Linuxos Amazon MP3 letöltő az Amazon-tól

Linux

Mint az ismert, az Amazon tavaly kétmillió DRM-mentes zenével teletömött online zeneboltot nyitott Amazon MP3 néven. A hírek szerint a megvásárolható zeneszámok száma azóta majd' megduplázódott. A dalokat a megvásárlás után egy letöltőprogrammal tudja a vásárló a saját gépére "utaztani". Az Amazon most linuxos klienseket adott ki a nagyobb disztribúciókhoz...

Linuxos Amazon MP3 letöltő

A kliensek letölthetők Ubuntu 7.10 "Gutsy"-ra, Debian 4.0 "Etch"-re, Fedora 8-ra és openSUSE 10.3-ra.

Az Amazon MP3 áruházból egyelőre csak az Egyesült Államok-beli vásárlók vásárolhatnak. Hogy akkor miért írom le mindezt? Mert úgy hírlik, hogy az Amazon MP3 hamarosan (még idén) Európába jön. Abban biztos vagyok, hogy első körben Magyarország nem lesz a szolgáltatási körbe bevonva, de előbb-utóbb talán nálunk is lesz. Kliensünk már van hozzá :))

A klienscsomagok elérhetők innen.

( icserny | 2008. 03. 02., v – 20:16 )

Sohasem szerettem,amikor lexikonok, szótárak vagy letöltési helyek azzal kezdik, hogy "telepíts ezt meg azt". Miért is nem lehet ezt enélkül, intelligens módon megoldani?

( BaT | 2008. 03. 02., v – 20:23 )

Azt nem szoktam érteni, hogy a csomagolt verziók mellé miért nem csinálnak egy sima tgz verziót is? Szépen kicsomagolom / alá és már megy is. Ha meg hiányzik függőség, azt kiírja a bináris konzolba.

És icserny-nek nagyon igaza van!

Előttem van, ahogy a világ egyik óriáscége - akinek inkább dícséret járna azért, hogy törődik egy 1-2%-os marketshare-rel rendelkező piaccal (desktop Linux felhasználók) - azon filózik, hogy a négy legnagyobb disztró mellé annak 12 embernek még csináljon 24 féle és forma formátumot.

Jelzem, mind az rpm mind a deb csomagból ki lehet szedni a binárist kemény 2 másodperces munkával.

--
trey @ gépház

Én nem fikázom, örülök, hogy ilyen is van. Csak azt nem értem, hogy egy +5 perces munkát miért nem tudnak ők, azaz a fejlesztők, kiadók megcsinálni?

Ez olyan, mintha vennél egy dvd írót, és csak 2 csavar helyét fúrták volna ki, mert az ő gépükben az a 2 csavar jól rögzített. De a te gépedben ha csak 2 csavart csavarsz be, zörög. Te is kifúrhatod, de miért nem gyárilag fúrják ki? De ettől még a dvd író minősége ugyan olyan jó lesz.

Azért egy egyszerű gtk-s zeneletöltő futtatása nem hiszem, hogy gondot okozhat, akár utolsó utáni linux disztribnek sem. Szvsz a program függőségei kimerülnek egy gtk2-ben. De mindjárt meg is nézem...

Szerk: tévedtem: Depends: libgtkmm-2.4-1c2a, libboost-thread1.34.1, libboost-iostreams1.34.1, libboost-signals1.34.1, libboost-date-time1.34.1, libcurl3, libssl0.9.8, xdg-utils

Azért ezek sem olyan egetrengető függőségek.

Tudom, hogy minden disztróban más a csomagok neve. Néha az ember fogja is a fejét miatta. A mondanivalóm lényege az lett volna, hogy ez a maroknyi függőség minden disztróban megtalálható, így nem lehet nagy probléma ezeket a userrel felrakatni. Főleg akkor, ha a user nem deb vagy rpm based disztrót használ.

