12V-os dimmeles

Fórumok

Szamitogep taprol uzemeltetetk 6 db 12 V-os lampat (halogen).

A feladat az lenne, hogy dimmelni kellene oket valamivel, meghozza ugy, hogy csokkenteni kellene automatikusan (!) a fenyerot nullara, mondjuk 10 mp alatt.

Van valakinek otlete?

Meg1x mondom, 12V-os a halozat.

Hozzászólások

Mikrovezérlő adta PWM jellel vezérelt FET táplálhatja a lámpát. Kisebb teljesítményű lámpával csináltam már ilyet, gondolom ilyen nagyobbal is működik.

Egy ilyen FET a számok szerint alkalmas ekkora áramhoz: https://www.hestore.hu/prod_10027888.html Nem tudom kell-e hűtés hozzá, ki kell próbálni.

A vezérlő lábát direktben rá lehet kötni (IMHO) egy 5V-os MCU kimenetére (3.3V nem biztos, hogy elég a FET-nek, hogy rendesen nyisson), például akár Arduino-ra is. De egy legkisebb ATTiny, vagy hasonló tudású PIC is elegendő ide. Arra meg megírod a programot, ami egy 10mp időszak alatt fokozatosan csökkenti a PWM kitöltését.

+1 erre

Illetve kozvetlenul nem kotnem ra a gate-et a uC labara, illik koze egy ellenallast tenni, hogy ne olje meg a mikrokontroller pinjet a hirtelen aram. Ha Arduino vagy egyeb board vezerli, akkor a RAW-ra valoszinuleg ra lehet kotni a 12V-ot (meg kell nezni mi van rajta). Ha onallo chip (pl. attiny), akkor kell meg egy 7805 (vagy hasonlo), es 2 pici kondi.

Egy lyukacsos panelen osszerakhato percek alatt.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Egyetértek. Tök könnyű ilyet összedobni és akkor pont olyan lesz, amilyennek szeretnéd.

Különálló mikrokontrollerrel én nem pöcsölnék. Venni kell egy Arduino nano-t ebay-ről. Mondjuk egy ilyet:
https://www.ebay.com/itm/MINI-USB-Nano-V3-0-ATmega328P-CH340G-5V-16M-Mi…
Van belőle 5V-os és 3,3V-os. Neked most ide jobb az 5V-os.
Közvetlenül bele tudod dugni az USB kábelt, csak egy CH340 driver kell a gépre és már lehet is programozni Arduino környezetből. Nem kell hozzá semmi.

IRFL és IRFZ szériájú FET-ek elvileg jól kinyitnak 5V-os I/O lábról. Egy pici soros ellenállást lehet tenni a gate-re ahogy Nyosi írta. Pár ohm elég. Vagy le is optózhatod, ha nagyon precízkedni akarsz de szerintem felesleges.

Teszel még rá pár gombot, potot vagy rotary enkódert, amit jónak látsz aztán kezdődhet a játék. Ha soha nem mikrokontrollereztél még akkor is max. fél nap alatt beletanulsz hogy kell nyomógombot beolvasni és a PWM-et felprogramozni.

Az a jó ebben a megoldásban, hogy ha nem tetszik, ahogy működik, csak fedél lepattint, USB kábel bedug és mehet is rá a módosított progid más kitöltés-lefutással vagy plusz fícsörrel, ahogy tetszik. És még élvezetes is. És még tanulsz is.

Oké. Sőt, valószínű meg lehet írni mindjárt valamelyik ESP board-ra is.

Az Arduino azért jó, mert de facto standard. Talál hozzá mindent. Indulásnak ezért szoktam ezt javasolni. Legyen meg a sikerélmény, aztán majd a következő verzió WIFI-s lesz ;-)

Sok feladatra elég tud az lenni. Ahova nem, ott meg előbb-utóbb a 8 bit is szívás lesz. Kinek hol a határ. Én ugyanilyen értetlenül szoktam állni, amikor azt látom, hogy valaki 16-os PIC-kel szív.
Alapoztam már egy-két projektet Arduino nano-ra. Némelyikben moduláció és jelfeldolgozás is van. Egyszer merült fel eddig, hogy lehet kéne mellé egy soros SRAM, de végül egy kis ötleteléssel azt is megúsztam.
Megjegyzem itt az eredetileg felvetett probléma egy halogénvilágítás PWM szabályozása. Ha nagyon akarom, pár NAND kapuval meg egy EPROM-mal is megoldom.

Lehet mindig találni egy n+1-edik ,,jobb hardver"-t, de ma már a hangsúly nem ezen van. Az Arduino és a Pi de facto standard-ek lettek. Ez edukációs oldalról közelítve elég nyerő, így nyilván a DIY projektekbe is erősen átszivárog. De ipari oldalról közelítve se akkora baklövés. Sokmindent meg lehet oldani velük. Standard a hardver, lehet kezdeni egyből a fejlesztést. És egy Arduino vagy Pi gombokba kerül a ,,professzionális" megoldások árához képest (amiknek megvan a maguk helye, de nem, egyáltalán nem mindig indokoltak, ipari környezetben sem).

Sokat gyártanak belőlük, már a koppintásnak is van koppintása. Ezért olcsók, kinőtték a gyerekbetegségeket, és nem tűnnek el egyik napról a másikra. Tíz év múlva talán picit változik az Arduino Nano v.xzy-n a pinout, de ettől eltekintve minden megy tovább. Sőt pl. Eagle-ben ha betöltöd az Arduino lib-et, lehet választani, hogy az eredeti footprint-jét rakja-e be vagy valamelyik koppintásét LOL.
Egy szó, mint száz, az Arduino és a Pi lehet, hogy nem a legoptimálisabb, de sok esetben _elég_jó_.

Ezt a fent linkelt típust azért szoktam ajánlani, mert tényleg csak egy USB kábel kell hozzá. Nem kell bajlódnia a parasztnak sem forrasztgatással, sem a tápellátással (deszkamodellig nyilván USB-n táplálod), sem a programozással. A TCP/IP stack meg ráér, amíg egy picit felbátorodik.

szerk.: Most látom a profilodon, hogy Te IoT guru is vagy. Ennek fényében kicsit sportszerűtlen fikázni, hogy miért az Arduino-t ajánlom kezdő barkácsolásra.
Mindenesetre bookmark-oltalak, mert épp dolgozunk ilyen projekten is.

Sok feladatra elég tud az lenni. Ahova nem, ott meg előbb-utóbb a 8 bit is szívás lesz.

Hogyne. Csak az Arduino 15 éve, amikor indult, akkor tényleg fasza volt, amikor 10 éve elterjedt, még akkor is fasza volt, de azóta eltelt 10-15 év és már rég nem fasza, nagyságrendekkel jobb eszközök vannak már, amelyekkel nagyságrendekkel kevesebb szopás van, főleg kezdőként.

És persze - mint cég - évek óta szopnak azzal, hogy nem tudnak feljebb ugrani, mert annyi régi szaruk van, amit támogatni kell és persze amiből egy fillér hasznuk nincs már, mert boldog-boldogtalan klónozza, megveszik az olcsó szart, aztán meg persze az Arduino fórumban hőbörögnek, hogy szar.

Ha megnézed az official store árlistát, akkor a Nano 20 EUR + ÁFA + posta. Oké, kapsz papírdobozt, meg köszönőkártyát, de ez nem egy versenyképes ár.

Megjegyzem itt az eredetileg felvetett probléma egy halogénvilágítás PWM szabályozása.

Igen, nagyjából ennyire alkalmas a Nano, ez a teteje a tudásának. Az ember hamar rájön, hogy semmi másra nem jó és két irányba tud továbbmenni:

a, vesz mindenféle extra szart, amivel okosítja, például jön az Arduino fórumok non plus ultra megoldása, hogy rádrótozunk egy 16 MHZ-es, 1+2 kBájt memóriájú board-ra egy 160 MHz-es - hozzá képest brutális állatot, 32 kBájt + 1 MBájt memóriával, hogy aztán 9600 bps-en TX/RX AT parancsokkal tudjon beszélni a világgal.

b, már az elején elfelejti az Arduino hardvert és használ olyan MCU-t és/vagy board-ot, amivel vélhetően nem koppan fel a limitekre és van felfelé lépési lehetősége is.

Igen, igazad van. Ez nem versenyképes ár. Ezért veszi mindenki a klónt.

A megoldandó feladatok jelentős hányadánál egy valamilyen Arduino pont elég. Kisipari megoldások tele vannak vele. Pelletes fűtésrendszerek adagolócsiga vezérlése, kazánvezérlők, de brikettálóban is láttam már.
Nanónak azért nem a PWM a teteje. Csináltam vele pakett alapú rádiós kommunikációt, ahol az alapsávi modulációt/demodulációt is a kontroller csinálta. Azt a 700...900 Ft-ot pont megéri.

