Hol laksz? Van-e lakásod/házad?

Címkék

Életvitelszerűen ...

... Magyarországon élek saját tulajdonú lakásban/házban.
68% (893 szavazat)
... Magyarországon élek nem saját tulajdonú lakásban/házban.
19% (252 szavazat)
... szomszédos ország magyarlakta területen élek saját tulajdonú lakásban/házban.
3% (33 szavazat)
... szomszédos ország magyarlakta területen élek nem saját tulajdonú lakásban/házban.
1% (12 szavazat)
... a fentieken kívül élek saját tulajdonú lakásban/házban.
3% (44 szavazat)
... a fentieken kívül élek nem saját tulajdonú lakásban/házban.
5% (69 szavazat)
Egyéb, leírom.
0% (6 szavazat)
Összes szavazat: 1309

Hozzászólások

Az én helyzetem annyira speciális, hogy inkább egyszerűsítettem. :)

trey @ gépház

Pont a napokban többekkel beszélgettünk erről. Szerintem/többek szerint is/ a mi kvázi szűkebb generációnk (30-35-40) év körüliek közül sokak helyzetét előrelendítette a csok. Minket is albérletből billentett ki a "nehogymávesznihagyjunk10+10milliót" felkiáltás. Amúgy 3 gyerekkel is szerintem beláthatatlan ideig ellébecoltunk volna labérletekben. 30-35 millió+telek árból össze lehetett hozni egy 90-100m2-es, kényelmes házikót mondjuk 4-5 éve.

Ma már úgy látom, inkább a visszacsapása van, tehát az 5-10 évvel fiatalabbak szerintem rosszabb helyzetben vannak. Nem ritka a 80-90 milliós árak, de ismerek nem forbes-listás egyszerű hétköznapi embert, aki a sajátomnál kb 40%-kal nagyobb, de műszaki paraméterekben alig valamivel jobb házat 9 számjegyű összegből tudott összehozni (+telek). De 50 millió alatt már tényleg fű se terem...

Ez egy rövid távú előny volt azoknak, akiknek volt épp három gyerekük. Mindenki más csak szopott miatta és mivel az első évet leszámítva beleépült az árakba, már azok is szopnak, akiknek van három gyerekük és bővítenének.

De 50 millió alatt már tényleg fű se terem...

Kicsivel a CSOK előtt vettünk családi házat, 2000 m2 telek, 135 m2 ház, 26 millió volt, most ugyanezen a településen egy 400 m2 közös udvaron egy 60 m2 lakás kerül 40 millióba a lakótelepen.

a csok meg az airbnb, ezek egyutt 4x-re noveltek az arakat 10 ev alatt.

en meg 2010-ben 12 misiert vettem 52/58 m2 lakast, a szomszed 2 evvel kesobb a 75m2-est mar 25-ert adta el, ugyanazt a lakas pedig iden 60-ert cserelt gazdat. az enyem is 45-50 korul erhet, ugyanekkorakat ebben a hazban annyiert arulnak.

en meg 2010-ben 12 misiert vettem 52/58 m2 lakast, a szomszed 2 evvel kesobb a 75m2-est mar 25-ert adta el

Az valami nagyon lokális helyi anomália volt, itt van 10 éves trendadat és én is nagyjából erre emlékszem, hogy 2010-15 között szinte stagnáltak az ingatlanárak, utána lőttek ki:

https://cdn.portfolio.hu/articles/images-o/h/a/n/hangulatfelmeres-arval…

a csok meg az airbnb, ezek egyutt 4x-re noveltek az arakat 10 ev alatt.

Az Airbnb inkább az albérletpiacot forgatta fel, de azt se túlságosan, mert ~10-11 ezer lakás volt a maximuma fénykorában és leginkább a hotelek elől vitte el a forgalmat. Akiknek eladtuk a lakásunkat (egy-egy lakást), azok például külföldi fizetős egyetemistáknak adták ki (legalábbis ez volt a tervük), befektetésképp vették, de a normál albérletpiacon maradtak.

pedig az airbnb miatt vasaroljak fel evek ota az osszes belvarosi lakast, mert ott par nap alatt lehet vele annyi bevetelt termelni mint alberletkent 1 honap alatt. meg ott nincs is gond a nem fizeto berlo kilakoltatasaval...

meg a csok elott ez kezdte el felverni az arakat (meg az alberletnek kiadott lakasok is persze), nyilvan nem videken meg a nyocker kulso reszein, hanem a centrumban, egyetemek kornyeken, forgalmasabb csomopontokban.

pedig az airbnb miatt vasaroljak fel evek ota az osszes belvarosi lakast, mert ott par nap alatt lehet vele annyi bevetelt termelni mint alberletkent 1 honap alatt. meg ott nincs is gond a nem fizeto berlo kilakoltatasaval...

Akkor miért nem jelennek meg az Airbnb kínálatában? 2015-ben 5000 lakás volt Airbnb kínálatban, a 2019-ben volt a csúcspont 11 ezernél kicsit több lakással, jelenleg 7000 lakás érhető el. Hol vannak azok az évek óta felvásárolt belvárosi lakások?

meg a csok elott ez kezdte el felverni az arakat (meg az alberletnek kiadott lakasok is persze), nyilvan nem videken meg a nyocker kulso reszein, hanem a centrumban, egyetemek kornyeken, forgalmasabb csomopontokban.

Nézd már meg a grafikont, amit küldtem és tegyél rá egy képzeletbeli vonalat, amikor megjelent a CSOK...

en csak annak a statisztikanak hiszek amit en hamisitok - mondta valaki egyszer, es igaza van.

nekem eleg kinezni az ablakon, evrol evre egyre tobb az airbnb-s lakas a hazunkban. konnyu felismerni oket, a szamkodos ajtorol es a folyton ejszaka borondot vonszolgato "lakokrol". en nem tapasztaltam csokkenest. tavaly is eladtak 2 lakast, mindkettobol 3-3 picit csinaltak. meg nincs kesz, de ahhoz tul picik, hogy ott tartosan lakjon barki is, tuti aribnb-s (de lehet mas ceg hasonlo appja/szolgaltatasa is felolem) lesz.

az is lehet, hogy sokaknak nem jott be az airbnb es kiszalltak belole, vagy van mar mas hasonlo szolgaltatas is, nem tudom, annyira nem erdekelt sose, csak a kornyezetemben nem latok semmilyen csokkenest.

Több céget is ismerek, akik együtt kb. 200-250 airbnbs lakást kezelnek a belvárosban.

Konkrétan az történt, hogy a leállás után fix időtávra kiadták hosszútávú lakóknak (hosszútáv, értsd: fél év), amit most félévente hosszabbítanak. Abban a pillanatban, hogy ismét tömegével jönnek turisták, felmondanak a bérlőknek, és visszakerülnek airbnb-re meg booking.com-ra a lakások.

Továbbra is az a helyzet, hogy az összes ilyen szállásközvetítő cégen keresztüli lakáskiadás a fénykorában 11 ezer lakást jelentett, a budapesti turizmus fénykorában napi 35 ezer vendégéjszakát tudott produkálni (és ebben _minden_ szálláshely benne van), egyszerűen mítosz az, hogy turisztikai célra kiadott lakásokat vettek túlnyomó részt, amikor évente 50-60 ezer adás-vétel történt.

Valóban, de te a teljes piacot nézed, turisztikai célú kiadásra nagyjából a blaha-moszkva-műegyetem háromszögön belül lehet gondolkodni. 

Úgyhogy lehet, hogy az egész piac szempontjából tényleg nem képvisel meghatározó hányadot, de ugyanígy tagadhatatlan, hogy a város legszebb részéről komolyan kiszorította azokat, akik lakhatási céllal keresnének maguknak ingatlant. 

Valóban, de te a teljes piacot nézed, turisztikai célú kiadásra nagyjából a blaha-moszkva-műegyetem háromszögön belül lehet gondolkodni. 

Van azért turisztikai élet ezen kívül is, ha megnézel most Airbnb lakásokat, akkor az I-XV kerület között mindenhol 300+ lakást ajánlanak, a XVI. után megy csak 300 alá és ugye most messze nem a fénykorát éli ez az üzletág...

Úgyhogy lehet, hogy az egész piac szempontjából tényleg nem képvisel meghatározó hányadot, de ugyanígy tagadhatatlan, hogy a város legszebb részéről komolyan kiszorította azokat, akik lakhatási céllal keresnének maguknak ingatlant. 

Sok lakást vettek itt letelepedési kötvény miatt is (két ismerős adott el így lakást), külön iparág épült ki erre, különösen a kínaiak kiszolgálására.

És? Minden turistának hotelben kellene laknia? Minden lakásban helyi lakónak kellene laknia? Teljesen szerves része lehet egy városnak az, hogy nem hotelekben szállnak meg a vendégek, ha már havonta kb. egymillió vendégéjszakát eltöltenek a városban. A teljes lakásszámhoz képest elenyésző arányú a turisztikai célra kiadott befektetésképp megvett lakások száma.

Sokkal nagyobb probléma, hogy a megvett lakások leginkább az albérletpiacon jelentek meg, kiszorítva a belvárosból azokat, akik a belvárost alapvetően működtetik. Budapestet nézve a 2015-ös 70 ezerről 120 ezer fölé ment a kiadó lakások száma 2019-re, ez 50 ezerrel több lakás, amit azért vettek meg, hogy aztán valaki bérbe vegye. Ugyanebben az időszakban a turisztika céllal kiadott lakások száma 5 ezerről 11 ezerre emelkedett. Egy nagyságrend különbség van a számok között.

A "lakás" helyett "ingatlant" kellene használni. Vagy megkülönböztetni legalább lakást és családi házat.

A helyzet azért ennél összetettebb szerintem.

1. A csoknak, babavárónak szerintem van egy olyan pozitív hozadéka, hogy a vidék elnéptelenedését lassítja, mivel ott ezekből a támogatások az ingatlan jelentős részét is kitehetik.

2. A 2008-as válság után szigorodtak a hitelfelvétel feltételei, asszem minimum 25% önrész kellett. Viszont egy csomó bank elfogadta a babaváró hitelt önrésznek, így rengeteg ember előrehozta az ingatlan vásárálását.

3. Mivel az ország számos pontján túlkereslet van az ingatlanok iránt, így ezeken a helyeken ezeknek a támogatásoknak az összege beépült az ingatlanok árába. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs.

4. A csokot mindenki elintézi annyival, hogy 10 millió ingyenpénz. Ehhez először is kell három meglévő/jövőbeli gyerek. 0 darab gyerekkel egyből 3-at bevállalni szerintem felelőtlenség, de nem is ez a lényeg. A csokkal ugyanis jár néhány rejtett támogatás is:
- Az ingatlan után nem kell illetéket fizetni. Ezt sokan elfelejtik beleszámolni a költségekbe, pedig egy eléggé jelentős tétel (4%).
- Új építésű ingatlan esetén nem kell megfizetni az áfát. Ez jelenleg 5%.
- A mostani zöld hitellel fűszerezve akár 10-15 millió forint kamatmentes kölcsön is felvehető.

Ha mondjuk veszel egy mostani új lakást, ami 70 millióba kerül, akkor csok nélkül 72.8-ba kerülne illetékkel együtt. Ha csokkal veszed és van 2 gyereked, akkor csak 64M-t kell fizetni (2.6M helyett 8.7M mínusz). Ha 3 gyereked van, akkor 56.7M-t kell fizetned (10M helyett 16.1M mínusz). De ha mondjuk a 3. gyereket várod és megkapod a babaváró 10 millióját is, akkor már 26.1M forinttal kell kevesebbet fizetned. És ekkor még nem beszéltünk a zöld hitelről sem. Szóval egyáltalán nem "csak" a csok 10 milliójáról van szó. És még egy szó sem esett az építőanyagok drágulásáról, az munkaerő költségének növekedéséről vagy a 370 forintba kerülő euróról.

Anno nem volt ennyire cifra, viszont volt egy négyzetméter limit a CSOK-os lakáson és ugyanabban az épületben a négyzetméteráron igencsak látszott, hogy a CSOK-os lakás drágább, mint ugyanazon a szinten lévő már nem CSOK-os lakás, nagyjából pont a CSOK összegével.

Azóta is nagyjából az a helyzet, hogy a családtámogatási pénzek közvetve vagy közvetlenül, de az építőiparba kerülnek át és mivel 2012-ben kikerült a saját lakhatás költsége a fogyasztói kosárból, ezért az inflációban egyáltalán nem jelentkezik az, hogy tíz év alatt közel 300 százalékkal felment a lakhatás költsége, viszont a GDP-t irreálisan felfűtötte.

Azóta is nagyjából az a helyzet, hogy a családtámogatási pénzek közvetve vagy közvetlenül, de az építőiparba kerülnek

Valószínűleg nem véletlen, hogy a "nemzeti" oldalon mindenkinek ingatlanos cége van, és valami építőipari kavarásban érdekelt. A családosok meg kaptak némi alamizsnát, mert az ő szavazatukra kiemelten számít a kormány. Viszont aki nem akar gyereket, vagy már nagykorú a gyermeke, annak ez irgalmatlan szívás.

Vagy akinek csupán nem a lentebb taglalt ütemezésben bővült a családja...mert a meglévő 1 éves nem számít, ő már nem "új vállalás". 1-2 év eltéréssel két 2gyerekes család szaldója éles különbséget mutathat.

A pestmegyei "használt CSOK" szabálymódosulási története meg megint két forgatókönyves: 1: vagy totál rövidlátóak/balfaszok alkották a szabályt, 2: szándékosan ment a szopatása az ittenieknek. Aztán mire teljesen elszabadultak az árak, kegyesen kivették az irreális limiteket...

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

A CSOK-ot 2015-ben vezették be. Rögtön ment az ajvékolás, hogy drágább lesz minden tőle.

A babaváró 2019 óta van.

Illetékmentesség 2021-01-01 óta van (előtte is voltak enyhítések, ráadásul eladás-vétel műveletnél csak a különbség után kellett)

zöld hitel 2021-10-01 óta van

Szóval, ja, csakis ezekre lehet fogni, hogy drágábbak lettek az ingatlanok, már két éve is, mikor nem is voltak.

Szóval, ja, csakis ezekre lehet fogni, hogy drágábbak lettek az ingatlanok, már két éve is, mikor nem is voltak.

Nem állítottam sehol sem, hogy csak a csok miatt lettek drágábbak az ingatlanok. Pusztán erre a hozzászolásodra reagáltam:

jaja, a csok 10 milliója miatt drágább mint 50 millióval!

Ugyanis a csok sem a 10 millióból áll, hanem régen volt hozzá + 10 millió kedvezményes hitel, mostanában meg egyéb más extra. Azt egyébként vitatod, hogy ezek a támogatások beépültek az ingatlanok árába azokon a helyeken ahol túlkereslet van? Mert valójában senki sem mondta, hogy csak és kizárólag emiatt lettek drágábbak az ingatlanok.

Rengeteg körülmény verte fel az árakat az elmúlt években, amik közül csak egyik (de a legfontosabbak közül való) a keresleti oldalra öntött állami pénz.

Értem én és örülök neki hogy a családokat támogatják, de várható volt hogy ezen a szűkös kínálatú, befektetői hordákkal rendelkező piac úgy fogja lereagálni hogy a csillagos egekbe mennek fel az árak.

Azért a kiemelés mert a kínálati oldalra is önthették volna a pénzt, de elég gyorsan meg szoktam kapni bizonyos supporterektől hogy komcsi vagyok. (értsd: a vásárlás támogatására szánt összegekből épiteni is lehetett volna valamilyen konstrukciókban).

Szerkesztve: 2022. 01. 03., h – 12:48

Azzal azért fűszerezném, hogy saját tulajdonú := nincs rajta (jelentős) banki kölcsön/jelzálog. Hogy miért: vannak országok, ahol kölcsönnel terhelt ingatlanban élnek, amit soha nem fizetnek ki teljesen. Gyanítom, hogy itt keveredik az, hogy valaki ezt a megoldást saját tulajdonnak tartja, vagy nem.

