UHU-Linux UBK3 (Move)

Fórumok

Elkészült (legalábbis remélhetőleg :)) az újabb kiadás.
A legfontosabb változások az UBK2-höz képest:

- csak 64 bites

- teljesen systemd alapú az init

- az initrd-t a dracut készíti

- a /bin és az /sbin csak egy-egy szimlink az /usr/bin és /usr/sbin mappákra.

Letölthető: http://download.ubk.hu/iso/UBK3/

Hozzászólások

Valamikor, mikor használtam, eltűnt a teljes /bin könyvtár. És emlékszem, hogy sikerült valahogy visszaállítani és működőképes lett (nem disk rescue, hanem valahogy iso mounr, copy-val.)

gyrgyvrs

Bár a MOVE nálam mást jelent :D

Hivatásos pitiáner
neut @

Miért éri meg fenntartani az UHU UBK-t? Hányak használják kb?

(Semmi rosszindulat és cinizmus nincs a kérdéseimben. Tényleg érdekel. UHU-val kezdtem, ezért számomra speciális ez a disztro.)

"Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által." (Róma 3.22-24)

Először is maga az uhubuild. Sokat változtattunk rajta az utolsó hivatalos változata óta, de még mindig nem merült fel ötlet szinten sem, hogy cseréljük le pl. a Debian build rendszerére.

Aztán ott van az uhu-pkg, ami automatikusan és egységes formában végez el bizonyos beállításokat, frissítéseket csomagok telepítésekor / eltávolításakor.

És persze maga az az elv, hogy nem szedünk mindent cafatokra. Nálunk pl. a qt5 5+2 csomagot jelent (mivel külön készül a qtwebegine).

- rezso -

Értem, köszi szépen. Tegnap feltettem VBoxba hálózati telepítéssel, Xfce-vel. El kezdtem belakni és kicsit zavaró, hogy 1024x768-ról nem tudom nagyobb felbontásra állítani. Később szeretném rendes vasra is telepíteni, gondolom az SSD kezelés, trimmelés az megoldott.

Nekem gyerekkoromban tetszett az UHU Linux, egészen csodaszámba ment a kinézetével, grafikus telepítőjével, magyarul beszélő desktop felületével, csomó tényleg működő appal gyárilag.

arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/nokiax6_DRG_sprout

Régen, kezdő koromban, mikor még csak ismerkedtem a Linuxszal, nekem is tetszett az UHU, patent volt a magyar tudása, szép volt a felülete, minden működött benne out-of-box, ez tényleg kiemelte régen a sok bughalmaz disztró közül. De azóta a többi disztró is sokat fejlődött, és már szerintem nem tud felmutatni olyan egyediséget, ami miatt érdemes lenne használni. Ahogy nézem, ez az UHU 3. főverzió teljesen átlagos, iparági sztenderd megoldásokat használ, Xfce4.x, Gnome3.x, systemd, Network Manager, Gstreamer, LibreOffice, stb., ráadásul elég ősi verziókat, amik már tuti megnehezítik az életet modern desktop felhasználásnál a verziófüggőségek miatt. A már nem támogatott, mindenki által dobott KDE 4.x-et leszámítva ezek minden disztrón elérhetők magyarul is, sokkal frissebb verzióban, és használhatod ugyanazt a felületet, témát, ugyanazokat a programokat, ugyanazt az initet, hálózatkezelést, csak egy nagyobb, gyakrabban frissülő disztrón, mindenféle hátrány nélkül. Ezzel nem az UHU-t akarom lehúzni, meg ellene hangolni bárkit is, mert tuti egy használható disztró még, de így számomra megszűnt a különlegessége. Nekem az sem tud már semmit hozzáadni, hogy patent a magyar nyelvi támogatása, meg magyarok a fejlesztők, és ezzel megint semmi baj nincs, csak egy szinten túl nincs semmi előnye.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Szerkesztve: 2020. 01. 14., k - 18:38

Uhu 1.1-et valahol be lehet-e még szerezni?

Szerintem az ide látogatóknak az alábbi tulajdonságok semmitmondók:

1. csak 64 bites rendszer

Valóban teljesen tiszta 64 bites processzoron futó rendszerről van szó, 32 bites programok futtatására képtelen. Nincs benne glibc32 értelmező és hizzá kapcsolódó 32 bites lib rendszer. A még esteleg létező pár 32 bites bináris futtatásának lehetőségére nincs felkészítve és nem is lesz. Az UBK2 esetén kezdetben volt még ál 64 bites indítási lehetőség is, aminék a kernel és moduljai 64 bitesek voltak, de maga a rendszer csak 32 bites. Az UBK2 újabb verziója már ilyen ál 64 bites módban nem indítható, van külön tiszta 32 bites és tiszta 64 bites kiadása. Így aki 32 bites programot akar futtatni az telepítsen 32 bites rendszert!

2. Teljes systemd alapú rendszerindítás.

Ez tudtommal még DEBIAN esetén sem igaz, initszkripttel indul minden DEBAN alapú disztró, mely aztán agyafúrt módon saját bináris által trorkollik a systemd indításba. Tudomásom szerint egeddig egyedül a FEDORA alapúak és a rolling disztrók azok. Tudni kell, hogy a systemd alapú rendszerindítás nem szekvenciális, hanem párhuzamos, többszálú felépítésű, ezért igen gyors.

3. initramdiszk dracut gyártás.

A dracuttal történő initramdiszk generálás kis méretű initramdiszket eredményez, az UHU esetén ez eddig kábé 1 Gb méretű volt, immár a live rendszeren ez univerzális volta miatt 40 Mb, a feltelepített rendszeren ez a telípett hép hardverére szabott és átlagosan mindössze 10 Mb méretű. Ez a ramdiszk bontódik ki a futtató rendszer valós fizikai memóriájába és erről történik a rendszerindítás. Immár tehát a rendszer minimális RAM igénye lényegesen lecsökkent. A dracut egy a FEDORA fejlesztő gárdája által írt bash szkripthalmaz, teljesen a FEDORA igényeire szabva és agyonbonyolítva. Ezt ültettük át az UBK igényekre szabottan, és több más "nagy disztribúció" is átvette különböző neveken és speciális (ARCH, MANJARO, satöbbi) igényeikhez szabottan. Ezt a dracut indítást alkalmazzuk most UBK esetén is. A valós gyökérrendszerre történő átváltás után a további rendszerindítás már a valós fizikai meghajtóról történik.

4. /bin és /sbin mappák hiánya és helyettük szimbolikus link.

Ez az átlag használót végképp nem érdekli, nem szokta nézegetni a gyökér fájlrendszer felépítését. Csupán programozás technikailag követelmény már manapság, hogy ezek a mappák csupán szimbolikus linkek legyenek a /usr/bin, illetve a /usr/sbin mutatva. Van olyan disztró, melynél a /lib és /lib64 is külön mappa, nálunka lib64 csak egy szimlink, mely a /lib -re mutat. Multilibes disztróknál van külön lib64 és lib32 mappa is.

Az már inkább érdekelné, hogy az UBK3 is a QT5 felületű calamares nevű rendszer telepítőt használja (már DEBIAN) is), mellyel gyors telepítés végezhető a live rendszer átmásolásával. A gyors telepítésnél nem lehet csomgválasztékot összeállítani, de hálózati telepítési módban szinte minden desktop telepíthető, nem csak a MATE. Persze a gyors telepítés után is le lehet cserélni a telepített rendszeren a MATE -t bármire, például GNOME, XFCE, LXDE, LXQT, PLASMA, ENLIGHTENMENT, CINNAMON, LUMINA, vagy a kisebbek közül icewm, fluxbox, pekwm, awesome, vwm,dvm, i3,windowmaker, vagy akár a wayland alapú sway.

Tehát gyakorlatilag minden feltelepíthető, a rengeteg kész alkalmazást nem is említve.

Ha megnézed, csak azokat emeltem ki, amik változások az UBK2-höz képest. Az UBK2-nél még volt 32 bites verzió, egy saját script végezte az initrd készítését, az /sbin/init egy szkript volt, és ténylegesen volt /bin és /sbin.

A telepítő viszont már ott is a calamares volt.

- rezso -