A tükör előtt - egy újabb seggsztori

Előző blogom sikerére való tekintettel megírom az előzménysztorit is, ami ugyan nem előzménye a tükrözésemnek, de időrendben előtte törént, jóval előtte.

Réges régen, egy messzi tanyán, de ugyanebben a galaxisban.

Előre szólok nagyon gusztustalan lesz. Aki a háta közepére kívánta az előző sztorimat, ne olvassa tovább.

Ja és hosszú. A vasárnap  ebéd előtt álló olvasóktól előre elnézést és egyben jó étvágyat kívánok.

 

Kisbetű kérésére kicsit megformázva. Az iromány pénteken született munkaidőben, de stílusosan vasárnap délben teszem közzé, mert akkor illik.

Ez egy elég gyakori probléma fiataloknál jellemző.

Orvosi nevén sinus pilonidalis, nem biztos, hogy helyesen írom. Végbélsipolynak is nevezik. Azért is osztom meg Veletek nemcsak öncélúan, mert ha jelentkezik a tünet és időben el van csípve megúszhatjátok. Én durván későn mentem el vele orvoshoz, meg is bántam. Szőrtüsző gyulladás is kiválthatja. legalábbis nekem orvosom szerint ez okozta.

 

ekkor 2003-at írtunk. Egyszer csak azt vettem észre, hogy viszked a fenekem konkrétan a luk felett. De nagyon. Egyre jobban. Aztán megjelent rajta egy dudor. Szép piros dudor. Ami egyre csak nőtt és nőt és csak viszketett. Aztán egyszer csak kifakadt és vérzett. Általában kakkantás után. Kb havonta, mint a csajoknál. Aztán egyre sűrűbben. Már a végén kakkantás nélkül is. Na akkor jött el nálam az a pont, hogy bármi lesz, de elmegyek orvoshoz. Ha kell amputálják le a seggem. Ez idő alatt a sok hezitálásnak köszönhetően elment egy év.

Mondta a doki jó, hogy elmentem. Olyan stádiumban van, hogy ebből akár végbélrák is kialakulhat ha még pár évet várok. Jól megijesztett. Mondta ő a főorvos, csak műtéttel távolítható el és a műtét komolyságára való tekintettel mindenképpen altatást javasol. Tehát több napot bent kell töltenem a kórházban. Az altatásnak örültem is. Három napot töltök a kórházban. Első nap éheztetnek, kitisztítják a bélrendszerem, másnap műtét, harmad nap mehetek haza.

Három hét múlva már a kórházban voltam. Mivel soha nem volt még műtétem csak orrmandula, nagyon féltem. Szóval bementem egyik nap reggel, amire beutaltak farkas éhesen. Azt mondták egész nap csak ihatok, de másnap már azt se. De fasza mondom. Szóval aznap minden volt. Leborotválták a valogam, hozták a papírokat, hogy hozzájárulok a műtéthez, meg hogy érzéstelenítenek. Írjam alá. Mondtam ácsi. Nekem azt mondta a főorvos altatást javasol, mert nem lesz ez olyan apró műtét. Nem írom alá. A nővér nekiállt cirkuszolni. Mondtam hiába hisztizik nem írok alá semmit, csak a főorvos úrral vagyok hajlandó beszélni, hívja ide. Persze nem volt bent. Ezért odahívta az altató dokit. Mondtam neki nem érdekel mit javasol, altatás lesz, kész, annak ellenére is, ogy az altatással kapcsolatban is vannak aggályaim, mivel az érzéstelenítéses műtéttől még jobban félek, meg különben is ezt javasolta a főorvos úr. Mondanom sem kell mennyire boldog volt az altatóorvos. Mondtam doktor úr, ha már egyszer itt van megragadom a lehetőséget, beszélgessünk. Mondja mennyi arra az esély, hogy felébredek a műtét kellős közepén, mert attól azért félek.

Mondta, hogy előfordulhat, de nyugodjak meg az is, hogy nem, soha többé.

