Furulya fogások

Mindig is érdekelt, hogy a fúvós hangszereken, pl. a furulyán hogyan/miért éppen olyan lefogás-kombináció ad ki egy-egy adott magasságú hangot. Húros hangszeren mindez triviális: hossztól és vastagságtól (feszességtől) függ minden, és ennek változtatása nyilvánvalóan látszik a hangszeren való játékon. De egy furulyán nem.

Nekiláttam furulyát tanulni. Vannak ugyan az interneten összefoglaló képek, de túl zsúfoltak; sok alternatív elemet tartalmaznak, így nehezítik a kezdők dolgát. Készítettem két leegyszerűsített képet a legelterjedtebb szoprán G furulyához, illusztrációként alátéve a zongora (fehér és fekete) billentyűit. Szélesebb monitoron nézendő (nem telefonon):

http://porgeto.hu/furulya

(A legmélyebb hangokat nem részleteztem, ott triviális a hangmagasság növelése.)

Az eredeti kérdésemre (a lefogásból eredő rezonancia-oszlopméret és hangmagasság pontos illusztrálására) egyébként nem találtam az interneten semmilyen áttekinthető ábrát, csak efféle elnagyolt (vagy túl bő lére eresztett, filmben elmagyarázott) összefoglalásokat:

( lopci v | 2015. 04. 12., v – 15:03 )

A mellékelt képen csak a felső sor a helyes. A nagybetűs hangmagasságok a zongorán fix helyen vannak, „billentyűhöz kötöttek”, ugyanígy a furulyán is. Attól, hogy a kétféle (C vagy F hangolású, a legmélyebb megszólaltatható hangtól függően) furulya esetén a fogás megegyezik, annak hangmagassága eltérő. Eszerint a felső sor egy C hangolású furulyát mutat (mint például a szoprán), az alsó pedig egy F hangolásút (mint az alt) azzal a hibával, hogy az alsó sorban az 5. ábra a C hang, és ennek megfelelően a többi is az alatta lévő zongorabillentyűknek megfelelő elnevezésű.

A fúvós (és más) hangszerek lelki világáról érdekes olvasmány: a BME Hangszerek fizikája c. tárgy jegyzete. Javaslom a 9.1.4 Oldalfuratok fejezet átolvasását, első ránézésre nekem úgy tűnik, hogy ennek a módszernek a sok lyukra kiterjesztett változata megmagyarázza az eltérő fogásokhoz tartozó hangmagasságokat.

Köszönöm az információkat, igen hasznosak! A fizikai hivatkozásért is igen hálás vagyok.

És jogos, hogy csak a felső sor helyes (abszolút hangmagasságilag). Az alsó sort csak amiatt tettem oda, hogy könnyebben lássam, hogy mely lefogásokat "érdemes" megtanulnom (eleinte), ha egy F-dóval kitalált (és nem sok módosított hangot tartalmazó) dalt szeretnék eljátszani.

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2015. 04. 12., v – 18:00 )

Furulya esetében is ugyanilyen triviális: a befogott lyukak által megváltozik a levegő útjának hossza.

Nem fogom be sehol:
Az első lyuknál kimegy egy kis levegő.
A másodiknál megint egy kicsi.
S valamennyi eljut a cső végéig is.

Na, ebből megmondod nekem, hogy olyan triviális megmondani a légoszlop tulajdonságai, mint az OP-ben említett húros hangszereknél? Mert ott lefogom a húrt valahol - az egyik fele rezeg (megvan a rezgő rész hossza), míg a másik olyan stabilan áll, mint a ...

És akkor ilyenekről nem beszéltünk, minthogy van, hogy egy lyukat csak félig fogsz be, s a többi...

szerk.: nézd meg, például az általad linkelt oldalon a negyedik regiszteres fejezethez tartozó képet - na, ott mondd már meg nekem, hogyan lesz olyan triviális a légoszlop, mint egy gitárhúr?
--
blogom

Ha belegondolsz, a rezfuvosoknal se csak a cső hosszából áll össze a hang, hiszen van hat fogás, ami számít (masfelelet ketfelekepp is lehet fogni, aztán takarja vallogatja, hogy ki, hogy, az 1-2-3-mat meg biztos használja valaki, de nekem meg szükségem ra nem volt), azon kivul csak az, hogy hogyan fújod meg a hangszert.

Ez alól egy harsona se kivétel, ahol ugyanazok a fogasok vannak (tudtommal, de én csak trombitaltam).

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Harsona is ugyanazon az elven működik: megvannak az alap fogások attól függően, hogy mennyire húzod ki a csövet. Persze, mivel nem egy fix szelepet működtetsz, kell hozzá egy érzés, hogy mennyi az annyi, különben hamis lesz. De harsonás ismerősök azt mondták, hogy nagyon hamar meg lehet szokni.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Én nem tudok elvonatkoztatni a diszkrét hangokkal operáló hangszerektől. Ez az egész harsona-téma felrobbantja az agyam. Hogy bármilyen vonóson hogy lehet megtanulni játszani, hát az meg tényleg elképeszt... :-)

Bizonyára a klarinét okozza a problémát. 6 év után már zongorázni is képtelen voltam megtanulni. Zavart, hogy a kezeim nem fix pozícióban vannak. Ez van, sajnos nagyon bekorlátolt lettem :-)

De ezt mondom: harsona is ugyanúgy diszkrét hangokkal operál. Kb. egy 2-3 centire kitolt fogás az "üres", utána kb. 8-9 centinként félhangonként lefele, mintha trombintán/tenoron/baritonon/kürtön, stb. fognál, 2, 1, 1-2, 2-3, 1-3, 1-2-3-mat. Persze, ez az alap, a többi már trükközés :)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Na, most, hogy már elkezdtem népi furulyát tanulni, már azt is értem, hogy mi az, amit trombita mellé nem mondtak el vagy nem jegyeztem meg kiskoromban.

Van a természetes felhangsor, aminek lényege, hogy ha szól egy X frekvenciájú hang, akkor amellé szól a 2, 3, 4, 5...x-öse is. És ha erősebben fújod a hangszert akkor alulról elkezdenek szépen kikopni a frekvenciák: Először oktávot ugrasz, aztán kvintet aztán megérkezel a második oktávra, stb. Ezt használja ki az összes pásztorfurulya, kaval, tilinkó meg a rézfúvósok mind.

Az eredeti kérdésre: a mindenféle fura fogás meg lehet segédfogástól intonálásig bármi.

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

A húr lefogása mellett a gitár testének mérete, annak rezonanciapontjai (mert nem csak a húr szól), a lefogott húr mögötti rész rezgése (mert rezeg az biza), a húr vastagsága, anyagminősége, hossza, feszessége, sodrott-e vagy sem, stbstb. A gitár sem olyan egyszerű, mint amennyit látsz belőle. Ugyanez elmondható a furulyáról is, ez tény, de azért vagyunk hajlamosak egy fúvós hangszert bonyolultnak titulálni, mert nem látjuk, hogy mi történik.

( kmARC v | 2015. 04. 14., k – 08:25 )

19 éve klarinétozom. AskMeAnythig! :-)

Nálunk mindenki zenélt. Minden szomszédgyerek. Bányászfalu, bányászzenekar, a szociban egyetlen lehetőséged hogy utazz, külföldre, világot láss, stb. Ezért valamit én nekem is zenélni kellett, a 7évvel idősebb testvérem klarinétozni tanult, szóval akkor (~8évesen) én is azt akartam.

Bár a zongora eygértelműbbnek tűnik (a hangmagasság és a fogások triviális összefüggése miatt), de valahogy sosem sikerült _jól_ elsajátítanom.