10% felett a desktop Linux részesedése?

Közösségi kerekasztal

A minap a testvérlap tartott szokásos trolletetést Linux Krisztusi korával kontextusban, jelentsen ez bármit is. 

Kicsit utánanézve a statisztikáknak érdekes összefüggést lehet találni. Az a bizonyonos "unknown" os kategória évek óta együtt mozog a desktop Linuxszal. 2021 átlagában például nagyjából 2x annyi unknown os volt mint Linux. Jelenleg 7.14% az unknown részesedés és 4.45% a desktop Linux. Ez a nagyjából másfél, kétszeres körüli arány éves átlagban állandónak látszik a korábbi évek adatai alapján is. Világszinten és regionális szinten is. Kevés eltérő régió van, például India ahol egyébként 16% feletti részesedésével második helyen áll a Desktop Linux. Hosszútávú trendeket figyelve ott is elmondható, hogy együtt mozog a Linux és unknown rendszerek részesedése. 

Ezen statisztikai adatok tükrében okkal feltételezhető, hogy az unknown rendszerek is különböző be nem azonosított desktop Linux rendszereket takarnak, illetve nagy része Linux. Ezzel együtt pedig a desktop Linux + ChromeOS, ami szintén Linux + unknown részesedése már 10% felett jár világviszonylatban. 

  • 1584 megtekintés

Klasszikus troll gumicsont! Valójában már évek óta lejött. 
Régóta napi többször annyi Android eszközt adnak el mint Windows PC-t. Egyre több az olyan user, aki SOHA nem használ PC-t. Bőven kielégíti napi igényeit a mobil (AndroidLinux vagy iOS), tablet (AndroidLinux vagy iPadOS), okostévé (Android, Tizen, webOS mind Linux), esetleg TvBox (AndroidLinux vagy tvOS) 

Közben kézi konzolként bejött a StreamDeck, hivatalos Chromebookok mellé a ChromeOS Flex és FydeOS. 

Az emberek a lábukkal szavaznak, azaz itt az ujjaikkal. Kár tagadni a valóságot, hogy ma már nagyobb usertömeg fogyasztja ugyanazt a tartalmat mobilképernyőről mint hagyományos egeres és billentyűs desktopról. Nekem sem kényelmes alternatíva a mobil képernyő mérete miatt (DeX egyébként már igen 14" felett). De ha tömegnek az, akkor el kell fogadni. 

Van metszethalmaz is olyanokból, akik hetente egyszer, kétszer még bekapcsolják a régi notebookjukat, amit soha sem terveznek lecserélni. Mellette megújuló ciklusok szerint veszik évente, kétévente a mobilokat. Ők már Android vagy iPhone userek, és ha a Win11 beveri az utolsó szöget a régi notebookjuk koporsójába teljesen mobil userek lesznek. 

Ahogy a 2000-es években az Apple át tudta konvertálni iPod, később iPhone userei egyre nagyobb részét a döcögősebben növekvő Macintoshokra, úgy várható hasonló folyamat Linux világban is. 

Na ja, amikor már kezd kikopni a Desktop felhasználás :D

Csak annyi történik, hogy ott a mobil, a tablet meg az okostévé, a maradék szaki, aki asztali gépet használna meg egyre kevésbé akar szívni Windows-zal.

Színes vászon, színes vászon, fúj!

Kérem a Fiátot..

Ebben nagy igazságod vagyon. Nagyon sok átlag embernek már csak mobilja, tablete van, YouTube-ot is elnézik egy okostévén. Gaming oldalról meg a játékkonzolok is szorongatják, így senki földje, inkább csak IT-sek meg cégek használják továbbra is. Esetleg diákok, hallgatók tanuláshoz.

Ami nem lenne baj, de a mobilokon, tableteken meg iOS, Android fut, ami ugyanolyan szutyok rendszer, mint a Windows, talán még kicsit szarabb is.

Tényleg nem értettem soha, hogy miért nem népszerűbb a Linux, miért nem nőtt gyorsabban a részesedése. Nekem már a 90-es években is tetszett, de akkor még ócska volt hozzá a gépem, meg kevés helyem volt a HDD-imen. Aztán meg sokáig azért nem álltam át, mert nem voltam hozzá elég érett, meg ragaszkodtam a Windowson használt programokhoz, játékokhoz. Egy hosszabb, több éves folyamat volt, mire fokozatosan minden alkalmazást még Windowson lecseréltem multiplatformos FOSS alternatívára, és utána ment csak a váltás.

Valahogy mindig is morbidnak tűnt, hogy szerveren, szuperszámítógépeken, beágyazott eszközökön, mobilokon (az Android alatt is Linux kernel van) hódított, de a desktopon sose tudott fogást találni.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A kompatibilitás témához kiegészítésként, ma már virtualizációval 100% a desktop Linux kompatibilitása és nemcsak játékoknál. A játékoknál ugyan már egyre kevésbé kell a GPU passthrough és virtualizáció, mert úgyis megy már minden Protonnal, de olyan "kötelező" appoknál mint a trollisták dobogós helyén szereplő Photoshop jól jön. Linuxhoston virtualizált Windows sokkal jobb és biztonságosabb megoldás mint a Windowsba oltott Linux a'la WSL2. 

A Photoshopban egyébként több vicc is van.
1) Mindenkinek szüksége van rá a saját bevallása szerint, akkor is, ha nincs. Tényleg olyan emberek igénylik, akik nem is tudják használni, mert nincs meg hozzá a tudásuk.
2) A Photoshop-ot már régóta a Creative Cloud felhős, webes, bérlős szisztémába száműzte az Adobe, és mint webes alkalmazás már nyugodtan, lényegében 0 munkával portolható lenne Linuxra is. Ami miatt ezt nem teszik, az teljesen szándékos. Le vannak szerződve a MS-tal, hogy a PS meg a többi Adobe Creative program csak Windows és MacOS exkluzív húzóalkalmazás, így segíti az eladásokat.

A WSL2-őt én se szeretem, de mégis jó dolognak tartom. Beetető drog a Linux világába, sok fejlesztő már Windows alatt rászokik vele a linuxos fejlesztőeszközökre, így később simább nekik az áttérés Linuxra.

Valahogy ez a Satnya Nutellát sose értettem. Ez most ilyen sötét ember, vagy szándékosan zülleszti, szabotálja a Windowst, hogy irgalmat mutasson a felhasználók felé?

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Akkor nézz meg egy új verziót, és szakértsd azt meg. Utoljára a CS korszakban volt a PS natív alkalmazás, onnantól kezdve felhős bérlésű lett, teljesen mindegy hogy definiáljuk a webességet. Emiatt ma már nem lenne nagy szám portolni. Egyszerűen szándékosan nem teszik, hogy húzó alkalmazás legyen a fizetős „prémium” OS-ekre, mert ha más nem, azért venni fogják az emberek, egyfajta termékkapcsolásként.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Figyu, ne játszd légyszi a hülyét. Szerinted egy felhős alkalmazás miben van írva? Lehet nálatok a Morgan Stanley-nél Visual Basic-ben írják, de mindenhol máshol web az alapja.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Satya nem hülye, szerintem elég hamar rájött(ek), hogy ha az internet, a mobilok és aztán a felhő alatt 75-85% mértékben (saját légből kapott becslés) linux ketyeg, akkor valamit ki kell találni hogy hogy lehet barátságosabbnak mutatkozni azzal a világgal és kénytelenek "utánaszaladni" a változásoknak annyira hogy a mérlegen többet hozzon mint amennyit visz. :)

Nem tudom eldönteni, hogy ilyen hülye vagy ennyire zseniális. Mindenesetre szabotálja a Windows dominanciáját, nem tudom, hogy ez mennyire tudatos. Nem kizárt, hogy szívességet tesz vele az emberiségnek.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Mivel manapság mindennek kell futnia mobilon is, a legtöbb felhasználói program felhő és web alapú lett. Egyrészt, hogy ne kelljen minden platformra megírni, másrészt mert a felhasználó adatai aranyat érnek, harmadrész mert havi díjat szedni jobb üzlet, mint egyszer eladni valamit.

