Google Lunar Xprize vége

A héten, minden különösebb PR hírverés nélkül véget ért a Google holdleszállós versenye. Nyertes, ahogy várható volt, nem került kihirdetésre.
Ennek kapcsán érdemes kicsit reflektálni a verseny tanulságaira:
Nem lehet űrkutatási projectet úgy végigvinni, hogy a probléma legkönnyebb végét fogjuk meg, és reménykedünk a többi majd megoldódik ha elég pénzt fizetünk valakinek. Majd az összes induló a holdjáróra koncentrált, mert az tűnik a legegyszerűbbnek és legolcsóbban kivitelezhetőnek. az egész történetből. Magát a kilövést megoldották "a majd csak felviszi valaki" jellegű gondolkodással.

Az XPrize díja, nem téríti meg a befektetett pénzünket. Ahhoz, hogy a célkitűzések teljesüljenek, legalább a díj tízszeresét kell befektetni. Kell hozzá valaki, aki pénzt fog tudni csinálni a projectből. A Spaceship One esetében is azért lett sikeres a küldetés, mert volt aki látott benne megtérülő üzleti lehetőséget.

Kellenek a friss, előremutató fejlesztések. Képesnek kell lenni a dobozon kívül gondolkozni. Nem elég a polcról levehető megoldásokkal LEGO-zni, kellenek az előremutató fejlesztések.

Végül, nézzük meg a magyar csapatunk eredményét. A legutóbbi sikertörténetük, hogy megkerült az elveszett holdjárójuk. No, nem arról volt szó, hogy elvesztették a kommunikációt a Csend tengerében járó roverrel, szimplán csak elveszett a csomag az Indiai haknijuk során. És ez szomorú, mert nehezen magyarázható a szükségessége egy ilyen útnak.
A másik kicsit visszás a project vezetőjének a nyilatkozata, melyben azt feszegette, hogy az államnak vagy magyar cégeknek kellene a pizzásdobozuk kilövésének a költségét kiköhögnie. Erre csak azt tudom kérdezni, miért? Milyen technológiai fejlesztést tud adni cserébe a Pulispace? Hogyan tud az állam vagy a cégek bármit is profitálni egy ekkora összeg kifizetéséből?

Kérdés, mit hoz a jövő? Lesz-e valaha is olyan magyar űrkutatási project, amelyik képes lesz bevonni a nagy iparági szereplőket? A Masat team tevékenységé reménytelinek látom, de nem skálázódnak felfelé és nagyon kevés PR tevékenységet folytatnak.

Update 2018.01.25:12:40: Typeok, javítása+linkek

( kilvadi | 2018. 01. 25., cs – 12:54 )

"az államnak vagy magyar cégeknek kellene a pizzásdobozuk kilövésének a költségét kiköhögnie. Erre csak azt tudom kérdezni, miért?"

miert ne? ha minden faluba epulhet futott gyepu focistadion akkor arra is van penz, hogy egy pizzasdoboz kiloveset is tamogassak a TAO-bol..

"Kérdés, mit hoz a jövő? Lesz-e valaha is olyan magyar űrkutatási project, "

szavazz a ketfarkuakra es felcsuton megepul az urkikoto!

Azért lásd be, hogy egy fűtött gyepű focistadiont még lehet hasznosítani lágerként vagy gettoként. Lehet bennük tömegkivégzéseket és más egyéb tömegrendezvényeket tartani. Ezzel szemben egy rakétakilövés eléggé egyszeri elégetése 2 milliárd forintnak.

Szerintem, ez olyan téma amiből nagyon ki kellene hagyni a politikát. Az amerikai űrszektor fejlődése is azóta lendült meg, amióta elapadtak az állami pénzforrások.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

" Az amerikai űrszektor fejlődése is azóta lendült meg, amióta elapadtak az állami pénzforrások."

ROTFL...

https://24.hu/tech/2018/01/22/elon-musk-is-megszivja-az-amerikai-korman…

es akkor meg sem indiarol, sem kinarol nem esett szo.
urkutatas allam nelkul? kb olyan mint magyar foci az allam(politika) nelkul :DDD

"ROTFL..."

Ok, de itt nem arról van szó, hogy ne tudnák megnyomni a start gombot, hanem arról, hogy vannak feladatok, amelyeket az államok látnak el és az a szolgáltatás most épp nem elérhető.

"urkutatas allam nelkul"

Ugyan más méret, de: https://en.wikipedia.org/wiki/Rocket_Lab

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Ha megnézed az amerikai állami részvételt az űrkutatásban, láthatod, hogy egyre inkább levették a mamutot (NASA) a lélegeztetőgépről. Nagyjából az űrsiklók leállításával be is ütötték az első szeget a koporsóba. Pont ez indította meg a kicsit, fejlesztéseit (SpaceX, Orbital ATK, Blue Origin, stb.)

