Haiku OS-t telepítettem

 ( kikadff | 2019. május 20., hétfő - 19:43 )

A Haiku OS a néhai BeOS utódja, egy kis csapat által fejlesztett nyílt forrású operációs rendszer. Jelenlegi formájában egy hobbi OS, annak is egy béta kiadása. Soha nem használtam BeOS-t, mégis a Haiku valahogy tök szimpatikus, VirtualBox-ban régóta lakik már egy, de mivel a gépem nem túl izmos, (2. generációs i3 proci, 6 GB memória) elég kényelmetlen tartósan nyúzni egy rendszert benne. Mivel gyakran foglalkoznék a Haiku-val, úgy döntöttem feltelepítem a gépemre 2. OS-ként.

A gépben 500 GB-os merevlemez van, Manjaro lakott rajta egyedül az alábbi felosztásban, amit a telepítője ajánlott és készített el:

[sda1; fat32; 0,3 GB]--[sda2; ext4; 456 GB]--[sda3; swap; 9 GB]

EFI boot van beállítva GPT partíciós táblával. Manjaro ezt úgy rakta össze, hogy az EFI indít egy Grub-ot, majd az indítja a Manjaro-t.

Első lépésnek az sda2-ből csíptem le 50 GB helyet a Haikunak. Manjaro telepítő pendrive-ra, arról indult egy Live Manjaro, ott a KDE partitionmanager-rel kattogtattam össze: sda2 átméretezése, 50 GB particionálatlan szabad hely a végén.

Második lépésben indítottam a Manjaro-t, letöltöttem a Haiku R1/beta1 telepítőt, majd azt a leírás alapján a pendrive-ra másoltam:

dd if=haiku-anyboot.iso of=/dev/sdb bs=1M

Újraindítva a gépet beállítottam, hogy a pendrive-ról induljon a gép, ami után indult is a Haiku Live/telepítő. Az elején egy nyelvválasztó ablak jön fel, ahol kiválasztottam a magyart, majd adja a lehetőséget, hogy a desktop-ot vagy a telepítőt indítsa. Én egyből a telepítőt indítottam. A telepítő rögtön ki is írta, hogy nincs hova telepíteni, indítsam a partíciókezelőt. Partíciókezelőben kiválasztottam az 50 GB területet és létrehoztam a BeFS partíciót, amit Haiku-nak neveztem el manuálisan, mert nekem nem ajánlotta fel magától.

Ezután partíciókezelőt bezárva, már ki lehetett választani az 50 GB-os BeFS Haiku partíciót, mint telepítés helye. Mehet a telepítés, majd ha kész, az újraindítás.

Újraindítás után persze nem indul csak a Manjaro, nincs Haiku a Grub-ban, mitől lenne. Manjaro-n először ellenőriztem a partíciókat, ez lett a felállás:

[sda1; fat32; 0,3 GB]--[sda2; ext4; 406 GB]--[sda4; BeFS; 50 GB]--[sda3; swap; 9 GB]

Aztán a leírás alapján szerkesztettem a /etc/grub.d/40_custom fájlt, hirtelen felindulásból a BIOS-os megoldást választottam:

# for BIOS systems
menuentry "Haiku OS" {
	set root=(hd0,4);
	chainloader +1
}

Az update-grub után reboot, van is Haiku menü elem a grub-ban, persze nem indul: nem találja az EFI bla-bla…. Facepalm.

Manjaro alatt megnéztem a Haiku pendrive-ot, ott az EFI partíció, benne az /EFI/BOOT/BOOTX64.EFI fájl. A Manjaro az sda1 efi partíciót a /boot/efi alá csatolja és persze van benne egy ./EFI/boot/bootx64.efi fájl. Meg van egy ./EFI/Manjaro/grubx64.efi is, ez a kettő fájl azonos az md5sum alapján. A Haiku pendrive efi partícióról a BOOTX64.EFI fájlt külön könyvtárba másoltam: ./EFI/Haiku/BOOTX64.EFI.

Ezután a leírás alapján javítottam a /etc/grub.d/40_custom fájlt, ahol az sda1 uuid-je van megadva:

# for EFI systems
menuentry "Haiku OS" {
        load_video
        insmod part_gpt
        insmod chain
        search --fs-uuid --set=root 9A32-8D6C
        chainloader ($root)/EFI/Haiku/BOOTX64.EFI
}

Az update-grub után ismét újraindítás, grub menü, benne a Haiku OS. Kiválasztva indul a Haiku. Mondjuk elég fura ez a felállás, EFI indítja a Grub-ot, ami EFI-vel indítja a Haiku-t, de nem kívánok ezzel többet foglalkozni :)

Meglepetésemre a Haiku felismerte a wifi (Qualcomm Atheros AR9285) és ethernet (Qualcomm Atheros AR8151) hálózati kártyákat is, így egyből tudtam frissíteni is :)

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

subscribe

Kíváncsi lennék, hogy mire használod, és a gyakorlatban hozamosabb használatnál mennyire használható, mennyire bugos.


No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

Én még magát a BeOS-t telepítettem, sajnos csak VESA módban, mert asszem a Savage4-hez nem volt driver. Szimpi volt, csak kevés alkalmazás volt hozzá. A Haiku hogy áll most videólejátszóval, böngészővel, LibreOffice-szal vagy PDF nézegetővel?
SMB megosztásokat tud olvasni?

Sose használtam BeOS-t, de emlékeim szerint médiapiszkáló OS-nek volt kikiáltva. Valami leírásból rémlik, hogy villámgyors videószerkesztést emlegetett a szerző. Ahhoz meg egy videólejátszó is kéne. De tippem szerint GNU cuccok (pl. GCC) és egyéb FOSS alkalmazások (VLC, mplayer?) vannak hozzá.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Nincs driver, úgyhogy itt is VESA van. Ez már önmagában elég nagy kompromisszum.
HaikuPorts-ban lehet nézelődni, hogy milyen csomagok vannak. Nem túl nagy a választék, nem érdemes linux-hoz, vagy akár BSD-hez hasonlítani, ez egy hobbi OS kis fejlesztő csapattal.
Heavy böngésző (firefox/chromium/ezek forkjai) nincs, saját böngészőjük van, ami a portolt webkit motorra épül, plusz néhány light böngésző, ami akár linux-os körökben is ismerősek lehetnek. LibreOffice port van.
Amúgy azzal játszok, hogy funkcionalitásban mekkora kompromisszummal tudom hozni a linux környezetemet. Teljesen nyitott vagyok, de az nyilvánvaló, hogy fő rendszernek nem fogom használni :)

> Heavy böngésző (firefox/chromium/ezek forkjai) nincs, saját böngészőjük van, ami a portolt webkit motorra épül, plusz néhány light böngésző, ami akár linux-os körökben is ismerősek lehetnek.

Firefox van, csak BeZilla-nak hívják. Van egy WebPositive nevű WebKit alapú browser és van QupZilla is. A BeZilla és a WebPositive 2014-ben - amikor utoljára kipróbáltam a rendszert - meglehetősen nyögvenyelősen mentek. A QupZilla-val nem volt baj.

A BeZilla egy Firefox 3 port, amihez 7 éve nem nyúltak.
A WebPositive a saját böngésző, amit említettem. A QupZilla az egyik light böngésző, ami ismerős lehet, de van még pl. az OtterBrowser is, ami szintén light.

> A BeZilla egy Firefox 3 port, amihez 7 éve nem nyúltak.

Kettesre emlékeztem, de végül is mindegy, réginek régi.

> de van még pl. az OtterBrowser is, ami szintén light.

Azt nem tudtam, hogy az Ottert is portolták, de akkor legalább van még egy. Mondjuk, ha a Haiku még mindig tartja az ABI-kompatibilitást a BeOS-sel, akkor a régi BeOS-es Opera is használható rajta.

sub

Nekem be van rendezve a GRUB-om különféle EFI-s bootolási lehetőségekkel, de a gépem BIOS-a okosan felolvasta már az EFI partíció tartalmát, ha akarnám, indíthatnám F12-vel is az összes telepített rendszeremet... :D
--
Blog | @hron84

Lassan ideje lenne ránéznem ismét..? Utoljára a régi P4-es gépemen volt képes natívan bebútolni, sőt: akkor mindezt egy USB-be dugott kártyaolvasóban levő CF kártyáról művelte. :) Rendesen meg is lepődtem. Csak ennek sok-sok éve már, az utána jövő vason futás akkor nem ment neki.

Tényleg nem egy őrült vágta, ahogy fejlesztik, de ez már csak ilyen, remélem nem unják meg! :) BeOS-t sajnos nem használtam.

Újév környékén aktualizáltam a Free Pascal Haiku/i386 portját mert ment a bénázás körülötte, meg kipucoltam mert elég gányolt állapotban volt amúgy is, és ha már ott voltam, megcsináltam a portot Haiku/x86_64-re is, amivel lőttem egy kernel bugot... :P (Amit azóta se fixeltek, vagy ha igen a Trac-et nem frissítették... :( )

Nagyon szimpi kis rendszer, örültem neki, kellemes volt használni, rengeteg minden szimplán csak működött ami sokkal mainstreamebb OS-eken sem, a forráskódja is olvashatóan nézett ki amikor bele kellett nézni valami miatt - ellentétben egyes ... áh mindegy, hagyjuk - kár hogy tényleg rohadt lassan fejlesztik, pedig én aztán tényleg a hobbi OS-ek fejlesztési tempójához vagyok szokva.

Már gondolkodtam h. én is feldobom valami fizikai gépre, van pár régi PIII meg ilyesmi, hátha azokon elzörög.

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-