Tegyük jobbá az életünket! - végülis értünk hozzá :)

Sziasztok!

Gyűjtsünk össze apró, de előremutató vágyakat/ötleteket amik könnyebbé tehetnék az életünket, ha megvalósulnának. Mire gondolok? Például:

Vágy 1:

Minden webshop fizetési oldalán legyen egy mező, ahova ha bemásolok egy megfelelő formátumú szöveget ami tartalmazza a fizetési adatokat (szállítási, számlázási cím, adószám/adóazonosító, cég/magánszemély) akkor ez alapján automatikusan töltse ki a rendelési űrlapot.
Implementácis javaslat: urlencoded query string

Vágy 2:

Minden bank mobil appja kötelezően tudjon leolvasni QR kódot amiben benne vannak az utalási ad
atok, pl. a közüzemi számlák megjegyzésébe beírandó tizensokszámjegyű azonosító. A webbank meg
 ugyanúgy fogadhatna valami stringet mint a fenti webshopos példánál.

Nem cél, hogy ténylegesen meg is valósuljon bármi az itteni ötletekből, a téma inkább gondolatkísérletnek tekintendő a saját magunk szórakoztatására. Persze, ki tudja... :) 
 

Hozzászólások

Minden webshop fizetési oldalán legyen egy mező, ahova ha bemásolok egy megfelelő formátumú szöveget ami tartalmazza a fizetési adatokat (szállítási, számlázási cím, adószám/adóazonosító, cég/magánszemély) akkor ez alapján automatikusan töltse ki a rendelési űrlapot.
Implementácis javaslat: urlencoded query string

A második linken lévő doksi is azzal kezdődik, hogy a 99%-on kívüli esetek. Ha az autofill 99%-ra működne, simán jó megoldás lenne, de sajnos tapasztalatom alapján nem ez a helyzet. Én úgy 50-60%-ra taksálnám ahol ki tud tölteni dolgokat. De ott se tudod egy mozdulattal, mert a mezők függetlenek, tehát ha pl. céges és magán vásárlóként is vásárolsz ugyanott, akkor minden mezőnél végig kell kattogtatni, hogy mit autofilleljen.

Minden bank mobil appja kötelezően tudjon leolvasni QR kódot amiben benne vannak az utalási adatok, pl. a közüzemi számlák megjegyzésébe beírandó tizensokszámjegyű azonosító. A webbank meg fogadhatna valami stringet.

És hát tényleg nem. Az elmúlt öt évben kettő db csekk járt a kezemben, mindkettőt kézzel töltötték ki, így nem volt rajtuk QR kód.

Amúgy sárga csekk == utalás, ergo semmi akadálya nincs magadnak gyártani egy tetszőleges QR kódot, vagy nem?

Ha nem vagy vállalkozó, akkor a számlavezetés _még_ valóban nem kötelező, és nyugodtan élhetsz társadalmi életet a póóóóstahihihihivatalban sorakozva, de van, akinek ez nem jön be, és helyette havi párszáz Ft-ból(!) fenntart egy bankszámlát+kártyát, amivel ezt a sorbanállást (is) kiválthatja.
A készpénz használatát, ha tetszik, ha nem, fontos lenne visszaszorítani, mert igen jelentős költségekkel jár úgy a forgalma, mint a forgalomban lévő készpénz mennyiségének fenntartása.

van még posta ?

én 10 éve biztos nem voltam egyben sem - tényleg nem zárták még be őket ?

és mit árulnak ott ??

 

készpénz ??

palacsintázó 250,- egy barackos lekváros , igen kártyával fizetek.. 

egy 20-as volt hónapokig a tárcámba, ha nem tudnék kártyával fizetni.

For Whites Only meeting room!

Én az bérleti díjat a lakásra csekken fizetem fizikálisan postán.. Sajnos nem olyan a QR kódos csekk amit "beolvasok" hogy tartalmazza pl a befizetőazonosítót automatice.. azt be kellene pötyögni.

Ezért inkább elmegyek a postára 5 perc alatt befizetem -> + mellette bemegyek még egy két boltba vásárolni, kellemest a hasznossal, azt hazajövök .. Tádám.

Amúgy a rezsi összes többi költsége elektronikusan megy fizetésileg. Ahol lehet még csekk se jön, de sajnos van pl (kuka holding) ahol csak küldenek csekket, bár azon legalább a QR kód normális és úgy kell befizetni.

btw ez nem azt jelenti hogy preferálnám a csekkeket, sőt.. csak egy opciót írtam le, hogy létezik ilyen is :) Amúgy én se hordok magamnál sok kp-t, ahol lehet ott bakkártyával fizetek (ugye elvileg mindenhol lehetne.. a gyakorlatba ez nem mindig valósul meg..) .

just my 2 cent :)

befizetőazonosítót automatice.. azt be kellene pötyögni

Mobilon lehet "shortcut"-okat csinálni, 2-3 karakteres kódok amiket te magad találsz ki, nekem pl a címem van így elmentve, pl: kg75 vagy kgu75 és kicseréli "Kovács Géza utca 75." -re. iOS alatt napi szinten használom, szerintem droid alatt is egészen biztosan megoldható.

A túrót. Mit tehet egy ember a hatalommal szemben?

A fenti link arrol szol, hogy az emberek utaltak penzt a kanadai kamionosoknak es a kormany megfenyegette az adakozokat szamla zarolassal. Amit talaltam ott ezt irtak: "Insurance companies will be required to revoke insurance on any vehicles used in blockades. And banks can freeze demonstrators’ personal accounts."

Nezzuk meg hogy alakult volna ez egy keszpenzt hasznalo tarsadalomban:
1. az adakozo oldal letrejon es meg beszervez par szaz embert a kp. elfogado helyekre
2. az emberek befizetik az adomanyt a megadott elfogado helyeken, Kanada nem egy kis orszag, gondolom nehany szaz ilyen hely kellett volna vagy az adakozok elutaznak a kozeli nagyvarosba adakozni vagy megbiznak valakit aki osszegyujti a penzt es elviszi - ez a szemely lehet scammer aki kihasznalja a gyujtest vagy csak siman kiraboljak utkozben - es nagy resze eljut a "kozpontba"
3. kovetkezo lepes? 8-10 autoba szetosztjak a penzt, hogy a rendorseg nehogy rategye a kezet az osszesre aztan irany a sztrajk helyszine?

Szerintem ez a gyujtes letre sem jott volna ha csak kp-t hasznalnank.

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

Én nem bánnám, ha a bankkártyás fizetést kormányzatilag is ösztönöznék. El tudnék képzelni mondjuk egy 10 éves programot, ahol az első évben 1% extra adót/illetéket tennének a kasszáknál a készpénzes fizetésre, melyet a vevő fizetne. A számlán a rezsicsökihez hasonlóan fel kellene tüntetni, hogy mennyivel többet fizetett a kápé miatt. A második évtől 2% és így tovább.

$ grep -c egy$ word.list
100

Azt, hogy a kp használata miatti költségeket terhelik rá a kp használatra, azt még értem. De mi az, hogy második évtől 2% és így tovább? Emelgetjük, amíg be nem hódol, vagy meg nem döglik? Nem. Ilyet nem játszunk. Ehhez nincs joga senkinek sem.

Egy nagy túrót. Semmilyen alkotmányellenes törvényt nem hozhat a parlament. Egy ilyen döntést az AB úgy passzolna vissza, hogy csak úgy füstöl. Ez kb. azzal lenne ekvivalens, hogy minden magánkézben lévő lakóházat addig terhelnek a folyton növekvő ingatlanadóval, amíg a tulajdonosok kénytelenek nem lesznek lemondani róla. Hát egy nagy túrót. Nincs Great Reset.

Akkor majd szépen megtekerik a gránitszilárdságút, hogy ne lehessen belekötni. Egyébiránt meg meg lehet csinálni: nem kell a törvénybe beleírni a növelést, hanem rábízni az illetékes minisztériumra, hogy az ominózus sarc mértékét évente felülvizsgálja és meghatározza.

Szerinted az AB-ben sült szamarak üldögélnek? Pontosan tudni fogják, hogy egy törvénynek mik a következményei. Az illetékes minisztérium meg nem határozhat meg nagyobb mértéket, mint amit a törvény enged, márpedig egy ilyen törvény plafon nélkül nem megy át az AB-n. Ilyet nem lehet csinálni, nincs joga a parlamentnek elvenni az emberek pénzét. Mondjuk ha megpróbálnák, akkor tuti ki is menne a jónép az utcára, meg is bukna a kormány.

Ezt ugye te sem gondoltad komolyan, hogy idelöksz egy könyvet és akkor kész, le vannak söpörve a kérdések?

