én egy kellemetlen ember vagyok

Erre ebéd közben jöttem rá. Persze nem így fogalmaztam, hanem kicsit erősebben, de ez most mindegy.

Most is itt van egy külsős "tanácsadó" cég, akivel egy belső felmérést csináltatunk, ahelyett, hogy a belső intranetünkön futna a szotyver.

A kis köcsögök itt pattognak, hogy nem tudnak HTTPS-t csinálni és leadtak valami ócska generálbullshitet a technikai nehézségeiről a dolognak, pl. ezzel beszivatják a többi ügyfelet, satöbbi. Sajnos nem nekem, mert felrúgtam volna őket úgy az égig, hogy a NASA új műhold fellövését regisztrálta volna.

Egyébként nekem egyre büdösebbek, ugyanis valami 213.xxx kezdetű az IP-jük, domain név nincs rá regisztrálva és a weblapjuk faviconja a yahoo jól ismert piros y!-ja.

Nekem sanda gyanúm, hogy valami free szolgáltatást vettek/vesznek igénybe, amit nekünk jó drágán el akarnak adni és semmi hozzáférésük nincs a szerverhez, tehát valóban nem tudnak certificate-et feltenni. De ebben az esetben lesznek szívesek felfordulni éhen, mert minden módon keresztbe fogok feküdni annak, hogy egy fillér megbízási díjat is kapjanak.

Egyébként tanultam ma egy jópofát: az a feladat, hogy filerendszeren elszórva meglévő file-okat egy zip-be vagy tar.gz -be betegyük.

A két most megismert megoldás:
1) find /path/ -name "MINTA" > /tmp/minta.lista; tar czvf MINTA.TAR.GZ -T /tmp/minta.lista
2) find -name "MINTA" -print | zip MINTA.zip -@
A -@ kapcsolóval a zip a standard inputról veszi a fileneveket, egyet soronként.

Hozzászólások

Jó veled jóban lenni ha ilyen nagy a befolyásod.

find /path/ -name "MINTA" > /tmp/minta.lista; tar czvf MINTA.TAR.GZ -T /tmp/minta.lista

Temp file nélkül u.e:


find /path/ -name "MINTA" | tar czvf MINTA.TAR.GZ -T /dev/stdin

Esetleg


find /path/ -name "MINTA" | xargs tar czvf MINTA.TAR.GZ 

Ez utóbbinak apró szépséghibája, hogy a xargs megvárja, mig az előző parancs lefut.

Esetleg

find /path/ -name "MINTA" | xargs tar czvf MINTA.TAR.GZ

Ez utóbbinak apró szépséghibája, hogy a xargs megvárja, mig az előző parancs lefut.

De van egy nagyobb hibája is. Ha túl hosszú a fájllista, akkor az xargs több darabra osztja, és többször hívja meg a tar-t, ezért végül csak az utolsó darab lesz benne a tar.gz-ben.

Tényleg nem értem, miről beszélsz, a fenti parancsodban a find akármennyi fájlt tölthet az xargs bemenetére, ő azokat beteszi mondjuk a tar argumentumlistájába, de ha eléri a 128k-t, akkor feladarabolja több tar hívásra. Ha a kerneledben is ekkora limit van beállítva, akkor nem léphet fel az argument list too long hiba.


$ egrep ARG_MAX /usr/include/linux/limits.h
#define ARG_MAX       131072    /* # bytes of args + environ for exec() */

Nagyon nem korrekt hozzáállás. Nem kellemetlen ember vagy, csak felületes. IMHO.
--
- Miért jó a mazochistának?
- Mert ha rossz, akkor jó. Ha meg jó, akkor rossz, tehát jó.

Mert én voltam már a szitu mindkét oldalán és tudom, hogy mennyire könnyű a te pozíciódból rosszul értékelni a külsősök értékeit. Alapos, objektívebb kutatás után OK, de itt semmi ilyet nem említettél, csak közvetett észrevételeket. Másrészt külsősként is gyakran van olyan, hogy valamire technikailag képes vagy, mégsem teheted meg, vagy élhetsz a tudásoddal. Szóval csak annyit szerettem volna mondani, hogy a látszat néha csal.
--
- Miért jó a mazochistának?
- Mert ha rossz, akkor jó. Ha meg jó, akkor rossz, tehát jó.

Semmi olyat nem mondtál, ami azt támasztaná alá, hogy alapvetően nincs igazam. Van egy cég, ami webes felületen keresztül valamifajta felmérést végez annak a cégnek, a belső működéséről, aminél dolgozom. Az ilyen kapcsolatot minimum SSL csatornán ILLIK végezni. Főleg, amikor ezt a felmérést megrendelő belső szervezeti egységnek is megmondom, erre a felmérő cég visszaküldi őt hozzám, hogy ennek a csatornának a biztosítása az én dolgom. Ez innentől kezdve pofátlanság vagy teljes inkompetencia.

Aztán amikor a felmérést végző cég közli, hogy részükről ill. az ő szerverükön technikailag NEM LEHETSÉGES megoldani az SSL kapcsolatot, akkor felmerülnek egyéb, főleg biztonsági kérdések (kié a szerver? az hogyan van megvédve? stb.). Meg pl. az, hogy vajon miért is ők kapták a megbízást, de ez persze nyilván nem tartozik az én szakmai látó- és hatókörömbe.