A szemlélődő tanítványok közül néhány ostobának kezdték csúfolni a felhasználót, és azt mondták a Unix Útja csak az intelligenciával és fegyelemmel rendelkezőké.
A Mester csendet kérve felemelte kezét és maga mellé hívta a leglármásabb tanítványt a csúfolódók közül.
"Mesélj nekem" - szólította fel a tanítványt - "a kódról, amit írtál és a megtervezett működésről, melyet megfogalmaztál!"
A tanítvány hebegve kezdett válaszolni, majd elnémult.
Fu Mester a felhasználóhoz fordult. "Mondd el nekem, " - kérte - "miért keresed az Utat?"
"Elégedetlen vagyok a körülöttem található szoftverekkel" - válaszolt a felhasználó. "Nem megbízható és nem kellemes a szemnek, a kéznek egyik sem. Hallottam, hogy a Unix Útja - bár nehéz - kiváló. Kész vagyok félredobni minden csapdát és tévhitet."
"És mit csinálsz a világban," - kérdezte Fu Mester - "amihez szoftver kell?"
"Építész vagyok" - felelt a felhasználó. "E város sok épülete készült a közreműködésemmel."
Fu Mester újra a tanítványhoz fordult. "A házimacska utánozhat egy tigrist," - mondta - "de a nyávogásából sosem lesz ordítás."
Ezt hallva a tanítvány megvilágosodott.
- uid_13349 blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 813 megtekintés
Hozzászólások
rossz a link, 'href' helyett 'html'-t irtal
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszi, javítottam!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni