Pénztárgép vezérlése programból vagy pénztárgép helyett valami más

Fórumok

Sziasztok!

Van egy nagykereskedelmi ügyfelünk aki most nyitni akar több kisker üzletet. Eddig az általunk fejlesztett alkalmazással számlázott.

Most viszont pénztárgépes értékesítés is bejönne a képbe. Tudom Online számla 3.0 interfésszel lehet már magányszemélyes számlát is jelenteni de nem mindenki akarja megadni a személyes adatait. 

Létezik valami olyan pénztárgép (van nem feltétlenül pénztárgép, jó nekünk egy fekete doboz is a bizonylatot meg kitoljuk blokknyomtatóra). Amit faék egyszerűséggel lehet vezérelni?

Mondjuk mint az Online számla interfész. Tehát ha a programban elkészült a bizonylat akkor kiküldi rá, ad egy visszajelzést, hogy minden ok és kész. Nem kell cikktörzset, árakat, komplett adatbázist tárolni rajta, és nem egyesével kell a tételeket egyesével elküldeni neki, és ha később mégis valamit javítani kell akkor ott megint szórakozni vele stb. 

És az sem lenne baj ha mondjuk Ethernet port lenne rajta és nem soros porton kellene kommunikálni.  

Hozzászólások

Helló,

Én még amikor online átállás volt (2013 de FIXME) nézegettem a lehetőségeket.

Akkor az Euro Flexy 150 az amihez elérhető protokollelírás volt/van a mai napig:

https://www.elcom.eu/ww/support/technical-support/cash-registers/euro-1…

Ezekről mint pénztárgépről annyit tudok, hogy a nyomtatóval szokott baj lenni.

A másik amit körbejártam az a Micra, ők DLL-t adnak csak, és elég elbaszott az API design.

Illetve volt egy magyar cég akik már anno csináltak AEE-s nyomtatót, de nem emlékszem a nevükre, és most nem találom őket, de arra emlékszem, hogy akkor drágább volt egy olyan nyomtató mint egy random pénztárgép.

Ha kötelező a nav-hoz bekötött pénztárgép, akkor POS-terminál is köll, célszerű azzal is összehozni a dolgot, ha már úgyis ott lesz...

A POS terminál nem kötelező. Az elektronikus fizetési megoldás biztosítása a kötelező.

Azonnali fizetés, POS vagy softPOS?

A jogszabály nem korlátozza, hogy az elektronikus fizetési lehetőség megvalósítására a vállalkozók milyen megoldást választanak, így azt saját preferenciáid, igényeid és lehetőségeid szerint szabadon eldöntheted. Ideális megoldás lehet az Azonnali fizetés, a hagyományos bankkártya elfogadó terminál (POS) biztosítása, vagy a még korszerűbb és költséghatékonyabb megoldás, mint amilyen a hamarosan induló softPOS alkalmazás. 

Hogy a vállalkozásod számára melyik lesz a legjobb megoldás, azt a céged folyamatai, a lebonyolított forgalom, az átlagos kosárérték és a vásárlási szokások egyaránt befolyásolhatják. Érdemes őket szem előtt tartani, mert sokat spórolhatsz vele. (forrás)

Szóval az is elfogadott, ha adsz egy számlaszámot a vásárlónak, hogy oda utaljon, te figyeled, és ha megérkezik a pénz (azonnali utalással 5 másodpercen belül), már viheti is a terméket. De a Revolut pénzküldés elfogadása is ugyanúgy megfelel, hiszen az is elektronikus. Vagy PayPal linket is küldhetsz neki.

Nagy Péter

Szerkesztve: 2021. 01. 12., k - 23:12

Mielőtt belelohalnád magadat a dolgokba. Magyarországon úgy tudom a jelenlegi szabályozás szerint nem köthetsz semmit csak úgy a pénztárgépre.
Lehet változott a dolog. Ha így van akkor valaki kijavít majd és elárulja most, hogy vagyan a törvényi megfelelés ennek a témakörnek.

Azok a rendszerek amikor a pénztárgépre van kötve PC, azok pénztrágép rendszerek. Ezeknek az engedélyeztetése egy külön tudományág.
AEE egységes nyomtatók, ugyanebben a cipőben járnak. 
A pénztárgép rendszerekben az utolsó vevőkijelzőig minden típus szerint kötött. Azt sem cserélhetsz, hiába kompatibilis.
Hiába van kommunikációs leírásod, hiába csinálnád meg a kapcsolatot, ha kiderül, hogy össze van kötve és az nem egy engedélyezett rendszer akkor készítheted a vazelint.

Amit ajánlani tudok, hogy sok pénztárgép tudja fogadni a fizetni való tételeket vagy gyüjtőnként, vagy egyben.
Gyujtőnként 1D-s vonalkóddal szokott menni, a ÁR-VONALKÓD-ként általában 24,25,26-os prefixxel. Ilyenkor 1-1 "csippanttással" bekerül a megfelelő érték a megfelelő gyüjtőre, ami természetesen a megfelelő ÁFA-hoz van rendelve.
Egyben 2D-s vonalkóddal szokott működni, ilyenkor több adatot is megkaphat egyben a pénztárgép. Lényegében 1 "csippantás"
Ezzel a megoldással nem ütik el az átvinni kívánt értéket.

POS terminál... vagyis Bankkártya terminál (mert a POS az bármi lehet akár a pénztárgép maga is PointOfSale). Tehát bankkártya terminálnál is kb. vérvizsgálat és családfakutatás után 1-1 banknál, vagy terminál gyártónál érdeklődhetsz. Így kaphatsz hozzáférést a kommunikációs protokollokhoz.

Tudomásom szerint az AEE kommunikáció és a bankkártya terminál kommunikáció is titkosítva közlekedik RS-232-n is.

Eleve nem értem 2021-ben ezt a "csak" pénztárgépes dolgot. Persze a megfelelő rétegnek teljesen jó.

De az online számla adatszolgáltatás megléte mellet miért nem lehet felkészíteni "blokkos" értékesítésre az osa interfészt? 

Egyszerűbb lenne egy meglévő rendszert - aminek már eleve támogatnia kell az online számla adatszolgáltatást - felkészíteni kiskereskedelmi értékesítésre, ha csak egy blokknyomtatót kellene beállítani, és arra kiküldeni a bizonylatot és az osa-n keresztül elküldeni az adatot a nav-nak. Lehet én vagyok tudatlan de nem látom mivel lenne egy ilyen rendszer könnyebben megkerülhetőbb a sumákolók számára mint a pénztárgép.

Arról nem is beszélve hogy a rendszeredet hozzáilleszted az egyik gyártóhoz, tönkremegy a pénztárgép vagy csak már nem lesz kapható ugyan az a típus és írhatod újra az interfészt amivel kapcsolódsz hozzá. És persze a pénztárgép nem jelenti be előre hogy tönkremegy ... szóval ha nincs olyan pénztérgép ami azt az interfészt biztosítja ... hát na ... 

A pénztárgépekkel szembeni követelmények sokkal szigorúbbak, mint egy számlázó programnál.

A pénztárgép engedélyeztetési folyamat is elég szivatós tud lenni, és sok idő elmegy vele. Amúgy 1-2 éve a költsége 600 000 + ÁFA volt.

És tényleg csak billentyűzetről és vonalkódolvasóról engedik meghajtani.

számla érték határ - valahány százezer forint esetén számlát kell kiállítani és nem nyugtát:

A számla kötelező tartalma 2021-től: 

- számla kibocsátás kelte
- számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja
- számlakiállító neve, címe, adószáma
- vevő neve, címe
- vevő - belföldi adóalany - adószáma (2020.07.01-től!)
- értékesített termék/szolgáltatás megnevezése
- értékesített termék/szolgáltatás mennyisége
- értékesített termék/szolgáltatás nettó egységára (adó nélküli értéke)
- számla nettó értéke (adó nélküli értéke)
- az ÁFA százaléka és értéke

Magánszemélyként alapvetően nincs adószámod (kivéve olyan speciális esetet, amikor pl. ingatlan bérbeadáshoz kérsz egyet, de amikor vásárolsz, akkor nem a bérbeadói minőségedben jársz el). Magánszemélyként adóazonosítód van, ami teljesen más, mint az adószám, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Magánszemély részére kiállított számlán a vevő adatainál kizárólag a nevet és címet kell feltüntetni, semmilyen más adatot nem kérhetnek el.

http://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

Ez nem teljesen igaz :)

A normál számla esetén az adatszolgáltatásban tényleg nem szerepel, de amennyiben olyan módon állítják ki a számlát, hogy maga az adatszolgáltatás az e-számla, akkor bemegy a név és a cím is, csak nem mint feldolgozandó adat, hanem mint számlán szereplő információ. 

http://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer