A kernelfejlesztő meséje a három grafikus driver-ről

Kernel

James Bottomley, az (el)ismert Linux kernelhacker, a SCSI alrendszer karbantartója, a Linux Foundation technikai tanácsának elnöke egy esszét publikált a LF weboldalán "Linux Graphics, a Tale of Three Drivers" címmel. A fejlesztő meséje a GPU piac három vezető szereplőjének, az Intel-nek, az NVIDIA-nak és az AMD-nek linuxos eszközmeghajtó-programjairól szól. A fejlesztő feleleveníti a múltat, beszél a jelenről és a jövőbe is tekint. Megvizsgálja, hogy melyik cég mit tesz jelenleg a linuxos felhasználókért és kitér a nyílt vs. zárt forrású driver-ek problémakörre.

"A Linux esetében a felhasználói megelégedés tárgyilagos bemutatásának legjobb módja a kerneloops.org projekt, amely a különböző kernelekkel kapcsolatosan bejelentett problémákat követi (az oops olyasmi, ami egyenértékű a panic-kal UNIX-on, vagy a kék képernyővel Windows-on). Például, ha valaki ránéz a nemrég kiadott 2.6.25-ös Linux kernelre

http://www.kerneloops.org/version.php?start=1671168&end=1703935&version…

akkor azt láthatja, hogy mind a bináris Nvidia, mind a bináris ATI firegl driver fellelhető a TOP15 oops-ban. Ha valaki követi az előzményeket, azt találhatja, hogy a bináris kernel driver-ek mindig is komoly közreműködői voltak a listának, míg a nyílt forrású driver-ek jönnek-mennek (annak megfelelően, ahogy az emberek éppen észreveszik és javítják a bugokat)."

James szerint ez objektíven alátámasztja azt, hogy a zárt forrású driverekhez nehezebb javításhoz jutni.

Az esszé elolvasható itt.

( tiger | 2008. 06. 25., sze – 20:39 )

Blobs are evil!!!11
---
/* No comment */
Ketchup elementál megidézése a sajt síkra

( Csigaa | 2008. 06. 25., sze – 21:01 )

Érdekes az események fordulata, ahogy az nvidia a "jócég" státuszát amit a másik kettő kritikán aluli selejtjeivel szemben viszonylag jól működő, teljes funkciós drivereivel érdemelt ki, pont emiatt veszti most el...
Majd meglátjuk, a kiadott speicfikációt olvasó csapat hobbista, vagy a jól fizetett hozzáértő fejlesztőcsapat a jobb a felhasználó szemszögéből. Személy szerint az intel drivertől nem vagyok elájulva (az nvidia tudott aspect-őrző nagyítást, meg működött a TV kimenet, winben viszont az intelnek is, hoppá), a nyílt ati pedig sehol se tart, még lehet belőle valami.
Maradok a "hajrá nvidia" állásponton. Lehet ide lőni.

Szerintem is korrekt megközelítés ez, az Nvidia részéről, ahhoz képest hogy nem esne hanyatt az értékesítési volumenük akkor sem, ha nem pedáloznának az alternatív OS-ek támogatásával.
És még nem sokallt be az Nvidia pl. a Linux kernel API változásoktól, bár azt nem tudjuk hogy hány fejlesztőjük lábadozik agyvérzéssel. :)

Az ubuntu hardy multiverse(?) tárolójában olyan nvidia driver volt, amivel a compizzel memory-leak lépett fel. Magyarul ha volt desktop effect, rövid időn belül elfogyott a memória és lelassult a rendszer. Oké, a következő verzióban, sőt, már a bétában is javítotották, de azért ez szívás volt.

A másik bajom meg, hogy a pureVideo támogatás linuxon gyakorlatilag nulla, pedig lenne értelme. Akkor most vegyek 2x-olyan erős procit, ha HD-videót akarok nézni?

Ehhhkhhmm... ize... en azert nem lennek ennyire magabiztos. A melohelyi gepemen csak szopas van a nVidia sajat driverevel. Neha van egy par het, amig jo, de ha frissul valami (mely !kernel es !driver valamint !xorg), akkor borul az egesz. Mostanaban megint nem tudok pl. kivaltani konzolra, mert nem jon vissza az X, valami feher kepernyot kapok jutalmul.

( tomsolo | 2008. 06. 25., sze – 21:11 )

erről a hírről - teljesenelnemfogadhatómódon :) - egyébként az jutott eszembe mikor az első nagyobb vista problémák összesítésébe az derült ki, hogy az igen magas kék halál hányad a különböző - pl. nvidia - az új vista-s grafikus driverek kiforratlanságából fakadt.

de ha megnézed, egy bináris nvidia drivernek támogatnia kell vagy 20 féle 2.6-os kernelt, amik közt nem sok a különbség de épp elég ahhoz, hogy ne forduljon le mondjuk a 2.6.26-on az a driver ami még 2.6.25-ön müködött. és a linux kernelek gyorsabban jönnek ki mint windows kiadások vagy mint service packok

hmm ennyire nem vagyok otthon a kernel fejlesztésben. ezt is csak azért vetettem fel mert nemrég olvastam egy blogbejegyzést (talán innen jutottam oda? erre már nem emlékszem) ahol az embereknek nagyon nem tetszett, hogy a(z) (kernel) apik szeretnek két kiadás között hirtelen változni

Ha változás van a git-ben (ált. az rc1 kijövetele előtt), valaki elkezd reklamálni a fórumukon, és a Zander nevű fejlesztő másnapra szokott postolni egy pár soros patch-et, kb ennyi a történet. Én már 2 éve próbálom ki az rc-ket, de az nvidia-ra csak nagyon ritkán kellett akár 1-2 napot is várni.

( chrono | 2008. 06. 25., sze – 21:28 )

Saját tapasztalatom 3 év Ati-val:
Az fglrx reprodukálhatóan fagyott, ismert hibák voltak, nagyon sokáig (több mint 1 év) nem javították. Volt, hogy egyszer csak "elromlottak" a textúrák ezt fél évig nem javították, suspend vagy működött, vagy nem. Rendszerint le voltak maradva a kernel mögött a támogatással.
Utána OS driverrel használva teljesen stabil volt, suspend is működött, az olyan játékok, mint foobillard, torcs ugyanannyi fps-t tudott, mint az fglrx-el, de olyan játékok, mint UT2004 nem működtek vele.

2 éve váltottam nvidiára (7600GS). Ez is reprodukálhatóan fagy, az nvidia abszolút nem törődik a hibajelentéssel. De sikerült megtalálnom a workaroundot, ha az antialiasingot legalább 4x-esre állítom, teljesen stabil:) A kernelverziókat korrektül követik, már rc1-re van legalább patch (ez tényleg csak hozzáállás kérdése). Suspend hibátlan. Viszont a 8-as 9-es kártyák 2D támogatása problémás, mert változott az architektúra, és le vannak maradva, az xvmc támogatás is megszűnt.

Szerintem mondhatjuk, hogy az nvidia támogatás romlik, valószínűleg a sok Vista probléma miatt nem tudnak Linuxal foglalkozi. Előbb-utóbb az AMD jobb választás lesz Linuxhoz. Vagy még inkább Intel, ha nem játszik valaki. Biztos vagyok benne, hogy pl h264 hardveres dekódolás előbb lesz mindkettőre.

Esetleg az AMD meg az Nvidia elvacakolnak még egy darabig, aztán az Intel szép lassan letolja őket a pályáról. Mert a win-es drivereik majd ugyanolyan problémásak, ahogy hallom, mint a Linuxosak.

És nálam a bzImage 2MB, az nvidia.ko meg 8MB. Hát ebbe azért már jó sok bug elfér.

De, de alapvető trend, hogy a noti eladások növekednek, oda sokszor inkább a chipsetbe integrált VGA-kat választják. Meg ki tudja, hogy az intel nem dolgozik-e az AMD Fusion-hoz hasonló megoldáson.

Másrészt azért az ilyen integrált szutykokban is van elég szépen teljesítmény, 2-3 éves játékokat jól tudnak futtatni. Nekem a notimban lévő SiS Mirage akárhányas takony elvitte a Doom 3 demóját úgy 10-15 FPS-l és a Vampires: The Masquadre Bloodlines-t (Source engine-s játék) játszhatóan. Shader csodákat nem kell tőle várni, de arra, amire a legtöbb embernek (2D, 3D gyorsított asztal esetleg filmnézés, hardveres támogatással, akár HD) bőven elég.

A true gamer warriorok eddig is elég szűk réteget képviseltek, az nVidia és az AMD is inkább a középkategóriából profitált szvsz.

Nekem a notimban SiS Mirage 3 van(771/671), de nem egy csucs a grafikai teljesitmenye, Quake3, Counter-Strike elmegy rajta szepen, de valahol itt ki is merult a lista, kb egy Geforce 4 teljesitmenye lehet a cuccosnak. Meg arrol ne is beszeljunk, hogy Linux alatt csakis 2D gyorsitas van, de azzal is el kell szorakozni, ha az ember szeretne hasznalni.
Binarisokat lehet talalni: ki kell cserelni az Xorg sis_drv.so -t, vagy masik alternativa, lehet talalni a neten valami forrast, de az sem fordul egybol, kicsit szenvedni vele, javitgatni, es utana mukodik.
Eleg szornyu a helyzet..
Meg ami a legjobb, SiS 3D driverre ez a valasz: "Although I am the developer of SiS671 linux 3D driver, I have no rights to send it to you right now. Because SiS don't allowed me to do that...". After he said: "...If you want to get latest SiS linux 3d driver, you can contact your motherboard vendor..."

no comment...

-----
AMD Athlon XP 1900+, Debian etch 2.6.18-4
AMD Athlon 64 3000+, FreeBSD 7.0-RELEASE #0

Nem fogja letolni őket, mert nem is akarja, teljesen más szegmensben érdekelnek. Az intel inkább olyanoknak szállít megoldást, akik nem nagyon játékra használják a gépüket (értsd: számításigényes graf műveletek közül max filmet néznek, vagy nagyritkán előkapnak egy-egy régi játékot). Cserében pl. kevesebb áramot esznek, ami egy notebookban (amik nagy része nem kimondottan játékra való) nagyon kedvező tulajdonság. Meg nagyon olcsóak, ott figyelnek az alaplapra integrálva. Ellenben az NVIDIA meg az ATi a játékosok kegyeit keresik főként, mert brutál erős grafikus teljesítményt akarnak.

Andi, really. Take it from me. If I tell you something, I'm usually right.

( sanyula | 2008. 06. 25., sze – 22:11 )

Szerintem 2 oldala van a dolognak: rövid táv és hosszú táv.
Rövid távon az Nvidia egyértelműen jobb, mert MA működik. Viszont pont emiatt olyan dolog alaul ki mint anno Windows fronton. Egyszer csak "függővé" váltunk és innen már nehéz váltani. És mi van ha ők holnap meggondolják magukat? "Túl sok energia a Vista driver fejlesztés, bocs fiúk nem érünk rátok." Akkor néz a sok Nvidiás (köztük én is :) ) mint Rozi a moziban. Semmi garancia nincs arra, hogy az Ubuntu 9.06 vagy a Debian 6 alatt menni fog a mai kártyám 3D-ben mert lehet nem adnak hozzá 3d drivert.
Viszont az amit állítólag tényleg tesz az AMD, hogy kiadja a dokumentációkat az meg egy egyértelmű hosszú távú gondolkodás. Nekik egyre kevesebb energia hosszú távon míg a közösségnek egyre nagyobb kényelem. És ez szerintem a felhasználóknak sokkal nagyobb biztonság.
Ami a tapasztalat:
Ati zárt meghajtóval sok fagyás volt. Amikor a nyílt radeon meghajtó támogatta a kártyámat, onnantól szuperül ment a gépem és "minden hiba elszállt".
Jelenlegi Nvidia driver eléggé kényelmetlen, mert tesztelés miatt több kernel van feltelepítve a gépemen és az Nvidia meghajtó mindig csak az éppen futó kernelhez akar települni. Egyszerűen kényelmetlen. Meg az is, hogy nem megy a "2.6.99-rc99" kernellel. Ha nekem bármi miatt az tetszik akkor mért ne használjam azt? Szerintem Linux alatt éppen a rugalmasság a fontos és ezt abszolút megköti a zárt meghajtó.
Egyszerű példa:
A laptopban intel 4965-ös wifi kártya van. Ehhez a kártyához való meghajtó, ami támogatja a 802.11n szabványt a 2.6.25-ös kerneltől van. Gyerünk fordítsunk kernelt! De amíg az Nvidia nem megy vele addig mégse. Oké most már megy de a 2.6.26...-ban meg lesz valami más ami tetszik és ki akarom próbálni. ...
Szóval ez béna.

