Szoftverek ne segítsetek!

Egyik régi hitvallásom, hogy az eszközeinknek kell szolgálnia minket és nem nekünk az eszközeinket. Az eszközöknek statikusnak állandónak kell lenniük, a feladatukat mindig ugyanúgy, gyorsan, pontosan, egyszerűen kell elvégezniük. Mint egyfajta virtuális eszközök, ez vonatkozik a szoftverekre is. De ez valahogy nem mindig sikerül.

Miért is? Ennek leginkább mi vagyunk a hibái, pontosabban azok akik a tökéletest próbálják megalkotni. Mikor szembekerül a szoftverfejlesztő egy A és B jellegű döntéssel és ahelyett, hogy csak egyet választ mindkettőt választja. Vagy amikor nem elégszenek meg egy adott funkcionalitással, hanem megpróbálják kitalálni és adott szituációhoz igazítani az adott funkcionalitás működését. Amikor egy vágólap teljesen másképp működik annak függvényében, hogy épp mit jelölt ki az ember, ami nem is lenne gond, de sokszor amit ki akarunk jelölni azt is olyanok alkotják meg, akik tökéletest szeretnének és ezen közben csak egy valakiről feledkeznek meg, a felhasználóról aki ezeket az eszközöket akarják használni. Így aztán, nem elég, hogy amikor az ember egy link részletét kívánja átmásolni egy táblázatkezelőbe, a teljes link kerül át a cellába, de még a formázása is, ami nem csak szétdobja a táblázatot, de olyan mélységes mély bugyrokba rántja bele a táblázatkezelő öntudat határán leledző lelkét, hogy onnan aztán CTRL+z legyen a talpán aki visszahozza.

Ha már a vágólapnál tartunk, az egyik kedvencem az üzenőprogramok vágólap kezelése. Amiknek nem elég, hogy az elküldött üzenetfolyamból kimásolt szövegeket a vágólapra küldeni, de tesznek mellé küldő nevét, fényképét, időbélyeget, kiscicát és kiskutyát, plusz a Háború és béke TikTok verzióját. Az ember  meg csodálkozik mikor tíz karakternyi információból fél oldalnyi XML kód lesz a beillesztéskor.

Aztán ott vannak a keresőmezők beépített helpjei. Mert miért ne lehetne megoldani, hogy egy rövid kérésen belül feldolgozzuk, és kitaláljuk mit gépelt el a  felhasználó, ha mindezt több rétegnyi javascripten és tucatnyi köztes rétegen és több száz kilobytenyi XML letöltésével is megtehetjük?  Ugye milyen is jó, mikor különféle scalerekkel, forgalom filtereken keresztül szennyezett hálózaton keresztül ezeknek a kéréseknek a fele csak úgy elveszik aztán az ember ott ül egy félórákra lemerevedő weboldallal kettesben.
A legszebb, amikor az ember annyira gyors, hogy elgépel egy keresőkifejezést, javítja, majd a kínkeservesen lassú weblap javítja a javítást és utána hibára fut.

De nem állunk jobban a dokumentumszerkesztőkkel sem. Automatikus hibajavítás, szövegformázás, szóbeszúrás, egytől-egyig a saját logikájuk szerint működve gördítenek akadályokat az ember útjába. Mikor egy egyszerű levél megírása 20-30 perces molyolássá válik, mert a program minden egyes betűleütés után segíteni akar és speciális esetekben gyorsabb és egyszerűbb egy buta file szerkesztőbe bevinni a szöveget és onnan másolni, beilleszteni a dokumentumszerkesztőbe.

Külön misét megér, mikor eszközeinket butítjuk le a buta felhasználók miatt. Mondjuk, azok miatt akik képtelenek a böngésző URL sávját összekeverik a Google keresőmezőjével ezért segítségként a fejlesztők összevonják a keresőmezőt az URL mezővel. Ez csak akkor válik kínossá, mikor az ember webcímnek látszó valamit próbál keresni (lásd: Android alkalmazások nevei) vagy épp olyan webcímet (pl. lokális domainek) gépel be amit mindenáron meg akar a böngésző keresni. Olyankor kezdődhet a macskakörmös feng-sui, vagy épp a konfigurációk túrása.

Beszélhetünk még a kényszeres modernizációról is. A célalkalmazások, egy-egy szűk réteg igéyneinek való feltupírozásáról. A bevált  kvázi standard GUI rendszerek legutóbbi divat szerinti szétdobálásáról. A felhasználók, különféle kényelmi elképzelések alapján walled-gardenekbe történő tereléséről. Ilyenkor előállhatnak olyan vicces, helyzetek, mikor az androidos SMS küldő alkalmazásba betelepített, a szolgáltatót megkerülő, chat funkció, kikapcsolt állapotában, az alkalmazás nem tud  SMSt küldeni, mert ahhoz engedélyezni kellene a chat funkciót és ott bekapcsolni, hogy az offline lévő chatpartner esetében az üzenetet SMSként küldje el.

És szép lassan el is jutottunk oda, hogy megint mi borulunk le az eszközeink előtt. Értelmetlen rítusokat kell a használatuk közben észben tartani, hogy épp az aktuális verziójuknak és segítő módjuknak megfelelő működést érjünk el.
 

( gelei v | 2023. 04. 07., p – 21:18 )

Én azt nem értem, hogy Word/Excel esetén hogy a picsába nem a "csak szöveg" beillesztés a default. Mi a use-case arra, hogy mondjuk egy weboldalról az eredeti formázással másolsz be szöveget egy teljesen máshogy formázott táblázatba?

Akkor az azonos táblázatból másolt szöveg formázását sem venné át. Az Excelnek nem kellene tudnia, hogy az a rich text honnan került rá a clipboardra. Az más kérdés, hogy az Excelnek egészen egyedi clipboard kezelése van, ezért szerintem tudja. De akkor meg az lesz a baj, hogy a forrás függvényében máshogy viselkedik.

Ez a megoldás mindenesetre megmosolyogtató.

...egen.. A „hirtelenközbejöttdefontosnagyon”-t rendszerint telefonon és közben emailben kapom. Telefonon szóhoz se jutok, mert hú de fontos, így mikor megnyitom az emailt, akkor derül ki, hogy az excelből másolt táblázat egy kép amiből nekem kellene a címeket kimásolnom. Több alkalommal társalogtunk erről és mindig visszakérdez aki küldte, hogy mi a különbség? Ez nem fájna, de IT cég és értetlenül állok az eset előtt és bár havonta egy-egy alkalom, bosszantó és a saját szememmel láttam, hogy nem képként másol, mert kijelöléskor még szöveg. 

„Niemand ist unnütz! Man kann immer noch als schlechtes Beispiel dienen!”

dzsolt

Most megnéztem, hogy ne mondjak hülyeséget. A default az, hogy táblázatként jön át, de "keep source formatting". Ezt kellene szerintem úgy módosítani, hogy a default a "use destination styles" legyen, hiszen egy létező doksiba másolok, aminek már van egy beállított formázása. Ha plain text másolom, akkor tabulátorokkal oldja meg.

( Nyosigomboc v | 2023. 04. 07., p – 21:56 )

Egyreszt van ez az eset, amit irsz. Masreszt - amikor pont jol mukodik - nagyon sokat tudnak segiteni ezek a funkciok. Ha megnezel egy mai PyCharmot vagy VSCode-ot, rengeteget tudnak segiteni a kiegeszitessel (es az autopilot meg a ChatGPT meg be sincs epitve). Az esetek 90%-ban talan jol javitja, csak a 10% idegesito.

Jo, persze vannak ilyen ismert esetek is, mint az Excel es a datumkezeles. Volt olyan molekula, aminek a szerkezete miatt a neve sep-pel kezdodott, es Excelbe teve mindig datum lett belole. Vegul a kisebb ellenallas fele mentek a biologusok: inkabb atneveztek.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Nem az asszisztív technológia ellen vagyok, hanem arosszul átgondolt/megírt asszisztív technológia ellen. Pl. van olyan szövegszerkesztő ami képes végigmenni egy project összes forrásfileján, onnan kigyűjteni a változó és függvényneveket és azokatt gépelés közben egy lebegő ablakban felajánlani, de nem illeszti be sem ilyen, sem olyan formában, míg ki nem választom a megfelelőt. Ugyanakkor, vannak olyan szövegszerkesztők, amik megteszik ugyanezt és mindenáron beleékelik a legaktuálisabb találatot a gépelt szövegbe, hogy utána győzze escapelni az ember.

Az Excel tipikus peldaja, mikor az ember fekszik le az eszköznek.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( BehringerZoltan | 2023. 04. 07., p – 22:20 )

Nagyon nevettem, jó duma! És egyet is értek! Én minden új verziótól tartok egy kissé, h mi a fészkes f@szt variálnak majd benne! 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

( carlcolt | 2023. 04. 07., p – 23:28 )

Szerkesztve: 2023. 04. 07., p – 23:30

Egyszer be akartam masolni Excel Tablaba, hogy 10-12 es 12-14 amik oraintervallumokat akartak jelenteni - mi lesz reggel 10 es del kozt, valamint del es du 2 kozt.

Mar a beillesztes pillanataban Okt 12 es Dec 14 lett belole. :(

Eljon egy nap mindig az a bloat szint, ami utan lehet lightweight alternativat keresni.

Egy ismerosom most jott ra, hogy elege van es mostmar sajat text editort ir.

Amugy a nagybetus kivetel: amikor az editor/IDE nem szamolja az indentet, hanem paste-eli akar a rossz (ertsd space vs tab) tipust es a negyedik { es 16 space-es sor utan bepaste-eli a kodot 2 space-szel mert annyival masoltad ki.

Ennel az egynel tenyleg annyira egyszeru lenne okosabb lenni, mint a felhasznalo, es a JetBrains kivetelevel mindenki keptelen megugrani. De a szines meg markdownolt paste meg ambiguous datumkonverzio meg ambiguous kodkiegeszites? Az kell, mint 12 negyzetmeteres alberletbe a vadaszkutya!

( asch v | 2023. 04. 08., szo – 00:04 )

Szerkesztve: 2023. 04. 08., szo – 00:06

Két "kedvencem": mikor kéretlenül feldobja a kiegészítés ajánlatokat a program, de úgy, hogy ha gépelek tovább, az már a kiegészítések között keresés, nem az eredeti helyre gépelek ám! Aztán fejben éppen a sor végén vagyok és enter-re elfogadja az ajánlatot, ami teljes zöldség, biztos AI készítette. Van olyan program - most nem ugrik be hogy mi - ami úgy tudja felülvágni amit írni akartam, hogy szinte észre sem lehet venni.

A másik nagyon alap és szinte minden több ablakos rendszeren elő tud fordulni: Feldob valami ablakot gépelés közben és mire észreveszem hogy nem oda írok ahová elkezdtem, már bement 5 karakter plusz enter... Mi volt az ablakon? Mittudomén. Ezt meg kellene valahogy fixálni az X-ben is, hogy ameddig gépelek, addig ne tudjon felugrani másik ablak.

Erről jutott eszembe a díjgyőztes OTP web-bank: bejön az oldal, és persze a hasznos tartalom közepén van valami reklámszerű faszság ami lassan tölt be. Mikor már használhatónak látszik az oldal és rákattintanék arra amit szeretnék, akkor hirtelen betöltődik az a valami is és átrendezi az oldalt. Ennek hatására valami egészen másra kattintok mint amire akartam. Azt sem tudom mire kattintottam, mert a kattintás hatására elnavigál. Kétszer is megtörtént már velem. Hogy lehet ilyen amatőr hibát csináltni egy bankolós oldalba???

OTP -nél ugyan ezen én is rendszeresen felidegesítem magam. Kb a kép dimenzióit kéne beírni a html-be hogy tudja h majd mekkorát tölt be és akkor nem ugrálna betöltődéskor. De hát  OTPnél lassan az is csodaszámba megy ha egyáltalán működik!

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

OTP-vel megnezem mikor javittatod ki.

Anno Meister irta az (asszem azota torolt) blogjaban azt az esetet, amikor megprobalta ravenni az ottaniakat, hogy csereljek mar le a sebezheto certet az oldalukon. Akkoriban volt a Debianosoknal az SSL patch, ami miatt sokkal kisebb terbol kerultek ki a kulcsok, es o hiaba bizonygatta, hogy sebezhetonek mutatja, az OTP-s IT azt allitotta, naluk nem Debian van, ezert nem sebezheto (a cert generatora hasznalta, de ezt nem ertettek). Vegul elkuldte nekik mailben az OTP-s privat kulcsot, erre mar lecsereltek.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Az as.hu/blog oldalon irta Meister neven a tulaja, kutyaja Leon nevre hallgat, es az oldal szerint 2018-ban szunt meg. Az archive-bol eloszedtem, eszerint rosszul emlekeztem, a netbank.hu volt a vetkes (szinten aszerint 2008-ban olvastam, valoszinuleg rosszul emlekeztem)

https://web.archive.org/web/20080704073621/http://as.hu/blog/2008/06/28…

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

OTP: Nyolcszor ugrik el a főoldalon, mire használhatóvá válik. De nem fogják kijavítani, előbb szűnik meg a szerződésed.

Régen volt hardvertoken a belépéshez. Most van azonosító és számlaszám (OTPdirekt), az újban már csak emailcím. Legközelebb már jelszót se fognak kérni.

( Hevi v | 2023. 04. 08., szo – 03:11 )

Teljesen jogos lenne, ha nem lenne tele a post helyesírási hibákkal.

( csortu v | 2023. 04. 08., szo – 06:08 )

Az abszolút ultimate eset amikor két program is kéretlenül próbál helyettem gondolkodni:

1. Androidon szöveget írok pl. WhatsApp szövegmezejébe. Elírom, két szóval később észreveszem, visszatapicskolok az elírt szóba. Itt természetesen a keyboard app és a WhatsApp is segítőkészen feldobja, hogy szerintük mit akartam írni. A két lista egymást takarja, és naná, hogy egyikben sincs benne a helyes megoldás. 

2. Lastpass és Google Chrome saját jelszókezelője egymást takarva kétféle felugró kis izével is letakarja bármelyik weboldal jelszómezőjét ha belekattintok. Ráadásul a kis téglalapokról nem derül ki, hogy melyik jön melyik programból ezért random bökök rá az egyikre. Mivel én a Latpasst szeretném használni, ezért a Google Chrome nem tudja a helyes jelszavakat, ezért az esetek felében a hibás jelszó kerül be a jelszó mezőbe. Egyszer már megpróbáltam a Chromeot lebeszélni a jelszókezelésről, de valahogy nem jött öttsze.

Csaba

( ha5abe | 2023. 04. 08., szo – 08:36 )

Szerkesztve: 2023. 04. 08., szo – 09:13

Van, hogy kijavítanak pl. egy "ZA-1933" rendszámot "AZ-1933" -ra. (Persze nyelv beállítás függő.)

( asm v | 2023. 04. 08., szo – 09:37 )

Ehhez kapcsolodoan erdemes megemliteni, hogy a PowerToys-ba nemreg kerult bele egy "Paste As Plain Text" komponens, amivel Ctrl+Win+Alt+V-re plain textet szur be alkalmazott szoftvertol fuggetlenul.

( apal v | 2023. 04. 08., szo – 20:30 )

Ezek fentebb mind jó példák a "számítógép olyan problémák megoldására szolgáló eszköz amelyek nem léteznének ha nem létezne számítógép" esetekre :)

Mindezt vesd össze az ember alapszükségleteivel (és az általa biztosítható boldog élettel). Tényleg vedd listába és ledöbbensz. Ez ma nincs fókuszban, sőt lassan el is felejtjük ezt a tudást, hiszen a csirke az áruház hűtőjében terem látszólag magától, stb. Helyette a mesterségesen gerjesztett igény és az azt kiszolgáló munka meg a profit a téma. Pedig valójában az alapszükségleten kívűl sokminden elég erőteljesen az élettől kapott értékes időnk elpazarlását okozza és nem mellékesen a bolygónk felélését. És mit kapunk cserébe? Fizikai erőkifejtést erősen lecsökkentő kényelmet**, csillogást és rohanó, teljesítménykényszeres életmódot***.

**erőkifejtésre van viszont igénye a szervezetnek, hát veszünk konditerem bérletet.
***nem erre van az ember kalibrálva, és itt jön képbe egyre több embertársunknál a pszichológus.

Aztán a végén meg sóhajtunk, hogy milyen rövid volt az életünk.
Valami azt súgja, hogy rossz irányba megyünk, de a kényelem, a csillogás, a profit észrevétlenül beszippantja az egyént ebbe a szerintem csapdába.

Amit a mai számítógépekkel művelünk, az az illúzió, a valós élet problémái elől ebbe menekülés és több más addiktív hatással az emberi elme önkéntes csapdája. Ebbe a csapdába ugyan eltérő mértékben,  de mindannyian belesétáltunk. Hiszen ahogy fentebb írtam, itt találkozik a zéró erőkifejtés, a kényelem, a csillogás. És mintha lelassulna az idő. Pedig valójában elrohan, és jön a felismerés hogy hú nem csináltam ebédet.

Valahol olvastam, S. Freud úgy több mint száz évvel ezelőtti mondását erről, ami a kb. így szólt. Boldogan dicsérné a fejlődést, ami lehetővé teszi, hogy több száz kilométerre élő szeretteivel úgy beszélgessen, mintha a szobában lennének, de ilyenkor mindig eszébe jut, hogy pont e fejlődés következtében élnek tőle több száz kilométerre.