Direkt próbált elilyeszteni, hogy érzéstelenítést kérjek ne altatást. Nem hatott meg.

 

Másnap reggel hat óra előtt jött be a nővér. Jó reggelt! Kap egy kis beöntést. Még ki sem mondta, már lerántotta a takarót és amekkora szerencséje volt, hogy oldalamon feküdtem, laza oizsimagatyámat lerántotta és benyomta a cuccot. Spricc és kész. Őszinte leszek  csalódás volt, hogy túl hamar vége lett és nem várták meg, míg teljesen felébredek. Ha szülni fogtok egyszer, úgyis lesz benne részetek. Ez azért fontos, mert engem gyerek korom óta foglalkoztatott a beöntés gondolata. Mindenki azt mondta az nagyon rossz. Azóta tudom háromféle létezik. A szappanosvizes farkalógépes, ez a legjobb, ezt kaptam én is. Aztán van a karamella ízű trutyi ivattatós. Ebből van a lite és a hard verzsün. A lite az olyan, hogy megiszod és hamarosan elmész úgy ötvenszer wc-re.Ez volt a vastagbél vizsgálat előtti napon is. A hard az meg olyan, hogy a wc-re ülve szabad meginni. Azt mesélte nekem egy beteg mennyire durva. Még le sem ér, sugárban spriccel, bever a perem alá, hányni nem tudsz akkorát, mint szarni, amit ez művel. Olyan durva görcsök gyötörnek, hogy már rég nincs mi kijöjjön belőled, nem tudsz leszállni. Aranyeret is lehet a görcsöktől kapni.

 

Eljött a délután. Már nagyon éhes voltam, de leszartam, mert az jobban zavart, hogy szomjas vagyok, meg az, hogy nem voltam eléggé ébren a beöntéskor.

 

Eljött az este hat óra. Jön be a nővér. Mondtam na végre, hogy sorra kerülök. Mondta nem. Sajnos elmarad, mert a doktor úrnak életmentő műtétje volt. Mondom akkor innék és ennék is. Hozták is a kaját, én meg rohadtul örültem. A nővér mosolygott, hogy tudok ennyire örülni a kajának. Valójában nem annak örültem ám, hanem a másnap reggeli beöntésnek. - Na ez volt a poén része. Ezt a mondatot nem gondoltam véresen komolyan. A beöntésben csak az tetszett, hogy nő ilyen fura megalázó helyzetbe tud hozni. Az meg a fétisem. Szeretem az ilyet, meg azt, amikor lehugyoznak. Itt sajnos utóbbira nem került sor.

Fél hatkor fel is keltem. Előkészítettem a popómat. 

 

Eljött a hat óra semmi. Aztán a dél, semmi, aztán megint késő délután lett. Megint jött a nővér. Mondom csak nem megint életmentő műtét? De. Mondtam, legalább nem adtak feleslegesen beöntést. Persze kicsit méges voltam, hogy két napal tovább kell kórházi koszton élnem, meg mindenféle sérv- és beles műtétekre váró emberekkel lennem, akik szomorkodnak, hogy lehet nem élik tól. Volt ott pár vastag meg végbélrákos, szóval a faszom kívánt ilyen környezetben maradni. De alapjában véve boldog voltam, hogy nekem csak ilyen kiss semmiség, nekem ez nem kerül az életembe. Kérés nélkül hozták a kaját.. Kicsit féltem, hogy másnap is elmarad és én egy hetet leszek bent.

De nem! Negyedik nap délben végre értem jöttek. Riadtan szóltam, hogy nem kaptam beöntést. Mondták nem baj. Hozták a műtőágyat. Mondtam nekik minek ez? Be tudok én sétálni a műtőbe. Mondták nem, ezt így kell. Fekügyek le, de ne a műtő ágyra, hanem a sajátomra. Értetlenül lefeküdtem, majd átemeltek hárman a műtőágyra és kitoltak. Jó móka amikor ágyban tolnak. Kicsit elképzeltem ahogy a filmekben tolják a lőtt sebbel életmentő műtétre váró beteget. Lifteztem is ágyastul, aztán csak odaértem a műtőbe. Nem telt el három perc mondták felém tartják az altatógázas cuccot és kezdjek el számolni egytől tízig. A hármat már nem tudtam kimondani. Aztán arra ébredtem, hogy hasonfekve tolnak vissza a helyemre. Megkérdezték hátamra fordítsanak-e. Mondom persze.

Megbántam. Kellemetlen nyomó lüktető érzés volt. Sajgott az egész valogam. s persze viszketett. Szörnyű az a tudat, hogy iszonyúan viszket valamid és nem tudod megvakarni.

Megkérdeztem meddig nem mozdulhatok, azt mondták ma nem kellene felkelnem vagy csak késő este. Ja és infúzióra voltam kötve. Mondtam az baj, mert rettenetesen kell pisilnem.

 

Ezt kár volt mondanom, mert hoztak ágytálat. Mondtam a faszt! Én ebbe nem pisilek, nem tudok úgy, ha ágyban fexem meg itt vannak körülöttem. Kicsi koromban sem tudtam hugyozni, ha néztek. Nem engedtem, hogy faterom nézzen.

Szóval mondtam a nővéreknek nyugodtan katéterezzenek meg, mert nem fogok tudni pisilni. Mondták ne őrüljek meg, el nem tudom képzelni az mennyire rossz. Mondom jó, akkor kimegyek ha kiengednek ha nem. Mondták nem kéne, mert hányni fogok, meg az altató mellékhatása miatt nagyon szédülhetek. Na akkor nagyon eldurrant az agyam. Csak annyit mondtam szarok rá és felkeltem. Megfogtak nehogy összeessek és kimentem. Elkísértek a wcig, ott megkönnyebbültem, mondtam most már bármi jöhet, hányhatok is, nekem belefér. Már jó a kedvem. Nem kellett hánynom és nem is szédültem.

Ezután következett, hogy megnéztem tükörben mi van rajtam. Úgy képzeljétek el - nyugodtan szabad röhögni - hogy egy ing volt rajtam, alul semmi, mert úgy be voltam fáslizva meg ragasztózva, hogy mindent eltakart. Lógott ki a fenekemből egy cső, aminek a végére egy kis kanna volt rögzítve. Ez a kanna az ágy sarkára volt akasztva, ha mászkáltam vittem magammal. Másnap reggel mondtam a dokinak. Ez így tök jó, pisilni végüis tudok, de mi van ha rámjön a nagy dolog? Röhögött a doki. Nem tudtam együttérezni vele. Mondtam nem érdekel vegye le. Mondta jó. Fekügyek hasra. Azt a fájdalmat amit akkor éreztem, hát az nem volt mindennapi az biztos. Úgy tépte le a ragasztásokat a szétcincált valogamról.

 

Utána jött a brutális felismerés. Megnéztem a remekművet a tükörben.

 

Röviden a betegségről annyit, hogy a gyulladás miatt gennyes váladék járatok alakultak ki a zsömléimben meg ahol a piros kelés volt. Tehát három helyen lyukat vágtak és belevarrták a sebbe a csöveket, amiből jött a gennyes véres váladék. De most jön a legdurvább.

A választócsík felett (a két zsömle közti vágás - igen, ilyen a trolloknak is van, meg elvileg Nektek embereknek is), szóval e fölött egy 7-8 cm hosszan csontig ketté volt vágva a valogam, amit nem varrtak össze, ugyanis nem szabad. Magától kell begyógyulnia. Másnap hazaengedtek, de hetente eleinte kétszer, később már csak egyszer kontrollra kellett járnom.

