SSD és az adatbiztonság

Merevlemezek, vezérlők

Sziasztok!

Lassan elérhetővé, megfizethetővé válnak az SSD meghajtók, így elgondolkodtam azon, hogy érdemes-e ma SSD-vel venni egy notebookot amit az ember előreláthatóan 3 évig használna nap mint nap. Az SSD-ben nincs mozgó alkatrész, tehát kevésbé kényes mint a HDD, de nem biztos hogy eddig bírja ha egy journaling file rendszer van rajt. Lehet hogy a mai eszközöknek már nem gond?

Ha gond és az adatbiztonság fontos, akkor van-e olyan megoldás ami jelzi, hogy az SSD meghajtó kezdi a végét járni? Vagy esetleg olyan megoldás kellene mint az UDF-re formázott DVD-RAM lemezeknél, amikor a meghajtó írás után visszaolvassa a kiírt adatokat és ha hibát talál áthelyezi az adatot és nem használhatónak jelöli a hibás részt.

Tudom ha az adatok fontosak, akkor mentés és RAID1, de ez notebook esetén nem mindig megy, pláne ha aki használná nem informatikus.

Szóval így érdemes-e 3 évre HDD-s helyett SSD-s notebookot venni, és milyen (journaling) file rendszert érdemes rátenni? A notebookon Linux futna.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

  • 5013 megtekintés

( NagyZ v | 2008. 06. 21., szo – 13:43 )

imho a mai ssdknel mar megoldottak az irasbol fakado tearinget, de erosen IMHO, mert nem ertek hozza

( vector | 2008. 06. 21., szo – 14:34 )

Ha biztonságról van szó és nem sérülékenységről, akkor csak backup vagy valamilyen raid mellett használnám, épp úgy mint a hdd-t. Egy dolog ami érdekes a hagyományos hdd esetén. Ha elromlik az elektronika, pikk-pakk kicserélem és ott vannak az adatok. De ha az SSD elektronika romlik el, akkor nincs meg a lehetőség.

----- www.blackpanther.hu -----

( lacika v | 2008. 06. 21., szo – 14:55 )

Remélhetőleg megbízhatóak, ha az év közepétől vagy végétől már storage gyártók is alkalmazni fogják az ssd diskeket.

--
http://laszlo.co.hu/

( csardij v | 2008. 06. 21., szo – 16:48 )

Elvileg felul van méretezve, amit te nem látsz, és automatikusan a plusz helyet kezdi el használni ha egy szektor (csip, vagy nem tudom, hogy pontosan hogy megy a cimzes ott) bizonytalankodik. 3 évet ki kell birniuk. Persze, gondolom ez majd függ a típustól, ártól is, mint ahogy a sima hdd-nél.

( XMI | 2008. 06. 21., szo – 17:33 )

A RAID1 itt rossz ötlet, ugyanis a két eszköz együtt fog öregedni, és várhatóan időben egymáshoz elég közel fog megfeküdni a két darab. Az írásműveletek hely szerinti eloszlása is egyforma lesz a két darabon.

Ezellen csak a backup véd.
---
Sok gyerekkel ellentétben én sose akartam tűzoltó lenni. Lettem helyette informatikus. Nem találjátok ki, hogy mit csinálok nap mint nap...

Azért nem rossz, ha 2 azonos időben el van tolva, mert ha öregedésből adódóan döglik be, van idő menteni. Persze ez atttom ritka eset, de Murphy nem alszik;) 1 éves asztali gépbe én is most tervezek +1 sata vinyót venni a raid1-hez. 1 év eltolással SZVSZ jelentősen nőnek a későbbi esélyek. 1 villámtól viszont valszeg együtt feküdnek ki:)

Inkább nem kezdek el valószínűségszámítást magyarázni, mert valszeg elég homályosak az emlékeim, de valami olyasmi volt, hogy az ilyen jellegű meghibásodás örökifjú függvény. Nekem a diskjeim mondjuk 2 éves kor fölött tök random módon döglöttek meg, úgyhogy nem mernék ilyet állítani. Egyébként egy jó UPS sokat tud emelni az élettartamon, mert a kiváló áramszolgáltató hálózatából néha érdekes tüskék jönnek ki.

