"Mondj nemet az AKH 12-re!"

Fórumok

Sziasztok!

Az alábbi linken található egy petíció, amit aláírva ti is támogathatjátok, hogy
az Akadémia valami értelmessel is foglalkozzon gittrágás helyett. Vagy legalább kinyilváníthatjátok, hogy nem értetek egyet azzal ami jelenleg ott "tudomány"/"nyelvtudomány" címen zajlik.

És igen, nem csak nyelvészek meg "bőcsészek" iratkoztak fel. :) Segítsetek ti is, hogy
teret hódítson a tudományosabb hozzáállás.

Hozzászólások

"Az iskolai helyesírás-oktatás célja a kommunikációs kompetencia fejlesztése, ne a szabályok bebifláztatása legyen."

E mondat mindkét része "üt".

Nekem lehet, hogy tanítottak szabályokat, azokat én sosem tudtam felmondani. Ellenben tudok magyarul írni.

Gimis padtársam csapnivaló volt magyar (és orosz és angol) nyelvtanból. Tanárunk oktatási stratégiája az lett vele szemben, hogy minden órán feladott neki egy szabályt, amit a következő órán fel kellett mondania. Ha elrontotta, akkor a következőre is ez volt feladva.

Na, ettől semmivel nem lett jobb a helyesírása.

"Az iskolai helyesírás-oktatás célja a kommunikációs kompetencia fejlesztése ... legyen."

Aztán majd nehogy oda jussunk, mint a zámerikai filmekben: az nyeri meg a "helyesírási" versenyt, aki kevesebb hibával tudja lebetűzni a saját nevét.

Nem látom, hogy ez mennyivel lenne tudományosabb:
5. A szabályzat engedjen meg alternatív írásmódokat a kommunikációs szándék egyértelműbb kifejezésére, ill. az olvashatóság megkönnyítésére.

És az sem derül ki számomra, hogy igazából mi a baj a jelenlegi szabályokkal. Csak azt látom, hogy sokaknak gondot okoz a helyesírás, és ennek okán sokan szeretnék, ha egyszerűbb lenne. Számomra viszont ez olyan, mintha az angol nyelvet ezentúl fonetikusan kellene írni, mert úgy egyszerűbb (mondjuk ahogyan a német teszi szinte minden esetben).

+1

Az "alternatív írásmód" mit jelent? Hogy megengedett nem helyesen (szabálytalanul) is írni? :-)

És egyáltalán mit jelent a "kommunikációs szándék egyértelmű kifejezése"?

Ez ma is adott, csak szabatosan kell fogalmazni. Az írás, amúgy nem egyenlő a beszéddel. Nem azonosak az eszközeik, mindegyiket más "kommunikációs szándékkal"-kal használjuk...

Figyeld meg, pl. amikor számítógépen írásban próbálsz kommunikálni valakivel beszédszerűen. Érdekes dolgok történnek... :-)

Ez egy oltári nagy baromság. Senkinek nem okoz gondot az, hogy helyesen írjon. Főleg a mostani írássegédletek mellett.
A probléma a hozzád hasonlóan gondolkodókkal van, aki elvárják, hogy gépi szintaxisú kommunikációs formát valósítson meg az ember egymás között.
Baromság, mert:
a, az ember nem gép nincs szüksége mélyen kötött szintaxisra
b, időnként szabálykövetést játszva (egy emberöltőben 4-5x) változtatják a szintaxist, így diszkrét időpontban lehet a szöveg helytelen írásmódú, míg egy másik diszkrét időpontban meg helyes.

Nem arról van szó, hogy nem ítélsz meg bárkit írásmódja szerint. Megítéled. Azonban ez általában hibás következtetésre ad okot(helyesírás ellenőrző szoftverek). Inkább a nyelvi elemek használata, azaz a tartalom, és nem a forma az, ami alapján az embert korrektebben meg tudod ítélni.
Ezért baromság a ragaszkodás ehhez a merev dologhoz.

Sem az akadémiai változtatás, sem pedig a fenti aláírásgyűjtés nem éppen megfelelő. A fent kiragadott 5. pont nem is igazán értelmezhető.

Miért gépi szintaxisú a szabálykövetés? Engem nagyon tud idegesíteni, ha valaki szemmel láthatóan nem képes a legalapvetőbbeket sem betartani, amik nem nagyon változnak. Ellenőrző szoftver? Attól, hogy van, még nem biztos, hogy nem mindenki használja... (Aztán elszámolok háromig, és már nem is érdekel, legalábbis a legtöbb esetben.)

Igen, volna mit változtatni rajta, de következetlenül nincs értelme.

Legalább a karakterkódolás egységes lenne az oldalon!

most mit szeretnetek? "oan", "ien" szavak-at a helyesirasi szotarban?
vagy igazabol egy helyesirasi tankonyvet szeretnetek (PROTIP: a szabalyzat nem az)

--
When in doubt, use brute force.

Speciel az ly száműzésével én is egyetértek, ha mással nem is, mert TÉNYLEG felesleges! Annak ellenére, hogy nekem mostanra már mondható hogy nincs bajom vele. (A bajom helyett sem balyom-ot írtam).
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Nem értem mit jössz úgy, mintha én az Árpád-sávos zászló híve lennék. Az is felesleges, szerintem is. És persze a rovásírás is felesleges, épp csak attól még jópofa dolog, szórakozásnak megteszi. Nem KELL hogy legyen, de "hadd éljen", mert nincs vele baj, amíg nem lesz kötelező. Hobbinak megteszi. Az ly viszont jelenleg kötelező a megfelelő helyeken, pedig semmi értelme. A helyesírás többi szabályával nincs sok bajom, talán azt kivéve, hogy összetett és kötőjeles szavak -i toldalékolásánál melyik tagot mikor kell nagybetűvel írni. Ezt bevallom nem tudom - egyszer régen megtanultam, de aztán annyit változtatgatták, hogy azt mondtam, tojok rá hogy állandóan újratanuljam a kedvükért! Azóta ezt írom úgy, ahogy a nyelvérzékem diktálja. Tapasztalatom szerint általában nem tévesztek így sem. Ha meg nagyritkán mégis, kibírom - még így is jobb a helyesírásom, mint az intenetezők 999 ezrelékének. Ismétlem az ly-t nem amiatt ellenzem, mintha azzal nehézségeim volnának, hanem mert logikátlannak tartom, értelmetlennek.
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

ez alapján a hagyományőrző írásmódot úgy ahogy van kihagyhatnánk a következetesség jegyében. Szerintem Kazinci a haját tépné.
Arról nem is beszélve, hogy bizonyos nyelvjárásokban az "ly" továbbra is külön fonéma. Ez alapján akkor ne jelöljük sehol se a ë-t, noch dazu tiltsuk be az összes nyelvjárást is, mivel túlhaladottak? Vagy mégis "jópofák és szórakozásnak, hobbinak megteszik"?
Az, hogy számodra logikátlan, még nem jelenti azt, hogy mindenkinek az, következésképp nem biztos, hogy az ly-ban van a hiba...

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Igen, a hagyományőrző írásmód felejthetős véleményem szerint, meine Meinung nach, kedves uram. Ez a véleményem!

Az ë és az ly pedig olyasmi legyen, amit szabad használni (megjegyzem, hol van olyan magyar billentyűzet, amin szerepel az ë?!) de csak akkor, ha ténylegesen, a szó VALÓSÁGOS értelmében KÜLÖN hangot (bocs: fonémát) jelöl. Azaz ha én írom hogy gólya, akkor mert én úgy ejtem benne az ly-t mint a "j" hangot, én írhassam gójának, sőt: úgy _kelljen_ írnom szabály szerint! Ha valami "nyelvjárásos" muki mondja, s le akarja írni a saját nyelvjárása szerint, akkor ha ő "lágy L" hanggal mondja, írhassa gólyának, jelezve hogy ő ott más hangot ejt, mint én a gójában. Az ë pedig szintén, ott szerepeljen, ahol más hangot jelent mint az e vagy az é. Pld használtathassék a rövid é hang jelölésére, mely némely nyelvjárásban még manapság is megtaláltatik és használtatik. A Széchenyi, Batthyány (vagy hogy a nyavalyába írják?) s a többi hülye "hagyományőrző" vacakság meg tűnjön el a történelem süllyesztőjében, a legtöbb efféle ökör írásmód úgyis akkor alakult ki, mikor hol így - hol úgy írtak, nem volt még egységes helyesírási szabályzat, s most egyvalaki régmegholt muki hülyeségéhez alkalmazkodik az egész nemzet, pedig azt mindenki úgy mondja, hogy Szécsényi, Battyán. Esetleg Battyány. Megjegyzem e kiejtésbeli bizonytalanság is a hülye írásmódnak köszönhető.

Azaz: én szigorúan híve vagyok, de a legkeményebben ám, annak, hogy LEGYEN erős és betartható helyesírás, amihez mindenkinek alkalmazkodnia KELL, de csak úgy, hogy a helyesírás (szakszóval kifejezve) fonetikus/fonémikus legyen. A hagyományőrzésnek viszont ellene vagyok. Eképp: Nem Shakespeare, hanem Sekszpír. (Az X nem magyar betű). Ez ráadásul nem példátlan, mert a jugók is nem John-t írnak és nem Chopin-t, hanem Dzsónt és Sopent (magyar betűkkel leírva azt amit ők írnak). És nem Jules Verne lenne, hanem Zsül Vern. (Esetleg Zsül Verne). És lábjegyzetben megemlítve, hogy miként írják azt a nevet/szót az anyanyelvi beszélők.

Bár a hagyományőrzésnek nem vagyok a híve, de híve vagyok a morfémaállandóság elvének. Ez utóbbi azt jelenti, hogy például a magyar nyelvben a „bánt” tőmorfémát ugyanúgy írjuk a „bánt”, „bánts”, „bántsd”, „bántja” sza­vakban, holott e morféma kiejtése na­gyo­nis különbözik ezen szavakban: „bánt”, „báncs”, „bándzsd”, „bánytya”. Nem mondom, hogy így írjuk e szavakat! (Ha így írnánk, az némileg lelassítaná a vizuális felismerést az olvasás során, másrészt a hangos olvasást megkönnyítené).
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Felvetésed azzal járna, hogy a magyar nyelvi korpusz sokkal inkább felbomlana nyelvjárásiakra, és a helyesírás éppen az egységesítő mivoltát veszítené el.

A tulajdonneveknél az idegen alakot megtartó, illetve hagyományőrző írásmód pedig nem véletlen:
- megkönnyíti az adott személy elhelyezését: melyik nemzet, talán melyik kor
- segíti az adott nyelvet nem beszélők dolgát
- bármennyire is szeretnénk, a magyar nyelv írása nem alkalmas minden emberi nyelvekben előforduló fonámasor rögzítésére, ehhez nem kell messzire menni, elég csak a szomszédba: ř,ę,ą... Vagy írjuk pl. Dvořákot Dvo[rzs]áknak, utalva arra, hogy azt a két betűt igazság szerint egyszerre kéne ejteni? Mi a helyzet a nazális hangzókkal? És a tonális nyelvekkel mi a helyzet? Most nem csak a kínaira gondolok, amit eleve szokás átírni (információvesztés elkerülése érdekében a saját írásmódjukkal), hanem a többi ilyen nyelvre is: azzal, hogy átírtad magyar fonetikára, megfosztottad a szavakat saját nyelvükre vonatkozó attribútumaitól.
Esetleg mostantól a magyar helyesírás működjön a kiterjesztett IPA-t követve? Persze valami ASCII-compliant módszerrel átírt változatára gondoltam, mert így nem kell spéci billentyűzet!;)

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Bécs, Belgrád azért nem Wien illetve Beograd, mert Zsül Vernnel ellentétben részévé váltak a magyar helyesírásnak, és jelenleg nem a nemzetközi helyesírásról bezsélünk;) Állításod akkor állná meg a helyét, ha Bécs magyarul Vínnek lenne ejtve, és Wien-nek írva. Nyú Lyorkot sem úgy írják, ahogy én most.