Három hétig nem tudtam ülni, hajolni. Hason tudtam aludni. Oldalt fekve sem, mert a húzódástól rohadtul fájt. A hajolási nehézség miatt az ágyba úgy huppantam bele, mint a deszka. Kakkantani állva picit előre hajolva terpeszben ment. Kitörölni szigorúan visszafelé szabadott, nehogy a sebbe menjen. Mondjuk arra kíváncsi lennék a nők ezt hogy oldják meg, mert Náluk aztán visszafele a wc papírnak behajtani tilos.

Mondanom sem kell a kontrollra utazás is nehézkes volt. Gyalogolni a húzódás miatt szintén élmény. Úgy sétáltam mereven, mint aki beszart, vagy még nem, de mindjárt be fog.  A kórházból hazafelé is a kocsi hátsó ülésén keresztbe feküdtem, mert ülni nem tudtam.

Akkor tudtam meg mennyire rosszak az utak, amikor a kontrollra utazva a buszon minden kátyúba huppanáskor salygott a valogam.

Aztán valahogy elment az a három hét és azt vettem észre, hogy nem fáj nem húzódik, pedig még hatalmas volt a lyuk. Mondom megpróbálom a lehetetlent, ráülök. Sikerült. Ekkor úgy éreztem, egyenesben vagyok. Akkor még nem tudtam, hogy a teljes gyógyulás több, mint fél év. 2004 február elején volt a műtétem és júniusban vettem észre, amikor már annyira összeforrott a lyuk, hogy csak három ujjam fért bele, hogy nem gyógyul. Doki mondta, sajnos korrekciós műtét kell. Ne tudjátok meg mit éreztem. Nekem minden bajom lett. Azért is, mert arra másik munkahelyem lett, ahol csak két hete dolgoztam és vége volt az otthon döglésnek. Mondtam a munkahelyemen három hét táppénzre számítsanak, mert úgy nem jövök be, hogy nem tudok ülni. A korrekciós műtét kellemesebb volt az eredetinél. A kedves nővérek megismertek, mondták nem tudtak engem elfelejteni. Itt már gyorsan mentek a dolgok. Reggel bementem, érzéstelenítés volt. A műtét nem tartott tovább három percnél, délután ki is dobtak. És tudtam ülni.

 

Az érzéstelenítő injekció az ánuszrózsa környékén rohadtul fájdalmas ám. Mondtam ennél sokkal rosszabb nem lehet. De lett. Az ujjba a szuri mégrosszabb. A tökbe meg állítólag annál is. Azt szerencsére nem kellett megtapasztalnom.

 

A seb augusztus végére teljesen begyógyult, a lyuk eltűnt. Ja érdekesség, amikor már egészen picike volt, durván jött belőle a genny. Tampont javasoltak. Végre igazán nőnek érezhettem magam. Nekem is volt puncim. Igaz hátul.

A genny iszonyatosan büdös. Nem hittem el. Fogtam az elhasznált betétet és megszagoltam egészen közelről, mert nem hittem el, hogy valaminek lehet ennyire förtelmes szaga. A fejem sajgott a bűztől. Azt azért bánom, hogy a kiszedett gennyet nem gyűjtöttem össze egy dunsztos üvegbe tanulmányozás céljából. Lehet megerjedt volna és pálinkát főzhettem vlna belőle. Vagy partiban mutogattam volna az elmeháborodott cimboráimnak. Aztán eladtam volna e-bayen.

 

Röviden ennyi a történetem.

 

Tudjátok hol szoktam ezt elmesélni? Vendéglőben baráti társaságban. 

Volt olyan szomszédos asztal, ahonnan elmenekültek az emberek, azt hittük osztrákok, akik nem értik, de a társaság többsége magyar volt.

