Tíz éves Linus interjú

Itt az első fele. Kifolyik a szemem, ha majd érdekel vkit a folytatás, lefordítom azt is.

----

Linus Torvalds (a Linux kernel szerzője) váltott velünk néhány levelet Januárban (nem elfelejteni: 1994-ben!!!) arról, hogyan képzeli a Linux jövőjét és saját szerepét a fejlesztésben.

Linux Journal: Egyszer megkérdezték Ken Thompsont, hogy ha újra csinálhatna valamit, milyen módosítást végezne a Unixon. Azt válaszolta: Nem hagyná ki az 'e' betűt a 'creat system call'-ból. Mi a helyzet veled és a Linux-szal?

Linus: Nos, figyelembe véve, hogy milyen jól sült el a dolog, nem igazán tudok olyat mondani, ami rosszul sikerült. Elkövettem néhány tervezési hibát, és ezek miatt a kódot néha újra kell írni (néha 1 bitet, néha sokmindent), de ez elkerülhetetlen, ha az ember nem látja előre a lehetséges problémákat.

Ha van valami, amivel mégis gondom van, az a user-level programok és a kernel közötti interface. A kernel-kernel kapcsolatot könnyen, egy helyen tudom javítani, de ha úgy látom, hogy egy rendszerhívás rosszul lett megtervezve, a javítása jóval nehezebb és általában egy olyan új rendszerhívást kell írnom, ami kompatibilis a régivel, hogy a régi hívások működjenek. Ez ronda megoldás és ha lehet nem teszek ilyet.

LJ: Sokak dícsérik a Linux stabilitását Intel platformon, különösen az Intelre portolt 'igazi' Unixokkal szemben. Mit gondolsz, mi lett ilyen jól megcsinálva a Linuxban?

L: Azt hiszem, jópár oka van. Egyrészt maga a design, ami meglehetősen egyszerű és természetesen illeszkedik a PC architektúrához. Ez sok dolgot megkönnyít. További ok lehet még a meglehetősen stabil driverek: a PC hardver meglehetősen borzasztó a rengeteg gyártó miatt, akik nem mindig ugyanúgy csinálják a dolgukat (és nem is mindig szabványosan).

Ez persze gondot okoz azoknak, akik olyan drivert akarnak írni, ami különböző rendszereken fut, de a linux esetében nagyrészt megoldott probléma, mivel elég sok, elég különböző gépen dolgozunk. A linux fejlesztési ciklusa segít megtalálni az ilyen hardver problémákat, a kis lépések megtételével könnyebb megtalálni a bugos dolgokat. Más disztrók (kereskedelmiek, vagy a BSD-386-os projekt), amik más fejlesztési ütemezést használnak, nehezebben jönnek rá, hogy miért nem működik valami néhány gépen, amikor sok másikon rendben van.

LJ: Hallottál olyan problémáról, hogy a linux esetleg nem fut Pentiumokon? Számítasz ilyen problémákra?

L: Több helyről hallottam már, hogy működik a dolog és hogy boot rutinok detektálják a Pentium chipet (a uname -a i586-ot ad vissza, mivel nem foglalkoztam az Intel elnevezés ajánlásaival). A problémák valószínűleg nem a processzorral kapcsolatban jönnek majd elő, hanem az azt körülvevő hardver kapcsán. A Pentium chipes gépekben a hardver gyártók előszeretettel használnak fel 'egzotikus' hardver eszközöket a jobb teljesítmény elérése érdekében és a hozzájuk való driverek még nem minden esetben állnak rendelkezésre Linux alatt. Szóval van infóm arról, hogy néhány Pentiumon fut a linux, de a kernel pl. nem ismeri fel a SCSI lemezt.

Teljesítmény szempontjából a jelenlegi gcc fordító nem képes Pentiumra optimalizálni, így sajnos a linux sem lesz képes kihasználni annak minden előnyét. Nem tudom, a gcc mikor fogja támogatni a Pentiumot, de gondolom el fog jönni az ideje (bizonyos dolgokat már megvalósítottak benne más processzorok kapcsán).

Viszont érdekes dolog a 'bogo-mips', amivel a a kernel időzítést kalibrálom. Ez lassabbnak tűnik Pentiumon, mint 486-oson, hasonló órajel mellett. Ennek ellenére a valódi teljesítménye persze jobb.

LJ: Így az Intel 80xxx-es sorozatú chipjeinek vége felé (habár ez pár évvel még odébb lesz), milyen platformokra portolva szeretnéd még látni a Linuxot?