Eredetileg az Arduino család a kiegészítőivel szerintem első sorban oktatási célra jött létre. Innen penetrált a DIY-be és a kisipari megoldásokba.
Amit hátrányként említesz, hogy 15 év alatt nem tudott megújulni, az egyben az előnye is. Képzeld el a következő szitut: beépítek valahol egy vezérlést, legyen az most kapu, redőny, fűtés, brikettáló, akármi. Az elektronika egy épp aktuálisan futó sweetboard köré épül. Nyolc év múlva villámcsapás miatt megkotlik a renszer. Hívnak, hogy meg kéne javítani. Csakhogy az a board jó eséllyel már évek óta nem kapható. Persze le is szarhatom, és széttárhatom a karom, hogy így jártál, barátom. De tegyük fel most nem ez az üzleti modell.

Az Arduino és a Pi az a platform, amiről elhiszem, hogy belátható időn belül kapható marad.

Csináltattunk egyszer egy noname garázskaput. Amikor két éve beszart a mechanika, persze már híre hamva sem volt a típusnak, alkatrész nuku. Elkúrtunk negyvenezer forintot kisipari megoldásra. Nem jött be. A vége az lett, hogy csináltatni kellett egy Hörmannt.

A b, pontban teljesen igazad van. Az Arduino család nem jól skálázódik. De ha az AVR családot megnézed, ott ugyanez a helyzet. Ne felejtsük el, hogy ez csak egy nyolcbites mikrokontroller. Nem jó mindenre IS.

Az sem ördögtől való, ha nem kész modulokból legózik valaki. Otthonra hobbiból ez még elmegy, de kisipari megoldásnál erősen rezeg a léc. Oda azért illene egyedi célhardware-t fejleszteni. Kiválasztani azt az MCU-t, amellyel megvalósítható a feladat, s amellyel azt meg lehet úgy oldani, hogy a cégnél ehhez megvan a szakértelem. Ha tud valaki assembly-ben programozni, annak valószínűleg kisebb MCU is elég, mint aki azt vallja magáról, hogy ő alacsony szinten tud programozni, miközben ezalatt C++-t ért. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nos. Mi fejlesztünk Assemblyben, C-ben és C++-ban is.
Assemblyre akkor van szükség, amikor az alkalmazás nagyon pontos időzítéseket kíván meg (gépi ciklus szinten kiszámoljuk).
Ha nem ez a helyzet, több szempontból is előnyösebb a C++. Nagyon jó fordítók vannak már, elég kis kódot generálnak. Néha megchallengeltettük, hogy az egyik kolléga C++ kódja vagy a másik procedurálisan megírt programja fordul-e kisebbre (hozzáteszem C++-ban is kell ám tudni jól programozni).

Kisipari megoldásnál nagyon nem kifizetődő egyedi célhardvert fejleszteni. Még akkor sem, ha több száz, vagy több ezer példány készül belőle. Nem a szakértelem a gond. Annak nem vagyunk híján szerencsére.
A hardverfejlesztés sok idő (nyákokat, mindent meg kell rajzolni, erre is gondolj) és egy új dologba hiba is csúszhat, ami lehet csak később derül ki. Ezt lehet minimalizálni, de elkerülni nem.
Így megvannak a homebrew moduljaink (processzorkártyák különböző bonyolultságra, optó leválasztó kártyák, com-kártyák, stb.).
Ezeknek jól ki van forrva az interfésze, szalagkábelekkel csak össze kell dugdosni őket és nem kell fosni, hogy valamit benéztél.

Az Arduino is ezért jó. Mindig ugyanott vannak az I/O lábak, stb. Mivel nekünk nincs annyira egyszerű uC kártyánk, mint mondjuk egy nano, egyszerűbb pár százat berendelni belőle és azt elrakosgatni alacsony bonyolultságú alkalmazásokba.

Egyedi célhardver fejlesztésének általában akkor van értelme, ha brutális mennyiséget le kell aztán az eszközből gyártani és akkor már számít, hogy még fél dollárt meg tudtál baszni egy csicskább kontrollerrel.

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ott, ahol van néhány tíz byte RAM és néhány száz word flash, ott hatékony lenne C++-ban programozni. Vagy, hogy egyáltalán lehetséges. Arra egy majdnem oprendszert futtatni képes hardware-t áldozni, hogy egy kapcsoló állapotváltozását valamilyen buszon 20 cm-rel arrébb elmondjon, nem célszerű. Nyilván túlzó, amit írok, csak azt akarom mondani, hogy szerintem az assembly-nek van helye manapság is. Én egyébként szeretem. Nyilván nagyobbacska CPU nyelvét nem lenne öröm assembly-ben megtanulni, s nem is célszerű úgy programozni. Oda legalább C kell.

