Számítógépek a repülőkön

Nemrég volt szerencsém életemben először utazni egy Boeing-gel. Az ülések hátuljában voltak ilyen kis számítógépek, s ezzel kapcsolatban volna pár kérdésem / téma, amit fel szeretnék vetni.

Nekem alapvetően tetszett a dolog, megnéztem pár filmet, viszont voltak dolgok, amiket nem értettem meg, és ezért írom ezt ide, hátha itt valaki többet tud ezekről.

Szóval a filmnézés szépen ment, a kijelzők érintőképernyősek, viszont ha a menüben mozgunk, akkor hihetetlen lassúak. Egyszerűen nem értem, hogyha egy hw képes lejátszani a videót, akkor miért kell egy másodpercet gondolkodnia, amikor egy következő oldalra, vagy alkategóriába belépek.

Gondolkodtam azon is, hogy vajon pontosan mi van ott az ülés hátsó felén. Csak a perifériák, vagy van ott memória meg processzor is? Illetve hol van a háttértár, amin a filmek vannak? Ha ezek a dolgok már tisztázottak, akkor érdekelne pl, hogyha az adatok egy központi helyen vannak, de önálló gép van minden ülésen,akkor milyen kábellel csatlakoznak arra a gépre ezek a picik, meg egyáltalán milyen hw-eken megy ez az egész.

A filmeket egyébként tényleg kellemesen lehetett nézni, bár a menü felugrási ideje is másodpercben volt mérhető, valamint a megállítási, előretekerési, stb. kérelem is. De ami szerintem abszolút élvezhetetlen volt, azok a játékok. A legizgalmasabb egy pacman másolat volt (valami cavemen, ha jól emlékszem). A többi nagyon egyszerű játék. A sakk a legnehezebb fokozaton is elnézte a vezért, de a legszebb az volt, amikor egy figurámat átlósan leütötte a bástyájával, majd az átváltozott vezérré. Szóval nem értettem,hogyha egy film lejátszására képes a hw, akkor egy dynablaster pl miért nem megy el rajta?

Ha jól tudom, egy csomó pénzt költenek ilyenekre, valamint jelentősen növelik a repülők súlyát is, viszont akkor nem értem, hogy miért nem raknak fel olyan játékokat/olyan menürendszert, ami tényleg élvezhető is.

Viszzafele egyébként valami rosszabb sw volt a gépen, a filmnél sehogy sem lehetett megnézni, hogy hány perc, és hogy egyáltalán mennyinél járunk. De ami a legjobban tetszett, hogy az átszállásos menüpontot csak 20 perccel landolás előtt lehetett elérni. Pontosabban lehetett volna, mert még előtte bejött kötelező műsornak a "repülési infós" dolog, amit max kikapcsolni lehetett.

Egyébként azt a dolgot sem értettem. Mutogatja, hogy hol tartunk, mennyi a sebesség, stb. Váltogat ilyen nézeteket. De én nem tudom beállítani, hogy én most ezt szeretném nézni. Pl kíváncsi voltam, hogy mekkora sebességgel landolunk. És épp mázlim volt, hogy azt mutatta, és nem váltott el valami másra. Ez pl egy olyan dolog, amihez szerintem nem kellene erősebb hw, csak 10 sorral több kód.

Kíváncsi lennék a Ti véleményetekre, tapasztalaitokra, illetve ha valaki jártasabb ebben a dologban, nagyon megköszönném, ha válaszolna a kérdéseimre.

Szerk.: Volt egy kérdőív (ugyanaz mindkét gépen), ami olyan kérdéseket tett fel,hogy milyen fontosnak tartanánk az következő szolgáltatásokat: sms, mobiltelefonálás, im, internet, ... Ami viszont itt érdekes volt, hogy írtak olyat, hogy elkérnének 10$-t monjduk egy repülésre, ha im-ezni szeretnék. A repülőjegyek relatíve drágák, nem értem, hogy miért pont ezen akarnak még beszedni egy kis pénzt.

( joshe | 2008. 07. 20., v – 17:53 )

Pontosan melyik Boeing tipus volt? Melyik legitarsasag?

Nem kotelezo rendszer, csak opcionalis. Ha van, akkor lehet alap (csak utastajekoztatasra jo) vagy lehet komolyabb is (es akkor is lehet csak utastajekoztatasra hasznalni).

A hattertar az az ugynevezett "E/E compartment"-ben leledzik (Electronics/Equipment). Nagyjabol mint egy szamitogepterem. Polcok, rajta sok, kulon celfeladatos szamitogepek. Sajat legkondi. Nagyjabol az elso bejarati ajto alatti teruleten vannak (padlo alatt a polcok). A sok rendszer kozt van egy aminek PES (Passenger Entertainment System) a neve, igeny szerint epitik ki. Ebbe tartozik minden amit emlitettel.

A repulogep "informatikai" rendszere is alaposan modularis, vagyis nem kulonosebben nagy melo mondjuk egy ilyen rendszerrel boviteni a repulot (persze fizikailag strapas hisz be kell epiteni a kijelzoket, vegig kell kabelezni satobbi satobbi - de a meglevo rendszerekhez jol illesztheto egy jovahagyott rendszer az elemeivel).

A hattertar manapsag jobbara egy OBRM (On-Board Replaceable Module) amit kiveszel beteszel es kesz. Egy adott idoszakra rajta van amit az utasnak szannak (mondjuk ket hetes idoszakra egy informacios filmecske, zenek, par film). Ezt csereled a computer-ben (ami egy black box gyakorlatilag) es kesz.

Majd nezek konkretet is (gepesz vagyok :D ). Addig legyen ennyi.

http://en.wikipedia.org/wiki/In-flight_entertainment
http://uk.answers.yahoo.com/question/index?qid=20060731103843AAN5ft5

( phaul | 2008. 07. 20., v – 20:27 )

Mennyivel landoltatok? Engem is erdeklne a dolog.
==
`Have some wine,' the March Hare said in an encouraging tone.
Alice looked all round the table, but there was nothing on it but tea.

( antiemes | 2008. 07. 20., v – 22:04 )

Hi!

A videokat valoszinuleg celhardver dekodolja. Maga a "fo" proci lehet nagyon lassu is. Peldaul az egesz lehet egy FPGA-n megvalositva, ahol az mpeg2 dekoder is meg van valositva, maga a CPU meg lehet egy MicroBlaze, ami nem tul gyors tudtommal. (Viszont igy egy chip az egesz rendszer, ami mondjuk raadasul kapasbol tudja vezerelni a kepernyot is, igy nagyon keveset fogyaszt es tomegre is eleg kicsi.)

By(t)e
TBS::Antiemes

( joshe | 2008. 07. 20., v – 22:41 )

Erdekessegkeppen a szamitogepek (ugy altalaban).

Eleg regiek is tudnak lenni ezek a cuccok egy korszeru(bb) tipusu gep eseteben is. Hosszu evekig terveznek egy gepet, aztan jonnek a probarepulesek/hibaelharitasok - ha egyszer megy vegre, abba nem szivesen piszkalnak. Csak a szoftvereket is evekig lehet hangolni.

Tobb tiz/szaz szamitogep is van egy repulogepen, egymastol fuggetlenul is meg egymassal osszekotve is. Egy egesz halozat.

A320-ason pl 486-os kategorianak megfelelo CPU-k vannak. A repules kozvetlen iranyitasaert 7 megosztott feladatu kulon celszamitogep felel. Alapvetoen ugy epulnek fel a szamitogepek, hogy A es B reszbol allnak. Az egyik resz A gyarto a masik resz B gyarto termeke. Az egyik reszre egy nyelvben irjak a programot, a masik reszre egy masikban. A es B resz alkot egy box-ot.

Box-bol ugyanarra a feladatra a kiemelt szereptol fuggoen 1-2-3 is szokott lenni. Ha az A es a B resz ugyanazt a kimeno jelet szamolja ki a bejovo alapjan - akkor az OK es kimehet. Ha ketto van a boxokbol: az egyik eles a masik melegtartalek - az elso hibaja eseten belep a masodik, addig nem vizsgaljak a kimenojelek egyezeset. Ami nagyon fontos feladatot lat el, abbol 3 is van, es van amikor 3-bol ketto kell hogy ugyanarra jusson.

Az utastajekoztato/szorakoztato rendszer is (mint minden) kozponti felepitesu. Multiplexelt halozaton megy ki a jel. Az A320-ason peldaul van egy 'kabin jobb oldala' es egy 'kabin bal oldala' alhalozat, sajat multiplexerrel.

A szekek rendelkeznek egy SEB (Seat Electronic Box) sajat kis egyseggel, ami minden ilyen utasszorakoztato jellegu infot, ami ezen a multiplexen jon, kezel.

( KoGa v | 2008. 07. 21., h – 14:50 )

"Egyébként azt a dolgot sem értettem. Mutogatja, hogy hol tartunk, mennyi a sebesség, stb. Váltogat ilyen nézeteket. De én nem tudom beállítani, hogy én most ezt szeretném nézni. Pl kíváncsi voltam, hogy mekkora sebességgel landolunk. És épp mázlim volt, hogy azt mutatta, és nem váltott el valami másra. Ez pl egy olyan dolog, amihez szerintem nem kellene erősebb hw, csak 10 sorral több kód."

Ez nalunk (hajon) ugy mukodik, hogy egy kulon szamitogep jeleniti meg a fedelzeti muszerek adatai alapjan a terkepet, es a kulonbozo egyeb informaciot, amit latsz. Ennek a gepnek a kimenetet kodoljak tv-csatorna szeruen (mostmar IP halozatra MPEG streamkent), tehat amit te nezel az csak egy video dekoder, vagy tuner, nem igazan teljes erteku szamitogep, csak korlatozott menu-kezelesi lehetosegei vannak. Epp ezert nem tudod varialni sem hogy mit nezel.

Gondolom a repulokon is nagyjabol igy mukodhet, megoldastol fuggoen. Persze olyat is lattam mar ahol egy kis Linuxos mini pc futott minden szekben (Virgin Atlantic azthiszem).