Minden szemét eladható???

Tavaly karácsony környékén vásároltam magamnak néhány könyvet. Az egyik a LINUX hálózati adminisztrátorok kézikönyve. Kossuth Kiadó. Fordította: Fodor Tibor, Lektorálta: Hoffman Gábor

Tegnap elővettem és a BKV-n elkezdtem olvasgatni. Egyszerűen nem értettem. A fejezeteknek 3x kellett nekiesnem és bárhová lapoztam szinte összefüggéstelennek tűntek a bekezdések. Gondoltam reggel van, majd haza felé olvasgatok. Megtettem. Már majdnem agyvérzést kaptam, amikor rájöttem, higy a következő történhetett:

Magyarországra 5 éve idekerült Török vendégmunkás, aki nem tud jól magyarul beiratkozik egy angol nyelviskolába, hogy angolul tanuljon. Erre adnak neki egy angol könyvet, hogy kezdje el szótárból fordítani, mire ő: Nem tudja mi a Linux és számítógéppel is csak az Internet kávézóbanban találkozott.

Erre mondaná az az egyik tanárom, hogy Dezinformatikus.

Részletek a könyvből (mert lehet, hogy velem van mégiscsak a baj):

128. oldal
"Ez gyakran a gyökér felhasználó lesz, de egyes szolgáltatások különböző számlákat használhatnak." - Vazzeg itt kezdődött, hogy majdnem agyvérzést kaptam

199. oldal
"Ez azért van, mert azok az emberek, akik ilyen üzeneteket küldenek, alapértelmezés szerint általában a megfelelő Content-Type: mezőnek a fejlécbe tételére állítják be a levelezőjüket, akár csupán ASCII üzeneteket küldenek, akár nem." - A sok szemét felhasználó, mit be nem állít.

202. oldal
Itt már én is elbizonytalanodtam és egy másik könyvemet gyorsan fel kellett lapoznom. Én még máshogy tanultam...
"Az IMAP, az Interactive Mail Access Protocol hasonló a POP-hoz, de általánosabb."

219. oldal
"Sok hely fontosnak tartja biztosítani, hogy a levelet közel 100% sikeraránnyal küldjük és fogadjuk."

228. oldal
"Ha rajta vagyunk az Interneten és DNS-t beszélünk, ezt TCP-A értékre kell állítanunk." -Gondoltam ma beiratkozok egy alap számítástechnikai tanfolyamra, mert ezt már én sem értem. Pedig van DNS szerver meg minden itt...

243. oldal
"Ha falevél hely vagyunk csak egy olyan sorra van szükségünk, amely az összes helyben létrehozott cikket a betáplálásunkra küldi." - Ezt a lapot ki is tépem most azonnal.

Na jó, biztos megint velem van a baj. Megnézem a Fogalomtárat, hátha ott minden rendben lesz és helyre billen a lelki egyensúlyom.
A "hely"-et már értem. És a felhasználó megtudhatja, ha annó nem járt templomba, hogy mi is lehet az a "kanonikus gazdagépnév".

Ha ezeket egy tanfolyamon hallanám úgy megverném az oktatót, hogy vért pisálna egy hétig. És még van pofájuk odaírni, hogy ezt a mocskot lektorálta valaki.

Szeretném, ha az összes ilyen szennyet feltennénk egy fekete listára, hogy másnak ne vegyenek ki a zsebéből (2980 Ft-ot jelen esetben az enyémből) pénzt.

Szép napot mindenkinek.

( timar | 2007. 02. 20., k – 09:08 )

Azért a pénzért, amit egy ilyen könyv lefordítására szánnak, nem lehet minőséget kapni, legfeljebb véletlenül. Vagy magyar szakemberek könyvét kell venni, vagy angol eredetiben elolvasni a dolgokat. Minél szakmaibb a téma, annál inkább valószínű, hogy sem a fordító nem érti, amit fordít, sem a lektor nem érti, amit olvas.

