[MINDENSZAR] Hopp a magyar felsőoktatás! :)

-

Hozzászólások

Én is, ha megveszek valami vackot, szoktam magam nyugtatni, hogy nem is olyan rossz ez...

Ez nem erről szól. Kíváncsi voltam, hogy más országokban is szidják-e az oktatást, és a fiatalokat.  Erre mit találok? :)

Megjegyzem már az ókorban is divat volt szidni a  fiatalok teljesítményét. Ez amolyan boomer dolog lehet.

A prevgen mindig ekézni fogja az aktuális generációt mert azok:

1. Olyan dolgokkal foglalkoznak amiről a prevgen már tudja hogy hülyeség, vagy nem volt sikeres benne amikor ő próbálkozott

2. Olyan dolgokkal foglalkoznak amihez a prevgennek nem volt érdemben hozzáférése és emiatt nem is tudja felmérni hogy mire jó.

Én generációmnál ez volt az "egész nap a gép előtt ülsz ahelyett hogy kint fociznál, mi lesz így belőled". 

Szintúgy, amit írtam az inkább az általános mentalitás. Főnököm pl 7 évvel fiatalabb nálam, ugyanabból a csoportból indultunk, én mentem technikai irányba, ő management fele. Teljesen jól teszi a dolgát, de alattam lévő kollégából is van bőven nálam fiatalabb aki iszonyat zseni és remekül dolgozik.

Én úgy vagyok vele hogy minőségi munka legyen letéve az asztalra, a kor meg a lőtéri kutyát nem érdekli. 

Hú, köszönöm, ez nagyon jó.

Csaba

Ahha destination... Ízlelgessük kicsit.

 

No az van papám hogy a magyar egyetemek a legkorruptabbak. Mit is jelent ez? Ez kérlek szépen azt hogy amikor államvizsgáztam én voltam az utolsó meg az a dél-afrikai, kenyai srác. A srác basszus az ohm törvényt nem tudta (villamosmérnök) akkor magyarázták el neki, vagy tudom is én. A vizsgáztatók szépen megkértek hogy fáradjak ki mert ez unalmas lesz. Meg felállt az automazika tanárom is hogy elszívjunk egy cigit. Az udvaron mondta el hogy semmit nem tud, de valami vezető purgyéja és valszeg az összegeket beszélik... A srác mosolyogva jött ki amikor hívtak hogy adjam elő magam, szóval nem sok baj történhetett...

Tetszik a migránsoknak a magyar oktatás? :d

Minap hallgatom a debreceni Campus rádiót. Az volt benne az egyik fő hír, hogy valami nemesi család Ámerikába szakadt sarja itt tanul, mert megtetszett neki Debrecen (biztos olcsóbb, mint otthon) és angol nyelvű képzésen van (mert ugye a nyelvet már rég elfelejtették, de azért a vérvonal az vérvonal :D )

Debrecenben diplomáztam és volt egy tárgyunk, amin előkerültek egyetemeket összehasonlító statisztikák. Már tíz éve is nagyon magas volt a külföldiek aránya, jelenleg is a hallgatók negyede külföldi. Nem tudom hogy milyen SEO varázslással érték ezt el, de nagyon sok országban ha valakinek egészbe jut EU-ban diplomázni Debreceni Egyetem nagyon hamar feltűnik a találatok közt.

Olcso, jok az eletkorulmenyek, relative szinvonalas* az oktatas, jo a hallgatoi kozosseg a legtobb nagy egyetemunkon, stb. En is jonnek.#

szerk: * es most kerlek be ne posztoljatok, hogy a harvardon meg a miten van 1-2 olyan kurzus, ami az edutainment csucsa, es ki lehet tenni a youtube-ra, mert nagy atlagban ott is ugyanannyi a gyokerek aranya, mint itthon

A DOTE (a korábbi orvostudományi egyetem) több mint harminc éve beindította az angol nyelvű képzést, s ezt nem hallgatta el. Sőt rendszeresen megjelent különféle külföldi oktatási vásárokon - "ügynökök" tucatjai járják szerte a nagyvilágot, s a több évtizedes kitartó munka meghozta a gyümölcsét, közel annyian tanulnak az angol nyelvű orvosképzésben, mint a magyarban. A Debreceni Egyetem létrejötte után a többi részleg is kapcsolt, s fel tudott ülni a vonatra, így pl. az informatikai kar hallgatóinak a negyedét adják a külföldi diákok.

A folyamatos külföldi jelenlét, a PR akciók (DEAC mint egyetemi sportszövetség, az évnyitó stadionbuli), a végzett hallgatók hatása, illetve a viszonylag alacsonyabb megélhetési költségek, a versenyképes tandíjak (ami drágább nyugatra, de olcsóbb keletre) mind segítenek további hallgatókat vonzani, immár több mint 100 országból, azaz nem csak az európaiak számára, hanem ázsiai, afrikai, sőt (dél)amerikai leendő diákok számára is. 

Talán már több mint nyolcezer külföldi diák tanul Debrecenben, többségük nem ösztöndíjasként, s szerintem érezhető bevételt jelent a debreceni vállalkozások számára. 

AL

Ebben az átlagban már benne van a  Corvinusos kivételezett hallgató átlaga is ? :DDD

Fedora 41, Thinkpad x280

Balthazar Varga és Raul Pederneff nem ezt mondta

Szerkesztve: 2024. 01. 26., p – 10:28

Legalább tíz egyetemről, egyetemenként legalább harminc értékelés... Mennyi is a felsőoktatásban tanuló külföldről érkező diákok száma...? És vajon mennyire veszik egy kalap alá a "normál" és a "külföldifizetős" hallgatókat...?

És ha a mélyére nézünk, a "student diversity" és a "quality of student life" eléggé húzza fölfelé a magyar eredményt.

Ertem. Es ez baj?

Mitol fugg az oktatas minosege? Aki mondjuk egy global top 50 egyetemen vegez szoftverfejlesztokent, az tobbet tud, mint mondjuk egy ELTE-IK-s? Ugyan mar. Nagyobb esellyel lesznek befolyasos ismerosei egyetemrol, illetve tobb lehetosegbol tud valogatni. Szerintem mindkettot pozitivan befolyasolja a diverz hallgatoi kozosseg, ahol megfordul egy csomo kulfoldi diak is.

A felmérés többi eleme szerintem fontosabb az oktatás minőségének a mérésére (pl. oktató-diák kapcsolat (ebben mondjuk jól állnak a felmérésben szereplő magyar intézmények), a karrierépítés/lehetőségek - ebben viszont nem annyira) - nekem egyébként átnézve/alaposan átolvasva az anyagot szintén az jött le, hogy nagyon nincs mit szégyenkezni - ha nem nézzük azt a tényt, hogy a felsőoktatásban dolgozók ezt a színvonalat khm. nem igazán magas jövedelem mellett tudják hozni.

 

Szerkesztve: 2024. 01. 26., p – 10:24

study destinationben tök jók vagyunk, mert rengeteg harmadik világbeli ország tanulója jöhet ide ingyen a Stipendicum Hungaricum programon keresztül, mi fizetjük az ő ösztöndíjaikat, ők meg tök jól elbulizgatnak itt. Naná, hogy tetszik nekik a magyar felsőoktatás.

https://stipendiumhungaricum.hu/partners/

Érdemes megnézni a partnerországokat.

https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/kulfoldi-osztondijasok-tamogatas…

2021-től pedig évente 40 milliárd forint jut erre a célra, legfeljebb 15 ezer főre

Szép. Nem vagyok járatos a témában, gyakori, hogy országok ilyet csinálnak, ilyen mértékben?

Lehet, hogy ha te is adnál a magyar diákoknak ennyi ösztöndíjat, fel tudnád tölteni ;)

Havi 43700 forintot kapnak csak úgy, meg ingyen koli vagy 40e forint lakhatási támogatás. Ja és ezt persze 12 hónapra, pedig 10 hónapos az egyetemi tanév ugyebár.

Ez az, ami alapból, kérdés nélkül jár a Stipendiumosoknak.

Nem látnám, hogy lenne olyan intézmény, ami a magyar hallgatókat motiválná ennyire.

Legyunk kicsit demagogok, valtsuk at eurora. Aki elnyeri az osztondijat, kap havi 110 eurot kajara, 100 eurot lakhatasra, meg evente 170 eurot egeszsegbiztositasra. Ez sok? Egy Fulbright pl. 2-4 ezer dollart fizet megelhetesre ha Magyarorszagrol jelentkezel.

Nem látnám, hogy lenne olyan intézmény, ami a magyar hallgatókat motiválná ennyire.

Szocialis osztondij, kollegiumok, allami osztondijas felevek, stb.

Forditsuk meg a kerdest, adott a feladat: (1) novelni kell a magyar felsooktatas nemzetkozi elismertseget, (2) be kell szallnunk az agyelszivasba ugy, hogy az USA-val, Nyugat-Europaval, stb. versenyzunk ugyanazon a piacon. Hogyan csinalnad?

Szocialis osztondij, kollegiumok, allami osztondijas felevek, stb.

De ezekhez feltételekkel jutsz, teljesítened kell hozzá, míg a Stipendiumban kapsz feltétel nélkül pénzt. Ez a nagy vonzóerő.

Nem látok olyan magyar egyetemet, ami a diákoknak feltétel nélkül adna költőpénzt.

 

Ez sok? Egy Fulbright pl. 2-4 ezer dollart fizet megelhetesre ha Magyarorszagrol jelentkezel.

Nem, nem sok, de több, mint amit a magyar diák feltétellel kap egy feltétel nélkül ehhez jutó vietnamihoz képest Magyarországon.

Ez nem éppen magyarbarát politika.