Kit érdekel milyen OS fut a gépen, ha a bevétel a felhős előfizetésekből jön? Ott van példának a ChromeOs, ami linux + böngésző már most is. Az MS nehezebben vált, mert nagy a legacy user-base, és mert üzletileg érdemes kivárni amíg a bevételek elenyésző hányada lesz a Windows. De idővel szerintem ők is Linux alapra váltanak, de addigra semmi jelentősége sem lesz annak milyen OS fut a gépeden.

A statcounter trendeken nagyon szépen tapintható. Minden platformra vetítve 2013-ban a Windows 75%-on volt, az Android 6%-on, szépen fokozatosan eljutottunk mára oda, hogy Android 45%, Windows 26%-on. Bő egy évtized alatt harmadolódott a részesedésük, az rettenet durva.

Ha csak a desktopot nézzük, ott is látványosan süllyedtek. 2009-ben a Windows desktop részesedése 95% volt, 2015-re 88%, mára már csak 72%-on vannak (voltak már 2023-ban 69%-on is). Ennek a legnagyobb nyertese a MacOS, aztán a ChromeOS, de a Linux is szépen feljött, 2009-ben 0,64%-on volt, ma meg 4,45%.

Ami zavar a statcounteren, hogy 7-10% körül mozog desktopon, az az Unknown, amiről senki nem tudja mi a rák. Linux? Speciális androidos eszközök (okostévé, stb.)?

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( hunluki | 2024. 08. 28., sze – 12:58 )

Jöjjön csak szépen, kezdenek rátalálni az emberek hála a microsoftnak. Indokolatlan gépigény + recall + kötelező account (és még itt sorolhatnám egy darabig az ms remek ötleteit) egyre több ember szemét csípik.

Várj, a Recall-ban az a vicc, hogy már FOSS változata is van, LibreRecall. Épp ma láttam a redditen, nem is bírtam ki röhögés nélkül. Csak hogy a linuxosok se maradjanak ki a jóból. Már csak telemetria, Onedrive integráció meg natív MS Office, Cortana, Batch értelmező kéne, hogy utolérje a Linux a Windowst hülyeségek tekintetében is.

Ma már rengetek MS-os technológia támogatott Linuxon, meglepően sok, MS-SQL, .NET core (de épp most szállt be a MS a Wine Mono projektbe is), Powershell (bár Windows specifikus hívások hiányoznak belőle), Skype, Zoom, Teams, Edge, VSCode (ami nem Visual Studio ugyan, de népszerű). Nem a MS implementálta, de NTFS user space driver (NTFS-3G), kerneldriver (Paragon-féle NTFS3), újabb kernelben NTSYNC, Samba, Gambas (Visual Basic klón), a webes MS Office is már félig tető alá hozta a váltást. Ügyes hobbista már a desktop vízjelet is implementálta Linuxra, LibreRecall, de még az MS fontok is elérhetők Linuxra, mscorefonts, MS Cascadia Code.

Ráadásul a másik oldalól is nyomja a MS a Linuxot, WSL, WSL2, van saját disztrójuk is, ami nemrég lett Mariner Linuxról átnevezve Azure Linuxra. Már ők alkalmazzák Poetteringet is, így befolyásolják a systemd fejlesztését, illetve a kernelbe is bedolgoznak, pont most volt egy hír, a Phoronixon, hogy a MS-os Rust-fejlesztő visszalépett a kernelfejlesztéstől, mert valaki beszólogatott neki. A MS évek óta platinum tagja a Linux Foundation-nek is. Fura egy világot élünk.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( strogg v | 2024. 08. 28., sze – 13:33 )

Szerkesztve: 2024. 08. 28., sze – 13:34

Hááát nem tudom. Én személy szerint úgy látom, hogy a "desktop" mint definició már  nem feltétlen azt jelenti mint annó amikor kitalálták. Mert szerintem a Desktop cimke alatt régen főleg de ma is sokan a sima laptop/asztali gép -et értik amit a szomszéd pistike, anyukám meg gizike használ. PEdig ez már nem feltétlen pontos, nagyon sok "gizikét" ismerek akinek sok éve nincs is asztali/laptop gépe maximum a céges, így lehet már tényleg érdemes ide venni a tableteket is legalább. (ha korunk okostelefonjait nem is) És ha így nézem már elég sok éve "linux desktop éve" van, és még ez sem lehet pontos, mert az android történetesen linux kernelt használ, de ez csak technikai részlet, egy komponens csak nem oszt vagy szoroz milyen kernel van az android alatt. Lehetne bsd fork, vagy akármi. A lőtéri kutyát nem érdekelné az sem, ha egy windows phone kernel felett menne az android. Én szerintem a linux a klasszikus értelemben vett laptop/asztali gép vonalon sose lesz fő desktop OS, de ezt 10 éve hangoztatom azóta nem ért velem egyet a legtöbb linuxos. És ezer oka van annak, hogy sose lesz desktop-OS. Ha már mindenképpen "győzelemre vágyik" egy linux rajongó az meg már k. régóta elégedett lehet, nagyjából majdnem mindenben linux dohog ami nem x86 laptop/workstation, tv-k,routetek,switch-ek, vezérlők, android kernele is az, stb... Ha úgy tetszik minden x86 windows mögött cirka 100 linuxos eszköz áll, a net elérés vagy szórakoztató elektronika láncában. Szóval a linux már nagyon régóta "letarolta a világot".  Persze ennek a p..s méregetésnek sok rételme nincsen, de aki győzelmi tényekre vágyik az megkaphatja :D 

-42-

Ezekkel részben egyetértek. Erről a jelenségről írtam én is.

Amivel nem értek egyet: "És ha így nézem már elég sok éve "linux desktop éve" van, és még ez sem lehet pontos, mert az android történetesen linux kernelt használ, de ez csak technikai részlet, egy komponens csak nem oszt vagy szoroz milyen kernel van az android alatt. Lehetne bsd fork, vagy akármi."
ugyanis volt BSD alapú mobil rendszer a big Bada boom, nem jött be. Illetve a Windows mobil problákozása nemcsak a csempék miatt bukott el, hanem az NT kernel miatt is. Akkoriban az összes mobilon értelmezhető chipen működött az Android. Még Rockchip mobilok is voltak Androiddal, az Intel is tolta egy darabig a mobilokat a gyártóknak ingyen osztogatott ingyenes Atom chipekkel. Mindegyikre volt Android és így olcsó Androidtól drágáig mindenfélét lehetett kapni. A Windows mobilok csak néhány, egyébként nem olcsó Qualcomm chipen tudtak működni. Így árban versenyképtelen volt az olcsó Androidokkal. Teljesítményben pedig az Android high-end modellekkel nem rúgott labdába a Windows. Már ott sem támogatott semmilyen SoC chipet. (Más témakör de lazán kapcsolódik: Még a iXsystems is Linuxra váltott FreeBSD-ről TrueNAS SCALE egy lábával, pedig ők nemcsak használták a FreeBSD-t de egyben fő támogatói is)
Szóval lehetne akármi a kernele, de okkal választják a Linux kernelt. Széles hardvertámogatás, legnagyobb köré épülő ökoszisztéma és a rendszert fejlesztő közösség miatt.

Ez nem mellékes tényező. A Linuxos szórakoztatóelektronikai eszközök tömege átcsap a régi PC desktop világba is. A desktop Linuxban érdekelt disztribúciók Android miatt erőltetik például a Wayland-et. Android irányból is egyre jobb megoldások készülnek a mobilba integrált deksop Linuxokra. A ChromeOS ma már tényleg megszabadult a Chromebook kötelező kötődéstől. Angolszászoknál sokkal szélesebb körben terjedt el mint például nálunk. Itt ha akarna valaki akkor is csak nehezen tudna Chromebookot venni. 
Asufutimaehaehfutbw-ban a közoktatás négyötöde Chromebookot használ. Ez egyébként nem jelenik meg a statisztikákban, mert csak iskolai anyagra használják. Ma már Magyarországon is könnyen elérhető ChromeOS Flex, vagy FydeOS formájában. Egyszerűbb használni mint egy Windowst. Önkarbantartó mint egy Android. De a klasszikus desktop Linuxokat is megtolja a folyamat. Például ChromeOS-be könnyen bekapcsolható a Debian integráció és biztosan vannak, lesznek userek akik egy idő után váltanak valamilyan Debian/Ubuntu alapú rendszer felé, mert már megismerték ChromeOS alól.
Az Android integráció is egyre többet nyom a latba mint a win32 kompatibilitás, amit egyébként épp a Microsoft tör meg az Arm erőltetésével. Elindulnak az x86 windows programok arm Windows11 alatt? Többnyire igen. De nem mind és itt már pont abban a kompatibilitás ligában játszik a arm win11 mint a Linux desktop wine/proton, illetve Android winlator megoldásaival. 

