Válasz a MEH részéről

Re: http://hup.hu/node/49770

Levelének a központosított közbeszerzés rendszerével kapcsolatos észrevételeire, illetve a Közbeszerzési Értesítőben 20422/2007. szám alatt megjelent központosított közbeszerzési eljárással kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom.

Sajnálatos módon a hivatkozott ajánlati felhívást többen összefüggésbe hozzák a 2008 márciusában lejáró felső- és közoktatási Microsoft licenc-megállapodások (Campus és School) helyzetével. A hivatkozott központosított közbeszerzési eljárás megindításának az oktatási szoftverellátási elképzelésekkel nincs közvetlen kapcsolata, melyet az alábbiak is alátámasztanak.

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (továbbiakban: KSzF) feladata, a központosított közbeszerzés intézményi körének (a Kormány irányítása alá tartozó intézményeknek), valamint e közbeszerzési rendszerhez önként csatlakozó szervezeteknek (pl. önkormányzatok, bíróságok, felsőoktatási intézmények stb.) ún. kiemelt termékkörbe tartozó termékekkel történő közbeszerzési ellátása (mely nem jelenti termékek, szolgáltatások megrendelését: ez közbeszerzési ellátást jelent). E tevékenység során a KSzF, az intézményi beszerzési igényekre támaszkodva központosított közbeszerzési eljárásokat bonyolít le, melyek eredményeképpen keret-megállapodásokat köt. A keret-megállapodások alapján az intézmények önállóan valósítják meg beszerzéseiket. A keret-megállapodásos közbeszerzési technika legfőbb sajátossága, hogy a keret-megállapodás csak az eseti beszerzések fő paramétereit tartalmazza, azon belül az intézmények a verseny újranyitásával, számukra kedvezőbb feltételeket érhetnek el. Amennyiben valamely termék vonatkozásában nincs hatályos keret-megállapodás, vagy az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a keret-megállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt, új közbeszerzés indítható. Mindemellett az eljárástechnika jellegéből következően a keret-megállapodásokban meghatározott összeg nem jelent kötelezettséget annak kitöltésére. A tényleges beszerzési érték az intézmények döntésétől, (megrendeléseitől) függ. Szélsőséges esetben, intézményi megrendelés hiányában, forgalom sem realizálódik.

A 20422/2007. számú közbeszerzési eljárás kiírását is - hasonlóan a többi központosított közbeszerzéshez - a központosított közbeszerzési rendszer intézményeinek beszerzési igényei indukálták. Mint ismeretes, a hazai közigazgatás (hasonlóan a nagyvilághoz) jelentős mértékben használ Microsoft termékeket, de emellett nagy számban különböző linux alapú szoftvereszközöket is alkalmaz. A termékek használatával kapcsolatban óhatatlanul kialakulnak berögzöttségek, megszokások, melyek gyors megváltoztatása a folyamatos működést akadályozná. Ennek következtében a folyamatos licenc-ellátást mindaddig biztosítani szükséges, ameddig a szakmai felhasználók azt igénylik. Ezzel együtt a KSzF törekvése a szoftveres kiemelt termékkörök megjelenése óta, hogy többféle technológia vonatkozásában is kínáljon ellátást. Ebből következően a központosított közbeszerzés intézményi köre már több éve, más keret-megállapodások alapján, például linux operációs rendszereket, nyílt dokumentum-formátumú (ODF) irodai programcsomagokat is vásárolhat. A terméklistákban a SuSe és RedHat linux termékek mellett, az ajánlattevők döntésének megfelelően, OpenOffice termékek is megjelentek.

A fentiek alapján tehát ki kell hangsúlyozni, hogy a hivatkozott központosított közbeszerzés a tavalyi év elején lebonyolított, és idén február 16-ig ellátást biztosító keret-megállapodásos ellátás folytatását hivatott biztosítani. Nem befolyásolja az, az oktatási intézmények szoftverellátásra vonatkozó szakmapolitikai elképzelések kialakítását, de az arra hivatott tárca (ismereteink szerint a GKM) konkrét elképzeléseinek megvalósításához segítséget nyújthat, mint ahogy más (például linux) szoftverek beszerzését lehetővé tevő keret-megállapodásaink is rendelkezésre állnak.