A másik kérdésre pedig: mivel a magyar írásban nem találhatóak meg sem a cirill sem pedig a kínai írásjelek, a helyesírás szabályai szerinti átírást alkalmazunk. És azért alkalmazzuk ezeket a szabályokat, mert nincs jobb. Latinbetűs tulajdonneveknél más a helyzet, ott van jobb. :)

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Kezdetnek elég lenne a magyar fonémákkal leírható nevekkel elbánni, "magyarán" saját anyanyelvünket "logikásítani". A külföldi neveknél pedig igenis egyszerűen úgy kell leírni, ahogy azt egy magyar ember a legjobban ki tudja ejteni. Úgysem lesz soha tökéletes - pld - pekingi mandarin dialektus szerinti vagy "kembridzsi" a kiejtésünk.
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

azt hiszem, hozzáállásbeli különbségek vannak itt: én úgy vélem, hogy a "veszteséges tömörítés" az emberek közti kommunikációban nem megengedett csak mert egyszerűbb képezni.
A nyelv adjon egy amennyire csak lehet teljes kommunikációs keretrendszert, amit aztán az ember saját képességei szerint kihasználhat.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Ettől függetlenül Te itt a kommunikációs keretrendszer beszűkítését támogatod, ezzel lekorlátozva azon embereket, akik képesek kihasználni egy komplexebb nyelvi rendszert.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

A komplexebb nyelvi rendszer nem attól komplexebb, hogy tele van logikátlan önkényességekkel, márpedig holmi "hagyományőrzés" épp efféle logikátlan agyamentség. Én híve vagyok egy komplex nyelvi rendszernek, de az legyen jól struktúrált, kivételektől és logikátlanságoktól mentes. Márpedig a hagyományőrzés minden eleme a rendszerbe be nem illeszkedő kivétel, mely megtöri a rendszer konzisztenciáját.
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

aki a nyelvet mint logikailag zárt rendszert akarja látni, tanuljon lojbant.
Szerintem nem véletlenül nem elterjedt.
A hagyományőrzés meg illeszkedik a nyelvi rendszerbe, mivel egy nyelv nem csak a nyelvi rendszer maga, nem csak a szavak. Van múltja, amit ugyan tudom, hogy te az elveid miatt ott irtanál, ahol lehet, de számomra szerencsés módon az emberek többsége nem így gondolkodik. Nem szoktam ilyesmit mondani, de a múlt egy fontos dolog.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

A múlt a történészek, nem a nyelvészek feladata. Van persze olyan is, hogy nyelvtörténet/nyelvtörténelem, de ennek fontos megállapításait nem muszáj rákényszeríteni a mindennapi írásos kommunikációs folyamat során valamennyi embertársunkra!
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

a fontos részeit muszáj — lásd pl. ly, aminek konkrétan van egyrészt külön fonémaértéke, másrészt jelentés-megkülönböztető szerepe is ha úgy tetszik.

A nyelvtörténet mai kor szempontjából lényegtelenebb részeit nem kényszerítik. Pl. mivel már nincsen nyelvünkben bilabiális zöngés spiráns, nem kell a "ló" szavunkat "loß"-nak írni, sőt, veláris "i"-nk is csak toldalékolási konvencióinkban mutatkozik meg... Amit viszont az egyszerűsítés jegyében érdemes lenne jelölni, vagy mostantól el kell fogadni az "íjet", "hidet", stb. alakokat is;)

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

azért, mert a híd szóban korábban mély hangrendű i volt, de ez már csak a "rendhagyó" toldalékolásban látszik.
most a helyesírás egyszerűsítéséről van szó, nem? ez alapján a nyelvtörténeti korokból visszamaradt mély hangrendű i-nek minden nyomát el kell tüntetni, legyen szó akár toldalékolásról...
Vagy, alternatívaként, jelöljük másként, esetleg taníttassuk meg a 15millió magyarral is a kiejtését. Az átjárhatóság érdekében javaslom a török megfelelők használatát: i és ı ;)

Félre ne értsd, természetesen hátam közepére kívánom a változásokat. Csak arra kívánok kilyukadni, hogy a hagyományőrzés eltörlése az egyszerűsítés hegyében még neked is nehézségeket okozna. Mivel van olyan kivétel, amit megtanultál már.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Nem érted a lényeget. A lényeg, hogy az írás a beszédet kell tükrözze legnagyobbrészt. SENKI nem mondja azt, hogy hídre, nyílre. Tehát mert úgy mondják: hídra, azt így is kell írni. Az a szó úgy VAN a magyar nyelvben. Ellenben senki nem mondja úgy betű szerint, hogy Sz+é+c+h+e+ny+i, hanem így: Szécsényi. Azaz a "hídra" alak NEM HAGYOMÁNYŐRZÉS, hanem a fonetikus íráskép része, a Széchenyizés ellenben a hagyományőrzés része, emiatt elvetendő. Szerintem.
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Ne haragudj, de egy név, valaki azt kapta a keresztelőn. Te pedig most, pár száz év távlatából azt mondanád, hogy írjuk másként?
Jó igaz, te aztán mindent mondasz... :S

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

Nemcsak a nevekről van szó, hanem az ly majdnem mindenütt (kivétel: nyelvjárások) való eltörléséről is.
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Ennyi áldozatot kell hozni néha a haladás érdekében. A csoportérdek az egyéni önző érdek fölé kell kerüljön/emelkedjék.
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

kezdhetnnk pl. azzal, hogy nem vezetünk be ilyen "reformokat"?
Miből gondolod, hogy a csoportérdek az "ly" eltörlése pl? Az emberek többségének tetszik, olyannyira, hogy amennyire látom a legtöbb magyar külön büszke arra, hogy a világ egyik legnehezebbnek tartott nyelvét beszéli anyanyelvi szinten:)

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Hülye nyelv.
Poénkodni akartam a "nem bírtam letenni (a könyvet)" szófordulattal. Amúgy a reteszes-záros ablakra nem tudok ALT+F4 parancsot varázsolni, de amúgy sem volt hideg. Kár lenne, ha megbetegednék, de 2-3 napja ing+kabát párosban járom a várost, még nincs nagyon hideg.
---
Powered by Áram

"Hülye nyelv."

Igen?
Nem lehet, hogy csak hülyén használod?

Vigyázz, mert polizoli megreformálja neked úgy, hogy szükséged lesz az altefnégyre is...

(Amúgy jelzem, hogy értettem én az ablakodat, de a topiknak jót tesz egy kis játékos nyelvi félreérthetőségi teszt.)

Eszerint nem tudod, mi az a fonéma. A konkrét hang amit kiejtünk, különbözhet adott esetekben - pld a kong szó "n"-je nem ugyanaz, mint a "van" szó "n"-je - a kongé ugyanis "hátsó n", "hátul képzett" "n"-hang. Minthogy azonban e különbség a két "n" közt soha nem képes megkülönböztetni két szót a magyarban - nem teszi különbözővé a szavainkat csak és kizárólag ez a két "n" hang - emiatt ugyanaz a jel szolgálhat mindkét "n" hang jelölésére, vagyis ez a két "n" ugyanaz a fonéma, ha a konkrét hangtestnek a megjelenési formája különbözhet is alkalmanként.

És igen, szerintem ugyanúgy mondom " mehet" mindkét "e" betüjét. Meglep, hogy másként kéne mondanom őket szerinted.
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Legyünk most gyakorlatiasak: akkor, ha mindig a kiejtés szerinti írásmód a döntő, a nyelvjárások fragmentálják a nyelvi eszközrendszert.
Ha pedig valamit mindenki másképp ír, kezdetben csak a keresés lesz nehézkes, főleg ha mindenki egyéni kiejtési árnyalatait is belevesszük... Később pedig mivel szabályi támogatást is kap, a nyelvjárások el is távolodhatnak egymástól...

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Lenne egy standard kiejtés - a köznyelvi -, amihez igazodik az írás. Ez a nyelvjárások eltűnésével jár majd. Na és?! Nem lesz kár értük. Most is halódnak, ez csak felgyorsítaná a folyamatot.

Nézzétek meg, az angol nyelv hova jutott a sok hülye hagyományőrzésével: gyakorlatilag két külön nyelv van, a beszélt és az írott, s a kettőnek jószerivel köze sincs egymáshoz!
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Szerinted a nyelvjárások eltűnésével fog járni, szerintem meg a köznyelvi kiejtés eltűnésével: mivel mindenkinek szabadságot adsz, mindenki úgy ír, ahogy jól esik, merthát 'biztos így van, a Géza is így mondja'.

Mi a baj a két külön beszélt és írott nyelvvel? eddig is így volt minden nyelvben. Különben nem tudom, milyen hagyományőrzésről beszélsz. Irodalmi művekben néhol előfordul pár kifejezés, mint "Thou shalt not pass!!!", no és? ennyi a magyarban is van.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Arról beszélek, hogy az angol a saját helyesírását se tartja be. Amennyire pld tudom, a cselló-szót angolul helyesen így kéne írni kejtés szerint: chellow, ellenben így írják ("olaszosan"): cello. (Remélem nem tévedek, de ha igen akkor is felhozható seregnyi más példa). Vagy pld Shakespeare neve. Ez ugye kiejtve Sexpír. De a benne levő hosszú í hangot ee-vel kéne jelölni mert az a szokásos jele e hangnak az angolban, mégsem Shakspeer-nek írják - a hülye hagyományőrzés miatt!
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

az angolban ugyanazt — esetleg inkább így helyes: a számodra ugyanúgy hangzó — fonémát többféleképpen jelölik, így Shakespeare-es érved nem állja meg a helyét.
A cello meg azért nem, mert az angolok nem akarják bevezetni ezt a kiejtés szerinti rendszert (talán okuk is van rá!), és ugyanúgy megőrzik az eredeti alakot, mint mi az idegen szavak nagy részében.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

És ettől lesz az írott nyelvük annyira ocsmányul különböző a kiejtetthez képest, hogy a leírt alakból nem lehet nagyobb biztonsággal következtetni a kiejtésre, mint a kínai hieroglifákból.
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

mivel könnyen lehet, hogy néhány fonéma csak számodra tűnik ugyanannak, a különbség máris kevésbé szembetűnő.
Mindazonáltal mivel nem lehet a leírt alakból a kiejtésre következtetni, minden bizonnyal a felolvasóprogramok is valamilyen heurisztikus algoritmust követnek.
Persze valamikor nekem is újdonság erejével hatott, hogy az angol nyelvnek vannak kisejtési szabályai;)

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Kb. azt szeretnék, ami itt írva van: http://index.hu/kultur/korrektor/akh12/
A Korrektorblogban egyébként rendszeresen előjön, hogy mik a problémák, és nem az "oan" meg a "vok" a probléma ezen a szinten. A chatre tökmindegy hogy írnak az emberek, az a nem mindegy, hogy igényes kiadványokban kellene helyesen írni, de nem mindig egyértelmű a szabály, vagy átfogalmazást javasol, ami elfogadhatatlan.

