Odroid XU4

Miniszámítógépek, SBC-k

Hónap végétől postázzák az Odroid XU4 -et. Teljesítményben messze veri az összes eddigit. Raspberry Pi2-höz képest is legalább 3-szoros számítási teljesítményt nyújt, ha valakinek a feladatához az Rpi2 vagy Odroid-C1 lassú.

http://dn.odroid.com/homebackup/201506301905569693.jpg

Hátránya hogy ez a modell már ventillátoros hűtést igényel ha aktívan igénybeveszi a szoftver.
http://www.hardkernel.com/main/main.php

Egyúttal ezzel eljutottunk oda, hogy elérhető áron szórják az ARM Cortex A15 processzorra épülő SBC-ket, ami pár év óta a 32 bites ARM architektúrák csúcsát jelenti.

Vajon itt lesz néhány év megtorpanás, vagy várható újabb lépés ha valakinek még több számítási teljesítmény kellene és ARM SBC-ben gondolkozik?

  • 4491 megtekintés

( peep | 2015. 07. 21., k – 17:10 )

Ameg a kivitelezesuk a SOHO kategoriat sem eri el, addig miert kene meg ennel is nagyobb szamitasi teljesitmeny?
Miert nem lehet ezeket ugy legyartani, mint a blade servereket, egy normalis chassis-el?
Okadek az egesz kivitelezes.

Filozófia kérdése. Aki szerverteremben akarja elhelyezni, az tényleg blade-jellegű dologgal járna jól. Bár oda még ilyet nem raknék, az Intel E3-xxxx procik sokkal erősebbek és praktikusabbak nagy teljesítményű szervertermi kiszolgálóknak.

Amiért például én az SBC-ket szeretem, saját áramkörömbe tudom pattintani a kis fogyasztású, saját áramkörre tüskesoron keresztül feldugható észt, majd egy egységként lehet dobozolni.

Amit látni kell, az SBC-k valójában féltermékek. Pont az a fele, amelynek a másik felét te magad elő tudod megfelelő képzettséggel állítani de ezt a felét gyakorlatilag nem érné meg, annyi szívással járna.

Alább egy példa, bár itt egy rápattintott, Linuxot futtató SBC-knél lassabb, de sokkal kisebb fogyasztású 32 bites Arduino-s mikrovezérlőt tartalmazó lapka (chipKIT Uno32) adja egy rádió adó-vevő eszét:
http://qrznow.com/wp-content/uploads/2014/11/Ten_Tec_Products_2013_0828…
http://www.digilentinc.com/Data/Products/CHIPKIT-UNO32/chipKIT-Uno32-ob…

Most komolyan, teeenyleg ide fajul egy szal a HUP-on. Hat, jo, tudod mit ,igazad lehet egy kinai garazsceg(leszarom, hogy a hardkernel mekkora, garazsceg, foleg kinai leptekben) is legalabb olyan fasza, mint egy minositett, folyamatkontrollal es kovetkehto beszallitokkal rendelkezo. Tessek meggyoztel. Mert olyan kitartoan vissza tudsz kerdezni. Es megegyszer, csak hogy biztos legyen a merevedes: IGAZAD VAN!!!!
Nincs itt semmi latnivalo.

( azbest | 2015. 07. 22., sze – 00:24 )

Ha jól látom ez egy olcsósított XU3. Bár az szimpatikus lépés, hogy kivágták az smsc usb->lan + usb2 hub kombó chipet és kapott rendes hálózatot. Meg kapott egy két portos usb3 hubot. Ellenben elvesztette a fogyasztás monitorozást. Szóval végül is tényleg vannak olyan képességei, amivel jobban az elődnél. És olcsóbb is.

Ami számomra fájó, hogy még mindig 3.10-es kernelnél tartanak. Nemrég dilemmában voltam, hogy odroid c1 vagy még egy raspi2 legyen. De a raspi2-re már van 4.0-ás kernel, ahol alapból mennek a tunerjeim is. Szóval most a raspi2 lett nekem a nyerő, de azért néha merevre fagy valami bug miatt, így a whatchdogot beüzemeltem rajta, hogy éledjen újra.

( tselmeci | 2015. 07. 22., sze – 08:14 )

Azért ez már nagyon komoly. Az ARM-okkal, amikkel eddig foglalkoztam, az volt a baj, hogy hiába mentek magas órajelen, akár több maggal is, mégis harmatos volt a teljesítményük. Arra jutottam mindenféle vizsgálódás után, hogy azért (többek között), mert a memória alrendszerük áteresztőképessége elég alacsony, sokkal alacsonyabb, mint az azonos órajelű pl. akár csak egymagos x86-os gépeké. Pl. az iMX5-ön röhögve el lehetett érni olyan sebességet, amikor user programból nézve (memset, memcpy stb) a memória már csak 10-20 MB/s sebességet tudott. De ua. proci tudott akár 3-500 MB/s-ot, igaz, akkor nem ment a DMA, IPU stb. Picit utánajártam, ezeknél a gépeknél ez előfordul, ennyit tudnak (DMA memória/unbuffered/uncached problémakör).

A mellékelt ábrák alapján ezen a rendszeren a memória sávszélessége is sokszor nagyobb, mint az elődöké. Nekem olyan ARM (vagy MIPS) SBC kellene, amin van kétcsatornás natív (tehát nem valami USB-s okosság) SATA vezérlő, mert akkor migrálnám rá az otthoni szerveremet és tudnék soft RAID1-et csinálni vele. Addig marad az Intel XScale IXP425 alapú rendszer.

Nos, a mobil soc-oknál nem ritka a 32 bites memória sávszélesség. Pécékben 64-128bit (single- és dual channel) már alap. Szervereken pedig 384-512bit is szokott lenni. Az olcsóbb boardokon előforduló soc-okat eredetileg tabletekbe, esetleg telefonokba szánták.

De az intel soc-oknál is hasonló a helyzet, a tabeltekbe szánt és minipécékben is feltűnő változaton 32-64bit memória sávszélességet tudnak.

The Z3735G has 32-bit memory bus, which limits supported RAM size to 1 GB, and cuts in half memory bandwidth from 10.6 GB/s to 5.3 GB/s. Its maximum display resolution is 1200x800.
http://www.cpu-world.com/news_2014/2014042201_Details_of_Atom_Z3735F_an…

Másrészt a háttértár is lehet szűk keresztmetszet. Az rk3066 például halálán van, amikor a flashre ír, blokkolja a futást. De az sd kártyás háttértár is lehet gyengéjük. Például a raspberry-k nem ismerik az sd uhs módját, így az új gyors kártyák sebességét sem tudják kihasználni. Mondjuk odroidoknál van olyan board ami tudja és azokon emmc csatlakozás is van, ami olyan protokoll mint az sd csak sokkal gyorsabb :)

( inf3rno | 2015. 11. 22., v – 23:23 )

WandBoard Quad-al összehasonlítva vajon milyen lehet a teljesítménye? Nekem az jött le, hogy az valamivel gyorsabb lehet, de jóval drágább is. Erre legalábbis 75$-t olvasok, az meg 130$. Nagyjából annyit tudhatnak, mint az ASUS T100-as tabletem.