Azert nem teljesen feltetel nelkul. Eleve nem minden orszagbol jelentkezhetsz, megfelelo tanulmanyi eredmenyek kellenek (versenyjelentkezes van), a sajat orszagod kivalasztasi folyamatan is nominaciot kell szerezned, majd utana eredmenyes felveteli vizsga kell a fogado intezmenybe. Ja, meg el kell kezdeni magyar nyelvet es kulturat tanulni. (szerk: ha ebben nem hozod az eredmenyeket, a zseton egy reszet elveszik)

Szoval azert a havi 200 euros apanazsert eleg sokat csicskaztatnak, es hidd el, sem a fogado intezmenyek, sem a kuldo partnerek (altalaban az adott orszag oktatasi miniszteriuma) nem a hulyeket keresik a programba. :)

Nekem csak 2 ismerosom van, aki ilyennel jott Magyarorszagra, mindketto baromi okos, tudomanyos teruleten dolgoznak, es ha nehany ilyen kaliberu ember itt marad nalunk, akkor nem olyan rossz biznisz az a par szaz euro per fo.

megfelelo tanulmanyi eredmenyek kellenek (versenyjelentkezes van), a sajat orszagod kivalasztasi folyamatan is nominaciot kell szerezned, majd utana eredmenyes felveteli vizsga kell a fogado intezmenybe.

De ez pont megvan a magyaroknál is, versenyjelentkezés van, ahol jobbnak kell lenned, mint a többiek. Ebben semmi, de semmi különbség nincsen külföldi és magyar diák között.

Nekem csak 2 ismerosom van, aki ilyennel jott Magyarorszagra, mindketto baromi okos, tudomanyos teruleten dolgoznak, es ha nehany ilyen kaliberu ember itt marad nalunk, akkor nem olyan rossz biznisz az a par szaz euro per fo.

Na de pont az a lényeg, hogy amúgy 15 ezret finanszírozunk. Ha abból 100 ittmarad, akkor megérte költeni rájuk 40 milliárd forintot évente? Hiszen ők adják a hasznot, rájuk kell nézni a költést.

Szerk. mégvalami: a magyar felsőoktatásnál mennyi azaz az X, ahol azt mondod, hogy megéri fenntartani ezt a "programot", mert nem rossz biznisz, ha mondjuk csak X marad itthon a végzősőkből, a többi megy külföldre? Hiszen minden lehetséges eszközzel korlátozni akarjuk azt, hogy aki a mi pénzünkön tanult itthon, az ne menjen sehova. Miközben meg a külföldi ha a mi pénzünkből tanul itthon, azzal nincs gond, ha a 99%-a külföldön kamatoztatja.

De ez pont megvan a magyaroknál is, versenyjelentkezés van, ahol jobbnak kell lenned, mint a többiek.

Es hat a legjobbak nalunk is kapnak mindenfele tamogatast.

Erdemes lenne szamszerusiteni, hogy pontosan mirol beszelunk. En jo sok eve, kb. atlagos teljesitmennyel 15-20 ezreket kaptam havonta az allami felevek melle. Egyreszt azota eltelt 10+ ev, masreszt ide nem az atlagos embereket veszik fel.

Mennyit kap most nagysagrendileg egy top 5% hallgato? A mindenfele osztondijakat, allami tamogatast, mittudomen mit beleszamitva.

Ha abból 100 ittmarad, akkor megérte költeni rájuk 40 milliárd forintot évente?

Ebbol max a tandij elengedese az, ami kerdojeles - persze lehetne ugyanolyan roghozkotesi szerzodest irni, mint a magyar hallgatokkal, csak ugye akkor nem jonne senki. Te elmennel egy vadidegen orszagba tanulni ugy, hogy latatlanul be kell igerned 5 ev fulltime munkavegzest iskola utan?

A tobbi az kerekitesi hiba kb. A koli es megelhetesi tamogatas 27%-a instant visszamegy az allamkasszaba, a befizetett TB-t pedig a tobbseg ugysem hasznalja ki.

a magyar felsőoktatásnál mennyi azaz az X, ahol azt mondod, hogy megéri fenntartani ezt a "programot", mert nem rossz biznisz, ha mondjuk csak X marad itthon a végzősőkből, a többi megy külföldre?

Biztos vagyok benne, hogy X erteket egeszen pontosan ki lehet szamolni, en viszont ennyi informaciobol meg csak tippelni sem merek.

Hiszen minden lehetséges eszközzel korlátozni akarjuk azt, hogy aki a mi pénzünkön tanult itthon, az ne menjen sehova.

A helyi lakosok kepzese allami penzen azert jo, mert jobb munkaja lesz, tobbet fog befizetni a kozosbe, illeve kevesebbet fog onnan kivenni. A kulfoldiek kepzese azert jo, mert amig itt van, addig mukodik a tudastranszfer, amikor pedig mar nincs itt, akkor noveli a felsooktatas attraktivitasat.

Es hat a legjobbak nalunk is kapnak mindenfele tamogatast.

A magyar felsőoktatásbeli teljesítmény után, miután már felvettek. Versenyezned kell a felvételért, de a felvételi után, csak úgy, nem kapsz ösztöndíjat. Csak akkor, ha félévről-félévre versenyhelyzetben vagy,.

Míg egy Stipendiumos, miután felvették (azaz az első versenyhelyzeten túl van), kap ösztöndíjat a semmire. Ha felvették, kérdés nélkül kap pénzt, mindenféle újabb versenyhelyzet nélkül. Magyar egyetemista meg csak úgy kap pénzt, hogy ha teljesít érte a tanulmányok alatt, akkor is kevesebbet (előírás, hogy legfeljebb a diákok 50%-a kaphat ösztöndíjat). A Stipendiumosok 100%-a kap.

Mennyit kap most nagysagrendileg egy top 5% hallgato?

Teljesen mindegy, mert a Stipendiumos bottom 95%-a is ugyanannyit kap kérdezés nélkül, mint a top 5.

 

Ebbol max a tandij elengedese az, ami kerdojeles

Eleve finanszírozott képzésre jönnek, semmi tandíjat nem fizetnek a Stipendiumosok. Ez az első hívószó: Tuition-free education – exemption from the payment of tuition fee.  Ha ezt nézed, ez is jár az ösztöndíj mellé.

Te elmennel egy vadidegen orszagba tanulni ugy, hogy latatlanul be kell igerned 5 ev fulltime munkavegzest iskola utan?

Nem kell sehova se utaznom, hogy látatlanul be kelljen ezt ígérnem a magyar államnak, ezt nyújtja most a magyar diákoknak a magyar állam.

Versenyezned kell a felvételért, de a felvételi után, csak úgy, nem kapsz ösztöndíjat.

A felvetelin dol el, hogy kell-e fizetned tobb szazezer tandijat minden felevben + a szocialis alapu juttatasok az elso felevtol jatszanak. A Stipendiumot sem a fejlett orszagbol jovok kapjak.

Teljesen mindegy, mert a Stipendiumos bottom 95%-a is ugyanannyit kap kérdezés nélkül, mint a top 5.

A stipendiumos bottom 95% nem ugyanaz, mint az orszagos bottom 95%.

Eleve finanszírozott képzésre jönnek, semmi tandíjat nem fizetnek a Stipendiumosok.

Es ki finanszirozza nekik a kepzest? Hat az allam. :)

Nem kell sehova se utaznom, hogy látatlanul be kelljen ezt ígérnem a magyar államnak

Ha te jelentkezel, neked nem latatlanul kell megigerned.

Ezt ertem, de te is probald megerteni, hogy a magyarok nem Stipendiummal mennek, ott versenyjelentkezes alapjan dol el, hogy allami vagy koltsegteriteses helyre kerulsz-e. Ergo mar az elso felevben is jar tamogatas a korabbi teljesitmenyed alapjan. Vagy nem jar, es akkor perkalhatod a 400k+ tandijat felevente.

Az állami ösztöndíjas hely az nem ugyanaz, hogy kapsz félévente még 300 ezer forintot - mert akkor ezt számold hozzá a Stipendium támogatásághoz is, akkor ők évente kapnak 1.6 milliót, míg egy államis diák normatívája évente 1 millió forint.

Akkor korrekt az összehasonlításod, ha ugyanazokat a dolgokat hasonlítod össze.

Amikor egy Stipendiumos diák idejön, akkor kap állami ösztöndíjat és egységesen havi 43 ezer + 40 ezer támogatást, teljesítménytől függetlenül.

Egy magyar diák, ha kap állami ösztöndíjat, akkor átlagosan kap havi 35e forint normatív támogatást - teljesítménytől függően differenciálva.

Ha ezt úgy akarjuk összehasonlítani, hogy forintosítjuk a tandíjat, akkor is előnyben van a külföldi hallgató.

mert akkor ezt számold hozzá a Stipendium támogatásághoz is, akkor ők évente kapnak 1.6 milliót, míg egy államis diák normatívája évente 1 millió forint.

Termeszetesen hozza kell adni. Ezert irtam mar korabban, hogy a tandij a nagy tetel, a "tobbi az kerekitesi hiba kb". AOK-n egy felev egymilla, az a nagy zseton, nem a lelakott koliszoba.

na, hát az éves 40 milliárd forint akkor az 20 ezer egyetemista ösztöndíja a legdrágább képzésben (átlagosan meg mondjuk 35-40 ezer egyetemistáé), miért nem arra költjük a pénzt, hogy több magyar állami ösztöndíjas legyen és kevesebb fizetős?

miért éri meg nekünk inkább 15 ezer külföldinek ugyanezt adni?

Aki fizetősen jön ide, az hadd jöjjön. Nem zavar. Az zavar, amit nem saját magunkra költünk, miközben a magyar diákok állami lehetőségeit meg szűkítjük.

