Mióta használsz szabad szoftvereket?

én kb 2 éve használok aktívan linuxot, de azelőtt is jobban szerettem a szabad programokat. az openoffice, gimp már akkor is jó társaim voltak. nekem semmilyen különleges igényem nincs, ezért jól megvagyok a szabad szoftverekkel, mindenre van alternatívám. Komolyabban fél éve érdeklődök a szabad szoftver filozófiája iránt, azelőtt "csak" technikai felhasználó voltam, mostanra viszont elvek is a foss mellett tartanak. Igyekszem segítséget nyújtani fórumokon, egyre nagyobb lelkesedéssel tölt el az, hogy belecsöppenhettem ebbe a "világba" Az ubuntu filozófiája is megérintett és érzem hogy azóta sok mindenhez másképpen állok hozzá (bár ez számomra nem dicsőség, az erkölcsöt nem az it világból kellene hoznia az embernek, hanem az iskolából.).

http://hup.hu/node/22361

Én is két éve használok Linuxot, de még azelőtt is jobban szerettem a nyílt forráskódot. Nekem például szabadságot jelent a rendszer karbantartásában, mivel nem az van, hogy most ez egy rendszerbeállítás, nem változtathatsz rajta semmit se. NIncsen az a bonyolult aktiválás, és jobb egy nyílt forráskódot használók közösségébe bekapcsolódni.

Szinte naprapontosan 2003/09/26-ota :D Ekkor jelent meg a Slackware 9.1, enmeg talan elozonap raktam fel a 9.0-at :P
A nyilt-forras dolog (ideologiai szempontbol) kevesbe erdekel, annal fontosabb hogy lehet belole tanulni, meg ugy amblokk latni, hogy mikent epul fel egy program.

ki mióta használja a szabad szoftvereket

Hátha a C64-es időszak féle "szabad szoftverek", kóddal mindennel, akkor kb. 89-90 óta, ha nem, akkor 90es évek vége óta első linux valami régi suse volt 98 körül asszem.

mit jelent egy nyílt forráskódú közösséghez tartozni

Nem tudom, ill. fogalmam sincs. Nem vagyok egy filozófus alkat, vannak itt is mindenféle népek. Sz'tem olyan ez is mint mindenféle más közösség, van egy-egy "központi téma", azt elvannak a népek a körül mint a befőttesüvegek. Sz'al nem'tom.

Egyáltalán mi számít annak, hogy nyílt forráskódú közösséghez tartozol?
Az, hogy csak ilyen cuccot használsz (ez esetben nem tartozok bele, mert használok zárt kódú cuccot pl. nvidia driver, régebben connexant hcfpcimodem driver, vagy hogy használsz akár egyetlen nyílt kódú cuccot is / pl. w2k3 meg natúr wines környezetben assp , stb. /, vagy valami egészen más? miből van több alapon, vagy nem'tom.

ez mit jelképez számára

Széllel szemben pisálást, egyfajta "lázadást" a mindent elsöprő profitéhséggel szemben, pénzbeni megtakarítást.

hogyan jelenik meg az élete különböző területein.

Nálam sehogy. sztech. csak afféle "hobbi" ma már.

----------

Nem a zsömle kicsi, a pofátok nagy...

Én elősször 2004-ben láttam Linux-ot, egy újság CD mellékleteként adták az Uhu Linux 1.0-át. Egyszer úgyesett, hogy újra kellett telepíteni a Windows XP-t, és a meghajtók formázása után kiváncsiságból feltettem az Uhu-t. Megtanultam használni a csomagkezelő rendszerét, forrásból telepíteni, és néhány Unix-os parancsot.
Azután nagyjából ennyiben maradtunk.

Két évvel később 2006-ban hozzájutottam egy Geforce videókártyához és felkeltette az érdeklődésem a Compiz/Beryl (mostmár sehogy sem mosom le magamról, hogy linux poser vagyok :D), feltettem az Uhu Linux 2.0-át, mivel csak ezt az egy disztribúciót ismertem korábban és sikeresen felment az Nvidia driver a Beryl-el együtt, innentől kezdve dual-boot volt fent a Linux és a Windows.

Pár hónapra rá ajánlották, hogy próbáljam ki az Ubuntu-t, közel egy évig használtam a Windows-al párhuzamosan. Az Ubuntu jó választásnak bizonyult, nagyon sokan használják, ezért sok csomag készül hozzá, és sok leírás, kiterjedt dokumentáció érhető el, a fórumon is könnyebben kapsz segítséget.

