Vágási Feri és a mikroszoftkilencvenöt

Fun

http://youtube.com/watch?v=w2pzlX05XHQ

bocs, ha már volt

  • 4361 megtekintés

( bastya_elvtars | 2006. 11. 09., cs – 22:07 )

Volt már, de ez nagyon jó. :-D
--
Gentoo motto: It's worth spending eight hours trying to make something load 20ns faster.

"Van helyette karatéjosfilm, amiben lehányják egymást..."
ezt fejtsd ki:)
mikor? hol? melyik csatornan? :)
bar a kombolyos filmeket jobban szeretem.
a hanyas audio elmenye nem haladja meg a gellert kapott 9mm-eset :)

---
"... nem zsaru vagyok, hanem a rendorfonok."

Szerény matematikai emlékezetem szerint a lehetetlen esemény és a nulla valószínûségû esemény nem ugyanaz. A lehetetlen esemény valószínûsége valóban nulla, a biztos esemény valószínûsége pedig 1, de az, hogy valaminek a valószínûsége 0 (1), nem jelenti azt, hogy az lehetetlen (biztos) esemény. Javítsatok ki, ha rosszul emlékszem.
----------
Were antimatter present, its detection would be quite simple and straightforward. The most rudimentary detector suffices: simply place it down and wait. If the detector disappears, antimatter has been discovered - get out fast!

Panther egy jo pelda csak hogy felfogd:
Van egy fal(sik) es egy tokeletes gomb labdad ami nem is deformalodik(tehat ha erintkezik a fallal akkor az 1 ponton tortenik). Kijelolsz a falon egy pontot, es elkezded dobalni a falat a labdaval.
Na most mivel a falon vegtelen sok pont van(remelem ezt nem kell kifejtenem) 0 a valoszinusege annak hogy eltalald a pontot a labdaval. DE MEGESHET!!!!!!!!
Ha most ezt a dolgot meg bonyolitjuk annyival hogy a labdan is kijelolsz egy pontot es azt varod el hogy a labdan levo kijelolt pont "erintkezzen" a falon levo kijelolt ponttal azt mondanad ra hogy meg kisebb a valoszinusege hogy osszejon, pedig nem, ugyenugy 0 lesz.

Barmi kerdesed lenne a peldaval kapcsolatban ne felj kerdezni.

Ez esetben az esély arra, hogy eltaláld: 0,1 végtelened. :) Az első feltétel alapján. A második alapján 0,1 kétvégtelened.

De tényleg, azt tudtátok, hogy végtelen*n=végtelen? Azaz akármekkora n bemeneti értéke, kimenete mindíg 1. (ok, nem valami matematikai nyelven mondtam)

Ps: nem leszídni, matekból gyenge vagyok és a valószínűségből is eddíg csak olyasmit tanultunk ami meg sem közelíti a végtelen lehetőséget... :)

Értelmetlen példa.

Végtelen számú pontod csak akkor lesz a falon, ha a pontok mérete 0.
Egy 0 méretű pontot viszont nem lehet eltalálni; egyszerűen nincs mérete, amit eltalálj.

Eltalálni csak véges méretű valamit lehet, azaz a példa csak akkor nyer értelmet, ha a pontok méretét csak közelíted a 0-hoz, és ezzel a számukat a végtelenhez. Ekkor a valószínűség 0-hoz közelít, de nem lesz nulla!

---
Mondjon le!

"Ez vezet a Laplace-féle klasszikus modellhez, ami szerint egy esemény valószínűségét megkaphatjuk úgy, hogy a jó esetek számát elosztjuk az összes esetek számával.
Ügyelnünk kell arra, hogy az "összes esetek száma" olyan eseteket tartalmazzon, melyek bekövetkezése egyformán valószínű, ezek az úgynevezett elemi események.