Még azzal se lenne baj, ha a 40 milliárdos, 15 ezer fős ösztöndíjprogram egy olyan extra lenne, amire azért költünk, mert jut, mert amúgy a magyar diákok számára nem vágtuk meg az államilag finanszírozott helyeket - miközben ez megtörtént.

4-es bizonyítvánnyal lehet menni ingyen egyetemre

Hát, ha lehetne, akkor nem zúgna ki a jelenetkezők fele. Ugyebár színnégyes érettségivel és azzal, hogy minden tárgyból 4-es voltál végig, 255 pontod van. Ez marha kevés, csak olyan szakra vesznek fel vele, ahova a kutya nem akar menni. A normális ponthatárok 320 körül kezdődnek, ott, ahol verseny van, és ér valamit a diploma, inkább  380.

https://app.powerbi.com/view?r=eyJrIjoiOGZlNDY3OTYtMzQ4OC00ZGQxLWExOTUt…

324 ezer felvételizőből 116 ezret vettek fel államilag támogatott képzésre.

színnégyes érettségivel és azzal, hogy minden tárgyból 4-es voltál végig, 255 pontod van

Ha angolbol negyes voltal, akkor tanulas nelkul meg tudsz csinalni egy kozepfoku nyelvvizsgat, instant 25-40 intezmenyi pluszpont.

csak olyan szakra vesznek fel vele, ahova a kutya nem akar menni. A normális ponthatárok 320 körül kezdődnek, ott, ahol verseny van, és ér valamit a diploma, inkább  380.

Csak hat a gyengebb szakokon is van allami felev, ami ugyanugy penzbe kerul. Miert nem azon sporolunk, ennyi erovel?

Eleve, ahova kevesen jelentkeznek, ott nem tudsz sokat spórolni, hiszen eleve nem kerülnek sokba. Ahova sokan jelentkeznek, ott nagy lesz a ponthatár most is. Ezekre a szakokra vagy sokan járnak, vagy kevesen, de sokan akarnak bejutni.

Az kerül sokba, ahol sokan vannak - függetlenül attól, hogy oda mekkroa a túljelentkezés. Lehet, hogy a szakra 1500-an jelentkeznek, és 1450-et vehetnek fel államilag, akkor bizony 1450 államis hely lesz feltöltve, alacsony ponthatárral, hiszen a jelentkezők 3%-át kell kizárnod.
Ahol meg 10 államis hely van, de jelentkeznek 50-en, ott a ponthatár nagyon magas lesz, hogy kizárd a jelentkezők 80%-át.

Az előbbinél tudsz pénzt spórolni, az utóbbinál nem igazán.

De most nem is arról van szó, hogy spórolnunk kell, hanem arról, hogy amit elköltünk, azt jól költsük el. Ha már van a magyar felsőoktatásban 40 milliárd forint pluszpénz, azt miért abba öntjük, hogy a kazah másodvonalat hozzuk el, hátha itthon marad?

Tavaly pl. a gazdinfo BSc-n a nappali, allami kepzesben a legkevesebb pont a DUE-n kellett. Iden ugyanott, a koltsegteriteses kepzes 250k per felev. Szegeden ugyanez (csak hogy videkit a videkivel) 325k. Van kulonbseg, de nem oriasi.

Ha már van a magyar felsőoktatásban 40 milliárd forint pluszpénz

Iden ha jol remlik, a felsooktatasra allokalt koltsegvetes 200+ mrd forinttal novekszik (ez a delta, nem a teljes osszeg!), csak hogy kontextusba tegyuk.

miért abba öntjük, hogy a kazah másodvonalat hozzuk el, hátha itthon marad?

Mert nem a masodvonalat akarjuk elhozni. :D

Van mondjuk 10 baromi jo kepessegu erettsegizo Kazahsztanban, abbol elvisz mondjuk negyet az USA, de a maradek hatra azert be lehet jelentkezni, nem? Kiemelkedo kepessegu emberekrol beszelnuk meg igy is, akik nem egyszer PhD tanulmanyokat kezdenek meg nalunk. Nem a bukott diakokat utaztatjuk allami penzen, azt en sem akarnam.

Kiemelkedo kepessegu emberekrol beszelnuk meg igy is, akik nem egyszer PhD tanulmanyokat kezdenek meg nalunk. Nem a bukott diakokat utaztatjuk allami penzen, azt en sem akarnam.

Hát, pedig nem 4 kazahot meg vietnamit meg stb. finanszírozunk, hanem 15 ezret. Úgy gondolot, hogy ez a 15 ezer, ez mind elsővonalú ember, aki nálunk van? Ne légy naiv.

Mi abból válogattunk 15 ezret, aki ide akart jönni, nem 7.5 milliárdan akartak idejönni :)

Ahogy a 75 ezret se 10 millióból válogattuk, hanem abból, aki egyetemre akart menni. És azokat se egyenlően - valahova mindenkit felvettek, akár hármas átlaggal is, valahova meg két nyelvvizsga pluszpontja sem volt elég.

Azaz akiket finanszírozunk, azok se mind elsőrangúak, ahogy ez a Stipendiumnál sincs így - ott sem csak az első-másodrangúak jönnek ide. Tök egyenletlen a minőség, mert csak abból tudsz válogatni, aki ide jelentkezik.

Egy egyetemnek meg megéri felvenni ám a Stipendiumosok közül a gyengét is, mert plusz finanszírozás jár hozzá, a képzési önköltségen felül. Nem sok, de nem nulla, kb. mint a hallgatói normatíva összege, ebőbl egy dolgot kötelesek nyújtani: magyarnyelv-oktatást, a többit szabadon felhasználhatják.

Nyilvan a jelentkezok kozul fognak valogatni, viszont nem mindegy, mekkora a pool. Van a "mindenki, aki felsooktatasban akar tanulni" halmaz, ez a total addressable market. Ez minden evben fix, hacsak nem gyarmatositunk egy bolygot, vagy akarmi. Ez a total addressable market. Van ennek egy reszhalmaza, a serviceable available market, ezekbol lehet fogorvosokat es PhD hallgatokat csinalni.

A cel az, hogy a SAM-ot noveljuk.

azt miért abba öntjük, hogy a kazah másodvonalat hozzuk el, hátha itthon marad

A magyar élvonal egy jelentős része elmegy. A másodvonalat felveszi az egyetem. A kazah élvonal jelentős része Amerikába, Angliába, Németországba megy. Melyik növeli jobban a hazai tudást, a magyar harmadvonal, vagy a kazah másod?

Hát ugye pont ezért vezette be a kormány, hogy ők nem pattanhatnak le. Ezt ugye sokan nem szerették, miközben külföldiekre meg költjük a pénzt.

Ezért kérdeztem tőled, hogy mennyi az az X, amit a felsőoktatásba tegyünk, hogy elérjük, hogy abból Y itt maradjon. Mekkora Y-nál mondjuk azt, hogy megéri? Hiszen az a mantra, hogy nem éri meg a felsőoktatásra költeni, egyre kevesebbet akarunk rá költeni, akar akar, tanuljon fizetősen (ez volt az egész 2012-es átalakítás lényege, talán emlékszel, eléggé sok tüntetés is volt miatta).
Megy is az átstrukturálás, az állami fenntartású egyetemek létszámait csökkentik, az alapítványi egyetemek felé terelik a népet (és így a közpénzt):

https://eduline.hu/felsooktatas/20240119_altalanos_felsooktatasi_felvet…

A BGE-n 2023-ban még csak 3228 hallgató tanulhatott állami támogatásban, addig idén erre már 4892 felvételizőnek van lehetősége. Ebből pedig a gazdaságtudományok kapacitása 3902 fő. A Debreceni Egyetemen 2023-ban 7494 állami férőhelyet hirdettek, aminek a számát idén felemelték 9414-re. A Szegedi Tudományegyetemen is több mint ezerrel több hallgató kaphat állami ösztöndíjat az előző évhez képest.

Más nagy egyetemeken viszont komoly csökkentések figyelhetőek meg. Az ELTE a mostani eljárásban 1760-nal kevesebb támogatott helyet hirdetett meg, amellyel még így is a legtöbb állami férőhellyel rendelkezik az intézmények között. Nagyobb változás történt még a BME-n, ahol a tavalyi 6605 helyett már csak 4916 fő tanulhat ingyenesen.

Mekkora Y-nál mondjuk azt, hogy megéri?

Fentebb mar irtam, hogy felkeszules nelkul erre csak baromsagokat tudnek irni. Szivesen csinalnek hatastanulmanyt, mert nagyon erdekel a felsooktatas-ipar, de azt a kb. 1 honap melot valakinek ki kene fizetnie.

Neked lenne otleted, hogy lehetne nemzetkozileg is versenykepesse tenni a magyar felsooktatast? Nem igy, oke, ezt ertem.

egyre kevesebbet akarunk rá költeni, akar akar, tanuljon fizetősen

Oke, de a valosagban igy is tavaly 75 ezer embert vettek fel allami osztondijjal. Es ez csak a felvettek szama, tehat ha mindenki legalabb egy picit odafigyelne a tanulmanyaira (=nem bukna ki), potencialisan ~350 ezer ember tanulhatna ingyen Magyarorszagon. Plusz ilyen-olyan osztondijjal meg tobb.

az alapítványi egyetemek felé terelik a népet (és így a közpénzt)

A politikai aspektusaval kapcsolatban vannak fenntartasaim, de beszelgettem eleg sok alapitvanyi egyetemen emberekkel, es nem olyan rossz am alapitvanyi egyetemnek lenni. Olyan projekteket terveztek, ami az en idomben meg kb. elkepzelhetetlen volt.

Neked lenne otleted, hogy lehetne nemzetkozileg is versenykepesse tenni a magyar felsooktatast?