Mind e mellett hálás vagyok az Nvidiának, hogy megy MA a gépem. :)

Az nvidia-installer helpjének bogarászása után meg lehet oldani a különböző verziójú kernelekhez telepítést, akár az X leállítása nélkül is pl ma reggel ezt követtem el:
./NVIDIA-Linux-x86-173.14.09-pkg1.run -a -N -K --ui=none --no-x-check -k 2.6.26-rc8-00000-g7952d31
Improve my life:) Csak egy sort bele kellett írni a szkriptbe, amit amúgy is használok. És újraindítás után már nem kell telepíteni.

Ha az AMD/ATI az új HD* -hoz is kiadna a doksit nem lenne kérdéses mit vegyek.
Az baj, hogy csak régebbiekhez van értékelhető doksi.

Az Intel legujabb dokumentált GPU -ját , nem láttam még normális alaplapban, amit sikerült be googlizni az valami kicsi alaplap volt.
Pletykákat halottam, arról hogy kártya formájában is kapható lesz.
Ill. régen sokat mondták, hogy csak névleg nyílt a drivere, mert sok kódot VGA ROM -ból futtat, de állítólag ez is javult.

Nvidia driverrel az utóbbi 3 évben nem volt stabilitasi bajom. De az X.org ujitasokat lassan kovettek.
De, ha egy alap FPS-t,Compizt (OpenGL 1.3) meg tudna hajtani egy nyílt driverl , akkor azt szívesebben használnám.

Nagyon régi Radeon a notebookomban a nyílt driverrel megy, ezért is választottam ezt a használt gépet anno.

Az a tény, hogy a wifi kártyádhoz csak a 2.6.xx-es kerneltől van támogatás, nem magyarázat arra hogy:

1. miért kell a kernelfejlesztőknek feleslegesen ilyen sűrűn apikat változtatni, és ezzel ellehetetleníteni a bináris driverek íróinak életét

2. vagy miért nem lehet egy "stabil" ágat fenntartani, amibe hw meghajtó modulokat backportolnak

Mindkét fenti esetben meglenne a hétköznapi matizi örömbódottá hangulat. :)
Én a Linuxosok helyében legkevésbé hibáztatnám a bináris driver készítőket, a kernelfejlesztés elbaszottságának beismerése helyett. :)

1. Annyira nincsenek emiatt ellehetetlenítve, egy kompatiblitasi réteget mindig hozz tehetsz a ragasztó részhez.

2. Mert akkor sokkal több gonosz driver lenne. A teljesitmeny és stabilitasi gondokat Windowsnál is a Zárt driverek okozzák főleg. Mindig vendor fix -re várni nem mókás.
És így bármikor megalkothatsz egy jobb API-t, ha szükséges.

A Linux nem 1 architekturálól szól. Ha retek gyártó kiad egy bináris drivert x86_32 -re az nem fog menni PPC,ARM,ALPHA,X86_64,SPARC, .. stb -in.

Simán lehet mondani, hogy a Linux működik együtt a legtöbb eszközzel.

Kérdés ezek után, hogy melyik szituáció jobb. Ha van egy evil binary 32bit only kernel modul a Linux kernelhez, vagy ha nem támogatott a hardver egyeltalán.

Az Nvidia nem fog kódot nyitni, és sok gyártó meg a fentebb említett okokból nem fog még bináris drivert sem készíteni a bazillion darab Linux disztróhoz. Továbbra is szarul támogatottak a komolyabb hangkártyák, és ez így soha nem is fog változni.

Video kartya driverek megturt kategoriaban vannak, maskep csucs telesitmenyu GPU-t nem tudsz hasznalni Linux/FreeBSD/Solaris alatt.