A "Microsoft (vagy azzal egyenértékű)" valamint a "Microsoft megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt" hivatkozás kapcsán felhívom a figyelmet arra, hogy azok alkalmazása a hatályos közbeszerzési törvény, illetve EU irányelv által megkövetelt forma. Az "egyenértékű"-ség lényege, hogy a megajánlott termékeknek funkcionálisan, műszaki paramétereiket, egyéb jellemzőiket tekintve kell megfelelniük, illetve a termékek minden műszaki korlátozástól mentes, teljes körű együttműködését (valamint a vásárló intézmény szoftveralkalmazásaival való ugyanilyen együttműködést) is jelenti, így biztosítva, hogy az a vásárló részére többlet terhet (pl. költség, üzemeltetési nehézség) nem jelent. Emellett természetesen garantálni kell azt is, hogy a vevővel szemben, a termék alkalmazásával kapcsolatban senki nem léphet fel követeléssel (ld. szerzői jogok).
Egy közbeszerzésben, a beszerzés tárgyának meghatározása során, minél egyszerűbb a termék, annál egyszerűbb és rövidebb annak egyértelmű műszaki paraméterekkel történő meghatározása. Bonyolult, összetett, adott esetben szerzői jogi vonatkozású beszerzési tárgy esetén ez nincs így. Az Európai Unió vonatkozó irányelve alapján az egyenértékűséget az ajánlattevőnek kell bizonyítania - ennek esetleges el nem fogadását pedig az ajánlatkérőnek meg kell tudnia indokolni.

A konkrét vásárlások, eseti szerződések ügyében az azt lebonyolító intézmények tudnak bővebb tájékoztatást nyújtani.

Budapest, 2008. jenuár 21.

Tisztelettel:

xxx
főosztályvezető
Központi Szolgáltatási Főigazgatóság
Információtechnológiai Beszerzési Főosztály

( hege | 2008. 01. 21., h – 16:56 )

Emellett természetesen garantálni kell azt is, hogy a vevővel szemben, a termék alkalmazásával kapcsolatban senki nem léphet fel követeléssel (ld. szerzői jogok).

Homályosítsatok fel kérlek, most akkor mégiscsak érvényesek az amerikai szabadalmi és szerzői jogi csűrcsavarok az EU-ban?!

> Emellett természetesen garantálni kell azt is, hogy a vevővel szemben, a termék alkalmazásával kapcsolatban senki nem léphet fel követeléssel (ld. szerzői jogok).

Hát, ez az én olvasatomban alapból kizárja a Microsoftot.

De legalább méltattak válaszra...

--
Debian - The "What?!" starts not!

( KKata | 2008. 01. 21., h – 17:23 )

Elolvastam mintegy háromszor, de még mindig csak a negyedét értem. Bennem van a hiba?
Ennyi a válasz a huszonvalahány kérdésedre? Ez amolyan hivatali neszesemmi-fogdmegjól.

( gd | 2008. 01. 21., h – 18:51 )

Mit jelent a keret-megállapodás? Amit ír, abból úgy tűnik, mintha az intézmény fizetne, és ha az intézménynek jó a Linux, akkor nem vesz Windowst és olcsóbban megússza, míg az eddigi cikkek szerint a kormány fizet 25 milliárdot az MS-nek, és az intézmények már ingyen használhatják függetlenül attól, hogy szükségük van-e rá.

Ha jól értelmezem, a közbeszerzési pályázat adott műszaki paraméterekkel rendelkező szoftver vagy hardvereszközöket keres. Ha bizonyítható a paramétereknek való megfelelőség és a jelenlegi rendszerekkel való teljes kompatibilitás, abban az esetben a szoftver gyártója lényegtelen.
Alapvetően az a gond, hogy a Microsoft termékeivel 100%-os kompatibilitást csak szintén Microsoft termékek képesek elérni, és ez a többi hasonló gyártó termékével is így van. Az persze megint egy érdekes kérdés, hogy mely területeken hány százalékos kompatibilitás kívánatos és mennyi a minimum, mert ez erősen feladatfüggő. Ahogy több vidéki bíróság is át tudott váltani teljesen linux alapú életformára, ezt bármely közigazgatási szerv meg tudja tenni, csak idő és pénz valamint akarat kérdése a dolog. Meglátásom szerint elsősorban a levélben is említett megrögzöttságek jelentik a legnagyobb problémát. Mivel az alkalmazottak jobbára a jelenleg használatban levő termékeket tudják a legjobban kezelni, egy technológiaváltás kisebb és nagyobb fennakadásokat okozhatnának - melyet sokan a váltás számlájára írnának.
Igazából ez egy tipikus "melyik kezemet harapjam le" szituáció, amiből csak egy erős kezű vezetés tud kiutat találni.

Csak azt nem tudom kiolvasni a levélből, hogy van valami szándék arra, hogy kiváltsák a windows desktopot. Pl van egy 10 fős csapat, akik nem windows desktopot használnak, és a tapasztalat a következő...

Ez is benne lesz a következő kérdéscsomagban, amit megnyert szerencsétlen hivatalvezető barátunk :-)

1.) Ha független a felső és közoktatási MS licenc megállapodásoktól az említett közbeszerzési pályázat, akkor a 2. részteljesítést "Microsoft (vagy azzal egyenértékű) oktatási intézményi licenckonstrukciók" hogyan kellene értelmezni?

2.) Továbbra sem értem, hogy miért volt szükség a Microsoft, vagy azzal egyenértékű kitételre, ha egyszer, mint írta, nem csak MS szoftvereket használnak.

3.) Hol olvasható az a vonatkozó közbeszerzési törvény (ill "EU irányelv"), amely az egyenértékűséget definiálja szoftverlicencek esetén (ahogyan ön azt említette)? Hogyan lehetséges, hogy nem konkrét termékkel definiálunk egyenértékűséget, hanem gyártóval? Milyen funkcionalitást, műszaki paramétereket vonatkoztathatunk egy gyártóra, annak termékének (termékeinek) megnevezése nélkül?

4.) Mi indokolja, hogy az 1 éve beszerzett licenszek után ismét ki kell hirdetni ezt a pályázatot, ekkora keretösszeggel? Ennyi új hardware kerül beszerzésre? Vagy egy év után lecserélik a szoftvereket? Ha igen, mi indokolja ezt?

5.) Nyilvánosságra hozható-e (ha igen, hol olvasható), hogy mekkora értékben, milyen szoftverek kerültek beszerzésre?

6.) Vannak-e olyan projektek az önök által ellátott területek valamelyikén, ahol kis csoportos migrációt terveznek, pl linux desktopra?

Ha van kérdésetek, írjátok meg pls! (ide az aktuális levél által felvetett kérdéseket, a http://hup.hu/node/49770 - hoz az odatartozókat)

A levelet még ezen a héten szeretném elküldeni...

Amit ír, abból úgy tűnik, mintha az intézmény fizetne, és ha az intézménynek jó a Linux, akkor nem vesz Windowst és olcsóbban megússza, míg az eddigi cikkek szerint a kormány fizet 25 milliárdot az MS-nek, és az intézmények már ingyen használhatják függetlenül attól, hogy szükségük van-e rá.

Vö.

Ha jól értelmezem, a közbeszerzési pályázat adott műszaki paraméterekkel rendelkező szoftver vagy hardvereszközöket keres. Ha bizonyítható a paramétereknek való megfelelőség és a jelenlegi rendszerekkel való teljes kompatibilitás, abban az esetben a szoftver gyártója lényegtelen.

Hmm? A tobbi mar csak ugy eszembe jutott. Tudom-tudom, az "igen" sokkal rovidebb lett volna.

Elnézést, azt továbbra sem értem, hogy hogy veszik (elvileg) figyelembe a fix 25 milliárdos licencvásárláskor, hogy mennyi intézménynek van szüksége tényleg ilyen "teljes kompatibilitásra" a Microsoft termékekkel. A MEH-es ezt írja:

"A keret-megállapodások alapján az intézmények önállóan valósítják meg beszerzéseiket. A keret-megállapodásos közbeszerzési technika legfőbb sajátossága, hogy a keret-megállapodás csak az eseti beszerzések fő paramétereit tartalmazza, azon belül az intézmények a verseny újranyitásával, számukra kedvezőbb feltételeket érhetnek el. Amennyiben valamely termék vonatkozásában nincs hatályos keret-megállapodás, vagy az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a keret-megállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt, új közbeszerzés indítható."

Azaz az egyes intézmények eldönthetik, hogy mennyi Microsoft licencre van szükségük, illetve hány számítógépre vesznek inkább olcsóbb Linux disztribúció licenceket vagy használnak ingyenes OS-t. Ennek ellenére minden hír szerint fix összegért vesznek fix számú MS licencet, és az intézményeknek ez már nem kerül többe, mint ha Linuxot használnak, azaz nem érdekeltek az áttérésben akkor sem, ha az olcsóbb lenne.