A hardverfejlesztés sok idő (nyákokat, mindent meg kell rajzolni, erre is gondolj) és egy új dologba hiba is csúszhat, ami lehet csak később derül ki. Ezt lehet minimalizálni, de elkerülni nem.

Nekem mondod? Hardware-fejlesztő vagyok. :)

A kész modulokkal azért van még egy apró baj: miért lenne készen éppen olyan modul, amelynek az interface-ei olyanok, amelyeket a berendezés megkíván? Kész modulokban biztosan nem lesz éppen az a műszaki tartalom, amelyre szükséged van. Miért is lenne?

Ha egy műszert, valamilyen berendezést tervezel, egy rakás perifériád lehet nagyon speciális igényekkel, ideértve jelszinteket, jel/zaj viszonyt, optimális sebességet, sávkorlátozást - ugye nagyobb sávszélesség egyúttal nagyobb zajt is jelent. Erre nem lesz kész megoldásod, azt meg kell tervezni. Az külön öröm, ha számít a méret.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ott, ahol van néhány tíz byte RAM és néhány száz word flash, ott hatékony lenne C++-ban programozni. Vagy, hogy egyáltalán lehetséges.

Sokáig ugyanezt gondoltam. Míg a saját szememmel nem láttam, hogy a fordító kisebb kódot generált egy absztrakt állapotgépből (protokoll csomagjait fogadta és dolgozta fel), mint amit a kollégám írt C-ben.

szerintem az assembly-nek van helye manapság is. Én egyébként szeretem.

Teljesen egyetértek. Használjuk is. És én is szeretem.

Kész modulokban biztosan nem lesz éppen az a műszaki tartalom

Persze, hogy nem. Azt a modult választod, aminek részhalmaza a szükséges műszaki tartalom. Egyedi kártyát meg majdnem minden alkalmazáshoz fejleszteni kell. De legalább a leoptózásra, egyebekre már van kész panelod amivel csak össze kell dugni.

Nálunk nem számít a méret.

Hardware-fejlesztő vagyok.

Ezt már sokadszor írod, ugyanakkor eléggé USA- és EU-ellenes hangvételű írásokat olvashatunk tőled, mellette folyamatosan hangsúlyozod, hogy nekünk önállóságra kell törekednünk, így nem értem, hogy a magyarított változattal mi a bajod, ugyanis ma Magyarországon nincsenek hardware-fejlesztők, csak hardverfejlesztők :)

Látom előre, hogy majd megmagyarázod, hogy a hardware az hardware, nem pedig hardver, meg így szoktad meg, ezzel tudsz csak igazán azonosulni meg "mittudéménmégmi" :)

Lehet, hogy tévedek a magyarázat megfogalmazását illetően, de hogy lesz, abban biztos vagyok, ahogy abban is, hogy ezt az írásmódot nem vagy hajlandó megváltoztatni :)

Összefoglaltad. :) Ezek után érdekel, megválaszoljam?

A helyesírás vonatkozásában igazad van, tudom, viszont kellőképpen öntörvényű vagyok ahhoz, hogy megengedjem magamnak, hogy úgy írjam, ahogy jólesik. Ha megfigyeled, ott is kötőjelezek, ahol a helyesírás szabályai szerint nem kellene, de jobban szeretem látni az idegen szót a toldaléktól szeparálva. Továbbá nekem eléggé a torkomon akad a fájljai kifejezés, így maradok a file-jai alaknál. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha kell a wifi akkor jobb a WEMOS, de ha nem kell akkor tök felesleges. Én szoktam használni WEMOS-t és Atmega32U4-es boardokat is. Pl. a IBM Model M-ben amin gépelek egy utóbbi alakítja át a PS2-őt USB-re (a gyári átalakítók nem működnek ilyen régi cuccokkal). Amennyiben nem szükséges wifi ezerszer stabilabb az AVR-es board, a WEMOS sokkal kényesebb. Plusz a PWM kezelése szvsz sokkal jobb az atmega-nak, próbáltam belőni rendesen a WEMOS-on a PWM-et kb. 3-4 féle képpen, de sehogy sem volt képes olyan frekvencián, hogy ventit vigyen rendesen. Az atmega tudta.

a lakásom kütyüit én sem tenném wifire. inkább arduino + ethernet shield.

a wifi és a megbízhatóság nagyon sokszor két külön dolog. és a security-ről még nem is beszéltünk.

 

https://matheus-garbelini.github.io/home/post/zero-pmk-installation/

https://matheus-garbelini.github.io/home/post/esp32-esp8266-eap-crash/

 

szerk: nyilván, egy lámpa dimmerrel nem lehet nagy kárt okozni, de egy fűtésvezérlővel már igen.

Magam is jobban szeretem a vezetékes megoldásokat. Szoktam mondani, hogy a wifi kb. arra jó, hogy indexet olvassak rajta a klotyón.

Viszont vannak helyzetek, amikor mégis inkább wifire teszek valamit. Mondjuk egy szenzort, aminek a jele egyáltalán nem kritikus. De mégsincs kedvem végigásni miatta a kertet. Vagy magasan van és félek, hogy esetleg belebasz a villám.

Nagyon helyesen említetted a security kérdését, amire sokan nem gondolnak. De itt nem csak a wifi a gond. Eleve ne azon a LAN-on legyenek, amiken a gépeid. Minimum külön alhálózat, ami csak routinggal kapcsolódhat a ,,rendes" LAN-odhoz. Az se árt, ha van tűzfalszabály, hogy a felé a subnet felé csak query mehessen, magától ő ne inicializálhasson kapcsolatot a másikba.
Valamint ott van a felhő-probléma. Nem teszek fel pl. olyan kamerát se wifire se kábelre, ami ismeretlen helyre tol adatot.
A családi androidos nyomkövető rendszerünk is a saját szerveremre dolgozik.

Ez automatikusan csokkenti a fenyerot? Tippre a potinak megfelelo PWM erteket kuldi ki (mondjuk egy 555-tel meg par passziv alkatresszel megoldhato, esetleg plusz 2 diodaval ha a tartomany nem eleg). OP-nak nem az kell.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Szerkesztve: 2020. 05. 14., cs - 09:38

Sracok, kosz a javaslatokat. En nem vagyok egy elektronika osszerako ember, igy a kesz dolgokat tudom csak megvenni, hasznalni.

Ami a feladat, hogy 12V (szamitogep tap) es kb. 16A-on kell automatikusan dimmelni (halogen), azaz  ha tapot kap a rendszer akkor 10mp alatt felmegy a fenyero nullarol maxra, utana var 1 percig max fenyeron, majd visszahalvanyul nullara mondjuk megint 10mp alatt.

Ezt ha valaki megoldja nekem, fizetek is erte. Minel egyszerubben, annal jobb. 

Csak kivancsisag: mi ez a felhasznalas, amire pont 1 percig tarto (+2x10sec rampa) 200W halogenes vilagitas kell? Raadasul a 12V 16A eleg fura parositas.

Egyebkent helyileg merre vagy?

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Szerkesztve: 2020. 05. 15., p - 14:00

Vannak apróbb gondolataim. Ha nagy jelmeredekséggel kapcsolgatjuk azokat a lámpákat, úgy megszórja a környéket a felharmonikusok sugárzása, hogy a hatóságok is összehúzzák a szemöldöküket, valaki meg nem tudja majd hallgatni a Mária Rádiót, s akkor armageddon lesz. :) Ha limitálod a slew-rate-et, akkor meg nagy lesz a veszteség, a kapcsoló MOSFET-ek disszipációja. Tehát marad az a változat, hogy soros induktivitás - sponsored by OSF ;) -, valamint a lámpák felőli oldalon kapacitás a GND felé. Arra külön figyelni kell, hogy az így kapott soros rezgőkör rezonancia frekvenciája mindenképpen jóval kisebb legyen, mint a PWM kapcsolási frekvenciája, úgy értem, alapharmonikus frekvenciája. Ugyanis, ha sikerül akár csak valamelyik harmonikusnak beletrafálni a rezgőkör rezonanciájába, abból lehet baj.

Viszont, ha így csináltunk egy D-osztályú végfokot, akkor kecske is, káposzta is: analóg DC feszültségünk lett a kimeneten, nem kínozzuk a lámpák izzószálait, nem sugárzunk egy csomó rádiófrekvenciás zavart, s a hatásfokunk is jó marad, nem disszipálunk el egy rakás hőt feleslegesen.

Olyan mikrokontroller kell, ami tud hidat illetve fél hidat hajtani, azaz, amikor kikapcsolja az egyik félvezetőt, a másik bekapcsolásával vár egy kicsit, hogy azok ne nyithassanak egymással szembe rövidrezárva a tápegységet egy-egy pillanatra másodpercenként sok tízezerszer.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha ez ilyen bonylolult, lehet, dimmelheto LED-ekkel kellene jatszanom.

MR16 a foglalat, elvileg lehet bele tenni LED-et is, ehhez azonban kellene tap, es ugyanez az automatikus dimmelesi lehetoseg...ha egyszerubb.

 

Szoval, vagy halogen, vagy LED, 12V tapfesz.

 

De ha barmelyiket ossze tud valaki rakni forintert, szoljon.

Nem bonyolult, csak néha megrémisztek embereket a hozzászólásaimmal, mert ez a szakmám, hardware fejlesztő vagyok. Viszont nem pánikkeltés a motivációm, hanem próbálom az egészet a vállalható, normális műszaki tartalom felé terelni, ezért a hozzászólásaim nyomokban maximalizmust tartalmaznak. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Őszintén? Nem éri meg. A fejlesztés drága. Ha magadnak egy-két példányban csinálsz valamit, szinte észrevétlenül folynak el az ezer-tízezer forintok, s vagy kulturáltan megcsinálod tervezett és gyártatott PCB-re, akkor szép lesz, vagy megcsinálod tiszta lyuk nyákra rengeteg munkával, az meg nagyon amatőr kinézetű lesz. A megrendelő meg nem érti, mi a fene ilyen drága ezen az amatőr vackon, amikor ennyi pénzért különféle profi cuccokat lehet kapni. Aki csinálja, az meg csak az alkatrészárat fizettete esetleg ki, a munkadíját nem is merte, mert irreális lenne az ár. Arról nem is beszélve, hogy a fejlesztés iteráció. Előfordulhat, hogy az ember benéz valamit, javítani kellene rajta. Jó, ez egyszerűnek tűnik, de az ördög nem alszik. Van lehetőség javított verzió gyártására?

Így aztán mindkét fél csalódott kicsit, az egyik úgy érzi, átverték, a másik meg azt, hülyének nézték. Szóval jobb az nekem, ha a munkahelyemen teljesedem ki, Te pedig keress számodra megfelelő kész modulokat. Az, ha drága is, elhiszed, hogy annyi, s nem lesz olyan érzésed, hogy átverés van a dologban.

Komolyan mondom, nem rosszindulatból.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Itt barmilyen lyukas nyakra lehet dolgozni, be lesz dobozolva, a kutya nem latja.

Mivel nincs ilyen sehol, keszen, ezert meg kellene csinalni.

Van lehetoseg javitani, persze....

Alkatreszar mennyi ehhez, kb.?  Egyebkent 2 db kell majd, mert 2db lampakor van)

Alkatrészár smafu ahhoz képest, hogy akármilyen egyszerű is egy áramkör, még a gagyi megoldás is több órányi szüttyögéssel jár. Azt meg mérnökórában nem akarod kifizetni. Ha ki akarod, az mindjárt más. Én működőt tudnék csinálni, de korrektet nem, mert az EMC részéhez nem értek, úgyhogy el sem vállalnám még drágán sem. A programozást vállalom, de azt is drágán :-)

Szerintem ő nem a műszaki bonyolultságtól tart első sorban. Gondolj arra, hogy ami a rajzon csak egy kondenzátor minden foglalat mellett, azt neki egyenként bele kell fusiznia a foglalatokba. Eleve oda kell menni, létrára mászni, pepecselni egy egész lépcsőházban. Bele kell férnie a foglalatba, nem lehet tűzveszélyes, és az se baj, ha a kondit valahogy el tudod szigetelni a halogénlámpa hőjétől. Nekem ehhez nem lenne kedvem.

Bár az LC szűrőt közvetlenül a megtáplálásnál is beleteheti, nem muszáj vele a foglalatoknál pöcsölni. Olyan szempontból talán jobb is így, hogy a tápvezetékekre már eleve nem jut ki kapcsolási komponens.
 

Ez utóbbira gondoltam természetesen. Ha a lámpánál fogod meg a du/dt-t, a dróton még nagyon meredeken változhat az áram, és sugároz, mint antenna. Tehát PWM meghajtás, izmos MOSFET meghajtók, MOSFET-ekből half bridge, utána soros induktivitás, majd GND felé kondenzátor, s ezután a másodfokú aluláteresztő szűrő után jön a vezetékpár a lámpák felé.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mert vagy tápot kapcsolsz, vagy GND-t. Az két darab MOSFET. Sejtem, hogy az alsót meg akarod úszni egy Schottky-diódával, de akkor a hatásfokodat rontod el. Ugye, azt mondta, 16 A az áram. Ilyen áram mellett az a dióda már komolyan fog disszipálni. Arra meg remélem, nem gondoltál, hogy bekapcsoljuk a villanyt, aztán meg ki, hiszen induktivitás árama folytonos időfüggvényű, az azt leíró differenciálegyenlet szerint nem tudod ugrásszerűen megszüntetni az áramát. Tehát ez semmiképp sem járható út.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igen, diódával képzeltem volna el. Ha a dióda ellenállása sokkal kisebb, mint a lámpáké, akkor sem jó?

Tehát amikor a felső tranzisztor ki van kapcsolva, akkor a Schottky dióda helyett bekapcsolunk egy másik tranzisztort, amin keresztül zárul az áramkör? És itt a dead-time-ot hogyan számoljuk/mérjük ki?

A MOSFET-ekben van dióda is. Gondolom, arra gondolsz, hogy ha vársz annyit, hogy ne nyissanak szembe a FET-ek, akkor lesz egy hézag, amikor semerre sem tud elfolyni az induktivitás árama, és egekbe szökik a feszültség. Ez nincs így, két ok miatt. Az egyik, s talán ez a fontosabb, hogy ott a dióda a MOSFET-ben. A másik az eszközök kapacitása, ami limitálja a du/dt-t, s ezzel kellően rövid idő alatt magát a kialakult feszültséget. Más szavakkal szólva az áram a szórt kapacitások töltésére megy el.

A diódának nem az ellenállása az ellenfél, hanem a nyitófeszültsége. Míg a MOSFET csatornaellenállása valóban néhány 10 mΩ lehet, addig a diódába képzelj egy néhány 100 mV-os feszültséggenerátort is.

A kiszámolásra ott a katalóguslap. Megadják a felfutási, lefutási időket, a gate-be injektálandó töltésmennyiséget.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez igaz, bár ezeket a problémákat megoldják egy troli, metró vagy egy villamos kapcsolóüzemű tápegységében is nagyobb áramokra. Meg ez sem 16 A, az is sejthető. ;)

De viccet félretéve, te mit tennél, ha az EMC követelményeknek is szeretnél megfelelni, valamint az izzószálakat sem kívánod meggyötörni a lámpában?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha kapcsolóüzemű táppal oldjuk meg, akkor nyilván kell az LC szűrő. Talán a rezonáns konverternél lehet megúszni a kimenő induktivitást, de ott meg a bemeneti oldalra kell, hogy a terhelésváltás a frekit ne húzza el nagyon.

Ha lehetne módosítani a topológiát (bár ez sok villanyszerelési munkával járna), sorba kapcsolnék több izzót, hogy ~100V fölé adja ki és 230VAC-ról csinálnék egy konvertert.

Fázishasítás nálam kiesik, EMC oldalról gondolom ezt nem kell magyaráznom.

Tényleg. Egyáltalán 12VDC a meglévő táp, vagy egy 230VAC/12VAC trafó?

Kapcsolouzemu tapot hasznalok (PC tap), az egyik agon (ha jol emlexem) 6db 35W-os halogen van parhuzamosan kotve.

(a tap valtoztathato, azaz lehet 230V/12V AC is, DC is, de valto/valto adapterem nincs)

A kabel betonban megy, csak a kiallasoknal sugarozhat szamottevoen.

Nem lehet atkabelezni sorosra.

Nem vagyok fizikus, de MTK kabel van (az eleve csavart, ahogy neztem, bar igaz, csak az egyik eren megy fazis), illetve kabelvezeto, plusz beton (8cm vastagon). Annak a belsejeben megy a cucc. Nem tudom, mennyi itt az elektromagneses sugarzas, meg hany centiig erzekelheto a kabel mellett, de szerintem az antenna hungariat nem zavarja meg...

Tényleg, mondtad is, hogy PC táp.
Ha magamnak csinálnám, a PC táp szabályozási körébe nyúlnék bele egy Arduinóval.
Amit utoljára láttam, abban egy TL494 IC volt a PWM kontroller. 1-es, 2-es, 4-es láb volt a kulcs.

Kis reverse engineering-et és utánajárást igényel, de így nincs mégegy fokozatod, és nem kell külön EMC szűrésről gondoskodni.

Kár, hogy kell ez a dimmelés dolog. Különben jó volna egy sima sínre szerelhető időzítőkapcsoló is.

Ez nagyjából úgy néz ki, hogy szétkapod a tápot, és feltérképezed, hogyan működik. Melyik IC vezérli a PWM-et (letöltöd az adatlapját), mik vannak rá visszacsatolva. Általában vagy az 5V-os, vagy a 12V-os ágra szabályoz egy ellenállásosztón keresztül. Itt tudsz belenyúlni. Szokott továbbá lenni valamilyen védelem, ami bizonyos feltételek teljesülésekor tiltó jelet az a PWM IC-nek. Ezeket végig kell követni és megérteni, miket figyel és hogyan működik a táp. A PWM IC adatlapjának tanulmányozása sokat segít ebben (engedi sejteni, melyik lábán mit keress). Ha ez megvan, akkor lehet végiggondolni, milyen módosítások szükségesek a cél eléréséhez.

Tehát ez beleásós téma, ami akár iterációkat kívánhat. Döntsd el, akarsz-e ebbe az irányba indulni, illetve adottak-e a feltételek, hogy sikerrel járhass. Ha a válasz igen, akkor vágj bele. Vagy pedig hagyd a picsába és rakj be inkább 230V-os halogéneket, 230V-os dimmerrel.

tenyleg nem akarok senkit megbantani, de azt en is tudom, hogy menne a munka.

Itt segitseget kertem, akar penzert, de maig nem kaptam egyetlen normalis ajanlatot sem. 5x mondtam, EN nem tudom megcsinalni.

Ha valaki azt mondta volna mar VEGRE, hogy 52e Ft, vagy 13e Ft, es osszerakok neked egyet 2 heten belul, atgondolnam. De illyet meg nem hallottam senkitol.

Itt azert nem atomeromu tervezesrol van szo, feltetelezem, hanem egy hazi lampakapcsolo vezerleserol....

Kicsi a sansz, hogy valaki ezt itt elvállalja. Előttem már leírták, miért.

Nem a munka nehézsége vagy bonyolultsága a gond. Eleve fusi az egész. Ha véletlenül kigyullad ott valami (akár tök más miatt), én nem akarok ebbe belekeveredni. Ezért felelősséget kell vállalni. Gondolom bevizsgálva, tanúsítva nem lesz a cucc.

A munka időszükséglete is nagyobb, mint amennyit egy egyedi melóért el lehet kérni. Itt az emberek többsége nem ilyen alkalmi melókból él. Van rendes munkájuk, családjuk, hobbijuk, életük.
Ha találsz egy lelkes műszerészt, akinek nincs jobb dolga és a segítségével meg is valósul a projekt, akkor szerintem szerencséd volt.

Ha mondjuk el tudnék adni száz ilyen panelt, amivel egy bizonyos fajta PC tápot át lehet erre a feladatra alakítani, akkor már talán meggondolnám, hogy foglalkozzak vele. Hangsúlyozom, ekkor is csak a panelt adnám, amit utána Te szerelnél bele a tápokba.

Szerkesztve: 2020. 05. 15., p - 15:41

-

Halogén lámpa vs dimmer tapasztalatom szerint a halogén nem dimmelhető speciális eszköz nélkül. A dimmer feszültséggel játszadozik, a halogén viszont arra nagyon harap. Egy DMX-es dimmerrel felrobbantottam egy 2KW-os halogén lámpát. Igen, az nem kicsit szólt. 

openSUSE Leap 15

Manualis dimmerrel megcsinaltam, tokeletesen dimmelhetoek. Ott az volt a kulcs, hogy a 230/12V-os adaptert dimmeltem, ezzel tokeletesen ment a fenyeroszabalyozas a lampakon (az mar mas kerdes, az elettartamukat mennyire befolyasolta ez) . Csakhogy nincs olyan nagy amperes tapom, amely dimmelheto 230V-os oldalon, sajna.

Ha lenne ilyen, megoldanam ugy, a 230V-on rengeteg eszkoz van, ami automatikusan dimmel, pl. ELKO relek is.

Két külön dologról beszéltek.

Te a "tungsten halogen lamp" nevű dologról, aminél wolfram izzószál van és halogéngázzal töltött többnyire kicsi térfogatú kvarc búra.

Ő a "metal-halide lamp" nevű dologról, aminél nem wolfram izzószál van, hanem alapvetően fémgőz, többek között halogén adalékokkal is.

A fémhalogén lámpa nagynyomású kisülőlámpa vonalas főspektrummal és folytonos rekombinációs háttérsugárzással. Fénye fehér (enyhén narancsos vagy rózsaszínes), fényhasznosítása jó, és a színvisszaadási indexe is magas. Épületek megvilágítására használják első sorban, illetve néhol közvilágításként. Ezeket dimmelgetni nem annyira szokás.

Mivel ez kisülőlámpa, előtét elektronikát igényel. Az elektronikának tudnia kell gyújtani, utána általában U*I szorzatra szabályoznak. A melegedési szakaszban általában nő az áram és csökken a feszültség.