Kis gondolkodással arra a következtetésre juthatunk, hogy ebben a modellben a biztos esemény valószínűsége 1, a lehetetlen eseményé pedig 0."
itt
--
Gentoo motto: It's worth spending eight hours trying to make something load 20ns faster.

tanultatok ti egyaltalan valseg szamitast? Persze, igazabol en meg beallithatnek az altalanos iskolaba geo orara hogy mar elnezest de amit itt tanulnak az faszsag mivel Hilbert fele axioma rendszerben ez baromira nem igy mukodik.
akkor egy kerdes:
Mi a valoszinusege Kolmogorov fele valoszinusegi mezoben annak hogy egy Kolmogorov fele valoszinusegi mezon legel egy tehen?

Eredetileg ez a kérdés úgy hangzott (és úgy van értelme :-)), hogy "Megadható-e olyan K. féle valószínűségi mező, melyben annak a valószínűsége, hogy a K. féle valószínűségi mezőn legelnek tehenek, 1/3?"

Jó kis kérdés volt, sokan padlót fogtak tőle :-)

Ex-BGyTF?

Hasonló példát hallottam én is. Tegyük fel, hogy gondoltam egy tetszőleges számra. Mi a valsége, hogy egy másik illető kitalálja a számot? Mondjuk én a 3-ra gondoltam, de 1 és 2 között is végtelen sok szám, így ha a másik azokat sorolgatja, soha sem fogja kitalálni a számot... Szóval levolt vezetve, hogy a kitalálásra az esély nulla. De ha az illető azt mondja, hogy 3 ? Akkor kitalálta a számot. Tehát attól, hogy valamire az esély nulla, az még nem jelenti azt, hogy az adott dolog lehetetlen.

Ha rossz a példa, légyszi írjátok meg miért, mert érdekel!

Ráadásul az [1,2] végtelen halmaz nem is akármilyen számosságú, hanem ún. kontinuum-számosságú. Ez a végtelen minőségileg különbözik a természetes számok számosságától (bár azok is végtelen sokan vannak). Az [1,3] intervallumban ráadásul ugyanannyi szám van, mint az [1,2] intervallumban, sőt, mint a ]-végtelen, +végtelen[ intervallumban. Georg Cantor bele is őrült. Ha jól tudom, még ma sem tisztázott, hogy a természetes számok számossága és a kontinuum-számosság között van-e még más számosság. (Bár erre nem mernék mérget venni, mert az utóbbi időben több híres sejtést, pl. nagy Fermat-tétel, megoldották.)
----------
Were antimatter present, its detection would be quite simple and straightforward. The most rudimentary detector suffices: simply place it down and wait. If the detector disappears, antimatter has been discovered - get out fast!

Ha indul, jovore vedd fel a matematkai logikat, ha erdekel, gyere be szerdan orara, Godel nemteljessegi tetelenek a bizonyitasaba kezdunk bele :D

Update: antiemes is hallgatja most a targyat. Szerdan volt is oran,meg en is. Es a legszebb az egeszben, hogy emlekszem ra most mar. Rajottem, az uzenetem Galadh Erebnek szolt volna :D

Ezt hivjak kontinuum-hipotezisnek(CH). Kurt Godel, a matematikai logika legnagyobb tudoja bebizonyitotta, hogy az altalunk hasznalt axiomarendszerben (Zermelo-Frankel(ZF) axiomarendszer es a kivalasztasi (choice) axioma(AC), az az allitas, hogy van ilyen szamossagu halmaz, nem cafolhato, ha a ZFC axiomarendszer konzisztens, azaz ha ellentmondast nem tartalmaz. Cohen 1960-ban belatta, az o altala kitalalt forszolasi technikaval, hogy a ZFC-ben a CH nem igazolhato. Igy tudjuk, hogy a ZFC-tol a CH fuggetlen allitas. Azaz, lehet akotni olyan axiomarendszert, hogy az alapaxiomak: ZFC u CH, meg olyat is hogy ZFC u NOT(CH), es nem lenne egyik esetben sem gond, a jelenleg ervenyes tetelek nem kerulnenek egymassal ellentmondasba.

Köszi! Én is éppen elővakartam a majd' 20 évvel ezelőtti jegyzeteimet, s rájöttem, hogy ezt pontosan így tanultam én is (Komjáth P.). Csak már kicsit régen volt, s ennek a területnek azóta nem vagyok túl aktív használója.
----------
Were antimatter present, its detection would be quite simple and straightforward. The most rudimentary detector suffices: simply place it down and wait. If the detector disappears, antimatter has been discovered - get out fast!

A Vágási Feritől elég messze eljutottunk ... Bocs, de a Filmmúzeumon most megy a Monty Python, kiszállok. Jó éjt!
----------
Were antimatter present, its detection would be quite simple and straightforward. The most rudimentary detector suffices: simply place it down and wait. If the detector disappears, antimatter has been discovered - get out fast!

Egyik legjobb konyv, kb 6-7 eve olvastam.

Igen, vegulis mondhato, hogy Andrew Wiles bizonyitotta be a sejtest, azonban egyet tudni kell: nem kozvetlenul. bebizonyitott egy olyan, teljesen mas matematikai sejtest, amibol kovetkezik a Fermat-tetel.
Az, hogy a ket sejtes, a Taniyama-Shimura sejtes es a Fermat-sejtes kozott ilyen osszefugges van, Ken Ribet bizonyitotta be.

De ha "közvetlenül" bizonyította volna, a sejtés akkor is Fermat nevéhez fűződik, s nem is hiszem, hogy ezen változtatni terveznek. Már csak azért sem, mert ha megkérdezel embereket, hogy mi az a nagy Fermat-sejtés (most már tétel), akkor azért elég sokan fogják tudni, míg ha Wiles-tételt kérdeznél, az eredmény biztos rosszabb lenne. Természetesen le a kalappal Wiles teljesítménye előtt. A bizonyítást megértők száma azonban valószínleg igen csak korlátos lehet ... Lehet egyébként, hogy a Fermat-tétel jelentősége inkább abban áll, hogy a bizonyítására tett kísérletek egy csomó új matematikai területet alapoztak meg és fejlesztettek. Fermat valószínűleg nem Wiles bizonyítását skiccelte volna a margóra, hiszen például elliptikus görbékről akkor még nem nagyon hallhatott ...
----------
Were antimatter present, its detection would be quite simple and straightforward. The most rudimentary detector suffices: simply place it down and wait. If the detector disappears, antimatter has been discovered - get out fast!

A probléma többszáz éves karrierjét alapul véve Fermat minden bizonnyal tévedett az õ "megoldását" illetõen.
----------
Were antimatter present, its detection would be quite simple and straightforward. The most rudimentary detector suffices: simply place it down and wait. If the detector disappears, antimatter has been discovered - get out fast!

Igy van. A legnagyobb problema ott szokott lenni azokban az ervelesekben, ami ilyen, hogy a tetel es a definicio jellege: "Ha A, akkor B". Ez annyit jelent, hogy az az allitas hogy "Ha nem A, akkor nem B", hamis. Akkor lenne igaz, ha az "Ha A, akkor es csak akkor B." allitas igaz lenne, de nem ezt mondtuk.

A fenti par poszt abbol indul ki, hogy A=lehetetlen esemeny, B=0 a valoszinusege es az az allitas, hogy "Ha A, akkor B." Nem pedig az, hogy "Ha A, pontosan akkor B".

Azaz a valoszinusegszamitasban igaz az, hogy a lehetetlen esemeny valoszinusege 0, de nem csak a lehetetlen esemeny valoszinusege 0. Ennyire egyszeru ez az egesz.

Itt nem a valszamhoz kell erteni, hogy ezt megertsuk, hanem a formalis logikahoz.