Egyszeru szarok idegesitenek. Amket en is tudok szarni. Van 20 hasonlo eszkoznek drivere a kernelben, meg user spacben nyiltan, de egyes faszkalap vendorok ugy gondoljak, hogy ok illatosat szarnak ezert nem adnak doksit, nem irnak nyilt drivert ..stb
Na, oket messzire el kell kerulni.

Érthető a hozzáállásod azzal kapcsolatban, hogy olyan hardvereket igyekszel választani, amik tökéletesen működnek, és nyílt forráskódú driverekkel hajthatók. Én pedig azt szerettem volna felvázolni, hogy ha a helyzet azt kivánja, akkor emellé nagyon jó volna, ha mégtöbb gyártó adna legalább egy bináris drivert az összes gyártott hardveréhez. Ettől még dönthetsz úgy, hogy nem veszed meg, mint "poweruser", de egy átlag felhasználót akkor lehet átcsábítani, ha a hw támogatás tökéletes, és ennek az ára a több bináris driver jelenléte.

Ha pár évvel ezelőttig egy tökéletesen működő hangkártyám lett volna, mindennel amit rátettek a gyártónál, valószínűleg nem váltok Linuxról.

+1

A Linux lassan de biztosan kezd egyre nagyobb köröket meghódítani, ami nagyon jó, de a piacszerzés útjában lehet a fontos és nagy dolgok - pl. itt api - sűrű váltogatása.

Megértem, sőt egyenesen támogatom a gyors fejlesztéseket, de kéne egy olyan ág, ami mondjuk évente / félévente változik, az összes eddig megszerzett tapasztalatokat egyesítené, így kevés lenne a bug is benne.

Persze, a jelenlegi kiadási ciklus is meglenne, sőt minden gyártónak szíve joga lehetne kiadni azokhoz is meghajtókat ha úgy gondolja, de egy stabil ritkán változó alap jó lenne szerintem.

"de a piacszerzés útjában lehet a fontos és nagy dolgok"

Így van, ez az a momentum, ami miatt a Linux továbbra is hobbi jellegű OS marad desktop környezetben. Windows alá egy driver elkészítése a kevesebb számú Windows változat miatt egyszerűbb, és olcsóbb.
Ha végfelhasználók tömegeit szeretnénk Linuxra átállítani, akkor vannak dolgok amiken változtatni kell. A felhasználót nem érdekli hogy RMS vagy Linus milyen felfogásban fejleszt, ők megszokták a hardverválasztás szabadságát.

Inkabb nem kellenek felhasznalok. Ilyen aron nem.

Teged bizonyara meg nem idegesitett, hogy egy rohadt binaris driverhez kell alkalmazkodnod, ami ket szbavanyos bus kozotti atvitelt kezeli. (USB,JTAG)
Barki szarik olyan fost ami osszekoti -e ketot, de megis egyes gyartok csak azert is szivatjak a nepet.

( csortu v | 2008. 06. 26., cs – 08:24 )

Legyetek szívesek magyarázzátok el, hogy mi a baj az inteles kártyákkal? Mindenhol azt olvasom, hogy gyenge a 3D teljesítményük. Ezt nem vitatol, glxgears-ben nekem is kijött az egy nagyságrendű különbség az nvidia és az alaplapi intel kártya között. Nade... hova kell az a 3D teljesítmény? Aláírom, ha valaki 3Ds játékokat játszik azoknak kell. De bárhova máshova? A munkahelyi gépemben és a laptopomban van integrált inteles kártya (az otthoniban nvidia), mindkettőn szépen pörög a copiz kocka, na nem mintha használnám, de kíváncsi voltam, kipróbáltam. Szép, megy ennyi. Futtatok 3D molekulamodellező programokat is, ahol kell a 3D gyorsítás, de bőven elég amit az intel tud. Szóval akkor? Szerintem azoknak kell erősebb (aka nvidia) kátya, aki játszik, de megkockáztatom, hogy ez nem a többség a linuxozók között. Szerintem aki meg nem játszik 3Ds játékot linuxon, annak bőven elég az inteles kártya. Tévedek?
Csaba

Vegulis... egy xterm futtatasahoz valoban eleg. Mondjuk ahhoz egy ET6100 is sok.