Szerintem ez attól függ, hogy milyen értelemben akarod versenyképessé tenni. Ha olyan rankingekben, amiben az első helyeken MIT, Caltech, Oxford, Cambridge, ETHZ van, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy a feladat lehetetlen. Cambridge-nek, Oxford-nak, a komolyabb amerikai egyetemeknek akkora endowmentje (azaz befektetett vagyona, birtokok, részvények, amit valami hálás milliárdos alumnus ajándékozott az egyetemnek, és esetleg már 100 éve gyarapszik) van, ami óriási bevételt jelent a tandíjakon és a tudományfinanszírozáson felül. Ez olyan zsozsó, amit nem kell megpályázni, nem kell érte szolgáltatást nyújtani és a politika által megszabott feltételeket teljesíteni, ez van. Ezt még az angol top 10 egyetem sem tudja behozni az ottani tandíjakkal, még úgy sem, hogy néha előszeretettel vesznek fel gazdag külföldi hallgatókat, mert azoktól magasabb tandíjat lehet szedni, abba nem szól bele az angol kormány. Az ETHZ is több pénzből dolgozik, mint a teljes magyar felsőoktatás.

De akkor ugyanaz van, mint a kazah hallgatoknal. Oke, nem tudjuk elvinni az elso harom legjobb kazah kozepiskolast. De mondjuk a 4-5. legjobb, meg mindig "eleg jo", nem?

Oke, nem tudjuk megverni az ivy league-et. De ha mondjuk a top 50-100 egyetem koze be tudnank nyomni egyet, az "eleg jo", nem? Es ertem azt is, hogy az rengeteg melo, nem gondolom, hogy egy osztondij miatt mondjuk jovo ilyenkor mar labdaba rugnank.

Vagy nem egyetemeket kellene bezárni, hanem valami mást abbahagyni, ami csak viszi a pénzt. Kutatás-fejlesztésre egyébként is baromi keveset költünk, talán ezt kellene egy kicsit rendbehozni, csak hát ez nem hoz azonnal szavazatot, úgyhogy kb. azóta a kutyát nem érdekli, hogy nem akarjuk a szocializmust építve megelőzni a szakadék szélén álló Nyugatot.

Gyanítom, hogy a röghöz kötéssel a magyar élvonalat akarták itt tartani. Azok közül aki elnyer egy hasonló ösztöndíjat, az most már a röghöz kötés előtt megpattan. Ettől szerintem nem is marad lényegesen több tudás MO-on, csak a felsőoktatás romlik, mert a másodvonal már nem is látja az élvonalat, hogy hogyan kellene tanulni.

Más országok általában gazdagabbak, jobb költségvetéssel, a legjobb példád azok nyugat-európai államok voltak.

Az en tippem, hogy igy valogathat olyan talent poolbol, amibol egyebkent nem tudna.

Mert ehhez megvan az az előnye is, hogy ott tudja marasztalni a diákot, hiszen jobb körülményt tud neki nyújtani, mint mindenki más az egész világon. Mi a garanciád arra, hogy a magyarországi pénzből tanult külföldi diák nem dobbant Németországba?

Mi egy középmezőny ország vagyunk, nem a mi gazdasági szintünkön kell az agyelszívásra célozni, inkább meg kéne akadályozni a magyar tehetségek agyelszívódását, mert ez jelenleg nagyobb probléma.

Nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy agyelszívók legyünk, kompországnak lenni ennyi pénzért meg drága, főleg, hogy eközben a magyar diákok állami ösztöndíjas lehetőségeit lecsökkentettük.

Mi egy középmezőny ország vagyunk, nem a mi gazdasági szintünkön kell az agyelszívásra célozni, inkább meg kéne akadályozni a magyar tehetségek agyelszívódását, mert ez jelenleg nagyobb probléma.

Nem ellentmondas ez? Ahhoz, hogy megakadalyozzuk az elszivast, a penzesebb orszagokkal kell versenyezni. Ahhoz, hogy elszivjuk Yemenbol a legtehetsegesebb fiatalokat, Yemennel kell versenyezni.

Aki kap egy Amerikai osztondijat, az jo esellyel nem marad itthon, ha megfeszulsz sem.

Azt gondolom, hogy azokra pályázhatunk, akiket nem vennének fel egy hasonló módon Amerikába, Angliába vagy Németországba. Itt valakik úgy gondolták, hogy a hazai munkaerőhiányt még ezzel a "második vonallal" is lehet csökkenteni, miközben a magyar közoktatásból jövőkkel már nem annyira.

A koli es megelhetesi tamogatas 27%-a instant visszamegy az allamkasszaba

Ez a magyar ösztöndíjra is igaz, nem különbözik ettől, a magyar állam által fizetett ösztöndíj 27%-a ugyanúgy visszamegy.

Egy félévre amúgy a hallgatói támogatás, amiből ösztöndíjat, szociális támogatás, tankönyvtámogatást, lakhatási támogatást kaphatsz, az félévente 166 ezer forint (ez egy állami támogatott hallgatóra jutó hallgatói normatíva, ennyit kap az egyetem, amiből támogatnia kell a hallgatókat). Ez 3 éve nem változott meg. Ezt kell elosztani az alábbi célokra:

  • tanulmányi ösztöndíj
  • doktorandusz ösztöndíj
  • szakmai gyakorlati ösztöndíj
  • alaptámogatás
  • Rendszeres és rendkívüli szociális ösztöndíj

Mindez jól definiálva van itt: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700051.kor

Na, ennél sokkal többet kap egy külföldi hallgató, egy évben közel egymillió forintot, a kb. 330 ezer forintos magyar normatíva helyett.

Ez a magyar ösztöndíjra is igaz, nem különbözik ettől, a magyar állam által fizetett ösztöndíj 27%-a ugyanúgy visszamegy.

Igen.

Egy félévre amúgy a hallgatói támogatás...

Igen, meg van egy csomo kulonbozo tamogatasi lehetoseg a jol teljesito hallgatoknak, amire palyazni kell. Volt nekem olyan szaktarsam, akinek egy fillerje se volt, se a csaladjanak, viszont nagyon jo tanulo volt, TDK-ra jart, mittudomen, es kapott mindenfele penzeket. Nem is emlekszem, hogy egyetem mellett dolgozott-e volna.

Na, ennél sokkal többet kap egy külföldi hallgató, egy évben közel egymillió forintot, a kb. 330 ezer forintos magyar normatíva helyett.

Igen, a magyarok meg meg tobbet kapnak, amikor mi kapunk osztondijat egy meg gazdagabb orszagbol. Ez a vilag rendje. Szerintem nem tudom egy kezemen megszamolni, hany ismerosom van, aki tizmmilliokat kapott mindenfele kulfoldi osztondijkent, meg Amerikaban jart egyetemre ugy, hogy kb. nem kellett fizetnie kajat sem, meg ilyenek.

Mi a kerdes pontosan? :)

Igen, meg van egy csomo kulonbozo tamogatasi lehetoseg a jol teljesito hallgatoknak, amire palyazni kell. Volt nekem olyan szaktarsam, akinek egy fillerje se volt, se a csaladjanak, viszont nagyon jo tanulo volt, TDK-ra jart, mittudomen, es kapott mindenfele penzeket. Nem is emlekszem, hogy egyetem mellett dolgozott-e volna.

Ha azt az intézmény adta, akkor azok mind ugyanabból a normatívából mennek, nincs rá több forrás. Ha meg külső finanszírozó, Google, Bosch, bárki, arra meg Stipendiumos ugyanúgy jelentkezhet.

 

Szerintem nem tudom egy kezemen megszamolni, hany ismerosom van, aki tizmmilliokat kapott mindenfele kulfoldi osztondijkent, meg Amerikaban jart egyetemre ugy, hogy kb. nem kellett fizetnie kajat sem, meg ilyenek.

Egy amerikai magánegyetem azt csinál a pénzével, amit akar.

 

Mi a kerdes pontosan? :)

Megéri-e ezt a programot magyar adófizetői pénzből évi 40 milliárd forinttal támogatni, ez a kérdés.

Ha azt az intézmény adta, akkor azok mind ugyanabból a normatívából mennek, nincs rá több forrás. Ha meg külső finanszírozó, Google, Bosch, bárki, arra meg Stipendiumos ugyanúgy jelentkezhet.

Ha meg se nem az intezmeny, se nem a Google, hanem pl. a magyar allam, akkor meg nem jelentkezhet. Vagy hat jelentkezhet, csak nem fog penzt kapni. Koztarsasagi osztondij, peldaul? 800k egy evre?

Egy amerikai magánegyetem azt csinál a pénzével, amit akar.

Hogy jonnek ide a maganegyetemek? Nem allami programokrol beszeltunk eddig? Nem akarod meg idekeverni az alapitvanyi egyetemek sajat osztondijprogramjait is? :)

"The primary source of funding for the Fulbright Program is an annual appropriation by the U.S. Congress to the U.S. Department of State's Bureau of Educational and Cultural Affairs (ECA)."

Ugyanaz a modell. Csorobb orszagokbol allami penzen kitanittatjak a jobbakat, hatha kedvuk van maradni, es hozzajarulni az orszag gazdasagahoz. Nekik szabad?

Szabad mindenkinek, a kérdés az, hogy erre van-e nekünk 40 milliárd forintunk, és mondjuk ugyanezt a pénzt a saját felsőoktatásunkra nem akarjuk-e szánni. Lásd a AOK-s lefosott kolihelyeket, abból ezt fel lehetne újítani.

Vagy arra, hogy ne 10, hanem 20 állami ösztöndíjas hely legyen.

Ahogy mondtam is: ha ezt a pénzt a magyar diákokra költenéd, lehet lenne annyi fogorvos, hogy ne az arab fogadjon téged Pesten.

Ezzel pont a saját felsőoktatásunkra költünk. Az adott, általában harmadikvilág-beli országok diákjaiból fölözünk le, a legjobbakból, ezzel emelve az oktatás színvonalát. Egy csomó STEM-szakon baromi alacsony a ponthatár, bőven olyanokat is felvesznek, akikből nem egykönnyen lesz a szakma színvonalas művelője. Nekem jobb, ha egy olyan arab fogad a fogorvosnál, aki tudja mit csinál, mintha egy magyar, aki nem. Nem arról van szó, hogy le akarom szólni a magyarokat, hanem arról, hogy eléggé le van gatyásodva már a közoktatás, az ott okozott károkat nem fogja tudni az egyetem behozni.

+1

Tegyuk fel, hogy felvesznek fogorvosi szakra egy tehetseges fiatalt yemenbol. Eltolt 5 evet az egyetemen, 2-3 evet rezidenskepzesben, esetleg 1-2 tovabbi evet szakvizsgazik. Ezalatt megtanul magyarul, lesz itt egy elete, egzisztenciaja, esetleg ferje/felesege. O nem fog visszamenni Yemenbe, hanem itt fog fogorvoskent dolgozni.

Nem mindenki, de szerintem messze nem a fent emlitett 100 a sokezerbol az arany.

Ahogy mondtam is: ha ezt a pénzt a magyar diákokra költenéd, lehet lenne annyi fogorvos, hogy ne az arab fogadjon téged Pesten.

A magyar felsooktatasban a penz a szuk keresztmetszet? Nem koltoi kerdesnek szanom. Olyan forrasok lettek egyik-masik alapitvanyi egyetembe beletolva, hogy abbol boven lehetne fogorvost kepezni.

A magyar felsooktatasban a penz a szuk keresztmetszet?

Mindig a pénz a szűk keresztmetszet. Abból lesz infrastruktúra, meg abból lesz magyar Fulbright, hogy elhívjuk a legjobb kazah oktatókat, hogy tanítsanak itthon, ha már jó magyar oktató nincs :)

Amerika is pénzzel oldja meg a humánerőforrásbeli problémáit.

Oke, tegyuk fel, hogy vegtelen penz van felsooktatasra. Mire koltened?

Racionalisan, persze - az nem opcio, hogy minden amerikai professzornak egymillio dollaros fizetest adunk, ha idejon, mert akkor meg az lesz a baj, hogy a becsuletes magyar melost kiszoritja a lakaspiacrol az amerikabol idecsoditett oktatohadsereg. :)

1. Infrastruktúra. Alapítványi egyetem tanszékvezetőjével szoktam nagyon sokat találkozni, beszélgetni, ma is találkozunk egy kellemes sörözés keretein belül. Vicc az, hogy bármilyen eszközt venni csak úgy tudnak, ha projektpénzt nem projektre fordítanak. Gondolok itt arra, hogy a projektbe beleterveznek olyan beruházást is, ami valójában másra kell (laptop, szerverek, laboreszközök stb.). Bele kell oda férjen, mert máshová nem fér bele. Ez rendkívül nevetséges, így a projektek valódi megvalósítására sem jut annyi pénz, amennyi kéne. Vicc az, amikor egy mérnöki tanszék titkárnőjének 7-8 éves laptopja van, mert még nem volt olyan projekt, amiben tudtak volna neki egyet venni. Ha akarnak venni a tanszék minden dolgozójának egy új laptopot/whatever munkeszközt az előző gariidejének lejárása után, erre legyen már pénz. Egyik ismerősöm mesélt egy jó történetet. Ő tizenplusz évig egyetemen dolgozott, majd munkaerőpiacra ment. Teljesen idegen volt tőle az a mentalitás, hogy ha mondjuk kért egy új széket, akkor az egyetemen az egy féléves procedúra volt (közbeszerzés és társai), míg itt másnapra ott volt az új széke, mert hát dolgoznia tudni kell.

2. Valódi oktatói-kutatói ösztöndíjak. Nem létezik az a fogalom, hogy valaki sabbaticalra megy, és 1-2, akár évet csak kutatással tölt el, nemzetközi kapcsolatokkal stb. Mindenhol azonnali pénzügyi eredménykényszer van (jöjjön be sok hallgató, legyen sok fejpénz, nyerjünk el sok projektet, legyen sok pályázati pénz), amivel alapkutatást nem lehet csinálni. Alapítványi egyetemen ez fokozottan igaz, méginkább eredménykényszer van a fenntartó felé.

3. Arra ösztöndíjak, hogy egy kutató, vagy tehetséges diák maradjon az egyetemen belül. Egész egyszerűen az nem megy, hogy az egyetem nem tud versenyezni a munkaerőpiaccal, emiatt a legjobb emberek elmennek a nagy magyar gyárakba inkább mérnöknek, meg közgazdász középvezetőnek. Így sosem marad meg az, hogy van egy stabil kutatói-oktatói háttér, amire lehet építeni olyan kutatócsoportokat, amiknek az eredményei 10-20 éves távban értelmezhetők csak (ez ugye jópár PhD évfolyam). Ha egy PhD-s 3 évet van ott az egyetemen, és a doktori fokozat megszerzése után dobbant külföldre kutatni, vagy a munkaerőpiacra, akkor arra nem lehet kutatócsoportot alapozni.

4. Pénz-pénz és pénz arra, hogy tényleg legyen meg a funkcionalitásban az oktatás, kutatás, K+F, de ne úgy, hogy egy emberanyaggal és infrastruktúrával akarjuk megcsinálni mindegyiket, mert akkor mindegyik középszar lesz. Világszintű kutatást nem lehet úgy csinálni, hogy mellette heti 12 órát oktatsz és három projektet vezetsz.

5. Pénz arra, hogy az oktatásban legyen megfelelő támogatás arra, hogy a diákok tudjanak kérdezni. Jó példa a teacher assistantok rendszere a nagy nyugati egyetemeken. 1-1 kurzusok ott az oktató, meg mondjuk 8-10 diák, aki értékeli a beadandókat, lehet tőle fogadóórában kérdezni stb. https://www.eecs.mit.edu/academics/graduate-programs/funding/ta-appoint… Párezer dollár havonta nem rossz dolog. Ez nagyságrendekkel emeli meg az oktatás minőségét ahhoz képest, hogy van heti 3 kontaktóra és csókolom, professzor úrnak más dolga van, mert kutatni meg projektezni kell, a PhD-sokból meg nincs elég, mert mindenki elment a munkaerőpiacra.

6. Pénz arra, hogy megfizesd a külső szakembert. Hogy legyen arra pénz, hogy a világ legjobbjai jöjjenek előadást tartani, akár csak egy félévben. Hogy mondjuk Krausz Ferenc tartson fotonfizikát az BME fizikusoknak. Vagy tartson algoritmuselmélet órát Babai László az ELTE progmaton 5 évig. Hogy lássák a magyar diákok, hogy mi a világszínvonal. És ugyanez - hívjuk meg tárgyat tartani a magyar faszagyerekeket a munkaerőpiacról is. Tartson tárgyat szállodamenedzsmentből a Four Seasons Gresham igazgatója.

Amíg nincs pénz, addig a jót jól csinálni akaró, proaktív embereket felszippantja a munkaerőpiac, nem tudod ott tartani az egyetemen, mert egész egyszerűen neki is egy élete van, amit tehetséges emberként nem akar elrontani. Vagy elmegy külföldre kutatni, mint 1937 óta mindegyik Nobel-díjasunk.

 

A lényeg a jó emberanyag, aki ha bejön, akkor maradjon is ott - az egyetem legyen alternatívája a munkaerőpiacnak, és ha az egyetemtől kutatási, meg K+F, és oktatási eredményt is akarunk, akkor adjuk meg nekik a szükséges erőforrásokat, hogy ezt meg is tudják csinálni. A leginkább hiányzó erőforrás az ember - az meg azért hiányzik, mert egy PhD ösztöndíj kevesebb, mint elmenni a Pennybe árufeltöltőnek.

És ez mind csak az oktatói/kutatói/háttér oldala a dolgoknak, a hallgatói rész is rengeteg pénzt igényelne, de az tök más téma.
 

Ja és miután megvan a sok pénz, kell olyan 70-100 év nyugalom, hogy kialakuljanak azok a rendszerek, tradíciók, rutinok, amik biztosítják, hogy ez a minőség megmarad, és a befektetett pénz visszatermeli magát. Az nem megy, hogy 2-4 éves eredménykényszer van.

Tudod, mint a fű a brit golfpályán: nem kell hozzá semmi, csak eső, meg 200 év pihentetés.

Ez teljesen igaz. Azért van benne olyan, ami a felsőoktatásban világméretű jelenség. Pl. a 3-as pont az szerintem eléggé az, nyugaton is a legtöbb helyen project-ek terhére lehet posztdoktori kutató valaki, 2-3 éves határozott idejű szerződéssel. A posztdokok fizetése szinte sehol sem versenyképes, csak éppen nyugaton ahhoz elég magas, hogy a leglelkesebb kínai, magyar, orosz, stb., PhD-hallgatók megcsináljanak 1-2-3 posztdokot, mielőtt vagy profok lesznek valahol, vagy elmennek az iparba. Ez MO-on is így van, csak kevesebb a zsé, nem lehet az élvonalból válogatni. De itt van egy esély is, lehetne a lelkes magyar kutatók egy részét MO-on tartani, ha a MO-on maradás pl. határozatlan idejű szerződést ígérne hamarabb.

Amúgy egy egyszerű példa: egy bonni egyetem (nem kell hiper dolgot mondani, bonni egyetem) költségvetése majdnem 1 milliárd euró egy évben. Van 35 ezer hallgatója.

A BME-nek, 20 ezer hallgatóval, van 35 milliárd forintja. https://www.bme.hu/sites/default/files/elemi_koltsegvetes_2019_1.pdf

És az egyik top magyar egyetemről beszélünk, meg egy egész jó németről.