Ha szarráadóztatod, ha ellehetetleníted a készpénzt, akkor elveszed az emberektől a vagyonukat, mert ha kiadják a kezükből és odaadják másnak, akkor az a más bír már vele. Tudod: felhő nincs, csak más emberek gépe. Bank sincs, csak más emberek széfe. A mindenféle papírok nem érnek semmit, ha valakinek zárolni akarják valamiért a számláját, akkor zárolni is fogják, az sem számít, ha szembemennek az élő törvényekkel: nekik lehet törényt szegni. A Freedom Convoy-nak is összekalapoztak többmillió dollárt, amit a gyűjtő oldal egyszerűen elvett, a kormány meg a bankok meg nekiálltak zrikálni a lakosságot, hogy aki adakozni mert a kamionosoknak, annak zárolták a bankszámláját. Mire is fel? Milyen alapon, milyen jogon? Volt is nagy kapkodás a jónép körében, hogy kivegyék a bankból a lóvét, kishíján bankpánik lett belőle.

Amíg van készpénzed, használhatod. Ha valaki másnál tartod, akkor ha az a valaki megtagadja a hozzáférést, meg vagy lőve. Ha nincs készpénz, akkor akiknek a kezében van a rendszer, azok azt zárnak ki belőle, akit akarnak. A készpénzt nem tudják feketelistázni, a virtuálisat meg de.

A költség több helyen jelentkezik: a készpénz, mint termék előállításánál, a forgalomban lévő készpénz "mozgatása" sincs ingyen (készpénz begyűjtése, illetve feldolgozás utáni kiszállítása (bankfiókok, ATM-ek, stb.)).
Ezek a költségek felmerülnek állami/MNB szinten (készpénzkibocsátás), illetve a készpénzforgalom további szereplői (bank, minden cég/szervezet/stb. ahol készpénzt fogadnak el, és azt befizetik a folyószámlára) szintjén is.
A logisztikai költségek természetesen folyamatosan nőnek, illetve nőni fognak, hiszen a pénzszállító autóba is tankolni kell, a bankjegynyomtatáshoz a papír meg a nyomdafesték meg az "egyéb apróságok" árai is felfelé kúsznak.

Nem mai tanulmány, de érdemes átnézni - gyakorlatilag valamennyi szereplőnél jelentkeznek költségek:
https://www.mnb.hu/letoltes/mt104.pdf

"A normál tranzakciós használat mellett szükséges megemlítenünk a készpénz rejtett gazdasággal való kapcsolatát is." - Hivatkozott tanulmány 26. oldal.

Egyébként a 36. oldalon az 5. táblázatban szépen látszik, hogy az egyes szereplőknek mekkora költsége volt a készpénz kapcsán (emlékeim szerint akkor még nem volt a 150E Ft-os ingyenes készpénzfelvételi lehetőség).
Hogy ezeket a költségeket a termékek és szolgáltatások árába (illetve az állam és az MNB költségét az adókba) beépítik, azzal kapcsolatban szerintem nem lehet senkinek sem kétsége.

Rosszindulatú spekuláció, guilty until innocence proven, kollektív büntetés...szépen vagyunk.
Ez nem arról szól, hogy lehessen stiklizni, ez csak a bankok bullshitje, ez arról szól, hogy ami az enyém, az az enyém maradjon és ne pislogjak bambán a fizetésnél, hogy miért nem férek hozzá. (Hja kérem, nem kellett volna tegnap megírni a véleményemet a fácsén, ugyebár.)

A logisztikai költségek természetesen folyamatosan nőnek, illetve nőni fognak, hiszen a pénzszállító autóba is tankolni kell, a bankjegynyomtatáshoz a papír meg a nyomdafesték meg az "egyéb apróságok" árai is felfelé kúsznak.

Nőnek, párhuzamosan az inflációval és egyéb költségekkel. De ezek velejáró költségek. Fent nem erről beszéltünk, hanem egy fix extra költségről, amit "csak úgy" ráterhelünk, hogy leszoktassuk róla a jónépet. Ha visszagörgetsz a válaszomig, az ellen nem is tiltakoztam, hogy a KP valóban jelentkező költségeit ráterheljék a használóra; azzal van bajom, hogy csak úgy ráterheljenek valamennyit, ráadásul folyamatosan növekvő terheléssel; na ez az, ami nem pálya. Az első az költségcsökkentés, a második az kifosztás. A KP mindenféle költségeit belekalkulálni a pénzforgalomba oké, csak úgy simán büntetni, ellehetetleníteni nem oké.

"Hol jelentkezik, mikor jelentkezik?"

Például:
- mikor felépítik a pénzverdét
- mikor legyártják a kp-t
- mikor utaztatják egyik helyről a másikra a pénzt
- mikor megszámolják a pénzt
- mikor raktározzák a pénzt
- mikor lecserélik az elhasznált bankjegyeket
- mikor adminisztráják a készpénz bevételt-kiadást

Ezek mind abból jönnek, hogy a készpénznek van egy fizikai formája. Digitális pénznél ilyen költségek nincsenek, vagy csak minimálisak.

“Any book worth banning is a book worth reading.”

A készpénz használatát, ha tetszik, ha nem, fontos lenne visszaszorítani, mert igen jelentős költségekkel jár

Szép elv, de számtalanszor jár úgy az ember, hogy a pénztárnál benyögik, hogy éppen nem működik a terminál. Máshol meg "működik", csak térerő nincs, s a szerencsétlen eladók esőtáncot járnak a POS terminállal, mire kegyeskedik kapcsolódni. Tehát messze vagyunk még a készpénzhasználat visszaszoríthatóságától.

A postai készpénzátutalási megbízásból a PEK (posta elszámoló központ) húz hasznot (3-500Ft/darab körüli a teljes költség (nyomtatvány, perszonalizálás, beszedési költség).
Szóval egy tetszőleges banknak valóban nem érdeke, hogy postai készpénzátutalási megbízást használjon az ügyfele, pláne úgy, hogy felveszi (ingyen, mert belefér a havi 150E Ft-os keretbe) a kp.-t, majd elviszi a póóóstahivatalba, és ott befizeti...

Simple is jó, de nekem egy rakat számla a díjnet-re jön, és az az app is kezeli a postai kp.átutalásin lévő kódot, úgyhogy én azt használom.

én mint eladó, nem tudom azt mondani

Ha az a cél, hogy kipipáld a jogszabályi előírást az elektronikus fizetési lehetőség biztosításáról, akkor simán mondhatod. A felmenőid csuklani fognak, amikor nagyobb a sor a pénztárnál, de ha alapvetően készpénzes vevőkre vagy berendezkedve, akkor kb. a tökmindegy kategória.

Igaz, ehhez QR kód sem kell, elég a papírfecnire kiírt bankszámlaszám.

Egyébként így lehetne kártya helyett is használni:

1. Eladó szoftver - szándékosan nem pénztárgépet írtam, de lehet abba is ilyen funkció - megjelenít egy qr kódot

2. Lecsippantod, azonnnali utalással elutalod

3. Eladó szoftver  online ellenőrzi, hogy beérkezett

 

persze ez fölöslegessé tenné a terminálokat :)

 

szerk: mintha olvastam volna, hogy a kínaiknál a wechat-ben van ilyen funkció

persze ez fölöslegessé tenné a terminálokat :)

Azért bőven nem, ez sokkal tovább tart, mint mondjuk egy NFC-s csippantás. Ha nagy a forgalom, meglincselnek.

Csak annyit nézz meg, hogy egy átlag magyar bank mobilapp betöltése mennyi idő. Egyszer vitatkoztam itt egy threadben arról, hogy ez hogy lehetne kevesebb, természetesen ott is az volt a konszenzus, hogy nem lehet megcsinálni. :)

Közüzemi számlákat lehet csoportos beszedéssel is fizetni, ilyenkor még QR-kód sem kell. Hátránya, hogy a számládon a beszedés időpontjakor rajta kell lennie a megfelelő pénzmennyiségnek (azaz nem tudsz játszani, hogy melyiket mikor fizeted ki, mert épp nincs pénzed). Egyszer kell beállítani, azóta nulla időbefektetéssel hibátlanul megy.

Egy kolléga felhívta a figyelmem, hogy ez a cucc MNB által kiadott szabvány. Amennyire utána tudtam nézni, csak az OTP és a Raiffeisen mobilappja tudja ezt per pillanat.

 

https://www.mnb.hu/letoltes/qr-kod-utmutato-20190712.pdf

 

Ami nekem újdonság volt, hogy az eladó és a vevő adataira is lehet használni, így a vevő adatait is lehet ilyen formában számlázáshoz bekérni. Én ennek a teljes implementációját kötelezővé tenném minden fizetéses app számára úgy, hogy QR kód és szöveg formában is tudja fogadni az infót.

Útmutató arra nézve, hogy _ha_ valaki QR-kódos megoldást fejleszt, akkor azt hogyan köll  implementálni. Nem azt várja el az MNB, illetve a jogalkotó, hogy _legyen_ QR-kódos adatbevitel, hanem azt, hogy _ha_ van, akkor ezen útmutató szerint legyen elkészítve. A kötelezővé tételnek lennének előnyei, de lennének hátrányai/hátulütői is - gyanítom ezeket mérlegelve nem lett (még) kötelező ennek az implementálása.

Első blikkre ügyfél oldalról egy plusz átverhetőség: hamis (nem a valós jogosult számlaszámát tartalmazó) QR-kód "beinjektálása" a folyamatba? Szerinted a postai kp.átutalási megbízásokon lévő qr-kódot beolvasva hányan nézik meg fizetés előtt, hogy a kód és a kibocsátott számla illetve a "sárga csekk" ugyanazt a számlaszámot tartalmazza-e?

Minden számla (különösen a papíros és szkennelt számlák) tartalmazzanak kötelezően egy Qr kódot ami jsonban kódolva tartalmazná a számla adatait. Vevő, Kiállító, dátumok, ősszegek stb. Mindezt azért, hogy könyveléskor vagy utaláskor ne kelljen kézzel beverni az adatokat.

Automatikus gdpr lótosz form kitöltés (reject all/accept all..a köztes állapotokat meg aki akarja kézzel pötyögi)

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

Vágy 1: A Paypal mindezt tudja. Ha ezzel fizetek a címem automatikusan átmegy az eladónak, semmit sem kell kitölteni.

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

Annyira birom, amikor valaki ideir egy vágyat, es valaki jon valami tok massal, es azt allitja, hogy ez mar a letezo feature, holott a vágyhoz koze nincs. :)

Ennek a topiknak a sok false "ilyen mar van" a halala.

Szerkesztve: 2022. 08. 06., szo – 09:34

PayPal fizetés 2FA ne SMS alapú legyen, ha van applikacio hozzá.

A bankoknak kötelező legyen atvenni az állami nyilvántartásból az adatokat, amennyiben változtak (szig. csere, például)

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

"A bankoknak kötelező legyen atvenni az állami nyilvántartásból az adatokat, amennyiben változtak (szig. csere, például)"
Hogyan triggereled az adatátadást? Az állami nyilvántartásnak kell tudnia, hogy az xyz bankot is értesíteni kell az okmánycseréről? Vagy a banknak kell polloznia a nyilvántartásokat, hogy változott-e valami? Vagy egy általam most nem említett egyéb megoldás? Adatvédelmi oldalról melyiket tartod jobbnak?

Ötletem: bankszámla nyitáskor hozzájárulást adhatsz, hogy állambácsi felé jelzik, hogy XY adóazonosító jellel nyílt egy bankszámla. Adóazonosító jel tudomásom szerint nem változik, így talán üzembiztos megoldás lehet ehhez kötni a többi, szükséges adatot.

A törvény (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100043.TV) így fogalmaz:

A számlavezető tájékoztatja a nyilvántartó szervet az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák - a Pmt. 1. § (4) bekezdésében meghatározott számlák kivételével - alábbi adatairól:

a) a számla tulajdonosának családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy számlatulajdonos cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy számlatulajdonos létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;

b) a számla felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;

c) a számla tulajdonosa tényleges tulajdonosának családi és utóneve;

d) a számla száma;

e) a számlavezető neve, rövidített neve;

f) a számlavezetés devizaneme;

g) a számla megnyitásának és megszüntetésének időpontja.

 

AZ EP rendelet (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32012R02…) szerint minden számla, aminek IBAN azonosítója van, érintett.

A bankoknak kötelező az azonosítás. Ilyen alapon simán lehet, illetve kell erre megoldásnak lenni. Az állam valamilyen formában ismeri a bankszamlakat, akár törvényes, akár egyéb úton. Nekem nincsenek titkaim :) 

Egyébként ez a rendszer a közművek felé már működik. Ott a user explicit hozzájárulása szükséges, itt is mehetne így. 

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Az állami nyilvántartásnak kell tudnia, hogy az xyz bankot is értesíteni kell az okmánycseréről?

Lehetne egy állami szervezet, ami pl. listát vezet az összes, magyarországi engedéllyel rendelkező bankról, és az ezek által üzemeltett adatváltoztatás-közlő API endpointjairól. Pl. lehetne az a szervezet neve, hogy Hungária Országos Pénzintézet, vagy Magyar Nemzeti Bank, vagy valami ilyesmi. :)

Vágy:

Lehessen kikapcsolni ketfaktoros authentikalast mindenhol, de csak ha van egy certed arrol, ami igazolja, hogy te pontosan tudod, hogy milyen kockazattal jar ez.

Leginkabb torveny kene ra, hogy mindent el lehessen intezni szemelyesen is. Ne csak online. Utana beszelhetunk enforced cyber security-rol.

Amugy a bank egy kivetel, onnan en se engednek par kritikus tranzakciot 2FA nelkul inditani, ellenben cserebe lehessen szemelyesen is.

Ha masert nem, azert, mert van, ahol csak sign in with Google van (esetleg van "helyette" sign in with Facebook). Meg ahol sign upolhatsz maillel, ott is elofordul, hogy whitelistrol fogadnak el mail cimeket. Aztan kaphatok GDocs-os dokumentumot, akar GDrive-on. Valahogy meg kell tudnom azt is nyitni.

Te jossz - miert is nem kotelezo nekem a gmail szerinted?

Egyik sem a "köteles vagy használni" kategória. A Google docs-os anyagot sem vagy _köteles_ ott megnyitni, a küldőt kérd meg, hogy az offline letöltött verziót küldje el neked számodra elfogadható formátumban. A kötelezőn én még mindig a jogszabályi kötöttség miatt szükségest értem...

Oké, tehát számodra az "úgy kényelmes", a "szükséges" és a "kötelező" azonos fogalmak. Eldöntheted, hogy a neméhenhaláshoz (munkádhoz) szükséges (de nem kötelező, csak kényelmes) dolgokat használod, azoknak a használati feltételei szerint, vagy más megoldást keresel helyettük. Keresztkérdés: Ha a munkahelyeden céges Google Apps (vagy hogy a fenébe hívják manapság...) fiókot kellene használni a jövő héttől (céges mobil van), akkor felmondanál, mert neked zsenánt a Google identitás? (Nem, a céges google fiókot sem vagy _köteles_ használni, mert megteheted, hogy elutasítod a használatát - annak minden függőségével (pl. munkaviszony)  együtt).

gyakorlatilag sem vagy _köteles_ használni, mert mint írtam, felmondhatsz, és elmehetsz mondjuk kapálni - oda nem kell se Google se Microsoft se másmilyen fiók :-D :-D
Egyébként mennyit lennél hajlandó fizetni a személyes ügyfélszolgálatért? Alkalmanként illetve havonta?

Egyébként mennyit lennél hajlandó fizetni a személyes ügyfélszolgálatért?

Ez az elso ertelmes keresztkerdesed. Mi tartott ennyi ideig?

Mondjanak barmilyen arat. En meg megmondom hogy er-e nekem annyit az adatom, ami naluk van miutan egyszerre kellett telefont, telefonszamot es bankkartyat cserelnem pl.

Vagy szimplan tegyek kikapcsolhatova a 2FA-t, ha nem akarnak szemelyes ugyfelszolgalatot uzemeltetni sehol egy 300km-es sugaru korben.

Szerintem még mindig kevered a userneveket. :)

Ha carlcolt cége mondjuk a mi cégünkkel dolgozik, akkor a mi cégünk képzeletbeli policy-je miatt kelleni fog neki Google account. Természetesen carlcolt felmondhat az ő munkahelyén, de mi a garancia arra, hogy a következő munkahely nem olyan, és nem is fog olyan céggel együtt dolgozni, ahol kelleni fog a GDrive?

A 2FA majdnem olyan jó, mint a személyes megjelenés. Nem annyira, csak majdnem. Mert készíthetek egy identitást Gipsz Jakab névvel, random adatokkal, és mondjuk egy olyan mobilszámmal, amit a vásárlást a magyarországinál lazábban kezelő országban vettem. Megvan az identitás, megvan a 2FA - de valós személy, akire az adott adatok igazak nem létezik. A 2FA nem az identitás valódiságáért kell, hanem azért, hogy ne (pontosabban sokkal nehezebben) legyen eltulajdonítható.

a vásárlást a magyarországinál lazábban kezelő országban

Ez nem hazai szabályozás, hanem EU-s, hogy telefonszámot már csak személyazonossággal lehet vásárolni és jelentik is. Természetesen a Tenor Pistákkal indokolják, de ez egy bullshit; a valós ok az, hogy a telefonszám használatával egyedileg, személy szerint azonosítható, követhető és lehallgatható legyen mindenki és az első kettő elől a butatelefon sem ad menedéket (bár a cellainfók nem olyan precízek, mint a GPS), hacsak nem másnak a nevén van a SIM kártya, pl. családtag, vagy haver. (A lehallgatás alatt nem a hívások lehallgatását kell érteni, hanem, hogy az eszköz hallgatózik.)

