Kezd gyümölcsözni a Linux driver fejlesztői projekt

Kernel

Talán még emlékszünk arra, hogy az év elején Greg Kroah-Hartman - aki egyebek mellett a Linux kernel USB és PCI alrendszerének fejlesztője és karbantartója - egy ingyenes Linux driver fejlesztői programot jelentett be hardvergyártó cégek részére. Greg a FreedomHEC konferencián elismerte, hogy a projekt "marketing hype" volt, de mint mondta, a program végsősoron közelebb hozta egymáshoz a fejlesztőket és a hardvergyártó cégeket.

A fejlesztő szerint jelenleg 12 cég bólintott rá a meghirdetett programra. A program eredményeképpen már született egy driver, amely kernel része, és további öt van jelenleg fejlesztés alatt. Körülbelül 80 ember jelentkezett a programba, hogy segítene a driver-ek körül, és ami szokatlan, nem mindegyikük fejlesztő. Vannak az önkéntesek közt projektvezetők, igazgatók is. Ahogy Greg elmondta, több olyan önkéntes is jelentkezett, aki vezetői tapasztalatait ajánlotta fel, hogy segítse a driver-ek fejlesztőit és a cégeket.

Annak ellenére, hogy az együttműködési szándékot jelző cégek közt van egy nagy OEM is, amelyik kijelentette, hogy azt akarja, hogy minden általa gyártott termék támogatott legyen, a legtöbb cég kicsi, és általában kis piaccal rendelkező terméknek szeretne driver-t íratni.

A Linux Driver Development Project-nek (hamarosan lesz) van már weboldala is. A linuxdriverproject.org jelenleg fejlesztés alatt áll.

A Linux kernelbe befogadott driverek száma egyre nő, és Kroah-Harmann szerint a Linux kernel fejlesztői nem is szeretnének kizárni egy driver-t sem. Még akkor sem, ha az adott driver által támogatott hardvert csak kevesen használják a világon. A fejlesztő elmondta, hogy naponta 2 000 sornyi kódot tesznek hozzá a Linux kernelhez, és ezzel egyidőben naponta 1 500 sornyi kódot módosítanak. A fejlesztő elmondta, hogy a linuxos driverek mérete kb. harmada más operációs rendszerhez írt driver-ek méretének, továbbá megjegyezte, hogy a Linux kernel több eszközt támogat out-of-the-box, mint a többi operációs rendszer valaha, több architektúrát támogat, mint a többi operációs rendszer valaha, és néhány kivételtől eltekintve a legtöbb architekta legtöbb eszközét támogatja.

Bővebben a LinuxWorld beszámolójában.

( wolphie | 2007. 05. 23., sze – 13:47 )

> Greg a FreedomHEC konferencián elismerte, hogy a projekt "marketing hype" volt
Mint ahogyan ez a bejelentes sem mas. :)

A hasznára van alatt azt értettem, hogy a sajtó tele van 2007-ben a "Linux"-szal, és nem konkrétan arra, hogy hány driver született. Persze, az sem elhanyagolható. Beszélnek róla, nagy cégek kezdik felismerni, hogy mi a pálya. A Linux-nak is kell marketing. Nem újdonság ez, már régen is tudták, hogy a "jó bornak is kell cégér".

--
trey @ gépház

( vomberg | 2007. 05. 23., sze – 15:55 )

az együttműködési szándékot jelző cégek közt van egy nagy OEM is,

Repedezik a jég. Egy éven belül szerintem átlép a kritikus tömeget, azaz mérhető %-os piaci hatása lesz annak egy hardvernél, hogy van-e hozzá rendes kernel-driver. Két év és megcsúszik a lavina, a gyártók fognak tolongani.

Fél év, és érezhető lesz.
Egy láda sörbe fogadtam, hogy 16.66% lesz 2008 végére a unix szerű rendszerek elterjedsége. (Ittam tegyük hozzá :), csak 10% kevés volt a haveromnak :) )
Exponenciális növekedést jósolok.

A 10%-ost alig lehet megkülönböztetni a desztillált víztől:-) Vagy nem erre gondoltál?
Azt sokszor utálom hallgatni, hogy "a felhasználók érdekei"-re való hivatkozással mennyi mindent akarnak megetetni a néppel. Na most itt tényleg a felhasználók érdekeit szolgáló dologról olvashattunk.

nem is annyira a driver a kerdes, persze annak is kell lennie, de nem azert rak fel valaki linuxot, hogy megvannak a driverek, hanem a programok futnak alatta, amit hasznal, es nem valami klonja, hanem o maga, tehat ha valaki mayazik, az felrakhatja, mert van linux-ra, ha mondjuk valaki Max-et hasznal elfelejtheti, ha lightwavet, akkor wine-al hatareset, de nem az igazi (mondjuk van egy vekony menekulese osx fele). Szoval a nagy kerdes az lesz, hogy a Software gyartoknak mikor lesz evidens, hogy persze linux verzio is kell, es foleg distro fuggetlen cucc, mayanal ezert pislogtam, hogy igenyli a fedorat, anyjat neki, en mas linux distro fogott meg.... szoval van meg hova fejlodni.

( dzsekijo | 2007. 05. 23., sze – 17:00 )

Több architektúrát támogat, mint a többi operációs rendszer valaha

Erről nekem mindig ez a "whitepaper" jut eszembe:

http://www.wasabisystems.com/pdfs/Linux_or_BSD.pdf

Egyik kedvenc irományom... FUDnak persze FUD, de (főleg a technológiai rész) nagyon élvezetes olvasmány -- felettébb érzékletes a kép, ahogy leírja, hogy a maroknyi NetBSD developer mint rizsfaragó művész,
finoman, érzéssel portolgatja az OS-t architektúráról architektúrára, átírnak néhány core rutint és már megy is, míg a Linuxot corporate coding monkey-k hordái nyűvik át egyik vasról a másikra vérrel és verejtékkel, újraírva mindahányszor az egész szar, i386-minded VM-et...

FUDtól függetlenül: tény pl. hogy a Linuxos FUSE modulnak visszatérő VM related problémái vannak arm architektúrán. Azért ideális esetben nem kéne hogy a VFS layerben VM problémákkal kelljen vacakolni. És nem hiszem, hogy Szeredi Miki írt volna gány kódot. (Sőt: ideális esetben, kódminőségtől függetlenül, egyszerűen nem volna lehetséges arch függő VM problémákkal találkozni VFS kód kapcsán...)

Azért megnéznék egy alpha ARCH pkgsrc állapotot, így netbsd-nél.

A mese szerint arch/ ban vannak az architektóra függő kódok. A többinek többek között endianess függetlennek kell lennie (MACRÓ van a kezelésére) és kerülendő az arch függő asm betétek (címzések).. etc.