Viszont vannak olyan munkak, ahol kifejezetten jol jon az, hogy van egy celprocesszor a gepben. Ami igy kapasbol az eszembe jut:

- GUI. Teljesen jo es ertelmes dolog kihasznalni a graf. hardvert a mindennapokban is a GUI elemek renderelesenel. Ugyanis erre talaltak ki. Minek izzasszam a processzort, ha van erre celhardver a gepben. Nem azert vettem, hogy logassa a labat es zabalja feleslegesen az elektronokat.

- 2D grafika. Nagyon sok grafikus program hasznalja ma mar ki (legalabbis OSX-en) a GPU erelyet a kepmanipulaciohoz, mint pl. a Pixelmator, de a legujabb Photoshop-ot is igy reklamozzak. Kifejezetten udito erzes, hogy nem kell sokszor kisebb kepeknel is hosszu masodperceket varni, amig gimp vegig huzza az eppen aktualis perl scriptjenek csikjat a kepen, szajtatva bamulva a kepet, ahol latszik ahogy a pixeleket egyenkent rajzolja, hanem a kert modositasok azonnal megjelennek. Ilyen volt legutobb pl. egy 5x5-os blur. Akkor kepzeld el a szitut egy nagyobb grafikai munkanal milyen lehet, mint mondjuk egy ut szelen lathato plakat. Jobb helyeken konkret API-t adnak ahhoz (nem az OpenGL/DirectX-re gondolok), hogy ki tudd hasznalni a GPU-t. Pl. a 10.6-os OSX-ben meg fog jelenni egy OpenCL nevu szar, ami allitolag az user szamara eszrevetlenul tud futtatni rendesen megirt kodot akar CPU-n, akar GPU-n.

- 3D grafika. A szitu szinten ugyanez. Sok modellert ismerek, akik kulonfele modellezo programokat hasznalnak, es nem csak low poly kategoriaban, hanem olyanokat is akik kul. animaciokat keszitenek. Naluk kifejezetten elony, hogy ma mar minden modellezo program kepes OpenGL/DirectX-szel is renderelni a preview-t. Igy nem kell orakat varnia egy-egy gyors tesztre, hanem a hardver kikopi a kesz anyagot, attekintheti es ha nem elegedett a keppel, akkor modosithatja. Nem ugy mint a regi szep idokben a 3D Studionak kereken egy napjaba kerult lerenderelnie egy uveg gombot 486-on. Aztan ha minden rendben van, akkor johet a renderfarm. Van olyan film is, lasd Nyocker, amit egy ATI videokartya renderelt le egy az egyben (a film "josagi" fokat inkabb ne firtassuk...).

- HD videozas. Nos, akkor egy kis paradoxon. Alapesetben egy 1.66-os Core Duo kell a legbutabb minosegi kivanalmaknak elegettevo 720p-s video (termeszetesen DTS hanggal) lejatszasahoz. Akinek nem tellig nagyobbra, de be tud ruhazni mondjuk egy nv8600-os videokartyara (ma mar ez nem egy vaszisztad), az kepesse valik HD tartalmak lejatszasara egy akarmilyen teljesitmenyu gepen, mert az nVidia PureVideo szoftvere minden dekodolasi munkat a GPU-ra helyez. Persze, lehet jonni, hogy minek a HD, paraszt vakitas, fassag, es kulonben is xvid az isten. Azoknak javaslom megneznezesre barmelyik HD filmet. Mai napig meg tudok lepodni azon, hogy milyen jo minoseget kepesek beletuszkolni, legutobb a 60%-ban renderelt Ultravioletten akadt fent a szemem. A tobbi csak kifogas es mellebeszeles.

