Nyílt forrású Java: a Sun helyesbít

Java

A Sun helyesbített azon az értesülésen, miszerint a Sun hónapokra van a nyílt forrású Java kiadásától. Simon Phipps, a Sun nyílt forrású szoftverekkel foglalkozó vezető tisztviselője azt nyilatkozta, hogy félremagyarázták azt a megjegyzését, amelyet a Londonban tartott Open Source Business Conference (OSBC) rendezvényen tett a héten.

Források szerint a rendezvényen Phipps egy érdeklődő kérdésére azt válaszolta, hogy a "nyílt forrású" Java inkább hónapokra, mint évekre van. Na de mennyi hónapra? Phipps szerint két számjegyű hónapokra, és nem szeptemberben (a "két számjegyű hónapokra" az nem egyenlő a "hónapokra" kijelentéssel?). Egy biztos, a nyílt forrású Java jön. A Sun dolgozik rajta. Az is biztosnak látszik (legalábbis a Sun azt mondja), hogy nem kell rá öt évet várni, mint az OpenSolaris-ra.

Bővebben itt.

( snq- | 2006. 07. 02., v – 14:30 )

mindig szomorú látni egy korábban szebb napokat megélt cég szánalmas haláltusáját
(btw ha Phipps úr megtanulna érthetően beszélni a vállalat céljairól, akkor nem lehetne félremagyarázni a szavait, persze ehhez (érthető) célokra lenne szükség)

mármint odáig, ahol most van a Sun? Egyértelműen az, hogy az x86 architektúra átvette a vezetést a munkaállomás és szerver kategóriában. Ezzel a nagyteljesítményű RISK + UNIX rendszereknek nagyon leszükült a piaca (DEC/Alpha, HP/PA-RISC, SUN/UltraSparc, IBM-Motorola-Apple/PowerPC, SGI-MIPS/MIPS). Ezek közül tudtommal az Alpha-t megölték, a MIPS alig él, a PA-RISC még valahogy megvan, az UltraSparc is valahogy megvan (a T1 "Niagara" egyes felhasználásokban tarol, de az Intel Core architektúrája biztos megnehezíti majd a dolgukat). A Sun csak annyi hibát követett el, hogy későn vette komolyan, hogy vége a RISC-ek aranykorának.

"még van"

Igen. Még. Másfél évig vehetsz. A HP kiadta az utolsó PA-RISC processzorait tavaly júniusban, 2008-ban megszűnik az árusítása is. Ha így nézzük akkor még él. Ha meg nem úgy nézzük, akkor a roadmap-en már felírták a keresztre az elhalálozás dátumát. A fejlesztés szempontjából teljesen halott.

"A HP-UX-ben meg komoly fejlesztéseket akarnak még megvalósítani."

Nem tudom, hogy jön ez most ide? A HP-UX-ben komoly PA-RISC-kel kapcsolatos fejlesztéseket akar megvalósítani?

--
trey @ gépház

A SUN a T1 niagarával és az Intel coreal az két teljesen különböző ligában játszanak. Hogy a nyílt forrású fejlesztés rendszere mennyira fog működni a T1 niagaránál, majd meglátjuk. De ez a jelenlegi T1et nem érinti. Annak sokáig lesz piaca. Józsika intel core processzoros szerverei mellett még azért maradt hely magasabb piaci szegmensekben :))
Egyébként nem jelenteném ki, hogy vége lenne a RISCek aranykorának. Először is az AMD eléggé sikeres az Athlon Opteron processzoraival, azok pedig RISC86 maggal rendelkeznek. Jó lehet mondani azok x86 ill. amd64 cpuk az utasításkészletük miatt, de az érdemi munkát mégiscsak egy RISC architektúrájú mag végzi bennük.

Az IBM is igen sikeres a Power, PowerPC processzoraival, és a Cell még meg sem jelent. Igazán azok jártak rosszul akik beszopták a nagy itanium hypeot, lásd SGI és leálltak a saját, jobb sorsra érdemes architektúráikkal. Az itanium csak az Intel eltökéltsége miatt nem lett teljes bukás. Akik maradtak RISCjeikkel, mint a Power és az UltraSparc is nyertek, főleg azok kárára leálltak a saját fejlesztéseikkel.
Más. A kézigépeknél de facto standtardnak számít a szintén risc ARM architektúra, eddig nem más mint az intel gyártotta legnagyobb darabszámmal. A sikeres PSPben pedig MIPS R4000 van, ami szintén risc.
Igencsak elterjedt az a RISC a mai világban is.

opteron nem risc!
RISC ismérvei:
- csökkentett utasításkészlet (Reduced Instruction Set (Computer))
- sok regiszter (általában minimum 32 egész és min 32 IEEE754)
- azonos hosszúságú utasítások, melyek néhány utasításcsoportba sorolhatók és ennek megfelelően néhány fix elrendezés van az utasítás bitcsoportjaiban is.
- a memóriát csak a load/store utasítások érhetik el. Minden más utasítás csak a regisztereken dolgozhat (méghozzá két forrás és egy célregiszter megadásával)
- stb.

Az opteronban mégcsak hasonlót sem látok, mert az egy x86 utasításkészletű CISC processzor!