Ehhez képest a Falcon Heavy-vel pont tegnap tartottak hajtóműpróbát, ami nagyjából azt jelenti, hogy nagyjábó 1 hetes időablakon belül van a kilövés.

India és Kína is állami presztízskérdésből fejleszti a technológiáját. Ezzel csak az a probléma, hogy távolról sem ugyanazok a célok, mint egy kereskedelmi rakétánál. (Lásd: a lakott területek közelébe hulló rakétadarabok ás tsai.) Egy államilag támogatott és fejlesztett berendezés soha nem lehet technológiailag gazdaságos és versenyképes, egy magánszektorban fejlesztett eszközzel szemben.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A NASA saját hordozóeszközt utoljára 30 éve fejlesztett.
Igazából csak a Saturn meg a Shuttle rakétái voltak NASA fejlesztések, a többi az mind a hadseregtől jött.
Titan-sorozat, Redstone, Atlas - egyik sem NASA.
De ezek is privát beszállítók termékei, nem pedig szövetségi hivataloké.
Szóval hivatalosan az amerikai állami részvétel mindig is alacsony volt a rakétatechnológiában (állami felügyelet és állami forrás az volt), mert ott nem ez dívik - a defense contractorok a királyok.

Az SLS megint NASA rendszer a Boeinggel együtt. Nem éppen arról szól a dolog, hogy ne csinálnák.

A többiek pedig azért fejleszthetnek, mert most a nagyok helyett tőlük is rendelhet a NASA, nem csak a hadsereg által jóváhagyott eszközökből.

Az egész pedig 1984-ben kezdődött a Commercial Space Launch Act törvénnyel, baromira nem a Shuttle leállítás után. Ez engedte meg magáncégeknek, hogy hadseregi jóváhagyás nélkül fejleszthessenek orbitális pályára jutó eszközöket, valamint csinálhassanak fellövéseket.
A következő lépcső az 1990-es Launch Services Purchase Act volt, amiből az egész COTS program lett. Ez a két törvény tette lehetővé a piaci szereplők megjelenését. Szóval ez az egész 25-30 éve kezdődött valójában kormányzati oldalról és nem 10 éve.

"Orbital ATK"

Hááááát, azért nem épp ők a fejlesztés éllovasai. Egyesek szerint az SLS-nél is azért ragaszkodnak annyira a Shuttle-ből megörökölt technológiákhoz (RS-25, boosterek), hogy a Aerojet Rocketdyne-nek meg az Orbitalnak további munkát adjanak. Ok, szilárd hajtóanyagú motorok terén sokat letettek korábban, de a mostani dolgaik azért nem túl előremutatóak (Antares 100-asok a leporolt 70-es évek beli szovjet NK-33/AJ-26 hajtóművekkel, új Antaresekbe legalább új orosz hajtóműveket vettek). Cygnus is hasonlóan szedett-vedett: fogták egy saját műholdplatformjukat, amihez a Thales Alenia-tól veszik Európából a nyomás alatt lévő részt. Persze, lehet mondani, hogy jól gazdálkodnak a piacon elérhető dolgokkal, de na... Azért ennél előremutatóbb az, amit a SX vagy a BO csinál.

Mondjuk az "űrvontatójuk", ami arra lenne jó, hogy már fellőt műholdhoz kapcsolódna és segítsen a pályán tartásában, ha az eredeti eszköz kifogyott, illetve későbbi deorbitálásban/parkolópályára helyezésen, az még akár érdekes is lehet, de kb. ennyi.

"azt jelenti, hogy nagyjábó 1 hetes időablakon belül van a kilövés. "

Már, ha GI Joe bemegy az irod^W megfelelő posztjára és a megfelelő kérdésnél azt mondja, hogy GO.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

"Szerintem, ez olyan téma amiből nagyon ki kellene hagyni a politikát."

Nagyon sok témából ki kellene hagyni a politikát.

"Az amerikai űrszektor fejlődése is azóta lendült meg, amióta elapadtak az állami pénzforrások."

Ez csak részben igaz. SpaceX ugyan nagyjából önerőből hozott össze egy rakétát, de nem kevés pénzt kap a NASA-tól a COTS és CCTcap program keretén belül, amiből a Dragon és a Dragon 2 és a Falcon 9 fejlesztése ment/megy.

Az összes többi régi cég meg szintén nem annyira a piacból él meg: Orbital ATK ugyan jelen van az Antares-szel és a Cygnusszal, de az megint a COTS keretén belül, aztán ott van még a mindenféle ICBM, az SLS/Shuttle Booster és más szilárd rakéta motor, amit jellemzően az ULA használ. Az ULA-nál meg eleve lenyésző a nem DoD/NASA eredetű megrendelés.