 

Hozzászólások

Szó szerint szar sztori. Engem nem zavar az ilyen, cefetebbet is tudnék. Azt, hogy mennyire ide való, majd eldönti a nagyérdemű. Mentésed remélem van róla (ha nincs, készíts, én szóltam!), mert ha tömegesen jön visszajelzés, hogy nincs igény a seggedre, akkor -> kuka.

trey @ gépház

Mivel megtörtént eset nem értem a kifogásod. Ha a stílusommal meg a fanyar humorommal van bajod azt megértem. Bár már megszokhattátok volna. Ne csak azt érezzétek másokkal gónyolódom, magammal is ezt tezem. Nem baj, ha az ember tudja miyen faza a magyar egészségügy, meg az se, hogy milyen nyavajákkal kell megküzdenie az átlagembernek. Ez azért is említésre mértó, mert a végbélsipoly elég gyakori. Simán áteshet rajta valamelyik gyereked is általában harminc éves koráig. Nekem két unokatesóm is megérte. Ráadásul egyik nő.

powered by ©BSD & ©gentoo

Világos.

De furcsállnám, ha a nagyérdemű úgy ítélné meg mivel láthatóan az oldal tele van offtopic témával. A blog meg aztán pláne. Biztos van olyan, akinek nem tetszik a téma, meg a stílusom se jön be, de könyörgöm, nem muszáj elolvasni. Annak írom, aki szívesen végig olvassa. Azt meg egyáltalán nem tartom helyénvalónak, hogy azért töröljenek valamit, mert xy-nak nem tetszik. Más lenne a helyzet, ha személyeskedő, becsmérlő meg fajgyűlölő szöveget tolnék. Mert mindig van olyan, akinek fog, vagy legalábbis érdekli a téma, a sajátos humoromtól és stílusomtól függetlenül. Mit szólnál hozzá, ha bemennél egy étterembe, kérnéd a desszertet, mondjuk nutellás palacsintát és közölnék Veled az nincs és nem is lesz, mert a többség csak a lekvárosat, a túrósat, meg a csokisat eszi. Gondolom nem esne jól, ha pont arra kívántál és nincs, esetleg a másik hármat meg utálod.

Köszönöm moderátori hozzáállásod. Mivel rendszergazda vagyok nem kell backupra felhívnod a figyelmemet. annyira van backup, hogy már eleve abból toltam fel. Nem vagyok hülye, hogy vasárnap délben írjak meg egy esszét.

Elnézést kérek, ha kicsit kioktatónak tűnök, de moderátorként már észre kellet, hogy vegyed troll hajlamaimat, tehát megfontolandó ez irányú hajlamaimat hagyni, hogy a blogolásban kiéljem, hátha nem lesz kedvem/időm/energiám/hajlamom az egyéb trollkodásra.

Egy észrevételem lenne az új portállal. Ha jön új hozzászólás, az új ikon nem jelenik meg, mint régen, továbbá a válaszoknál nem mutatja, hogy abból mennyi az új. Pedig jó lenne, mert így nem feltűnő.

powered by ©BSD & ©gentoo

tl;dr

Még egyszer összefoglalom:

- az oldal gyengén moderált, engem nem érdekel / zavar

- de ha valakit ez zavar és visszajelzést kapok, akkor repül

- erre az esetre, ha repülne (nincs figyelmeztetés) legyen backup-od az írásról (hátha ragequit-ed lesz és majd máshol ki akarod tenni), mert én nem őrzöm

Az oldal működésével kapcsolatos észrevételek helye és módja nem az, hogy random témák aljára biggyeszted. Lehet például a visszajelzés link, vagy a megfelelő topik, cikk alatti hozzászólás. Egyébként minden visszajelzést köszönünk.

trey @ gépház

"tl;dr"

Úr Isten! Ez sok?! Laza tíz sor. Pedig nagyon rövidre fogtam. Nem volt könnyű. No comment...

De adtál egy ötletet. Ha gyalázkodni támad kedven, írok egy rettenetesen hosszú mondókat, elején végén humoros dolgokkal, a közepén meg jókat gyalázkodok és a moderátorok nem veszik észre. Akiknek meg bejön ez nem jelentik, akiknek meg nem jön be, nem olvassák el odáig.

powered by ©BSD & ©gentoo

Ne már! Mi lenne, ha mindenki kiposztolná a legocsmányabb sztoriait. Négy hónapig voltam kórházban pár éve, a végén éves naptárat készítettek a sebeimről Halloween-re a nővérek a főorvosnak, mire kiderült, hogy túlélem az esetet. Laza húsevő baktérium. Posztolhatom?

"Ne már! Mi lenne, ha mindenki kiposztolná a legocsmányabb sztoriait."

Miért néznek az emberek horror filmet, miért olvasnak horrorisztikus regényt? Mert van rá igény. AZÉRT! Csak egy baj van ezzel. Ezk fiktív történetek, viszont az egészségügyi nyavaják véresen komolyak.

Engem például rohadtul érdekel. Szóval örülnék ha teleposztolnátok olyan sztorikkal, ami mellet az én esetem említésre méltatlan jelentéktelen szarnak tűnne.

Mellesleg nem lenne baj, ha a sok életúnt csóró, vagy rohadtgazdag nyomi ezeket olvasva a fejéhez kapna, hogy az ő unalmas és szánalmas élete nem is olyan rossz, mint ahogy gondolja.

Feltételezem a google felkapná az oldalt és a végén sok ilyen poszt eljutna az informatikát egyáltalán nem érdeklő olvasók közé is.

powered by ©BSD & ©gentoo

Szerkesztve: 2019. 10. 27., v - 15:52

Debrecenben van doki, aki egyes eseteket ambulánsan megold. Ismerősnek volt hasonló, a járatot gumiszallaggaltömíti tömíti és ha kitisztult és hámosodott, lézeresen lezárja. Több hónapos macera, de müxik. Állítólag ritkább a kiújulás ezzel a módszerrel.

Trey: Sajnos nem olyan ritka probléma. 

Szerkesztve: 2019. 10. 27., v - 18:56

Nálam lényegesen egyszerűbb volt az eset. Érzéstelenítésben ment (deréktól lefele ugye). Érezni ilyenkor hogy nagyjából matatnak valahol lent, de egyebet nem. Borotválás volt előtte és kb annyi. Ja, meg perfúziótű. Attól féltem.

Utána ugyanaz a mese, hogy nem szabad felállni, nem is akartam nagyon. Fájdalomcsillapítót adjanak e? Nem, jó lesz nélküle is. Jó volt. Másnap mintha kiengedtek.

Nálam egy lyuk volt a végeredmény, ennek kellett begyógyulni. Szépen lassan. Az első dugót mikor kirántották (ambulánson) konkrétan rosszul lettem, kicsin múlt, hogy nem ájultam el, gyorsan perfúrzióra is tettek újra pár percre.

Másodszor már nem volt ilyen gond, nem fájt. Még van 2-3x lett cserélve.

Gyorsan gyógyult. Így is lehet, nem kell hanyagolni, magától nem fog meggyógyulni. Ha még előbb megfogja az ember talán még egyszerűbb.

Valamikor 1997 körüli a történet. Nem újult ki. Mert olyan is van.

Beteg.

Mondom a pocsodbe nyomjak a szurit akkor tudod meg igazan. First hand experience. Meg 3 hetig imadkozol, hogy atmenetileg legyel impotens, mert am reped es az hc rock&roll lvl 99.

Amikor megvagy, akkor meg azon imadkozol, hogy ne legyel. Az mondjuk konyebb, mert elo van irva, hogy legalabb napi egyszer hasznalat kotelezo. Meg meglepodsz, hogy kisebb lett, vegulis ha kivesznek belole akkor ez ertheto.

De mondjuk az agymutet a legjobb, mert ott nem altatnak, es vagy a durva resz utan ebresztenek es vegig elvezed a cuccot 4D ++ experienceben. Amikor elkussolsz, akkor 2 asszisztens, seged orvos ugrik, hogy mi a tortenet. Teszteltem.

Irjam meg mindet ? Tul lehet elni, meg a szar magyar egeszsegugyben is. Ami szerintem kuzd hibakkal, es lehetne jobb, de leginkabb divat szarozni. Szerintem.

Ja es sajnos nem kaphattam  meg egyiket sem, pedig mekkora funky lenne, hogy na ez itt a ket fo helyrol van.

http://karikasostor.hu - Az autentikus zajforrás.

"Mondom a pocsodbe nyomjak a szurit akkor tudod meg igazan. " Ettől rettegek. Nehogy azt gondold nem jutott soha eszembe. Gondolom a makkba lehet durva. Véletlenül nem felelőtlen nemi érintkezés miatt volt szurid? Tipppelhetek? Tripper? A rokonságban volt aki balatonons bokorban elkapta.

powered by ©BSD & ©gentoo

Le ne toroljetek bazz, ez kurvajo, birom az ilyen humort. Megyek is, hol a friss palesz?

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Te kovi!

Most hogy így témánál vagyunk, tudom, hogy már nem pornózol, de ha múltadra való tekintettel van kapcsolatod, hozzájárulnék, hogy dublőrködjek a nemesebb felemmel. De csak mutogatásról lehet szó, esetleg paskolják szigorúan csak nénik.

powered by ©BSD & ©gentoo

Szerkesztve: 2019. 10. 31., cs - 21:11

uhh, erre nem tudok mit írni

--

A sztori jó, nincs gusztustalanabb dolog az életnél :) de ez van, szerencsére a mélypont után mindig felfelé jön.

Két szó, ami zavart engem:

 

1) valogam == valagam

2) elilyeszteni == elijeszteni

robyboy

"Két szó, ami zavart engem: ... "

Vidéki tájszólás. Egy büdös paraszt vagyok. Csoda, hogy meg bírtam tanulni ennyire normálisan ezt a nyelvet.

Irodalom írásbeli érettségin is sikerült megvillantanom tájszólásomat. Örkény Tóték elemzésekor egy ilyen szót húztak alá hullámos vonallal: aluhatott.

Ehho nincs több hozzáfűznyi valóm. Gyerekkoromban pottyantós wc-be szartam, előtte össze szoktam gráblázni a tiksztart, mer belelépni nem vót olyan juó. A kurva tikok meg mindig odaszartak.

Mellesleg nem wc papírral töröltem ki, nálunk csak wéce pappir volt akkoriban.

 

SZERK: Ezt kifelejtettem.  A kedves szüleim belém nevelték, hogy nem szerettyük a pesti meg a nagyvárosi embereket, mert lenézik a parasztot. Pedig ha nem lennének parasztok a városiak éhen halnának mind!

powered by ©BSD & ©gentoo

Ahogy olvastam valahogy önkéntelenül összeszorult a seggem. Remélem nem kapok aranyeret. Kemény volt. Gratulálok, hogy túlélted!

De hát a pirospaprikát is akkor szeretjük, ha csíp! A blogposzt is néha jó ha fáj!

Nem maga a műtét a szar. Egyik sztorinál sem. Hanem a körülményesség. Éhezések, ágyhoz kötöttség, indokolatlanul felesleges idegeskedés stb. A hosszú felépülés, a sok szarakodás. Az aranyérműtét amúgy semmi. Még a szuri sem rossz.

De p2pking esete után meg sem szólalok. Mindez semmi az ő szotrijához képest. Minden esetre én várok tőle egy minden részletekben kimerítő beszámolót a tünet jelentkezésétől a diagnózis felállításán keresztül a beavatkozás feleszmélésig, a benne tudatosult műtét előtti félelem feldolgozása, a műtét megélése, valamint a felépülés menete.

Mindenkit bátorítok írja ki magából az egészségügyi problémáit. Érdekesebb mint a 163-ik miért használok ubuntut téma. Azt úgysem olvassa senki.

powered by ©BSD & ©gentoo

"Én ehhez túlságosan prűd vagyok. De majd megfontolom. Reggelek hozzá egy anonim usert."

Mivel nem látszik a profilodból semmiféle adat, gyakorlatilag névtelen vagy. Azt sem tudom fiú vagy vagy lány. Vagy attól félsz, hogy Trey közzé teszi az adataidat? Nem hinném, hogy ilyet tenne, mellesleg szarrá lehetne perelni a GDPR súlyos megszegése miatt. Nem hinném, hogy ezt bevállalná.