Saját vélemény: akkor saját a tulajdon, hogyha elveszted a bevételed (mert lerokkansz, nyugdíjba mész, csődbe megy a vállalkozásod, stb.), akkor is lakhatsz benne és nem raknak ki belőle. Ez szerintem akkor adott, hogy ha ilyen esetben egyéb vagyonból ki tudod fizetni a kölcsönt, és nem árverezik fel a fejed fölül a tetőt. Még jobb, ha nincs is rajta kölcsön/jelzálog. (Avagy ahogy a népszerű mondás tartja: amíg hitel van rajta, addig nem a tied, hanem a banké.)

Csaba

Bödőcs is megmondta: a céges kocsi az új saját! :D ... és mennyire igaza volt. Ugyanígy a legidegesítőbb mondás, amikor azzal jönnek, hogy legalább a sajátod fizeted, nem pedig az albérletet. Na igen, akkor lesz a sajátod, amikor a tulajdoni lapon csak a te neved szerepel és tehermentes.

It is our choices that define us.
Thinkpad X1 Carbon | Arch linux

A törlesztőrészlet fizetése minden hónapban előrébb visz a saját tulajdon felé, az albérlet díja csak a tulajt gazdagítja. Emelett egy albérletből akkro vágnak ki, amikor akarnak, egy terhelt ingatlanból meg még akkor sem megy könnyen, ha nem fizeted a hitelt. Az albélret gyermekmentes életmód esetén lehet opció. 

Nem vitaindítónak szánom, mert nincs értelme, de remélem tudod, hogy abból amit leírtál az első mondaton kívül semmi sem igaz. Ezen kívül nem zárja ki azt, amit fentebb írtam. Ennyi sületlenséget csak olyanoktól hallottam/láttam eddig, akik még az életben nem éltek albérletben vagy csak rossz szerződéssel/tulajdonossal volt dolguk.

Szerk.: Igazából az első mondat sem teljesen igaz. Mi pl. azért fizettünk albérletet évekig, hogy - sok ingázóval ellentétben, akiknek megfelel az, hogy 2 órát elcsesznek minden nap az életükből - 5 perc sétával beérjek az irodába. Ezért egyeseknek akkor is megéri fizetni ideiglenesen is akár, ha van egyébként saját tulajdonú ingatlanuk.

It is our choices that define us.
Thinkpad X1 Carbon | Arch linux

Szerk.: Igazából az első mondat sem teljesen igaz. Mi pl. azért fizettünk albérletet évekig, hogy - sok ingázóval ellentétben, akiknek megfelel az, hogy 2 órát elcsesznek minden nap az életükből - 5 perc sétával beérjek az irodába. Ezért egyeseknek akkor is megéri fizetni ideiglenesen is akár, ha van egyébként saját tulajdonú ingatlanuk.

Az első mondat nem fogalmazott meg semmilyen állítást arra nézve, hogy megéri-e vagy nem, így a te indoklásodtól függetlenül igaz marad.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A modern kapitalizmus alapja a hitel. Az mitől felelősebb hozzáállás, hogy egy albérletre fizet valaki akkora havidíjat, amiből már egy saját ingatlant is törleszthetne?  Mitől más a szociális oldalról a történet, ha valaki azért lesz hajléktalan, mert nem tudta fizetni a törlesztőjét vagy nem tudta fizetni az albérletét? 

Alapjában véve nem vagyok hitelellenes, de amikor boldog-boldogtalan minimális önerővel hitelt vesz fel, akkor igenis túlvállalják magukat. Amikor pedig túl sokan kerülnek bajba, akkor félve a politikai következményektől jöhet a mentőcsomag. Az államnak nincs máshonnan pénze, mint amit adóként beszed, azaz végeredményben azok lesznek a nettó befizetők/ráfizetők, akik nem vállalták túl magukat. A minimális önerő mértékét egyébként szerencsére az MNB már szabályozza, azaz ilyen módon nem annyira könnyen kerülhet valaki bajba, de vannak más csapdák is.

Korábban megtörtént ugye, hogy a pillanatnyilag kedvezőbb törlesztőt látva a bevállalósabbak és/vagy pénzügyileg képzetlenebbek devizahitelt vettek fel forinthitel helyett, amikor gáz kezdett lenni a helyzet, akkor jött a fixált árfolyamon forintra váltás. Eközben az full hülyének érezhette magát, aki eleve látta a kockázatot és emiatt forinthitelt vett fel és ezzel a 2008 előtti időszakban mindvégig rosszabbul járt.

Jó, azóta éppen nem lehet devizahitelezni, de van helyette más: változó és fix kamatozású (adott esetben 10-20 évig fixált kamatú) hitelek. Megint sokan kizárólag a pillanatnyi törlesztőrészlet alapján döntöttek a változó kamatozású mellett, a kamatkockázatot tulajdonképpen figyelmen kívül hagyva. Amikor kezdett meleg lenni a pite és kiderült volna, hogy a felelősen gondolkodó fixált kamatú hiteles eddig nem hiába fizetett magasabb törlesztőt, mert be volt árazva a bank kockázata, akkor meglepetés: hirtelen itt a lakossági kamatstop. Vajon ki fogja a végén fizetni a cehhet?

A minimális önerő mértékét egyébként szerencsére az MNB már szabályozza

Namost ez AFAIK tilos, de azért a bankos ügyintéző nagyon szívesen elmagyarázza, hogy tudsz személyi kölcsönt felvenni, és abból fizetni az önerőt. :)

Eközben az full hülyének érezhette magát, aki eleve látta a kockázatot és emiatt forinthitelt vett fel és ezzel a 2008 előtti időszakban mindvégig rosszabbul járt.

Alapvetően egyetértek, utólag nyilván rossz érzés lehet hangyának lenni ebben a szituban, mikor a tücskök kapják a mentőcsomagot, de ez csak számviteli értelemben igaz. A szopás kezdete és a kimentés között bőven vannak álmatlan éjszakái azoknak, akik ilyen hülyeségekbe ugranak bele. Számold bele azt is, hogy a magasabb fix törlesztőd mellett mennyit kellett fosni attól, hogy csöves leszel, a gyerekeid meg mennek intézetbe. Tippre semennyit, vagy legalábbis kevesebbet, mint a devizahiteleseknek.

Szóval jól van ez így, rengeteg pénzügyi döntésem vannak, amik számviteli értelemben nettó baromság, és a kollégák rendszeresen kiakadnak, amikor szóba kerül, de a peace of mind-nak is ára van. :)

Az önerő mértéke a kevésbé érdekes (az egyébként régebben is szabályozva volt), az MNB mostanában elsősorban a törlesztési hányadot szabályozta sokkal szigorúbban, mint korábban. Nyilván egy jövedelem elvesztéssel szemben ez sem véd, de bizonyos túlvállalástól igen.

A fixált kamat persze jó dolog, de az sem mindig és mindenkinek. Amikor megvettem a házamat, a kamatszint kb. 11-12 százalék volt, aztán elkezdett csökkenni, három hónapos átárazási periódus volt, úgyhogy minden negyedévben jött az értesítés, hogy mennyivel kevesebb a törlesztőrészlet. kb. hat év alatt lement 3,5 százalékra, akkor kezdték nyomni a fix törlesztőt, hogy mennyire jó lenne átállni, stb. Persze addigra már (igyekeztem hamarabb visszafizetni egyébként is) annyira lement a tőketartozásom, hogy ha nagyon összehúzom magam, akkor egy összegben vissza tudtam volna fizetni, szóval egy hirtelen kamatemelkedés sem rázott volna meg. Éveken át nyomták a fixált kamat előnyeit, végül a visszafizetéskori kamat legalább 1-1,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint az a kamatláb, amit megállapítottak volna fixáláskor.

A fixált kamat persze jó dolog, de az sem mindig és mindenkinek.

Te értetted a terméket és nem csak két számot hasonlítottál össze. Ahogy a befektetéseknél van egy MIFID teszt és az alapján ajánlhatnak neked befektetési terméket, úgy a hiteleknél is lehetne ilyen és aki nem nyilatkozik arról, hogy pontosan érti, annak az egyszerű "bolondbiztos" hitelt (mint most a fogyasztóbarát jelölésűek) adhatná a bank.

Korábban megtörtént ugye, hogy a pillanatnyilag kedvezőbb törlesztőt látva a bevállalósabbak és/vagy pénzügyileg képzetlenebbek devizahitelt vettek fel forinthitel helyett,

Ezen azért csiszolnék kicsit. Nagyon népszerű álláspont az, hogy a devizahitelt választotta a "sok hülye", de ennek ellenére pontatlan.

Sajnos pl. nekem sem, és ismerőseim közül is többeknek nem volt meg az a luxusunk, hogy egyáltalán válasszunk. Egy vacak kis 35-40 m2-es panelhez a fizetésünkre ránézve egyetlen bank sem adott akkoriban forinthitelt, csak devizát, mert a "forinthitelnek túl magas a törlesztőrészlete ekkora fizetéshez." És hiába is próbáltunk erősködni, hogy inkább vállalnánk ezt a most még magasabb, de kiszámítható összeget, mint a deviza-hazárdjátékot. Ezzel persze pont azokat az eleve kisebb keresetű embereket szorították bele tudatosan a kockázatba, akik a bebukás esetén nehezebben tudtak bármit is tenni.

Hozzáteszem, én éppen azok közé tartozom, akik még az állami beavatkozás előtt visszaperkálták a banknak az igen csak megemelkedett összeget. Így aztán alapvetően én érezhetem magam full hülyének, hiszen duplán szívtam: beszívtam saját zsebre a devizahitelt (amit nem is akartam), majd utána a tőlem beszedett adóból segítették ki azokat, aki szintén besétáltak a csapdába, és nem tudtak önerőből kimászni.

Sajnos pl. nekem sem, és ismerőseim közül is többeknek nem volt meg az a luxusunk, hogy egyáltalán válasszunk. Egy vacak kis 35-40 m2-es panelhez a fizetésünkre ránézve egyetlen bank sem adott akkoriban forinthitelt, csak devizát, mert a "forinthitelnek túl magas a törlesztőrészlete ekkora fizetéshez." És hiába is próbáltunk erősködni, hogy inkább vállalnánk ezt a most még magasabb, de kiszámítható összeget, mint a deviza-hazárdjátékot. Ezzel persze pont azokat az eleve kisebb keresetű embereket szorították bele tudatosan a kockázatba, akik a bebukás esetén nehezebben tudtak bármit is tenni.

Ezzel pont leírtad, hogy forintban nem lett volna lehetőséged felvenni akkora hitelt, mert nagyobb lett volna a törlesztőrészlet. És nem kisebb hitelt vettél fel forintban, hanem a nagyobb hitelt, devizában.

Vagy éppen nem adtak, mint pl. nekem....

három fal megmaradt a régi házból, ezért szerintük ez mindenképp bővítés és nem új ház építése. Ezért maximalizálták a forintban felvehető összeget egy jóval alacsonyabb szinten. A maradékot meg lehetett devizában felvenni, ha kellett. Mindegy, már nem aktuális, de azért elég idegesítő volt számomra.

A hiteltartozások javarésze fix kamatozású hitel. A lakossági kamatstop tekinthető akár etatista lépésnek is, de összesen egy 30 milliárd forintos cehhről beszélünk, ennél egy nagyásgrenddel többt költneke az adónkból egy olyan rétegre, akik kólát , csipszet, piát, cigit, dzsinát, herbált vesznek a segélyükből.  

Ami a devizahiteleket illeti: a költségeket szétosztották a bankok, az állam és az adósok között. Ment bele adőpénz, de nagyságrendileg keveseb, mintha földönfutóvá tettünk volna 1 milló embert, akikkel aztán a szocális oldalon kellett volna kezdeni valamit. 

Utánaolvastam, itt egy cikk a jelzáloghitelek fix/változó kamatozás szerinti arányáról és fix esetben a kamatperiódus szerinti megoszlásáról. https://www.mnb.hu/letoltes/dancsik-balint-marosi-anna-lakashitelek-es-…  Ez alapján 35% az éven belül változó kamatozású jelzáloghitelek aránya, ami szerintem nem kevés. (Mellékszál, de az MNB-s kollégák által jegyzett publikációban szeptemberben még korántsem vízionáltak világvégét, mégis jött egy ilyen intézkedés)  Amivel amúgy szerintem érdemben lehetne segíteni a korábban rosszul döntő tömegen, az a korábbi forintosításhoz hasonló, koordinált (fixre) hitelkiváltás lenne és nem az adott ideig tartó kamatstop. Kíváncsi leszek, hogy júniusig előállnak-e hasonlóval.

Jellemzően a likviditás feladásával, tartalékok nélkül ugranak bele ingatlanba. Így a legkisebb probléma is veszélyezteti a törlesztést. A legszarabb munkahelyért is kapaszkodnak, mert csődbe kerülnek, ha kimarad pár hónap. Na ezért megalkuvó és gerinctelen a legtöbb ember, mert kiszolgáltatott és nincs alkupozícióban. Azért a stresssz ellen a likviditás a legjobb gyógymód.

Amikor a vagyonadót állapítják meg, ki fizeti meg azt, az adós vagy a bank? 

Vagy mi van azzal a helyzettel, amikor a banki jelzáloghitel a ház piaci értékének teszem azt a  negyede? 
Az ingatlan a tied - a te vagyonod - a jelzálog a te adósságod. Ehhez ég csak hasonló helyzet sincs egy albérlet esetén. 

amíg hitel van rajta, addig nem a tied, hanem a banké

Én azt mondtam - amíg volt hitel rajta -, hogy a banknál lakok albérletben. :-) Ez számszerűen akkor még állt, amikor fel lett véve a forintos hitel - majdnem 20 éve -, mert a törlesztő kb. annyi volt, mint egy ilyen lakás bérleti díja. Aztán amikor kb. 5 éve végtörlesztettem, akkor már kb. a fele volt csak, annyira elmásztak a bérleti díjak.

Saját vélemény: akkor saját a tulajdon, hogyha elveszted a bevételed (mert lerokkansz, nyugdíjba mész, csődbe megy a vállalkozásod, stb.), akkor is lakhatsz benne és nem raknak ki belőle. Ez szerintem akkor adott, hogy ha ilyen esetben egyéb vagyonból ki tudod fizetni a kölcsönt, és nem árverezik fel a fejed fölül a tetőt. Még jobb, ha nincs is rajta kölcsön/jelzálog. (Avagy ahogy a népszerű mondás tartja: amíg hitel van rajta, addig nem a tied, hanem a banké.)

Fixme, de mintha Hollandiában, amikor néztem, erre (rokkantság, munkanélküliség) lett volna biztosítás a saját célra (=nem kiadásra) vett lakáshoz felvett kölcsönnél (a kiadásra vett lakásra eleve drágább is a hitel). (Pár éve néztem, azóta elköltöztünk onnan.)

Angliában is van ilyen, de csak az életbiztosítás kötelező, az életet rendesen felkavaró de nem (azonnal) halálos betegségek elleni biztosítás és a munka elvesztése esetén pár kb. fél évig a fizetésedet (vagy egy részét) fizető biztosítás nem.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Teljesen saját, belvárosi 70+ nm lakás erkéllyel, garázzsal tárolóval.

Szerkesztve: 2022. 01. 03., h – 14:23

Bérlet (nem nagy, de legalább nem is olcsó, pont ideális, mikor jön a gyerek), és amilyen ütemben nőnek az árak, egyre komolyabban gondolom, hogy soha nem fogunk sajátban lakni, hiába van növekvő megtakarításunk, amire józanul azt mondanám, kifejezetten sok, semmire nem elég.

És ez iszonyúan demotiváló, gyakorlatilag nem maradt már reményem.

Épp most szeretnénk nagyobba költözni. Ahol lakunk normális lakások (értsd nem putri mellet, nem földszint stb..) 30-nál kezdődnek. Garázs hozzá 4 - 5 milla.

Az új lakások a kicsik vannak 40 körül a picit nagyobbak 45 milla körül. Másik opció albérlet. Normális albérlet 120 - 150 -nél kezdődik. 20 milla hitel 10 évre kb 220 000 a törlesztő. Hülyeség szerintem albiba menni. Pénz kidobás. Bár legalább a mobilitás megmarad de az meg nem tudom mennyit ér ha ugye van egy feleséged és neki munkája ha téged kirúgnak és 200 kilométerrel odébb van meló akkor ő is mondjon fel? 

Szóval jobb a saját tulajdonú kecó még brutál hitellel is.

új lakások a kicsik vannak 40 körül a picit nagyobbak 45 milla körül.