Az európai felsőoktatás az pénzben kb. 1 nagyságrendre van tőlünk. Ha meg tényleg világ top egyetemet is akarunk csinálni, akkor inkább 1,5-2 nagyságrend.

Egy olyan országban, ahol a gazdasági bevándorlás (aka migráció) megakadályozására, és az idegenellenesség szítására milliárdok mennek el, miért kéne versenyeznünk az agyelszívásban? Maradjanak otthon. Szuverén ország vagyunk, nem vagyunk rászorulva senkinek a fattyára, hogy itt csinálja fel az asszonyainkat.

Mi nem vagyunk kevert fajúak, és nem is akarunk azok lenni

A legjobb, hogy amúgy van egy Diaszpóra Ösztöndíj is, ez külföldön élő magyaroknak szól.

https://diasporascholarship.hu/hu/

Na, melyik országok nincsenek benne? Jól eltaláltad: Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia nincs benne. Azaz ahol értelmezhető számú magyar él.

Az Európai Unió tagállamai, a Szerb Köztársaság és Ukrajna Kárpátalja megye kivételével a világ bármely országában élő magyar diaszpóra közösség tagjai számára pályázható az ösztöndíj

Az EU-t még talán megérteném, ha amúgy szabad az Á. De ez a két kivétel vajon miért került be?

1. Mert ott van magyar nyelvű oktatás

Akkor miért vannak kizárva olyan országok, ahol nincs magyar nyelvű oktatás? Miért nem csak azok az országok vannak kizárva, ahol van magyar nyelvű oktatás? Pl. Írországban kétlem, hogy lenne. Vagy Máltán.

2. Nem, ehhez Ügyfélkapu kell, az meg nekik nincs. Ha meg van egy kárpátaljai magyarnak Ügyfélkapuja, akkor ugyanúgy van egy amerikainak is.

A 2024. szeptemberben induló képzésekre jelentkezők Ügyfélkapus azonosítást követően léphetnek be az E-felvételibe, nekik nem szükséges ehhez regisztrálniuk a Felvi.hu-n.

2024 februárjában induló keresztféléves képzésekre jelentkezők még a megszokott módon, a Felvi.hu-n regisztrált felhasználónevükkel és jelszavukkal érhetik el az E-felvételit.

3. Mivel lehetne visszaélni?

Épp ezért mondom, hogy akkor nincs különbség egy mexikói meg egy szlovákiai diák között, mégis az utóbbi ki van zárva a Diaszpóra programból, az előbbi meg nem. Oregon meg azt mondta, hogy az utóbbiak jelentkezhetnek a felvin is - de az előbbiek is, nincs különbség.

Ja, akkor nem tudom.

De nem lehet, hogy nem a felvi elerhetosege a szurofeltetel? En arra tippelek, hogy azert vannak kizarva az EU, meg Szerbia/Karpatalja, mert ott sokkal erosebb a diaszpora-jelenlet.

Fun fact:

A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a diplomaszerzés után legalább két évig közösségi munkával segítik a helyi magyar diaszpórát, illetve angol nyelvű képzés választása esetén, tanulmányaik befejeztével legalább középfokú nyelvvizsgát tesznek magyarból mint idegen nyelvből.

Bocs, de ne már. A diaszpóra programok nem a még helyén élő őshonos magyarokat célozzák, hanem pont a kivándoroltakat és az ő gyerekeiket, hátha vissza lehet őket csábítani. Nekem is van itt ismerős, akinek a gyereke visszament Magyarországra egyetemistának, és aztán ott is maradt. (Igen, ebben az is benne van, hogy finn háttérből nagyon jó életszínvonalat lehet egyetemistaként kihozni.)

Csaba

Csaba

Arra sok ország rájött már, hogy az oktatás egy jó befektetés (s utána majd bevételi forrás). S mindenki megpróbál minél több diákot megszerezni - s ha lehet, akkor külföldről. Nemcsak az országok, hanem az egyes egyetemek között is éles a verseny. A beszedett tandíjakat másképp lehet kezelni, mint az állami támogatást; így az egyes karok/intézetek is érdekeltek a minél több diák bevonzásában. A kitartó térítő munkát meg lehet támogatni ösztöndíjakkal. Az hiszem nem ismeretlen senki előtt az amerikai egyetemek sportösztöndíjai. Nálunk ezzel talán nem igazán lehet versenybe szállni, így más irányba kellett elindulni. A stipendium-ra, sokan mint egy beetetésre tekintenek/tekintettek. Próbál(t) új országokból megcélozni diákokat - lehetőleg olyanokat, akiknek Magyarország az eszébe sem jutott volna - s akár tanulmányaik során, akár végzés után beszámolnak a sorstársaiaknak, hogy itt milyen menő egyetemistának lenni, akik közül páran akár már önköltséggel is eljönnek tanulni. Azt, hogy meddig tart a beetetés időszaka, nem tudom. Hogy az erre elköltött összeget jobban is fel lehetett volna használni? Valószínűleg igen, de a költségvetés majd minden tételét meg lehetne kérdőjelezni.

Egy kis személyes érintettség: közeli ismerősöm az egyik stipendium ösztöndíjas. Számára az egyik legmeghatározóbb élmény a magyarországi létben, hogy lány létére sötétedés után minden félelem nélkül tud az utcákon sétálni. S valószínűleg ezt az élményt mással is megosztja. Van ennél jobb reklám? 

Mondjuk be lehet árazni a magyar oktatást. Nem feltétlenül azon az oktatási szinten vannak, mint a nyugati híresebb egyetemek - így talán kisebb erőbefektetéssel is el lehet jutni a diplomáig, de a tandíj a fele sincs az ottaninak (főleg nem EUs diák esetén), s a megélhetés költségei is jóval kisebbek. Emiatt nem a legjobbak jönnek ide, de a képzés sem a legmagasabb szintű. Be kell látni, nálunk tömegoktatás van, csak pár kar meri bevállalni a diákok tömeges megbuktatását, enélkül pedig törvényszerűen esik a színvonal, s ezzel megindul az ördögi kör. 

Azt vettem észre nyugati egyetemeknél, hogy jellemzően kialakul egy kapcsolatrendszer, amelyben a felsőbbévesek segítik a leendő felvételizők megküzdését a bürokráciával, s egyes egyetemek emiatt közkedveltek lesznek egyes országok részéről, s számottevő részét jelentik a külföldi diákoknak. Pl. egyik holland egyetem jelentős török diáksággal, míg a másik holland egyetem jelentős román diáksággal rendelkezik, a számuk összemérhető az ott tanuló hollandokéval. Ezt figyelembe véve talán lehet jó befektetés a stipendium, ha felkelti a fizetőképes keresletet.  

AL

Szerintem a külföldi fizetős hallgatók fogadása nemcsak a bejövő pénz miatt javítja az oktatás színvonalát. Simán a méret miatt is. Egy nagyobb egyetemen sokkal nagyobb tud lenni a kurzusválaszték, több kurzusra is jut elég diák, hogy megérje megtartani.

Mivel a magyar hallgatókat hat ökörrel sem lehet berángatni egy angol nyelvű órára, sőt szinte senki nem vállalja közülük az angol nyelvű számonkérést. Emiatt jelenleg párhuzamos a magyar és angol nyelvű képzés, a több diák nem jelent több fajta tantárgyat. Sőt mivel mindent duplán kell tartani, a választható tárgyak száma jelentősen redukálódik.

Harminc éve Hollandiában vállalták, hogy ha egy Tempus-os (pre-Erasmus) külföldi diák megjelenik egy hollandul tartott órán, automatikusan átváltanak angolra, s angol nyelvű volt a számonkérés is.

AL

Rég minden mesterszaknak angolul kellene lennie. A holland kultúra nem omlott tőle össze, akkor talán a magyar is kibírná. Itt speciel tényleg arról van szó szerintem, hogy egy-egy tudományterület magyar terminológiájának a megteremtését is az MSc/PhD-diákok kapják feladatul, pedig ez a szótárkiadók dolga lenne.

Mivel a magyar hallgatókat hat ökörrel sem lehet berángatni egy angol nyelvű órára, sőt szinte senki nem vállalja közülük az angol nyelvű számonkérést.

Ez puszta előítélet. Az egyik budapesti egyetemmel csinálunk egy full angol nyelvű online és fizetős programot. A hallgatók 70-80%-a magyar. Semmi gondjuk az angollal.

Csaba

Selection bias. Annak a 30 embernek nincs, aki szandekosan erre az orara jelentkezett, de masik par tizezernek meg van.

Nezd meg a hisztit a nyelvvizsgakovetelmenyek korul. Ha rajtam mulna, a felvetelihez kozepfoku angol kene, a diplomahoz felsofoku. A 75 ezer allami osztondijasbol mennyi tudna lediplomazni szerinted? :)

Nekem még kötelező volt a fordítás.

En valamikor 2009-2010 korul csinaltam a felsofoku angolt, akkor eppen valaszthato volt.

Csak hogy pontositsuk, a forditas alatt azt ertjuk, hogy hallgattad az angol szoveget, es magyarul kellett leirni a tartalmat valos idoben, ugye? Ez nalunk tuti opcionalis volt, mert en voltam a csoportban az egyetlen balfasz, aki bevallalta. :D

Nem, azt, hogy kapsz egy angol írott szöveget, és azt kell átírnod magyar nyelvre. Azt nem egészen értem, hogy mi értelme egy beszélt szöveget röptében fordítani írásba. A tolmácsolásnak van értelme, de szerintem ha írásban kell, akkor több értelme van eredeti nyelven leírni, és utána lefordítani.