"Plusz baj, hogy engem meggyógyított a paleolit étrend, és emiatt csak lehurrogás lenne az osztályrészem mert úgysem hiszi el senki, és hülyének néz inkább :-) "

Hülyének nézni könnyű a másikat. Engem pl. érdekelne, de még biztos lenne itt pár ember, akit úgyszintén. Azzal meg ne foglalkozz, ha valaki nem hisz. Mindenkinek a saját nyomora. Még mindig rengeteg ember él abban a naiv hitben, hogy a körülmények meg más emberek tehetnek a szar életéről, nem saját maga. Szaron most az anyagi körülményeket értem nem az egészségügyit. Pedig ott is sok múlik azon, mit tesz meg magáért az ember. Lehet sokan kinevetnének, de mellette másik öt emberen segítene az írásod.

Ha az segít, akik lefikáznak, azokat jól legyalázom, meg széttrollkodom a kommentjeiket

powered by ©BSD & ©gentoo

Még mindig rengeteg ember él abban a naiv hitben, hogy a körülmények meg más emberek tehetnek a szar életéről, nem saját maga.

Azért nem minden olyan egyszerű:

https://index.hu/gazdasag/2019/11/05/kozeposztaly_mobilitas_oecd_egyenlotlenseg_jovedelem_vagyon_sajat_sorsanak_a_kovacsa/

Ezzel egyet értek, de nem teljesen.

1. Nagyon sok ember ahelyett, hogy minden tőle telhetőt megpróbálna, inkább rajta kívüli tényezőkben keresi azt.

Amikor hazamegy a gyárból meg az egyéb szar melójából, és ahelyett, hogy megpróbálna maszekolni/mellékállást keresni, leül a tv elé, kibont két sört meg főz pár virslit, aztán az atv fórum műsorát nézve szidja az éppen aktuális kormányt. Mert azt kényelmesebb, mint tenni azért, hogy több pénze legyen az embernek.

Amennyit egy átlag magyar betanított munkás tv-zik meg kocsmázik, az idő alatt ha mellékeset keresne, simán össze szedhetne +40-50 ezer Ft-ot, ami egy csórónál rohadt sokat számít.

Konkrét példát tudok. Van egy postás csomagkihordó cimborám, a Magyar Postánál dolgozik, tehát nem kiemelkedően magas a jövedelme. Emellett van egy karate egyesülete, amiben saját erőből finanszírozza meg a szegény szülők gyerekeinek a külföldi versenyekhez a repjegyet. Emellett meg tud élni. Hogy hogyan? Gályázik, testőrködik rendezvényeken.

2. Nem minden az iskolázottság. Nem ez az egyetlen kitörési lehetőség. Az egy dolog, hogy van-e valakinek lehetősége továbbtanulni vagy sem. Alkalmasnak is kell értelmileg lenni ahhoz, hogy az ember elvégezzen egy főiskolát. Általánosságban jellemző, hogy egy túlságosan aluliskolázott szülő értelmileg sem éri el az átlag színvonalat. Gyagya embernek, meg eleve nem lehet értelmes a gyereke. Konkrétan a neveléssel elbasszák. Biztos van köztünk pedagógus is, aki meg tud abban erősíteni, hogy mennyire létfontosságú az elsődleges szocializáció. Egy analfabéta szülő még beszélni sem tud rendesen, hogy tanítja meg a gyerekét az alapvető kommunikációra. Ha meg egy ember értelmezni, megérteni dolgokat nem képes, tanulni sem. Náluk csak az egyes pont jöhet szóba, de ehhez is annyira azért értelmesnek kell lenni, hogy az ember megtanuljon jól egy szakmát. Bizonyos piacképes szakmunkák simán kenterbe vernek diplomás szakmákat.

powered by ©BSD & ©gentoo