"kategóriájuk legolcsóbb készülékei voltak emlékeim szerint"

A FoxiMaxi rádió a leghallgatottabb rádió a 19 és 34 év közötti szőke rövidhajú, egyedülálló és kiskutyát tartó nők körében. :-)

"Kategóriájában" mindenki a legjobb, legnézettebb, legkelendőbb. Egyébként bőven voltak akkoriban olcsóbb Android mobilok. Mellette az Android felső-kategória kondenzcsíkjának csak integetni tudott a Windows mobil. Lényegesen kevesebb ram, elavult SoC jellemezte a Windows mobilokat, amikor kijöttek a big.LITTLE androidok, az NT kernel nem is támogatta. 
A Windows CE valóban az ARM szélesebb spektrumát támogatta. De ugyanakkor elavult rendszer volt, aminek annyi esélye sem volt az Android és iPhone mellett mint a Symbiannak. Maga a Microsoft kukázta a Win CE-t, de az NT kerneles utóddal sem jutott sokra. 

Sok hardveres platformot támogatott a WinCE az tény, bár annyit mint a Linux soha sem. Legalábbis nem hallottam Sparc vagy UltraSparc WinCE-ről. Vagy Alpha WinCE sem volt, bár NT éppen volt Alpha platformra. 

De nem ebben volt igazán gyenge a WinCE, a Linuxra jellemző robusztus alapok hiányoztak belőle. Hálózatkezelése nevetséges volt. Biztonsági oldalról is gyengén muzsikált. Nem véletlen, hogy Android előtt sem tudott a Symbian elé kerülni, router vagy nas rendszerként sem kellett, nagy szerver osként szóba sem jött. 

Lumia 620 hozta a legtöbb Windows mobilos eladást az alsó kategóriában mert olcsó volt. Talán még rá is fizetett a Microsoft csak vigyék. A Galaxy Ace2 pedig valószínűleg nyereséget hozott a Samsungnak, miközben jól mentek a SGS drága androidok is. 

Az MS felmérte a piacot - a sparc (főleg az ultrasparc) nem igazán volt a mobile (nem mai értelemben) / embedded piacon tényező.

1996-ban teljesen más volt az elvárás ezekkel az eszközökkel kapcsolatban, mint 10-15 évvel később.

Hogy melyik cégnek mi volt gazdaságos, azt nem tudom, mindenesetre a Lumia 620 olcsóbb volt, mint a Galaxy Ace.

Abban igazad van, hogy a Linux sose lesz domináns OS talán. Meg hogy a tableteket is be lehetne venni, de az a baj, hogy azok a statisztikában túl sok torzulást okoznának. Azokon lezárt mobil OS-ek futnak, zárt bootloader, nuku root jog, minden UI elem tapicskaképernyőre van tervezve, lebutítva, appok is butábbak. Ezen a fronton emiatt a Linux nem tud versenyezni.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A Linux már most domináns os. Gondolom a desktop Linuxra gondoltál. Erről azt gondolom, hogy egykor ezt mondták a böngészőháborúban is: az IE dominanciája örök! Ma meg KDE Khtml forkot használ szinte mindenki még a MS Edge böngésző is. Az Android pedig már régen nincs lezárva. A még amerikai tulajdonú Motorola csinált ilyet utoljára valamikor a 2010-es évek elején. Ha nem is akkora az alternatív opensource Android "disztribúciók" száma mint desktop Linux disztróké, így is több között lehet válogatni. A támogatott android mobil modellek számának pedig ma már nem a gyártók szabnak gátat hanem a LOS és többi fejlesztői, egyszerűen nincs kapacitás minden modell hivatalos támogatására. Viszont mindenki fordíthat maga forrásból Androidot ha van rá ideje. 
Rootolni meg a gyári Androidokat is lehet. 