Nem mondtam, hogy bennem nincs bias. :)

Milyen szakmahoz kell diploma, aminek a szakirodalma nem angolul a legkiterjedtebb, legfrissebb, stb.? Jogasz, magyar-tori szakos tanar, es meg? :) Ma jokedvem van, ha en lennek a fonok, ezek a szakok felmentest kapnanak.

szerk: sorry, lehet felreertehto voltam, termeszetesen csak allami osztondijas kepzesi formakra gondoltam.

Amikor a nyelvvizsgás vita volt, akkor az én álláspontom az volt, hogy szak és pálya függő. Nem csak kiváló képességű képzett emberek kellenek, kellenek azok si akiknek van hiányosságuk. Engem nem érdekel, ha egy építész nem tervez külföldön hidat, ha itthon full alkalmas egy családi házra, mert ő is tud nemzetközileg fényképeket nézni  és rajzokat, majd azokat értelmezni. BME-n van olyan építész oktató phd-vel (amit nem kapott meg nyelvvizsga híján),  aki ettől még számos hazai szakmai díjat  bezsebelt.

Rá se lenne szükség? menjen kapálni? :) Bármilyen fura, a legtöbb hazai KKV azt a kevés nyelvtudást is sorvasztja, amivel érkezik a  dolgozó. Az én cégem is. Szóval kellenek a nyelvtudás nélküli felsőoktatásból érkező emberek is.

Amúgy ezen a szinten a nyelvtudás nélküliség nem azt jelenti, hogy nem érti meg a szakirodalmat, inkább azt, hogy leblokkol az élő kommunikációban, nem képes idegen nyelvű dokumentum előállítására. Ez a típus sablon levelekkel le tudja élni az életét. Amúgy meg S24 samu állítólag már real time fordítja a hívást.

Imádom, hogy ennyire nem tudjátok feldolgozni, hogy egy pozitív dologban Magyarország az első! :) Meg akarjátok magyarázni, hogy ez miért faszság. :)

Nézd, ha egy bevándorlásellenességre nevelt ország valóban azért ért el első helyet ezen a listán, mert az adófizetők pénzén hozunk be -amúgy okos, értelmes- embereket az országba, netán arra bíztatjuk őket, hogy itt tanuljanak, majd folytassák az életüket, akkor szerintem nem azt próbáljuk megmagyarázni, hogy miért faszság az, hogy okos embereket próbálunk az országba hozni, hanem azt, hogy miért faszság azzal áltatni a drága szavazókat, hogy minden erőnkkel ez ellen vagyunk, és mi aztán megvédjük a magyar vér tisztaságát.

Migránsozás valóban volt, és most is van. Sőt, olyannyira van, hogy az ellenzékiek és "kormánykritikusok" is migránsoznak. Az már más kérdés, hogy a kormány végig egyértelműen kommunikált és kommunikál arról, kit tart migránsnak. Természetesen megértem, hogy azoknak, akiknek már nincs mibe kapaszkodni (és jelentőségteljes jelentéktelenségükben még a fekete autó sem ment el értük, jaj, szegényekért!), azok tudattalanul ignorálnak szavakat, vagy épp tudatosan ferdítik el őket. A kormány mindig is azokat a külföldieket nevezte negatív kontextusban migránsnak, akikre szerinte Magyarországnak/EU-nak nincs szüksége, mert az ittlétük nem jelent/teremt értéket Magyarország/EU számára.

:)

https://index.hu/belfold/2015/01/11/orban_gazdasagi_bevandorloknak_nem_…

A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont

És nem is kellett pár év, hogy saját magát megcáfolja, mert kicsivel lejjebb ez szerepel:

Szavai szerint eddig azok érkeztek hozzánk, akik képesek önálló egzisztenciát fenntartani, dolgozni akarnak, képzettségük is van és valóban keresik a helyüket a magyar társadalomban, munkás emberként, dolgozó vállalkozóként

(ők ugye a gazdasági bevándorlók, akiket nem szabad beengedni, de azért fontosnak tartotta kiemelni, hogy akik jöttek, azok mind jó emberek, és hasznosak)

Plusz ugye a faji eszmefuttatásai (nem leszünk kevertvérűek), ami rögtön felülírja az egész agymenését, na meg a mostani kínlódás, hogy a vendégmunkásokat beillesszék valahogy ebbe a katyvaszba.

Lehetetlennek tűnik. De megpróbálom.

Mint a cikk első mondatából is kiderül, a gazdasági bevándorló olyan személy, aki az eredeti országát kvázi a semmibe elindulva hagyja maga mögött, mint egy háború elől menekülő. Tudjuk jól, hogy a legalább valamennyire működő országokba többnyire nem lehet csak úgy belépni és munkát vállalni, hanem vannak ellenőrzések és papírozás. A gazdaság bevándorló viszont a szegénység elől menekül, valahogy átlépi a határt, aztán lesz valami. Megeshet, hogy nem beszéli a nyelvet, nincs érdemi képesítése, de állítólag az sem ritka, hogy dolgozni sem kíván, viszont határozottan tudni véli, hogy a segély jár neki. Ja, visszaküldeni meg nem lehet, mert oda sem kell, ahonnan jött. Ja, meg nyugaton vannak olyan problémák is, hogy közeli vagy távoli rokonaihoz jön, és náluk húzza meg magát, vagy egyszerűen az etnikailag "sajátjai" között talál menedéket. De ez sem sokkal jobb, mint a régi élete, hiszen a nyugati világban viszonylag sok pénz kell a normális élethez. Lehet, hogy egy dolgos, tisztességes családból származó lány szóba sem áll egy "csak úgy jöttem, itt vagyok" munkanélküli fiatalemberrel (az most mellékes, hogy a lány maga dönt így, vagy a szülei nem engedik). Nem folytatom, mert most már bizonyára sikerült megértened, mi az a gazdasági bevándorló, és azt is, hogy milyen problémákat hordoz magában a jelenléte, illetve az ilyen emberek tömeges jelenléte.

A kormánypártoknak (és általában a normális magyar embereknek) semmi baja nincs azzal, ha a világ országaiból valamekkora mennyiségű ember jön ide, hogy tanuljon, dolgozzon, esetleg közülük egy kevés letelepedjen, néhányuk pedig még állampolgárságot is szerezzen. Ezer+ éve hasonlóan történik, ez a természet rendje.

A vendégmunkások fogadása egy kényszermegoldás, és ha be van tartatva a legális tartózkodás utáni hazatérésük, akkor bizonyos mennyiségig nem jelent problémát a jelenlétük, a társadalom és a gazdaság be tudja fogadni őket. Ha jól tudom, a vendégmunkások egyrészt szomszédos országokból érkeznek, másrészt olyan helyekről, ahová ténylegesen vissza lehet küldeni, végső esetben toloncolni őket (legalábbis a cikkben említett országok számomra nem tűnnek "futottak még" afrikai/közel-keleti országoknak).

Szerintem azon se lepődjetek majd meg, ha a nem túl távoli jövőben a korábbinál több külföldi származású ember fog letelepedni Magyarországon, és állampolgárságot szerezni. Lakossághiányban a gazdaság nem tud lépést tartani a környező országokkal (leegyszerűsítve: az a minimum, hogy tudnunk kell annyit költeni a haderőre, amennyi ahhoz szükséges, hogy a szomszédaink ne támadjanak ránk), másrészt az általunk kiválogatott "új lakosok" nélkül idővel nem lenne beleszólásunk, kik telepednek itt le. Most még ki lehet válogatni az értékes, integrálódni hajlandó embereket.

Emlékeim szerint a kormánypártok legkésőbb 2015 óta következetesen azt mondják, amit leírtam. Sajnálatos, hogy a "haladó" agymosás hatékonyan tette tönkre sok-sok ember szövegértési képességét. Pedig meg lehet tekinteni/hallgatni, el lehet olvasni az eredeti beszédeket, interjúkat, nyilatkozatokat.

:)

A vendegmunkás gagdasági előny, mert munkaképes korban van használva, lásd aktív kor. Miközben amikor az egyén teher, akkor visszakpaja az anyaország.

Illegális képzetlen munkás teher a szociális rendszerre, lásd nyugati demokráciák.

A gazdasági bevándorló az, aki gazdasági okokból emigrál. Minden mást ("kvázi a semmibe", "háború elől, meg szegénység elől menekülő") már te költöd hozzá.

Az a párszázezer magyar, aki jelenleg külföldön él és dolgozik, jellemzően gazdasági bevándorló. Rossz emberek, vagy a háború, meg a szegénység elől menekültek el Magyarországról? Vagy politikai üldözöttek? Hogyan határoznád meg őket? Milyen jelzőt akasztanál a migráns szó elé?

A kormánypártoknak (és általában a normális magyar embereknek) semmi baja nincs azzal, ha a világ országaiból valamekkora mennyiségű ember jön ide, hogy tanuljon, dolgozzon, esetleg közülük egy kevés letelepedjen, néhányuk pedig még állampolgárságot is szerezzen. Ezer+ éve hasonlóan történik, ez a természet rendje.

Orbán Viktor nem ért egyet veled. Egyébként ők is gazdasági bevándorlók. Szerinted mégis milyen okból jönnek Magyarországra? Hiányzott nekik a mákostészta, vagy ki akarják próbálni a disznóvágást?

Elsősorban gazdasági okokból, itt több lehetőséget találtak valamilyen területen, mint otthon. Kisebb arányban politikai/faji/stb diszkrimináció, esetleg háború elől menekülve.

Dobj már egy linket -mert gondolom valahonnan csak képezned kell magad az aktuális definíciók ügyében-, a fidesz-argóban hányféle migráció létezik, melyik, mit jelent, és közülük melyik rossz?