( sandras74 | 2008. 03. 02., v – 20:35 )

Szélesebb felhasználókör = több $
Én inkább a torrent kliensekre szavazok, mert vacakért nem fizetek ha ingyen is megkapom. Az MP3 inkább termékmintának jó.
Az a véleményem, hogy az MP3-tól rosszabb már nem is létezik. Az audio CD se a helyzet csúcsa, örültem volna valami jobb formátumnak, de mind elbukott. (DVD Audio, HDCD, stb) Ennek ellenére a világ a gyengébb irányába mozdult el. Sőt, számítógépről hallgatva a helyzet még kritikusabb. Mindenki ismeri a hangkártyák minőségét, felesleges erről írni. Persze, ha az ember SPDIF -en keresztül hallgatja, elvileg előnyösebb a helyzet, de akkor a jobb technikán kiválóan hallható a veszteséges tömörítés összes hátránya...

az "mp3 lejátszón hallgatja mindenki" némi ellentmondásban áll azzal, hogy "mindenki letölt a számítógépére", mert ugyebár a csapból is ez folyik (asva, ifpi, mpaa és társai), vagy ezek szerint mégse a számítógépre "összelopott" mp3-ak miatt esik folyamatosan a cd vásárlás???

hát mp3 player az a szarminőség kategória, számítógép az meg akár az elég jó minőség kategória is lehet. pl audió cd-t wav-ba átmásolod majd azt játszod le digitális audiókimeneten keresztül majd egy jó minőségű erősítő/hangfal pároson megszólaltatod. na ez már nem a gagyi mp3 kategória ...

flac? (csak az a baj hogy a szar mp3lejátzók nem igazán támogatják.. még a winampnak is külön plugin kell hozzá, bár az le tud játszani jópár formátumot.. bár elvileg mindkettő megoldható, kocsiba berak számítógép, mp3lejátszón meg új firmware letöltése (pl. iPodlinux, Rockbox, ...) ;) )

I hate myself, because I'm not open-source.

Esetleg igényt tart a FLAC támogatásra, és mondjuk iAudio zenelejátszót vesz, mint én. Már lassan két éve, hogy megvettem, és bármiylen meglepő, nem sajnáltam érte kiadni majd másfélszer anyit, mint amennyibe a többi hasonló kapacitású lejátszó került, mert ebben van rendes ogg és FLAC támogatás is. És azóta is vígan használom :)
Persze gondolom nem ez az egyetlen olyan márka, ami támogatja. Ha majd megjelenik a vásárlók kzött is egy mérhető igány arra, hogy támogassa a flac-ot, biztos vagyok benne, hogy a legócskább piaci lejátszók is ismerni fogják.

Nagy Péter
www.konquer.org

Jó, most akkor én is mondhatnám, hogy mindengyik szar kategória, mert nekem az audió alja a harman/kardon meg a yamaha, de most mit szopózzak itt? Én is audióbuzi vagyok, de az autómban csak egy Kenwood fejegység, és egy Signat sett van. Erre bőven elég az MP3, mert a magyar utakon azt sem hallom.

--
trey @ gépház

Az emberek 99%-nak elég a CD minőség, egyszerűen azért, mert nem hallják a különbséget. Ugyanígy elég a 192kbps (vagy magasabb) mp3.

A maradék 1%-ből 0,9% szintén nem hallja, de igénye az lenne jobb minőségre.
(Érdekes egyébként, hogy senkise sír amiatt, hogy ő többet lát 16 millió színnél... :) )

Ha te pont beleesel a 0,1%-ba, akkor úgyse azokat a zenéket hallgatod, amit ott megvásárolhatsz.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Vettem egy Sennheiser HD580 fejhallgatót. Én se hittem, hogy ekkora lesz a minőségbeli különbség, pedig nem ez a csúcs. Nyolc CD-t ajándékoztam el, mert azzal nagyon kijött az összes hiba. Azóta, ha valaki azt mondja nekem, hogy "CD minőségű" mindig mosolyra görbül a szám.
Hozzá teszem, nincs csoda hallásom. Ha egyszer valaki kipróbál valami hasonlót, akkor már nem igazán akar visszatérni a hagyományos fülgubicsokhoz és hogy élvezze a cuccos képességeit, olyan zenét is keres hozzá.
A rétegzenével se értek egyet, mert például a Nightwish is nagyon jól szól, az pedig nem az a hifibuzi zene.