"Ezen a fronton emiatt a Linux nem tud versenyezni."

De hát Linux van mindegyiken. Annyira, hogy komplett gnu/linux is telepíthető minden Androidra. Ha elég a konzol, arra már régóta fullos megoldásokat találsz. A desktop Linuxnál vnc megoldás mindegyik Android mobilon elérhető. Nem éppen optimális de van. Wayland terjedésével a konvergálás Android és desktop Linux között még szorosabb lesz. 

( pepelopez | 2024. 08. 28., sze – 13:47 )

jajj ne ideje váltani bsdre :)))

Hát, ha így folytatják a Linux kernelfejlesztők, lehet én is hiperbolikusan tangeskedek FreeBSD felé. Sajnos a 6.10-es kernelbe beütött egy nagyon súlyos amdgpu bug, amire megvan a javítás is (lényegében egy korábbi kódrészt vesz ki), de nem akarják beemelni már egy hete a következő stable kernelbe, de még az LTS kernelbe is visszaportolták a bugot (6.6.44-es verziótól), emiatt sok gép, közöttük az enyém is, újraindulgatott, lefagyott. Jelenleg egy spéci, mókolt, kézileg patch-elt, 3 hetes kernelen vagyok, 6.10.3-esen, amit egy Arch user gyártott le, de nagyon átmeneti megoldás. Sajnos rossz a helyzet. Tényleg nagyon sajnálnám, mert már egy évtizede linuxozok fő rendszerként, és eddig lényegi problémám sose volt vele, voltak apróbb bugok, amikre mindig volt workaround, semmi dealbreaker, ez viszont kezdi betenni a kaput. Nem is az, hogy hiba csúszott a gépezetbe, hanem a töketlenkedés, meg halogatás, ami körülötte megy, hetek óta. Ráadásul pont most, hogy a Linux kezd mainstreammé válni, megint nyergelhetnék át egy kisebbségi rendszerre, azért komolyan elkeserítene. Még néhány hetet várok, a 6.11-es kernel megjelenéséig, ha addig nem hozzák helyre (vagy a stable, vagy az LTS kernelben), akkor részemről ennyi volt. Windowsra tuti nem váltok vissza, soha, MacOS is kizárva az Apple hozzáállását ismerve, így csak a FreeBSD marad, az OpenBSD hardvertámogatásban, verziókban jobban le van maradva.

Kezdem belátni egyébként, hogy hajbazernek annyiból igaza van, hogy elcseszettek lettek a mai rendszerek és babzsák-fejlesztők, de abban meg nincs, hogy az a legrosszabb megoldás rá, amit ő csinál, hogy XP-n, MS-DOS-on, meg Commodore 64-en, abakuszon maradni, hogy ezt kivédjük. Az kb. olyan, mintha valaki úgy akarná elkerülni az adófizetési kötelezettséget, hogy élve eltemetteti magát.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A hasonlat helyesen: Az kb. olyan, mintha valaki úgy akarná elkerülni az adófizetési kötelezettséget, hogy elköltözik egy olyan országba, ahol nem kell adót fizetni.

Ha nem ragaszkodunk az adófizetéshez, mint a szükséges rossz hasonlati példája, valójában te pont ezt csináltad, amikor elhúztál Nagy-Britanniába.

Mi lenne, ha egyszer az életben nem túloznád el szándékosan az általad nem favorizált használati esetet? Csak egyszer!

Nem túlzok. Bár a probléma megoldódott, de rossz szájíz hagyott bennem Linux-ügyileg. Ma már sajnos minden rendszer túl komplex, és/vagy elcseszett, tökéletes rendszer nincs. Mindegyik túl van bonyolítva, túlhülyebiztosítva, szétbiztonságifoltozva.

