Kondenzátor meghibásodás oka?

Van egy 220V-os keringető szivattyúm a fűtési rendszerben, amiben 20-30 év után tönkrement a kondenzátor. 2uF volt a hivatalos értéke, amiből mára már csak 0.8uF maradt. Kicseréltem, minden rendben, de azóta nem hagy nyugodni a kérdés: hogyan mehet tönkre egy ennyire passzív alkatrész? Az elektrolit kondenzátorról tudom, hogy kiszáradhat, de ez? Gyantába öntött sztaniolpapír, vagy legalábbis valami hasonló lehet benne. Mi az ami az évtizedek alatt tönkremegy egy ilyen fizikai konstrukcióban? Ráadásul - gondolom - szép lassan, folyamatosan amortizálva a kapacitását, tehát nem kiégett. Érdekes számomra az is, hogy a tavalyi fűtési szezont még végigvitte, de az ideiben el sem indult, vagyis, mintha a forró nyár folyamán adta volna meg magát végleg.

Hozzászólások

20-30 eves kondenzator. Az is csoda, ha mukodott. Egyebek mellett pl a feszultsegingadozas csinalhat hasonlot.
Amikor most felujittattam az elektromos halozatunkat, rakattam be tulfeszultsegvedot. A leoldasi kuszob 282V, egy ev alatt ketszer dobta le a lancot. Magam is meglepodtem, mivel egyik sem zivataros idoszakban tortent, viszont igy -talan- kiderult, mi eszi meg a TV -ket a haztartasban 1-2 evente.

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Korrózió.
Ami nem csak oxidáció lehet. A "műgyanta" illetve abban lévő anyagok is reakcióba léphetnek a fegyverzettel.
De a műgyanta is megrepedezik idővel, főleg egy motoron, ami rezgéseket is generál.
Fogadd el, mert szép időt szolgált az az alkatrész!

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ha jól értem, fóliakondenzátor volt.
A hordozóról lepizlik a fémgőz réteg, így folyamatosan veszíti a kapacitását. Nincs ebben semmi rendkívüli.
A válakozó villamos tér hatására nagyon picit mozog az egész szerkezet, ehhez hozzájön a hőtágulás, ami térben sem egyenletes, valamint anyagonként is eltérő. A hordozó fólia rugalmassága is romlik idővel.
Ez egy ismert folyamat ezeknél a kondenzátoroknál.

Az elkók esetében egyébként csak a <100V alattiakra jellemző a kiszáradás: ezeknek az elektrolitja szerves oldószer alapú, ami illékony és a gőze könnyen diffundál. A HV elkók elektrolitja degradálódik az élettartam során. Elbomlanak komponensek az anód oxid ,,gyógyítása" során, ami felborít más kémiai egyensúlyokat is. A maradékáram miatt a vezető ionok egy része is elhasználódik elektrokémiai folyamatokban. E miatt nő idővel az ESR.

Nem vagyok szakertoje a temanak. Szerintem ilyen esetekben a korrozio is kozrejatszhat (ha jol emlekszem regebben a CD-knel is volt ilyen jelenseg, hogy idovel nem lehetett rendesen kiolvasni a piteket miatta). Masreszt, egyes helyeken at is uthet (pl. tulfeszultseg miatt), az is gyengiti, illetve szerintem a szigetelo anyag is tonkre tud menni egy ido utan.

Egyebkent, az egyik dolog, hogy a kapacitas csokken, altalaban az ESR is romlani szokott (azaz no a soros ellenallas), ami az aramkor szempontjabol valoszinuleg szinten nem jo.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Ha a nyávogós ausztrál csávó nem zavar, akkor itt egy hosszabb video róla. Megkérdez benne egy szakértőt is, aki régóta tervez kondenzátorokat.

tldr:

Ha fóliakondenzátorról van szó, akkor két fő ok van:

  • Tervezett: túlfeszültség-tüskék hatására, ahol lokálisan átüt a szigetelőfólia, ott leég a fémezésréteg. Ezzel az "önjavító" tulajdonsággal megússzuk, hogy zárlatos legyen, de a kapacitásból egy kicsi mindig elveszik.
  • Víz. Ha nedvesség bejut, akár mert eleve nem olyan típus, ami légmentesen lenne impregnálva, akár mert gyárilag kicsit hibás volt a kiöntés, akkor katasztrofálisan leeshet a kapacitás. Mondjuk 100nF-ból marad 0,1nF.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Én a helyedben felboncolnám. Mindnyájan tanulnánk belőle.

Kicsit off, de energetikai szempontból érdekes lenne azt is megnézni, hogy egy ilyen 20-30 éves kerintegőszivattyú mennyi áramot fogyaszt. Mert lehet, hogy egy decensebb szivattyúval jobban jár az ember.

Erre azert ne vegyel merget! Nekem egy husz eves keringteto szivattyu helyere bekerult egy automata aramlasszabalyzos cucc par eve, a fogyasztasa kb a negyede, a hangjat pedig nem is hallom (az elozo hallhato volt az egesz rendszeren). Ha majd egyszer tonkremegy, mar akkor is siman behozza az arat a villanyszamlan.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Azért nem atomreaktort hűtünk vele. A háznak bírnia kell azt, ha 1 hétig nincs fűtés. Ha egy keringetőszivattyú hiba miatt megfagysz - mert nincs tartalékredszered - akkor úgyis mindegy. 
Nekem a házvezérlés hetente egyszer megpöccinti a keringetést, hogy ne ragadjon le. De ha baja lenne, akkor elmegyek másnap a boltba, veszek helyette egy másikat. 

De a modulációs szivattyúnak nem csak annyi a lényege hogy kevesebbet fogyaszt (az egy következmény, de nézőpont kérdése :) ).

Általában változó tömegáramú rendszerekről beszélünk (pl a termoszelepek miatt), ezek a szivattyúk állítják a fordulatszámukat a teljesítmény igény függvényében (a legtöbbön még a jelleggörbét is lehet kapcsolni akár távadóval is lehet vezérelni pl Grundfos alpha).

https://bpmkkepzesek.hu/images/Szivatty%C3%BAtech_MMK_Jan26_2.r%C3%A9sz…

Érdemes lenne tudni, hogy mekkora fogyasztáskülönbséget lehet elérni. Ez konkrétan egy Grundfos UPS 25-50 típusú keringető, ami maximális fordulaton is 0.42A áramot fogyaszt, azaz max 100W körül. Utókeringetés alatt kb fele lehet.

Amúgy többen kértétek, hát széttrancsíroztam. Nem szakszerűen, de legalább számomra nem is sok eredménnyel.

A gyanta eléggé sértetlennek tűnt előtte. (A lábait eddigre már elvesztette.)

Ez csak oldalról, hogy az adatai is láthatók legyenek.

Ez pedig trancsír után. Levágtam a két végét, majd megpróbáltam kitekerni belülről a sztaniolt. Hogy a szalag foltos felülete már az idő okozta sérülés, vagy pedig csupán a széttekerés eredménye, nem tudom. A bevágások a szakszerűtlen szétszedés eredményei.