Egy a problémám az ehhez hasonló petíciókkal. Semmi értelmük, mert úgy sem fognak vele foglalkozni. Volt egy pár olyan, amivel egyet is értettem, és aláírtam. Semmi következménye nem volt. Sajnos.

A tanítási módszeren kellene változtatni, a mostani szabályok teljesen rendben vannak. Én meg tudtam tanulni a dolgokat, nem volt idegbeteg tanárom. Tudok helyesírni úgy, hogy nem ültem az asztalnál délutánonként és az MHSZ oldalait magoltam. Egyszerűen kialakult.

A többi emberbe nem tudom hogyan és milyen mértékben ivódott bele a helyesírás, de látom, hogy sokszor hibásan írnak összetett szavakat, sok egyéb mást.

SZERK: Miközben olvastam a NOL-os cikket, megakadt a szemem ezen a részen:

"a Magyar helyesírás szabályai című kötet legutóbbi, 11. kiadása 1984-ben, vagyis jóval az internet magyarországi megjelenése előtt látott napvilágot, így a világháló és általában a technikai fejlődés nyelvi kihívásaira egyáltalán nem tudott még reagálni. - Az internetnek pedig nagyon erős a hatása. Az iskolában mindenki megtanul többé-kevésbé helyesen írni, de rövid idő alatt megtanulja az internetes írásmódot is, a rengeteg rövidítés, egyszerűsítés viszont sok esetben ellentmond a magyar helyesírásnak"

Nehogy már a sok chatsuttyó szintjére kelljen lealacsonyodni, akik basztak/basznak megtanulni helyesírni, mert az úgy könnyebb nekik.
Az internetes írásmód vagy azoknak van, akik marhára sietnek, vagy pedig azoknak, akik nem képesek normálisan írni, mert hülyék.
Nem akarnának inkább az összes könyvre egy Újbeszél convertert ráereszteni? Azt _mindenki_ meg tudná tanulni.
---
Powered by Áram

"Nem akarnának inkább az összes könyvre egy Újbeszél convertert ráereszteni?"

Sajnos az utóbbi évtizedben megjelent könyvekre még a helyesírás-ellenőrzőt sem eresztették rá.
Még jó, hogy a kölkök amúgy sem olvasnak.

Mi még bízhattunk a könyvekben. Ha sokat olvastál, beléd ivódott a helyesírás.

Majd gondolom úgy fox írni öööö irni, hogy az a lehetö legetyszerübb legyen, hiszen bármiféle idétlen nyelvi szabály akadályoz a szabad akaratodban. Kötelezö nyelvi elem a sux és a b+, és amit lehet, rövidiccsünk, mert hülye csetsuttyóknak ööö bocsánat nethuszároknak az a mániájuk. Bár az smsbuzi pontosabb meghatározás. Az el igekötő ööö igekötö túl hosszú, ezért legyen inkább csak L. Pl. a vásárba Lmentem.

Hát köszönöm, ebből a baromságból nem kérek. A magyar nyelvet talán inkább művelni kellene, nem pedig tűzzel-vassal irtani ööö a dunakeszii alapján inkább irtanii, kb. ugyanannyi értelme van.

n tom h te h vagy vele de 1xűen skkal jobb az ha sok sux long txt helyt rövdebbN is +Lhet fogLmazni a gondolatainkat. 6almas előrelps l7ne anak aki nehezebbN akar +tanulni irni.

Ugye érzed a különbséget? ;-)
Olvasnivaló kezdőknek és haladóknak.
---
Powered by Áram

Franc tudja, nekem ez sokkal fárasztóbb, mint rendesen írni/rendes szöveget dekódolni. A rendesre áll rá a kezem, mikor gépelek, és a rendesre áll rá a szemem, amikor olvasok.
Nem mondom, néha poénból leírok ilyeneket, hogy "mexoktam", stb., meg "h" a "hogy" helyett, de kizárólag instant üzenés közben (IRC, ICQ, MSN), amikor úgyis "elszáll" a szó.

Nagyon leegyszerűsíted, de végeredmény ez lesz. Gondolj csak az első magyar nyelvű irásos emlékünkre.
pl.
Volek Syrolm thudothlon
Syrolmol Sepedyk.
buol ozuk epedek.

Ez gyönyörű, de megváltozott. Most ezt így kell leírni és mondani:

Volék sirolm tudotlon.
Sirolmol sepedik,
Búol oszuk, epedek.

Még ezt sem érted igaz? Le kell fordítani, értelmezni pedig magyarul van.

A mai nyelv is meg fog változni, ha tetszik ha nem. Lehet, hogy olyan lesz, mint amit leírtál, vagy még rosszabb.

No erre van egy elmélet, ami szerintem teljesen logikus.

Megérkeztünk a Kárpát-medencébe, volt egy nagyon jó kis rovásírásunk(1), ami 46 betűböl állt. Nagyjából az összes hangunknak volt megfeleltethető betű. Tellik, múlik az idő, "Pogányfelkelések és trónharcok sora után, a 11. század végén a népszerű lovagkirály, I. (Szent) László végleg megerősítette a keresztény magyar államot" (2). Tehát menet közben lesz nekünk egy Latin ABC-nk (3), ami rendelkezik ~22 betűvel. Látszik is, hogy picit szűkös volt az a mi nyelvünknek, ki is egészítettük a dupla (tripla!!) és az ékezetes (rövid, hosszú) betűkkel. Összehasonlításként, a mai magyar ABC 40 betűt tartalmaz (4).

Ezek után nem nehéz elképzelni, hogy egy fele akkora jelkészlettel milyen meló lehetett leírni egy magyar szöveget. Nem is kell elképzelni, láthatjuk az Ómagyar Mária-siralom (5) példáján. Ha meglenne ez a vers rovásírt formában is, igen nagy valószínűséggel azt tapasztalnánk, hogy nem is annyira érthetetlen, mint amennyire annak tűnik.

A másik dolog. A betűk által jelölt hangok állandóan változnak. Régebben ugye volt két 'j' hangunk, csak, hogy egy tipikus példát hozzak. Manapság viszont semmi különbség nincs a két hang közt. Gondolom nem nehéz azt se elképzelni, hogy 1000 évvel ezelőtt a betűk nem feltétlenül azt a hangot jelölték, amit ma. Főleg, hogy egy igen frissen "beszerzett" ABC-ről van szó.

Szóval egy olyan művet nagyon óvatosan kell kezelni a nyelv változékonyságáról folytatott vitában, mely egyrészt nem kiforrott ABC-n alapul, hanem még épp formálódik és amely ABC-vel íródott az köztudomásúlag igen szűkös volt a beszélt nyelv (hanghelyes) írásbafoglalásához.

1: http://hu.wikipedia.org/wiki/Rovásírás
2: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_történelem
3: http://hu.wikipedia.org/wiki/Latin_ábécé
4: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_abc
5: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ómagyar_Mária-siralom

Latinul volt leírva. Az elég kiforrott nyelv és ABC volt azthiszem. Mondtam nem vagyok nyelvész, de a nyelv változik. Hogy éppen mi van rá hatással, az a lényeg. Német, török, orosz megszállás. Szász, bosnyák, szlovák, cigány népcsoportok beolvadása. Kereszténység erőszakos terjedése által a latin, vagy most az internet. Sokat rövidítünk, és egyre több angolszász szavakat használunk. Az üzleti és a magánéletben egyaránt. Ez van. Gondoljunk csak arra, hogy az angolok az 1500-as évekbeli Shakespeare műveket nem értik meg.
Ha idejönne egy 1500-as évekbeli paraszt és elkezdeni beszélni a mindennapi életéről, a felét sem értenéd.
Sőt, menj el Erdélybe egy csángóhoz és nagyon kell figyelned, hogy megértsd, pedig ők magyarok és együtt élnek velünk.

"Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlék-einknek, az első fennmaradt magyar nyelvű (és egyben az első fennmaradt finnugor) vers."

Nekem ebből az jön le, hogy _magyar_ nyelven írt vers, melyet latin ABC-vel jegyeztek le. Ha latinul írták volna, hogy lehetne az első fennmaradt magyar nyelvű vers?

Senki nem kételkedik abban, hogy a latin ABC kiforrott volt. Ez a lényege, hogy a latin ABC volt kiforrott, nem a magyar ABC. Egyszerűen a hangkészlet és a jelkészlet nem volt szinkronban ahhoz, hogy a magyar nyelvet egyértelműen, hangról hangra le lehessen jegyezni vele.

A nyelv persze, hogy változik. A mértéke nem mindegy. Új szavak jönnek, régiek mennek, van aminek a jelentés tartalma változik.

Nézzünk egy 1500-as évek beli emléket.

"„Ezer ötczáz tizenöt esztendőbe írták eszt. László király öt követét váratták itt. || Bilaji Barlabás[2] kető esztendejik it valt. Nem tőn császár. || Keteji Székel Tamás írta inet Szelimb török császár itet bé száz lóval.”" (1)

Nem tűnik olvashatatlannak. Ilyen beszédet bárhol találhatsz az országban, ha eltávolodsz 100-200 km-re a fővárostól. Pedig 500 éves lelet!

Szóval de, egy 1500-as évek beli paraszt beszédét igen nagy valószínűséggel ugyanúgy megérteném, mint egy Szeged környéki parasztbácsiét. Néhány szó persze magyarázatra szorulna, de ez jelenleg is így van, ha másik nyelvjárásba kerülsz. Persze az angolok nem értik meg a saját nyelvüket 500 év után. De mi igen.

A fenti idézet rovásírt formában maradt fent. A 300 évvel korábbi Ómagyar Mária-siralom viszont egy igen szegényes jelkészlettel lett lejegyezve, nem a magyar ABC-vel! Gondolj egy 64 kbps MP3-ra szemben egy lossless formátummal. Az előbbi is "érthető", hallgatható, de nagyon sok fontos részlet elveszik.

Tehát az 1200-as évekhez képest koránt sem változott annyira a nyelvünk, mint azt az első korabeli lelet alapján sejtené bárki is. Persze, változott. De az eredeti kézíratot alapul venni és azt mondani, hogy "ez egy magyar szöveg, nézd meg, mennyit változott azóta", nem szabad. Mert az egy magyar vers, de (még) nem magyar jelkészlettel kódolva.

1: http://hu.wikipedia.org/wiki/Konstantinápolyi_felirat

Szerk:

"Volék sirolm tudotlon.
Sirolmol sepedik,
Búol oszuk, epedek.

Még ezt sem érted igaz? Le kell fordítani, értelmezni pedig magyarul van."

Erre válasz a fenti két kommentem, nem arra, hogy nem változik a nyelv.

Hát nem tudom... Nem tőn császár? Itet bé száz lóval? Ezt nem értem. Látom, hogy magyarul van, de nem értem. Bocs.

Sok helyen olvasni, hogy Shakespeare-t nem értik az angolok. Én azért kételkedek ebben, mert a gimnáziumban angolórán mi olvastunk Shakespeare-t, meg is kellett tanulni, és teljesen érthető volt, bár természetesen régies. Javaslom ezt az érvet upgrade-elni arra, hogy a mai angolok nem értik a Canterbury meséket (Chauser), ez talán igaz is lesz. Vagy még inkább mondjátok, hogy nem értik az óangol nyelvű Beowulfot, mert az gyakorlatilag egy másik nyelv volt.

"Látom, hogy magyarul van, de nem értem."

Ha kiragadod, nem érted. Ha kontextusban nézed, rögtön értelmet nyer. Persze van egy két szó, ami kikopott, ill. megváltozott, de a lényege érthető a szövegnek.

"1515-ben írták ezt a feliratot. László király öt követét váratták ott, az istállóban, Bilaji Barlabás 2 éve van már ott. A császár nem tesz semmit. Keteji Székel Tamás írta a szöveget, száz lóval összezárva, Szelimb császár parancsára."

Főleg, ha összehasonlítod az Ómagyar Mária-siralom pár sorával. "Volek Syrolm thudothlon
Syrolmol Sepedyk. buol ozuk epedek". Ez érthetetlen. De nem azért, mert ennyit változott a nyelvünk 800 év alatt, hanem mert nem megfelelő jelkészlettel lett lejegyezve a vers.

Az angol téma még lehet akár Urban legend is, nem is fontos, a téma szempontjából vadhajtás.

Egyetértek, a latin ABC erőltetését nagyon sok változat után "koronázta siker" - nem kell a Mária-siralom, elég visszamenni 100-200 évet, és a nemesi családnevek írásmódján rötyögni egyet.
Ez is az erőszakos keresztényesítés egyik mellékhatása, annyira rómainak akartunk látszani hogy még az írást is átvettük, csakazértis, a saját kárunkra is. Annyiban jó, hogy a bolgárokkal-szerbekkel-oroszokkal(-ázsiaiakkal) ellentétben nem kell külön megtanulnunk a Nyugat-Európai népek írását (hiszen a latin betűs magyar egy "supersetje" annak), ami azért a mai világban hasznos.

Amúgy rovásban nincs dz és dzs, szóval a hármasbetű valahogy "útközben" került a nyelvbe...

Annyiban jó, hogy a bolgárokkal-szerbekkel-oroszokkal(-ázsiaiakkal) ellentétben nem kell külön megtanulnunk a Nyugat-Európai népek írását (hiszen a latin betűs magyar egy "supersetje" annak), ami azért a mai világban hasznos.

Cserébe ifjúkoromba tanulhattam oroszt, cyrill betűkkel.
Amúgy meg lassan lehet ráerősíteni a kínaira, ott pedig oly kavalkádja van a nem latin betűknek, hogy az ember füle ketté áll tőle! (de legalább könnyebb kiejteni mint a germán nyelvek szavait. és asszem a nyelvtana is jobban hasonlít a magyarhoz, mint az u.n. európai nyelveké)

Ave, Saabi.

Mondj nemet?

MONDJ IGENT!

Ha annyira tudjátok, hogy mi a jó, akkor nosza!

Tessék összeütni vikipédiában a "jó" változatot.
Aztán győzzön a jobb.

Ne reformáljuk már meg kétszer ugyanúgy. Valaki már megtette helyettetek.
szerintetek így jó?

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

kisbetu rámírt, de azért nem menekültök meg a lényegi mondanivalómtól:D

szerk.: nem vagyok híve a radikális változásoknak, de az Akadémia jelenlegi gyakorlatának se. Meglátásom szerint bár a "hivatalos" álláspontnak jobban le kellene követnie a környezeti változásokat, sok helyen jó lenne azokat vissza is fogni.
Egyébiránt álláspontom szerint a Helyesírási Szabályzat csak valami, amihez képest a stílusunkat mérjük. Iskolában azt tanítják, utána mindenki applikálja az alkalmazandó kommunikációs stratégiájához. Ezzel szemben egyesek úgy csinálnak, mintha újra kiadnák a vallások szent könyveit, úgy, hogy néhány fejezetet kicserélnének a könyvek közt.

Könyörgök, az Akadémiában bízok annyiban, hogy olyan szabályzatot alkot, ami az emelkedett stílusban való kommunikációra alkalmasnak hagyja a nyelvet. Nehogy már azon tépjük pl. a szánkat, hogy a lyuk az márpedig elipszilon, megfelelő stilisztikai környezetben lehet az juk is. (csak van, akinek az a stilisztikai környezet nem felel meg...:))

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Link a teljes páneurópai magyar nyelvű anyagra:
http://vallasforum.extra.hu/index.php?topic=154.0
-------------
Regényeim:
http://adlibrum.hu/Poliverzum/
http://www.novumverlag.hu/novitaeten/8/?product_id=22&detail=1
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

"nem könnyíti meg a helyesírás elsajátítását a nehézségekkel küzködők számára." - OMG.. Ezt nem kéne javítani? Vagy ez már az új?

Mi a pop-up-olni és google-ezni igének a ragozása? :)

Sose voltam tul jo helyesiro, aztan kesobb amikor mar nem "kenyszeritett" senki, h figyeljek ra, nem fenyegetett a rossz jegy, osztonosen tobb energiat fektettem bele. Ennek ellenere nem keverem osszes a netes kommunikaciot a szemtol szembe beszeddel, sem a hivatalos levelezessel. Tamogatom a reformot, de talan kicsit maskepp. Szerintem kette kene bontani az internetes kommunikacio nyelvet a hetkoznapitol. Es itt most nem arra gondolok, h szabvanyositsuk a rengeteg roviditest es jelolest. Szerintem az elektronikus kommunikaciobol ki kene torolni az ekezeteket es helyette egyertelmu helyettesitest kitalalni. Mint pl a nemet nyelvben is az ekezetes betuk helyett ue, ou, ae -t irnak, meg a tulajdonnevekben IS! Vagy pl az ö,ő, ü,ű is nagyon szuper, de mire is jo? A kiejtesben nagyon sokszor megtevesztoek, a szovegkornyezet pedig egyertelemuve teszi a jelentest. Az ly es j esetet nem is emlitve. Lehetne a "hogy" is egyszeruen "h". Es meg rengeted peldat lehetne emliteni. Persze ragaszkodhatunk hozza, h magyarok vagyunk es a hagyomanyaink. Ennyi erovel visszaterhetnenk a rovasirasra is, mert az milyen jo volt. Ismet csak nemet peldat tudok felhozni, akik mertek lepni es ugymond eltoroltek egy betut az abc-jukbol: ß. Nagyon-nagyon kiveteles esetben engedelyezett a hasznalata hivatalosan. Sok szo helyesirasat megvaloztattak (pl egybe vagy kulon kell irni).
Nem azt mondom, h redukaljuk le az ABC-t 22 beture, sem azt, h a "csetnyelvet" vezessuk be. Egyszeruen csak eletszerusiteni kene a magyart. Olyan reformokat kezdemenyezni es veghezvinni, amiknek hatasara kozelebb kerulne a nyelv es a helyesiras az emberekhez. Nagyon sokan nem azert nem irnak ekezetet, mert nem ismerik oket, hanem mert 1. nincs a gepen, 2. a kodolas miatt csak krixkrax jelenne meg, ami sztem olvashatattlanabb sokkal.

Jó lenne már nem terjeszteni azt a tévhitet, hogy a németek eltörölték a ß betűt. Szó sincs arról, hogy eltörölték volna. Arról van szó, hogy logikusabbá tették a használatát. Eddig nagyjából közmegegyezésen alapult (=hagyomány), hogy mikor ß, mikor ss. A reform óta fonetikai alapon dől el: ha rövid magánhangzót követ, akkor ss, ha hosszó magánhangzót vagy diftongust, akkor ß.

Régi: daß -> új: dass,
Biß -> Biss
Anlaß -> Anlass
und so weiter.
Viszont heißen, beißen, Maß, Muße, stb. szavakat továbbra is ß betűvel írják.

Esetleg a svájciakkal keverheted őket, akik egyáltalán nem használnak ß betűt, soha, sehol. De ez nem reform, hanem régi hagyomány eredménye náluk :)

Falra mászom ettől a hozzáállástól, miszerint vessük alá többezer éves nyelvünk helyesírását annak, hogy az utóbbi pár évtizedben született néhány számítógépes program, amelyik nem képes az ékezeteket kezelni. A számítógépnek kell az embereket, kultúrákat szolgálnia, nem fordítva. Tessék tűzzel-vassal irtani, megjavítani, kikerülni, lecserélni az ilyen hibás programokat, és egyébként bátran helyesen használni az ékezeteket.

Az meg végképp nem járható út, hogy emiatt legyen két különböző helyesírásunk. Ha az ékezeteket hülyeségnek tartod és eltörlésük mellett érvelsz, akkor ez terjedjen ki teljes helyesírásunkra. (Még technikailag sem megoldható a javaslatod: ha valaki elektronikusan átküld egy dokumentumot a nyomdába azzal a céllal hogy azt ott kinyomtassák és papíron terjesszék, akkor itt most a két helyesírás közül melyiket is kéne használni?)

Az ue, ou, ae stb.-roel pedig annyit, hogy sima eekezet neelkueli szoeveget sokkal koennyebb olvasni, mint a taavirati (ees mellesleg a mainaal is elmaradottabb geepek miatt kitalaalt, tehaat oenmagadnak is ellentmondasz) stiilust.

vessük alá többezer éves nyelvünk helyesírását

Többezer éves folyamatosan fejlődő nyelvünk pár évtizedes helyesírását. -> FIXED.

Nem vagyok híve az agyatlan újításnak, de nem árt néha frissíteni. Kazinczyék korában is volt bár magát újítónak képzelő szakbarbár, de mégis sikerült értelmes, logikus reformot végrehajtani, a pár extrém hülyeség miatt nem dobták sutba az egész ügyet.

Olyan mértékű újítás azóta nem volt, de kisebb változtatások sokszor. Valami 1950-es évekbeli archív felvételen még "Magyar-ország" írásmódot láttam. Ma ilyenért páros lábbal rúgnak ki nyelvtanóráról...

Ha a reform megfelelő kereteket szolgáltat, a nyelv automatikusan kiveti magából a nyaktekerészeti mellfekvenc jellegű ortológiai baromságokat:)
Mindazonáltal annak örülök, hogy Kazinczynak cz-vel kapcsolatos iránymutatásai nem kerültek elfogadásra, és nem kell csak miatta cz-t írni c helyett tök fölösen:)

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Bírom az ilyen www.petitiononline.com -os dolgokat, tudtok olyanról, amely valaha is komolyabban elérte a célját? Mondjuk szerintem a petíciókat sem két reggeli szendvics "bebiflázása" közben szokták megírni, hanem rendesen megfogalmazzák.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

Nagyjabol egyenerteku a szelcseplessel es a homokkevekotessel. De legalabb par ember fontosnak erzi tole magat.
Aki valoban tenni akar valamit, ahhoz fel kell emelnie a segget a monitor elol es fel kell vallalnia magat. Ezekhez elobb fel kene noni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nyelvújítósdi: Nyaktekerészeti mellfrekvenc, Megkönnyebülészeti körgugolda. Ha még emlékszik valaki :)

--
Elméletileg nincs különbség elmélet és gyakorlat között. Gyakorlatilag van.

Ennyi erővel írhatunk bárhogyan.

Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn vnanak a
bteuk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk
a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés
porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn
bteut mgaát, hneam a szót eszgébéen.

(Valahonnan lementettem)