2007 végére már sokféle Linux disztribúciót kipróbáltam, Ubuntu-t azóta leváltottam Debian-ra, de az sem volt tökéletes. Végül téli szünetben váltottam Arch Linux-ra, a jövőben pedig tervezem a Gentoo Linux-ra váltást. (Ami lemaradt: Windows-om már nincs az év elejétől kezdve, nincs rá szükség, legfeljebb virtuális gépen)

Az Arch Linux alapja a közösség, hiszen lényegében a disztribúció egy parancssoros felhasználó felületet tartalmazó alaprendszer, így a rendszer többi részének összeállítása, a hardver felismertetése (hangkártya, videókártya, hálózati kártya stb.), a kernel modulok, daemonok betöltése, a konfigurációs fájlok szerkesztése, az X feltelepítése és beállítása, asztali környezet telepítése és beállítása mind a felhasználó dolga, ezért a rendszer teljességgel testreszabható, és végletekig optimalizálható.

A közösség ott jön a képbe, hogy az Arch Linux csomagkezelőjén keresztül beszerezhető, a disztribúció fejlesztői által jóváhagyott csomagok száma meglehetősen limitált, ugyanakkor a ports-szerű csomagépítő rendszer - az ABS - lehetővé teszi bármilyen forrásból (forráskód, bináris, csomag [deb, rpm, tar.gz]) Arch Linux csomag létrehozását, amelyet a felhasználók közzétesznek, pontosabban a csomag létrehozásához szükséges instrukciókat (PKGBUILD, scriptek) teszik közzé, amelyeket felhasználva a

makepkg

paranccsal csomag készíthető. A jóváhagyott és ellenőrzött hozzájárulások csomagként bekerülnek a community ágba, ezáltal beszerezhetővé válnak a csomagkezelő rendszer segítségével is.

A lényeg, hogy az Arch Linux közössége egy aktív közösség, amelyben a felhasználók csomagok felépítéséhez szükséges instrukciókat tesznek közzé, ezek közül azok, amelyek népszerűek, és ellenőrzöttek csomagként bekerülnek a bináris közösségi ágba, továbbá a felhasználók aktívan szerkesztik a wiki-t, és résztvesznek a fórum mindennapi életében. Így vált lehetővé, hogy az Arch Linux-ra beszerezhető csomagok száma meghaladja az Ubuntu-hoz elérhető csomagok számát, mivel az Ubuntu esetén nincs egységes csomagkészítő/építő közösség, az egyes csomagforrásokat gyakran különféle egyedi szervereken helyezik el (nem a mirror szerverekre gondolok), és a rendszer nem ad lehetőséget a csomagépítés automatizálására, optimalizálására, sem sablonokat az forráskódból készülő csomagok rendszerbe, asztali környezetbe integrálásához.

Archlinux.org
ArchWiki
ArchLinux User-community Repository (AUR)

Összefoglalva közösség alapvető eleme a disztribúciónak amit használok, anélkül nem ér semmit, másképpen:
Linux from scratch + közösség = Arch Linux. Ezért is mondhatjuk, hogy a Linux nem csak kód meg filozófia, de közösség is, önmagában egyik sem elég.
_______________________________________________
Keep It Arch Linux | Simple Xfce | Stupid! Fluxbox

Hát, nekem már úgy 1995 táján kezdett tele lenni a tököm a win95-tel. Dosban elég jól elboldogultam, aztán jöttek ezek a "kattints ide" meg "értesitsd a Micro$oftot" baromságok, és rájöttem, hogy az alábbi vicc pontosan rám illik:
- Mi a különbség a Window$ és a tehénszar között?
- A tehénszarból ki lehet lépni.
Akkor megéreztem, hogy ez nem nekem való többé. De a változás még sokáig váratott magára. Pár évvel később kezdtem a munkahelyemen Solarist használni. Akkor már láttam, hogy VAN alternativa, csak még igazából elérhetetlen volt. Aztán 2005. decemberben, amikor lett szélessávú internetem, letöltöttem egy Knoppixot, amit már egyszer láttam egy barátomnál kb. 10 percig. És működött. Pár napig live cd-ztem, aztán telepitettem egy Debian Sarge-t. Na innentől kezdve egyre ritkábban használtam wint, pár hónap múlva már egyáltalán nem.
Tavaly májusban váltottam Etch-re, ami akkor még nem volt stabil, de már fagyasztva volt, és most januárban pedig Lennyre.
Elégedett vagyok.

