Okosházat építenék. Építkezett valaki mostanában?

Offtopic

Okosházat szeretnénk építeni a családnak, 100-120 m2-est. A generálkivitelezőktől elment a kedvem, de tetőt építeni nem tudok. Felmerült a tégla és a gerendaház is, de még nem döntöttük el, hogy melyik lenne a jobb. 10-15 évben gondolkodunk, addig lesz előreláthatólag ekkora a helyszükségletünk. Fontos, hogy utána jó áron el is lehessen adni (a környék kiváló amúgy).

Fontos szempont, hogy "okos" legyen a ház, valami nyílt forráskódú rendszerrel.
Az is megfordult a fejemben, hogy creative commons alatt minden tervet és munkafolyamat dokumentációt elérhetővé kellene tenni.

Építkezett valaki mostanában?

  • 952 megtekintés

( seferbt v | 2016. 10. 18., k – 13:53 )

Felmerült a tégla és a gerendaház is,

Fontos, hogy utána jó áron el is lehessen adni

Ez esetben az egyik kérdést már el is döntötted, csak nem tudsz róla. A magyar emberek 90%-ának "A Ház" téglából van. A maradék kb. 10% van tisztában azzal, hogy vannak egyéb megoldások, mint rönkházak, könnyűszerkezetes házak, konténerházak, stb. És esetleg hajlandó is ilyet megvenni. Eladásnál tehát célszerű a 90%-ra lőni, ha jó áron el akarod adni.

( wpeople v | 2016. 10. 18., k – 15:02 )

Szerintem egy kicsit olyan a kérdés, mint az autó.
Van, aki úgy gondolkodik, hogy most veszek egy xy autót, használom 3-5 évig majd eladom, de ne bukjak rajta sokat.
Ehhez is kell minimális jövőbelátási képesség, hogy 3-5 év múlva mit szeretne a piac.
Van, aki pedig úgy vesz autót, hogy van 8-12(+) millióm, veszek egy autót ami tetszik, nekem funkcionális, használom 5-8(-10) évig, addig vigyázok rá, amit a végén kapok érte az meg majdnem mindegy

Hát még a ház esetén...

Ez első, hogy veszel egy telket. 5-10-20-50 millió királyi forintért. Nyilván a telek értékét is meghatározza a környék, lehet, h egy nagyváros szélén olcsóbban kapsz egy hektárt (10 000nm) mint Pest környéki agglomerációban 2000nm-t.

Aztán jön a következő kérdés: ha 10-15 évig van 100-120nm-re szükséged, ha kirepültek a gyerekek, zavaró-e ha több van 70-80nm-nél?
Főleg akkor, ha "nem kér enni" mert úgy építetted meg, hogyha becsukod a (vendég)szoba ajtaját, akkor nem zavaró, hogy nem fűtöd.
Meg egyébként is, egy tisztességes mai ház ÉVES fűtési költsége nem haladja meg a 80-150 000Ft-t.

Kérdés továbbiakban, ha mégis el akarod adni a házat 10-15 év múlva, akkor AZONNAL akarsz kiszállni belőle, vagy meg tudod várni azt a vevőt, aki ezt keresi.

Abban egyetértek, hogy az aktuális vásárlóképes generáció szerint a ház az kőből (téglából) van, ellenben én nagyon meg vagyok elégedve a gerendaházzal amiben immár 5. éve élünk, és ha választhatok, akkor biztosan nem a tégla mellett döntenék.

Tetőt építeni nem tudok - ez a legkevesebb, pl Solymáron van erre dedikált vállalkozás: GrandÁcs kft. - "lapraszerelten" elhozhatod a tetőt amit "analfabéta" ács is felrak utána.
Ha generálkivitelezőtől az anyagiak miatt ment el a kedved, akkor fizess meg egy saját műszaki vezetőt, akiben megbízol, kifizeted neki azt a pénzt aminél Te többet nyelnél idegben, ha mázlid van, akkor még meg is takarítja neked a saját árát :-)

Ha gerendaházzal kapcsolatban kérdeznél, akkor privátban szívesen!

nos, gerendában (ill. készpaneles házban) tudok adni ajánlani jó generálkivitelezőt, DE
azt tudd, hogy a generál kivitelező SK azt a munkát végzi el, ami az övé, a többi munkára (villany, víz, fűtés, burkolás) vagy hoz (ahonnan ő jön) bejáratott alvállalkozót vagy keres helyit.Ennek a költségét megtoldja a saját használval és egy akkora összeggel, ha kell, mással ki tudja javíttatni. Ez az első. A második, ha nem korrekt rész-kivitelezőt találsz, ott sz*patnak meg, ahol tudnak (kb mindenhol). Eszed a kefét, hogy az első szakma nem végzett, nem tud jönni a következő, etc.
Röviden: ha n (>3) építkezésen már túlvagy, zsebedben egy marék _megbízható_ csapat elérhetősége, akkor kalandra fel - csináld magad
ha van pénzed, és nem akarsz szívni, akkor generálkivitelező.
ez utóbbi alatt van valamivel, ha saját műszaki vezetőt bérelsz fel (mondjuk kb fél-1 milla) aki minden nap kilátogat, nélküle nem lehet lezárni és elkezdeni a köv. fázist, ellenőrzi a munkát, szállítókat, felelősséget vállal. mint írtam, még meg is takaríthat neked...

ps: privátot meg nem tudtam írni...

( nemmiki | 2016. 10. 20., cs – 07:37 )

Automatizálásra mit tudtok ajánlani? Hardver és szoftver is érdekel, de szoftverben csak nyílt forráskódú.

( kumgabor v | 2016. 10. 20., cs – 16:04 )

Jelenleg egy 100 éves téglaépületben lakunk, felújítva, alászigetelve, kívülről hungarocell szigeteléssel, műanyag nyílászárókkal. Gipszkarton álmennyezet, felette kőzetgyapot.
Lehet, hogy a szigetelés nélkülihez képest sokkal jobban tartja a meleget, de nem vagyok vele elégedett ilyen téren és az egész olyan, mint egy dunsztosüveg. Úgy nedvesek egyes helyiségekben a falak, hogy a kis méretű ablak bukóra éjjel-nappal nyitva van. A penész is több helyen megjelent, nem csak sarkokban, hanem nyílt falfelületeken is. Nem vagyok vele elégedett.
Egy darabig laktunk Észak-Európában gerendaházban. Hőszigetelés és penész szempontból egyértelműen jobb, de a falak szépen lassan mozognak, emiatt az ajtókat és az ablakokat rendszeresen kell "utánfaragni". Kérdés, hogy az itthoni klíma esetén mennyiben lenne más a helyzet.

--
Kum Gábor
Linux póló | Ciprus | Matek korrepetálás

nos. a penészedés meg tudod oldani folyamatos légcserével - nézd meg a Marley hővisszanyerős ventillátorokat.
Egyébként a penészedés egyértelmű hozadéka a jó szigetelésnek és műanyag ablaknak...

Észak-európában amiben laktál gerendaház az milyen volt?
1. kérdés: rönk v gerenda v rétegragasztott gerenda?
2. kérdés: műszárított?

Mi '11-ben költöztünk be a frissen épített gerendaházunkba, első télen volt nagyobb hó (azóta sajnos nem), az még egy kicsit ránehezedett a betoncserépre. Ez annyi mozgást eredményezett, hogy az egyik fürdőszobában a szerelt falon vékony repedés keletkezett a sarokban a fúgán. Ennyi.

Úgy tudom, egy frissen épített rönkház képes több centit is zsugorodni, amire pár év alatt elnyeri a végleges méretet, ezért az ablakok (és a csempézett falak) speciálisan csúszást lehetővé téve vannak beépítve. Uez NEM igaz egy műszárított anyagból épített épületre, az - ha jól van megépítve, jó a kivitelező technológiája - egyből fix lesz.

Hangsúlyozom, ez technológiai, nem éghajlati kérdés. Amikor jelentős (értsd ~20fok) a különbség a napi min/max között akkor a nagy hőtágulás miatt esetleg lehet hallani pár pattanást vmelyik nagyobb gerendából, de semmi recsegés ropogás.

A jó légzárás miatt a levegőbe kerülő pára lakáson belül marad, a külső fal meg ha tetszik, ha nem, hűvösebb, így ott előbb-utóbb a víz lecsapódik, a penész pedig ezzel visszaél. Egy négy tagú családnál pusztán az, hogy a mosott ruhának száradnia kell, már meglepő mennyiségű vizet képes a levegőbe tenni. A tisztálkodáshoz is lehet úgy vizet használni, hogy az is jelentősen növelje a páratartalmat.
Erre az egyik megoldási lehetőség a légszárító. A zajterhelése vitatható, de amikor napi szinten 10 liter fölött képes kikapni a folyadékot a levegőből, akkor azért az elgondolkoztató. Eredmény a penészedés jelentős csökkenése - és az sem mellékes, hogy a teregetett ruci is hamarabb szárad.

Ha a hungarocell szigetelés nem szakszerűen van felrakva, akkor az penészhez, páralecsapódáshoz vezet. A fal külső része teljesen lezáródik, nem "lélegzik,szellőzik". A fal és a szigetelő közt maradni kell kb.1cm hézagnak. Továbbá a lábazat és tető felőli végeit is szabadon kell hagyni. Apró lukú rostaprofillal. A hézagoláshoz meg van szabványos szerelő dübel. A két utóbbi fontos momentum szokot a legtöbb esetben kimaradni. A végeredményt meg tapasztalod.
A megmaradt 1cm-nyi hézagon keresztül lélegzik a fal, cirkulál a levegő.

Itt egy szakszerűbb magyarázat.

" Arra kell figyelni, hogy amkor felrakják akkor a ragasztót ne teljes felületre kenjék hanem csak táblánként 5 kisebb foltban (négy sarok + középen) és inkább plussz dübelezéssel kell rögzíteni. Ekkor marad egy vékony légrés a fal és a szigetelés között ami csökkenti a párafékezést (elosztja a párát).
Önmagában a hőszigeteléstől nem fog penészedni. Penész ott keletkezik ahol a pára ki tud csapódni. Ez általában két esetben szokott előfordúlni:
1. Nem egyforma a falfelület hőszigetelő képessége (hőhídhatás). - Tehát ha a falat leszigeteled, de a lábazatot és/vagy a födémet nem vagy nem eléggé, akkor az alsó és felső sarkokban penész lesz. Vagy ha a téglaszerkezetbe épített betonok elé nincs hőszigetelés rakva (30-as téglafalnál ez min. 4 cm) akkor ott.
2. A páratartalomhoz képest alacsony a belső hőmérséklet. - Lakásnál tartós 18 fok alatti hőmérséklet penészveszély, 18 - 22 fok szellőztetéssel megoldható hogy ne legyen, 22 fok felett nagy valószínüséggel nem fog penészedni."

Kőműves ismerősömre hagyatkozván írtam a légrés szerepét. Ő szakszerűen csinálta meg a saját házát és persze másokét is. Nincs penészedés.

Mint ahogy feljebb említik, ha szigetelsz, akkor mindent szigetelj, hogy ne legyen hőhídhatás.

a "csak 5 ponton ragasszuk oda" vs "fal és a szigetelő közt maradni kell kb.1cm hézagnak" azért elég messze van egymástól :-)
Nekem mondjuk ezzel foglalkozó kivitelező mondta, hogy elvileg lehet szigetelni a téglafalat úgy, hogy páraáteresztő legyen - gyakorlatilag nem látott még olyat, akinek sikerült volna :-)
Ettől persze nem biztos, hogy penészedni fog - de hogy nem páraáteresztő az biztos.

Nálunk a fűtetlen pince - ami kint a föld szintje alatt kb 1m-ig van burkolva szigetelőanyaggal - 1 ponton volt hajlamos penészedni: a leghidegebb ponton a mosókonyhában de csak addig, amíg a külső vízelvezetés nem lett megoldva...