 

20 milla hitel 10 évre kb 220 000 a törlesztő.

Ebben érzek egy kis ellentmondást. Jelenleg, 20M hitellel 40M-s ingatlanokat nézhetnénk, azért meg csak panelt adnak Budapesten (nekünk csak az jön szóba), abból sem a nagyobb 3-4 szobásakat (65-75nm), legtöbbször nem is panelprogramosak. A mostani kamatemelésből fakadó törlesztőemelkedések és így az adható hitel mértékenek csökkenése miatt 20, _legfeljebb_ 25M hitelt kapnék, szóval ez nem mozgástér (45M-ért ugyanúgy, majdnem pont ugyanolyan panelt adnak). Teljesen reménytelen a dolog.

Egri vagyok. Itt van panel 15-től. Igaz lepukkadt. 25 - 30 tól indulnak a vállalhatók. Önerőd valamennyi kell legyen. Ha ilyen helyen laksz mint én megéri hitelt felvenni. Pest más. Mivel az ingatlanok jóval drágábbak na de a fizetések is általában jóval magasabbak. Az öcsém Pesten lakik, csoró család a miénk és nekünk se jön ki a matek még ha a család be is segít. Így viszont azért elég nehéz tovább lépni. A legtöbb nő és férfi nem akar három gyereket (ők sem) ezért ez az opció se téma nekik. Pedig ott azért jópár millával meglehet toldani ha új építésűt veszel.

Teljesen igazad van, sosem volt ilyen nehéz lakást venni ebben az országban pláne átlag-közeli jövedelemmel. A vicc, hogy közben rengeteg az üres ház. Itt Eger belvárosában nem egy az összedőlés szélén van, de olyan árban hirdetik őket, hogy még a befektetőknek sem éri meg megvenni ledózerolni és mondjuk társasházzá átalakítva eladni.

Annyiban vagyok én szerencsés, hogy sikerült lakást vennünk 2006-ban és emiatt jobban tudtam megtakarítani.

Sokkal kiszolgáltatottabb vagy, ha bérelsz. Aktív korodban nagyobb a mozgástered, akár másodállást is vállalhatsz, de ha idős korodban megvadulnak a bérleti díjak, az utcán fagysz meg egy flakon érzéstelenítő kannás borral a kezedben. Ezen felül a bérleti szerződést felmondhatja a tulaj, és akkor menni kell, csak kérdés, hova.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A saját házat simán eladhatod és vagy kisebbe váltasz és marad még pénzed is vagy simán cserébe egy otthonba mész. A saját ház egy érték, egy megtakarítás (még hitellel is, hiszen kell, hogy legyen önrészed), az albérlet meg másnak megtakarítás.

A kérdésedre válaszolva pedig, egyébként igen, jobb egy sajátban megfagyni, mint az utcán.

üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

Azért ha nem azt csinálod, mint a mai nyuggerek többsége (70-es években lakáshoz/házhoz jutott, és ma múzeumot nyithatna benne, mert még minden az eredeti), akkor azért olyan meglepetés nem fog érni, hogy egyik napról a másikra le kell cserélni a tetőt (legfeljebb ha villám csap bele, és leég).

Miért nem áll? Felveheted 20 évre is akkor gondolom kisebb lesz a törlesztőd. Ha pedig eléri azt a szintet, hogy alig vagy nem több mint a havi albérlet onnantól teljesen felesleges albiban gondolkodni (de már korábban is). 20 év múlva az egyik esetben van egy lakásod a másik esetben semmid sincs.

Ha pedig eléri azt a szintet, hogy alig vagy nem több mint a havi albérlet onnantól teljesen felesleges albiban gondolkodni (de már korábban is). 20 év múlva az egyik esetben van egy lakásod a másik esetben semmid sincs.

Ebbe többször belementem már, több helyen, de sehol sem jön ki a matek.

Azaz a 120k-s albérlet, pesten, jelenleg 35 m^2. Ugyanennek az ára ~30 misi. A legolcsóbb nyilván, ha ezt zsebből ki tudom fizetni -> a 30 misi Forintban, kötvényben hoz havi 125k-t, ergo ~5k-t nyerek, cserébe a nyakamba szakad a felújítás költsége, és az összes ingatlannal járó költség. Ha kicsit reálisabb alternatív befektetést nézünk (S&P500, az elmúlt 5 évben ugyanúgy ~kétszerezett, mint a pesti ingatlanpiac, csak az előbbi dollárban, ami nagyjából egy +10% az előbbi javára), akkor 14.8% az alternatív költsége -> az havi 370kHUF.

Ha nincs most 30 misid, és hitelre akarod felvenni, akkor sokkal rosszabb a végeredmény. A másik véglet 24 misi hitel, 6 misi önérsz, 20 évre. 160k a hiteltörlesztő, és a végén van egy lelakott lakásod. Cserébe, ha 120k-ért kiveszel egy albit, a kezdeti 6 misit plusz havi 40k-t berakod hasonló megtérülésre valahova (legyen csak egy szolíd 7%, történelmi tapasztalat), akkor 20 év múlva van 42 misid, cashben. Kérdés, hogy a 20 évig se nem festett, se nem felújított, se semmi egyebet nem törődött lakásod egyrészt nő-e ennyit, másrészt ha igen, akkor az alternatív befektetés nem körözné-e ugyanúgy le?

Szerintem, hacsak ránézek egy 'pesti ingatlanpiac vs S&P500-ra, akkor de, messzemenően lekörözné az alternatív befektetés. Egy esetben lehet sokkal jobb befektetés a a saját lakás, tisztán anyagi oldalról: ha arra fogadsz, hogy a 'pesti/magyar ingatlanpiac lesz a legkiemelkedőbb piac az összes többi közül. Én erre nem fogadnék.

Ha nem csak anyagi oldalról vizsgáljuk, akkor már nyilván komplexebb a kép: pl. gyerekkel sokkal nehezebb valszeg albérletet keresni. On the other hand, ha a gyerek a város másik felén talál jó iskolát/szakkört/egyebet, akkor könnyen mozdulhatunk mindannyian. Ha egy gyerekre méretezzük a lakást, akkor kettővel kicsi lesz, vagy ha kettőre, akkor évekig feleslegesen nagy. Ha eladjuk ~3-4 év múlva, amikor jön a második, akkor a tranzakciós díjak fajlagos költsége (ügyvéd, hirdetés, rászánt idő) kurvanagy.

Ugyanígy, a mobilitás vs sajátomésaztcsinálokamitakarok is nehezen árazható. 

De amit te előadsz, az pont ugyanez:

ez a havi bérleti díj vs havi törlesztő matek olyan mint amikor azt hiszed, hogy 100km-en neked 5 liter benzinbe kerül az autózás.

https://hup.hu/comment/2721754#comment-2721754

^- így. Ha van annyi cashem, vagy könnyen cashsé tehető eszközöm, hogy nagyon szar helyzetben évekig ellegyek a Hiltonban, gyerekkel, macskával, a seggem kinyalásával, akkor ez nem gond. Ugyanígy, a saját lakásnál/háznál is: ha elromlik a kazánod, akkor a gyerekkel megfagysz télen otthon? Ha tönkremegy a mosógép?

Az a baj, tudod, hogy az ismerőseim legtöbbje meglepődik azon, amikor azt mondom, hogy van annyi likvid tartalékom, hogy minimum egy évig kihúzom munka nélkül és utána még ott vannak azok a dolgaim, amit adott esetben pénzzé tudok tenni... cserébe én is meglepődök azon, hogy az emberek többsége nem tud önerőből spórolni... és innen logikusan következik, hogy ha nem tudnak spórolni, akkor sokkal jobb nekik, ha van valami egyre növekvő ingatlanvagyonuk, sőt, éveken át kötelezi a bank őket arra, hogy tegyenek félre 100-120-200 ezer forintot havonta.

Egyébként nem akarom megkerülni a kérdést, és tartok tőle, hogy gyerekkel szar lesz albérletet keresni. Egyelőre gyerek nélkül vagyunk, nincs is tervben -> de pl a babaprojektbe szeretnék úgy belevágni, hogy ha minden megtakarításunkat összekaparjuk, akkor egy házat ki tudunk fizetni zsebből. Ergo, ha albizni akarunk, de _nagyon_ nem találunk albit, akkor se szakadjon le az ég.

Ettől függetlenül valszeg akkor is egy szar döntés (~nagyon nagy luxus) lesz saját lakásba menni, amit nagyonnagy fogfájásokkal fogok csak meghozni, a legvégső esetben. Egyszerűen bárhogy számolok, nagységrendekkel jobban járok az albérlettel, de én leszek a legboldogabb, ha rámcáfoltok. Csak a „saját lakásnál havi 160 a törlesztő, az legalább a tiéd lesz, míg az albi havi 120 kidobott pénz” egy rettentően buta érv, ami kb. tényleg azon a szinten mozog, hogy az autó összes költsége csak a beletöltött benzin.

120K-ért kapod a leglelakottabb albérleteket a legrosszabb helyeken. 20 évere 20 milla törlesztője kb 120 000 forint. A feltételezett önerőddel vidéken annyiból már van közepes állapotú lakás. Persze ez nagyban település függő is. Na most az ingatlanárak trendjei világszinten emelkedést mutatnak és állítólag a magyar ingatlan árak még mindig alacsonynak számítanak. Tételezzük fel duplázódnak az árak 20 év alatt akkor már a 30 milkás kecód 60-at fog érni (nálunk most amúgy hány év alatt is volt duplázódás?). Ahhoz hogy 60 milla megtakaritásod legyen 20 év alatt félre kell tenned vagy havi 250 000-et pláne akkor ha ilyen 0% körüli alapkamat lesz mert akkor a sima banki megtakarítások semmit nem fognak hozni neked. Nyilván lekötöd hosszú távra mondjuk egy ingatlanalapuba az mégis miben különbözik a saját kecó vásárlástól?

Sehogy nem értem a matekodat ugyanis az albi kizárólag költség. Semmi más. Ellenben a lakásvásárlás egy beruházás még akkor is ha hitelre történik. A megtérülése pedig abban a pillantban eljön mikor pluszba tudsz belőle kiszállni kis szerencsével pár év elég hozzá mondjuk egy befektetéshez képest (ami max 5 év).

A lelakott dolgot meg nem értem, az ember mikor lakást vesz elsősorban nem az állapotot nézi a felújítás egy kislakás esetén nem jelent hatalmas extra költségeket.

Arról nem is szólva, hogy az albérletnél általában 2 - 3 havi kaukció van ami szintén költség, és még egy rahedli baromság pl megmondják nem tarthatsz kisállatot vagy random bármikor jöhet ellenőrizni a kecót stb.. Laktam albiban a büdös életbe nem fogok megint. Pl alap volt már x éve is, hogy lekameráztam mindent mikor kivettem a kecót mert az elszámolásnál még a legnagyobb cimbivel is lesznek problémák az hót zihej.

120K-ért kapod a leglelakottabb albérleteket a legrosszabb helyeken. 20 évere 20 milla törlesztője kb 120 000 forint. A feltételezett önerőddel vidéken annyiból már van közepes állapotú lakás

Ahol 25 millióból (20 hitel + 5 önerő) kapsz "közepes állapotú lakás"-t, ott mennyibe kerülne ugyanezt bérelni? (Vagy fordítva, a lelakott albérletet mennyiért tudtad volna megvásárolni?) Nekem olyan érzésem van, hogy almát hasonlítunk a körtéhez, de fixme, régen voltam utoljára albérletben.

Tételezzük fel duplázódnak az árak 20 év alatt akkor már a 30 milkás kecód 60-at fog érni

Jelenértéken ez mennyi? Inflációt és tőkeköltséget belekalkulálva.

pláne akkor ha ilyen 0% körüli alapkamat lesz mert akkor a sima banki megtakarítások semmit nem fognak hozni neked

Innentől sajnos nem lehet a beszélgetést komolyan venni – miért tartanál pénzt bankbetétben?

Nyilván lekötöd hosszú távra mondjuk egy ingatlanalapuba az mégis miben különbözik a saját kecó vásárlástól?

Méretgazdaságosság? Vagy tehetnéd piaci portfólió + állampapír tetszőleges, kockázattűrésed szerinti kombinációjába.

Sehogy nem értem a matekodat ugyanis az albi kizárólag költség.

Igazad van, de azért kihangsúlyoznám (újra és újra), hogy a bérleti díjért és a törlesztőrészletért nem ugyanazt kapod. Kötelező autós hasonlat: operatív lízing vs hitel.

A lelakott dolgot meg nem értem, az ember mikor lakást vesz elsősorban nem az állapotot nézi a felújítás egy kislakás esetén nem jelent hatalmas extra költségeket.

És akkor máris nem csak a törlesztőt fizeted, tehát fals a bérleti díj vs törlesztő összehasonlítás. (Mindegy, hogy a felújítás T vagy T+20 évben van.)

Arról nem is szólva, hogy az albérletnél általában 2 - 3 havi kaukció van ami szintén költség

A kaució miért költség? Csak a tőkeköltséget "fizeted" utána, amíg nem nálad van a pénz.

Laktam albiban a büdös életbe nem fogok megint

Ezzel maximálisan egyetértek, de ennek elsősorban nem pénzügyi okai vannak, hanem mert a két legférgebb emberfaj a landlord és a bérlő, holtversenyben. A kivételek plz ne lincseljenek meg, tudom, hogy itt mindenki faszán vezeti az elszámolást a bérlőivel, és természetesen bérlőként is mindenki úgy vigyáz a kéglire, mintha a sajátja lenne. :D

hatalmas pluszegy, azt hiszem az almavskörte, meg a bankbetétnél feladom, innentől nem ugyanarról beszélünk. Majd ha megvan az alternatív költség fogalma, akkor visszatérek ebbe a threadbe.

dyra, vegyél lakást, legyél vele boldog, én majd remélhetőleg így érzem magam ~20 év múlva: https://c.tenor.com/_BIfNDiEmNQAAAAS/crying-wiping-tears-with-money.gif

Egyetlen megjegyzés:

Nyilván lekötöd hosszú távra mondjuk egy ingatlanalapuba az mégis miben különbözik a saját kecó vásárlástól?

Méretgazdaságosság? Vagy tehetnéd piaci portfólió + állampapír tetszőleges, kockázattűrésed szerinti kombinációjába.

Vagy mert az ingatlanalapnak el tudom adni a ~10%-át, ha csökken a keresetem/leáll a vesém/rákkezelésre el kell költenem egy vagyont, míg a 63 négyzetméteres lakásomból nehezen adok el 6 négyzetmétert.

a két legférgebb emberfaj a landlord és a bérlő, holtversenyben.

Mi most egy éve bérlünk cégtől, bejelentett lakcímmel, istenem, ha lenne még több ilyen. Nyilván, ha összefosom a falat, akkor majd a bíróság elé citálnak, és aláírtam előre, hogy vihetik a vesémet adott esetben, cserébe amikor éjfélkor leszakadt a csillár, akkor tudtam a 0/24-es ügyeletet hívni, hogy hogyan tovább, és napokon belül javították. Ugyanitt, ha valaki ismer olyan hazai REIT-et, vagy nem kurvadrága ingatlanalapot, ami lakáskiadással foglalkozik, és tudok bele pénztrakni, akkor szóljon már róla, pls. Szívesen raknám ilyen helyre a megtakarításaim ~10%-át, vegyenek belőle lakást közösen, aztán adják ki.

(a SUNDELL-t találtam egyedül ilyennek, de ahogy olvasom a beszámolóikat, ők is kevesebb és kevesebb albérletet akarnak kezelni. A BIF-nek van egy ~6 lakásos épülete, de mellette nagyrészt ingatlanfejlesztő, a GSPARK csak iroda, és van még egy REIT itthon, de azokra nem is emlékszem. Az ingatlanalapokat még nem néztem ennyire alaposan végig, de talán ott is van olyan, ami ingatlankiadással foglalkozik)

Komolytalan mert te komolytalannak cimkézed. Én nem szégyellem beismerni nem értem a logikád. Próbálom másként.

Albérlet:

Van egy havi költségem ami semmilyen szinten nem jön vissza. Kapok érte egy szolgáltatást van hol lakni.

 

Hitelre lakásvásárlás:

Van az albérletre költött pénz nagyságrendjével hasonló léptékű banki hitelem. Szintén van hol laknom.

 

Az egyik esetben 20 év múlva kifizettem X összeget nincs semmim. Igaz az önerőt befektetettem ami mondjuk 5 - 6 milla egy 20 millás hitelnél. 

A másik esetben kifizettem X összeget + kamatok + költöttem az állapotfentartásra  a végén van egy lakásom. 

 

A kamatokkal meg az állapotfenntartással biztosan többet fizetek ki de, hogy mennyivel nem tudom mert az albérletárak is mennek fel.

 

Melyik esetben lett nagyobb vagyonom?

Azt se értem, hogyan lesz megtakarításod ha a havi lovetta amit fizetsz mindkét esetben nagyságrendileg ugyanaz. Havi 20 000 félre raksz és 20 év múlva abból lesz kecód vagy mi? Viccen kívül mibe teszel havi 20 000 forint körüli összeget? BTC-be?

 

A legtöbb vidéki városban még egyértelmű jobban jársz a saját lakással.

 

De a legfontosabb nincs egy majom aki beleugat mit lehet és mit nem a lakásában. Az pedig felbecsülhetetlen érték már önmagában.

Van egy havi költségem ami semmilyen szinten nem jön vissza. Kapok érte egy szolgáltatást van hol lakni.

Keress rá, hogy alternatív költség, de tényleg.

Próbálom tök egyszerűen leírni. Ha van 10 millió forintod, és két lehetőséged: vagy berakod a párnacihába készpénzként, vagy odaadod a banknak 1% éves kamatra. Akkor ha nem a bankot választod, elbuksz évente százezer forintot.

Vegyünk egy másik példát, de tök hülye számokkal:

  • Van 100 millió forintod.
  • Tudsz venni egy 100 milliós lakást belőle, amiben ezek után laksz.
  • Vagy ugyanezt a lakást kibérelheted a jelenlegi tulajdonostól havi 500 ezer Forintért.
  • A pénzt esetleg odaadhatod a banknak 10% éves kamatra.

Tegyük fel, csak az egyszerűség kedvéért, hogy az ingatlan ára nem nő, de se vagyonszerzési illetéket, se ügyvédet, nem kell fizetni ahhoz, hogy megvedd, és a karbantartásra sem kell fizetned semmit, mert sosem romlik el semmi.

Mi a legjobb felhasználása a 100 misinek, ha lakni is szeretnél valahol, és csak ez az egyetlen lakás van a világon?

  • Ha megveszed a lakást, akkor nem kapsz kamatot a pénzedre, de nem is kell bérletet fizetned. Van egy 100 misit érő lakásod, amit bármikor el tudsz adni 100 misiért.
  • Vagy odaadod a banknak a pénzt, és kibérled a lakást. A bank fizet neked évi 10 misi kamatot, az havi 833kHUF. Ebből 500k-t kifizetsz havonta a főbérlődnek, az igaz (erre mondod te azt, hogy „semmilyen szinten nem jön vissza”), de még így is 333kval gazdagabb vagy minden hónap végén, mintha megvetted volna a lakást.

Idáig értjük egymást?

Oké. Két példa.

 

Példa1: Vegyünk egy kicsit életközelibb példát. Szeretnél a nyolcadik kerületben egy 60 négyzetméteres házat (díjtételek innen):

  • ez 45 millió forint,
  • Erre a vagyonszerzési illeték 1.8 millió forint
  • ügyvédi díj 225k

Ez összesen 47 millió 25 ezer forint, tegyük fel, ennyi van a zsebünkben. Erre a kockázatmentes kamat évente 5%, az havi 195 937 Ft. Ugyanezt az albérletet kibérelheted 195 120 Ft-ért.

Kérdés1: Ha feltesszük, hogy az ingatlan értéke nem nő, de cserébe a karbantartására sem kell költeni egy forintot sem, akkor megéri-e ezt megvenni, vagy inkább béreljük? 

Példa2: ugyanez a lakás, ugyanígy 47.025 millió költség, de nincs ennyi pénzem, csak 12 millió forintom. 35 millió törlesztője 20 évre ~240k/hó. Melyik esetben mennyi pénzem lesz, ha:

  • Az első esetben megveszem az ingatlant hitelre, 20 évig fizetem a hitelt.
    • Felújítási költség nincs, és sosem kell ráköltenem, semmi nem megy tönkre (ez nyilván nincs így)
    • Az infláció legyen léves 2.5% (lásd itt, ha nem baszom el)
    • A lakás ára nőjjön az infláció felett 7%-kal (2010 -> 2021 között 2.97-szereztek, lásd a fenti statisztikát. ez évi 9.5%)
  • A második esetben ugyanezt a lakást kiveszem 195k/hó-ért
    • az így nálam maradt 45k/hó-t, és a kezdeti 10 misit rakjuk ETF-be
    • a bérleti díj nőjjön az évek alatt a lakás árának növekedésével
    • az ETF-nél ugyancsak húzzuk tovább az elmúlt 10 évet, és nőjjön az infláció felett 14.5%-kal

Az nyilván egy primitív hozzáállás, hogy akár a pesti lakáspiac, akár az S&P500 ugyanilyen ütemben nő még 20 évig, de most tippeljük ezt. Az éves infláció legyen 3%. Mennyit ér a lakásom 20 év múlva, és mennyit fog érni a befektetésem 20 év múlva, ha csak a havi difit (kezdetben 45k, utána a lakás értékével nő/csökken) rakom mellé? És ha havi 22k-t átlagban el kell költenem a felújításra? (a lakás 0.05%-a havonta)

Könnyen összerakható egy Excel tábla, ami:

  • számolja a lakás értékét havonta, ha megvenném
  • ha nem venném meg, akkor számolja a
    • lakásbérlet árát
    • a törlesztőhöz képesti félrerakott/bebukott pénzt
    • azt a pénzt, amit a lakásra rá kellene költenem, ha megvenném, felújításra (változtatható paraméter)
    • az ingatlanpiac és az alternatív befektetések hozamait (változtatható paraméter)

Ha ezekkel játszunk egy kört, és mondjuk nem a 2010-2022-t vesszük alapnak, hanem a 2004->2014-ből extrapolálunk (amikor a lakásárak nominálisan is stagnáltak, de az s&p500 nőtt ~8%-ot Forintban évente), akkor milyen eredményt kapunk 20 év múlva?

Utóbbi példát most végigszámoltam. ha a 2010-2022 távot vetítjük ki, akkor a lakás nyer, hitelre (296 millió a lakás értéke 2042-ben vs 230 millió a részvényportfólió), míg ha a 2004->2014 közöttieket, akkor a bérlés (45 misi a lakás 2042-ben, 98 millió a részvényportfólió). 

Ezeket a levezetéseidet értem és jogos. Amennyiben van ennyi pénzem akkor lehetséges van értelmesebb módja is a pénz felhasználásának. De én most arról a tipikusan mondható helyzetről beszélek, hogy az életed koraibb fázisaiban az önerő az egyetlen komolyabb pénzösszeg ami a rendelkezésre állhat. Nyilván nekem is van olyan ismerősöm, hogy az apja 18 évesen vett neki egy pöpec 110 négyzetméteres belvárosi ingatlant, hogy a kislányának ne kelljen az egyetem alatt albiba mennie vagy akinek abszolúte jó üzleti vénája volt és pár hónapja mutogatta nekem a Tesláját. Nem róluk van szó.

Ebben a korban a havi jövedelmed sem kimagasló persze megint nem mindenkire igaz mert bőven van ismerősöm aki milla felett visz haza mi több jó pár aki ennél is többet. De azért az átlag haverjaim és ismerőseimre nem ez a jellemző.

Tehát egy "szűkös" jövedelemből kell vagy albérletet vagy törlesztőt kigazdálkodniuk a lakás árához mérten. Amikor a jövedelmed 1/3 elmegy csak az albérletre akkor az elég erősen meghatározza a megtakarítási képességeidet. 

Én erről beszélek és ez volt az én élethelyzetem is mikor az első lakásunkat megvettük.

biztos nem értetted félre? Olyan opció nincs írva, hogy egyszerre veszel lakást és mellette pluszban megtakarítasz. 

Egyik általa írt opció az, hogy az önerőddel lakást veszel és a végén a lakás értéke lesz valemekkora, mire letörlesztetted.
A másik lehetőség meg az, hogy nem veszel lakást, hanem fizeted az albit és az önerőt és amennyivel olcsóbb bérelni, mint törleszteni, azt befekteted. 

És a tanulság, hogy nincs egy általános tuti megoldás, mert attól, függ melyik lesz a jobb, hogy éppen az ingatlanárak vagy a befektetési hozamok mennek jobban. Utólag meg már hiába okos az ember, vagy jó lóra tett, vagy nem.

Ezeket a levezetéseidet értem és jogos. Amennyiben van ennyi pénzem akkor lehetséges van értelmesebb módja is a pénz felhasználásának.

Hátde... ha nem éri meg cashből megvenni egy ingatlant, akkor by definition nem fogja megérni hitelből sem -> hiszen a hitel _mindig_ drágább, mint ha most kifizeted cashben.

Hát, nekem így lett egy saját házam pesten. Hova mehettem volna, ha csak annyi megtakarításom volt havonta, hogy vagy albérletet fizetek vagy a banknak fizetek? Ebben az esetben egyértelműen a ház/lakás vásárlás a nyerő. Persze, ha van annyi cash, hogy meg lehet venni egyszerre még akkor sem biztos, hogy nem hitelt vennék fel és a lenne két lakásom. Az egyik bérleti díja fizeti a hiteles lakás havi fizetnivalóját.

Hova mehettem volna, ha csak annyi megtakarításom volt havonta, hogy vagy albérletet fizetek vagy a banknak fizetek?

Ez azt jelenti, hogy:

  • vagy sokkal drágább albérletet béreltél, mint amilyen lakást vettél végül
  • vagy hatalmas önerőt raktál bele, aminek nem számolod az alternatív költségét
  • vagy nem ugyanannyit fizetsz a banknak, mint amit albira fizettél, ergo az albi mellett tudtál volna félrerakni, hiszen a törlesztőt is ki tudod fizetni

tldr: almát hasonlítasz körtével.

Hát nem egészen. A törlesztőm ~70.000 - 75.000 Ft volt kb. 2006-tól. Szerintem kb. annyi lett volna az albérlet is. Ráadásul biztosan nem egy 140nm-es családi házban lett volna kerttel.... Lehet, hogy félre tudtam volna rakni mondjuk ~20.000-et. Abból a félrerakott 20-akból nem hiszem hogy bármit lehetne most venni.

Igen, volt egy kis házam (48nm, tipikus ~60-ban épült kockaház). E mellé lett alápincézve és mellé és föléépítve ~100nm hasznos rész és valamennyi haszontalan... :) 3 fal maradt meg a régi házból (ezt egyébként már megbántam, le kellett volna dózeroltatni az egészet) és a régi rész födémje (ezt is megbántam). Több, mint 15 éve volt megállípítva ez a törlesztő, akkor kb. átlagos volt (tudomásom szerint). Árban többet vettem fel hitelként, mint amennyiért vettem a házat. Igaz a kettő között volt 7 év különbség. (1999->2006)

Viszont ennyi hitelből simán vehettem volna egy ~45nm-es panelt még a felújítási munkálatokat is beleszámítva és nem a leggatyább helyen.

Igen, volt egy kis házam (48nm, tipikus ~60-ban épült kockaház). E mellé lett alápincézve és mellé és föléépítve ~100nm hasznos rész és valamennyi haszontalan... :)

Tehát volt egy telek, volt egy ház, satöbbi, volt önerőd és ezt hasonlítod pusztán azzal, hogy bérleti díjat fizetsz.

De a számítás nagyjából jó. Van haverom, aki új építésű ikerház-felet vett ugyanakkor, ugyanazon a környéken (sőt, kicsit jobb helyen). A ház értéke (a felvett hitel is) kevéssel több, mint kétszerese volt. Akkor ő ~155.000-160.000-at fizetett. Nulla önerővel.

Bár abban igazad lehet, hogy nálam a ház megterhelése csökkenthette valamelyest a törlesztőt. De közel sem olyan mértékben, ami mérvadó lenne.

De közel sem olyan mértékben, ami mérvadó lenne.

Pont ezek az apró nem számolt részletek adják a lényeget. Kicsit olyan, mint ahogy az ember csak a benzinnel számol, amikor az autó költségét hasonlítja bármi más közlekedési módhoz, mert úgyis van autója. Pedig az az "úgyis van", az nem nulla forintba kerül.

Egy csomó esetben az van, hogy racionálisan kiszámolva nem éri meg, de az ember nem racionális, teljesen jó magyarázat az, hogy szubjektív szempontok szerint megéri, nem kell számolni és racionalizálni minden döntést.

Nekem például megvan az összes Galaktika, ami elég sok pénzbe került évek alatt, ha racionálisan átgondolom, akkor nem érte meg, könyvtárból kikölcsönözhettem volna, mert a többségét egyszer olvastam, de jól mutat a polcon, ami egy szubjektum. Nem kezdem el magyarázni, hogy vélhetően jó befektetés volt.

Hát igen, értem. De továbbra sem látom, hogy azzal a havi 10.000-15.000 megtakarítással mire mentem volna ~16 év alatt. Egy használt kocsit talán vehetnék a gyereknek, de az éves kötelezőjére már lehet, hogy nem jutna A0-ban.

Most a nagyon jó kamatkondíciók mellett is az van, hogy fix kamatozással például a havi 100 ezer forintos törlesztőből 50 ezer marad nálad, 50 ezer a banké lesz. Ha nem fix kamatozást választasz, akkor meg lutri van, hogy mikor szaladnak meg a kamatok, de nagyjából hasonló eredményt érsz el. Nem biztos, hogy pénzügyileg jobban jössz ki az ügylet végén, egy csomó dologtól függ.

Alapvetően az van, hogy kevés embernek van racionális pénzügyi kultúrája és tud racionálisan dönteni és nem is mindig kell racionálisan dönteni. Nem tudod beárazni azt, hogy van egy saját kerted, amit a saját kezeddel raktál össze és a saját kezeddel műveled és van egy 10 éves diófád, amit saját magad ültettél és van alatta egy pad, amit saját kezeddel raktál össze faanyagból, ez szubjektum, viszont nem is érdemes racionális közgazdasági alapokon megmagyarázni, hogy miért vetted meg.

"Most a nagyon jó kamatkondíciók mellett is az van, hogy fix kamatozással például a havi 100 ezer forintos törlesztőből 50 ezer marad nálad, 50 ezer a banké lesz." - Tessék utánaolvasni az annuitásos hitelnek. (Ez is a pénzügyi kultúra része lenne ugye...)
Ja, és nem 50E "lesz a banké", hanem jóval kevesebb - ugyanis azt a tőkét, amit neked kölcsönadott, a bank is valahonnan veszi, aminek számára is van egy jól meghatározott ára (kamata).

10M Ft hitelt 10 évre havi 100E Ft körül kapsz. Ha másik oldalról nézed, és 10M Ft-ot befektetsz 10 évre, mennyi az az elvárt hozam, amivel elégedett lennél?
A fix kamatnak az üf. számára a kiszámíthatóság az előnye - mivel igen kevés és ritka kivételtől eltekintve változatlan a mértéke, így a havi törlesztőteher a futamidő végéig fix, tervezhető összeget jelent a számára. Választhat x havonta változó kamatozást is - ekkor ha romlik a kamatkörnyezet, akkor többe fog neki kerülni a nála lévő (még vissza nem fizetett) tőke, ha meg javul(na), akkor a kamatok csökkenésével a törlesztője is csökkenhet.

A THM egy összehasonlításra alkalmas mutatószám (adott hitelterméknek meghatározott hitelösszegre és futamidőre vonatkozó valamennyi költségét tartalmazó viszonyszám), ami mellett sok egyéb paramétert is figyelembe kell(ene) venni a megfelelő hitel kiválasztásához - sajnos azok, akik az annuitásra is rácsodálkoznak, azok a THM-mel sem igazán tudnak mit kezdeni.

10M Ft hitelt 10 évre havi 100E Ft körül kapsz. Ha másik oldalról nézed, és 10M Ft-ot befektetsz 10 évre, mennyi az az elvárt hozam, amivel elégedett lennél?

Hogy jön most ez hirtelen ide? És a többi? Onnan indultunk - mielőtt beszóltál volna, hogy 20 évre fix kamatozású hitel esetén jelenleg az ügyfél kétszer annyit fizet vissza, mint amennyi hitelt felvett.

És ott folytattam, hogy nézz utána, hogy hogyan működik az annuitásos hitel, mert ez is része (lenne) a pénzügyi kultúrának, hogy ezen ne csodálkozz.

"hogy 20 évre fix kamatozású hitel esetén jelenleg az ügyfél kétszer annyit fizet vissza, mint amennyi hitelt felvett" - igen, a 20 évre fixált kamat az jelenleg kifejezetten drága. Ugyanez a hitel 5 vagy 10 éves kamatperiódussal jelenleg jóval kedvezőbb prognosztizált teljes visszafizetendő összeget mutat - a kérdés az, hogy 5 vagy 10 év múlva milyen lesz a kamatkörnyezet - felfelé vagy lefelé fog mozogni akkora a kamat... Mint írtam, a THM, illetve a teljes visszafizetendő összeg csak egy részét adják a döntést megalapozó információknak - már ha van alapvető pénzügyi kultúra, vagy előrelátás/tervezési képesség...

Ha sokallod a 10M Ft-ra 10 év alatt fizetendő kamatot, akkor válaszolj már erre: "Ha másik oldalról nézed, és 10M Ft-ot befektetsz 10 évre, mennyi az az elvárt hozam, amivel elégedett lennél?"
Mert az a 10M Ft, amit hitelként az üf. megkap, az valaki(k)nek a befektetett 10M Ft-ja...
 

És ott folytattam, hogy nézz utána, hogy hogyan működik az annuitásos hitel, mert ez is része (lenne) a pénzügyi kultúrának, hogy ezen ne csodálkozz.

És hol releváns ez abban a tekintetben, hogy besétálsz az OTP-be, felveszel 10 milliós hitelt, akkor 20212000 forintot kell visszafizetned, ha 20 éves kamatperiódust választasz?

[...] igen, a 20 évre fixált kamat [...]

Na, akkor most visszamész pár hozzászólást és elolvasod azt a bekezdést, ami úgy kezdődik, hogy "Most a nagyon jó kamatkondíciók mellett is az van...", aztán összeveted azzal, amit írtál.

Ha sokallod a 10M Ft-ra 10 év alatt fizetendő kamatot [...]

Hol írtam én bárhol, hogy sokallom? Idéznéd? Szerintem ismét az van, hogy elolvastál pár szót egy egész bekezdésben és lendületből írtál rá valami hülyeséget, most meg magyarázod.

Ha másik oldalról nézed, és 10M Ft-ot befektetsz 10 évre, mennyi az az elvárt hozam, amivel elégedett lennél?

azért szemétség az annuitásos hitel, mert előbb beszedik a hasznot mint járna. ha 5 év után kifizeted a hitelt, akkor már beszedte a kamatot 10 évre, pedig nem is 10 évig fektetett be..

nincs aláírásom

azért szemétség az annuitásos hitel, mert előbb beszedik a hasznot mint járna. ha 5 év után kifizeted a hitelt, akkor már beszedte a kamatot 10 évre, pedig nem is 10 évig fektetett be..

Nem igazán érted ezek szerint. Minden hónapban annyi kamatot szednek be, amennyi abban a hónapban a fennálló tőketartozásra jár és ezen felül csökkented a fennálló tőketartozást. A másik opció nagyjából az, hogy minden hónapban azonos mennyiségű tőkét törlesztesz és ezen felül megfizeted a mindenkori havi kamatot, ilyenkor a havonta fizetendő pénzösszeg lineárisan csökken a futamidő végéig.

Halasztott tőketörlesztésű konstrukciónak hívják - az más kérdés, hogy lakossági hitelezésben forgalmaznak-e ilyen hitelterméket, vagy sem. (Az áthidaló kölcsönök mondjuk hasonlóak: csak kamatot fizet az adós, tőkét csak a végén, de azt jellemzően egy összegben.)

Mit jelent számodra az, hogy "a teljes futamidőre vetített kamatot"? A folyósított összeg, pontosabban a még vissza nem fizetett tőke után a kamatszámítás szerinti kamatot fizeti meg minden hónapban az ügyfél. Azaz annak az árát, hogy nála van adott hónapban x Ft-nyi tőke. Aztán amikor vége a szerződésben meghatározott időszaknak, akkor az üf. visszafizeti a teljes tőketartozást vagy "zsebből", vagy másik hitelből - ami már jellemzően annuitásos hitelként fog ketyegni. Hogy a visszafizetést egyben vagy több részletben teljesítheti az üf. az a szerződéstől függ - az viszont valószínű, hogy a több részletben történő visszafizetésnél a végelszámolásban lesz pluszban fizetendő kamat is, ha a visszafizetési időszakban nem fizetett ilyet.

Mint amikor a kölcsönzőnek havonta kifizeted az esedékes bérleti díjat. Aztán amikor visszaadod a kölcsönbe kapott dolgot, akkortól már nem kell bérleti díjat sem fizetned.
 

Próbáld meg értelmezni ezt a mondatot (nem én írtam): "Régebben tényleg volt olyan, hogy az elején csak a teljes futamidőre vetített kamatot fizetted és az x. hónaptól már csak a tőkét, de ez tudomásom szerint már szabályozva (tiltva) van az MNB által."

Konkrétan ilyen szerintem nem volt. Olyan igen, hogy az elején még a kiszámolthoz képest kisebb a törlesztőrészlet, később pedig növekszik, gondolva arra, hogy ahgoy a fizetés is emelkedik, kevésbé megterhelő a törlesztés. Az a rossz benne, hogy így az összességében fizetendő pénz több, mert az elején a tőke még lassabban csökken, mint ahogy a szokásos annuitásos tőke tenné. Amikor kb. kilenc éve vettem fel hitelt házvásárlásra, akkor ilyen konstrukciót ajánlott a bank, technikailag úgy nézett ki, hogy volt egy elszámolási kamatláb (ez a szerződés szerinti kamatláb volt, ezzel számolták a törlesztőrészlet kamathányadát), valamint egy törlesztési kamatláb (ez némileg kisebb volt, ezt tették bele a törlesztőrészletet kiszámoló annuitásos képletbe).

Akkoriban még 11-12 %-os kamatláb volt, aztán ahogy a kamatok csökkenni kezdtek, pár év alatt okafogyottá vált a dolog, megszüntették a kétféle kamatlábat, az elszámolási kamatlábbal számoltak onnantól kezdve.

Bocs, hogy belepof, de szerintem sehogy nem jön ki a matekod:

Példa 1 esetén bérlőként buktad az ingatlan értékét: ugyanannyit hozott a befektetésed, mint amennyit kifizettél albira. Csak ha megvetted, akkor ugye lett egy vagyontárgyad...

Példa 2 esetén, nagyon érdekelne ez a rész:

az ETF-nél ugyancsak húzzuk tovább az elmúlt 10 évet, és nőjön az infláció felett 14.5%-kal

Tudsz adni linket, hogy ilyet hol tudok venni? Szívesen befektetnék ilyenbe is. (Komolyan kérdezem, nézelődök új lehetőségek után.)

Érdekes, hogy a bérelni vs venni témát pár évente kivesézzük itt a HUPon. Én 2007-ben vettem, 14 év alatt kifizettem, közben 3x volt nagyfelújítás a házban (vízvezeték, fűtés, burkolatok), mégis mindennel együtt most az a helyzetem, hogy van egy jó állapotú tehermentes ingatlanom, aminek piaci értéke kb 15%-20%-al magasabb, mint a vételkor. Azt hozzá kell tenni, hogy egy hasonló ingatlan bérleti díja a futamidő elején kb 20%-al volt magasabb, mint a kölcsön törlesztője, a végén már kb 100%-al (fix összegű havi törlesztőm volt)- Ezek alapján ha az elején a vételi ár saját részét megtakarításba raktam volna, akkor évi kb 30%os reálhozamot kellett volna ahhoz produkálnia, hogy jobban jöjjek ki, mint a hitelre vásárolt lakásommal.

Tudsz mondani olyan befektetést, ami 25-30% reálhozamot hoz (euróban, nem Magyarországon élek), és a kockázata kisebb, mint egy lakás megvásárlása hitelre? Most, hogy már nem kell a lakhatással nagyon törődni (az állagmegóvás nagyságrenddel kisebb költség, mint a lakás megszerzése), szívesen fektetnék ilyenekbe. (Addig marad az osztalékfizető részvény, illetve második lakás, hogy legyen mit kiadnom a hozzád hasonlóan jól matekozóknak.)

Csaba

Nem, a hozam az az, (ahogy a fönti saját példámban leírtam), hogy közben a bérleti díjak kb 2x-re nőttek, és ezt a saját tulajdonnal nem kell kifizetnem. Ha befektettem volna az önrészemet lakásvétel miatt, akkor viszont igen, és ezt a befektetés hozamából kellene fedeznem (de én nem tudok olyan befektetést, ami ekkora hozamot produkál). Az önrészem egyébként olyan kevés volt, hogy még 30%-os éves hozam mellett is csak a bérleti díj felét fedezte volna a futamidő elején a hozam, a futamidő végén meg csak a negyedét...

Az ingatlan ára amúgy csak kb 15-20%-ot nőtt, de ezzel nem számoltam egyáltalán, mert nem akarom eladni a házat.

Csaba

Az S&P500 Forintban hétszerezett (!) az elmúlt ~12 évben (2010 eleje -> 2021 vége). Ha nem baszom el a matekot, akkor ez a tizenkettedik gyöke a hétnek, ergo 1.176... Visszafelé kijön, 1.176^12 ~= 7.

Ha az elmúlt 10 évnyi budapesti ingatlanpiac a viszonyítási alap (ami nyilván torz), akkor ugyanilyen alapon cherrypickelhetem a random, utólag jólteljesítőnek tűnő indexet is.

Példa 1 esetén bérlőként buktad az ingatlan értékét: ugyanannyit hozott a befektetésed, mint amennyit kifizettél albira. Csak ha megvetted, akkor ugye lett egy vagyontárgyad...

Azzal, hogy megvetted, nem lett vagyontárgyad, a 45 millió forint is vagyontárgy, akár készpénzben tartod, akár valahol befekteted, egyszerűen elcseréltél két vagyontárgyat, akár úgy is, hogy olyan helyen veszel ingatlant, ahol jobban tartja az értékét vagy többet ér, mint ahol élni szeretnél, mert épp ott kényelmes.

Melyik esetben lett nagyobb vagyonom?

Ennek a megállapítására egy egész tudományág épül, egyetemekkel, kutatókkal, Nobel-díjasokkal, stb., és az a válasz, hogy... ennyiből nem lehet megmondani.

Azt gondolnád, hogy triviális, mert a "hitelt magadnak fizeted", meg hasonlók, de a konkrét számok függvényében bármelyik lehet igaz. Mennyi a havi fizetendő? Mennyi a kockázatmentes hozam? Hány évente költözöl? Mennyit amortizálódik az ingatlan? A végtelenségig lehetne bővíteni a modellt.

Ha érdekel az ilyesmi, az éves egyenértékes számításnak olvass utána, meg úgy általában a nettó jelenértéknek, és társainak. Szerintem izgalmas, és sokszor meglepő eredményekre lehet jutni.

De a legfontosabb nincs egy majom aki beleugat mit lehet és mit nem a lakásában. Az pedig felbecsülhetetlen érték már önmagában.

Ezt írtam fentebb is, no arguments here.

egyetlen egy megjegyzés:

Tételezzük fel duplázódnak az árak 20 év alatt akkor már a 30 milkás kecód 60-at fog érni (nálunk most amúgy hány év alatt is volt duplázódás?).

amíg nem egyezünk meg abban, hogy nem az a kérdés, hogy duplázódik-e a lakáspiacon az ár, hanem az, hogy hogyan alakul a lakáspiac a többihez képest, addig nem egyről beszélünk. sokra megyek a duplázódott lakáspiaci árakkal, ha közben a parizer hátomszor annyiba kerül. Ugyanitt, ha a lakás helyett Pick részvényt vettem volna (ami a parizerárakkal szinkronban mozog), akkor nem dupla pénzem lenne, hanem tripla.

(nálunk most amúgy hány év alatt is volt duplázódás?)

nem ez számít. Bár utólag könnyű okosnak lenni, de a lakás 2010-ben, utólag visszanézve is hülye döntés lett volna, hiába triplázott az ára, mert lazán hétszerezhettél is volna helyette.

Ahhoz hogy 60 milla megtakaritásod legyen 20 év alatt félre kell tenned vagy havi 250 000-et pláne akkor ha ilyen 0% körüli alapkamat lesz mert akkor a sima banki megtakarítások semmit nem fognak hozni neked.

google://kamatos kamat

Egyébként a MÁP+ most is fizet 5%-ot, de ha már a lakást hasonlítod, akkor legalább ne a bankbetéttel, vagy állami kötvénnyel, hanem valami hasonló, piaci eszközzel hasonlítsd össze. Az S&P500 az elmúlt 12 évben 17.5%-ot hozott évente, átlag. Ha már cherry-pickeled a lakáspiac elmúlt néhány évét, akkor hadd cherry-pickeljek én is, így a 20-év-múlva-60-misihez havi 36k-t kellene elrakni 17.5%-os hozam mellett, hogy 60 misi legyen 20 év múlva.

Szerintem sokkal egyszerűbb a matek, mint ahogy itt küzdötök vele.

Amikor egyetemre jártunk, még létezett egy olyan kifejezés, hogy "vegyészintegrál". A lényege az, hogy a vegyész nem matematikus, nyilván kevesebb függvényt tud szimbolikusan integrálni, (szoftver már éppen volt rá akkoriban, de még alig-alig használták), viszont van egy nagyon pontos mérlege, meg milliméterpapírja. Az utóbbira felrajzolja a függvényt, ollóval kivágja, leméri a tömegét, majd leméri egy ismert területű milliméterpapír tömegét, és a kettő arányából megkapja az integrál értékét.

Hogy fest ez az albérlet történet "vegyészintegrál" szintre egyszerűsítve:

Vannak emberek, akik kiadják az ingatlanjukat albérletbe, pedig semmi nem kényszeríti erre őket. Nyilván azért teszik mert ezzel jól járnak.
Mivel további felek nincsenek, ezért a bérbeadó és a bérlő együtt egy zárt rendszert alkot, vagyis ha az egyik jól jár, akkor a másik rosszul.
Ergo: a bérlő rosszul jár.

Vannak emberek, akik kiadják az ingatlanjukat albérletbe, pedig semmi nem kényszeríti erre őket. Nyilván azért teszik mert ezzel jól járnak.

Igaz lehet, de kicsit tankönyvi – feltételezzük, hogy a befektetők racionálisak és tökéletesen informáltak, tökéletesen áraz a piac, nincsenek tranzakciós költségek, stb. Ha meg megnézzük a valóságot, akkor háromból nulla.

A befektetői racionalitás hiányát talán elfogadhatjuk axiómaként. :) A tranzakciós költségek miatt gyakorlatilag 5 (10?) évnél rövidebb időre felesleges hitellel ingatlant venni, papíron marad az albérlet és a kp-s vásárlás, utóbbi elég sok embernél nem opció. Sokan azért adnak bérbe putrikat, mert nincs szívük a nagyi garzonját eladni. Lehetne ezt sorolni a végtelenségig...

Hogy fest ez az albérlet történet "vegyészintegrál" szintre egyszerűsítve:

Vannak emberek, akik kiadják az ingatlanjukat albérletbe, pedig semmi nem kényszeríti erre őket. Nyilván azért teszik mert ezzel jól járnak.
Mivel további felek nincsenek, ezért a bérbeadó és a bérlő együtt egy zárt rendszert alkot, vagyis ha az egyik jól jár, akkor a másik rosszul.
Ergo: a bérlő rosszul jár.

Vilmos azt mondja, hogy a tulajdonos jár rosszul, csak ezt nem tudja. Szóval a "nyilván azért teszik mert ezzel jól járnak" rész nem igaz az ő modellje szerint.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Vilmos azt mondja, hogy a tulajdonos jár rosszul, csak ezt nem tudja.