--
Debian - The "What?!" starts not!

Én valamikor 94-95 táján akadtam a dologra amikor egy magyar újság mellékleteként 3.5"-os floppyn ott figyelt egy Linux. Nagyon érdekesnek ígérkezett, de először csak egy volt a sok a oprendszer közül ami megfordult a kezem alatt. Érdekes módon a Windoz sohasem fogott meg túlságosan. Már akkortájt is inkább OS/2-t használtam mert kevesebbszer dobta el a kanalat mint a Windoz. Később valamikor 95 vége felé németországból hoztam egy számítástechnikai szaklapot aminek a melléklete egy Linux CD! volt. Hogy milyen disztro arra már nem emlékszem, de azon már volt X és leestem a székről, hogy milyen hihetetlenül jó rendszer is ez. Innentől fogva mindíg volt az egyik másik számítógépemen egy Linux. 97-98? környékén már Mandrake? Caldera? volt nálam az irodában. 2000-ben az összes otthoni gépem kapott SuSE Linux-ot. Valamikor 2003 táján a munkehelyi környezetben is teljesen Linux lett: minden RedHat Enterprise. Azóta is a munkára szánt gépeken RedHat Enterprise Linux van, míg a többin Ubuntu, Fedora vagy éppen amihez kedvet kapok.

Nekem legelőször csak egy érdekes és más fajata oprendszer volt mint a többi. Később ahogy egyre jobban fejlődött már a low budget windoz alternatívát láttam benne. Ez azután a rendszer és a GNU/Linux mélyebb megismerésével átalakult egy szabadság érzéssé. Teljesen átformálta a gondolkodásomat is, nem csak az IT iparról hanem a körülöttünk levő világról is. Vannak jobb operációs rendszerek mint a GNU/Linux, de azok nem olyanok amikkel egy átlagfelhasználó a mindennapokban találkozik (pl AIX, zOS).

Elso talalkozas egy ujsaghozz mellekelt CALDERA Linux volt... de akoriban meg fiatal csirke voltaam... es nem igazan fogott meg.. Kesobb egy Mendrake figyelt be... ami mar kifejezetten tetszett, de a techikai tudasom meg nem volt elegendo ahho hogy tenylegesen uzemeltetni is tudjam. Aztan Kb 3-4 eve befigyelt egy UHU 1.2, es ott mar minden ment rendben... Irodai jellegu dolgok csont nelkul mukodtek. Aztan jott az Ubuntu 6.06 es vele az utolso Win is lekopott a gepparkomrol. Azota volt meg Debianom is.

### ()__))____________)~~~ ###
#"It's nice to be important, but it's more important to be nice"
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"

1978-ban telepítettem az első Samba szervert 13 db Win95 kliens számára egy RedHat 5.1-en.(vagy 5.0-án?)
Előtte csak kóstolgattam a szabad szoftvereket. 1995-ben a CHIP CD mellékletéről telepítettem az első Linuxot egy Slackware-t, amivel nem sokat tudtam kezdeni. A következő Linux is a CHIP Magazin CD-jéről való volt a RedHat 4.0, majd a 4.1 is. No a RedHattel már kezdtem kiismerni magamat. Szerverre azóta is RedHat-et vagy újabban CentOS-t telepítek, míg asztali Linuxnak elsősorban Fedorat, bár az Ubuntu is kezd tetszeni, mert sok csomag van hozzá. Ha olyan rendszert telepítek, amivel nem akarok farigcsálni csak telepíteni és használni, akkor az Ubuntu is jó választás a számomra.
Időközben persze meg-meg nézek más terjesztéseket is. Pl. az UHU az elején nagyon tetszett, de úgy látom mostanra kezd kifulladni. Az UHU hatására néztem meg a Debiant, de rövidebb ideig kipróbáltam a Mandrake-t, SuSE-t is. A RedHat vonalon érzem magam a legjobban otthon.
Vajna Miklós nagyon színes előadásának hatására elhatároztam, hogy a 0.8 kiadása után a Frugalware-nak is adok egy esélyt. Megpróbálok a pacman-nal is megbarátkozni. :-{)E

Mit jelent nekem a szabad szoftver? Magát a szabadságot. Bármit megtehetek vele, ebben senki sem gátol, csak az ismereteim szabnak határt, amit szívesen tágítok. A zárt forrású rendszerek nagy részét ki sem próbálhatom anélkül, hogy megvenném. Hát inkább megkeresem a céljaimnak megfelelő szabad szoftvert, és ez nem csak Linuxon, hanem Windowson is így van!