Jó pénzért persze hogy fordítanál. A könyv ára 2980 Ft. Mondjuk kinyomnak belőle 5 ezret. Ha mind el is adnák, ami természetesen lehetetlen, akkor 15 millió az árbevétel. Mínusz áfa, mínusz kisker haszonkulcs, mínusz terjesztési költség, mínusz nyomdaköltség, mínusz szerkesztő/lektor/tördelő munkadíja, mínusz kiadó haszna = ez marad a fordítónak. Ebből nem lesz jó pénz sehogyse.

Minusz a fordító SZJA-ja, TB-je, stb. :-)
Btw, én is szoktam fordítgatni ezt-azt, de kínosan ügyelek, hogy ilyen orbitális dolgokat ne nyomjak bele. Na meg csak olyat szoktam bevállalni, aminek a nyelvezetét valamennyire ismerem, vagy akár magát a programot, pl. GIMP :-)

( sj | 2007. 02. 20., k – 09:12 )

Igen, bizonyos szakkifejezesek szo szerint forditva meglehetosen mulatsagos (es felrertheto) eredmenyt adnak. En is az angol eredetire szavazok.

ASK Me No Questions, I'll Tell You No Lies

( LGee | 2007. 02. 20., k – 09:19 )

Ezek a kifejezesek kicsit a windows-t idezik (halommemoria, gyermekobjektum a kedvenceim kozul).

Javaslom, hogy vasarlas elott legkozelebb olvass bele a konyvbe, ha teheted.

Nekem a nagy kedvencem valami Linux howto volt, mar nem emlekszem a cimere, de valamelyik magyar gyujtooldalon volt fellelheto. Scannelve/OCR-ezve volt ugy, hogy semmifele ellenorzest nem vegeztek rajta, ellenben valoszinuleg raengedtek egy helyesiras-ellenorzot. Ennek eredmenyekeppen pl. a 'sed' az osszes helyen 'séd'-kent szerepelt ;-))) es hadd ne mondjam, mit muvelt az idezett parancsok korul a nem alfanumerikus karakterekkel...

Nyithatnal egy forumtemat a konyveknek...

ps. Az osszes nemzetnev kisbetus: magyar, angol, torok, salamon-szigeteki.

( zati | 2007. 02. 20., k – 09:49 )

Nemrég találkoztam egy (magyar oprendszeres) könyvvel, amelyikben a leggyakoribb kifejezés a B/K volt. Elég sokáig tartott, míg rájöttem, hogy ez I/O-t jelent :)
Más: fizikakönyv 'stylist' (olyan ember, aki segít kicsit olvashatóbbá tenni a szöveget, vagy mi; nem tudom pontosan) kicserélgette az egész könyvben az 'és' és 'vagy' kifejezéseket, mert hogy szerinte köztük csak árnyalatnyi a különbség és csak annyi a jelentőségük, hogy 'keményen' vagy 'kevésbé keményen' fejezzünk ki egy összefüggést :D
__________
0x2A

( bird v | 2007. 02. 20., k – 10:32 )

Fenébe már az ilyen elvetemült rohadásokkal.
Még a nem hivatalosan fordító fordítók csinálnak gány munkát!
Egyszerűen szánalmas, hogy mit meg nem engednek maguknak ezek a barmok.
A számtechet nem lehet csak magyarul tanulni, kellenek a szakszavak is rendesen. Aki meg olyan dolgokért izzad, hogy a parent process az nem "gyermekobjektum" és a Koppenhágát Kappanhágónak mondja, az kösse fel magát. Bleh.

Windowséknak egyszerűbb volt létrehozni a "gyermekojjektum" nevű szörnyűséget, minthogy öt kilóméteres lábjegyzetet írniuk a szöveg alá.
---
Powered by Áram

( E-Medve v | 2007. 02. 20., k – 11:20 )

A legtutibb akkoris a kedvenc számtech boltom webáruházában: DHCP váltó
(Ez volt az egyik D-Link routerhez írva.)