Leginkább a CD, de ha az nem, akkor FLAC. Időnként APE, de azzal a legtöbb lejátszónak meggyűlik a baja. Célszerű már egyből átkonvertálni. A FLAC-nak van egy nagy előnye az audioCD-vel szemben:
A CD játszó szépen kiolvassa a tartalmat és "kijavítja" a hiányosságokat, míg grabelés során, ha jitter vagy olvasási hiba van, azt szépen ki lehet javítani. A minőségi zenéhez nem kell feltétlenül rohadt drága CD játszó, bár mostanság nagyon jókat lehet találni a bizományi boltokban! A felesleges pénzmagot inkább a hangfalakba vagy a fejhallgatóba célszerű beleölni. Sokan sajnálják rá, de csak egyszer kell megvenni egy jót. A gagyi meg még a fülnek is káros.

A CD lejátszó amit kiolvasott azt esetlegesen ki is javítja. A javítás nem teljes értékű, mert csak találomra kiegészíti a hibákat. Az audio CD esetében az adatmennyiségre tették a voksot, a hibajavításra nem sokat áldoztak. A CD játszók olvasási képessége a legjobbaknál is vacak, a gagyi lejátszók a műanyag mechanikájukkal pont annyit is érnek...
Ha begrebbelsz egy lemezt, akkor hiba esetén a program többször is újraolvassa a hibás részt. (pl: cdparanoia) A végeredmény egy jobb anyag lesz. A FLAC meg ugye helytakarékosabb a WAV file-októl.
A másolt audioCD természetesen a fent említett okok miatt nem lesz az eredeti pontos másolata!

Azért vicces lenne, ha egy _egészséges_ (nem agyonkarcolt, stb.) CD-ről egyszer így egyszer úgy olvasná ki az adatokat a CRC ellenörzésre bíva...

Tudom, hogy vannak ilyen másolásvédelmi technikák, amik erre alapoznak, hogy szándékosan csinálnak hibás részt a CD-re, de CD az digitális, nem egy analóg bakelittlemez.

Sajnos majdnem igaz

3234 Byte esetén

A Red Book (audio CD):
hanginformáció 2352 Byte, EDC/ECC 392 Byte, EDC/ECC 392 Byte, CB 98 Byte

A Yellow Book (CD-ROM) Mode1:
Szinkron 12 Byte, Fejléc 4 Byte, Adatok 2048 Byte, EDC 4 Byte, Üres 8 Byte, ECC 276 Byte, EDC/ECC 392 Byte, EDC/ECC 392 Byte, CB 98 Byte

Tehát mint láthatod, a CD esetén jóval több az adat, CD-ROM esetén az adat rovására több a biztonság. Ugye mondani se kell, hogy az audio CD hibája esetén szinte semmi baj, de a CD-ROM esetén nagyon nagy gondok lennének.

A keresztszövés is sokat javít, de a hosszanti hibák nagyon ki tudják ütni.

Lehet választani, hangminőséget hallgatsz vagy zenét. A legszuperebb hanghordozónál is lehet csak a hibákat hallgatni.

Ugyenez autóban. Zörög az autóm a macskakövön. Azzal vigasztalom magam, az hogy bosszantana, ha a 20 millás audim zörögne ugyanígy.

Hozzátennék egy-két dolgot:

Akármilyen drága audiofil készüléket vásárolhatsz. Ha megvetted az n milliós készüléket, arra vágysz majd, hogy vegyél egy 2n milliósat.