2004 márciusban, amikor úgy döntöttem hogy TeX-et fogok tanulni, és csak 30 napos trial editorokat találtam, akkor határoztam el, hogy ebből a mentalitásból elegem van. Előtte már ismertem valamennyire a Linuxot, középiskolából ill. az egyetemen is bizonyos beadandókat Linux alatt kértek, ezért nem volt olyan nehéz a választás. Kb. fél évig SuSE-t használtam, illetve azon a nyáron kipróbáltam a FreeBSD-t, Gentoo-t, végül a Slackware mellett maradtam. Ezután kb. még fél évig visszatértem a Windows-hoz, majd fokozatosan abbahagytam azt használni, így kb. 2005 óta többnyire csak Linux van a gépemen.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy megbízható forrásból szerzek be legális programokat. Ezen felül - mivel sok feladat pusztán szkriptekkel megoldható - nem kényszerülök rá ilyen-olyan speciális programokra, illetve nem kell Excelben hekkelgetni mondjuk egy webes felületről kimásolt táblázatot.
A közösség pedig sokkal kevésbé híg, a problémáimra pedig nem illegál programok letöltése és kipróbálása a válasz.

Én azok közé tartozom, akiknek egyszerűen soha "nem jött be" a Windows. Én a programozást a C-64-es időkben kezdtem, és egészen természetes volt a számomra, hogy az operációs rendszer része a gépnek, azaz
1. INGYEN VAN
2. PROGRAMOZHATOM.
Természetesen C64 alá is voltak mindenféle fizetős progik, és már akkor is ment a programlopás, de ez elsősorban a játékprogikra volt jellemző, s engem az nemigen érdekelt. Ellenben írtam a C64 alá saját BASIC bővítést is, ami már tkp egy külön programnyelv is volt.

Aztán jött a PC korszak. Számomra iszonyatos lelki törés volt áttérni rá. És a Win alatt nagyon taszított, hogy programozni gyakorlatilag nem lehetett, vagy legfeljebb iszonyatos kínszenvedéssel. És már a programozást lehetővé tevő cuccokért is (elvileg) fizetni kellett (volna). Engem baromira idegesített, hogy a rendszer teljesen instabil, de ÉN MAGAM meg sem kísérelhetem kijavítani, mert hiszen csak a bináris van meg, a foráskód nem. C-64 idejében legalább megvolt a teljes ROM-lista, magyarázatokkal...

Nem is lehetett vitás előttem, hogy amint rátaláltam a Linuxra, váltottam rá. Első Linuxom egy UhuLinux1.1 volt, majd jött az Uhu1.2, aztán kipróbáltam pár másikat de nagyon rövid ideig: Slackware, Zenwalk, stb, végül lecövekeltem a GoboLinux mellett, ami nagyon jól hackelhető, s ráadásul forrásalapú is.

Sok dologban még most is rém tudatlan vagyok, de tudom, hogy ELVILEG van lehetőségem rá, hogy bármit megtegyek a rendszerrel, max tanulnom kell hozzá. Ez a tudat a számomra sokat ér. Azóta tudok bízni a számítógépemben, amióta Linux van rajta. Iszonyatos tragédiának érezném, ha vissza kéne térnem a Win mellé. És ennek nemcsak az az oka, hogy a win úgy ahogy van, szar, hanem az is, hogy azt nem szedhetem szét olyan apró darabjaira, mint a Linuxot, nem módosíthatom egyes részeit, nem turkálhatok bele! A Win egy "fröccsöntött", monolitikus tákolmány, a Linux inkább mint egy LEGO. Én egyetlen nem nyíltforrású valamit használok csak a rendszeremben, tudniillik az nVidia drivert, minden más nyíltforrású, ingyenes szabadszoftver. És természetesen egyáltalán semmilyen Windózom nincs idehaza. Nincs is rá szükségem.
-------------
:::A GoboLinux felhasználók hivatalos magyar fóruma: http://linux.birodalom.net/smf
:::A #86-os sorszámú hivatalosan bejegyzett GoboLinux felhasználó

Kb. 8 éve használok linuxot. Előtte nem is volt semmilyen gépem. Igazából arra kellett, hogy a házi felvételeimet ne magnóval kelljen felvenni (meg aztán valahogy szerkeszteni).

"nyílt forráskódú közösséghez tartozni" ?!?
Nyilván nem a közösség a nyílt forráskódú :)
Találkozhatsz (virtuálisan) hasonló gondolkodású emberekkel.
Egyébként (kicsi) családi-baráti-munkahelyi kapcsolataimban nem ismerek senkit, aki Linux/UNIX-ot használna :(

Alkoholmentes sör -> guminő -> windows emulátor

Amikor ez első gépemet vettem, 21 éves voltam. Most vagyok 31, teháát ~10 éve, Kb 2-3 hétig egy windows98 boldog(talan) tulajdonosa voltam, hogy mennyi kékhaléált láttam én azon. Na akkor vettem egy PCword nevű újságot, és volt benne egy suse 6.0-s telepítő, és pont nvidai gef2-m volt . Az akkor top-kártya volt. Na akkor rájöttem, hogy jé mennyivel jobb alatta c-ben kódolni, tök ingyenes IDE-k...... De nem ezért lettem linux-felhasználó. Hanem mert a windows tönkrevágta a dplomamunkámat. Kezdhettem mindent előlről. (valami office-bug volt, amit már nem tudom hogy mi, de a microsoft közleményben elnézést kért az esetleges adatveszésekért), na akkor intettem be neikik, és azóta arra használom a windowst amire való, játékra. Arra jó.

Az első találkozásom a Unix/Linux-al úgy 1987-1988 (??) környékén volt, egy SCO unix-al. Aztán elmentem egy céghez clipper fejlesztőnek, azzal a feltétellel, hogy unix alá is fejleszthetek C-ben. Mivel ez nem jött össze ezért otthagytam őket. Itt hosszú kihagyás következik, mert a következő élményem egy dobozos SuSE 6.2 ami még most is itt figyel a polcomon. Ezzel kezdtem home linuxos pályafutásom. Aztán később OSF/1 majd Red Hat, SuSE (ezek a munkához) otthonra végig SuSE.

Ha munkához használom, akkor a források nyíltsága másodlagos, mivel ott lényeges a céges support és az csak a "gyári" csomagokra van.
Otthoni használat esetén lényeges a kicsit anarchista nem a többségbe simuló hozzáállás is, a biztonság, és a mindig minden általam felügyelhető attitűd mellet.

2005 júniusa óta. Egy blackPanther 4.2 LiveCDvel kezdtem. Most Frugalt meg Ubuntut nyúzok :)).

- Mióta használja a szabad szoftvereket
6-7 éve. Mandrake-el kezdtem, aztán jött Uhu (egy HOWTO elolvasása után megtetszett az apt, de a Debianról egy-két teljesen alaptalan, félrevezető láma fórumcomment miatt azt hittem rocket science), majd évekig Debian (kipróbáltam és kiderült hogy mégse 2 nap amíg beállítod a hangkártyát :D pedig kézzel fordítottam új ALSA-t neki), és az új gépemre lustaságból Kubuntu.

- Mit jelent egy nyílt forrású közösséghez tartozni
Hogy milyen közösség??? :)

- Ez mit jelképez számára
Szép desktop, a megszokott KDE programjaim; az emögötti rendszer rigolyáit ismerem és többnyire meg tudom oldani.
Ha anno nincs a borzalmas win98 ami elrettentett az XP-vel próbálkozástól, akkor ma valószínűleg azt használnám teljes megelégedéssel és hasonló háttértudással.

- Hogyan jelenik meg az élete különböző területein
Egyetemi beadandó, játék == reboot to windows.
(igen, tudom hogy van wine. Néhányhoz jó, néhányhoz pl. a távolról sem mai Worms Armageddon, teljesen használhatatlan)