Ráadásul valóban visszafelé fejlődnek használhatóságban, de még mindig a Linux a legjobb, modularitás, testreszabhatóság, stb. terén. Meg kell dolgozni érte, de legalább lehetővé teszi, hogy használható rendszert építs, mert moduláris, meg nem rejti el a működését, a rendszerelem mindig követnek valami szabványt.

Sajnos pont ez a modularitás, meg mindenre van 100-féle megoldás egyben a hátulütője is. Szabadon lecserélheted a bootloadert, initrendszert, logolást, display szerver/protokollt, ablakkezelőt vagy asztali környezetet, még akár saját grafikus keretrendszert is írhatsz, csak akkor át kell írnod hozzá az összes alkamazást, cserélheted a hangrendszert, nyomtatási alrendszert, fájlrendszereket, mindent. Egy adott megoldásra is van egy csomó alternatíva, mindegyikhez vagy hosszas dokumentáció vagy hosszú konfigfájl. Ez sok egyszeri usert elriaszt, elvesznek az információtömegben, nekik van az Ubuntu, Mint, Fedora főkiadása.

Ha az vigasztal egyébként, a covid, meg az orosz-ukrán háború miatti energiaválság miatt is a briteknél is nagyon szar lett az élet, megy a vergődés, áremelkedés, munkanélküliség, infláció, stb.. Így folytatják a süllyedést évről-évre (már a Brexit-népszavazás után megindult egyfajta lejtmenet), már lassan nem éri meg itt kint lenni sajnos, ez is elég elkeserítő. Ráadásul emberileg se egy jó hely, szar időjárás, szar kaja, nincsenek normális árukat áruló boltok, rendes szolgáltatások, minden tele van iszlamistával, cigánnyal, feketével, románnal, drogossal, buzival, egyéb alja néppel.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( Raynes v | 2024. 08. 28., sze – 22:44 )

Az a baj, hogy csak spekulálni lehet. Ezek a mérések pontatlanok. Én évek óta írogatom, hogy az eddigi 2-3%-os részesedés, amit a webstatos oldalak mérnek (jelenleg felment 4,45% környékére a statcounter-en), az nagyon pesszimista, a valóságban jóval több lehet. Azt nem tudni mennyi, reálisan a MacOS szintjét tuti nem éri el, jóval alatta marad, talán ChromeOS-ének is, de jelentősebb tömeg az.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( Raynes v | 2024. 08. 31., szo – 16:38 )

Egyébként a Linux tényleg a legtöbb felhasználónak alternatíva ma már. Van olyan szinten a szoftver és hardveres támogatása is.

Tényleg, akiknek nem opció, az egy nagyon szűk, speciális foglalkozású szakmai réget, akinek valami speciális célhardver, célszoftver miatt nem jön szóba. Illetve megfigyelésem szerint még egyes Windows poweruserek váltanak nehezen, mert annyira megszokták a Windowst, hogy csak annak a működését hajlandóak elfogadni, és a Linuxot is Windows módjára akarják használni, és emiatt sokkal komolyabban frusztrálódnak, hogy bizony nem Windows, máshogy működik. Ez egy kicsit irónikus is, hogy egy skillesebb rétegnek okoz nagyobb gondot, az ikonokra kattintgató egységsugarú felhasználók sokkal egyszerűbben adoptálják.

Főleg, hogy a legtöbb usernek az OS már csak bootloader a böngésző elé, mindent abból használnak, a legtöbb népszerű alkalmazás is webes, meg Electron-alapú, vagy egyébként felhős-webes (Google Docs, webes MS Office változat, ami butított, de alap szinten működik). A böngészők emiatt maguk is komplett OS-ek lettek, JS/webasm interpreter, lejátszanak médiafájlokat, megjelenítenek képeket, pdf-eket, stb.. Pont erre épül a ChromeOS is, hogy minden webesként is használható már.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

ChromeOS konkrétan sokkal kényelmesebb egy totál láma usernek mint bármelyik Windows. Több applikáció van rá, mert Android kompatibilis. A desktop Linux appok is működnek rajta, bár az már nem láma usernek való funkció.

Játékokban nemcsak kompatibilis a Linux, de már 2 éve rávert fps-ben is a Windowsra a legelterjedtebb 1080p-n, tegyük hozzá ha Radeon van a grafikára.