Távmunka Németországba

Sziasztok!

Kaptam egy német szoftverfejlesztő contractori munka ajánlatot, ami elég jónak tűnik. Viszont én eddig mindig alkalmazott voltam, szóval semmi tapasztalatom nincs ezen a téren.
Azt tudom, hogy a vállalkozást létre hozni egyszerű és hogy átalányadózással a költségek és az adminisztráció sem lenne sok, de felmerült pár kérdés bennem:

  • Mennyire fogadják el az ÁFA mentes számlákat? Mert ugye alanyi adómentes lennék, illetve mivel Német cégnek számlázok, ÁFA területi hatályon kívül van.
  • Átalányadó esetében is nézik a bújtatott munkaviszonyt? Mert nemigen számláznék másnak és nincs lehetőség, hogy alkalmazottként vegyenek fel. Amúgy az eszközöket ők adnák, de egyébként full homeoffice az egész.
  • Hova érdemes kérni a pénzt? Mehet saját számlára, vagy inkább nyissak egy Wise-t és kérjem oda?
  • Van-e valami egyéb buktató, amire esetleg nem gondoltam?

Köszi előre is, ha megosztjátok a tapasztalatokat!

Hozzászólások

A legjobb tanács, amit kaphatsz: keress egy könyvelőt és szépen elmondja mik a lehetőségeid. 

Ez engem is erdekelne plane egy eszt e-citizenship-pel es cegnyitassal egyutt. :D

Németországban élek. Próbálok néhány kérdésedre tanácsot adni.

1. Az ÁFA mentességes dolog nem probléma, a konkrét esetet (adómentesség, fordított adózás) csak le kell egyeztetni a HR-rel vagy a pénzügyi részleggel.

2. Hogy nézik-e a bújtatott munkaviszonyt? Passz. Ez magyarországi kérdés.

3. Én Wise-ra kérném, mert jó helyen van EURO-ban a fizetés. :) Viszont adóznod majd Forint-ban kell. Szóval Te döntöd el, mikor lesz átváltva a pénz és hogy mennyit váltasz.

4. Itt alapvetően 6 hónap a próbaidő. Gondolom szerződéses esetben is ez van. Készülj fel rá, hogy tőled fognak legelősször megszabadulni, ha valami nem úgy megy majd, mint ahogy elképzelték.

 

Ha még kérdésed van, keress nyugodtan.

Debian Linux rulez... :D
RIP Ian Murdock

Igen pont azért jutott eszembe a Wise, hogy csak akkor váltom át forintra, amikor kell, egyébként meg a Wise-ról kártyával is el lehet költeni.

A 6 hónap próbaidő az elég sok. Még nem kaptam meg a konkrét szerződést, tehát nem tudom, itt mennyi lesz.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

Ha ÁFA meg számla, akkor nincs próbaidő, hanem egy valamire kötnek szerződést, esetleg azt beleírva, hogy az első X időben azonnal felmondható, de az már gyanús. Egész más a dolog, hogy ha alkalmazott lesz a német cégben, és innen dolgozik. Ha vállalkozói szerződés, akkor eleve valamilyen órakeretet fognak meghatározni, munkaidő nem lehet benne logikusan. Ha vállalkozói szerződés, akkor pl. a szabadságos hónapban valszin jóval kevesebb órát tud az illető számlázni, ezt bele kell számolni az óradíjba.

... nincs próbaidő, hanem egy valamire kötnek szerződést, esetleg azt beleírva, hogy az első X időben azonnal felmondható...

Ez szerintem ugyanazt jelenti, de igazad van, ha nem így adják meg, akkor nem "próbaidő". Másrészről egy szerződéses viszony könnyebben felmondható, mint egy munkaszerződés. A német munkaszerződésekben a próbaidő alatt 2/4 hét a felmondási idő, próbaidő után 2 hónap.

... ha alkalmazott lesz a német cégben, és innen dolgozik.

Akkor annyi az "extra", hogy minden adózást magának kell intéznie, ott ahol lakik.

Ha vállalkozói szerződés, akkor eleve valamilyen órakeretet fognak meghatározni, munkaidő nem lehet benne logikusan. 

Tévedsz, a munkaidő is kiköthető. Pl. ha mondjuk USA-ba kellene bedolgoznia, akkor megadható a szerződésben, hogy milyen időpontok között kell hogy elérhető legyen.

Debian Linux rulez... :D
RIP Ian Murdock

Nem tévedek. :) A munkaidő vs. az elérhetőség, rendelkezésre állás kikőtése két külön dolog. A vállalkozói szerződésbe vésett munkaidő az máris a bujtatott foglalkoztatás irányába tereli a vigyázó tekinteteket.

Az elérhetőség, rendelkezésre állás lehet emailben, lehet telefonon, meg sokféleképpen, de ez nem feltétlenül munkaidő-ebédidő vagy bármi, illetve "munkaidőben" elérhetőség kérése, bár ezen lehet jogászok tudnának csűrni csavarni. Simán elképzelhető, hogy ha pl. USA-ba melózol, akkor te amúgy reggel 9-kor (CET) már nekiláttál a dolgoknak, majd amikor a középnyugaton magukhoz térnek, te már prezentálod a dolgokat, és kvázi végeztél aznapra, viszont mittom itteni idő szerint este 9-ig elérhető vagy, ha kérdés van. A másik opció, hogy eleve olyan ritmusban működsz, ami teljesen az USA idővel kompatibilis.

Arra figyelj, hogy például a "munkaidő" mint olyan, az kimondottan az alkalmazotti státuszhoz kötődik, és ez nem a köznyelvi munkaidőt jelenti, hanem a jogi fogalmat. Az szerintem sima ügy, hogy csapatmegbeszelések, és egyéb dolgok követése, részvétele elvárt, akár szerződésben rögzített a vállalkozó (vagy képviselője) számára, és ez természetesen online formában megfelelő.

Ha alkalmazott vagy az teljesen másik történet, akkor van a munkaszerződés. Valóban nevezhetik másképp, én jellemzően a hazai dolgokkal foglalkoztam amennyire kellett épp. Az itthoni munkajog egy csomó esetben diszpozitív, azaz a munkavállaló számára kedvezően el lehet térni a benne foglaltaktól. A hazai jog egyébként sokmindenben a német jellegűre épül, bár ebből messzemenő dolgokat nem lehet következtetni.

Ha mint vállalkozás szerződsz, akkor egészen mások lesznek a dolgok. Azon belül lehet megbízási, meg vállalkozási szerződés, meg minden lehet.

A munkaszerződés is olyan úgymond szakszó, ami kifejezetten a munkaviszonyra utaló szerződés itthon. Szóval kint úgy nevezik, ahogy azt ott, de itthon, az ithoni elnevezésekkel lehet (kell...) ezekre hivatkozni, mert különben más dolgokat fogunk alatta érteni.

Olvasgattam erről és azt találtam, hogy ha Német cégnek dolgozok innen, akkor az itteni törvények alapján kell meghatározni, hogy bújtatott foglalkoztatásról van-e szó. Itthon viszont ez a KATA kapcsán merült csak fel, átalányadózóként nem vizsgálnak ilyesmit, ha jól tudom.

Egyébként is nem tudom, lehetséges-e olyan Német cégnél alkalmazottként dolgozni, amelyiknek nincs Magyar telephelye vagy leányvállalata.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

Vállalkozóként saját telephelyedről (székhelyedről), saját eszközöddel, saját időbeosztás alapján végzed a szerződésben, specifikációban meghatározott feladatot. Nincs próbaidő, nincs ebédidő, nincs szabadság, semmi olyan, ami munkaviszonyra utal. Speciális esetben használhatod a megbízó eszközét is, de akkor azt jól körül kell bástyázni, mondjuk security policy-ra hivatkozva.
Még így is necces lesz, ha az lesz az egyetlen bevételi forrásod.

Márpedig valszleg ez lesz az egyetlen bevételi forrás. A céges laptopot azért kell használni, mert ügyféladatokkal kell dolgozni, tehát adatvédelmi szempontból.
Mi történik akkor, ha esetleg megállapítják, hogy ez bújtatott foglalkoztatás?

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

Egyébként is nem tudom, lehetséges-e olyan Német cégnél alkalmazottként dolgozni, amelyiknek nincs Magyar telephelye vagy leányvállalata.

 

Lehet, ha nem elsz Magyarorszagon :) Viccet felreteve. Ha 185 napnal tobbet meghaladoan tartozkodsz valahol, akkor ott szamitasz tartosan letelepedettnek es ott is kell adoznod. Ahhoz meg igen, szukseg van magyarorszagi cegre, konyvelesre, stb. De akkor igazabol mar a magyar cegnek melozol :)

zolo

Na akkor itt megint megy a keverés.

1. A munkaszerződés lehet,
 a, kötetlen (vollzeit),
 b, részmunkaidős (teilzeit),
 c, szerződéses (Contract), itt megadott időre/projektre vesznek fel.

2. Alkalmazotti státusz alapján, lehetsz
 a, alkalmazott (Angestellter https://de.wikipedia.org/wiki/Angestellter),
 b, beszámlázó, azaz egy cégként dolgozol nekik.

3. Munkavégzés helye alapján:
 a, Az adott országban van a székhelyed, ekkor a cég intéz "minden" adózási dolgot, stb.
 b, Egy másik országban élsz, ekkor a lakóhelyed szerint fizeted az adókat, amit neked kell bevallani, intézni.

A első pontból most csak a szerződéses rész érdekes. Alkalmazotti státuszt főként az itt élőknek adnak, illetve azoknak akik korábban itt dolgoztak, de egy másik országba települtek ki, a munkájuk megtartásával. Viszont ha valaki nem Németországban él, akkor minden adózási/adóbevallási kötelezettség átszáll a dolgozóra/beszállítóra!

Tehát itt marhára nincs kérdés bujtatott foglalkoztatásról!

Miért?

Mert ha alkalmazotti státuszban van, akkor magának kell bejelentenie mindent és a helyi szabályok szerint adóznia.

Ha pedig cégként végzi ezt, akkor a cég a foglalkoztatója, amely cég éppenséggel egy külföldi cégnek számlázbe. Ebbe még a NAV sem szólhat bele. (Persze ha minden rendesen be van fizetve.)

Debian Linux rulez... :D
RIP Ian Murdock

Szerkesztve: 2023. 03. 08., sze – 15:32

> Hova érdemes kérni a pénzt? Mehet saját számlára, vagy inkább nyissak egy Wise-t és kérjem oda?

 

Wise Business számlát csak ajánlani tudom. USA-ból fogadok, nem Németországból, de a díjak és a UX miatt is jobban jársz.

 

> a bújtatott munkaviszony

~15 év alatt nem piszkáltak vele, pedig kértem mindenféle igazolást is a NAV-tól. 15 év alatt mindig tipikusan egy helyre számláztam - 3 munkahelyre kb. összesen, mind külföld.

AFA-ról nem tudok nyilatkozni, mindig unión kívülre ment a business - áfamentesen természetesen.

Az alanyi mentes adózási forma értékhatára 12mFt. Ez azt jelenti,  hogy havi 1 millióig ÁFA mentes vagy ha egyenletesen számlázol. Ha túl léped ÁFA körös leszel és ugyanúgy végig kell zongorázni mindent.

Na most, ha ennyit számlázol egy hónapban, akkor nagyon olcsó vagy, mert ebből neked,  ami marad annyiért itthon is felvesznek bárhova. Én elgondolkodnék rajta,  hogy megérné-e szivatni magam egyéni vállalkozással ennyiért egy évben. Plusz nyugdíj, egy jobb privát egészség biztosítás stb. 

Keress egy nemzetközi adózásban jártas adótanácsadót és ne könyvelőt...

Ez a fordított ÁFA. Mivel a szálllító nettó számlát ad, ezért a vevő fizeti be az áfát, valszin olyan módon, hogy nem igényli vissza (bár ez egy pénzügyes számára valszin pongyola...). Emitt a jobb sávban: https://op.europa.eu/webpub/grow/factsheets/vat-for-companies/hu/

Amikor a saját cégem számlázott (Mo.-i Kft.) a német AG-nek, akkor ÁFA-t nem tüntettem fel rajta. Ők pontosan így kérték és azt mondták, hogy ők sem számolnak el utána MwSt.-t... Hogy mi lett a végén, passz....
De az valószínű, hogy a számlán nem lesz neki ÁFA/MwSt, ha cégként ő állít ki számlát, viszont ha kiveszi a pénzt, akkor az után SZJA köteles lesz.

Debian Linux rulez... :D
RIP Ian Murdock

kiegészítés - mert jó, amit írtál, csak hogy megmaradjon:

- csak abban az esetben állíthatsz ki ÁFA mentes számlát EU-s vevőnek, ha van EU-s adószáma és Te, mint kiállító megnézted a VIES-en, hogy a kiállítás pillanatában érvényes-e:

https://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/#/vat-validation

Az első alkalommal célszerű printscreent hozzátűzni a számlához - mert a NAV ellenőrzéskor rákérdezhet (volt már rá eset).

1920. augusztus 01. a Magyarországi Tanácsköztársaság vége.

1918. március 21. – 1920. augusztus 01. Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság.

Nagyon nagy történelmi bűn, hogy létrejöhetett Magyarországon, 1918-ban a tanácsköztársaság.

Ez sokmindentől függ, alapvetően a teljesítés helyétől.

It-s szolgáltatásoknál általában a vevő telephelye a teljesítés helye. Viszont az áfa mértéke még egy dologtól függ, bejelentkeztél e a oss alá vagy sem (vagy éppen kértél e német adószámot). Ha nem, akkor 27% áfa kell rá, ha igen, akkor a német, és az OSS rendszeren keresztül (vagy a német adóhatóság saját módján, ha van német adószámod) kell bevallani és megfizetni. Viszont itt is van értékhatár, 10e EUR felett kötelező az OSS-be/másik tagállami adóhatóságnál bejelentkezni. De egy nagy cégnél elég kicsi esély van rá, hogy érvénytelen lesz az EU adószáma, az megborítani a teljes üzletet.

KIVA-s céget csinálnék és valami alap magyar bankszámla mellé Wise Business-t.
A nulla-áfás számláid miatt majd egyszer visszaigénylős leszel (ha bármi apró szart veszel a cégedbe, márpedig fogsz úgyis).
Viszont ezt szembe tudod állítani a befizetendő KIVA-val szóval áfát kiutalni neked nem fognak, azzal meg olyan sok kínlódás akkor nincsen.

zászló, zászló, szív

Céget nem szeretnék, az több adminisztráció, kettős könyvelés, kötelező vállalkozói számla (oda nem tudom elfogadják-e a Wise-t) és cégként pl a termékgaranciák és a rezsi máshogy lenne. Nomeg kétlem, hogy kedvezőbb lenne az átalányadózástól.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

hat amiota kell az adoszam kotelezoen a szamlara (kb 2 eve), azota mar EV-nel se jobb, mert a kozmu/telefon/net/stb szolgaltatok nem adnak adoszamos szamlat csak ceges elofizetoknek, az adoszam nelkulit meg nem tudod elszamolni mar EV-be se. ugyanez van ha veszle valamit a boltba, ha adoszamos szamlat kersz akkor ceges (altalaban 1 ev) garancia lep eletbe, nem a pornepnek jaro 2-3 ev.

Átalányadóval nem igazán fogok semmit sem venni, mert úgyis 40%-ot tudok elszámolni, ha valójában semmi költségem nincs. Márpedig homeoffice fejlesztésnél úgy, hogy a cég adja a laptopot, nem igazán lesz semmi költségem. Közműszolgáltató meg marad ahogy van, minek is tenném át a vállalkozás nevére?
Ha jól tudom, ha marad simán a nevemen, mint magánszemély, akkor a rezsicsökkentés és minden más is marad.

Poéncuccok...
Szabadúszóknak egy kis pénz: Freelancer.com!

Arányosított költségelszámolással részét el tudod számolni a rezsinek:
a vállalkozás a családi házam x%-át foglalja el, ezért minden közmű számla x%-át elszámolom vállalkozói költségként - esetleg 2x%-át, ha speciális a költség.
Pl áram, mobil, fűtés stb.

Ezt évtizedek óta csinálom, több NAV ellenőrzésen átment, soha nem problémáztak vele.

Teljesen igaz: vagy kisebb adminisztráció (átalány), vagy több költség elszámolása (tételes).

- kb 25 m2-nyi irodát szerintem abszolút nyugodtan bele lehet venni az elszámolásba, az meg már 50%-a a rezsinek
+ internet előfizetés
+ mobil előfizetés fele mondjuk
+ online szolgáltatások
+ banki költségek
+ könyvelő

meggondolandó

Nekem KFT-m van es KIVA-zok. A papirtologatos reszet konyvelo vegzi. Az en dolgom annyi hogy kiallitom a szamlakat ami megy be a NAV-nak azonnal valamint havonta elkuldom a konyvelonek a banki kivonatokat.
Cserebe tudok ceges kocsit venni, el tudom szamolni az informatiokai dolgokat (laptop, monitor, internet), az iroda cuccokat meg meg nehany dolgot.