Valahol ki kell lépni ebből a spirálból. Én a 128-as mp3 szintjén léptem ki. Most éppen így hallgatom az Otellót.

Az a tapasztalatom, hogy az eredeti felvétel minősége sokkal többet számít, mint amennyit az mp3 (ogg, stb.) rontani tud.

Ha csak egy AM zsebrádióm volna, azon is zenét hallgatnék.

--
CCC3

Persze, mert minden pénzed rámegy. nem is kell hozzá több millió, csak a bizományi boltokat kell jól körbenézni. Az erősítőm 20.000 volt használtan, a fejhallgatóm 45.000, hangfalak 40.000 használtan, cd játszó 18.000, kábelek 6.000. Akár hogy is nézzük, ez 130.000 Ft-ból kijön. A láncot több, mint 5 éve vettem és nem akarom cserélgetni, mert elégedett vagyok vele, másrészt tisztában vagyok az anyagi képességeimmel és a sznobéria fogalmával. Van aki csak a puccos házimozi erősítőjét veszi ennyiből. Az ilyen ember viszont tényleg cserélgetni fogja.
A zsebrádió is jó mondjuk munka közben, de az olyan mint a gyorsétterem. Ha nekiülök zenét hallgatni, akkor igenis kell a minőség!

Kár is lenne, mert jó. A magnó a mai szemnek már fura, de ha azon is vannak anyagaid, akkor jól tud még jönni. Ha fejleszteni akarsz, akkor a kábeleket érdemes fontolóra venni, de ott se érdemes túlzásokba esni.
Tizenöt éve a minőség fogalma mást jelentett, mint most. A jelenkori termékekre sajnos a parasztvakítás jellemző. :(
A magyar lakásokat nem az akusztikához tervezték, ezért teljesen kár valami csoda kütyüt venni. Aki meg a HIGHEND kategóriát veszi meg, annak már nincsenek ingatlan problémái.
Ja, és a kételkedőknek. A te HIFI láncodat könnyű szerrel be lehet szerezni a jobb bizományosoktól, nem is túl drágán. A minőség megér pár erősebb buli kihagyását...

Ez az egész nem ér már 20 rugót egyben. Már csak nosztalgiából van meg. Annyiért nem adom el. :) És ahhoz képes szépen szól. Annak idején egy vagyon volt. Az egységek darabja volt 20-25 ropi, amikor a havi fizetésem összesen nem volt annyi :))) Ebben még van anyag, nehéz is. De 15 év utén is működik.

--
trey @ gépház

Azt hiszem, az Orion több Akai alkatrészt épített be. De csak indokolt esetben használhatták a "kapitalista disznók" által gyártott egységeket. Azért az orosz katonai elektron csövekből is építettek már igen kiváló minőségű erősítőket is. Az Iván nem vacakol(t) a katonai területtel. Ott van/volt anyag!
A köcsög aki nem nálunk vásárol műszaki áruházban meg akartam emelni egy nehéznek tűnő házimozi erősítőt, de nagy volt a csalódás. Cserébe szépen villogtak rajta a LED-ek. :)

en anno nezegettem par szettet, es korulbelul ~130k/frontig hallottam a kulonbseget (marmint ez az az arhatar, amibe egy Warfdale vagy egy Dali front kerul), folotte mar csak nagyon picit, viszont ott mar nem linearisan, hanem exponencialisan nott az ar :)

igy nem is erte meg.

maradt a Dali Concept 6 set :)

(Érdekes egyébként, hogy senkise sír amiatt, hogy ő többet lát 16 millió színnél... :) )
dehogynem! tudod milyen szar amikor úgy néz ki a színátmenet hogy csíkokból van összerakva? most vagy a 24bit kevés, vagy a monitorom szar, de mivel ami nekem van az nem igazán a gagyi kategória így inkább maradok annál, hogy a 24 bit kevés.. mint ahogy pl. a filmkészítők se engedhetik meg maguknak a 8 bites csatornákat, inkább 16, vagy 32 biten tárolnak egy csatornát, így az a 3 színre pl 96 bit pixelenként. és azt el lehet tárolni exr-ben pl. (a blender tudja ezeket), csak az a baj hogy cinepainton kívül igazából semmi nem nyitja meg..) és képzeld el, messziről feltúnik ha egy kép jpeg, és a zenébe is meghallom ha mp3 (bár talán a jpeg-et könnyebben kiszúrom)

I hate myself, because I'm not open-source.

