Megújuló fail

Vicces dolog ez a megújuló energia üzletág. Aki tákolt otthon egy-két ilyen berendezést azt hamar elkapja az érzés, hogy vajon mikor fog ez neki megtérülni? Mert akárhogy is csűri-csavarja sehogy sem jön ki a matek.
Valami hasonlóra jött rá a Google, négy év után leállított RE<C projectjének két mérnöke is. A project eredeti célja olyan kutatások végzése volt, amivel a jelenlegi széndioxid kibocsájtó energiatermelő eljárásoknak versenyképes alternatívát tudnak állítani. Arra a megállapításra jutottak, hogy az összes fosszilis forrásokat használó ágazat átállítása megújulóra akkora energiaigénnyel járna amit képtelenség kielégíteni a rendelkezésre álló erőforrásokkal. Valami hasonlóra juthattak a Googlenél is, mert leállították a projectet.
A két úriember állításaival nehéz vitatkozni, de van egy aspektusa a dolognak amit a víziójukban kihagytak. Ők tisztán hagyományos üzleti ökoszisztémában, hagyományos megújuló energiatermelési és ellátási rendszerben gondolkoztak. Egy valamit kihagytak a számításból, ez pedig az visszacsatolás lehetősége. A jelenlegi energiatermelő berendezéseink komplexek mert a céljuk az energiatermelés hatékonyságának a maximalizálása és fizikailag képtelenség adott mérettartományban egy "faék" egyszerűségű rendszert skálázni gazdaságosan. Minél nagyobb a kicsatolt energia, annál pontosabb szabályozást igényel ami megint csak a komplexitás felé tereli a mérnököket.
Itt jön be a képbe a skálázás és a visszacsatolás lehetősége. Ha az energiatermelő berendezésünk felépítésében olyan, aminek a létrehozásának energiaigénye nagyságrendileg az általa termelt energiamennyiségnél kisebb, akkor az általa megtermelt energiából előállítható még egy energiatermelő berendezés.
Megoldható technológiailag? Hagyományos szerkezeti anyagokkal semmiképp. Csak akkor van megoldás, ha a berendezés a helyszínen található anyagokból képes felépíteni magát. Innen kezdve a probléma közelít az idegen bolygók terraformálásának a problematikájához. Remek fejtörő az elkövetkező generációknak.

Linkek:
http://www.theregister.co.uk/2014/11/21/renewable_energy_simply_wont_wo…
http://spectrum.ieee.org/energy/renewables/what-it-would-really-take-to…

( gmoore | 2014. 12. 03., sze – 12:23 )

inb4 Sültbolond János: Isten, Spam, OMFI

( XMI | 2014. 12. 04., cs – 00:54 )

Azért nem mondom, hogy a cikknek minden állításával egyetértek.

Annak igazat adok, hogy az atomenergia a jelenleg elérhető lehetőségek közül talán legjobb alternatíva.

DE:
Ellentétben a cikkel, szerintem az egyáltalán nem rossz irány, hogy az atomenergia biztonságát még tovább növelik, akár a fajlagos költség növelése árán is. Lehet, hogy a cikkben említett három súlyos atombaleset közvetlenül bizonyíthatóan kevés embert ölt meg, de - legalábbis Csernobil és Fukushima - után a takarítás csillagászati pénzt emésztett, és emészt még napjainkban is fel. Ennek a kockázatát is illene hozzászámolni a költséghez. Így lehet, hogy a biztonságra költött többlet valójában nem növeli, sőt akár csökkentheti is az összköltséget.

Van még jónéhány dolog, amivel az atomenergia költségét lejjebb lehetne szorítani. A legnagyobb gond az, hogy az atomerőmű is csak egy gőzgép, és a termikus ciklus paraméterei miatt kb 30-35% hatásfokkal tud legfejlebb áramot termelni. (Ok, vannak kisérleti jellegű nem víz-ciklusos reaktorok is, de tudtommal termelésben sehol sincs ilyen. A jelenleg piacon lévő sóolvadékos és gázhűtésű reaktortípusok is a szekunder körben már vizet forralnak és gőzzel hajtják a turbinát.) Ha viszont a hulladékhőt pl távfűtésre fel lehetne használni, máris nagyot lehetne növelni a hatásfokon. Általában miért nem lehet? Mert az erőmű messze van a nagyvárosoktól, ahol a távfűtés fő fogyasztói koncentrálódnak. Miért van messze? Mert az emberek félnek tőle. Hogy lehetne ezen javítani? Megintcsak a biztonság növelésével.

Hasonlóképpen a növekvő biztonsággal érhető el, hogy több erőmű épüljön. Ha több épül, akkor a tömeggyártás miatt a fajlagos költségek csökkennek. Ugyanez vonatkozik a sugárzó hulladék kezelésére. Nagyobb léptékben jobban megéri kivonni és újrafeldolgozni a sugárzó anyagokat a hulladékból, így elkerülhető a többezer éves tárolás problémája is.

Szóval szerintem a biztonság növelése kifejezetten fontos a költségek csökkentése érdekében.

Hogy az emberek "hülyék" ahogy a cikk állítja? Hogy nem reálisan mérik fel a veszélyt?
Érzékszervekkel nem észlelhető dologról van szó. Megfelelő mérőműszerek sincsenek minden háztartásban (bár talán ez idővel változhat - ezen speciel a pont a Google tudna segíteni, telefonba épített szenzorokkal). Jelenleg az embereknek nem marad más lehetőségük, bízniuk kell a hatóságokban.

Viszont minden okuk megvan a bizalmatlanságra. Eddig az összes nagy atomkatasztrófában közös motívum, hogy az illetékesek először megpróbálták elsunnyogni, majd mikor kiderült, elbagatelizálni a problémát. Csak akkor ismerték el, hogy valójában mekkora is a baj, mikor már nem lehetett eltitkolni. Na ez ellen rohadt nehéz tenni, és szerintem ez árott a legtöbbet az atomenergiának.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!