proxmox raw device mapping mdadm

Virtualizáció

Hétvégén kipróbáltam a proxmox-ot virtuális gépben, mivel a tervem szerint, proxmox virtualizációra terelném az otthoni architektúrát.

Jelenleg egy Zentyal 4 látja el a host gép szerepét is, illetve csinál mindent, ami kell. Alatta van pár teszt és éles környezet.
A gépben lakik egy 60Gigás erősen csereérett SSD, egy 500Gigás mdraid tömb, valamint egy usbn csatlakoztattott 2 Terás háttértár a kevésbé fontos adatoknak, illetve adatmentési célra.

Mivel erősen hasonló környezetet szeretnék kialakítani, ezért megvizsgáltam a lehetőségeket. Ugyan az mdadm a rendszernek nem része és a proxmox nem is ajánlja, telepítésére van lehetőség, így készítettem két virtuális disket és létrehoztam a szükséges tömböt, itt kezdődik a kérdés:

Biztonsággal átadható az így elkészült md device a virtuális gép számára, vagy nem egészséges az szoft raid-et elkészíteni a hoston, és az elkészült md eszközt átadni a virtuális gépnek raw-ban?

Második kérdésem, hogy mekkora overhead-ot képez eg samba share-en, ha az VM-en keresztül kerül kiajánlásra. Jelenleg egy raspberry pi olvassa a videó tartalmakat smb-n keresztül.

  • 1149 megtekintés

( ang | 2016. 10. 10., h – 10:15 )

hivatkozz a particio vagy md eszkoz UUID-jere, ne az md device fajlszintu azonositojara, es akkor nem lesz gond

eddigi tapasztalataim szerint a qemu teljesen megbizhatoan kezeli a csatolt fizikai eszkozoket, fajl image alapu particiokat, ezek kombinaciojat, s szerintem az mdadm altal letrehozott eszkozzel sem fog maskent tenni. ha biztosra akarsz menni, legyen csak a fizikai eszkoz csatlakoztatva, a virtualis gepen beluli mdadm rakja ossze, es nyilvan egyszerre ne akarj ket kornyezetbol hozzaferni irasi celbol. a host rendszerben ne legyen aktiv a raid tomb, akkor biztos nincs gond.

( Dolpa | 2016. 10. 10., h – 14:41 )

Nekem egy raidz1 zfs kötet volt raw device-on átadva egy régi arch linux-nak. A guesten kellett zfs device map-et állítani, mert eredetileg deviceid alapján lett létrehozva a zfs és a guest-en azok nem voltak meg. De átállítás után nem volt gondom, egy force import után jó volt.

A guesten a scheduler-t allítsd át minden raw device-on noop-ra, és a hoston állíts be a megfelelőt. Proxmox-ban pedig ha valami raid/hba kártyán lógnak a diszkek akkor cache=none legyen, egyébként mehet a cache=writeback. Az overhead max. 3-5% körül van.

( LMoon | 2016. 10. 11., k – 08:53 )

Megbízható és jól terhelhető.
Olcsóbb szervereket szoktam összerakni ilyen beállítással.
Megbízható vason cache=writeback sokat tud dobni a lemezek (guest-ek) teljesítményén.
Ha kell valami plusz teljesítmény bele, akkor +1 SSD és arról kiosztani a swap partíciókat,
host és guest-eknek is.
Sok guest esetén számolni kell a RAID proci és RAM plusz igényével.
10 guest-hez (ahol pl. van db és levelezés is) már egy VALÓS CPU-t és 1 GB RAM -ot kell hagyni a RAID-nek.