Persze, érdekes kérdés ez, mert pl. az EU is kifizeti az Ariane 6 fejlesztési költségét az ESA-nak annak ellenére, hogy az Ariane 4-5-ttel gyakorlatilag több, mint a felét megszerezték a kereskedelmi kilövéseknek, szimplán azért, mert európai érdek az, hogy legyen független hozzáférésünk az űrhöz.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

> Ez csak részben igaz. SpaceX ugyan nagyjából önerőből hozott össze egy rakétát, de nem
> kevés pénzt kap a NASA-tól a COTS és CCTcap program keretén belül, amiből a Dragon és a
> Dragon 2 és a Falcon 9 fejlesztése ment/megy.

Ahhoz, hogy a SpaceX megszulethessen, kizarolag kormanyzati megrendelesek tettek lehetove.
Innen (2013 juliusi allapot):
https://space.stackexchange.com/questions/434/what-portion-of-spacexs-r…

So, that totals to the following numbers:

4 successful NASA missions
2 demo missions
1 foreign government
2 failed commercial launces
3 failed DARPA/DOD missions

Bottom line is, almost none of SpaceX's revenue to date has come from commercial companies, it almost all has come from the government.

Kene talalni egy frissebbet, de az amerikai allam szerepe abszolut nem elhanyagolhato.
Most van azert rengeteg kereskedelmi fellovesuk is, de allami rendelesek nelkul meg se szulethetett volna a ceg.

update: itt egy komplett lista a fellovesekrol:
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Falcon_9_and_Falcon_Heavy_launches

MAsszivan benne van az amerikai allam, meg tavalyi ev (2017) se elhanyagolhato:
17 fellovesbol 7 allami megrendeles volt.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ha az állam annyira ügyes és okos, akkor, hogy a rákba lehet, hogy nekik nem sikerül kifejleszteni egy ilyen hordozórakétát? Emlékeim szerint, a Falcon 9 teljes fejlesztési költsége 400 millió dollár körül állt meg. Ugyanerre a fejlesztésre a NASA a saját belső processzeivel kalkulálva 4.5 milliárdos összeget adott meg. Ez csöppet ironikus, ha tudjuk, hogy a NASA éves költségvetése olyan 19 milliár dollár körül van.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ja, csak abban a 400 millióban ez van benne:
Falcon 9 test program initially included only one test flight unit
• Excludes Program Support costs (Firm Fixed Price only).
• Excludes Contingency costs (Firm Fixed Price only).
• Excludes Contractor fee (Firm Fixed Price only).
https://www.nasa.gov/pdf/586023main_8-3-11_NAFCOM.pdf

Lásd az utolsó slide-ot. Contingency 0, Program Support 0, Fee 0. Úgy könnyű olcsónak lenni, ha nem ugyanazt a munkát végzed el.

"Ha az állam annyira ügyes és okos, akkor, hogy a rákba lehet, hogy nekik nem sikerül kifejleszteni egy ilyen hordozórakétát? "

Akarat hiánya, ők megalomán projekteket akarnak csinálni. SLS-re normál esetben semmi szükség lenne, vagy rá kellett volna bízni egy cégre*. Ehelyett a NASA a saját múltjának rabja és nem tudja újradefiniálni önmagát így meg szépen lassan egy díszpinty-gyűjtemény lett.

(ULA-nak volt kész, kidolgozott koncepciója az Atlas V felskálázására SLS-hez képest töredék áron, a teher áttervezésével valószínűleg meg lehetett volna oldani azt is, hogy kisebb darabokban viszik fel ami kell egy Mars küldetéshez. (bár egyelőre 0 koncepciótervet láttunk arról, hogy mivel is mennek a Marsra, mivel szállnak le, ott hol laknak, stb. Ergo, kifele kb. annyi látszik, hogy építik a megarakétát, de hogy mire az nem.)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

> Ha az állam annyira ügyes és okos,

Ezt senki se allitotta.

Az allitas ez volt:
Allami megrendelesek kellettek eloszor ahhoz, hogy aztan a kereskedelmi megrendelok is jojjenek.

Azaz az allam nelkul a spacex nem letezhetne.

Ugye az allamnak fel kell tudnia juttatnia katonai muholdakat, embereket a nemzetkozi urallomasra, es egyeb titkos programokat...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Miért ne létezhetne? Pusztán csak kicsit lassabban fordulna nyereségesre az üzletük. Azok a cégek akik privátban akarnak eszközt fellövetni egy döglött hintalóra is felteszik a hasznos terhet, ha az némi eséllyel pályára vagy annak közelébe viszi azt. (Lásd: Sea Launch féle kiszuperált Zenith indítások)
Azt kell észrevenni, hogy az állami szervek és rendszerek nem tudnak költséghatékonyan és technológiailag előremutatóan fejleszteni a bürokratikus és politikai megkötések miatt.
Hasonlóképp, az indítások hasznos teherre vonatkoztatott árát le kell szorítani egy drágább repülőjegyére ahhoz, hogy a cégek elkezdjenek az űrrel foglalkozni mint befektetési területtel.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "