KDE egy Gnome user szemevel

Mar tobbszor probalkoztam KDE-vel, de valami mindig olyan problemas volt, hogy lemondtam rola 1-2 ora hasznalat utan. Most meg nem nyuzom 2 oranal regebben, de ideje lesz megosztanom a tapasztalatom. (a rendszer ubuntu 9.04, eddig fluxbox es gnome volt amiket rendszeresen hasznaltam)

A kerdes gondolom felmerul az olvasoban, hogy miert vetemedtem ilyesmire. A valasz egyszeru. Kivancsi voltam. Reszletesebben: van egy funkcio, amit hianyolok a nautilus-bol, megpedig a dolphin "oszlopok" nevu megjelenitesi modja. (ha jol remlik, osx-en a finder-ben is talalkozni ilyen megoldassal.) Persze ezt (doplhin-t) lehet gnome alatt is hasznalni, es egy ideje kiserletezek is vele, de valami gaz mindig volt vele, ami nagyon felbosszantott, így jott az otlet, hogy akkor tegyunk egy probat a KDE 4.2-vel. (a tobbesszam tobbnyire a baratnom miatt, aki neha ideul a gepemhez, es a billentyuzeten rohangalo macsekok miatt van.)

Az elso harmadik problema, amibe beleutkoztem, az a GTK-s kedvenc programjaim (deluge, firefox, pidgin, vlc(?)) "csunyasaga"... Mivel ez linux, gondoltam nincs lehetetlen, csak tehetetlen, es egy kis guglizas utan ra is talaltam a gtk-theme-switch2 & gtk-chtheme programokra, amivel a gtk es gtk2-es programok alap megjeleneset gyorsan at is allitottam a qt-sekkel kozel egyezore. Ez igy mar elfogadhato szamomra.

De a valodi elso masodik megrokonyodest megsem ez okozta, hanem hogy inditas utan nem kerdezget, hogy akkor most melyik wifi halozatra szeretnek csatlakozni. A beallitasok alatt, es egyeb qt-s programot sem talaltam erre a feladatra. regebben (deb sarge alatt) laptopon az igenyeimet kielegito wifi configuralo cucc pedig pont a (azthiszem) kwifi nevu program volt. Ezt most hirtelen repoban nem talaltam... sebaj, surgossegi megoldasnak beraktam az automatikusan indulo programok koze az nm-applet -et. Van wifi is, éljen...
(Otleteket/tippeket azert varom, mert ez igy nem allapot!)

Most ahogy idoutazok visszafele, a kde inditasanak a pillanatahoz, volt megegy (a tenyleges elso) kellemetlenseg: automatikusan elindult egy csomo program, amikrol mar jo regota nem hallottam, de valamiert megis a fejebe vette, hogy neki ezeket el kell inditania. sok Xeles, es a beallitasi lehetosegekkel valo ismerkedes utan ezt is gyorsan lehetett eszkozolni. (csak ki kellett kapcsolni az automatikusan indulo programoknal, de azt nem tudom, hogy mi alapjan vette a fejebe, hogy ezeket neki kotelessege elinditani. sebaj, mar nem gond tobbe.)

Mindezek ellenere mostmar egy egeszen hasznalhato configot sikerult ossze-klikkelgetni, orulok hogy Alt-F2-re egy programindito ablak ugrik fel (ami sokkal jobb mint a gnomeos, leginkabb a launchy-ra (winre es linuxra is elerheto) emlekeztet), igy az inditomenut csak akkor latom, ha valami olyasmit keresek, amit nem tudok "parancsszora" elinditani. Osszessegeben jo, latvanyos, de majd az ido eldonti, hogy hosszu tavon mennyire kenyelmes ezt hasznalni.

( BaT | 2009. 09. 10., cs – 16:17 )

Wifi: KNetworkManager. Kwifi az tudtommal nincs kde4-re.