+1

különösen a TFT monitorokra jellemző. A gyorsaság oltárán feláldozták a színteret. Nesze neked HDMI, ha a monitorod 15 vagy 16 bitet tud. És hol vagyunk még az openexr -hez? Az a multi, aki mozi minőséget ígér a lakásba, az nagyon nem mond igazat. Aki meg megeszi, annak otthon 7.1-es gyufásdobozokkal van az asztala körberakva és örül a gagyi hangnak meg az MPEG tömörítésnek.

Pedig bizony a monitorod szar...

OpenEXR-t meg ne keverjük ide, mert a HDR képeket nem azért találták ki, mert a szemed megkülönböztet 16 milliónál több színt...

(Mint ahogy a 44Khz-s mintavételezésnél többet sem azért használnak, mert valaki hallja a 20 khz-nél magasabb tartományt...)

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Ahogy a HDR technikát nézem, ott nem a színek számát növelték, hanem a sötét és világos tónusok dinamikáját. Ha a fényképező gép a fényt a világosabb helyekről veszi, akkor a sötét rész alulexponált lesz, ha pedig a sötétről, a világos "beég". A két képből hozzák létre mind a két kép előnyeinek az ötvözetét. Gondolj bele egy jó lagzis képbe. A menyasszonyról mérsz vagy a vőlegényről. A mátrix mérés meg nem mindig jó.
A szem egyébként minimum túl is mutat a 24 biten és különösen a zöldre vagyunk érzékenyek. (a digitális fényképezőgépek pixel elrendezése is erről árulkodik. zöld-piros, zöld-kék) A Hulk készítői is említették mekkora cumi volt a zöld olyan sok árnyalatát ábrázolni. (openexr!) Amúgy a mi szemünk is tele van hiányossággal, de az agy okosan ellensúlyozza. Kísérletezz: a csapok, amik a látómező közepén vannak sűrűbben, érzékelik a színt. A periférián viszont alig vannak. Ott a pálcikák találhatók többségben. (ez is az evolúció miatt van, mint a zöld érzékenység is. Az oldalról jövő támadást fényérzékenyebb látással jobban kiszúrod. Vagy, ha valamit perifériából nézel, jobban látod, mint szemből.) Nézz valamit perifériából. Elvileg nem látsz ott színt, de az agyad kiegészíti a látott képet. Az egész multimédia a receptorok hiányosságain és azok átverésén alapszik.
A 20 Khz valóban a hallásküszöb felső határa, (a Shannon tétel alapján a mintavételezési frekvencia / 2 = legmagasabb frekvencia) de fölötte lévők is beleszólnak még a hangérzetbe. (testhallás. Az infrát se hallod, de nagyon nyomorultul érzi magát benne az ember) Amikor a CD-t megalkották, még ez a 44 Khz is bravúr volt!
Egy tesztet csináltak a HIFI magazin régebbi számában. Egy DAT felvételt mutattak be laikusoknak 44 Khz-vel és annak duplájával. A szerző is megdöbbent, mert rendesen ÉREZTÉK a különbséget. (referencia fejhallgató HD580 Precision :) ) A szakértő is meghallgatta, majd kielemezte. Amúgy a CD-re igen csak jellemző az "üveges" magas hang. A nagy HIFI buzik még most is az LP-t tartják igazi hanghordozónak.
A CRT stúdió monitorok elég jól produkálnak, az igazi profik még most is azt használják. Már messziről is felismerhetőek, mert marha hosszúak. A gömbvetület miatt van, mert azok nem síkcsövesek ám! És a színprofil is korrektül állítható.
A TFT PVA/MVA paneljei már közelednek a jobb féle CRT-hez, de még messze vannak. Ha azt akarod, hogy ne legyen lassú egy TFT, (g2g) akkor a megjeleníthető színek számát kell csökkenteni, ezért a 16, de még a 15 bites sem ritka! Hol vagyunk a csíkmentes átmenettől? Jó messze!
Röviden ennyi. De az is lehet, hogy neked valami, még a gyártók által se ismert monitorod van.