Ha az Abdeslamos SIM kartya business-re gondolsz, abban az a vicces, hogy UK-ban elotte es utana is vehettel teljesen nevtelenul feltoltokartyat es akkor meg EU volt. De megjelent a hirekben, hogy magyar csovesek nevere vettek a terroritsak, igy bevezettunk egy sor teljesen felesleges latszatintezkedest magyar feltoltokartyaknal.

Ha az Abdeslamos SIM kartya business-re gondolsz, abban az a vicces, hogy UK-ban elotte es utana is vehettel teljesen nevtelenul feltoltokartyat es akkor meg EU volt.

A briteknél nem tudom mit csinálnak, de minthogy az is US vazallusállam, ahogy az EU-tagállamok többsége is, így ott se lepne meg, ha bevezetnék.

De megjelent a hirekben, hogy magyar csovesek nevere vettek a terroritsak, igy bevezettunk egy sor teljesen felesleges latszatintezkedest magyar feltoltokartyaknal.

Erről beszélek. Természetesen totál kamu volt az egész, csak nagytestvérkedni akartak.

Egy nagy lófaszt legyen alap. Nem csak banki autentikáció van; hogy ott be akarnak azonosítani azt értem, hiszen hozzám van kötve a számla...de egy közönséges weboldal, egy elméletileg anonim szolgáltatás (gmail, youtube, github, stb.), az miért is akar tőlem telefonszámot...?

A Google fiókod "mögött" egy identity provider szolgáltatás van, amivel a fiókhoz hozzáféréssel rendelkező személyt "megszemélyesítik" a többi szolgáltató felé. Hogy milyen feltételek mellett veheted igénybe a szolgáltatésukat, az a Google vagy épp a Microsoft saját egyéni döntése - senki sem kényszerít arra, hogy használd.

Én inkább azon vagyok kiakadva, hogy a magyaroszagponthu -n nem a 2FA a default, bár egy ideje legalább már "van"...

Ez a "senki nem kényszerít, hogy használd" megállja a helyét egy gmail-nél, vagy egy office365-nél, de a YT és a github pl. eredetileg nem volt egyik cég tulajdona sem; ők csak megvásárolták ezeket a szolgáltatásokat és az első dolguk volt átalakítani nagytestvéres sémára. Tehát aki beregisztrált bőven azelőtt, hogy megvették és itt bonyolítja az élete egy - időben és fontosságban is - szignifikáns részét (mert pl. youtuber, vagy kóder) annak utána elég fals azt mondani, hogy senki nem kényszerítette, hogy használja. Ő valamikor elfogadott adott feltételeket, amikben ez nem volt benne és most a tőke úgy döntött, hogy egyoldalúan módosítja a feltételeket és neki kuss a neve. Mindezt úgy, hogy a tényleges tartalmat mind a YT-n, mind a githubon ő adja (sokadmagával) és nem ezek a pénzéhes multik. És akkor az adatkereskedelemről még nem is beszéltünk...

Szóval nagyon egyoldalú ez a dolog így, hogy ők azt csinálnak velünk, amit akarnak, miközben a de-facto csatornák és platformok a kezükben vannak és akkor ne használd, mert nem kötelező. Ja, csak mindenki más ott van, szóval szinte nincs olyan, hogy nem kötelező; én már buktam el álláslehetőséget azért, mert mindenáron teams-en akarták tartani az állásinterjút, amihez viszont telefonszám kellett...

"Ő valamikor elfogadott adott feltételeket, amikben ez nem volt benne" - Az viszont benne volt, hogy a másik fél a feltételeket egyoldalúan módosíthatja. És ezt a kitételt _is_ elfogadta anno. És a 2FA felé lépést is előre tudatták az userekkel, tehát nem egyik napról a másikra történt.

"mert mindenáron teams-en akarták tartani az állásinterjút, amihez viszont telefonszám kellett" - Szerintem a potenciális munkáltató ezzel csak jól járt...

Az viszont benne volt, hogy a másik fél a feltételeket egyoldalúan módosíthatja.

A YT vagy a github egykori felhasználási feltételeiben?

Szerintem a potenciális munkáltató ezzel csak jól járt...

Sokáig bírtad, mondhatom. Szerintem meg a szakma járna jól azzal, hogy ha te inkább elmennél postásnak.

"mert mindenáron teams-en akarták tartani az állásinterjút, amihez viszont telefonszám kellett" - Szerintem a potenciális munkáltató ezzel csak jól járt...

ezen elgondolkoztam, vajon mi kellett volna az interjúhoz ? Ha a telefonszám is problem ? :) Fixme... értem, nagy M$ hoz bekerül a telefonszáma az embernek, ne aggódj, az már benne van... 

De érdekelne egy ilyen állásinterjú ahol teams-es (vagy meets-es vagy skypeos, *** bár egyéb) állásinterjúra hívnak meg, de azért a telefonszámod azt nem adod meg,. mert az egy kincs!!!44.. Innentől szerintem nincs miről beszélgetni az állásadó<->interjúalany között... :)

Vagy oldschool interjút szerettél volna, ahol besétálsz öltönynyakkkkendőbe és előadod magad ? Hát ha igen, akkor nem téged kerestek :)

Vagy keressenek levélben? vagy emailben?

Emlékeim szerint egyébként a Teams is olyan, hogy lehet linket küldeni a vendégnek, és ha minden igaz, telefonszám nélkül is be lehet csattanni rá megfelelő linket megnyitva. Az igaz, hogy a Microsoft fiókhoz kell a 2FA (sms vagy push+MS Authneticator app), de ha valaki olyan mértékben paranoid, hogy a telefonszámát ennyire "védi", az törődjön bele,hogy egy értelmes identity provider sem fog neki teljes értékű identity fiókot biztosítani.

Nem is tartok igényt semmiféle identity providerre. Egy közönséges videochat viszont nem kéne, hogy igényeljen semmiféle identify providing-ot. (Egyébként IMHO kevered a google saját VC szolgáltatásával; ott lehet invitation linket küldeni és guest-ként felcsatlakozni. Aztán lehet, hogy a teams is tud ilyet, de ők nem küldtek linket...)

Akkor ne használd a Google illetve a Microsoft (meg mások) ilyen szolgáltatását - fogadd el, hogy a Google fiók nem imap/pop3 levelezőfiók,hanem annál sokkal több.

"Aztán lehet, hogy a teams is tud ilyet, de ők nem küldtek linket..." - tud ilyet, és simán lehet kérni linket a bejelentkezéshez - mondjuk telefonon felhívva az illetékest - a hívás előtt "természetesen" letiltani a hívószám elküldését :-P

Te meg gondolom nem is kértél linket, hogy be tudj csatlakozni... Nekem sem volt a gépemen teams addig, amíg egy online oktatáson való részvételhez nem lett rá szükség. Emlékeim szerint linket kaptam, és "vendég"-ként látszottam a többiek felé - mindenféle telefonszám megadás és hasonlók nélkül.

Nem kértem, mert nem is tudtam, hogy tud ilyet, mert mint megbeszéltük, nem használom, mert mint megbeszéltük, nem kötelező. Vagy akkor mégis? Egyébként is, ezt nem nekem kellett volna kérnem, hanem nekik kellett volna adniuk... Érdekes, hogy a többi cég, akár Zoom-ot, akár google akárminekishívjákot használt, küldött magától linket.

Vágy:
Terjesszék ki a mo.hu szolgáltatásait, akár a privát szférára is. 

pl. 
1. Posta, tértivevény stb.
Ha bármilyen szervezet (privát is) hivatalos közlést akar tenni az állampolgár felé: tudja lekérdezni, hogy az állampolgár rendelkezik-e Ügyfélkapuval és ha igen, küldje a tárhelyre. Ezzel teljesülhetnek a kézbesítési vélelem feltételei is, illetve kevesebb embert rángatnak be a postahivatalokba egy-egy tértivevény átvétele miatt.

2. Pénzmozgás:
Lehetne egy adatbázis, amelyből lekérhető, pl email cím és/vagy adóazonosító jel alapján, hogy az szerepel-e bármely bankban vezetett bankszámla másodlagos azonosítójaként és, ha igen arra indíthatnák az esetleges utalásokat. Jelenleg, még olyan szervezet is postán, címre küldi el a 2000 ft-os túlfizetés visszatérítését, amely ismeri a polgár bankszámla számát.

3. Rendelkezési nyilatkozat:
Legyen képes bármely ügyben nyilatkozatot fogadni és kezelni. Nem ritka az, hogy valamely szerződésben többen szerepelnek (pl. bankszámla társtulajdonos), így egyik tulajdonos sem tud eljárni a másik nélkül. Ezért vagy az összes tulajdonos egyidejű megjelenése az elvárt, vagy meghatalmazás két tanúval, vagy akár közjegyző által hitelesített dokumentum. Az RNY-ben már megvalósítottak elemeket ebből, pl. kiskorú gyerek útlevele már intézhető egyik szülő által, úgy, hogy a másik az RNY-ben nyilatkozik a szándékáról.

Fentiek mindegyike már megvalósult valamilyen formában, csak fejleszteni, kiterjeszteni kellene.

1. A kézbesítési vélelem kétélű dolog - nagyot lehet vele szívni címzettként, ha a póóósta a továbbító, úgyhogy +1 arra, hogy lehessen valamilyen keretek között üf.kapus küldést csinálni, jogszabályokban rögzített esetekben.

2. ha a küldő ismeri a számlaszámot, és mégis postán küldi a zsét, az a küldő baromsága, az ellen nem tudsz mit tenni. A teljes MAZ adatbázist kereshetővé tenni, nos... Nem igazán támogatnám, mert abban csak MAZ - számlaszám összerendelés van, csak abban keresve nem tudod az adatot személyhez kapcsolni. A másik, hogyha xy-nak akarsz utalni, akkor vélelmezhető, hogy van valamilyen kapcsolat közted és közte, tehát a MAZ-t is meg tudod kérdezni tőle.

3. Egy bankszámlának egy tulajdonosa van, innen indul a dolog. Az, hogy együttes rendelkezési jog van rajta (azaz a számlatulajdonos is kell a rendelkezési joggal bíró személy általi művelethez), vagy önálló rendelkezési jogot vetetnek fel  mondjuk a házastársnak, az ügyfél oldali döntés.

 

Ne legyen cookie-elfogadó popup.

Ne legyen notifikációkérő popup.

1, Minden kiállított számlához lehessen megadni azonosítót (pl 32 karakteres véletlenszerű sorozat), amit a nav oldalán lehetne egyediségre tesztelni (létezik már ilyen azonosító? Ha nem létrehozzam?). Minden számlakiállító cég köteles legyen elfogadni a számlára felvezetni ÉS a számlával együtt a NAV számára beküldeni. Ezekután az azonosító birtokában a nav adatbázisól le lehessen tölteni a számlát.

Miért így?

Adatvédelmi okokból. Ha akarom cégenként más-más azonosítót adok meg így a fogyasztási profilom nem felépíthető és mivel a navnál nem szükséges a lekérdezéshez ügyfélkapus belépés így állami oldalról sem követhető vissza.

2, Ha a számla tartalmazza az utalási adatokat, akkor már mehet is a pénz. + kötelezővé tenném, hogy az így beküldött számlák pénzügyi rendezettségének jelentését. Magyarán látszódjon hogy ki van-e fizetve. Ezt az adatot pedig lehessen behajtásban vagy peres eljárásban használni.

3, A Bankoknál lehessen adott felhasználóhoz regisztrálni "Access Tokens"-t amin keresztül API-val elérhető legyen a vezett számlák listája, és forglama uram bocsá lehessen utalást indítani. (A jelegi API megoldás cégek számára teszi lehetővé a hozzáférést, én pedi a userek számára szeretném.)

A számlára kerülő adatok köre egészen jól meg van határozva, és alapos indok van arra, hogy mindkét oldal adatai legyűjthetőek legyenek.

Random magánszemélyek számára szeretnéd megnyittatni a PSD2 API-t? Eléggé meredek ötlet, nem mondom... Szerinted hány egyedi user lenne, aki képes lenne 2FA-val együtt normális klienst összerakni?

Magánszemélyeknél az adatok nem kerülnek a NAVhoz (és így van jól) de egy plusz azonosító amit számla alanya adhatna meg szabadon, az nem lenne olyan nagy fejlesztés.

"Random magánszemélyek számára szeretnéd megnyittatni a PSD2 API-t? "

Nem, mert felesleges. Az egyedi azonosító (és max egy jelszó birtokában) lehesen letölteni a számlákat. Pl innentől ha dijnetnek megadom az azonosítót töltség le ők, és nem kell többet a szolgáltatói regisztrációval szórakozni, mert alapból bekerülhet bármelyik szolgáltató.

Hordozható bankszámlaszám (hasonlóan a telefonszámhoz).

Igen, tudom, hogy van egy megoldás bohóckodás az email címekkel meg telefonszámokkal, ami külföldről egyáltalán nem működik, belföldön pedig a legtöbb B2B/B2C felületen nem lehet megadni, mert fixen 3x8 számjegyet eszik csak meg a rendszer.

Erre már van terv

Mi a terv?

a b2b/b2c felületek bactak lekövetni a fejlődést, hát ez van

Tucatnyi eset jut eszembe, amikor valaki elírta az email címemet, és ez csak a legegyszerűbb probléma, ami eszembe jut a témában - én megértem, hogy nem ugrott rá mindenki azonnal a másodlagos azonosítók használatára.

Az e-mail címet elírva akkro "ér célba" az IG3-as utalás, ha az elírt cím is létező másodlagos azonosító. Ha nem, akkor (mivel IG3-mal megy) azonnal visszajön a sikertelenségről a visszajelzés. Az adóazonosító vagy épp a mobiltelefonszám is használható MAZ-ként - az előbbit ráadásul legalább két számjegyben kéne elírni, hogy egy másik valid adóazonosító legyen belőle.

https://hup.hu/comment/2019062#comment-2019062 - a pont a gmail-es címben régi nóta, az ismerős mesélte/hallotta/youtubevideón látta satöbbi esetek vannak a fals infó alátámasztására.
Ha a user a _saját_ e-mail címét elírja a MAZ regisztrálásánál, akkor arra az elírt címre fog kimenni a validáláshoz szükséges kód, amit a netbankban/mobilbankban kell beírnia a MAZ megerősítéséhez (nem csak simán kattintani egy linkre).

A számlaszámok hordozhatósága, mint cél az az MNB-s illetékesek fejében is felmerült, de ha jól tudom, a  bankváltás egyszerűsítése az első körös target - aminek alapvetően része az, hogy a régi számlaszámhoz hozzá lehessen rendelni az újat valahol/valahogy.

A "külföldről működne" nagyon messzire vezet - mivel nemzetközi utalásnál több paraméter van, ami meghatározza, milyen módon/költséggel/útvonalon "közlekedik" a transzferált összeg, adózás, jelentésszolgálat és hasonló környezeti "hatások" is vannak - gyakorlatilag esélytelen az országon kívüli hordozhatóság.
 

Mondjuk az, hogy valami külföldről nem működik, mert nem része a nemzetközi szabványoknak, az totál irreleváns itt.
Ha nemzetközileg is hordozható utalási azonosítót szeretnél, akkor ahhoz kéne minden entitásnak nemzetközileg egyedi azonosító, amelynek kiadását nemzetközileg lehet kontrollálni. Na, ilyen nem lesz egy jódarabig.

Amúgy a magyar átutalási rendszer rugalmas, az egész AFR jobb, mint sok nyugati országban működő átutalási/fizetési megoldások.

Az, hogy a belföldi B2* felületek mire vannak felkészülve, az meg nem az AFR/IG3 problémája.

Mondjuk az, hogy valami külföldről nem működik, mert nem része a nemzetközi szabványoknak, az totál irreleváns itt.

A threadben az volt a feladat, hogy gyűjtsünk össze előremutató ötleteket, amik megkönnyítenék az életünket. Nekem ilyen dolog pl. a számlaszámhordozás: szerintem rengeteget segítene a magyar pénzügyi piacon az, hogy nem vagy ilyen baromságokkal egy-egy bankhoz kötve. Mennyibe kerül pl. egy nagyobb cégnek egy bankszámlacsere?

Ha nemzetközileg is hordozható utalási azonosítót szeretnél, akkor ahhoz kéne minden entitásnak nemzetközileg egyedi azonosító, amelynek kiadását nemzetközileg lehet kontrollálni. Na, ilyen nem lesz egy jódarabig.

Én megelégednék egy országon belülivel is, ahogy a hordozott magyar telefonszámok is simán elérhetőek külföldről.

Egyébként egyáltalán nem tartom kivitelezhetetlennek a SEPA-n belüli számhordozást, mondjuk.

Amúgy a magyar átutalási rendszer rugalmas, az egész AFR jobb, mint sok nyugati országban működő átutalási/fizetési megoldások.

Egyetértek.

Az, hogy a belföldi B2* felületek mire vannak felkészülve, az meg nem az AFR/IG3 problémája.

Amennyiben a bankrendszerre még mindig valami hatóságként gondolunk (= ez van, ha a parasztnak nem tetszik, akkor bekaphatja), akkor valóban nem. Ha szolgáltatószektorként, akkor azért valamennyire mégis. :)

Szerintem minél egyszerűbb a bankváltás, annál jobban működik a verseny a piacon - persze azt el tudom képzelni, hogy ez egyik szereplőnek sem érdeke.

Amennyiben a bankrendszerre még mindig valami hatóságként gondolunk

 

Speciel az MNB az hatóság, és irányítja a kereskedelmi bankok működését. A bankrendszer nem hatóság - de a bankrendszerben van hatósági elem. Szép is lenne, ha a bankrendszerünk szabályozatlan lenne. 

De amúgy mégegyszer: az, hogy egy random vállalat random szoftverében nem tudsz célszámlaként megadni másodlagos azonosítót, az nem az MNB bűne. Vagy most már az is gond, ha mondjuk (random mondok egy nevet) a Billingo szar szoftvert csinál?

Tényleg nem értem, mit akarsz mondani. A bankrendszer Magyarországon jelenleg többet tud, mint általában azok a szoftverek, amik a bankrendszert használják. Az, hogy a szoftverek szarok, arról nem a bankrendszer tehet.

A bankváltás egyszerűsége megint más téma - pont azért bonyolult, mert sok hely még mindig nem kezeli le a másodlagos azonosítót - de ezek a helyek pont nem a bankrendszeren belül vannak, hanem azon kívül. Tudtommal a bankrendszer minden szereplője kezeli (mert a hatóság előírta neki) a másodlagos azonosítókat, csak éppen sok B2B rendszer baszik erre. De arra meg a bankrendszernek nincs ráhatása.

Tényleg nem értem a sirámodat, hogy a magyar bankrendszer (amelyik készen áll teljesen) mit tud még csinálni azért, hogy a sok vállalati szoftver fejlesztőjét kényszerítse másodlagos azonosító támogatására.

Tényleg nem értem, mit akarsz mondani.

Ha létezne a bankszámlaszám-hordozás bankok között, akkor sok embernek egyszerűbb lenne az élete, illetve nagyobb lenne a verseny a bankok között az ügyfelekért.

Az, hogy a szoftverek szarok, arról nem a bankrendszer tehet.

Ha az a nézőpont, hogy a bankok kegyet gyakorolnak a jobbágyoknak, akkor igen, szarok a szoftverek.

Ezt az egész számhordozás-bulit (ehhez képest) egész jól kitalálták már a telefonszámoknál, pedig az az ipar sem az innovációról híres. Visszafelé kompatibilis az előző rendszerrel, és külföldről is működik. Nem mondja a Telekom, hogy figyu, szarok a szoftverek, mert nem tudsz email címet beírni, ahova telefonszámot kell, hanem ad egy telefonszámot, amit oda-vissza hordozhatsz akár minden havonta másik szolgáltatóhoz.

Tényleg nem értem a sirámodat

Pedig nem bonyolult. Volt egy ilyen kérdés a nyitóban: "Gyűjtsünk össze apró, de előremutató vágyakat/ötleteket amik könnyebbé tehetnék az életünket, ha megvalósulnának." Én leírtam azt az apró, de előremutató vágyat/ötletet, ami szerintem könnyebbé tenné az életet, ha megvalósulnának.

A bankszámlaszámodat tudod már is hordozni, csak másodlagos azonosítónak hívják. Az a probléma, hogy sok rendszer ezt nem kezeli le, de ez nem a bankrendszer problémája.

Mostantól nyugodtan versenyezhetnek a bankok az ügyfelekért, csak rá kéne szoktatni az embereket, hogy pénzt nem bankszámlára, hanem e-mail címre utaljon. Én egyre több haverral e-mail címre utalok, nem is tudom a bankszámlaszámukat.

Persze, meg lehet csinálni, csak akkor fel kell adni azt, hogy van jelentése a számlaszámnak. Persze ezt anno a telefonszámoknál is eljátszottuk, volt jelentése annak, hogy valaki 20/30/70-es telefonszámmal rendelkezett, lehetett belőlre következtetni szolgáltatóra.

Ha ezt a megkötést elengedjük, akkor lehet ilyet csinálni, csak jó kérdés, hogy több kényelmetlenséget vezetünk-e be a rendszerbe, mint ami eddig megvolt. Rengeteg háttérrendszer tartalmazza azokat az implicit feltételezéseket, amelyek most bele vannak kódolva a bankszámlaszámokba, ha ezeket elengedjük, akkor az összes ilyen rendszert módosítani kell úgy, hogy lekérdezze, hogy "ez a bankszámlaszám melyik bankhoz is tartozik, bankon belüli-e az utalás stb". Ennek a költsége soktízmilliárd forint lenne (ha nem inkább sokszázmilliárd), ezt ki akarja kifizetni?

Igen, pont erre gondoltam én is. Most faék egyszerű a bankon belüli tranzaktálás: a célszámla számának első három számjegye a "saját" giro-kód, akkor nem kell "megjáratni" a giro-ban az utalást. Ha a célszámla élő, akkor mehet az utalás, ha nem élő, akkor meg visszapattan, és kész. Ebbe a "nem élő" ágba kellene "belegyógyítani" egy "hordozott számla" próbálkozást, immáron a giro felé, a MAZ-hoz hasonlóan. Ezt a banki rendszerekben megoldani nem egy egetverően nehéz feladat, bár költsége bőségesen lenne. Ami szerintem nagyobb átgondolást és fejlesztést igényel, az amikor bankközi utalás megy át a giro-n a hordozott számlaszámra. Azt vagy "megjáratja" a rendszer az eredeti számlaszám giro-kódja szerinti banknál (ahol ugyanúgy, mint a bankon belülinél, azaz ha nem élő, akkor nem azonnal elutasítás megy vissza, hanem egy újabb kör a giro-ban, hogy hordozott-e a számlaszám, és annak az eredménye kell, hogy visszakerüljön a tranzakciót indítóhoz), vagy már a giro-ban a beérkező tranzakciókat megfuttatják a hordozási táblán, és ha ott betalálnak, akkor megy az új számlaszám felé, és onnan esik vissza a küldőhöz a státusz.

Mindkettőhöz bőven kell erőforrás is, és fejlesztés is...
 

Ennek a költsége soktízmilliárd forint lenne (ha nem inkább sokszázmilliárd), ezt ki akarja kifizetni?

A telkóknál se akarta ezt senki kifizetni, összességében azért azt hiszem mégis megegyezhetünk benne, hogy jobb hogy van. És tényleg az van, hogy azért kellett ezt, és nem valami másodlagost, mert azt nem sikerült, mert a világ nem volt rá felkészülve. Ugyanez látszik a bankszámlaszámnál, jó ez a másodlagos azonosító, lehet mutogatni a világra, hogy miért nem használja, csakhát...

Egyébként pl az adószámmal azért azt lehetne csinálni, hogy szabvány maradjon a forma, bele lehetne mappelni valami mezőbe, végülis csak 11 jegy, ha jól tudom, az első 8-nak van generic jelentése, a többi eddig up to bank volt. Tudom, ütközés létezőkkel, meg valószínűleg a checksumozás is elromlana.

Abban a pillanatban, amikor központilag mindenkinek cserélni akarod a számlaszámát... Nos... Kellően gyorsan és sokáig kéne futnod ahhoz, hogy túléld :-D
A számlaszám jelenleg tartalmaza a bankot azonosító giro-kódot (3 jegy), a fiókazonosítót, a számla bankon belüli azonosítóját, ami a bank számára további felosztásokat tesz lehetővé (vállalkozás vagy természetes személy, számlatípusok (folyószámla, hitelkártya elszámolási számla, különböző lekötött betétek, technikai számlák, estébé. ). Ebbe ilyen mértékben belerondítani pláne nem lehet - azon túl, hogy fölösleges is.
Az adózási azonosító (adószám, adóazonosító jel) MAZ-ként történő "kötelező" használata simán megoldaná a dolgot: Folyószámla megnyitásakor kellene nyilatkozni az adózási azonosítóról, és arról, hogy az hozzá van-e kötve már másik számlához, és ha igen, kívánja-e a frissen megnyitotthoz kapcsolni. Ha pedig nincs másik számlához kapcsolva az azonosító, akkor az aktuálisan megnyitott számlához kötés ott helyben megtörténik. (Azaz nem a számlaszámba "gyógyul bele", hanem MAZ-ként, a giro-nál lesz összerendelve.)

Azokkal a számlákkal mit csinálsz, amely mögött nincs adóazonosító jel (eleve az 10 számjegy), mert nem magánszemélyhez tartozik? Adószám van mögötte. Mit csinálsz azzal a céggel, aminek egy adószáma van, de több bankszámlaszáma? Azt hogyan teszed hordozhatóvá?

Gondolom adószámot is lehetne mappelni? És gondolom választ? Mármint ez nem a silver bullett, ez simán némi fejvakarás arra nézve, hogy a számok nem lehetnek generikusan hordozhatóak, mert dolgoznotok kéne, de az meg, hogy hát "mi bevezettünk másodlagos azonosítókat a világ hülye, hogy nem használja" ugyan lehet, hogy igaz, de nem segít, hogy talán lehetne valamit használni.

De igazad van, fölösleges bonyolítás, simán azt is lehetne, hogy egyszerűen itthon kijelöl az MNB (vagy pöcsöm tudja ki szabályoz) egy területet a számmezőben, hogy itten vannak a hordozató számok, megnyomod a gombot, kapsz egyet, aztán utána pont ugyanúgy regisztrálgatod, mint eddig ez e-mail címedet.

Persze ezzel azt buknád, hogy a régi számok nem hordozhatóak, de legalább már csak egyszer kéne szopni annak, akinek erre igénye van.

Nincs olyan része a számlaszámoknak, amiket valamelyik bank nem használna saját célra. Ha külön giro-kódot kapnának a hordozható fizetési számlák (amire érkezhet jóváírási és terhelési tranzakció bárhonnan), és adott giro kód alá kerülne minden ilyen számla banktól függetlenül, akkor talán lenne rá mód, hogy bankfüggetlen legyen az adott számla - de ekkor is kell, hogy a giro-nál legyen információ arról, hogy az adott számla egyenlege melyik banknál van, mivel a klíring során oda kell számolni az adott tranzakcióban szereplő összeget (az ig1/ig2 feldolgozása során egyik tagnak sem csökkenhet az egyenlege adott limit alá).

 

és akkor mi van? 2022 van, nehogymár ne lehessen megoldani ezt. Ja, hát dolgozni kell, értem én, szar lehet.

De egyébként igen, azt mondtam, hogy legyen külön giro, vagy amit akartok, hogy ne zavarja a szentséges köröket, amiket futni kell, nehogy kifogyjatok a holdtöltekor megszentelt kakasvérből, vagy tudom is én.

Arról nem beszélve, hogy én nem mondtam, hogy legyen ez teljes jogú számla. Legyen pont olyan másodlagos azonosító, mint az összes többi, kezeljétek ugyanúgy. Gondolom a befogadáskor egyszer feloldja a tranzakciót kezelő bank, hogy a lobela@lofasz.hu az valójában az 12345678 000000000 (<-ezért külön a kurva anyját valakinek) 9876532, és onnan minden úgy megy mint eddig, rá lehet mappelni egy valós számra, a különbség csak annyi, hogy ez a világ többi részének transzparens.

"Legyen pont olyan másodlagos azonosító, mint az összes többi, kezeljétek ugyanúgy." - Erre például az adóazonosító, mint számsor már ott van, lehet(ne) használni. Checksum van benne, tehát egy számjegy elírása ellen védett. Ja, láttam szolgáltatót/céget, aminek lehetett fizetni e-mail címet, mint másodlagos azonosítót használva, úgyhogy van jó (és működő) példa is ennek a lehetőségnek a használatára.

"Gondolom a befogadáskor egyszer feloldja a tranzakciót kezelő bank" - A GIRO oldja fel, minden alkalommal, amikor MAZ van a célszámlaként megadva, mert ott van tárolva az összerendelés, a kapcsolódó számlát vezető banknál csak az van nyilvántartva, hogy meddig érvényes, mikor fog "kiesni" a GIRO-s adatbázisból.

Ja, ami lényeges: MAZ by design csak IG3-ban használható, tehát csoportos beszedésnél vagy értéknapos, illetve összeghatár fölötti tranzakció esetén nem.

 Erre például az adóazonosító, mint számsor már ott van, lehet(ne) használni. 

Az eredeti probléma az volt, hogy a világ nagy része nem akarja implementálni nektek a másodlagos azonsítókat. De persze értem én, hogy másnak lehet dolgozni, az nem komplex. :)

A magyar bankrendszer egy kerekítési hiba a pénzügyi világban. Nemzetközi forgalomra itt van az IBAN, azt "eszi meg" a nemzetközi forgalom. Igen, a számlaforgalomban a számlaszám adja (viszi magával) a routing információt nemzetközi forgalomban - belföldön a maz miatt lehet egy plusz lépés, pont azért, mert van egy adott pont a rendszerben, amin az utalás át kell, hogy menjen. (Logikailag valamennyi, maz-ra történő utalás a bankok közötti tranzakciók "útvonalát" járja be.)

 A GIRO oldja fel, minden alkalommal, amikor MAZ van a célszámlaként megadva, mert ott van tárolva az összerendelés, a kapcsolódó számlát vezető banknál csak az van nyilvántartva, hogy meddig érvényes, mikor fog "kiesni" a GIRO-s adatbázisból.

mint a bank a giron keresztül, de végülis mindegy, a lényeg, hogy a tranzakció rögzítésénél, szóval remekül el lehet felejteni minden járulékos vizonált kavart. 

Ja, ami lényeges: MAZ by design csak IG3-ban használható, tehát csoportos beszedésnél vagy értéknapos, illetve összeghatár fölötti tranzakció esetén nem.

igen tudom. van ennek a by design fajtának egy jelzővel kialakult, rögzült morfémája.

A telco esetben volt egy nagyon nagy előny: jóval kevesebb szolgáltató, jóval kevesebb ügyfeléről van szó, mint a bankok esetében. Még a múltjuk se volt olyan nagy, mint a bankszámláknál, sokkal kevesebb informatikai rendszerbe épült be az az információ, hogy "20 = Pannon". Számhordozás és első GSM szolgáltató között eltelt idő 11 év volt (2004 és 1993), míg a kétszintű bankrendszer 35 éve jelent meg.

Teljesen más költségvonzata van a dolognak.

Meanwhile a világ kb összes országában így működik a számhordozás, az meg, hogy kevesebb mobil ügyfél lenne mint banki... hát, had éljek a ganyúperrel, hogy rohadtul tévedni tetszik. Tudom, hogy mindig az a rohadt bonyolult, amiben épp dolgozol, és a bankszektor egyébként is kiemelten is a világ legeslegeslegbonyolultabb dolga, és ahhoz képest minden más csak fakocka.

Még ha ez igaz is lenne (a konkrét kontextusban egyébként valószínűleg valóban bonyibb), ez user szempontbol irreleváns, és a mobil számhordozás a jó analógia. Usernek szopó, ha cserélni kell, mióta viheti magával sokkal jobb lett a helyzet általában a piacon, esélyes, hogy jobb lenne a bankszámla számmal is. Ja, hát kéne dolgozni a szektornak, meg meg kéne változtatni pár dolgot (lásd pl az erősen kopóban levő hálózaton belül/kívül tarifa)? Szomorú, átlagember majd igyekszik időt keríteni, hogy sajnálja kicsit szegény ruppótlan bankokat.

Ez pont ugyanaz a mobilnál is. Tudni kell, hogy melyik szolgáltató felé kell route-olni.  Az meg, hogy a bank a számlaszám ilyen-olyan részét felhasználja valami belső dologra szintén megvolt mobil oldalon is. Ezeket nyilván ott is ki kellett kalapálni, mint ahogy a bankoknál is ki kellene. (egy triviális workaround, ha a hordozott szlaszámhoz hozzárendelnek egy belső számlaszámot ami megfelel a legacy követelményeknek, de persze hosszú távon jobb kipucolni az ilyen számlaszámba gányolt infót)

A mobiloknál csak routingot kell matatni, a költségelszámolás adatai a routing utáni állapot alapján áll össze, a tényleges elszámolás csak később történik meg. Bankok közötti transzfer esetén a BKR úgy működik, hogy ne legyen olyan állapot, amikor valamelyik bank (pontosabban klíring tag) egyenlege negatívba fordul. Nézz utána a giro, bkr, klíring fogalmaknak és működésének.

A mobilhívás is a SIM ID-ra route-olódik, a SIm ID - hívószám összerendelést kell jól masszírozni, és ennyivel ennyi. Onnantól kezdve, hogy nem honos a hívott számhoz tartozó SIM, hálózaton kívüli a hívás, úgyhogy a CDR feldolgozása sem igazán bonyolult.

A fizetési számla esetén egyszerűen szólva a BKR a giro-kód alapján végzi a dolgát, úgy állítja össze a csomagokat, hogy adott giro-kód egyenlege ne menjen negatívba, vagy ha igen, akkor az adott tranzakciókat várakozóra rakja. Ez azért egyszerű, mert a számlaszám önmagában hordozza, hogy melyik bankhoz kell hozzászámolni a tranzakció összegét. Ha ezt a funkciót elveszíti a számlaszám, akkor tranzakciónként minden esetben meg kell futtatni a célszámlára azt a feloldást, hogy melyik bankhoz tartozik (ha feltesszük azt, hogy a hordozott számla csak célszámla lehet, forrásszámla nem).
Láttam már számlavezető rendszert, ahol a 2*3, illetve 3*8 karakteres számlaszámot használták, meg olyat is, ami 5+8 jegyet használt/tárolt, mert ugye az első 3 jegy az a bankon belül azonos - a bank giro-kódja.
 

A hívószám SIM ID-ra fordul, ez a hordozás előtt is így volt, mert a kapcsolás ez alapján történik. SIMID alapján látszik, hogy saját vagy sem, ahova a SIM aktuálisan be van regisztrálva, az alapján látszik, hogy belföld vagy sem, és innentől a számlázási része is rendben van.
Jelenleg a számlaszám első 3 jegye alapján eldől, hogy bankon belüli vagy giro-n átküldendő a tranzakció. Ha ez nincs így (azaz a számlaszám nem hordozza azt az információt, hogy melyik bankhoz tartozik,melyik bank egyenlegére van hatással), akkor _valamennyi_ tranzakciót meg kell járatni a giro-n keresztül, ahol le tud fordulni bankhoz kötött azonosítóra.
Ha teszem azt bevezetik a 999-es virtuális giro-kódot a hordozható számlákhoz, akkor még nem leszünk egyenesben, mert bár giro-oldalon egy sima "nat tábla" ugyan segíthet, de onnantól kezdve valamennyi ilyen számlaszámnak tranzakcióban való megjelenése a giro-ban kezelhető csak le, és a banki oldalon, ahol a mögötte lévő összeg van, vagy kell mögé egy technikai számla (banki giro és fiókkóddal kezdődő számlaszám), ami a meglévő nem kevés banki folyamatba illeszkedik, vagy külön folyamatokat kell rájuk definiálni és megvalósítani.

A mobilos hordozásnál nincs olyan, hogy a lebeszélhető percek egyik vagy másik oldalon elegendőek-e a "tranzakcióhoz", és csak akkor épülhet fel a kapcsolás, ha igen - a bankközi tranzakciók esetén meg van ilyen feltétel is.

akkor _valamennyi_ tranzakciót meg kell járatni a giro-n keresztül, ahol le tud fordulni bankhoz kötött azonosítóra.

Ez soknak tűnik persze, de a telefonszámoknál is pont ugyanez történik, mégis ~azonnal csörög a túloldalon.

A mobilos hordozásnál nincs olyan, hogy a lebeszélhető percek egyik vagy másik oldalon elegendőek-e a "tranzakcióhoz"

Az EU ugyan pár éve gyepálja már a roamingolást, de előtte mi volt? Pénzbe került roamingolás alatt hívást fogadni, szóval ha nem volt elég zseton a hívott (feltöltőkártyás) számnál, nem tudtad felhívni. Vagy rosszul emlékszem?

Előfordult, mert a szolgáltatók is szoktak egymásnak keretet adni, bár általában nem úgy szokták megcsinálni, ahogy most te mindenképp erőltetni akarod, de akár úgy is meg lehetne, egészen flexibilis a számlázás.

De teljesen mindegy, hogy pontosan hogyan van, fölösleges a pontos analógiát kezelni, miközben arról akarsz meggyőzni, hogy 

- egyedi tranzakcióknál plusz egy lookupba mindmeghalunk, meg rettentő bonyolult

- batch! feldolgozásnál nem lehet normálisan bucketek számolni kutya egyszerű összeadás kivonás műveleteknél, mert mindmeghalunk

Nem egy plusz tranzakció, hanem valamennyi tranzakció esetén vizsgálni kell, hogy melyik bank "zsebéből/zsebébe" megy a giro-n áthaladó tranzakcióban szereplő összeg (ez máris két címfeloldási tranzakció).
Az IG2/kötegelt feldolgozás esetén megint az összes forrás- és célszámlát előbb le kellene fordítani a bankhoz kapcsolható azonosítóra, és utána lehetne a jelenlegi klíringet ráengedni, és sorba rakni úgy a tranzakciókat/kötegeket, hogy valamennyi teljesíthető lépésben valamennyi résztvevőnek pozitív legyen az egyenlege.

Nem,  nem lehetetlen. Csak nagyon sok pénzbe kerül. Szeretnéd kifizetni? Megér annyit (hoz akkora megtérülést) ennek fejlesztése az összes magyar bank (és más rendszerek) összes vonatkozó szoftverében, hogy megérje?

Azért nem csak bankokról van szó,  mert vannak olyan biztosítók,  meg más nagy volumenű pénzügyi művelet végzők,  akiknél ugyanúgy van szoftver és logika, ahol a számlaszám első 3 karaktere alapján döntik el, hogy melyik szerződött partnerük API-ján keresztül végzik a műveleteket

Ismét csak azt tudom mondani, hogy ugyanez az probléma a (mobil) számhordozásnál is ugyanígy volt, oszt mégis sikerült megugrani. Abba most ne menjünk bele, hogy milyen gányolásokkal, de ez jórészt a "hivatal" hibája volt, mert nincs (nem volt?) egy publikus API ahol a hordozási információk mezei halandók számára elérhetőek lennének.

De részemről kiszállok, bankoknál ez nyilván megoldhatatlan és/vagy megfizethetetlen.

Számhordozásnál volt ugye három illetve lett összesen négy szolgáltató. Az aktuális GIRO hitelesítő tábla GIRO+fiókkód alapján tartalmaz 6146 entitást, csak GIRO-kódot nézve meg 175-öt. És ezek csak a GIRO-n keresztül közvetlenül "címezhető" intézmények, azok nincsenek benne, amik "csak" a címzett számlaszáma alapján választanak, hogy hogyan, melyik banki partnerükön keresztül intézzék az adott tranzakciót. (Csoportos beszedés vagy épp kifizetés (biztosítók, pénzügyi szolgáltatók) nagyon nem mindegy, hogy bankon belül vagy épp másik bank felé történik)

 

Vágy:

Mindenhol ahol vásárolni lehet és van vonalkód olvasó, az egy számlázási adatokat tartalmazó qr kódot be tudjon olvasni.

 

Motiváció: az elmúlt 5 évben egyetlen olyan bolt volt ahol elsőre le tudták írni a cég nevét és címét :)

Szerkesztve: 2022. 10. 19., sze – 18:39

https://hup.hu/node/179750

Erről eszembe jutott, hogy

Vágy:

legyen kötelező eredeti nyelvi hangsávot is sugározni a TV műsorok mellé.

Azon gondolkodtam reggel, mennyi erőszak van a világban, és szembejött velem egy cikk.

Ezt a cikket picit tovább gondoltam, mindenféle tudományos alapok nélkül, kizárólag a józan paraszti eszemmel.

Ez a világméretű stresszfaktor kb azóta van, amióta általános lett mindenkinél az okostelefon és a számítógép. Lehet azt mondani, hogy kinyílt a világ és hogy a sok hülye is tud kommentelni stb... (Ami igaz is lehet.) De mi van akkor, ha a probléma ennél sokkal egyszerűbb? A stresszt okozó kék fény. Nem okoz, nagy problémákat az adott egyénnél, csupán növeli a stressz hormonok szintjét. A probléma az, hogy ez globális, hiszen a modern társadalomban mindenkinek van okos telefonja és számítógépe.

 

Mi lehet a megoldás? Az e-inkes monitor. Színesen jó válaszidővel és elérhető áron. Hiszen minden irodában van lámpa és én úgy vettem észre hogy világít is állandóan, szóval nem szükséges hogy a monitor is világítson..

 

UI.: Lehet hogy az egész elgondolás téves és tudom, hogy egy ilyen monitor jelenleg a lehetetlen kategória, de ki tudja mit hoz a jövő! :)

 

Vágy:

Az lenne a legjobb, ha a fenti felvetésem megtetszene egy doktorandusznak és csinálna belőle egy kutatást! Tényleg érdekelne a végeredmény!

Segítség a kutatáshoz, hogy létezik e-ink kijelzős monitor, csak fekete fehér és picit drága.

Amúgy ez érdekes dolog, mert amikor látok videókat a hetvenes, nyolcvanas évekből, tökre az a benyomásom, hogy valahogy lazábbak az emberek, nem érzem ott ezt a tensiont rajtuk, hogy így erőltetve nyomják a dolgokat. Ahogy beszélnek a kérdezőkkel érezek valami nyugalom félét. Érdekes lenne, ha tényleg nagyobb lenne a stressz hormon szint általában most.

Lassabb volt az élet, mert lassabb volt az információáramlás, a közlekedés, a logisztika. Cserébe lassabb volt a változásra való reagálás képessége is.
Ha egy információ napok alatt jutott el valakihez, aki napok alatt tudott rá reagálni, akkor nem várhattad el azt, mint most: történik valami, és arról pillanatok alatt tudomást szerzel.

Van ennek árnyoldala meg fényoldala is: például a gyermekbénulás vagy a feketehimlő visszaszorítása évtizedekig tartott, most meg pár év alatt beoltották COVID-19 ellen a világ nagy részét, többször is. Vagy ha megjelenik egy termék valahol, sokkal gyorsabban el tud terjedni, mint régen.