Nem nyert. WPA2-t nem tud, illetve nem akar csatlakozni, akarmit allitok be. Persze megoldas lehet a configba "beegetni" a beallitasokat, de azert megsem az oskorban elunk... van olyan qt-s networkmanager program, ami tud wpa2-t? :)

szerk: ratalaltam erre: http://hup.hu/node/74403 - de ettol most nem erzem jobban magam...

A wifi routeremen WPA2 PSK + WPA2 TKIP ,,vegyes'' mód van beállítva, erre hosszú szenvedés után (amit az Atheros wifim és a noti hotkey -ei okoztak) simán csatlakozik a KNetworkManager. (KDE 4.3.1 -ben lévő, asszem a KNM verziója 0.7 körüli)

Brand (Lenovo T61 noti + Intel 4965AG wlan) géppel simán ment a KNetworkManager csatlakoztatása WPA2 PSK hálóhoz. (akkor még nem állítottam át a routert)

Egyébként a wicd tényleg jó alternatíva. A telepítése után reboot kellett, nekem csak úgy működött, amikor kipróbáltam.

Nyilt forrasut irtam. De irhattam volna szabad szoftvert is.
Az Apple meg az MS mar dolgozott egyutt, 97 korul, amikor is IE volt az alapertelmezett bongeszo Mac OS-en, valamint elegge komoly resztulajdona volt az MS-nek az Apple-ben. Ha az uzleti erdekuk megkivanja, egyutt fognak dolgozni. Ne feledd, ok nem azert vannak, hogy jo OS-t gyartsanak, hanem azert, hogy minel tobb penzt keressenek.

> Nyilt forrasut irtam. De irhattam volna szabad szoftvert is.

Láttam, de az hogy "van x teljesen kulon szoftver ugyanarra a rendszerproblemara, de van olyan eset, hogy egyik sem jo, valamelyik ezert, valamelyik azert.", az nem nyílt forrás, nem szabad szoftver specifikus jelenség.

Bátorkodtam tesztelni, hogy mennyire gondoltad komolyan hogy "A sok fejleszto inkabb csinalna 1 olyat, ami mukodik.". Eddig úgy látszik, hogy a szoftverfejlesztés egészére irányuló általános igényként ez nem jelenik meg nálad, ami megkérdőjelezi a nyilatkozatod komolyságát.

> Az Apple meg az MS mar dolgozott egyutt

Az együtt dolgozás nem szimpla beszállítást jelent. Ha példát akarsz felhozni, akkor mondj 1 olyan programot, amit a két cég együtt fejlesztett ki. Az alkalmazás x>10 százalékát az egyik, 100-x százalékát pedig a másik írta.

> Ne feledd, ok nem azert vannak, hogy jo OS-t gyartsanak, hanem azert, hogy minel tobb penzt keressenek.

A "minél több pénz keresése" célt más tevékenységi körű cégek sokkal jobban teljesítik, úgyhogy ez nem lehet elsődleges cél. Tehát marad az, hogy elsődleges célként mégiscsak jó termékeket kéne gyártaniuk.

Az elso esetre hadd reagaljak annyit, hogy mondjuk Windows alatt a halozatot nem tudom n-felekeppen, plasmoiddal, networkmanagerrel, konfigfile-lal, gconf-kulccsal, stb. beallitani. Megvan annak a helye es modja.
Hasonlo a proxybeallitas: egy helyen van rendszerproxy beallitas es kesz. Erdekes modon a Safari es Chrome (az IE mellett) ezt tudja hasznalni. Opera es Firefox nem. Zavaro, foleg olyan gepek eseten amelyek sok kulonbozo halozaton tagok (pl. notebookok).