Yep. S amíg itt emberek bátran hangoztatják, hogy „220k törlesztő + sokmilliós önrész, vagy 120k-ért bérlek, hülye lennék nem venni, a bérlés kidobott pénz”, addig egészen biztos vagyok benne, hogy mindig lesz olyan balek, aki ár alatt adja ki nekem a lakását. Sokat nem is kockáztatok, max idővel nem éri meg -> akkor majd veszek egyet magamnak is.

Ebbe többször belementem már, több helyen, de sehol sem jön ki a matek.

Angliában kijön.

Az első két lakásomnak a havi bérleti díja 1390 (két szobás) és 1408 (három szobás) font volt. 5 éven keresztül béreltem lakást.

Aztán vettünk egy házat. Hitelre. Kicsit kijjebb, mint ahol korábban béreltünk. A keretből a korábbi helyen egy két és fél szobás lakás jött volna ki, viszont már úton volt a második gyerek. A hitel törlesztője 1590 font havonta. A szomszéd ház a mi beköltözésünk óta ki van adva, havi 1900 font körül fizetnek érte a bérlők.

Ha 2015-ben az önrésznek kifizetett 25 ezer fontból S&P500-at vettem volna, ma eladva 65400 fontot érne. Ebből a nyereségadót levonva megmaradna 59800 font. (Persze a befektetésnek van valami költsége is, de most ettől tekintsünk el!)

Az elmúlt kb. 6 évben megtakarítottam volna a havi 1590 fontot, viszont fizettem volna havi 1900-at lakbérre, vagyis erre elment volna kb. 20 150 font (valójában több, mert a Covid miatt talán 6 hónapon át nem kellett jelzáloghitelt törlesztenünk, de ugye ezt előre nem tudtuk, szóval hagyjuk figyelmen kívül!)

Tehát ha az önrészből S&P500-at vásárolva és a házat bérelve most lenne kb. 40 ezer fontom.

Ezzel szemben így, hogy házat vettem, a 2015-ben 500 ezer fontot érő házam most kb. 600 ezret ér. Ha eladnám most 600k-ért és visszafizetném a jelzáloghitelt, lenne 175 ezer fontom.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Eladási ár 600k, equity loan -120k, jelzálog -305k = 175k ennyi maradna ma a kezemben (nagyjából számolva. Az equity loan valójában pár %-kal kevesebb, a jelzálog szintén valamivel kevesebb, mint ez a novemberi összeg, viszont ha a 2 éves kamatfixálós megállapodás lejárta (vagyis április) előtt fizetem vissza a jelzálogot, akkor extra pár %-ot rátesz a bank. Plusz a hiteltől függetlenül a ház eladásnak költsége is van, de ezeket nem vettem bele a modellbe mert a bérlésnél is van költség és a teljes árhoz képest aprópénz).

100-nál hogyne lehetne több a profit?

A ház ára 100-zal ment feljebb, és én 65 hónapon át kb. 300 fonttal kevesebbet fizettem, mint amennyi a bérlés lett volna, tehát ez eddig 120k tiszta nyereség. Emellett ugye amíg a lakbér az csak költség (v.ö. kidobott pénz), addig a jelzálog törlesztés egy része a költség csak, a tőketörlesztés az gyakorlatilag csak az egyik számlámról a másikra áttett pénz. Szóval ha a 25k kp-ből 175k kp lesz, amiből 120k a fenti nyereség, akkor a maradék 30k az, ami a jelzálog befizetéseimből megmaradt a saját zsebemben.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Azon mulik az egesz, hogy milyen iranyban mozdul az ingatlanok erteke.

Amikor 2010. korul meg Budapesten a XI. keruletben eltem en is inkabb bereltem. Sikerult egy kulfoldon elo magyarral egy eleg jo megallapodast kotnom, lenyegeben annyit kert, hogy ha nyaron hazajon rokonlatogatasra ket hetre, tunjunk el, ezert cserebe 30k volt a havi berleti dij, ennyiert laktunk benne ketten. Mar nem emlekszem pontosan, de 1x millio aljahoz voltak kozelebb a kornyeken hasonlok, es a szuleim gondolkodtak is rajta, hogy vesznek egyet, de aztan kiszamoltuk, hogy a befektetes, amiben a penzuk volt tobbet hoz egy honapban, igy elvetettuknaz otlet.

Most viszont azt hiszem, nem zavarna, ha lenne ott egy lakasom, eleg dragan tudnam eladni. Kis szerencsevel a hiteles tortenet is hasonloan zarulhat.

Az elmúlt 1 évben négyszer ázott be a plafonunk, mert a felettünk lakónál valami, vagy méginkább sokvalami el van baszva. Ebből egyszer a festék is leesett, egyszer a festő jobbnak látta proaktívan leverni, a többinél csak festeni kellett. Akkor 70 évesen majd a leszakadt plafon alatt laksz, mert lehúzott gatyával vártad az öregkort?

(mindamellett, hogy eddigi albérleteim többségében a lakáson belül volt a fűtés - de egy házkötponti fűtésnél ugyanott a kockázat, hogy ha megemelik a közös költséget egy kazáncsere miatt, akkor hogyan tovább?)

De lásd egyel feljebb, ez ennél sokkal komplexebb kérdés, minthogy az albérlet rósz, a magamnak fizetett hitel jo.

Én bérlek, not my problem. Hogy a főbérlőnek/lakáskezelőnek fizeti-e a biztosító, s tényleg azon az áron, amibe kerül javítani? Ebben már nem vagyok egyáltalán biztos, sőt, arra elég nagy összeggel fogadnék, hogy a szakember utáni rohangálás idejét nem fizeti ki neki senki.

De ugyanitt: ha már biztosítást is számolunk, akkor mégmesszebb kerülünk a „Normális albérlet 120 - 150 -nél kezdődik. 20 milla hitel 10 évre kb 220 000 a törlesztő. Hülyeség szerintem albiba menni. Pénz kidobás.” mondattól. És mondjuk közösköltség-emelkedésre biztosítást se nagyon fogsz találni, még ha elromló kazánra, meg tönkrement mosógépre talán igen (bár valszeg egy vagyon).

Szóval az „Idős korben lakásban kell lakni és akkor csak a lakáson belüli dolgok tartoznak rád. :)” sem áll meg ott, hogy most fiatalon kifizetem a 220k-t a banknak 10 évig, aztán egy életre jó vagyok.

Nem, ezt a feletted lakó biztosítója fizeti (vagy ha neki nincs, akkor a társasházé).

A tiéd csak az utánajárás.

Pl. amikor engem eláztattak a felettünk lakók, akik az önkormányzat szociális bérlakásában laktak, akkor az önkormányzathoz kellett járnom. Nem tudom, hogy vesztegetést várt volna el vagy mi volt, de hosszú hónapokon át húzta a pasi. A végén azért csak sikerült elintézni az összes papírt vele, és az önkormányzat biztosítója kifizette az újravakolás és festés költségét. Amit persze addig én hiteleztem meg.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

"De lásd egyel feljebb, ez ennél sokkal komplexebb kérdés, minthogy az albérlet rósz, a magamnak fizetett hitel jo."

Természetesen, ez nem ilyen egyszerű. Mindegy hogy albérlet, saját, családi vagy társasházi, mindegyiknek megvannak a maga gyenge pontjai. Neked kell eldöntened, hogy miket vállalsz be, és miket zársz ki. Én pl. legfelső emeleti társasházi lakást vásároltam, ahol nincs felső lakó, és a tetőt/tetőszigetelést frissen újították fel, igy a beázás kockázata a következő x*10 évben közel nulla.

Én 10 évig laktam különböző albérletekben (Jozsó többször, Csepel többször, sőt családi házat is béreltem Pest megyében). Most ~13 hónapja pedig sajátban élek.

Én úgy gondolom hogy a bérletben/sajátban lakás az több dimenziós kérdés és tele van olyan szubjektiv szempontokkal mint hogy igényled-e hogy magad képére formálhasd a lakást, baj-e ha röghöz kötöd magad hosszabb időre, kell-e neked az a szabadság hogy fél év múlva másik városba vagy a város másik részére költözz, kockázat-e ha a bérbeadód meghülyül és elkezd megszivatni / megpróbál kirakni / nem adja vissza a kauciót ... stb stb.

Arról nem is beszélve hogy a saját megvásárlása brutális költség, amit nyilván 10ből 9 ember részben vagy nagyobb részben hitelből fog fedezni, a megfelelő hitel kiválasztása és megkötése már önmagában egy nagy kihivás. Én szerencsésnek mondhatom magam mert egy összegre fixált (végig) kölcsönöm van 4% körül, és lassan készitem be a popcornt. A személyi hitelek lassan átlépik a 10%ot.

Szóval szerintem erre nincs általános optimum, mindenkinek mások az igényei. Ismertem valakit aki családostul albérletezik ~20 éve, mert szeretnek pár évente mindig máshova költözni.

(a több mint 10 évre fixált lakástörlesztőm 140 ezer forint, ami 40 ezer forinttal olcsóbb az utolsó albérletemnél).

Szerintem nem ott a legkisebb a kockázat, amihez legutoljára hozzányúltak...inkább parabolisztikus. :)

Amúgy igazad van, egyéni élethelyzet, na meg az idő mondja meg (talán), hogy mi a jó, a szimpla matek szép, csak sok szubjektív változóval nem számol. Pl ha a közgazdasági racionalitás miatt nem 1 év múlva lesz a gyereknek egy saját félszobája, hanem 10 év múlva 1 egész, akkor annak mi az alternatív költsége, amit az egyenletbe beállítasz a másik oldalra?
Számokkal meg lehet próbálni kifejezni mindent...csak nem biztos, hogy értelmes :) (pl piros legyen vagy kék? :D )

Ha tankönyvi az élethelyzeted, akkor jó rá a tankönyvi modell, ha kilógsz belőle, akkor kenheted a hajadra. SZVSZ.

De ha már nagyon ezen a szemüvegen keresztül nézzük: az is egy tételmondat, hogy a profit mértéke a kockázat mértékével arányos. Szóval aki hozam-többleteket számol, az valójában kockázat-többletet is.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

A tételmondatot nem akarom megcáfolni, de azt tartom, hogy ha felállítod a tankönyvi egyenletedet (bekerülési érték alternatív költsége + amortizáció + üzemeltetési ktg..stb), akkor az egyfelől mindig egy egyszerűsített modell, mert pl nem számolod azt, hogy ha nincs autód, akkor mész vonattal, meg az mennyivel lassabb...(de ez még mindig matekolható); másfelől az olyasmit, mint a rendelkezésre állás, a kényelem, hogyan fejezed ki számokkal?
Vagy ha van pl autóbuzériád, akkor örömöt okoz a birtoklása, tehát a "hobbi zsebeddel" közös halmazt zár az egész. Ennek a szétszálazása szerintem kb lehetetlen, de mindenképpen pontatlan.

Meg amit írtam is: alternatív költségnél a kockázattal sem számolsz, tankönyvi példánál megadják (ha megadják), gyakorlati példánál _utólag_ odaírhatod. De döntési helyzetben előre honnan a bánatból veszed a számot? Nyilván sehonnan, mert akkor nem lenne kockázat.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

nem, nyilván, ezzel a saját esetemben mind számolok, és ott van a levegőben, hogy egyszer vegyek egy lakást.

csak az „albérlet rósz, másnak adsz pízt, saját lakás jo, marad belőle neked is” egy akkora blődség, amit szeretnék megjegyezni, hogy fasság. És meg se szólalnék, ha arról szólna a vita, hogy megér-e havi 25k-t egy saját lakás érzése, meg érdemes-e havi ~5k-ért a nagymamától örökölt bútorzattal élni, amit nem engednek kidobni, de elrakni se tudják hova, mert ezt mindenki magának árazza, ezzel nincs bajom.

És meg se szólalnék, ha arról szólna a vita, hogy megér-e havi 25k-t egy saját lakás érzése, meg érdemes-e havi ~5k-ért a nagymamától örökölt bútorzattal élni

+1, csak mivel ebben a kérdésben majdnem mindenki érintett, ezért nehéz objektív szempontokat hozni – így meg mindenki összehord mindent, értelmetlen az egész vita

78 évesen miből keresed meg a költöztetés költségeit, ha kiraknak az albérletből? Hogy találsz magadnak nyugdíjadhoz méretezett albérleti díjat. Mi menthet meg a hajléktalanságtól? - (Mert ha minden kötél szakad, és életed végére egyedül maradsz, a saját házadért cserébe, oda téged gondozó, veled életed végéig elfogadhatóan bánó eltartóként egy normális családot is befogadhatsz.., nem?)

"Van egy ingatlannyi pénzed"

Ezt azárt igy ebben a formában nem lehet kijelenteni. Egyszerüsitsük le: fizetheted egész életedben a (jelenértéken) 100-150 ezret albérletre, vagy fizetheted egész életedben a (jelenértéken) 100-150 ezret a hitelre.

Mindkét esetet ki lehet sarkitani bárhova. Én 140 ezret fogok fizetni 10+ év múlva is. Széles lesz szerintem az arcomon a mosoly a mostani jegybanki folyamatokat szemlélve.

De elkalandoztam.

Lényeg az hogy nem, nem biztos hogy lesz ingatlannyi pénzed, ne csináljunk úgy mintha az albérlet ingyen lenne. Lehet okosan élni hiteles sajáttal meg albérletekkel is. Ebben sok szubjektiv dolog van.

Ha te albérletezel és van egy ingatlannyi pénzed (Átlagos panel Csepel-belvárosban: 40 millió) akkor szép volt!

Egyszerüsitsük le: fizetheted egész életedben a (jelenértéken) 100-150 ezret albérletre, vagy fizetheted egész életedben a (jelenértéken) 100-150 ezret a hitelre.

Hát de nem... Pont ez a lényege, ennek az egész szálnak, hogy

  • ez a leegyszerűsítés alapból fals, mert nagy összegeket kihagy belőle (önerő)
  • és kis összegek tömkelegét is kihagyja (illeték; ügyvéd; azért az albérlet általában 10-20-40k-val olcsóbb, már csak az ide citált példák ~90%-ban is; karbantartás; etc)

Nyilván, ha azt hasonlítom össze, hogy mikor vagyok gazdagabb,

  • ha a teljes közmunkás fizetésemet elbaszom alkoholra,
  • vagy diplomás mérnökként nem iszom, nem dohányzom, a létszükségleteken kívül nem költök semmire

Akkor az utóbbi esetben lesz nagyobb vagyonom. De hát itt sem ugyanazt hasonlítottam össze, ugye?

Ezeken tudsz spórolni. Unoka lehet, hogy nincs is, vagy ha van, legfeljebb nem kap semmit. Gyógyszer valóban lehet gond - az is -, de itt is van lehetőség optimalizálásra, kajánál meg ott a bevált csirke far-hát és a párizsi, a krumpli sem túl drága. Viszont a bérleti díj ezekhez képest brutálisan nagy összeg, s ha ne fizeted ki, marad az utcán megdöglés.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

200 ezer / hó, szociális alapon gyakorlatilag nincsen hely sehol. Kegyetlen hogy mi megy ilyen téren. Idős rokon miatt néztük a lehetőségeket. Gyakorlatialg havi 200ért kap egy ágyat, meg valaki ránéz, de amúgy mindent magának fizessen még pluszban. De jellemzően az megy, hogy ráirattatják az ingatlanját a "cégre" és még pluszban valamennyit fizetni is kell valsz. Így gyors halál után profit.

Ez azért volt aljas MZ-től, mert aki teheti, ma sem pazarol szerintem. Nálam most egy 6 W-os LED-es világítás, egy 10 W-os asztali halogén izzólámpa működik, meg a modem, router, PC, hűtő, mikrohullámű sűtő órája, egy telefontöltő. Az egész kóceráj szerintem megáll 200 W-ból, ráadásul amit eldisszipál, az fűtésként érvényesül, tehát nem megy veszendőbe. Ehhez képest mégis hova spóroljon az ember?

Viszont a lakhatáson lehet spórolni. Volt is egy cikk, szerintem néhány éven belül, amelyik kíméletlenül megfogalmazta, hogy a magyar idősek egész egyszerűen kiárazódnak - szép szó - a lakásbérleti piacról.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez azért volt aljas MZ-től, mert aki teheti, ma sem pazarol szerintem.