1994-1995 tájékán ismertem meg a Unix-ot, operációs rendszerek tantárgy kereteiben (egyébként egy egyetem első agrárinformatikus szakirány hallgatójaként). Valahogy bejött, afféle pluszt jelentett lélekben a többi, csak windows-hoz szokott hallgatóval szemben. Meg nagy spílerséget, hogy nem kellett ott ülnöm a gép előtt, ha le akartam valamit szedni: telnettel bementem a gépre, elindítottam az ftp-t, aztán reggelre lejött az anyag. 1998-ban még valahogy egy parancssoros linuxot is felraktam egy kollégiumi gépre. Utána sokáig géphez sem jutottam, majd 2002-ben egy munkahelyen kaptam gépet és azon olvasgattam a CHIP magazin linuxos levelezőlisták archívumát. Ennek eredményeként első gépemre (PII 233 Mhz), amin volt egy Win98, elsőre felraktam egy Mandrake linuxot úgy, hogy dualboot-os lett a gép. Itthon sokáig ez a gépem volt, majd valamikor talán 2004-ben újítottam, akkor is természetesen XP mellett Linux, főleg Suse (9.3 óta)
XP néha kell, ha munkahelyi dolgokat akarok itthon csinálni, pár munkahelyi szoftver fennvan (speckó önkormányzati cuccok), no meg az Abev (összes bevallásunkat én csinálom elektronikusan, munkahelyen nincs szélessáv)
Mit jelent a nyílt forráskódú közösséghez tartozás? Szidom a Windows-t ahol lehet :-) Na jó, azért nem annyira, de ha lehet, akkor Linuxot használok. Nem kell foglalkoznom, hogy pénzt fizessek a licensszért, vagy crack-ek után kutassak. Biztos ad egyfajta látásmódot is, még Win alatt is, hogy nem kell crack-elt Photoshop, nekem elég a Gimp is, meg nem muszáj pénzes segédprogramok crack-elt változata után kutatnom, ha van freeware. Én elsősorban tehát az ingyenessége miatt kedvelem ezeket a rendszereket, tehát zárt forráskódút is használok, ha ingyenes. Nem hoz izgalomba, hogy most nyílt vagy zárt forráskódú valami, csak az érdekel, hogy ingyenes. Nem akarok belenyúlni a forráskódjába. Illetve, mivel gyenge php ismerttel azért rendelkezem, a drupalba néha igen, kisebb saját modult már csináltam.
Ja és adóm 1%-val általában az fsf.hu-t támogatom, ez kb. 5000 Ft. Ha valaha programfejlesztésre adnám a fejem, mindenképp a nyílt forráskódot választanám. Ha készítenék valami kiadványt (van rá esély, egy helytörténeti kiadvány, könyv készítésénél), valószínűleg creative common licensz alapján csinálnám.

1999-ben találtam szembe magamat először Linuxszal, mégpedig (ritka módon) iskolában. (ekkor ötödikes voltam) 1-2 évig még nem nagyon tudtam vele mit kezdeni, mert ott se nagyon működött (Suse volt, talán 8.x), egy kevésbé hozzáértő tanár próbált meg paranccsorban megcsinálni pár dolgot... ökhm... kevés sikerrel. Aztán tanárváltás volt, meg elkezdtem érdeklődni játékszerver készítés után (históriákból hallottam, hogy a linux jó szerverre), és végül egy suse 9.2 került egy itthoni ex-gépre (megjegyzem, mai napig jól funkcionál annak 100+ napos uptime nem gond neki).
Innentől kezdve nem volt megállás, egy ideig dualboot rendszerem volt, de nem használtam mást, majd pár éve teljesen elhagytam a windowst. Sok disztribúciót kipróbáltam, de ez egy külön bejegyzés témája lehetne. Ami még említésre méltó lehet, hogy kíváncsiságból használgattam *BSD-t és desktopon egy kicsit Solarist is.

A közösség egy érdekes dolog, én spec naponta van hogy órákat töltök el szakmai fórumokon, segítek és segítséget kérek. Egész sok ember van, akivel csak chateltem, de még nem találkoztunk. Érdekesek az olyan események is, mint az Ubuntu/Hup-sörözés, ilyenkor kicsit más szemmel látja az ember az egészet (és nem a söröcske miatt;-)).

Mióta komolyabban foglalkozom ezzel sokan kérnek tanácsot tőlem, de a szabad szoftverekkel (számukra ez általában = Linux) szemben viszonylag nagy ellenállást érzek. ("Mindenki Windowst használ", "Tudom hogy rossz, de annál azért biztos jobb"... stb)

Így hirtelen ennyi jutott eszembe, remélem segítettem.