Az emberi szem kb 10 millió színt különböztet meg. Ennél a 16 millió bőven több, még akkor is, ha a zöldre érzékenyebbek vagyunk.

A 24 bit tehát normális esetben elég, az más kérdés, hogy a megjelenítőd vacak. Az nem a 24 bit hibája (és magasabb bitszámmal sem mész semmire), ha a kijelződ 16 bitet tud...

"A Hulk készítői is említették mekkora cumi volt a zöld olyan sok árnyalatát ábrázolni. (openexr!)"
Van itt egy kis probléma: nincs olyan kijelző/vetítő/akármi, ami 24 bitnél többet tudna. Tehát HDR képekkel a számítási, és nem a megjelenítési pontosságot növelik.
Mint ahogy a 48Khz-s mintavételezés többszörösét is technikai okokból használják, és nem azért, hogy a "megjeleníthető" hullámhossz intervallumot felfelé kitolják...

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Bizonyos tanulmányok szerint szépen túlhaladja az a 10 milliót, de még utána nézek pontosan. Sajna a brit nehezen megy. Mivel érthető okok miatt nem tudok kísérleteket lefolytatni, ez ügyben csak mások adataira tudok támaszkodni. azt se felejtsük el, hogy a nagy rasszok között is vannak cudar különbségek. Gondolj azokra a természeti népekre is akik nem hibázhatnak, mert a táplálkozási láncnak hamar szervesebb részévé válnak. Tehát kicsit nagy a szórás, nem mindegy, kik a tesztalanyok és milyen korosztályból valók.
A 18 Khz-t érzékelő középkorú ember igen csak boldognak mondhatja magát, míg egy kamasz a falra tudna mászni a szenvedéstől. Persze, csak ha nem nagy DJ látogató, mert a hallókészülék forgalmazókra is kell ám gondolni :)
Egy jó dia film különösen alacsony ISO számmal (minőségi!) nagyon is sok színt tud megjeleníteni. Nem véletlen, hogy sok profi természetfotós nem vált/váltott még át a könnyebben kezelhető digitális technikára. Sőt, a nagyformátumú filmek még mindig abszolút verhetetlenek. Ugyanez vonatkozik a mozi filmre is. A profi filmek nem három rétegből építkeznek, hanem többől. A három alapszín kevés a teljes skálához, de a technika bonyolultsága miatt ezzel nem foglalkoznak (még). Gondolj az ellentétjére, a CMY-ra. Lett belőle CMYK, mert sajna a technológia kicsit foghíjas. Igaz, a szemünk is, de azt az evolúció azt az agynál kijavította. Firmware workaround :)
Abban teljesen igazad van, hogy az openexr és a 48 Khz meg már túl sok és ez a jobb feldolgozhatóságot szolgálja inkább, de a végfelhasználói hardverek és a hozzájuk tálalt termékek még bőven alatta maradnak az érzékszerveknek. A könnyebb kezelhetőség és olcsóbb technológia miatt ez háttérbe szorul.
Ha igény van valamire, azt az ipar hamar kitermeli (HD videózás). De ha nincs és jó a rossz is, akkor eszük ágában se lesz változtatni. (MP3)

"Gondolj azokra a természeti népekre is akik nem hibázhatnak, mert a táplálkozási láncnak hamar szervesebb részévé válnak."