Szerintem inkább azt keverted be ide, hogy az opteron belül a saját risc magjára fordítja le az x86 utasításokat. De ettől még cisc marad!

A különbség ott jön elő, hogy a kollégám 2db 200 MHz-es UltraSparc II-es prociján gyorsabban fut a solaris, mint a 2800 MHz-es Celeron-on. Oldalakon keresztül írhatnám az architekturális okoit ennek.

Nem tudom ezen mit kéne annyira bizonygatnom... Van két gép: egy szokásos asztali intel piv celeron 2800 és egy kétprocis ultrasparc II. A használatuk során a régi ultrasparc hozza azt a teljesítményt, amit a celeron is, de alkalmazástól függően még le is körözi!

Sebességkülönbségek okai:
- celeron: híresen lassú intel memóriaelérés, ultrasparc: processzoronként beágyazott memóriavezérlő (ami ugye az opteronnak is nagy fegyvere)
- celeron: híresen vacak x86 utasításkészlet, az ultrasparc esetében egy sokkal hatékonyabb risc utasításkészlet
- és így tovább sorolhatnám.

Ha a weben nézel néhány összehasonlító tesztet ultrasparc és xeon között, akkor látni fogod, hogy az ultrasparc 1100 MHz-en megcsinálja azt, amit a xeon 3200-on (ennyire még az AMD se tudok órajelben lemenni ehhez a teljesítményhez, de az itanium igen. Itt egyszerűen már az utasításkészletbeli különbségről van szó). A celeron meg ráadásul még jóval lassabb mint a xeon, ez köszönhető annak, hogy az intel szándékosan butítja (lassítja) le a celeronokat.

De fejezzük be a témát (vagy folytassuk máshol), mert a java-hoz és a sun-hoz sincs már sok köze!

Láttam már jópár USII-es gépet (1-6 processzorig), de valahogy nem tapasztaltam azt az erőt, amit te emlegetsz. Elképzelhetőnek tartom, hogy bizonyos esetekben jobban teljesítsen, mint egy mai Intel processzor, de általános felhasználásban (pld. bármilyen internetes kiszolgálás) ez nem érvényesül.

Benchmark: 1,1 GHz-es USII nincs, az már USIII, vagy (két magos) USIV kell, hogy legyen. Milyen benchmarkok is ezek?

>Szerintem inkább azt keverted be ide, hogy az opteron belül a saját risc magjára fordítja le az x86 utasításokat. De ettől még cisc marad!

Szerintem én is ezt írtam: ...Athlon Opteron processzoraival, azok pedig RISC86 maggal rendelkeznek. Jó lehet mondani azok x86 ill. amd64 cpuk az utasításkészletük miatt, de az érdemi munkát mégiscsak egy RISC architektúrájú mag végzi bennük...
De a lényeg, hogy a Risc egyáltalán nem halott, vagy legalábbis messze nincs vége az aranykorának, mint ahogy azt eredetileg írtad. Ezt vegül gondolom te is belátod.
Attól hogy az Opteronok és Athlonok csak a coreban riscek, én még tiszteletbeli risc procinak tartom őket :))) Egy assembly programozót persze ez még nem boldogít.

Ezzel csak az a gond, hogy nem lehet rá olyan hatékony kódot írni, mintha risc lenne az utasításkészlete is.
Szerintem a risc-nek a számítástechnika fő csapásvonalában vége van: desktop felhasználásból már teljesen kiszorultak (már az apple is x86-ra váltott), pda-kból majd csak ezután kezdenek el kiszorulni, amikor az intel megjelenik a pda-kba szánt x86-os procikkal.
Persze tisztában vagyok vele, hogy ettől függetlenül nagyon sok helyen risc-et használnak. Szinte mindenütt, ahol speciálisan a rendszerre írt programokat fognak használni (pl. mindenféle készülékek belseje: nyomtató, fax, hálózati berendezések, szórakoztató elektronika (játékgépek is, pl. playstation), műszerek, stb.)
Igazából az előző hozzászólásomat előbb írtam, minthogy végolvastam volna a tiédet.
RISC és assembly: egy assembly programozó a risc-től sírva fakadna, mire tényleg optimális kódot írna. A risc-ek utasításkészlete gépesített optimalizálásra vannak optimalizálva.

Az Itanium egy nagyon jó architektúra, megoldották benne azokat a dolgokat, ami a risc-nek határt szab: párhuzamosított végrehajtás. Az itanium utasításkészlet szintjén megoldotta azt, hogy nem a procinak kell a függőségekkel vacakolnia, hanem a fordítóprogramnak.
Amúgy az itanium alapvetően a risc továbbgondolásán alapuló vliw (Very Long Instruction Word) processzor, amiben az intel fejlesztőinek sikerült megoldást találniuk a vliw gyengeségeire is.

Az itanium azért nem terjedt el, mert jogi gondok miatt (szabadalomsértési perek) elhúzodott a piacra lépése, jelenleg is kevés szoftvergyártó támogatja, így kevés szoftver van rá és végül az áttörő piaci siker elmaradása miatt az intel sem favorizálja annyira.
De ismétlem, a piaci siker nem azért maradt el, mert rossz processzor lenne!