A szoftverfejlesztesnel is igaz az, hogy 1. Hatalmas problema a szabvanyok hianya. Nincs szabvanyos felhasznaloi felulet, nincs szabvanyos multimedia-alrendszer, stb. Igy aztan a fejlesztok ugy akarjak meghoditani a piacot, hogy a konkurrens termeknel jobbat akarnak ajanlani. Nem feltetlenul kompatibiliset, hanem jobbat. Kicsit tobb, mint 100 evvel ezelott igy ment ez az elektromossag eseteben is: volt, ahol egyenfeszultseg volt a halozaton, volt ahol valtakozo feszultseg (Edison-fele vs. Tesla-fele halozat), az izzolampak foglalata sem volt egyseges, stb. Aztan szepen kialakultak szabvanyok, ma mar senkinek nem eri meg Europaban E27-tol eltero foglalatot gyartani, ha az a celja, hogy a leheto legtobb vilagitotestet adja el egysegsugaro vasarloknak. Vagy 12.25-s meretu csavarkulcsot es hozza valo csavart gyartani.

"Az együtt dolgozás nem szimpla beszállítást jelent. Ha példát akarsz felhozni, akkor mondj 1 olyan programot, amit a két cég együtt fejlesztett ki. Az alkalmazás x>10 százalékát az egyik, 100-x százalékát pedig a másik írta."

Miert kene ilyen szoftvernek egyaltalan leteznie? Konkurrensei egymasnak. Viszont kepzeld el, a Microsoft operacios rendszerenek nagy reszet sem ok irtak (pl. IE eredeti verzioja, sok-sok driver, stb. mind-mind beszallitok, es nem a Microsoft termeke).

"A "minél több pénz keresése" célt más tevékenységi körű cégek sokkal jobban teljesítik, úgyhogy ez nem lehet elsődleges cél. Tehát marad az, hogy elsődleges célként mégiscsak jó termékeket kéne gyártaniuk."

A sajat piacukon (szoftverek) valahogy megiscsak piacvezetok tudnak lenni, es ezzel nagysagrendekkel tobb bevetelt ernek el, mint masok. Bill Gates maganvagyona (sot, meg a Melinda and Bill Gates Foundation altal kezelt vagyon is) tobb, mint a Red Hat eddigi osszes bevetele amiota a ceg letezik. Ugy erzem, rajuk nehezen lehetne mondani, hogy szarul csinaljak azt, hogy penzt keresnek.

> Windows alatt a halozatot nem tudom n-felekeppen

Elhiszem hogy nem tudod. Mit szerettél volna ezzel mondani?

> Miert kene ilyen szoftvernek egyaltalan leteznie?

"A sok fejleszto inkabb csinalna 1 olyat, ami [jól] mukodik.", gondolatod nem olyan forradalmi, hogy ha realitása lenne, akkor ne terjedt volna el már régen, mint követendő üzleti gyakorlat, amit manapság már a nagy nevek is követnek. Az hogy nem terjedt el, a nagy nevű cégek sem így járnak el, az azt mutatja, hogy ez egy irreális igény a részedről. Amit ráadásként csak a szabad szoftverektől vártál el, nem pedig a szoftverfejlesztés egészétől. Ez pedig következetlenség. Kettős mérce (by Sting, hahaha).

> ezzel nagysagrendekkel tobb bevetelt ernek el, mint masok

Azt írtad, hogy "[a befektetők, részvényesek, tulajdonosok] minel tobb penzt keressenek". A piacvezetés, meg az egyeseknél több bevétel, az más téma.

( dox187 | 2009. 09. 11., p – 17:51 )

Van egy masik problemam, es 2 flame gyartasa kozben adhatnatok nemi tanacsot: Az Amarok (2.1.1) nem jatszik le zenet, csak "megkostolja" a filet, majad ugrik a kovetkezore. Ez valami codec hiany, vagy a hang beallitasokkal van gond? (pulse audio az elsodleges hangeszkoz) es minden mas alkalmazasban szol a hang, qt-sekben es gtk-sokban is (rhythmbox, audacious, dolphin, konqueror flash plugin, skype, vlc, stb...)

Minden tanacs jol jonne, mert ha mar kde-t nyuzok jelenleg, akkor jo lenne az alapertelezett lejatszot eletre lehelni.
elore is koszi.

( padawan | 2009. 09. 12., szo – 17:07 )

Wifi-re csak es kizarolag wpa_supplicant. Van QT4 GUI-ja is ha azt szeretned.