Egyébként én csak egyet tudok mondani: menteni, menteni, menteni.

Valoban orokifju. Vagyis elmeletileg egy uj es egy 1 eves diszk kb. hasonlo esellyel fekszik meg.

A gyakorlatban erre van egy un. kad-gorbe. Vagyis, az elettartam elejen es a vegen magas, kozepen alacsony.

A kollega viszont egy dolgot jol tud: ha veszel 2 tokugyanolyan vinyot (pl. ugyanabban a boltban, ugyanabbol a szeriabol), es raid1-be kotod oket (tehat az access pattern is tokugyanaz), akkor durvan magas a valoszinusege, hogy egyszerre is nyuvadnak meg. Vagyis a trukkos raid1-eddel semmit sem ertel.
Raid1-hez mindig kulonbozo vinyokat kell hasznalni! Minel inkabb kulonboznek, annal jobb.

Kisebb megszoritasokkal ugyanez igaz a raid5-re is, hasonlo elvek alapjan.

( sibike | 2008. 06. 21., szo – 23:04 )

+1 érv az SSD mellett: ha leesik a laptopod, jó eséllyel semmi baja nem lesz a "diszknek".

( szotsaki | 2008. 06. 21., szo – 23:21 )

Ezt azért ajánlom: echo 2000 > /proc/sys/vm/dirty_writeback_centisecs
Alapérték: 500
Mire jó: 20 másodpercenként nyúl csak a lemezhez, hogy a felgyülemlett cache-t kiírja. Laptopoknál igen jó, mivel tovább maradhat nyugiban a lemez, így tovább nő az akksiidő. Jelen esetben pedig csökkenti az elhasználódást.

Persze azért van egyfajta fordított arányosság az adatbiztonság és ezen beállítás között :)

--
- Name ONE thing that your Linux computer can do that my MAC can't!
- Right click.

( kila | 2008. 06. 23., h – 02:41 )

A lenti linkeken lévő infók szerint az általános desktop felhasználásnál már nem probléma az SSD-k írás miatti elhasználódása, tehát meg fog feleni 3 évig a notebookban.

SSD Write Limit - eeeuser.com
SSD Myths and Legends "write endurance" - storagesearch.com
Solid-state drive - Wikipedia

És gondolom nem adnák 2 év garanciával az Asus Eee PC-ket sem, ha az azokba fixen beforrasztott 4GB-os SSD-k azt nem bírnák ki.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

( kila | 2008. 06. 25., sze – 01:01 )

A lenti linkeken gyártók bizonygatják hogy az SSD már eljutott oda, hogy elég megbízható.
Ebből leginkább az jön le hogy a mai SSD-k megbízhatóságáról nincs elég felhasználói tapasztalat (ez a téma is ezért született).
Tehát az SSD még inkább csak teszt üzem a felhasználónál, de ha ezt így nézem akkor a HDD-kben alkalmazott új nagy kapacitást biztosító technológiákkal is hasonló a helyzet...

Samsung defends flash reliability in solid-state drives
Flash SSD Reliability - NAND Write Endurance
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

( tovis v | 2008. 06. 30., h – 09:30 )

És ha, mondjuk évente,tervszerűen cserélnéd?
Biztosan számíthatsz rá, amennyiben elterjed, jelentősen csökken az ára. A kulcs a nagy sorozat.
A vicc ezekben a dolgokban az, hogy míg mechanikus HDD -ből van olyan darabom ami több mint 10 éve működik, erről nem tudunk semmi megnyugtatót. Míg a HDD -re simán látunk 150000 óra MTBF -et erről nem láttam ilyen adatot, legfeléjebb az írási ciklusok száma.
Egyébként a "mostohán" kezelt notebook -ok esetében gyaklori a HDD hiba?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A felhasználóink notebook-jaiban átlagosan úgy 1,5-2 év a HDD élettartama és a meghibásodásoknak kb. a fele nem garanciális a "mostoha" kezelés miatt valamint kb. az esetek negyedében, ötödében sikerül az adatok mentése...
A tapasztalt hibák (nem csak HDD) miatt jelenleg úgy 50 notebookra 5 tartalékot tartunk.

A tervszerű csere azért esik ki mert jelenleg már csak a saját notebooknál gondolkozom a dolgon a céges tapasztalatokat is figyelembe véve.
A cégnél egyenlőre az SSD ára miatt nem lesz belőle semmi.

Sajnos a "mostoha" kezelés akár véletlenül a családban is elő tud fordulni... (tudom mentés...)
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

( egeresz | 2008. 06. 30., h – 12:05 )

az "irasterites"-rol (wear-leveling) mar masfel eve masszivan cikkeznek. Meg az osoreg CF cardban is van egy primitiv irasterito algoritmus, hogy ne menjen tonkre a kameradban gyakori fotozas mellett (FAT filesystem). Nagyjabol masfel eve ertek el azt a szintet, hogy a jo minosegu SSD-k sem altalanos, sem extrem celzott terhelesnel nem problemaznak a limitalt blockszintu irhatosag miatt.

Hasznalj rajta barmilyen szamodra szimpi filesystemet, barmilyen beallitassal, es orulj a hihetetlen jo random access sebessegnek es a kisebb mechanika serulekenysegnek.

Varhatoan van az SSD piacon olyan szereplo, aki vacak minosegu wear-leveling algroitmussal, nagyon keves tartalek szektorral, csapnivalo irasi teljesitmennyel arul nagyon olcso SSD-t. Ez nem azt jelenti, hogy a maga a technologia ne lenne jo.

( kila | 2008. 07. 01., k – 10:05 )

Ha netán az SSD az írhatósági korlát miatt mégis "tönkre menne", akkor ugye nem tudom írni de olvasni igen és így az adatok még meg vannak. Tehát SSD lesz a dologból, de úgy néz ki csak ősszel.

Az írhatósági korláttal úgy néz ki a mai SSD-knél már nem kell foglalkozni, de lehet hogy nem árt. Nézzük mit lehet tenni, hogy a Linux (valószínűleg Ubuntu/Debian lesz) ne irogassan feleslegesen az SSD-re és ahogy szotsaki is írta ez még az akksi időt is növeli.

- Ne legyen swap és kerüljön a notebookba több RAM. Van ennek értelme, az az használja a linux a swap-ot akkor is ha van szabad ram? A noti hibernálásához meg mintha kellene swap.
- noatime, nodiratime vagy relatime fájlrendszer mount opciók használata. Igazából a Solaris féle "defer atime" opció lenne az igazi, van ez már Linuxon?
- rendszerlogokban csak az "error" és "critical" szintű események naplózása
- A logokban 20 percenként megjelenő timestamp ("--MARK--" sorok) letiltása. Ezt hogy lehet?
- FireFoxban a browser cache letiltása, böngészőkön kívül melyik alkalmazásnak van hasonló cache-e amit érdemes letiltani?

Egyéb beállítások, ezeket az adatbiztonság miatt lehet, hogy nem kellene használni:
- ordered/journal helyett writeback ext3 opció, ez ha minden igaz csak metaadat journal, van-e értelme ezt használni?
- commit=30 - ext3 journal flush, alap 5 helyett 30 másodperc
- /tmp-t érdemes-e RAM drive-ra tenni? Mondjuk 256-384MB-nál nem adnék neki több RAM-ot.

Egyéb ötlet?
--
Most élsz! Most figyelj, hogy jól csináld!

ne ramdiszk, hanem tmpfs.
a hibernalashoz tenyleg kell valami swap, ahova kiir. Akarsz hibernalni? Inkabb reszelj egyet a desktopodon, hogy felalljon 20 sec alatt (nem eselytelen)
/var/lock,run tmpfs -en
homdedir tmpfs -en :)
kismillio userprogram irkal allandoan, es tok feleslegesen, kedvencem a $HOME/.macromedia
de, mondom, velemenyem szerint ez mindegy, az SSD-k eleg jok.

A hibernálásnak nem, vagy nem csak a gyors indulás az értelme. Inkább az hogy ha az akku lemerülésekor leáll a noti, akkor a következő induláskor a felhasználó ott folytathassa a munkáját ahol az megszakadt, akkor is ha nem maradt ideje kilépni és menteni leálláskor.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

( kila | 2008. 07. 18., p – 02:47 )

Azt hiszem az Eee PC sem élte volna túl az alábbi "teszteket", ha nem SSD van benne...
Asus Eee PC torture test video
--
Most élsz! Most figyelj, hogy jól csináld!

( Toma_ | 2008. 07. 18., p – 10:30 )

Én meg azt kérdezném meg, hogy pl. egy Eee-ben kicserélhető simán az SSD HDD-re?
(Elvileg 2,5"-os SATA-s az SSD, vagy csak van ilyen is?)
Szóval próbált-e ilyet valaki, esetleg a HDD melegedés gond lehet Eee-ben?

A prohardver Eee PC-k - a három kislegény tesztjében valamennyire látható, hogy hol/hogy van az SSD az Eee PC-ben. Nekem úgy tűnik, hogy nem cserélhető simán HDD-re. Ha mégis HDD kell vagy megvárod a HDD-s típusokat (Eee PC 1000H) vagy megnézed a konkurrenciát, pl. MSI Wind.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

( igiboy | 2008. 07. 18., p – 11:32 )

2 éven keresztül win98-ot használtunk egy nagyon régi gépen, CF-IDE konverterrel és Kingston 1G CF kártyával (talán elite pro sorozat).
A gépet nem amiatt nem használjuk mert megállt volna a CFkártya benne, hanem csak már nem kell. A kártyán FAT (lehet 32) fájlrendszer volt és semmi extra nem volt állítva a win alatt, mivel volt vagy 64MB memóriája a gépnek igy biztosan swappelt is.

Azért ha lehetőség nyilt volna rá egy olyan fájlrendszerrel használni ami nem keféli szét a kártyát, biztos azzal használtuk volna. De igy sem volt vele gond. Kb. 600 napot ment a kártya, kb. napi 8 órában.

Szóval ha SSD és gondolom csak többször irható mint egy CF kártya akkor azt mondanám hogy nekem kell.
Egy mechanikus vinyó is simán képes meghalni 2 év alatt főleg ha notebook és főleg ha a magyar utakon használod autóban.

( borz | 2009. 11. 18., sze – 00:03 )

Csak részben vág ide, és egyenlőre elméleti a kérdés, nem akartam új topicot. Szerintem belefér még ez a topicba.

Eddigi tudomásaim (2 merevlemezes rendszer esetén):
raid1 esetén a rendszer a gyorsabb merevlemezről olvas, illetve megpróbál még annyit gyorsítani, hogy a másik hdd-ről is olvas be pár adatot.
Ez tényleg így van? A linux soft-raid megoldása is kihasználja ezt? Windows oldalon mi a helyzet ezzel kapcsolatban? (dinamikus lemez, ha jól emlékszem így hívják)

raid1 esetén írásnál a leglassabb hdd írási sebessége számít.

Amin elgondolkodtam: ha van egy gyors winyóm, és ennek a winyónak az elején csinálok egy kisméretű partíciót, és azt "softraidelem" (raid1) az SSD-vel vagy a másik OS-nél dinamikus lemezt alakítok ki, akkor összeadódnak átlagos használat mellett vajon a két technológia előnyei? pl olvasás esetén: gyors elérés,Akár elméletileg összeadódó olvasási sebesség, átlagos írási sebesség ( ha elég gyors gondolom az ssd), a hibatűrés a raid1 miatt egyértelmű. Gazdaságosság esetén is, mert megspórolok egy ssd árát. :)

Valaki próbált már ilyet? Ilyen jellegű teszteket nem nagyon találtam a neten. Mint kiderült ne ipari megoldások kerültek most szóba, szóval emiatt játszik most csak a szoft raid.

Ok valóban nem volt helyes a megfogalmazás.

Azért a lenti állítás igaz soft-raid esetén?

Wikipedia ---- "A RAID 1 eljárás alapja az adatok tükrözése (disk mirroring), azaz az információk egyidejű tárolása a tömb minden elemén. A kapott logikai lemez a tömb legkisebb elemével lesz egyenlő méretű. Az adatok olvasása párhuzamosan történik a diszkekről, felgyorsítván az olvasás sebességét; az írás normál sebességgel, párhuzamosan történik a meghajtókon. Az eljárás igen jó hibavédelmet biztosít, bármely meghajtó meghibásodása esetén folytatódhat a működés. A RAID 1 önmagában nem használja a csíkokra bontás módszerét."

Konkrétan itt az "Az adatok olvasása párhuzamosan történik a diszkekről" rész érdekelne engem.

hát az elvileg működik, de én úgy tudom, hogy a vezérlő (ami lehet szoftveres is) itt is ugyanúgy blokkokra bontja az adatot, mint raid0 esetében, csak amíg raid0 esetében a két (vagy több) lemeznek különböző blokkokat küld ki egyszerre (illetve olvas be és kombinál össze), addig a raid1 esetében ugyanazt a blokkot küldi ki a két lemezre. olvasáskor meg párhuzamosan olvas különböző blokkokat, pont úgy mint raid0 esetében. viszont szerintem arra nem képes, hogy ha mondjuk a tömb egyik lemeze 5x olyan gyors, mint a másik, akkor arról 5x annyi adatot olvas be, mint a másikról (ezeket hatalmas bufferben kéne tárolni, hogy össze tudja kombinálni őket), hanem szerintem szigorúan csak két blokkot olvastat be a két lemezzel, és mikor megvan mindkettő, akkor kéri a következő kettőt. ha az egyik lemez ezt hamarabb megteszi, mint a másik, akkor az addig unatkozni fog, amíg a másik kész nem lesz. tehát az olvasási sebesség a lassabb lemez sebességének lesz a duplája (kábé). persze elképzelhető, hogy van olyan nagyonokos-nagyonügyes-nagyonfejlett raid szoftver, ami tud olyat, amit te leírtál, de nem hinném.
tehát szerintem hiába raknál be ssd-t egy lassú vinyó mellé, attól ugyanúgy csak a lassabb vinyó sebességénél lenne a tömb kb. 2x olyan gyors (de csak olvasáskor)
én így tudom, de tévedhetek. :)

----------------------------------
feel the beat - it's everywhere!

a raid1 algoritmus, ha _egyszerre_ erkezik az applikaciotol 2 darab olvasasi keres, akkor azt ket diszkre teriti ki. Magyaran a random read teljesitmenyt noveli a raid1. Felteve, ha ennek van ertelme, tehat mondjuk nagyjabol egyforma a ket diszk sebessege. A szekvencialis olvasasi sebesseget lenyegeben nem noveli.

Viszont, ettol fuggetlenul, amit te keresel, az a kovetkezo: 


mdadm --create /dev/md0 --raid-devices=2 --level=raid1 /dev/falsh --write-mostly /dev/realdisk

vigyazz, a nand-flsah based ssd egysegek az irasteritesi algoritmusuk miatt idonkent kepesek megakadni irasra, bar altalaban jol teljesitenek.