L: Az Amiga 680x0 port már készülőben van és a hírek szerint már működik. Nem vagyok közeli kapcsolatban a fejlesztőkkel, mivel úgy látom tudják hogy mit csinálnak. Meglehetősen közelről követik a PC-s (kernel) verziókat éa a legtöbb dolog működik. Valami igazán működőképeset az év vége felé várok, habár sokkal kevesebb gépre fog felkerülni.

Az egyéb portok: igazán örülnék, ha DEC Alpha-ra, vagy PowerPC-re portolnák a linuxot, de amennyire tudom, igazából senki nem foglalkozik vele. A legfőbb probléma a nem-386-os portokkal az, hogy nincs lendület: az ilyen jellegű portolás hacker szemléletű embereket kíván, akik hozzáférnek az ilyen hardverekhez és nincs más dolguk. A DEC és az IBM már amúgy is hozzájárult (a linuxhoz) azzal, hogy dokumentációkat adott át.

LJ: Milyen részeiért vagy felelős a Linuxnak?

L: Mindenért, ami a kernelt érinti. Minden részével persze nem tudok foglalkozni (pl. driverek írása, mert nekem pl. nincs olyan hardverem) de még ebben az esetben is tudni akarok a problémákról és próbálok 'routerként' viselkedni afelé a személy felé, aki a kód azon részével foglalkozik. Az igazán 'enyémnek' nevezhető dolgok pl. a memória kezelés, a VFS layer, az ütemezés, interrupt kezelés, stb. stb. Tehát azok a dolgok, amik a kernel szívét jelentik és amikre a többi dolog épül.

LJ: Számítasz arra, hogy a Linuxból fogsz élni a jövőben?

L: Hát remélem könnyebben fogok munkát találni a linuxnak köszönhetően, tehát igen. Bízom benne, hogy ebből fogok tudni élni még ha nem is közvetlenül a hozzá kapcsolódó munkával. Hogy ennek lesz-e köze a Linuxhoz, azt nem tudom.

LJ: A linux használata exponenciálisan növekszik világszerte. Ugyanakkor - a kereskedelmi termékekkel ellentétben - nincs központi linux user nyilvántartás. Mit gondolsz, mennyi gépen futhat linux a világban manapság és mire alapozod ezt a becslést?

L: Igazából nem tudom, nem követem a CD eladásokat és az ftp letöltéseket. Nagyjából 50 000-es aktív user számot tippelnék de ez nem hangzik túl jól. A c.o.l newsgroup-nak 80 000 olvasója volt a szakadás előtt (és azóta nem követem a statisztikát) és vhol úgy láttam, hogy 10 000 CD-t adtak el. Nem mindegyikük aktív user, de szerintem ez az alsó határ.

Így utólag nem bánod, hogy nem szabadalmaztattad a linuxot, vagy nem kapcsolódnak hozzá jogaid?

L: Határozottan nem. Úgy gondolom, a linux copyright-ja az egyik legjobb dolog amit kitaláltam azzal együtt, hogy fogadtam el kódot ami mások copyright-ja volt (azonos CR feltételekkel). Nem vagyok GPL fanatikus, de a linux esetében elég jól működik. A szoftver szabványokról úgy gondolom, hogy elég rossz ötlet és utálnám a vele járó papírmunkát. A "linux" nevet bejegyezni jó ötletnek tűnik és volt már róla szó, de senki nem tartja igazán fontosnak (főleg, mivel némi pénz és munka kell hozzá).

Az interjú második (és egyben befejező) része:

-----

LJ: Pontosan mit tanulsz és mire kívánsz szakosodni a diplomázás során?

L: Leginkább operációs rendszereket tanulok (meglepő, igaz?) és compiler tervezést, tehát meglehetősen 'alacsony szintű' dolgokat. Remélem lehetőségem lesz majd kommunikációval és elosztott rendszerekkel foglalkoznom a jól ismert okokból, de még nem döntöttem. Jelenleg az én 'területem' minden olyan kurzus, amit érdekesnek találok és remélem a jövőben nem kell jobban szakosodnom.

LJ: A Linux egy nemzetközi fejlesztés eredménye. A (driver és utility) kiadások száma és sűrűsége mindenki számára elképesztő lehet, aki ismeri a hagyományos Unix-szerű rendszerek fejlesztési ciklusát. Ez, úgy tűnik, 'verseny előnyt' jelent a Linuxnak a többi PC alapú UNIX-szal szemben. Milyennek látod a Linux jövőjét?

L: Azt hiszem, nagyrészt marad olyan, mint amilyen msot: a kiadások talán ritkulnak, ahogy a dolgok egyre stabilabbá válnak, de az is lehet, hogy a mostani intenzív napi snapshot készítésről átállok majd a heti snapshot kiadásokra és az 'igazi' kiadások évente néhány alkalommal történnek majd a mostani havi, kéthavi helyett.