Az egész rezsicsökivel az a baj, hogy nem ösztönöz takarékoskodásra, viszont a piaci ár és a rezsicsökkentett ár közötti különbséget össztársadalmi szinten kifizetjük végül, plusz még a pazarlást is.

Ha kétszer annyiba kerülne a gáz, mint a jelenlegi rezsicsökkentett ár, akkor sokkal többen döntenének úgy, hogy átgondolják a fűtési szokásaikat, nyílászárót cserélnek vagy hőszigetelik a házukat és még mindig nem tartunk a gáz piaci áránál. Áramnál ugyanez a helyzet.

Pont most gondolkozom, hogy az albiban le kellene-e cserélni a termoszt távolról vezérelhetőre. Lassan melegszik fel a lakás, ugyhogy most reggel lekapcsoljuk a fűtést, és délután félnégykor automatán bekapcsol, így mire hazaérünk, nincs eszeveszett hideg.

Csak néha, amikor este színházba megyünk, vagy melóból egyből bulizni, akkor így pár órát megy fölöslegesen a fűtés. De vagy ~30rongy lenne a legolcsóbb távolról vezérelhető termosztát. Egy téli hónapban ~20k körül van a gázszámlánk, ebből valszeg okosabb vezérléssel meg lehetne fogni pár ezer forintot. Így annyira nem vagyok motivált spórólni - a sok fasz meg kifizeti a rezsicsökkentésemet, hát, egészségükre, tapzs, tapzs.

Mellékszál, de... nekem az a meglátásom, hogy minden egyes okosítandó fűtés mögött egy elbaszott épületgépészeti terv és/vagy kivitelezés van.

Veszel egy külső hőmérséklet érzékelőt (gyári tartozék), rákötöd a kazánra/hőszivattyúra (ha van), beállítod az ingatlanra jellemző fűtési jelleggörbét, ami majd a külső hőmérséklet alapján beállítja a kazán előremenő vízhőmérsékletét és elfelejted az egész dolgot. Opcionálisan egy belső hőmérséklet érzékelőt is rákötsz (gyári tartozék), ami ad egy offset értéket, hogy pontosabban tudja tartani a kazán a kívánt hőmérsékletet.

Az alapja ennek az, hogy fűtéssel hőveszteséget pótlunk, a hőveszteség nagyon nagy részt egyenesen arányos a külső és a belső tér hőmérséklet különbségével és a határoló szerkezet hővezetési képességével. Egyszer kell kimérni a megfelelő W/K értéket, hogy egy fok különbség hány watt fűtést igényel és onnantól önjáró a dolog.

Mindennek az a lényege, hogy

1, a kazán/hőszivattyú folyamatos üzemben tudjon menni, ettől kevesebb lesz a ki-be kapcsolás miatti hőmérséklet ingadozás okozta hőtágulás, amitől amúgy hamarabb kifáradna minden anyag benne.
2, a vízhőmérséklet csökkenésével a nagyobb kondenzáció vagy alacsonyabb hőmérsékletkülönbség miatt javul a hatásfok
3, a folyamatos keringtetés miatt nem lesznek nagyobb hőmérséklet ingadozások.

Ha pedig kikapcsolt fűtéssel átlagos téli napon 1 foknál nagyobb a hőmérséklet csökkenése 24 óra alatt, akkor ott plusz hőszigetelés csodát tesz. És itt értünk oda, hogy a rezsicsökkentés miatt lakossági szinten meg nem térülő beruházás az épület energetikai javítása, holott piaci alapon számolva az energiát bőven megtérülne.

nekem az a meglátásom, hogy minden egyes okosítandó fűtés mögött egy elbaszott épületgépészeti terv és/vagy kivitelezés van.

nyolcadik kerület, körfolyosós lakás, van vagy kurvaöreg az egész, jah, ezen nem lennék meglepve. Van még egy cserépkályha a nappaliban, amibe valszeg fát hordtak valamikor a harmadikra, szóval... majd ha egyszer lesz saját lakásom, ott játszom ilyennel, addig marad a termosztát, meg a kapcsolgatás.

Azért mondom, hogy mellékszál. Amíg hatóságilag alacsonyan vannak tartva az energiaárak és a befizetett közös adóból pótoljuk ki a piaci és a hatósági ár közötti különbséget, addig nincs kell ösztönzés arra, hogy kevesebb legyen a fogyasztás, viszont össztársadalmi szinten pazarlás van, méghozzá piaci áron.

Plusz nem biztos, hogy jobb kikapcsolni a fűtést és majd a kihült lakás rövid idő alatt nagyobb teljesítménnyel felfűteni. 

Társasházban pedig van benne némi konflikus forrás is. Elég kellemetlen az, amikor van olyan lakó középen, aki lehet még szellőztet is, amikor nincs otthon, mert az összes szomszédja azt érzékeli, hogy a falon keresztül kiszívja az életet a többiek lakásából a kihűtött lakása. Ráadásul sokszor más munkarendben dolgozik, így amikor a többek otthon vannak, akkor érzik azt, hogy lefagy a lábuk vagy "jön" a falból a hideg. Gyakorlatilag meg lehet mondani simán, hogy mikor van otthon abból, hogy érezhető-e a hőszivattyú az irányába. A lakások közt nincsen belső hőszigetelés.

Ja meg amúgy a kihűlt sarkoknál páralecsapódás is lehet, ha nincs rendes fűtés. Aztán elkezd nőni a penész.

Nincs olyan helyzet, hogy ne érné meg anyagilag a fűtést kikapcsolni adott ideig, összességében mindig kevesebb lesz a fogyasztás ettől. A komfort a kérdés, hogy zavaró-e az időnként hűvös levegő és az, hogy konkrétan mennyi a megtakarítás. Minél jobb az ingatlan energetikai felépítése, annál kevesebb a megtakarítás ebből, van az a szint, amikor már nincs érdemi megtakarítás.

Az azért bejátszhat, hogy nagyobb fokozaton lehet rosszabb a fűtés hatásfoka, mint folyamatos, de kisebb fokozat mellett. Bár persze itt is a nagyon modern hőcserélős megoldásoknál kisebb a különbség. Ahol eleve vacak a fűtés ott a felcsavart hatékonysága szerintem rosszabb lehet, mert csak kimegy a kéményen a hő nagy része.

Nálam nem túl fejlett. Volt olyan tél, amikor tekergettem le a fűtést amikor munkába indultam és fel, amikor megjöttem. Nem tapasztaltam összességében érezhető különbséget a fogyasztásban, mint az állandó normál fokozatnál. Viszont tényleg sokkal kellemesebb nem hideg lakásba jönni.

Ha pedig kikapcsolt fűtéssel átlagos téli napon 1 foknál nagyobb a hőmérséklet csökkenése 24 óra alatt, akkor ott plusz hőszigetelés csodát tesz.

Hahahahahaha.

Na, ilyen Angliában nem lesz soha.

Ha éjjel lejjebb veszem a fűtést, a 20 fokos nappali kb. óránként hűl egy-másfél fokot. Kint meg van mondjuk 7 fok.

Persze, rendesen megtervezett, rendes anyagokból felépített háznál biztos lehetne az, amit mondasz. Itt, még ha az egész házat paplanba bugyolálnám, akkor se lenne teljes a siker, mert a földszinti padló az alatta lévő légrés miatt továbbra is baromi hideg maradna.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Amiről ilyenkor sosincs szó, hogy téged és akik ezt pártolják, nem érintene nagyon negatívan a hirtelen piaci ár? Ha szabadjára engednék ezeket és a villany, gáz, stb. 4-8x többe kerülne, nekem k nagy problémát jelentene, és akkor mit szóljanak azok, akik nem a tényleg átlagkereset háromszorosát viszik haza (aka a valódi többség az országban!)?

Ezzel együtt sem vagyok önmagában a rezsicsökkentés pártolója, de a fenti szempontot valahogy senki nem veszi észre. A FB-on is naponta látom, "el kéne már engedni végre az árakat ", aha, akkor csak annyit szeretnék kérdezni, ki fogja tudni megfizetni?

Amiről ilyenkor sosincs szó, hogy téged és akik ezt pártolják, nem érintene nagyon negatívan a hirtelen piaci ár?

Nem kellett volna idestova 6 éve fix áron rögzíteni... akkor nem hirtelen változna.

Ha szabadjára engednék ezeket és a villany, gáz, stb. 4-8x többe kerülne, nekem k nagy problémát jelentene, és akkor mit szóljanak azok, akik nem a tényleg átlagkereset háromszorosát viszik haza (aka a valódi többség az országban!)?

A lakosságon kívül minden más fogyasztó piaci áron veszi, amikor megy szörnyülködés az infláción, hogy drágul a kenyér, akkor azért bele kellene gondolni, hogy a pék 370 forintért kapja köbméterét a gáznak. Közvetve vagy közvetlenül, de mindent a lakosság fizet végül.

Ezzel együtt sem vagyok önmagában a rezsicsökkentés pártolója, de a fenti szempontot valahogy senki nem veszi észre.

Miért jobb adóból fizetni a különbséget és szétteríteni ugyanazon a lakosságon?

Es egészen nyilvánvaló, de a kérdésre nem volt válasz. Lassan sem normális, hogy többszörösére drágulnak ezek az elemek, akkor sem lenne elfogadható.

Nálunk pl. úgy két év alatt úgy, hogy konkrétan semmilyen változás nem állt be a fogyasztásban (ténylegesen semmi, se új fogyasztó, se hibás, semmi!) konkrétan 2x-eresére nőtt a villanyszámla. Miért? Megjelent egy kellően rejtélyes "hálózatkarbantartási díj", ami hogy, hogy nem, pont indokolka a különbséget, a fogyasztásunk kW-ra ugyanannyi minden egyes hónapban (mindig megnézem). Nyilván ez is teljesen normális, ezek szerint..ha hirtelen ez meg a többi rezsielem teszemazt 5x ennyi lenne, nekem gondot okozna, hát még azt a többséget, akik harmadannyit keresnek, mint én. Ennek azért normális esetben szempontnak kéne lennie.

Megjelent egy kellően rejtélyes "hálózatkarbantartási díj", ami hogy, hogy nem, pont indokolka a különbséget, a fogyasztásunk kW-ra ugyanannyi minden egyes hónapban (mindig megnézem).

Mutatnál két ilyen villanyszámlát? Mert kb. 8 éve nem változott a szerkezete, valamit nagyon elnézel vagy nem magyarországi a lakhelyed.

Lassan sem normális, hogy többszörösére drágulnak ezek az elemek, akkor sem lenne elfogadható.

Amúgy mit kellene csinálni szerinted? Kényszermunkára küldeni embereket éhbérért, hogy olcsóbbak legyenek a dolgok?

Ja emlékszem a texasi lefagyós híreknél mennyire szörnyülködtek páran, hogy több extrén árakat is számlázott a szolgáltató
Csak azt nem hoztál le a hírekben, hogy ott is többféle választási lehetőség van számlázásra. Lehet tőzsdészni és direktben viselni a teljes piaci árváltozás rossz, de máskor meg a jó oldalát is. Aki ezt választotta, az általában sokkal olcsóbban fogyaszthatott, csak most volt egy visszanyalás. Aki meg a kiegyensúlyozottabb, átalánydíjasabb megoldást választja, az alapból magasabbat fizet, cserében az ilyen kilengések nem érintik. De az is piaci alapú, csak a szolgáltató kockáztat, cserében magasabb az átlagár, amit kér, ahhoz képest, amikor az ügyfél átvállalja a kockázatot. 

Itthon meg azt hiszem több sebből is vérzett ez a rezsicsökkentős dolog. Nem tudom hová futott ki végül az ügy, de pár éve nagy botrány volt, hogy valami csókos cég közbe volt iktatva a gázimportba, akiken papíron keresztül ment minden és rátették a saját busás hasznukat. Lényegében kifizetőhely volt. De mintha olyan cégek neve lett volna, akik ma már a teljes lakossági üzletágat megkapták. Szóval az idő nagy részében, amikor sokkal kevesebb volt a piaci ár, akkor az a cég fölözte le a különbséget és valójában nem csökkent az a rezsi akkor sem. 

Nyilván adóból legfeljebb pótolják, de a kérdés, mint ahogy szerintem értetted, nem ez volt, de akkor feltezem a lehető legegyérteműbben: ha a rezsiköltséged (gyorsan vagy lassan, mindegy), mondjuk az ötszörösére nőne, mert ennyire drága a villany és a gáz, semekkora problémát nem jelentene? Mert ha nem, akkor gondolom én csinálok valamit rosszul, még úgy is, hogy a fizetésem háromnegyedét teszem félre minden hónapban. Csak éppen nem erre.

ha a rezsiköltséged (gyorsan vagy lassan, mindegy), mondjuk az ötszörösére nőne, mert ennyire drága a villany és a gáz, semekkora problémát nem jelentene?

Valószínűleg de. Ahogy most is jelent, mert a nap végén valahonnan ki kell fizetni a gáz árát az oroszoknak/usának, a villany árát az erőműnek, stb. A különbség, hogy ha piaci árat fizetnék, akkor csak a saját fogyasztásomért lennék felelős -> ergo tudnék tenni érte, hogy kevesebb legyen.

De most hiába költök el egy vagyont a saját lakásom/albérletem/stb. energiaoptimalizálására, ha az csak a gázra költött kiadásaim felére van közvetlen befolyással. Hisz most kifizetek havi 20k-t a saját rezsiszámlámba, meg befizetek havi 20-at adónak, amiből az állam kipótolja mindenkiét. Sokkal szívesebben fizetnék havi 40-et a sajátomra, és annyival kevesebb adót -> mert akkor ha korszerűsítem a saját lakásomat, és és ~12%-kal kevesebb gázt fogyasztok jövőre, akkor jövőre csak 35k lesz a gázszámlám.

Cserébe ha most korszerűsítem, és 12%-kal kevesebbet fogyasztok, akkor csak 2.5k-t spórolok (17.5k a saját számlám, 20k adó ugyanúgy, mert a többiek nem korszerűsítettek). Így egyből csak dupla annyi idő alatt hozza be 1-1 felújítás az árát, és sokkal kevésbé vagyok motivált belevágni.

Nyilván adóból legfeljebb pótolják, de a kérdés, mint ahogy szerintem értetted, nem ez volt, de akkor feltezem a lehető legegyérteműbben: ha a rezsiköltséged (gyorsan vagy lassan, mindegy), mondjuk az ötszörösére nőne, mert ennyire drága a villany és a gáz, semekkora problémát nem jelentene?

Megpróbálom még egyszer leírni: ha az államnak kell kifizetnie az ötszörös ár és az egyszeres hatósági ár közötti különbséget, akkor arra honnan lesz pénze?

Mert ha nem, akkor gondolom én csinálok valamit rosszul, még úgy is, hogy a fizetésem háromnegyedét teszem félre minden hónapban.

A rezsiköltségem jelenleg havonta kb. 25 ezer, mindennel együtt. Mondjuk tettem is érte, hogy ne háromszor ennyi legyen, ráadásul úgy, hogy nem volt racionális, mert a jelen árakkal nem térül meg.

Nekem sem sokkal több, nem tudom hova csökkenteni/optimalizálni (társasházi lakást bérelünk). Es mondjuk az eddigi középértéknek tekintett 5x-ös növekedést vesszük, ez a ~30k hirtelen ~150k-ra, vagy többre ugrik. Nekem borzasztóan fájna, de ha ezzel egyedül vagyok, örülök, még ha őszintén kétlem is.

Es mondjuk az eddigi középértéknek tekintett 5x-ös növekedést vesszük, ez a ~30k hirtelen ~150k-ra, vagy többre ugrik.

Oké, 4 milliárd köbméter gáz fogy a lakosságnál és 12 TWh villamos energia, ez jelenleg rezsicsökkentett áron 500-500 milliárd forint, háztartásonként kb. 250 ezer forint évente. Ha az ötszörösére ugrik, akkor honnan lesz a költségvetésben évente 4000 milliárd forint arra, hogy a lakosság továbbra is annyiért kapja, mint most? Valakinek ki kell fizetnie a piaci árat és ez a valaki az adófizető lakosság lesz. Így vagy úgy. Teccikérteni?

Eddig is értettem (sőt, akad még egy közgazdasági diplomám is..), de végig nem erről beszéltünk, nem a kérdés nemzetgazdasági vonzatairól, hanem kizárólag a személyes apróról, aka rólad, személy szerint, meg pl. rólam. "Teccikérteni"?