Megpróbálom elkezdeni, javíts, és egészíts ki kérlek:

neve meghatározása rossz? link
migráns mindenki, aki elhagyja a hazáját https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/orban-a-migracio-definiciosz…
gazdasági migráns mindenki, aki gazdasági okokból hagyja el a hazáját https://index.hu/belfold/2015/01/11/orban_gazdasagi_bevandorloknak_nem_…
politikai migráns (?) a valóban politikai okokból, életüket mentve elmenekülőknek "meg kell adni, ami jár, mármint menedéket" https://index.hu/belfold/2015/01/11/orban_gazdasagi_bevandorloknak_nem_…
Európán kívüli migráns Európán kívül érkezők, "nem leszünk kevert fajúak" https://index.hu/belfold/2023/07/22/orban-viktor-tusvanyos-2023-tusnadf…
vendégmunkás meghatározott időtartamra dolgozni érkezik, aztán hazamegy*  

*: meggyőződésem amúgy, hogy nálunk is az lesz, mint nyugatabbra, csak le vagyunk maradva pár évtizeddel. Nézd meg a németeket. A törökök is vendégmunkásoknak indultak. :)

A vendégmunkások fogadása egy kényszermegoldás, és ha be van tartatva a legális tartózkodás utáni hazatérésük, akkor bizonyos mennyiségig nem jelent problémát a jelenlétük, a társadalom és a gazdaság be tudja fogadni őket

Láthatjuk, hogy a társadalom mennyire tudja befogadni őket. Folyamatosan keresek ingatlanokat, van, volt, amelyikben munkások laktak, de csak mostanában kezdett feltűnni, hogy mennyire megváltozott a hangulat. Nemrég néztem egy munkásszállónak alkalmas ingatlant egy jövendőbeli gyár környékén. Mikor meglátták az ingatlanost a szomszédok, körénk gyűltek, és elkezdtek fenyegetőzni, hogy ide ne hozzak vendégmunkásokat, mert nagyon megkeserülöm(!). Ilyeneket mondanak a befogadó, felhergelt vidéki nénik. :)

Fiatalon dolgoztam többször Németországban. Nem csak a népességfogyás a probléma, hanem az is, hogy ha emelkedik az életszínvonal, a helyieknek egyre több munka lesz "büdös". Ha valamikor nálunk is tömegessé válik ez a jelenség, még több embert kell majd behozni, de a 180 napra szart lapátolni ide csábítható vendégmunkások száma sem végtelen, ráadásul sokkal többe kerül (a foglalkoztatónak), mint az, aki tartósan itt él, azaz egyre kevésbé lesz rentábilis. Lásd németek (meg mások). Nincs új a nap alatt.

Szerintem azon se lepődjetek majd meg, ha a nem túl távoli jövőben a korábbinál több külföldi származású ember fog letelepedni Magyarországon

Mi nem lepődünk meg (de nagyon cuki vagy, hogy kezded magadnak bemagyarázni ennek a szükségszerűségét. Dolgozik a kognitív disszonancia :). Azok fognak meglepődni, akiket Orbán jól bepörgetett a közpénzből elégetett milliárdokkal.

Egyébként nem tudom éltél-e már olyan házban, ahol a lakások nagy része Airbnb-re van hasznosítva, esetleg olyanban, ahol a lakások nagy része saját tulajdonú, illetve hosszú távra van bérbe adva (vendégmunkás vs. migráns). Utóbbiban összehasonlíthatatlanul nagyobb a rend és a nyugalom.

Szerintem még nem elég finom a felbontás, politikai migráns még nem feltétlenül az életét menti, lehet, hogy csak hányhatnékja van a kormánytól az eredeti országában. Aki az életét menti, az a politikai menekült. Gazdasági menekült is van, aki olyan helyről jön, ahol éhen halna (pl. természeti katasztrófa sújtott helyről).

A végéhez: nekem az egyik szomszédom már legalább második generációs, Akhmednek hívják, az egyetem miatt költözött ide máshonnan Angliából, aztán amikor elfogyott a tandíjra szánt pénze, nem vett fel diákhitelt, hanem kamionsofőrnek állt, letelepedett, megházasodott (a felesége angol), a másik szomszéd egy albán szakács, ő első generációs bevándorló. Mind a kettő nagyon kedves, rendszerető, csendes és dolgos ember.

A magyar köznyelvben a "bevándorló" és az "emigráns" azt jelenti, hogy az illető vagy hosszú ideje van távol az eredetileg szokásos országától, és végül úgy döntött, hogy az új országban marad, vagy pedig eleve egyfajta véglegesnek ható körülmény miatt távozott (pl. 1956-os emigránsok). A közbeszédben (beleértve a politikai kommunikációt) általában ilyen jelentéstartalommal hangzanak el ezek a szavak, kivéve, ha valamilyen konkrét statisztikai adatokról beszélnek. A magyar köznyelvvel szemben pl. az EU statisztikáiban 12 hónapot kell folyamatosan egy idegen országban tölteni ahhoz, hogy valaki bevándorló/emigráns legyen. Mivel a HUP a közbeszéd területe, így az itt folyó kötetlen beszélgetésben szerintem alapvetően a köznyelvi jelentéstartalom az irányadó.

Megjegyzem, a fenti állításaim pont ti szoktátok alátámasztani, amikor azért sírtok, mert a külföldön élő, magyarországi lakcímre bejelentett magyar állampolgárok nem szavazhatnak levélben.

 

migráns mindenki, aki elhagyja a hazáját https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/orban-a-migracio-definiciosz…

Sajnos abban nem tudok segíteni, hogy árnyalatokat láss, és kontextusban értelmezz kijelentéseket.

 

gazdasági migráns mindenki, aki gazdasági okokból hagyja el a hazáját https://index.hu/belfold/2015/01/11/orban_gazdasagi_bevandorloknak_nem_…

Ld. előző bekezdés.

 

politikai migráns (?) a valóban politikai okokból, életüket mentve elmenekülőknek "meg kell adni, ami jár, mármint menedéket" https://index.hu/belfold/2015/01/11/orban_gazdasagi_bevandorloknak_nem_…

Megjegyezném, hogy nemzetközi szerződések szabályozzák a kötelezettségeket. Így mindaz, ami a magyar jogszabályok alapján mostanság jár egy Ukrajna felől érkező ukrán állampolgárnak, az nem jár egy tetszőleges irányból érkező szír állampolgárnak. Egyébként meg az a fránya kontextus megint, avagy ld. előző bekezdés.

 

Európán kívüli migráns Európán kívül érkezők, "nem leszünk kevert fajúak" https://index.hu/belfold/2023/07/22/orban-viktor-tusvanyos-2023-tusnadf…

Ld. előző előtti bekezdés.

 

közülük melyik rossz?

Szerintem Orbán érthetően fejezte ki a gondolatait.

 

Láthatjuk, hogy a társadalom mennyire tudja befogadni őket. Folyamatosan keresek ingatlanokat, van, volt, amelyikben munkások laktak, de csak mostanában kezdett feltűnni, hogy mennyire megváltozott a hangulat. Nemrég néztem egy munkásszállónak alkalmas ingatlant egy jövendőbeli gyár környékén. Mikor meglátták az ingatlanost a szomszédok, körénk gyűltek, és elkezdtek fenyegetőzni, hogy ide ne hozzak vendégmunkásokat, mert nagyon megkeserülöm(!). Ilyeneket mondanak a befogadó, felhergelt vidéki nénik. :)

Ez még reprezentatív felmérésnek is kevés, annyi viszont biztos, hogy nem vonultak miatta százezrek vasvillákkal a Kossuth térre.

 

Nem csak a népességfogyás a probléma, hanem az is, hogy ha emelkedik az életszínvonal, a helyieknek egyre több munka lesz "büdös". Ha valamikor nálunk is tömegessé válik ez a jelenség, még több embert kell majd behozni, de a 180 napra szart lapátolni ide csábítható vendégmunkások száma sem végtelen, ráadásul sokkal többe kerül (a foglalkoztatónak), mint az, aki tartósan itt él, azaz egyre kevésbé lesz rentábilis. Lásd németek (meg mások). Nincs új a nap alatt.

Amíg a nyugati világban is ez van, ráadásul több lóvéval, addig kizárólag az egyéneken múlik, hogy a szülőhazájuk (közösség és tér) fontosabb nekik, vagy a pénz és a karrier. Az űr így vagy úgy, de be lesz töltve.

 

Mi nem lepődünk meg (de nagyon cuki vagy, hogy kezded magadnak bemagyarázni ennek a szükségszerűségét. Dolgozik a kognitív disszonancia :).

Őszintén szólva nem vagyok kíváncsi rá, mivel csaptátok és csapjátok be magatokat. Teher a nyomorotokat látni. De hát mind a közösség részei vagyunk, így kénytelen vagyok elviselni.

 

Azok fognak meglepődni, akiket Orbán jól bepörgetett a közpénzből elégetett milliárdokkal.

Azok ti vagytok. Meg egy rakás hülye, akiket derogál megszólítanotok. Pedig amilyen hülyék, szavaznának a fajtádra is.

 

A fentieket összegezve: Ha az a problémád, hogy számodra nehézséget okoz összefüggéseiben értelmezni dolgokat, azon én nem tudok segíteni. Ha az a problémád, hogy a közbeszédben és a ~szakmai beszédben részben mást jelentenek a szavak, azon szintén nem tudok segíteni (már csak azért sem, mert ez lényegében megegyezik az előzőleg említett problémával).

 

 

Szerk.: Megkísérlem már-már gyógypedagógiai szinten is összefoglalni. A "só" szónak általában más a jelentéstartalma főzés közben, más a kémiaórán, és más Friderikusszal kapcsolatban. Hogy a só milyen mennyiségben ill. minőségben jó vagy rossz, helyzete válogatja. Olyanokkal nem igazán lehet mit kezdeni, akik nem képesek vagy nem hajlandók érteni (vagy érdekükben áll nemértést színlelni), hogy adott összefüggésben mit jelent a "só" szó, és mit akar kifejezni az a szöveg, amelyben szerepel.

:)