~2000-től van gépem/netem. alien voltam.(nem infos)
Az első lépéseket természetesen modemes, de a kabelnet sebesége ill
fix összege megnövelte az esélyt, mivel akkor már sok helyen
(legalább is ahol "szörföztem") jelent meg írás a Linuxról.
Lila gőzöm se volt hogy mi az. :)
Hál'Isten az érdeklődésemet felkeltette (ebben segített a Microsoft is), mert tele volt a hócipőm
a kék háttérben közölt "A rendszer foglalalt", " Végzetes kivétel", stb üzenetekkel.
Az első "lehangoló" élmények(potato) után sem adtam fel.
Most ettől szevedtek! :D
Szóval totál autodidaktaként vagyok jelen mint Linux user, ma már
99,99%-ban csak ezt használom.
Nem bántam meg, sőt örülök hogy a szabad emberek között lehetek ezáltal! :)

Mióta tudom, hogy mi az a szabad software, és nem is szándékozom (flashen és egyéb dolgokon pl java) kívül mást használni. Eddig PC-BSD-vel meg UBUNTU-val meg egyéb desktop-specializált disztribúciókat és operációs rendszereket használtam, de rájöttem,vagyis olvastam, hogy ezekkel nem érhetem be. Ezért szereztem be egy debian netinst-es cd-t és tanulom kezelni a rendszert. Nektek és pár linuxot ismerő barátomnak dsegítségével nem ütköztam az xsane-n kívül eddig más problémába :D

A szabad software elvekről csak annyit, hogy nem győzöm hangsúlyozni a szimpátiát, amelyet e rendszer elve kelt bennem, hogy felhasználók felhasználóknak és a piacot kiszolgáló dolgozóknak, adminisztrátoroknak és MINDENKINEK, szabadidejükben, hivatásszerűen programoznak és optimalizálnak ilyen sikerrel.
Csak támogatni tudom a nyílt forráskódú és szabad software-ket, fejlesztőkörnyezeteket illetve eszköztöket, a hasonló licensek alatt kiadott nyelveket (PHP, XML, HTML... * from W3). Nincs is miért támadni ezeket.
Nem vagyok piacszakértő, de a vidéki paraszti eszem súgja, és kevés célozgatás és nyílt írás/beszéd, hogy a piacra gyártott, minőségben erősen allulfejlett és kezelhetőségben nehéz, asszimetrikus rendszerek a múltté. Ahol egy adminisztrátor űrlapokra van korlátozva régen rossz. A lehetőség a tudásban van, a tudás pedig bővel elég hozzá, hogy egy rendszerhez sokkal közölebb álló technikával éljünk, és ezt a grafikus felület nekem nem adta vissza. Írom ezt csekély tapasztalattal, és van egy olyan benyomásom, hogy álláspontom később sem fog változni.
Azonban visszatétérve a kiinduló témához, hálás vagyok, hogy itthonra csak hardware-t kellett pénzen megvenni, a többi pedig csak (még ha kevésbe is) tudásba került.

Érdekelne, hogy ki mióta használja a szabad szoftvereket, kinek mit jelent egy nyílt forrású közösséghez tartozni, ez mit jelképez számára és ez hogyan jelenik meg az élete különböző területein.

[idezet a "nevtelem nyilt forraskodu szoftverhasznalok klubja"-nak uleserol]

(ki mióta használja a szabad szoftvereket)
Hello,
k-nak hivnak, es '96-ota hasznalok linuxot (hala az akkor meg mukjodo magyar CHIP magazinnak)
Azota kizarolag linuxot hasznalok (elotte volt win3.1-es meg win95-os elhajlasom is meg hat dos ... a freedos meg utana is sokaig resze volt az alaprendszeremnek)

(mit jelent egy nyílt forrású közösséghez tartozni)
En annyira nem vagyok a kozosseg tagja ... vagy legalabbis elegge passzivul ... szoval en vsak ugy nem hianyolom a nemnyilt forraskodu szoftware-k kozelseget ...

(mit jelképez számára)
mittudomen ... az "ipar" kenyszeritoereje elleni fellepest

(hogyan jelenik meg az élete különböző területein)
Probalom megkulonboztetni a "lehet"-et a "kell"-tol ...

k.

1999 karácsony, SuSE 6.1 :-)

Az iskolában, 2003-ban SuSE Linuxszal. Korábban nem használtam szabad szoftvert. Nem sokkal később otthon is telepítettem. 2005 óta nagyrészt, 2006 óta csak Linuxot használok.