Matekérettségi

Bar nem engem kerdeztel, de nekem is van velemenyem, a kulcsinformacio nekem hianyzik:

Ha a nemet feladatokat nem lehet megoldani felteteles valoszinuseg, Bayes-tetel es teljes valoszinuseg tetelenek ismeretevel sem, 100%, hogy a diakoknak van igaza.

Ha a feladatok megoldasahoz nem volt szukseg meg a felteteles valoszinusegre vagy a teljes valoszinuseg tetelere sem, 100%, hogy a tanaroknak van igaza.

Es ami a legfontosabb: szerintem mar 10 eves kortol (nalunk pl 5. osztalyrol) sajat tanaraitol fuggetlen vizsgaztatokhoz kene szoktatni a gyerekeket. Szerintem az is nonszensz, hogy a kozepszintu erettsegit a sajat tanarod javitja.

Nálunk is hőbörögnek már, egyelőre csak a magyaron:
https://index.hu/belfold/2019/05/06/magyar_erettsegi_feladatok_nehezseg…

-------------------------
Dropbox refer - mert kell a hely: https://db.tt/V3RtXWLl
neut @ présház

Fiam idén érettségizett emelt szintű matekból itt Finnországban (mérnöki szakokra jelentkezett). Ha valakit érdekel, itt meg lehet nézni a feladatokat. (Esetleg Google Translate segít.)

Összesen 7472-en írták ezt az érettségit, és 5-ös skálán 67% szerint nagyon nehéz (5), 21% szerint nehéz (4) volt az idei dolgozat. Ez alapján itt is húzós volt a matek idén.

Ami miatt itt nincs népharag: a jegyeket itt nem abszolút pontszám alapján határozzák meg, hanem lepontozzák (a központban, tehát nem a suliban) az összes dolgozatot, és a legjobb jegyet a legjobb 5% kapja, a második jegyet a második legjobb 5%, stb. Ez a rendszer nekem nagyon szokatlan, de tulajdonképpen szerintem van benne valami, mert így az évfolyamok között összehasonlíthatóvá válik az osztályozás. Így mindegy, hogy hol és mikor írta valaki az érettségit, ha a legjobb jegye van, akkor benne van a kohortjának legjobb 5%-ban. Nekem ez a megoldás határozottan tetszik.

--
Csaba

Biztosan túl öreg vagyok már. ;)
Tehát
- A BME Gépészkari Matemetika Tanszék vezetője Dr. Farkas Miklós, külföldön vendégszereplet.
- Nem tudom a kulisszatitkokat, de valahogy a helyettesítésére a Villamoskari Matematika Tanszékről nevezték ki Dr. Kertész Viktort, akit 9 évvel később menttettek fel eből a pozícióból. A gépészkaron sokkal keményebb matematikát tanultak a villamosokhoz képest. Ráadásul pont a szigorlat előtti félévben történt.
- A szigorlati írásbeli feladatsort a tanszék dolgozói állítják össze. Az egyik feladatot Bizám György adjunktus készítette. Ha nem tudod kiről van szó, guglizzál egyet. Elég sok matematikával, gondolkodással és logikával kapcsolatos könyvet és cikket írt. Kétszer vizsgáztam nála. Nem csak a tudás érdekelte, hanem az ötlet.
- A tanszék dolgozói által megszerkesztett feladatokat a "vendégelőadó" módosította, hogy ne csak tudás, hanem rengeteg "kézimunka" is kelljen a megoldáshoz. Így a feladatsor rendelkezésre álló idő alatt megoldhatatlanná vált. Az első részeredmény: a második vizsgalehetőség után 270 ismételt vizsga keletkezett a 400 fős évfolyaból! Gondolj bele, hogy nem is ment mindenki az első két alkalomra, azaz majdnem mindenki megbukott a szigorlaton, aki indult.
- Gyuri bácsi feladatai általában biztos tudást igényeltek, de gondolkodni is kellett hozzá. A "hagyományos" megoldás sem tarthatott sokáig, de némi ötlettel egy bonyolultnak tűnő feladat is csak 2-3 perces volt. Az "apró" módosítás miatt pedig tetemes idő kellett a feladathoz, és a feladatsorban volt még néhány módosítás. De csak annyi, amennyi elég volt a sikertelen írásbelihez.
- Hogy mi volt ennek az oka? Tán szivassuk Farkas professzort, a gépészeket, vagy egyéb, nem tudni. Mindenesetre a Gépészkar úgy kezelte a botrányt, hogy ha csak matematikából bukott valaki, akkor halaszthatta a szigorlatot - akár a következő félév közepéig. ;) És állítólag az elkövető fegyelmit kapott. (Akkor, 1981-ben még volt ilyen.)

Írhattad volna, hogy a kompetencia és az érettségi eredménye közötti korreláció milyen r2-et ad. Ezek szerint alacsonyat. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Valami ilyesmire gyanakodtam. Most már csak arra vagyok kiváncsi, hogy melyik mér haszontalanabb dolgot. Elég régen érettségiztem matekból, őszintén szólva bármiféle készülés nélkül (az iskolában, ahova jártam, a matekversenyekre készültünk, azt feltételezve, hogy az értettségit azután kirázza az ember a kisujjából), nem is nagyon hagyott bennem mély nyomot a dolog.
A matematika működéséről és alkalmazásáról van némi elképzelésem. A vizsgákról meg úgy általában nem vagyok túl nagy véleménnyel, nem nagyon hiszem, hogy jól modellezik a tényleges matematikát (a legritkább esetben alkalmaz az ember matekot úgy, hogy egy asztalnál egyedül leül egy üres papír elé, és egy szokatlan, stresszes helyzetben helyes eredményt produkál. A matematika kreatív foglalkozás, abban pedig az ember többnyire nem stresszhelyzetben, és többnyire nem egyedül alkot (a diszkusszió a munka része).

A szlogenháborút meg azért tartom különösen károsnak, mert politikai/ideológiai kérdést csinál az oktatásból, ahelyett, hogy hagyná, hogy tudományos módszerekkel optimalizálják. Az eredmény az, hogy az iskola nagyjából ugyanolyan, mint 100 éve, kis változtatásokkal, majd azok visszacsinálásával. Csak éppen 100 éve elég kétkezi munka volt, nem volt baj, hogy csak a diákok kis része lett képes a végére kreatív munkát végezni, ma meg ennek nagyjából vége.

Nem nagyon tudom megítélni a relatív nehézségét ezeknek a feladatsoroknak, szerintem nagyon könnyűek voltak a régi és a mostani feladatsorok is, beleértve a középszintű és az emelt szintű változatot is.

Mármint matekból - pl. a történelemhez lövésem se lenne, konkrétan megbuknék, ahogy számolom, nem jönne össze a kettes se egy csomó lexikális tudás nélkül.