Ez mondjuk egy igen rossz példa, mert egy bogyó jóságát nem a színének 0.1%-os megváltozása alapján tudja meghatározni.
Pont az a vicc, hogy az emberi szem nagyon durva veszteséges tömörítést végez, és az agy csinálja a trükköket.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Ugye nem DVI bemenetes? Mert akkor a színek szépen összeolvadnak a D-SUB csatlakozón át jövő megtorzult jeltől. Nézz csak meg egy D-SUB -os képet és figyeld a homogén világos hátteret. Ott halványan, de vadul táncolnak a képzajok. A DVI bemenet esetén már nem sok ilyet látsz. A képi információk is jobban elkülönülnek. Ez az ára a jobb képnek. De a CRT monitoron olvasható fontok is simábbak, mint a TFT-s változaton. És most nem a lukmaszkosakról van szó, hanem a résmaszkosakról, így egyenlőbbek az esélyek.
Majd ha az OLED vagy a SED megérkezik, akkor talán lesz változás, de addig a TFT határait taszigálják.
Ja, ha nem TIFF-ben fotózol, akkor a JPG tömörítéssel is szembe kell nézned, az meg plusz rosszat tesz a képnek. A digitális gépek is rendelkeznek hibás pixellel, tehát ez is ad egy szép pofont az eredménynek. Egy rosszul beállított fókusz meg össze tudja mosni a csíkokat(is), tehát a kísérlet nem lesz hiteles.

( turul16 v | 2008. 03. 02., v – 22:25 )

Hogy é adják azokat az empéhármakat ?

( sandras74 | 2008. 03. 02., v – 22:28 )

Még kitérnék arra, hogy az MP3 alapján tetszett meg a Rammstein és ennek köszönhetően majdnem minden albumát megvettem már. Az lenne jó, ha az MP3 lenne a termékminta, ami alapján dönteni lehet a megvétel kilátásba helyezéséről. Az olyat, amit nem ismerek, nem veszek meg. Mondjuk, van sok olyan is, amit meg azért nem, mert ismerem. :)

( hnsz2002 v | 2008. 03. 03., h – 07:36 )

Én nem tudom mit szídja mindenki az mp3-at... :D Ha olyan hallásotok van, akkor nem informatikusnak, hanem zenésznek/kis-Beethoven-nek kellett volna menni :).
Jó, nem azt mondom, én is meghallom a különbséget egy 96-128 kbit/s-es mp3 között, a 128-160 közötti különbséget már csak jó mínőségű cuccal lehet kihallani (tehát nem az AC '97 + Kolink 1500Ft kategória), 160-* felett meg csak nagyon ritkán...
Nem a flac-el akarok szembeszállni, tényleg sokkal szebben szól, csak megjegyeztem. Klasszikus zenénel pl. az első pár másodpercbe észrevettem a különbséget a flac és a 192-es mp3 között a magas hangok miatt...
--
Discover It - Have a lot of fun!

( chrono | 2008. 03. 03., h – 08:22 )

Igazából elég szánalmas, hogy a hanglemezkiadók máig nem tudtak olyan szolgáltatást összehozni, ami versenyezhetne a fájlcseréléssel. Pedig hány éve már. És Magyarországon mikor? Addig nézzük a Holdat?

Ami az Amazon kliensét illeti, szólni kéne már a cégeknek, hogy Linux alatt nem így szokás. El kéne küldeniük/elérhetővé kell tenniük a binárist/forrást a disztróknak, akik becsomagolják, kipróbálják, és a repókból elérhető a felhasználóknak. Ez a kirakom a saját weboldalamra dolog egy wines rossz gyakorlat, nem kéne Linux alatt is ebbe az irányba menni. Bár ez még a jobbik eset, hogy becsomagolják, a binary installerek az igazi gusztustalan megoldások.