntu Linux

Sziasztok!

Olyan véleményekre volnék kíváncsi, amelyek rávilágítanak arra, hogy miért nem jó választás az Ubuntu, mi a jobb nála, és miért? Főleg szerveroldal érdekel, de persze kíváncsi vagyok a kliensoldalra is.

Természetesen a "rábeszelés" is érdekel, azaz kívácsi vagyok azoknak a véleményére is, akik az Ubuntu erényeit állítják szembe más rendszerekkel.

Előre is köszönöm az útbaigazító véleményeket!

  • 7023 megtekintés

( styg v | 2010. 01. 05., k – 14:06 )

Kezdd el használni.
Ha tetszik, élvezd.
Ha nem tetszik, keress valami mást.

Mit érdekel mások véleménye?

Nekem ez nem elég hatékony.

Ha van információm, akkor már az "elején" oda tudok figyelni dolgokra.

Ha valaki pl. azt mondja, hogy ő azért nem használ Ubuntut, mert nincs benne ülésfűtés, és neki aranyere van, akkor tudom, hogy ha nekem is aranyerem van, akkor neki se állok Ubuntuzni.

Vagy ha valaki azt mondja, hogy ő azért nem ezt használja, mert csak 17-es felnit lehet feltenni rá, és ő meg pont olyan utakon gurul, ahol ez a méret nem előnyös, akkor tudom, hogy nekem ez nem lesz probléma, mert amerre én gurulok, ott semmilyen méretű kátyu nincs. Tehát ez is egy info, hogy a kerekekkel nem lesz gondom.

Nem tudom, hogy most már "átmegy"-e, hogy mi az amit szeretnék, remélem igen.

Régóta debian-t használok és még soha nem találkoztam olyan problémával amit ne lehetett volna megoldani.

1. Néha lehet, hogy egy picit fapadosabb, de még mindig jobb mint amikor a windows programok külcsínye előrébb valóbb mint a hatékonysága.
2. Minden szempontból jobb. Nincs az állandó "újratelepítem a rendszeremet mert már megint bekaptam valami vírust" dolog.
3. Szerintem a puding próbája az evés és nézd meg. Persze ha úgy állsz hozzá, hogy ez úgy sem fog tetszeni akkor neki se fogj.

bizonyos helyeken kifejezetten előny az, ha nincs folyamatos upgrade kényszer. ha valóban sokáig rendben karbantartják a régi verziókat, az kifejezett előnyökkel is jár. reméljük persze nem lesz még egy debian openssl sztori.
egyébként ha megvan a hajlandóság arra, hogy egy szerver folyamatos működtetéséhez ráköltsék a szükséges pénzt/erőforrást, akkor én is a friss új csomagok híve vagyok inkább.

Tartok tole, hogy lesz, bar nem feltetlen akkora botrany, mint az openssl volt. Tul sok mindent probalnak egyszerre karbantartani, es az egesz meg mindig csak hobbiprojekt, kezzel foghato tamogatas nincs mogotte.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

ismered azt a viccet, hogy az edző megkérdezi az olimpiára készülő sportolójától
le tudod futni a 100 métert 10 másodperc alatt?
nem!
és ha jól megfizetlek?
a Debian pont az a projekt, aminek inkább ártana a támogatás, mint használna. sőt valószínűleg több hasonló hiba történne, mert a maintainerek az fizetős állás megtartása miatt még inkább eltussolnák az ilyen baklövéseket.
hülyeség ellen nem véd a pénz, lásd a Microsoft Sidekick sztoriját.

az EU pályázatokon alapuló, támogatásokra épülő fejlesztéseket célzó rendszere is teljesen kontraproduktív. a támogatások nagy része totál felesleges projektekre megy el, amelyeket csak azért írnak meg, mert jól meg lehet élni belőlük. közben nincs valós igény a háttérben.
ha végül rendben elszámolnak a pályázók, az EUnál sikeresnek ítélik és újra ki fognak írni hasonló pályázatokat.

En azt tudom mondani, hogy ceges felhasznaloi oldalrol viszont jo lenne egy ceg, akitol lehetne supportot venni a rendszerhez, es adott esetben eszkalalni a problemat, mert nem mindenutt mukodik az, hogy most akkor ket napot varok hogy majd valaki a kozossegbol megmondja a franko valaszt.

Tudom, hasznaljak RHEL-t vagy SLES-t ceges userkent, csak az a baj, hogy a Debian bizonyos szempontokbol nagyon jo kis rendszer, amennyiben jol hekkelheto, megis elegge stabil es hulyebiztos. Viszonylag konnyu atlatni, igy nem nehez valtoztatni dolgokon, amik adott esetben nem felelnek meg az epp implementalt rendszer kovetelmenyeinek. Ez RHEL/SLES eseten problemasabb, leven egy fokkal bonyolultabb rendszerek, es rengeteg ertelmetlen megkotes is van a supporter oldalarol.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

nyilván sokkal jobb drágán megvett fizetős supportból két napig várni a választ, mint ingyen közösségből ugyanennyi ideig...

kivételesen csak mérsékelten akarok ellentmondani, mert értem, hogy managga körökben a fizetős support fontos. Ettől még ritkán van értelme.

Van egy fontos kulonbseg. A fizetos supporttal szerzodest kotsz, melyben garantaljak, hogy (mondjuk) ket nap alatt garantaltan erkezik _valamilyen_ valasz, esetleg szakembert kuldenek ki a problema megoldasara. A kozosseg ezzel szemben azonban nem garantalja a ket napon beluli valaszt (sot, meg a valaszt magat sem), illetve soha az eletben nem fog szakembert kuldeni a hiba megoldasara.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

életemben kétszer kötöttem fizetős support szerződést, a garantált határidőn belül megérkezett a válasz, hogy erre a feladatra nem ajánlják a terméküket.

a másik esetben a kiküldött supportcsik nagyobbat rombolt, mintha beleslagolok a szerverbe...

de legalább fizettem érte egy rakás pénzt. egyébként teljesen igazad van, jól leírtad a *jogi* helyzetet. Csak ez az életben nem mindig segít ki.

Ebben igazad van. Am adott esetben igy megvedheted a seggedet, mert te a reszedrol mindent megtettel a hiba megoldasaert. Es esetleg ez szempont lehet.

Egyebkent, a kozossegtol meg ilyen valasz sem garantalt, hogy jon. En egy eleg bosszanto hiba miatt hetekig vartam hiaba barmilyen valaszra, a vegen az adott szolgaltatast nem uzemeltem be. Es nem ez volt az egyetlen eset, hogy senki meg csak le se szarta se a segelykeresemet, se a bugjelentesemet. Honapokkal kesobb piszkaltak hozza, persze akkor mar semmi lehetosegem sem volt arra, hogy barmi infot adjak.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

"Am adott esetben igy megvedheted a seggedet, mert te a reszedrol mindent megtettel a hiba megoldasaert. Es esetleg ez szempont lehet."
Ha a hiba nincs megoldva, vagy az adott funkcio nem mukodik, hiaba mutogatsz a supportra, a fonok teged fog kirugni.
Mert megis mit csinaljon? Randitson vallat, konyvelje el, hogy a dolgot nem lehet megoldani, es zarja be az uzletet?

Nyilvan nem, de ha a support definialja, hogy a hiba nem megoldhato a rendszer alapjainak piszkalasa nelkul, akkor jogalapod nyilik egy nagyobb projektet nyitni a dologra, es az infrastruktura piszkalasaval megkerulni a problemat. Ezt normal esetben nem feltetlen engedik egy szimpla hiba eseten. Vagy - ha olyan a hiba - akkor mondhatod azt, hogy a problema az adott termekkel nem megoldhato, es ezzel egyutt kell elni. Termeszetesen erosen fugg a hiba jellegetol, hogy ez utobbi megteheto-e, de nem sulyos hibaknal meg bevallalhato (mittudomen, hogy egyszerre nem lehet megadni ket disztribucios listat, az ugye user oldalrol koruldolgozhato ugy, hogy a korlevelet 2x kuldik el a ket listanak, vagy cc-re kuldik, etc., ergo bevallalhato az, hogy "a hiba nem megoldhato". Viszont, ha a backup nem megy le valami miatt, vagy a levelezes sztochasztikusan lehaldokol, arra mar lehet egy nagyobb projektet nyitni, viszont termeszetesen nem vallalhato be a "nem lehet megoldani".
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

A világban gyakorlatilag minden programozót minden programozó oktatáson arra okítanak, hogy nem használunk inicializálatlan változókat, stb. stb.

Honnan kellett volna tudnia szegénynek, hogy 5000 évenként eljön a gonosz, Burce Willisnek smárolnia kell Milla Jovovich-csal és lesz két sor kód az openssl-ben, ahol egy minden máshol baklövésnek tekintett megoldás mellékhatására van éppen szükség? Engem érdekelne, hogy le volt-e írva a forrásban böszme nagy betűkkel sok felkiáltó jellel, hogy most éppen el kell térni a megszokott protokolltól? Vagy honnan kellett volna tudnia, hogy azok a kódok, amik egyébként rendszeresen tele vannak ordas és kevésbé ordas de nagy bugokkal, azt most kivételesen egyszer nem kellett volna javítani?

Hibás a csóka nagyon, ez tény, de nem arról van szó, hogy sokak által járt utat elhagyott és ezért baj volt, hanem arról, hogy egy nem járt úton levő megoldást akart visszaterelni a helyére. Az vesse rá az első követ, aki kibökte volna ugyanezt egy hajrában.

Epp ez a baj, hogy hajrazni kell. Egy SSL-hez valamit is konyito emberke szerintem elolvasta volna elotte a kodot, hogy mirol szol, es utana egyengeti ki azt a kis gocsortot a kodban (ugyanis egy normalis projektben altalaba olyan emberek kapjak a maintainerseget az ilyen alaprendszer reszet kepezo kodok felett, akik _tenyleg_ ertenek a dolgokhoz). De valoszinu valami freeze kozeli hajraban valaki megkapta a openssl kodjat, hogy keressen benne bugokat, talalt, es hatartalan orommamor kozepette javitotta ki a - szerinte - hibas kodot.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

1. a legjobb emberek is hibázhatnak. ha mindig olyanok kapnának karbantartási jogot, akik valóban értenek hozzá, akkor linux egyáltalán nem lenne. egyébként is az ilyen rilízelj hamar, rilízelj gyakran stílusban ez a bukta benne van. Minden oprendszernél volt/van/lesz egy-két emberes nagy zakó. c2-es aix rlogin bug?x
2. elismerem, a csóka is sáros. ezen a ponton nem is akarok vitatkozni.
3. ha a csóka jól állt volna a dolgokhoz, akkor rájön, hogy orbitális baromság van a kódban, és elgondolkodik, hogy vajon tényleg benne maradhat a kódban ekkora hülyeség, vagy van valami hátsó szándék, és kérdez. Mert rá kellett volna jönnie, hogy nem csak egy typoról van szó. És nem kavar, amíg nem kap választ.
4. az upstream maintainer meg válaszol, ráadásul rohadt gyorsan és megírja, hogy mi azok
5. eleve a forrásba bele kellett volna faragni nagy figyelmeztetéseket, hogy ott az egy szándékos disznóság, aminek a mellékhatására van szükség és akkor nem indul el ez az egész.

Egyébként meg nem megkapta a kódot, hogy keressen benne bugot, hanem a csomagoló rendszer pampalínizett, ha jól értem a webes infókat.

Szóval a 3-5 pontokban nem csak a csóka sáros, hanem mások is.

ref: http://seclists.org/bugtraq/1994/Jul/99

Milyen kényszer? Ott van pld. a FreeBSD, MySQL 4.0-ától 6.0-ig bármit feltehetsz.
A MySQL 5.0 gyártója javasolja, hogy frissíts újabbra, mivel megszűnt ennek a verziónak a támogatása.

Ezt olyannak érzem, mintha 2010-ben Solaris, vagy Oracle 8-at telepítenél, mert hivatalosan csak ezt kapod, mert ez már kiforrott.

suckIT szopás minden nap! ATA TRIM FreeBSD-ben

Ezt szeretem nagyon. Konyorgom, valaki mondjon alternativat a mysql-re, amit ugyanolyan konnyu menedzselni, hasznalni, es nem kellenek clusterek a mukodesre birasahoz. A Postgre messze nem menedzselheto olyan konnyen, raadasul csomo mindent nem tud, amit a mysql igen (pl. cluster), az oracle vagy nagy es bohom, vagy korlatolt (XE). A MSSQL nem fut linuxon, a SQLite/BDB/GDBM nem szerver-kliens architekturaju. Mi maradt? Ja es foleg: mi kompatibilis 100%-ig a mysql-lel, hogy ne azzal kelljen kezdeni a dolgokat, hogy akkor most a komplett rendszert atirjuk.

Tudom, biztos en vagyok a korlatolt idiota, hogy nem ertem meg, hogy a mysql egy nagy rakas szar, es tul hulye vagyok ahhoz, hogy a tobbi rendszernek meglassam a josagat.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Konkrétan a kutyát nem érdekli, hogy mi kompatibilis a mysql-lel, a kérdés az, a szabvánnyal mi kompatibilis. A kompatibilitási kérdés meg akkor kerül megválaszolásra, amikor elkezdtél fejleszteni. Akkor kellett volna kidobni a mysql-t, nem később, amikor már belockoltad magad vendorilag. A postgresen mit kell menedzselni???

A postgres nem tud clustert, ez igaz, a mysql meg nem nevezhető adatbáziskezelőnek, tranzakciók nélkül.

Szóval annyira felesleges a kettőt összehasonlítani, a berkelydb-t meg a dbase-t sem hasonlítod össze az oracle-lel.

Mit nem tud még a postgres, amit a mysql igen? Ja, nem lassú.

Gondoltam, hogy erről van szó, de nem érzem minden konfig összekavarásának, sőt, pont ez adja a FreeBSD egyik legnagyobb előnyét. Egyszerű, átlátható, és flexibilis, csak ezt a Debian csecsen nevelkedettek, és az egygépes rendszergazdák nem bírják felfogni. :)

Egyébként is, a FreeBSD-nél szebben (alaprendszer, portok) szerintem nem válnak szét sehol sem a dolgok, Linuxszal ezt kínszenvedés megcsinálni ott, ahol sok gépet kezelnek.

suckIT szopás minden nap! IMAP szerver benchmark

Nem ismerek olyan normális unixot, ahol az oprendszer részei a /usr/local-ba települnek, szemetelnek. Kicseréled pl. az alaprendszert, erre fentmarad a régiből a dhcp szerver meg hasonló vidámságok... Arról, hogy az oprendszer egyik része ide települ, a másik része meg oda, legutloljára jutna eszembe a szebb jelző.

Peched van, rám sem a debian csecsen nevelkedés, sem az egygépes rendszergazda nem igaz.

Ja, és van egy blog, benchmarkolni szokott az írója, múltkor kibenchmarkolta, hogy milyen lassú a bsd:PP

A portok nem az oprendszer részei, pont ezért kerülnek a /usr/local-ba. Ezt sok helyen ki lehet használni. Például aki user jaileket üzemeltet, csinál egy alap OS-t, portok nélkül, majd ezt RO módban felmountolja a jailekbe, minden mást pedig (pld. /etc, meg /usr/local) a jailre jellemző, saját területre (RW).
Így a jailekben mindenki kap egy friss, a gépnek megfelelő OS-t, amelyre felteheti a saját programjait, és a kettő nem keveredik.

De használják sokan hálózati bootnál is, ahol az OS-ből release-eket csinálnak, és a portokat (azaz amitől egy webszerver webszerver lesz, egy mailszerver meg mailszerver) erre húzzák rá. Ahol ez a kettő nem különül el, ilyet sokkal nehezebben tudsz csinálni.

Ott is hasznos, ahol gépet kell költöztetni. Épp a héten csináltam egy ilyet, egy 7-es FreeBSD (valódi) gépet vettem át egy 8-as, fent leírt módon működő jailes környezetbe. A forrásgépről kellett egy rc.conf, meg a /usr/local tartalma, ezt bemásoltam a saját gépemre, elindítottam az egészet jailben, és már működött is minden.
Úgy, hogy közben egy major OS frissítést is kapott a user, a portjait meg ráér majd utánahúzni, amikor akarja.

Tudnék olyan benchmarkot is csinálni, ahol a Linux maradna el. Nem mindenhol a sebesség az elsődleges szempont (arról meg ne beszéljünk, hogy ha azt a benchmarkot a legutolsó Red Hat verzión végeztem volna el, valószínűleg hasonló arányok jöttek volna ki a FreeBSD előnyére).

suckIT szopás minden nap! IMAP szerver benchmark

Mit barmolsz el, ha elgányolod a /bin/sh-t? A dpkg szerint a bash-hoz tartozik, amire nincs is szükségem, mert úgyis zsh-t használok.
Nem értem ezzel mit szerettél volna mondani. A csomagkezelővel felrakott fájlok szinte 100%-át (kivéve a konfigok, pontosabban azok a konfigok, amik az eredeti csomaghoz képest módosítva lettek) felesleges is menteni, mert könnyen be tudod őket szerezni újból.
A többi fájlra pedig mutogathatsz, ott van valahol a fájlrendszerben, aminél a pathból (esetleg a tulajdonosából) vagy megmondod, hogy mié, vagy nem.

suckIT szopás minden nap! IMAP szerver benchmark

pl. letörlöm az rc.local-t meg amibe a freebsd-n a konfigokat szokták írni. kapásból megmondod bármelyik freebsd-ről, azokról is, amiket korábban nem is láttad, hogy milyen programok borulnak meg attól, hogy adott fájlokat letörlök? mivel egy halom program cuccai vannak egy fájlba beleömlesztve, annak a fájlnak ki a tulajodnosa? melyik csomaghoz tartozik? Anélkül, hogy soronként megnéznéd, nem tudod eldönteni, hogy mi hogy van...

debianban ha letölröm pl. a /etc/dhcp* alatti cuccokat meg a /etc/default alól a dhcp dolgait, akkor tiszta sor, hogy a dhcp szerver/kliens és csak a dhcp szerver/kliens borul fel.

Az initscriptek tudtommal sh-t használnak, nem zsh-t, úgyhogy a következő rebootkor meglepi lesz, ha letörlöm.

Ha meg porton kívüli programot rakok fel forrásból, akkor az is a /usr/localba megy? hogy válogatom ki utána, hogy mit kell frissíteni és mit nem?

Lehet, hogy jobb, ha az rc.conf-ra és társaira úgy tekintesz, mint az rc konfigurációjára. Az rc feladata elindítani, leállítani a többi programot, ezt tudod beállítani itt.
Ez olyan, mintha az init konfigurációját tennéd tönkre.

Te döntöd el, hogy mi hová kerül. Ha forrásból raksz fel csomagot, arról nyilván neked kell gondoskodnod. Teheted máshová is, ha zavar, hogy a portok is ott vannak (a külső programot is, és a portokat is).

Bizonyos dolgokra megoldották részben ezt a problémát, például ha perlhez CPAN-ból teszel fel kézzel csomagokat, akkor azokból automatikusan FreeBSD csomagok lesznek, amiket a csomagkezelővel le tudsz törölni, látod a verziójukat stb.

suckIT szopás minden nap! IMAP szerver benchmark

Mert ha feltelepíted a programot, nem indul el magától. Ahhoz, hogy elinduljon, további fájlokat kell kézzel matatni. Ha letakarítod a programot, ez a matatás marad. Ha megint felrakod, és nem nézel utána, jön a meglepi.

Tudok egy rendszert, ami PONTOSAN ugyanígy működik. Ha megnevezem, ki fogod találni a véleményemet róla: windows registry.

A 21. század első évtizedének a vége közeleg. Ideje lenne már leszokni a kendácsolásról. Ha kiadok egy utasítást, ellenőrzött, megbízható forrásból települjön fel a bináris, a csomagban legyen benne minden tudás, amit a forráskód előállítója, a csomagolója és a fejlesztő közösség egésze összehozott és bele tud rakni. Azért használom, hogy mások tudása ne menjen veszendőbe. Aki azt mondja, hogy 10-20 ezer, a repóban levő csomagról mindről jobban el tudja dönteni, hogy mi helyes, mint a fejlesztői meg a karbantartói, az finoman szólva is meglepőt állít. Ha pedig nem akarom használni, nyom nélkül takarodjon a fenébe az egész.

Nekem ez nem hitem, így senkit sem akarok megtéríteni. Használok többféle Linux disztribúciót, BSD-t és más unixokat is, és a sok év alatt kialakult, hogy a FreeBSD a legkellemesebb.
Neked nem, így jártál.

A kiadok egy utasítást és jöjjön minden, amit tud pont a bináris disztribúcióknál problémás, mert a csomagolás előtt kell, hogy eldőljenek ezek a dolgok, és csak arra a környezetre lesznek érvényesek. Ha több lehetőség is van, mindegyikből külön csomagot kell csinálni, viszont tizenhatféle opcióra ezek nem készülnek el, meg persze ha ezt a 16-ot megszorozzuk valami library függőséggel is, akkor meg főleg.
A forrásalapú megoldásoknál egy egy-egy sor, amit te választhatsz ki, amikor felrakod a programot, ráadásul illeszkedik az általad használt programokhoz.

Az utolsó előtti mondatot nem is értem. Ha még mindig a Debianról beszélünk, pont ők azok, akik ezt követik. Ahelyett, hogy a fejlesztő által kiadott verziókat használnák, össze-vissza hányják azokat a "stabilitás" jegyében.

suckIT szopás minden nap! IMAP szerver benchmark

( neutrino v | 2010. 01. 05., k – 14:06 )

Én évek óta debain-t használok szerveroldalon. Könnyen kezelhető, gyors, kevés ramot eszik. Igaz, ubuntut nem használtam még soha, így nem tudok nyilatkozni róla...

127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1

( dejo v | 2010. 01. 05., k – 14:09 )

Ez hülyeség! Persze jönnek majd itt akik megmondják a tutit.
Szerintem nem így kell felülni a lóra.
Elégedett vagy vele? Ha igen miért váltanál? Ha nem, akkor hol szorít a cipő?
Úgy általában dicsérni vagy leszólni egy rendszert badarság!
Ha van egy működő rendszered, amivel többnyire jól elvagy, akkor mellette lehet kóstolgatni más rendszereket is és te magad eldöntödd, hogy van-e ami jobban tetszik.
--
Hagyd már abba és kész!

( szabage | 2010. 01. 05., k – 14:19 )

Én nemrég óta használom ubuntut (mint desktop rendszer),és azt tapasztaltam,hogy az első pár hónap után elmúlik a hűű-meg hóó-meg csillog-villog-forog és után marad a valóság: bugos..sok helyen... egyszercsak elszáll a pidgin (telepathy nekem még szrbb ezügyben), nem indul el compiz néha-néha, a nyomtatót amit használok random nem ismeri fel, vagy full kifagy az ooo vele.Meg egy csomó nem-halok-bele-de-nagyon-bosszantó hiba.

Szóval általában azokkal van a gond, amitől ubuntu az ubuntu... debian részével semmi gond:)

De próbáld ki tényleg, és ha neked jó, akokr használd egészséggel! :)

>szabage

( kovi | 2010. 01. 05., k – 14:31 )

"Beszéljetek le az Ubunturól! "

ki ne merd próbálni bazz, értve vagyok???!
s minek után megtettem amit kértél, megyek is vissza melózni, jó légy :D

--
A gyémántot csak a gyémánt vágja.

Öhhhh.

Eddig is úgy éreztem, hogy ezen az oldalon valahogy másként müködnek az emberek. A Te esetedben szerintem vélhetően jól gondoltam.

Azért gondolom vannak itt is, akik nem értik félre a "felkérést", meg van is bennük felhalmozott "élmény" a témával kapcsolatban, és persze segítő szándékúak.

Végül is ez is csak egy infó volt, még ha nem is a feltett "kérdésre" adott "tápanyagot".

Köszönöm! :)

Akkor talán egy ütős linket dobhatnál a lehülyézés helyett, oszt el is varrhatjuk ezt a szálat.

Majd indítok egy olyan topikot is, hogy a Linux-közösség híres "segítőkészsége". Mert ugye azért is jó Linuxozni, mert ingyen van minden, és ha valami kérdésed/problámád van, akkor a "közösség" pikk-pakk megoldja.

Persze a közösség egy jó nagy massza, mint azt sejteni lehet. Van benne ilyen is meg olyan is...

"Majd indítok egy olyan topikot is, hogy a Linux-közösség híres "segítőkészsége"" mindig jön valaki, aki felteszi a már agyonrágott kérdéseket, és mikor valaki cinikusan válaszol felháborodik, majd az "indítok egy topicot a linuxosok segítőkészségéről" témával fenyegetőzik. Szóval semmi újat nem sikerült eddig adnod a közösségnek. Általában új verzió megjelenését követően szokás flamelni az előnyökről meg a hátrányokról (esetleg alpha meg béta bejelentésekkor), hogy valami építőt is mondjak, de mégse adjam a választ a szádba.

( uid_16313 | 2010. 01. 05., k – 14:36 )

Sohasem a választott rendszer képességei határozzák meg azt, hogy mit hozol ki belőle, hanem te magad. Persze ez csak bizonyos keretek között igaz. Viszont a mai Linux, BSD, stb... rendszerekre általában 99%-ig igaz.

Nekem mindig a C64 jut erről az eszembe. Az a gép "semmit" sem tudott a maiakhoz képest, mégis olyan app-okat fejlesztettek rá, hogy csak na.

Az emberi tudás a szűk keresztmetszet.

--
robyboy

Szerintem a Windows nem felhasználóbarát.
Ha az lenne, nem utálnám.

( bambano | 2010. 01. 05., k – 14:58 )

Az oprendszer választásnak úgyis mindig az a végeredménye, hogy amihez segítséget tudsz kapni a szomszéd havertól, azt kell feltenni.

Az ubuntu egyébként is olyan, mintha két pasi fogná le neked a nőt, akit meg akarsz töcskölni, közben egy harmadik nagy táblákkal és nyilakkal mutatná, hogy mit csinálj vele, és mellette két pár demózná, hogy könnyen leutánozhasd. Viszont ha nem mutatja a bemutató csapat, hogy húzzál zoknit, akkor utána már b.szhatod:PP A debian ehhez képest inkább olyan, hogy kapd el, vágd gerincre és lehet, hogy néha egy-két pofon is kijár, de legalább megtetted, amit kell:)))

Fokozzuk???
Debian: milf
Ubuntu: japán iskoláslány (friss,új,perverz,de csúszik mint a kizsírozott szakadék)
Suse: luxus prosti
Redhat: szőke amcsi csaj
OSX: kedves tanárnéni
Windows: felbotoxolt 70-es nő (nagyon x@r, de nem veszed észre olyan jól néz ki)

:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
--
A linux felhasználóbarát. mindössze megválogatja a barátait...

Beszallok:

A gentoo olyan mint egy bombazo akit te neveltel fel 20 ev alatt. Semmifele szexualis dologra nem kepes, de o foz a leggyorsabban. Hiszen pont te nevelted ilyennek, neked csak egy jo szakacs kellett.

Nehanyan azt mondjak hogy az o nojuk is ugyanolyan gyorsan foz, de te csak mosolyogsz magadban, gondolvan: "ranttottat legfeljebb"

Igazad van, de én csak viccnek szántam látom nem jött be. :)
De akkor már szóljak a témához is, soha de soha nem tennék szervernek egy gentoo, arch féle rolling release disztrót. Miért? Azért mert nem való, otthon bizgerélni arra jó, másra már kevésbé (azért van olyan tudományos terület ahova igen de az nem szerver környezet). Akkor már inkább a fent említett debian, vagy slackware.

az inkább egy az utolsó porcikájáig a te ízlésed szerint tervezett, majd sztereolitográfiával 3D-ben leprintelt, személyre szabott istennő, akinek az immunrendszerének a szavatossága - frissítések hiányában - hamarabb lejár, mint amennyi időt az összerakásába feccöltél :)

( Vizibirka | 2010. 01. 05., k – 15:07 )

Eddig itt mindenki a kliensoldali ubuntu apró-cseprő bajait emlegette.
Mi van a szerveroldallal?
Az érdekelne, hogy az ittlévők szerverre miért tesznek inkább debiant mint ubu szervert? (Ubuntu szerverkiadásról beszélek mindeféle grafikus csili-vili nélkül..)
A debian mitől jobb? Megszokás?

Én "üzemeltetek" egy webservert. Ubuntu 8.10 server fut rajta, gyorsan sikerült weblapot csinálni rá, ftp kliens sem volt nehéz. samba segítségével meg a windowsos helyi hálózatról, bármely kolléga tudja az árlista pdf-et frissíteni. Nekem bevállt. De sztem bármelyik disztribbel így lett vna.
Miért az ubuntu mellett döntöttem? viccen kívül ezért:
http://icebreaker.files.wordpress.com/2008/05/ubuntu-girl.jpg

:D

Kellett egy linux, ez meg csinos volt. :D

Kliens (desktop) oldalon csak Windowst használok, azt tanultam, azt szoktam meg... a win7 meg nem is rossz. :)

Néhány dolog (biztos van még egy csomó), mindegyiket lehet pro és kontra is értelmezni, ez rajtad múlik :)

* az Ubuntu frissebb csomagokkal dolgozik
* félévente kapsz egy teljes frissítést
* az LTS verzió garantáltan 5 évig támogatott
* mögötte áll a Canonical, mint cég, akiktől vehetsz rá támogatást
* elérhető néhány olyan szolgáltatás, ami Debian-ban nem feltétlenül (pl. saját Computing Cloud-ot tudsz készíteni, van LAMP szerver meta csomag, etc.)

Egyébként a szerver verzióra fokozottabban igaz, hogy nagyon hasonlít a Debian-ra.

Sok múlik azon is, hogy mire akarod használni azt a szervert.

a debianosok azt mondják, hogy kiadjuk a rilizt, majd ha készen lesz.
az ubuntusok azt mondják, hogy kiadjuk a rilizt, amikor a főnök már nagyon ránkkiabált.
ráadásul a debianosok egyszer verzió meg fícsör fagyasztást csinálnak, utána már csak hibavadászat van, az ubuntusok meg rámennek a frissebb csomagokra.

lehet találgatni, melyikből jön ki frissebb és melyikből megbízhatóbb eredmény.

én nem nagyon hiszek abban, hogy a redhat meg a debian között olyan hajdenagy különbség lenne biztonság szempontjából vállalati környezetben. mivel a csomagok meg a kernel gpl-es, a redhat köteles publikálni a patcheket, ha valamibe belenyúltak biztonsági okok miatt. Szokták is egyébként, ezzel nincs baj. Ergo mindenki láthatja, hogy a másik szerint mivel van gáz és mibe kellene belefaragni, utána mindenki saját szájaíze szerint megfaragja. Nem hiszek benne, hogy kozmetikai különbségeknél nagyobb eltérés lehet.

Akkor remélem levontad a következtetést is!
Két alternatíva van:
1.) a stabil de elavult rendszer vagy
2.) a friss programokat tartalmazó, de néha kissé köhécselő rendszer.

Erre mondják a Debianosok, ha friss programok kellenek akkor használj Debian sidet! Ami mint tudjuk folyamatosan változik, tehát nem a stabil kiadás.
"A Debian fejlesztői („unstable”) verziójának kódneve „sid”. Ebben a disztribúcióban jelenik meg a fejlesztői munka nagy részének az eredménye. Ez a változat sosem fog megjelenni, viszont a csomagok innen kerülnek át a testingbe, és később a valódi kiadásba."
Akkor miért is vagyunk úgy oda a Debian stabilitásától?
--
Hagyd már abba és kész!

Én Ubuntu 8.04LTS Server-et üzemeltetek. Eddig egyszer kellett valami miatt debiant telepítenem/konfigurálnom és ubuntu után a debian nem tűnt olyan vészesnek. Csak az zavart, hogy egy csomó minden ami az ububan alapból benne van az hiányzik debianon (külön kell installni).

Az ubuval eddig egyszer volt gondom, mikor olyan verziójú vlc kellett volna ami nincs az ubu tárolóban. Sehogysem tudtam leforgatni a vlc-t. Inkább upgradel-tem 9.10-re :)

Ubuntu 8.04 LTS-t használtunk, nekünk elég sok gondunk volt vele. Tudom, hogy az lesz a kérdés, hogy pontosan mivel. launchpad.net meg lehet nézni, milyen bugok vannak még jelenleg a 8.04-ben annak ellenére, hogy az egy LTS. Töredelmesen bevallom, nekem az elején tetszett az ubuntu hozzá állása az egészhez. Jó community, segítőkész emberek jellemezte. Aztán valami történt, ami nem biztos, hogy baj, de valamilyen szinten megváltoztak a dolgok. Az LTS verzió olyan lett mint egy árva gyerek, néha foltozgatnak rajta, de valahogy inkább a következő verzióra gyúrnak. Desktopra szerintem az egyik legjobb választás, minden megy vele csont nélkül, szerverre én inkább debian/centos irányt ajánlanám. De természetesen ez az én véleményem! Lehet, hogy én mondok hülyeséget. Akkor jársz a legjobban, ha kipróbálod az említett distribeket aztán amelyik a legjobban bejön azt használod.:)

Szerk. Nem teljesen ide akartam.:) Bocsi

Egy darab szerverre tettem eddig Ubuntut. A kezdeti szívások után (ami inkább az ffserver hülyesége volt, mintsem az Ubuntu-é) megtanultam használni. Nem mondom, hogy tökéletes, mint ahogyan egy rendszer sem az. Debiannal is szívtam már eleget, mint ahogyan CentOS-al is, de ha kitapasztalod az adott rendszerek ingatag részeit, akkor gond nélkül tudod is használni.
Mindig is az volt a véleményem, hogy nem a disztro határozza meg a használhatóságot, hanem a tudás, ami a fejedben (vagy a tutorialokban) van :P
Persze ettől még lehet szörnyen bugos valami, azt értelem szerűen nem szabad használni, de azt gondolom, az Ubuntu mindamellett, hogy kezd tényleg Gizititkárnő-kompatibilis lenni, használható rendszer.

Szóval tedd fel, nézegesd, tapasztald meg, tanuld ki, s dönts a végén, hogy kell-e, vagy sem. Ennyi az egész.

( csuhi | 2010. 01. 05., k – 15:24 )

Én se lebeszélni, se rábeszélni nem akarlak, meg elpoénkodni se a dolgot, csak leírom saját tapasztalatomat/véleményeimet, ha akarod hasznosítod, ha nem akkor nem:

- Neked kell tudnod mire akarod használni a szervert. Egyes speciális esetekben nem biztos, hogy annyira szabad a választás mint amennyire tűnik (pl voip megoldásokat (trixbox, freepbx) vagy virtualizációs szervereket nem véletlenül szokás CentOS-ra rakni).
- Nem mindegy a támogatás hossza. Tudom, LTS meg minden, de pl a CentOS 5 asszem 2007-ben jelent meg és 2014-ig támogatott.

- ha otthoni házibarkács tanulós szerver kell, ami esetleg nem is teljesen szerver mert mondjuk kell rá csilivili grafikus felület meg esetleg néznének rajta youtube videót, akkor tökéletes az Ubuntu szerver változata. Jól dokumentált, sokmindent beállít automatikusan, grafikus beállítós cuccok is vannak illetve pillanatok alatt át tudsz állni desktop jellegű felhasználásra is. Az SSL bugokat meg a frissítés-után-hda-ból-sda-t-csinálok-hogy-szaladhass-pestre sztorikat meg túléled.

Tehát, ha komoly, működőképes, stabil szervert akarok csinálni akkor CentOS vagy Slackware/Slamd64, ha játékra vagy tanulásra kell akkor jöhet szóba az Ubuntu.

(Más disztrókat szerverhez nem nagyon használok, esetleg néha Mandrivát adminolok, meg régen volt Fedorás szerverem, úgyhogy más disztrókról nem tudok nyilatkozni.)

--
http://csuhai.hu
http://sys-admin.hu

Persze, menj tovább nyugodtan, én magam hamisítottam az oldalt! ;)

Tudom, 10 perces meló megújítani, de akkor meg a cacert miatt sír a böngésző úgyhogy tökmind1. Láttam topicban h van olyan tanúsítványszolgáltató ami ingyenes és "benne van" a böngészőkben, úgyhogy majd javítom a hibát, csak hát a lustaság...

--
http://csuhai.hu
http://sys-admin.hu

Nincsmit, örülök hogy segítettem!

Indulásnak jó az Ubuntu, sokak kezdő disztrója, de ha komolyabban belemélyedsz a dologba akkor meg fogod látni a hátrányait és egy fapadosabb, de komolyabb disztró előnyeit.

A szervertémához meg annyit, hogy érdemes először a használandó (szerver)alkalmazásokat kiválasztani, aztán a disztrót és ahhoz a hardvert. Jártam már én is úgy, hogy kommunikációs hiba miatt túl új hardvert vettek, ezért kénytelen voltam Fedora-t telepíteni fájlszerverként Slackware helyett. Jól sült el a dolog, nem volt a szerverrel gond, viszont mindig kockázat egy bleeding edge disztrót telepíteni olyan szerverre aminek a feladatait egy százéves disztró is bőven el tudná látni.

--
http://csuhai.hu
http://sys-admin.hu

( uid_4672 | 2010. 01. 05., k – 15:26 )

- lassú és hardverigényes: egy laptopon próbáltam (512MB memória), futott egy firefox, openoffice és pidgin és 100megát használt a swapből. És ne mondja nekem senki, hogy akkor próbáljam a xubuntut, mert hogy az a tuti, nem kell neki annyi hardver, mert az is hardverigényes. wtf? Érdekes módon feltettem valami egyszerűbb disztrót (vectorlinux azt hiszem) és az ubuntuhoz képest repül.

- persze kényelmes, rákeresel package-re és felinstallálod, az updateket automatikusan leszedi, stb. stb., de ezt más linuksznál is megtalálod

- ne adj isten valamiből más verziójú kell, mint ami a repóban van (legyen kernel vagy bármi)... hát én nem fogok ubuntu patcheket keresgélni...

Én messziről kerülöm a *ubuntu-t.

( necrologist | 2010. 01. 05., k – 15:30 )

http://www.phoronix.com/scan.php?page=phoronix_articles#Software
ezt az oldalt mindenképpen nézegesd, illetve ha van időd és kedved töltsd le a phoronix-test-suite-ot
(http://www.phoronix-test-suite.com/)
és próbáld ki különböző rendszerekkel a célszerveren

Ubuntu melett szóló érvek:
-"kényelmes"
-"mainstream" (nagy a community mögötte és ha egy hibába futsz valószínüleg nem te leszel az első < lesz már valamilyen megoldás vagy javaslat kifejezetten ubuntura is akár)
-a legtöbb csomagból van bináris és forrás is a repókban (kényelem<->esetlegesen módosítható forrás igény szerint [nálam pl gnome-panel még jauntyban])

Ellene:
-sok olyan alkalmazás lehet egy standard server/desktop installban, amit te nem használsz/mást használsz helyette
(esetemben pl desktop változat felteszi a braserot, totemet, rhythmboxot amik helyett én egyéb alternatívákat használok)

ha van kedved és türelmed az alapoktól felépíteni egy rendszert akkor vagy gentoo vagy egy minimal debian install az én javaslatom (saját tapasztalat/preferencia)

( pepelopez | 2010. 01. 05., k – 15:49 )

én több éve használok freebsdt, debiant , ubuntut, mind kliens és szerver oldalon, teszik a dolgukat, és csak akkor kell rénézni mikor megpusztul alattuk a hardware :)

( seferbt v | 2010. 01. 05., k – 15:59 )

Beszéljetek le az Ubunturól!

Nem kell ez neked, használj valami mást! :)

Egyébként meg amit már írtak. kezdd el használni. ha tetszik használd, ha nem használj mást PONT

Én desktopnak évek óta használom, mert nekem kényelmes( értsd nincs kedvem és időm napokig, hetekig, hónapokig összereszelni a munkakörnyezetet), tud mindent, amire szükségem van. Szerver oldalon nem tudok nyilatkozni, mert nem használom. De gondolom ott is hasonlóan "seggkinyalós", mint desktopon.

( csortu v | 2010. 01. 05., k – 16:26 )

Szerintem kérdezd vector-t. Ő tök jól szokott érvelni az ubi ellen.
Én kb egy évig használtam ubuntut az Eee PC-men, de egy szép októberi frissítés után elszállt a videokártya drivere, és a továbbiakban nem volt képes széles vásznú üzemmódban működni. Akkor lecseréltem fedorára. :-)
Csaba

( radix | 2010. 01. 05., k – 17:05 )

2006 óta megy ubuntu az egyik általam sysadminolt szerveren, mindig a legfrissebb verzió, szóval nem LTS. Nem volt vele még gond (a user error-okat leszámítva)
LAMP + VNC (aktívan használva)

-1 a torrentfluxnak, bloatware nagyon. Torrentkliensnek picit sok erőforrást eszik, + hiányoznak belőle alapvető funkciók (hogy csak egy fontosat említsek pl. a globális sávszélesség korlátozás). B4rt verziót próbáltam, küzdöttem vele sokat, szerettem volna használni, de szerintem életképtelen jelenlegi állapotában.

--
http://bacsi2.extra.hu

+1

Az rtorrent + wTorrent Advanced webUI a jó választás. Kicsit kevesebb funkciója van - így is bőven elég -, mint egy tf-b4rt-nak, de amit a webUI nem tud azt konzolból meg lehet adni az rtorrentnek. Teljesítményben egyenesen sárba tiporja: 0,1-es a teljes szerver load, amin az rtorrent csak sokadik alkalmazás, tf-b4rt képes 10 fölé menni nagyszámú folyamatnál. ... és pont Ubuntu Serveren fut. :)

( ironcat | 2010. 01. 05., k – 17:14 )

Minegyik rendszernek vannak hibái. Az hogy te melyikkel tudsz együtt élni, milyen hibákat viselsz el, az egyéni adottság, és csak a tapasztalat során derül ki. Virtuális gépre telepítsd fel mindkettőt, és kiderül az igazság.
(Olyan ez mint a nő. Lehet hogy korábban elhagyta egy ismerősöd a mostani barátnődet, de neked attól még bejöhet.)

-----
Dropbox tárhely igénylése: https://www.getdropbox.com/referrals/NTI2MzM2MjA5

( elhasznalo | 2010. 01. 05., k – 18:42 )

Ubunturól nincs mit mondanom,megfelelő hardveren megy rendesen egy-egy főverziója.

Viszont az ubuntu elhasználók......... :DDD Ahahah lol lol
____________________________
sucks: Öregebb vagyok mint a Microsoft...

( battila | 2010. 01. 05., k – 19:45 )

Nalam a 8.10 futik.
Ennek ket hibajaval elek egyutt:

- a 3G nem megy a network managerbol. A hso scriptet hasznalom
- nyomtatas: mindig csak egy oldalt nyomtat, a legelsot es maximum egy peldanyban.

A 9.04-gyel pedig:

- nem ment az evolution exchange connectorral.
Ezt sajnos nem tudtam kikerulni. Az evolution-t is ruhellem, pine vagy vegso esetben mutt, de ezek sajna nem mukodnek egyutt a m$ exchange-dzsel.

A 9.10 mar igeretes, mert ismet mukodik az evolution, de a rossznyelvek szerint bugos mashol.

Egyelore a 8.10-es hibait ismerem, egyutt tudok vele elni, es nem szeretnem az ismert hibakat mas ismeretlen hibakra cserelni.

Hogy miert hasznalom az ubuntut? Mert felraktam teszteles celjabol. Sajnos itt is ervenyes volt a szabaly: minden ideiglenes megoldas idovel veglegesse valik.
Ha nagyon megunom, vagy valamiert ujra kell raknom a rendszert, akkor debianra terek vissza (fvwm-mel).

( T_chris | 2010. 01. 05., k – 20:38 )

Egyszerű mint a barlangrajz. Ubuntu != Debian a szó desktop értelmében.
De olyan lelkes közösség van mögötte mivel divatlinux, hogy elhiszed a régi "Egyél sz.rt, tízmilliárd légy nem tévedhet" tézist.

Én már csak tudom, két gépemen is Ubuntu van. :D

Ez a féléves erőltetett kiadási ciklus kicsit gyors szerintem, kijön valami, elkezdi a nép használni, húzza a száját, jönnek a javítások, javul valamit, mire használható lesz már lassan jön a következő... Talán az LTS ami használható, de az meg nem naprakész. Kétévente jön ki az új, a 8.04 idején milyen verziójú progik voltak benne? jó az még most nekem? Kezeli-e még a túl régi/túl új hardvereimet relatíve kevés heggesztéssel? Mostanában inkább a csicsa van előtérben, meg a lámabiztosság...

Nekem mint főleg grafikus felületet használó embernek ez kérdés ha az újabb verzióra szeretnék váltani... Nem is szoktam elsietni.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Fejlődőképes hiperláma, és okleveles érdekfeszítő

( saxus | 2010. 01. 05., k – 22:35 )

Szerintem használj Kubnutut!!!!!!!444444

----------------
Lvl86 Troll

( Ewkins | 2010. 01. 05., k – 23:14 )

Ismerd meg hogyan teszi jobbá a számítógépedet a Windows 7

A Windows 7 könnyen használható, gyors és élvezetes. Jobb módszerekkel keresheted meg és kezelheted a fájlokat, például a Jump List menükkel és a továbbfejlesztett tálca előnézeteivel, amelyekkel felgyorsíthatod a mindennapos feladatokat. A Windows 7 gyorsabb és megbízhatóbb teljesítményre van tervezve, így a számítógép a kívánt módon működik. A 64 bites támogatással teljes mértékben kihasználhatod a legújabb nagy teljesítményű számítógépeket. És az új szolgáltatások (például az Otthoni csoport, Windows Media Center és Windows Touch) új dolgokat tesznek lehetővé.