Gondolom megmarad egy csomó disztribúció (ő itt 'csomag kiadás'-nak nevezte), egy részük valamennyire kereskedelmivé válik (pl. mint most az Yggdrasil CD), míg a többi megmarad inkább ftp alapú elektronikus terjesztésnek.

LJ: Milyennek SZERETNÉD látni a Linux jövőjét?

L: A fenti kérdéshez kapcsolódva: remélem, hogy egy változást látni fogok: a supportot és a dokumentációk megjelenését. Ezek egy része már létezik de van még hová nőni. Tudok néhány könyv projektről (egy már a nyomdába is került pár napja) és néhány support cégről és remélem hogy ez csak növekedni fog.

Vannak ezen kívül számomra nagyon érdekes projektek is, pl.:

- Windows emuláció (már dolgoznak rajta és a kernel kész a támogatására)

- i386 SysV bináris kompatibilitás (már a tesztelés korai szakaszában jár)

- portolási projektek más hardverekre

Ezeken kívül van még rengeteg tervem a kernel fejlesztéssel kapcsolatban és ezek egy részét mielőbb szeretném implementálni (azt hiszem, leginkább a memória kezeléssel és a kapcsolódó területekkel fogok idén tavasszal foglalkozni). De leginkább azt szeretném, hogy egy stabil és örömet okozó platform legyen.

LJ: Volna rólad egy fénykép, amit az interjú mellé tehetnénk? Persze nem kötelező, de rengeteg Linux user kíváncsi rád, hogy ki vagy, miért csinálod a Linuxot, stb. stb.... szóval a szokásos, Linux sztorihoz kapcsolódó dolgok.

L: Elég szégyellős vagyok ha fényképezőt látok, szóval nincs rólam jó fotó, ami megfelelne a célnak, emiatt aztán több helyen elég érdekes fotók jelentek meg rólam. Egy holland magazin pl. egy réges-régi gif-et használt fel (rossz a minősége, éppen sört iszom rajta) egy finn újság pedig egy bulin készült képet közölt rólam, szintén sok sörös korsóval. Azt hiszem, találnom kellene most már néhány publikálható képet is. Majd meglátjuk.

LJ: Találtunk egy neten terjedő fényképet. Azon egy sörös korsó mögött mosolyogsz, a korsón pedig ez áll: "Linus Torvalds - a Linux alkotója". A legtöbb hivatalos fényképhez nyakkendő kell meg legalább félig komoly póz, ezért gondolom, hogy ez egy jó kép, mert egy boldog, kedves embernek mutat téged.

L: Ez is egy 'buli fotó', habár a buli elég kicsi és elég informális volt. Már nem tudom, ki készítette az eredetit, és amíg nem kezdődik meg a tanítás az egyetemen, nem is hiszem, hogy megtalálom. A holland újság egy X-et futtató Linuxról csinált screenshot-ot, amin az xv-ben megnyitották a gif-et, így nem számított sokat a kép minősége és jó ötletnek tűnt. Ti is csinálhatnátok vmi hasonlót. Nem igazán érdekel, hogy embernek tűnök-e vagy egy inges-nyakkendős robotnak ezért az sem izgat, hogy bulin készült fényképem jelenik meg.

LJ: Szeretnénk előfizetni neked tiszteletünk jeléül a Linux Journal-ra.

L: Szeretnék kapni belőle.

LJ: Visszatérve az 'egyéb platformok' kérdésére, ha találsz valakit, aki elvállalná a munkát, talán tudunk segíteni találni vkit az IBM-nél vagy a HP-nél (vagy a DEC-nél, bár a SUN-ban kételkedem) aki tudna támogatni némi hardverrel.

L: Ez jó lenne, de nem tudok semmit ígérni és rengeteg technikai dokumentációra volna szükség (minden megkötés nélkül). Ez nem igazán az, amit a cégek szeretnek.

LJ: Hol tanultál meg ilyen jól angolul?

L: Talán többet olvasok angolul, mint az anyanyelvemen (svédül) vagy finnül. Miközben gondjaim vannak a beszéddel (főleg a kiejtéssel), addig az írás/olvasás és a gondolkozás jól megy angolul. A sok angol nyelvű olvasásnak meg az az oka, hogy az érdekes dokumentációk angolul íródtak és olcsóbbak (nagyobb példányszám, nincs fordítási díj, stb.). Emellett sokszor az angol az eredeti nyelv, így ha létezik is fordítás, én az angolt részesítem előnyben.

Az interjút Robert Young készítette, a Linux Journal szerzője