Nem véletlenül mondtam, hogy "nekem mennyire fájna" és nem a monetáris politikát kevertem ide.

Nem véletlenül mondtam, hogy "nekem mennyire fájna" és nem a monetáris politikát kevertem ide.

Miért gondolod, hogy személy szerint neked nem fájna, ha az államnak ki kellene adnia 4000 milliárddal több pénzt évente? Nincs ennyi mozgástér a költségvetésben, ergo ennyivel több pénzt kell beszedni az adófizetőktől, vagy ennyivel kevesebb pénzt lehet visszaosztani, vagy ennyivel több hitelt kell majd visszafizetni. Mindent te fizetsz, vagy közvetlenül vagy adón keresztül, nincs olyan, hogy nem fog fájni, mert az állam kifizeti a különbséget.

Hiszel abban, hogy ha megszűnne a dotált lakossági ár, akkor annyival csökkenne az adó/járulékfizetési kötelezettséged?

Mivel igen rossz állapotban van a költségvetés (lásd év végi megszorítások), nem, nem hiszek benne, viszont nem is tartható fenn éveken át, főleg, ha tovább nyílik az olló. Ha visszatérnénk legalább a piaci árat arányosan követő lakossági árra, akkor végre valóban csökkenne a lakossági fogyasztás, mert muszáj lenne, meg nem térülő energetikai beruházások kerülnének a megtérülő kategóriába.

És ismét leírom: mindent az adófizető lakosság fizet. Így vagy úgy. Persze, a hülyébbek képesek úgy gondolni, hogy amit az állam fizet, az nekik nem fog személyesen fájni. De, fog.

Arról lehet beszélni, hogy A vagy B forgatókönyv jobb-e  egyén szintjén, de az qrvabiztos, hogy az A+B a legrosszabb. 

Alapvetően az van, hogy a költségvetés az ilyen rezsicsökkentésszerű populista döntések miatt van épp igen rossz állapotban. Ebből jól kijönni már nem lehet, a kérdés az, hogy kinek a hangja mélyebb, amikor azt kell mondani, hogy rablótámadás.

a, piaci áron adják, mivel minden magyarországi nem lakosság fogyasztó kb. piaci árat fizet és például a távfűtésről szóló törvény kapcsán tudható, hogy a mindenkori piaci ár alapján kompenzálja az állam a távfűtő cégeket.

b, nem piaci áron adják, de akkor valakik évente mocskosul gazdagszanak azon, hogy a nagyrészt állami-, kisebb részt magánszolgáltatóknak már piaci áron adják tovább.

c, valahol az a, és a b, közötti áron adják az oroszok.

Melyik a jobb opció szerinted?

Gondolom mindegy melyik, mert a szerződés hosszú távra, fix árakon ad gázt. Nem követi a "piac" kilengéseit.

Szerinted a pék miért kapja változó piaci áron a gázt, ha fix áron jön? Egyébként nem fix áron jön az orosz gáz, hanem a mindenkori tőzsdei árakhoz igazítva, de pontos képlet titkos. Ha olcsóbb is valamennyivel, mint a tőzsdei ár, azon valakik valahol megszedik magukat, mert a péknél, az erőműveknél és a távfűtőknél már nem olcsóbb.

Nem követi a "piac" kilengéseit. Így a lakossági árnak sem kéne, akkor sem ha nincs rezsicsökkentés.

Úgy érzem, hogy neked valami nagyon naiv elképzelésed van erről a dologról.

pontos képlet titkos

Mióta titkos? Valamikor 2000 és 2007 között készítettem olyan programot, aminek a része volt a gáz ár számolása és ismert volt a képlet (csak már nem emlékszem rá pontosan).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Mióta titkos? Valamikor 2000 és 2007 között készítettem olyan programot, aminek a része volt a gáz ár számolása és ismert volt a képlet (csak már nem emlékszem rá pontosan).

És ennek mi köze ahhoz, hogy a magyar-orosz kormány által kötött nemzetközi szerződésben milyen képlet alapján számolják az orosz gáz árát? :D

Nem értem a kérdést.

Azt mondod, titkos a képlet. Én azt mondom, hogy a fent megjelölt időpontban ismert volt a képlet, pl. én is használtam.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Persze. Hogy tudja szerinted a gázkereskedő kiszámolni a költségeit, ha az import ár titkos?

Minden hónapban átutalnak egy valag pénzt, és aztán izgulnak, hogy vajon mennyi lesz a visszajáró?

Megpróbáltam megkeresni, de nem találom a számolós spreadsheetet. Találtam más cuccokat a projektből, látom, hogy 2006 és 2007 a dátuma, de úgy nézem ez nem egy teljes mentés. Vagy lehet, hogy túl korai.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Persze. Hogy tudja szerinted a gázkereskedő kiszámolni a költségeit, ha az import ár titkos?

Hát úgy, hogy ő már egy magyarországi állami kereskedőtől veszi, nem közvetlenül az oroszoktól.

Találtam más cuccokat a projektből, látom, hogy 2006 és 2007 a dátuma, de úgy nézem ez nem egy teljes mentés. Vagy lehet, hogy túl korai.

Találhatnál rá törvényi helyet is.

Ha olcsóbb is valamennyivel, mint a tőzsdei ár, azon valakik valahol megszedik magukat, mert a péknél, az erőműveknél és a távfűtőknél már nem olcsóbb

A beszerzési ár természetesen más, mint a végfelhasználói ár. A gázszolgáltatónak egy csomó jogcímen mindenféle költsége van, pl. rendszerhasználati díj, gáztározóba betározás díja, kitározás díja. Ezeket mindet plusz a saját haszonkulcsát ráteszi a beszerzési árra, és így lesz ebből végfelhasználói ár. A pék nem a tőzsdei beszerzési/nagyker áron kapja a gázt, hanem az ipari felhasználók számára kiszámított / kialkudott kisker áron.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

a szerződés hosszú távra, fix árakon ad gázt. Nem követi a "piac" kilengéseit.

Megváltzott a képlet? Mikor?

Amikor még Magyarországon éltem, a képlet a nyersolaj pár hónappal korábbi átlagára alapján számolta a gáz aktuális árát. Már nem emlékszem a részletekre, de mondjuk 3 havonta változott a gáz ára, és amikor a változás ideje eljött, a kőolaj 6 hónappal korábbi havi (vagy mittomén) átlagára volt a képlet egyik (vagy egyetlen) bemenő változója.

Régen volt, szóval simán lehet, hogy a 3 és a 6 itt fentebb valami más két szám volt, mondjuk 3 és 3 vagy 1 és 3 vagy ilyesmi.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Igen. A magyar állam / orosz állam + állami gázcégek megegyeznek egy árban (illetve egy árszámolási algoritmusban). Mivel ez egy két fél közötti megállapodás, így piaci ár. Az oroszok más országokkal más árakról egyeznek meg. Ez egyfelől politika, másfelől attól is függ, hogy melyik ország mennyire könnyen és milyen árat fizetve tudná máshonnan beszerezni a gázt. Vagyis a piaci verseny is megjelenik.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ez kettő kijelentő mondat: "az orosz szerződésben van egy ár. az akkor is annyi, ha a gáz tőzsdei ára +300+-val magasabb, de akkor is ha -100%-val kissebb."

A kérdőjelesen írt két kérdésed erre reflektál: "Innélt kezdve, miért kéne bármilyen kilengésnek lenni a lakossági gázárban? Mikor a vétel is fixen történik?"

Vannak emberek, akik jelenleg sem gázzal vagy villannyal fűtenek, hanem fával, szénnel. Őket nem érintette eddig sem a rezsicsökkentés (legalábbis a fűtési költségeiket). Az ő problémáikkal eddig sem foglalkozott senki, ráadásul az a helyzet, hogy többnyire azok fűtenek fával, esetleg szénnel, akik leginkább rászorulnának a segítségre, mert ők nem az átlagkereset háromszorosából, hanem a harmadából élnek. Csak hogy tudd.

Pedig egyszerű. Nyilván ők nem nyernek a rezsicsökkentéssel, mert az ő fűtőanyag-árukat nem fagyasztották be (a tűzifa ára kb. 50 százalékkal magasabb, mint a rezsicsökkentés kezdetekor volt), viszont - ahogy ezt már megtárgyaltuk - tartósan piaci ár alatti árszintet csak adóból lehet finanszírozni - ők is fizetik az általunk használt gázfűtést. Tehát őket többszörösen sújtja a rezsicsökkentés, csak a hátrányaiből részesülnek.

Úgy tudom a rezsicsökkentés csak a lakosságra vonatkozik. Igy a gazdálkodó szervezetek energiaszámlái ugyanúgy csúsznak felfelé hosszú évek óta. A péknek ezért sokkal-sokkal drágább a gáz, mint neked. Sőt, úgy tudom, hogy a különbözetet is ő fizeti, nemcsak hogy magasabb árat.

Ez pedig a kenyér árában is megmutatkozik majd. Igy is úgy is a lakosság fizeti.

Hogy ne lenne az? Minden közüzemi számlám végén van, hogy mennyivel több maradt a zsebemben. Neked is leírják. Kötelező.

Azt gondolod, nem veszem ezt észre a pénztárcámon? :D

költségvetésből

Véleményetek szerint mindent IS ellopnak, így legalább ezt nem. Nem? Kicsit több következetességet várnék tőletek. 

trey @ gépház

Az albérlet rossz megfogalmazás. Bérlet, bérlakás, ingatlanbérlet lenne a megfelelő. Az albérlet abból az időből származik, amikor kevés volt a saját tulajdonú ingatlan, és a lakást bérlő adta ki az egyik szobát vagy a teljes lakást bérbe. Az valóban albérlet, mert nem a tulajdonos adja bérbe, hanem az eredeti bérlő. Ha a tulajdonostól bérelsz ingatlant, az nem albérlet.

Vegyünk egy tavaly  átadott 30nm-es garzont, mondjuk 7nm erkéllyel ez havi 140-160k-tól indul. Egy ilyen lakás másfél éve XI.-kerben volt 45 millió, most ugyan itt ugyanekkora új 58 millió. Egy év alatt emelkedett az ára 13 millát for fun. Ingatlanbefektetők akik korábbi ütemekből vettek itt lakást inkább hagyják a fenébe mert már nekik sem éri meg. Mit kezdel 20 milla hitellel?

szerk.: bocs, nem figyeltem hogy nem BP-t írod. Máshol még lehet értelme ennek, 2-3 éve talán még Debrecenben is lett volna értelme, most már ott is szépen elszálltak az árak.

Igen vidéken még lehet. Budapest teljesen más tészta. Az egyik kolléganőm most adta el a lakását a hősök tere környékén. Értékbecslővel felmérette úgy hirdette meg. 55 milláért. Azért ezek már nagyon szép kis összegek egy nem túl nagy lakásért igaz fix parkoló hellyel.

Szerkesztve: 2022. 01. 03., h – 18:53

Jelenleg szolgálati lakásban lakunk (feleségem a faluban tanít), de lefoglalóztunk egy gyönyörű kis birtokot innen 300 km-re egy 250 fős faluban. Tavasszal megyünk, visszavonulunk, jöjjenek helyünkre a fiatalok.

(200 m2 vendégapartmannal, turisztikai célterületen, 6000 m2 díszkert, mögöttünk 7000 ha-os erdő)

> Sol omnibus lucet.

Kettőnké a lakás. Az enyém meg a Fundamentáé

Rohadtul örülök hogy '13-ban tudtam venni egy lakást KP-ra. Most ránéztem az árakra, szinte pontosan 3x annyit ér.

Nekem az lenne a kerdesem, hogy "sajat tulajdonu" hazat jeloltek-e azok is akiknek meg jelentos mertekben hitel tartozas terheli a hazat? 

Ugye ebben az esetben technikailag nem sajat tulajdon mivel egyelore az a haz a banke (vagy egyeb hitelezoe).  

Nekem az lenne a kerdesem, hogy "sajat tulajdonu" hazat jeloltek-e azok is akiknek meg jelentos mertekben hitel tartozas terheli a hazat? 

Igen.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Videken (9e fos kisvaros) 4 evvel ezelott 14M ert vettunk 130m2 tetőtér beepitett hazat.... Ma ugyanaz ugyanitt kb 35M... Pedig akkor meg a 14-et is sokaltuk... 

En 15-ben tettem meg nagyjabol ezt, bar 15M-ert. Most egy utcaval arreb neztem egy lepusztult kadarkockat, 30-at akarnak erte kerni. Meg epp idoben sikerult hozzajutni, ha akkor elhalasztom, most teljesen kilatastalan lenne a helyzet.

A baratnomnek van egy panellakasa a varoskozpontban, 75e Ft-ert kiadva. A szuleimnek egy utcaval arrebb van egy ugyanakkora, amit talan 2012-tol berel toluk a benne lako, havi 30000 Ft-rol kezdve, csak a regi kapcsolat miatt kernek tole most 40-et. (Meg jol le is lakta, es senkinek nincs kedve most belefogni megegy felujitasba.)

Az első pici 50nm-es lakást az első gyerek születése előtt pár hónappal vettük, forint hitelre ~1/3-ad önrésszel, vidéken egyetemi (kis)városban. Felújítottuk: konyha, fürdő, burkolatok, nyílászárók.
~3 év múlva mikor a második gyerek bizonyossá vált és látszott, hogy nem fogunk kényelmesen elférni, költöztünk a szomszéd faluba (hivatalosan város, de cirka 3000 fős) 200nm-es házba. Udvar, garázs, gyümölcsfák, bokrok, fűnyírás, újabb 20 éves hitel. Itt is 1/3-ad önrészünk volt, az első lakáshitel 20 évéből még hátra volt 17. A lakást ~3 nap alatt kiadtam, a havi bérleti díj fedezte a két hitel törlesztőjét.
Valami plusz futkározást persze igényelt a kiadás dolog, csöpögő csapok, lakógyűlések (fujjdeutáltam őket), még kanapét is vettem a bérlő srácnak mert szüksége volt rá hadd örüljön.
~2 évvel később a bérlő elköltözött, mi meg újabb bérlő keresése helyett eladtuk a lakást. A kapott pénzből mindkét hitelt végtörlesztettem és maradt is.
Így ~5 év alatt sikerült letudni a lakhatás kérdést. Itt még egy harmadik gyerek is kényelmesen elférne.

Még saját. Lásd Klaus Schwab jóslatát...

"You will own nothing and you will be happy."  WEF propaganda videó, "8 predictions for the world in 2030". Ez az első pont: https://www.dailymotion.com/video/x7y4pxt

 

"Lazán" kapcsolódik:  https://www.reddit.com/r/canadahousing/comments/nw7dnm/blackrock_is_buy… "Blackrock is buying every single family house they can find, paying 20-50% above asking price and outbidding normal home buyers. Why are corporations, pension funds and property investment groups buying entire neighborhoods out from under the middle class?"

Ha beírod keresőbe, hogy "blackrock buy...", akkor az első feldobott kiegészítés: "blackrock buying homes over asking price". Rengeteg találattal.

Nem ellenőriztam, de több helyen is írták, hogy a Blackrock egyébként kapott egy rakás Covid gazdaságélénkítős pénzt a FED-től nagyjából közvetlenül (tehát ugye légbőlkapott frissen "nyomtatott" hitelpénzt, mert rászorul), és ebből vásárolja fel az ingatlanokat a középosztály elől. Aki arra gondol amire én, az alusipkás konteó-hívő.

A key term in all of this discussion is ESG which stands for Environmental, Societal and Governance and these factors are used to measure non-financial issues like pollution, deforestation, gender and diversity policies, human rights, customer satisfaction, bribery and corruption, lobbying, executive compensation and many more points showing how "good" companies are at their core. If $120 trillion gets moved from low performing ESG companies to high ones, that's a positive step

that's a positive step, hogy nem pénzügyileg sikeres hanem kikozmetikázott cégeket nyomnak fel mesterségesen a jól működőket kicsinálva? az ideológia még oké is lenne, hogy "good" cégeket favorizáljanak, de azt törvényekkel, szabályozással kellene, nem pedig piaci befolyásolással, ha már bribery and corruption, lobbying.
viszont lehet kéne a top10 ESG lista.

nincs aláírásom