Ismerd meg a Windows 7 rendszert, és tekintsd meg, hogyan egyszerűsít le szinte mindent, ami a számítógépeddel kapcsolatos.

http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows7/products/what-is

:-P

(Kiváncsi vagyok kikkel iratják ezeket a szövegeket. Azzal tisztában vannak vajon, hogy az és egy kötőszó és így nem kezdünk vele új mondatot?)

( janoszen v | 2010. 01. 05., k – 23:06 )

Az Ubuntu kevésbé régi szoftververziókat használ, mint a Debian, ami mindenképpen pozitív. Ellenben az Ubuntusok munkamódszere nem annyira... precíz. Rengetegszer volt, hogy egyik minor releaseről a másikra elbaszódott valami. Valami tesztrendszert mindenképpen tarts.

Ugyanakkor ha vannak egyéni igényeid, pl verziószámok használatára, akkor kénytelen leszel magadnak forgatni csomagokat, ami Deb* alatt kevésbé kényelmes.

"ami Deb* alatt kevésbé kényelmes".

Ez nagyon masszívan igaz, míg legyártja az ember a dev,dev5,lib, lib-dev....., "bitenkénti csomagokat". Ettől függetlenül, egy piszok jó rendszer, de a csomagolás hozzá agyrém szerintem.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

ja, tényleg, annyira de annyira kurva bonyolult kiadni egy darab utasítást, ami leszedi a forrást, egy másikat, ami leszedi a fordítási függőségeket, meg egy harmadikat, ami lefordítja a csomagot...

A debian egy dologban emelkedik ki magasan a többiből, az a csomagkezelés terület. Ha szerinted az kényelmetlen, akkor te nem tartozol a megcélzott közönségbe.

Gondolom repobol nem elérhető verzióra gondolt (telepátia rulz)
Akkor, az összes függőségével együtt leszedni a forrást, forgatni, csomagolni, telepíteni nem olyan vicces már.
De tény, hogy ha nincsenek nagyon egyedi igényeid, vagy ha mégis, de megoldható egy repóban lévő verziójú csomag ujraforgatásával
max más flagekkel, akkor kényelmes.

a legtöbb forrásnak a függőségei (vagy azok jó része) megvan debian csomagban. A programok többsége ugyanazt vagy ugyanazt is használja (gnome dev libek, stb.). Ami nincs meg debianon fejlesztéshez repóban, az más oprendszeren sincs meg. Ergo debianon nem kényelmetlenebb fordítani.

Ha van türelmed, debianizálhatod a forrást (ez pl. akkor, ha debianos csomag még nem létező újabb verzióját akarod megfaragni, nem olyan nagy durranás), ha nincs, lefordítod úgy, hogy a /usr/local-ba menjen az egész, oszt jónapot. Ekkor még csomagolni se kell.

Ezek tényleg annyira nehéz és fájdalmas dolgok és csak debianban van ilyen baj, mert bezzeg az ubuntu meg a fedora...

( emberk | 2010. 01. 06., sze – 00:16 )

Az Ubuntu, nem egy rossz distro, szerintem a linuxok többségében, pont az a jó, hogy azt "hajtogatsz" belőle amit nem szégyellsz. Majdnem mindegy melyiket választod. Mivel én "hajtogatásmániás" vagyok ezért 3 distrot prefelálok. Ez a Gentoo, az arch, és a Slackware. Gentoo-ra jártak már szebb idők, de még mindíg jól használható, kellő hozzáértéssel, sőt a "rossz napok" talán érzésem szerint kezdenek elmúlni. Bármi készíthető belőle, ami linux, cserében napokig telepíted, de akkor is a kedvencem. Az Arch meg a topp, eddig ezzel a distroval volt a legkevesebb nyűgöm. Egy kezemen meg tudnám számolni, ami bajom volt vele, és em az én hibám. Hirtelen 2 jut eszembe ezek közül.
1 A konzolos egér beállítás elég sok időbe tellett, egy apróság miatt.
2. A telepítéskor az xfs-ért nem igazán rajong, ha Grub-ot használsz hiába volt egy ext2-es boot, de másodikra az is összejött, csak figyelnem kellet, egy formázási paraméterre.
Na a nagyöreg a Slackware, pedig egy remek alkotás, bár masszív szívás pl egy Gnome felpakolása rá, mert csomagkezese az nincs (jó van de hagyjuk, a képességeit), viszont ha a slackware-hoz értesz akkor mindhez értesz.

Szóval ha nem sajnálod az időt a tanulásra, és az elején kisebb nagyobb szívásokra, mert ezen 3 dostrohoz nem gyengén érteni kell, akkor pl ebből a 3-ból válassz. Aztán vagy mefogadod amit írtam vagy nem, Tök mindegy. Jó kalandozást az Opensource világában. Úgyis kialakul a salyát képed az egészről.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

( pampipudli | 2010. 01. 06., sze – 00:58 )

Legalább nem improvizál.
LOL, ez az üzenet lemászott :D

( uid_17784 | 2010. 01. 06., sze – 01:16 )

Szoval, csalodott vagyok az Ubuntuval kapcsolatban.
Csak ugy betettem a Fedora Live 12-es cedet az itthoni ubuntus (9.10) gepbe, kivancsi voltam, hogy mit szol a ketmonitoros kornyezethez.

A Fedora siman lekezelte, hogy az egyik monitor kisebb felbontasu mint a masik, az Ubuntu GNOM-ja meg minden egyes bejelentkezesnel megbenul, ilyenkor jon az Alt+F1, System, Preferences, Display, ahol tologatom ketszer a monitorokat, mire megjvul. Teccik, hogy a Fedora nem bolondul meg.
Eddig azt hittem, hogy ez GNOME-ficsor... Na mindegy.

Igazandibol nem akarok 2 rendszerrel szorakozni, azert gondolom ugy, hogy a Debian vonalon maradok, mint mikor fenykepezobol kellett a Nikon es a Canon kozul valasztani. Az viszont mar kezd korvonalazodni itt a desktop vonalon, hogy ay Ubuntu nem az, amire vagytam.

Igen, nekem is feltunt, amikor olvasgattam a propagandaanyagaikat, hogy a 6 havonkenti uj verzio egy kicsit gyakori, meg a szorkulmagazin agymosasra szant cikkeit meglatva konstataltam, hogy nem teljesen normalis az urhajos csavo. Na de, gondoltam, hogy leszarom en ezeket a dolgokat: a Microsoftot is utaljak sokan, oszt megis hasznaljak a rendszereiket.

De megszivatni se nagyon akarom magam, ezert gondoltam, hogy "kozvelemenykutatasba" kezdek.
Szoval itt ez a Nikon/Canon dilemmam. A szivem a Red Hat vonalhoz huz, mert azt kozelebbinek erzem az uzleti vilaghoz, ha jol lattam, azt tamogatja ay IBM, meg az Oracle is, de valahogy ugy erzem, hogy a debianos vonalrol meg nem kellene lemaradnom.

Ahhoz azonban mar keves vagyok, hogy 2 lovat egy seggel uljek meg, tehat nem akarom azt a keves idomet es energiamat egy Red Hat es egy Debian kozt szetosztani. Szeretnek minel elobb egy elfogadhato szintu hozzaertest a magamenak tudni, azaz cel, hogy uralni is tudjam a leendo linuxos rendszereimet. Mert a Linuxot megkerulni nem lehet, ezt gondolom, viszont ha mar nem lehet kikerulni, akkor csak ugy erdemes ramereszkedni, ha Gollam modjara tudok majd navigalnio a mocsaras reszein is.

Hasonló dilemmával küszködtem mind fotómasina, mind Linux téren. ... :)

Fotómasina ügyileg Nikon nyert nálam ... akármiért, főként mert nekem úgy tűnt, hogy nem annyira a divat, mint inkább a praktikus kipróbált dolgok határozzák meg a fejlesztéseiket. Ha meg valamelyikkel bevásároltál, onnan nem fogsz pikk-pakk váltani. Filmes vonalon Nikonom volt, ergo diritálisban is azt vettem. Nem bántam meg.

Linux ügyileg meg amikor Oracle alpon kellett fejlesztenünk az M$ oldali menedzselhetőséggel voltak főként problémáink. Elsők között próbáltuk ki Linuxra az Oracle8i-t. Sikerrel, akkor més SuSE-n. Elég nagyokat kellett tornászni vele, de összejött. Egyébként első körben amiatt mentünk el a Linuxos irányba szerver oldalon, mert az isten zsetonja sem lett volna elég ahhoz, hogy az ügyfél oldali adatbázis/alkalmazás környezeteket a cégben is működőképes állapotban folyamatosan szinkronban tudjuk tartani M$-es szoftverekkel meg vassal (igen, induló cégként minden forintot meg kellett fogni ... utólag belegondolva súlyos millákat takarítottunk meg ezzel).
A SuSE abban az időben (tán 7.1-es), bár magyarul a legjobban dokumentált volt, mégsem volt igazán stabilnak mondható, pontosabban nekem nem sikerült biztonsággal karbantartanom. Mindenféle nyűgjeim voltak anno a YaST-tal. Azóta bizonyára ezek megszüntek a SuSE tájékán, de akkor kénytelen voltam más disztró után nézni. Szívtam sokat a SuSE előtt a RedHat 6.1-el, mégis ismét RedHat vizsgálatba kezdtem. A 9-essel egész sikeres matatásokat végeztem. Főként amiatt mentem RedHat irányba, mert abban az időben az volt az egyetlen, amire normális elérhető doksi volt Oracle installhoz. Ők voltak az elsők, amire certifikálva is lett az Oracle, meg asszem a DB/2 is. Kénytelen volt az ember abba az irányba menni, ami az üzleti biztonságot jelentette. Ismétlem, a M$ vonallal akkor napi szintű problémáink voltak.

Röviddel ezután a RedHat elkezdte szétválasztani az üzleti vonalat, meg a hekkelgetőknek szánt Linux disztributálást. Üzleti oldalon lett Enterprise Linux, közösségi vonalon meg szponzorálta a Fedora-t. a RHEL-ek mellett megjelent ezek közösségi verziója is a CentOS. Használtam 3.x,4.x és most 5.x CentOS-okat, meg minden Fedora verziót, ami megjelent.

Mindenesetre az látszott erősen, hogy szakértelem nélkül hasonlóan nagy szopás tud lenni a Linux is, mint az M$. Viszont a szakértelem megszerzésének hivatalos útvonalit tekintve az M$ egyrészt qrva drága volt, másrészt, ami fontosabb érv, egy kalap szamócát sem ért gyakorlati szempontból. Hiába volt az ember NT adminisztrátor, a tanfolyáson lényeges dolgoknál last chance-ként "újra kell installálni" szerepelt. Meg, hogy ezt meg azt a Novell sokkal jobban csinálja stb.

Ehhez képest egy RHEL rendszermérnöki tanfolyam és vizsga ezerszer komolyabb, alaposabb és használhatóbb tudást adott. Természetesen ez sem pótolta 100% a tapasztalatot, amit idővel megszerez az ember. Nekem felbecsülhetetlen érték volt az, hogy ha valamit meg akar csinálni az ember, akkor publikusan elérhető információforrásokból, gyakorlatilag mindent el lehet érni. Ez az M$ vonalnál egyrészt pénzbe kerül, másrészt igencsak híg információtartalma van a dolognak. Bizonyára másoknak más tapasztalatai vannak, nekem ez alapvetően meghatározta, hogy milyen irányba vigyük IT oldalon a céget.

RedHat vs Debian tekintetben, meg anno is az volt a mondás, hogy a Debian a "zigazi" Linux. Hát én meg letojom ezt. Mindent meg tudok csinálni a CentOS/Fedora vonallal, amire szükségem van, prduktív környezetben szépen muzsikál a dolog, desktopon szintén elégedettséggel használom, ennyi.

Ubuntu-t ne oldalra csak annyit, hogy el kék dönteni, hogy mi a szarra akarja az ember használni az OS-t. Ha le kell beszélni valakit, tessék: Ne használj Ubuntut! Mér'? Mer' csak.

Használj mást! Mér'? Mer' csak.

Kicsit szofisztikáltabban: Ami miatt esetleg szívsz az Ubuntuval, jó eséllyel mást disztróban is szívni fogsz, legyen az Debian vagy Fedora, Mandriva, SuSE etc. Ha a minimális hozzáértést, tapasztalatot megszerzed, akkor nem az lesz a kérdés, hogy melyiket válaszd, hanem az, hogy melyikben hogy tudod elérni, amit szeretnél. OutOfTheBox bármelyikkel lehetnek nyűgjeid.

Csak úgy a margóra, pl a Fedora 12-ben bevezetett Delta RPM kezelés igencsak kellemes tud lenni. Nem kell RPM hegyeket letölteni, hanem csak ennek töredékét, a többit helyben hegeszti a yum plugin.

Mind CentOS-ra, mind Fedorara elmondható, hogy qrva gyorsan jönnek rá a javítások, ha valamiben hibát találnak. Ez lehet jó, meg idegesítő is. Mindegyiknél volt már jó és kevésbé jó tapasztalatom is. Végeredményben mindegyiken sikerült orvosolni a problémákat.

Pusztán attól, hogy elsőre nem úgy megy valami, ahogyan elvárnám, még nem kezdek el másik disztrót hegesztgetni. A mai napig is vannak olyan fájlrendszereim a home masinán, amik még Fedora 1-en keletkeztek. Az is szempont, hogy a régi cuccait az ember hogyan tudja vérveszteség meg szopás nélkül átmenteni. Bár ez meg alapvetően nem disztribúció kérdés, hanem gyakorlat.

No mindenjókat! Használj, vagy ne használj Ubuntut, de ne csak próbálj.
Merugye No Pain No Gain!
---------------------------------------------------
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years :)

Azert mostanaban mar erdemes letenni a Microsoft kepesiteseket, sok jo dolog elhangzik rajtuk, kevesbe istenitik a Novell-t, es ritkan akarnak ujratelepiteni. Viszont az szinte minden tanfolyamra (marmint nem Microsoft-osra is) igaz, hogy gyakorlati tapasztalat nelkul loszart sem er egyik sem.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

( znurgl | 2010. 01. 06., sze – 01:17 )

Vista? És akkor különleges hupper leszel ;-)

( numen v | 2010. 01. 06., sze – 10:58 )

eszemben sincs lebeszélni róla, de rá se – nézd meg, hogy jó-e a céljaidra. Ne csak az Ubuntut, mást is.

Amiket nem feltétlenül javaslok, azok a rolling release disztrók, mert akadnak velük rossz tapasztalatok – egy kiadásnak legyen rendes kiadási dátuma, és legyenek célok, amelyeket kitűzött, és amelyeket elért. Ez például pont az Ubuntu ellen szólna, mert ott viszonylag pontosan tartják a féléves periódust, de mindegyik release-hez meghatározzák az elérendő célokat, és már volt példa arra, hogy stabilizálás miatt csúszott egy kiadás.

Szerintem a disztribúció lényegtelen. Nem attól lesz jobb a rendszer, hogy Ubuntut, Red Hatet, SuSÉt, vagy bármi egyebet használsz, hanem attól, hogy kifogástalanul működik. Ehhez projektbüdzsétől függően jól jöhet a céges támogatás. Ha az nem fér bele, akkor is mindenképp olyan disztribúciót választanék, ami könnyen frissíthető, és jól definiált céljai vannak egy kiadáshoz, és célkitűzései között is szerepel a stabilitás (tehát pl. a Fedora nálam ki lenne zárva). Ilyen rendszer tudtommal a CentOS pl. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Hát ha az ember nem patcheli rommá folyton, akkor a Fedora is van olyan stabil, mint akármelyik Enterspájz disztró.

Hosszú ideig egy Fedora 3-as szorgoskodott egyik szerverünkön, aztán tavaly tavasszal lecseréltem Fedora 10-esre (merhogy vasat váltottunk alatta és egy füst alatt akkor már használjunk frissebb disztrót). Zéró problémával migráltam a dolgokat, totál megbízhatóan futkos azóta is online (gw, firewall, internet, VPN, DNS). Mellette meg CentOS-ok dolgozgatnak nagy egyetértésben. :)
---------------------------------------------------
Talisker Single Malt Scotch Whisky aged 10 years :)

noigen, a sztereotípiák szóltak belőlem, miszerint a Fedora többé-kevésbé deklaráltan a Red Hat testing :) Szerveren nem, csak desktopon használtam a hármasat, majd utána a négyeset, de arról nagyon sebesen váltottam Ubuntura. Ettől függetlenül természetesen működhet a dolog, mint ahogy láttam én már Gentoot is szervernek, és az is működik.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Szerintem a kiadasi datum kevesse fontos, inkabb a celkituzesek, es annak a megtartasa fontosabb annal, mint hogy kiadnak-e felevente egy olyan levelet, hogy "Holgyeim es uraim, a Xilofonozo Xanadu megerkezett!" vagy sem. Attol jobb nem lesz a rendszer.

Megmondom oszinten, hogy az ubuntu feleslegesen csuszkal, nekem Gutsy ota elsosorban stabilitasi gondjaim vannak vele. Persze lehet, hogy (NagyZ utan szabadon) Ubuntu ala gepet venni tudni kell.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

( STP | 2010. 01. 06., sze – 11:52 )

Nehéz rábírni, hogy RDP szerverként viselkedjen.

( bitvadasz | 2010. 01. 06., sze – 13:20 )

itt írunk mi:

"Az oldalt jelenleg 2 darab 1 rack unit magas Sun Fire x2250-es szerver szolgálja ki.
A szervereken kizárólag nyílt forráskódú szoftverek futnak.
A szervereken használt operációs rendszer FreeBSD 7.2."

( hrgy84 | 2010. 01. 06., sze – 15:40 )

Nem olvasom vegig, annyira nem erdekel, inkabb leirom, amit gondolok.

Elsosorban az a bajom vele, hogy a szervercuccok nagyon ossze vannak ganyolva benne, raadasul messze nem hozza azt a stabilitast sem, mint a debian. A sebesseg egy dolog, az allando osszeomolgatasok viszont mar egeszen mas teszta.
A csomagfrissesseg a masik, ami miatt ki tudok akadni. Igen, jo hogy frissek a csomagok, es nem, nem jo az, hogy a QA tokeletes hianya mellett azok. Vannak csomagok, amikre egyszeruen oda _kell_ figyelni, mert fontosak es problemasak, es vannak, amelyeknek jo fejlesztoje van, es mindig kozel tokeletes termeket allit elo. Mind a ket csoport mas es mas megkozelitest kivan, es nem lehet oket egy kalap ala venni.

En szerverre semmikeppen sem ajanlanek ubuntu-t, annak ellenere sem, hogy ismerek olyan embert, aki latott mar olyan embert, akinek mukodik. Nekem szemely szerint rossz tapasztalataim vannak vele, annyira, hogy nem fogok meg egy eselyt adni neki, mert mar mindegyiket eljatszotta.

En szerverre elsosorban Mandrivat, masodsorban Debiant, harmadsorban Gentoo-t ajanlok. Ahol kiemelten fontos a RedHat kompatibilitas, oda esetleg CentOS-t, de csak ha a Mandriva nem valik be. DNS/DHCP/CVS/LDAP szervernek pedig NetBSD-t.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

( sj | 2010. 01. 06., sze – 17:10 )

Beszéljetek le az Ubunturól!

Ha'de vigyazza magadraaa.... Ha de torlod le, de gyooosan...

SPAMtelenül - MX spamszűrő szolgáltatás, ahogyan még sosem próbálta

( ziby20 | 2010. 01. 06., sze – 18:38 )

Mindegy mit hasznalsz, minden rendszer hasznalhatatlan szamodra ha nem ertessz az uzemeltetesehez. Szanj ra par hetet , honapot ismerd meg probald ki, csak sajat tapasztalataid alapjan tudsz megfeleloen valasztani, a legfontosabb legyel nyiott mindenre.

Ha van idod probobald ki a Gentoo-t megfelelo rendszer termeszetesen ha mar jol megy a rendszer berheles komoly feladatokra is megfelelonek fogod talani a rendszert.

( uid_18079 | 2010. 01. 08., p – 13:53 )

Minek lebeszélni? Próbáldd ki :D

( valaki123 | 2010. 01. 08., p – 18:48 )

Nem tudom részletesen megindokolni, de szerintem:
szerverre debian
asztali gépre ubuntu

Ha deb alapút akarsz.

( ricsip v | 2010. 01. 08., p – 22:13 )

"Beszéljetek le az Ubunturól!"

beszéljen le a halál. Ha ennyi szabadidőd van ilyen értelem nélküli marhaságokra, akkor hajrá :)

( tgerczei | 2010. 01. 08., p – 23:05 )

Mindenki masban hisz. Szerintem a rendszerszemlelet, a rendszer ismerete, a mogottes elvek, es a celok a fontosak - a disztribucio igazabol mar az a resz, ahol az jatszik, hogy hogyan is elsz a lehetosegeiddel, mi fekszik neked, mi ellenszenves, es ezert mi az amihez nem nyulsz. Azt kell eldonteni, milyen rendszert kivan meg az adott feladat, es a rendelkezesre allo eroforrasok szabta kereteknek megfeleltetheto-e mindez. Ha linux, ha server - "fapados" debian konzol a javaslatom. En is azt mondom, hogy a linux desktop nem szerencses otlet, igazabol a letezeseben sem nagyon hiszek meg, de amennyire van, annyira az ubuntu a sajat tapasztalatom szerint mukodokepes valasztas. Kesobb ugyis feltamad az emberben az igeny arra, hogy egy serverbe melyebben belemaszhasson, meg arra, hogy a desktopjat ne kelljen hackelnie. Jonnek az anomaliak, a kiserletek, es par - remelhetoleg adat nelkul - elveszitett rendszer, es kialakul az ember vegleges szaja ize. En manapsag a gentoot elvezem a legjobban, de ez nem jelenti azt, hogy nem oldhato meg tetszoleges feladat tetszoleges disztribucion. Meg a korulmenyek is sokat szamitanak - a hardware, a vezetoseg es a felhasznalok igenyei, a rendszerrel szemben tamasztott valtozatos kovetemenyek... de szivas mindig mindennel lesz. Halhatatlan merevlemez es sosem elpusztulo rendszer sose lesz. ;] Akit erdekel a dolog, ugysem fog leparkolni az elso distronal amit fel sikerult raknia. En eleg sok ubuntut telepitettem mostanaban masoknak, ,de csak desktopokat. Nem panaszkodnak rajuk. En meg azota nem kezzel hegesztek debianbol vidamparkot. :) De egy server nekem ne legyen "kesztermek". Lehet, en vagyok /verz. (Eppen most epitettem egy Gentoo-t a parom netbookjara, mert az UNR lassu volt rajta - nem lehet osszehasonlitani a vegeredmeny sebesseget, es a modularitasat sem - meg azt sem, hogy az 15 perc alatt kerult fel ra konyhakeszre, ezt pedig egy hetig csinaltam :D)

Az eszrevetel helyes, nem szolgaltattam megfelelo hatteret ahhoz, amit irtam: ezeket a usereket Windows XP-rol "mentettem ki" - es erre a celra a buguntu tokeletesen megfelel egy atlag szamitogeptulajnak, legalabbis ami a magyarokat illeti, ez a tapasztalatom. Ez az, ami nekik mar 'erzekelhetoen' de 'nem ijesztoen' 'mas', ellenben gyorsabb, letisztultabb, stabilabb, es megkockaztatom, hogy egyszerubb is. No meg nincs hardware-vasarlasi kenyszer. A legtobb vason OOTB ment minden, es merem upgrade-elni anelkul hogy breakage-tol tartanek, mert n szamu feature-t kezzel hegesztettem be ala statikusan :)
Es az is ide tartozik meg, hogy nem hasznalom, de en magam Linux desktopot sem hasznalok mar. Parom, mint irtam, Gentoo-n "lakik" par napja, anyam Debian user, (a legtobben azok, akiket en migraltam, mert nem nyultam Ubuntuhoz ket honappal ezelottig sosem a regi tapasztalataim es csolatasom okan - orulok, hogy levetkoztem ezt lately) Az ember erzi mar hogy a "vingyoz" - vegyetek legalabb egy csomag laposat es egy zacsko hegyeset a kovezeshez - "szar"; de fizetni nem akar rendszerert, foleg nem sokat - Mac kizarva - es ha azt akarod hogy legalabb megprobaljon valami mast, a minimum az hogy az legyen ingyen es "ertse az O nyelvet". Egyuttal nyujtsa persze szamomra a legkevesebb nyugot - ne kelljen hegesztenem, frissitheto legyen akar tavolrol is relative batran, es a tulaja amit csak lehet, kepes legyen nelkulem megoldani. Nekem nem kell Ubuntu, de igenis van letjogosultsaga, es nekem szemely szerint nagyon sokat segit a letezese.

( gaby | 2010. 01. 08., p – 23:24 )

Ha figyu ... gyön az zubuntu az úton akkó mond neki "Nem kölsz!" és telepicsé gyorsan valamire rpm meg tgz-s Linuxot....

Tudod ha valakit le kell beszélni saját kérésére valamiről (pl cigi, Ubuntu ...) az amúgy sem szeretne váltani a * ...
Használd nyugodtan az Ubuntut végül is nem olyan ciki :-) mintha a Microsoft-nál dolgoznál.

Számomra azért mert az egyetlen olyan Linux, amin nem megy hiba nélkül le, a verzió váltás....
9.04-ről 9.10-re .... többször próbáltam (mert nem hittem el) és nem és nem.
Asszony laptopja (THOSHIBA satelite pro) nem virtuálbox nincs bütykölve, nincs más csak a hivatalos repro.
Egyszerűen frissítés után belassul, a használhatatlanság szintjéig 2-3 perc alatt.

Szerinted ezek után divatból fikázom ..... :-D Igen divatból ... :-D

( Polesz v | 2010. 01. 09., szo – 09:21 )

Használj Linuxot, használj Slackware-t ;-)

--
Nehéztüzérségi ionágyúval nem lövünk Csepel biciklire. - by Ewkins

( saynos | 2010. 01. 10., v – 07:46 )

Hát figyu!
Debiánnal kezdtem, de lassúnak találtam, és váltottam. Anyám Ubuntut használ desktopon 8.X (LTS), nemtom melyik most így hirtelen (lassúúúúú). Frissíteni kéne (dist-upgrade), de nem tudom túléli-e. Vboxban nem élte túl, pedig ugyan az a környezet volt klónozva. Tiszta szopacs volt mire találtam hozzá 3.5.X-es Mozillát, és minden kernel frissítésnél megdöglik az Nvidia driver. Persze csupa triviális dolog amit írok, de ha nem szeretnél ezekkel szívni (kivéve nvidia/ati azt persze mindenkepp ujra kell tenni, ha uj kernel van), és komolyabban bele szeretnél merülni a Linux rejtelmeibe, akkor én valamelyik rolling-release disztrót ajánlanám: Arch-ot (a könnyebb) vagy Gentoo-t (a keményebb, de sztem skálázhatóbb) megoldást.
Miért? Mert amikor nyomsz egy upgrad-et, akkor automatikusan a legfrissebb disztrót/verziót kapod mindenből, és nem csak a disztróverzió specifikus csomagokat. Magad fordíthatod le a rendszer binárisait, magad állítod be a (USE) flag-eket, és magad tartod kézben az egészet.
Szerver oldalon: én (csak én) nem tartom elég megbízhatónak az Ubuntut, szerverre BSD, avagy Debian.