Szoftverhiba az űrben

Úgy néz ki, novemberben a Mars Global Surveyor elvesztését egy szoftverhiba okozta. A hibás kód egy júniusi frissítéssel került a műholdra.

Ha még emlékeztek, 1996-ban az ESA került hasonlóan kínos helyzetbe, mikor egy Ariane rakétájuk a start után 40 másodperccel bekapcsolta az önmegsemmisítőt, és felrobbant - természetesen a hasznos teherrel együtt. A hibát akkor egy el nem kapott kivétel okozta:

The exception was due to a floating-point error: a conversion from a 64-bit integer to a 16-bit signed integer, which should only have been applied to a number less than 2^15, was erroneously applied to a greater number, representing the "horizontal bias" of the flight. There was no explicit exception handler to catch the exception, so it followed the usual fate of uncaught exceptions and crashed the entire software, hence the on-board computers, hence the mission.

Mindig is érdekelt, mennyire más olyan eszközöket programozni, amelyekhez hiba esetén gyakorlatilag lehetetlen hozzáférni, hogy korrigáljunk - komoly kihívás, az biztos.

( zeller | 2007. 01. 11., cs – 18:48 )

Hibakezelési sztori...

Adatfeltöltés, a feltöltött adatok röptében tisztítása és bedolgozásra előkészítése a feladat. A bejövő adatok az esetek jelentős részében javításra, tisztogatásra szorulnak, mert ahány adatforrás annyiféle nyilvántartó rendszer (címadatokról van szó), a legtöbb még közterülettörzset sem használ (azaz bármi lehet a közterület neve/tipusa...). A feldolgozóprogram hosszú hónapokig problémamentesen üzemelt, tette a dolgát: szórta ki a szemetet, és tolta tovább a rendbeszedett adatokat. Egyik nap viszont elhasalt. Az ok: A "nincs semmi hiba" ága nem volt megírva...

hát ez jó sztori volt.

jópár éve gondolom már azt, hogy a mai feladatokra a mostani prog nyelvek már nem igazán alkalmasak. Teljesen más szemlélet kell.. valahogy kizárni a hibalehetőségeket.

Régebben utáltam a matekot, azt gondoltam h mint programozó semmi szükségem rá. De megváltozott a véleményem. Valahogy be kellene vonni a matekot hogy a program helyességet be lehessen bizonyítani.

( persicsb | 2007. 01. 11., cs – 20:23 )

Voltak ennel viccesebb dolgok is az urkutatasban. Szovjet Venusz-program: Venera 14 szonda: az egyik erzekelojere raesett egy felette lev kamera vedosapkaja...Megmerte hat azt, a feladat helyett. Venera 8-9 (lehet h kesobb) tartalmazott egy olyan tervezesi hibat, hogy a kamerak vedosapkai nem jottek le, mert a Venuszon nagyobb a nyomas...

lehet. de legalább a Venerák nem füstöltek el úgy, mint az első jenki szondák;) Najó, legalábbis volt, amelyik nem tette:)
_________________________________________
Valódi paraszt vagyok. Csak előre tudok lépni, nem azt ütöm le, aki velem szembenáll, és ha nincs tovább, megváltozom.

A NASA egyik szondaja csapodott be valahova, mert elfelejtettek merfoldrol kilometerre valtani egy parametert.
ezek utan a NASA belso szabalyai megkoveteltek az SI-t minden reszletszamitasnal is.
elotte az amerikai tudosok hasznalhattak a sajat elbaszott Imperial mertekgeysegeiket.

hmmm, folytassuk? mi a helyzet mondjuk a Cassini-Huygens álompárossal? Az előbbi azért sem tudott minden adatot megkapni az utóbbitól, mert NASA-nál nem vették figyelembe a Doppler-effektust a frekvenciatartomány meghatározásakor
_________________________________________
Valódi paraszt vagyok. Csak előre tudok lépni, nem azt ütöm le, aki velem szembenáll, és ha nincs tovább, megváltozom.

( fdavid | 2007. 01. 12., p – 15:34 )

Ha nem tevedek ez az eset a revalidalas elhagyasanak iskolapeldaja.

Ugy tudom, hogy a problema abbol adodott, hogy egy korabbi Ariane tipus vezerlokodjabol emeltek at reszeket, ami mellesleg certifikalt kod volt, ezert bizonyosak voltak benne, hogy itt is jol fog mukodni.

A gond csak az volt, hogy a korabbi Ariane tipus nem tudott olyan sebesseget elerni, mit az uj Ariane, szoval a tulcsordulas ott nem volt lehetseges, itt meg igen...