- Tudomanyos elet. A ma mar elavultnak szamito nv8800 (ha jol emlekszem) 128 db unified stream processzort tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy 128 muveletet tud elvegezni parhuzamosan, amibol mondjuk a tudomanyos eletben bizony elofordul par. Nem veletlen az nVidia CUDA kezdemenyezese, es nem veletlen kapni 1U magas rackban kifejezetten ilyen munkakra kihegyezett nVidia GPU-kbol keszitett servert. Vagy a legutobbi finomsag, MD5/etc tores GPU-val. Azota mar kijott ket ujabb generacio, aminek legujabb tagjat 1TFLOP=pal reklamozzak. Nezz utana, hogy mire kepesek a legujabb processzorok, es meg fogsz lepodni mekkora teljesitmeny kulonbseg van a ketto kozt. Nem veletlen csinalt anno a Cray vektorprocesszorokat, es talaltak ki az ilyen technologiakat. Sokszor rohogok azon, hogy amit igy rettenetesen hatalmas ujitaskent kihirdetnek a kommersz gyartok, azok mar reges regen alkalmazasban vannak mas teruleteken... egy ertheto pelda: anno rettenetesen nagy ujdonsag volt a Geforce 256, mindenki orjongott, h uristen ez hardverbol tolja a rajzolast, jajjajj. Azert meglepodtem, mikor kezembe kerult egy SGI Indigo, ami akkor mar elavult gepnek szamitott, es a benne levo grafikai hardver mar akkor teljesen OpenGL 1.1 kompatibilis volt, mikor pecen meg mindenki a TnT-nek orult.

Anno mikor kijott az Intel a GMA950-nel, elolvasgattam a doksijait, a brossurakat, mindent. Aztan kezembe kerult egy olyan gep, amiben ez van. Ekkorat meg nem csalodtam hardverben mint ebben... A doksi szerint a vas tartalmaz vertex shadert, hw T&L modult (ami valjuk be a bo 10 evvel kiadott nVidia Geforce 256 ota alap dolog), meg mindent ami a hobbi grafikahoz kell. Aztan jottek a vicces felismeresek: vertex shader nincs, T&L nincs, hiaba allitotta a doksi, hogy van. Pixel shader van, de olyan otvar szar, hogy 3 pixel felett (tehat ahonnan mar az erdekesebb dolgok jonnenek) softverbol csinal mindent, tomb cimzestol LEFAGY a videokartya, meg ilyenek. A driver szerint a max textura meret 2048x2048. Valojaban 1024x1024 felett szinten szoftver renderre valt. Tehat mintha nem is lenne.

Neten bongeszni, szoveget szerkeszteni, ubuntut frissiteni es compizt bamulni valoban eleg. Mihelyt valami mast is akarsz vele kezdeni a hereid megsutesen kivul, mar rajon az ember, hogy elegtelen.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Viszont vannak olyan munkak, ahol kifejezetten jol jon az, hogy van egy celprocesszor a gepben.

Igen, erről beszélek. Szerintem a linux felhasználók nagy része nem csinál ilyesmit. És mint írtam, némileg eltúlzod a dolgot: Én használom az intelesen is a 3D grafikát renderelő molekularajzoló programot, és nincs vele probléma. Tehát az általad felsoroltak közül is egy résznek fölösleges a nagyok által nyújtott teljesítmény.

Ismét hangsúlyozom, nem állítom, hogy az nvidia kártyák nem jobbak, csak szerintem olyasmit nyújtanak, amire a linuxos felhasználók túlnyomó többségének nincs szüksége. Persze szigorúan magánvélemény. Anno én is azért vettem nvidiás asztali gépet otthonra, mert akkor még csak az volt a használható alternatíva. Mára szerintem az intel teljesen ott van, alighanem a következő otthoni gépembe az is elég lesz. (Persze azért még letesztelem majd tuxracerrel is :-).) Laptopba is tökéletesnek tartom.

Csaba

Persze, ezert zartam azzal a dolgot, hogy netezni, szoveget szerkeszteni, stb. oke a dolog. De az a megragadott nehany dolog az csak az volt, ami zuhanyozas kozben beugrott, hogy kell a kraft.

Tehát az általad felsoroltak közül is egy résznek fölösleges a nagyok által nyújtott teljesítmény.

A GUI-s dologban valoban, de a tobbi esetben pont az ellenkezoje igaz, a tobbihez kell a kraft.

Laptopba is tökéletesnek tartom.

En nem. Egy nv8600GTM nem fogyaszt tobbet, viszont ha kell, ott az ero. Pont az asztali gepem akarom teljesen kivaltani egy ilyen notebookkal. Egyresz halkabb, kevesebbet fogyaszt (kb. 200W-tal) es ha kell konnyebb mozgatni.

---
pontscho / fresh!mindworkz