Állami munkahelyteremtés

Több fórum szálban is előkerült, hogy az államnak hol és milyen módon kellene munkahelyet teremteni.
Érdekes módon a hozzászólók jelentős része az államtól várja, hogy munkát adjon az alulképzett embereknek, miközben arról panaszkodik, hogy milyen magasak is az adóterhei a dolgozóknak. Ez számomra azt mutatja, hogy ezen emberek nincsenek tisztában az állam működésével és az állam szerepével.
Egy államnak nem feladata állandó jelleggel segíteni és megmentenie a lakosait. Többek közt azért sem, mert ez hosszútávon egy fenntarthatatlan állapothoz vezet. Az állam elsődleges feladata, hogy fenntartsa és üzemeltesse azon infrastruktúrákat, melyek jellegükből adódóan hozzájárul a lakói hatékonyabb munkavégzéséhez. Bizony, az államnak nem feladata, hogy ellássa minden lakóját, hanem biztosítsa azt, hogy az értékteremtő munkát tudjon végezni.
Ennek megfelelően, az állam úgy tud hatékonyan munkahelyet teremteni, ha támogatja a vállalkozások létrejöttét és jutalmazza azokat amelyek kiemelkedően teljesítenek. Ez történhet olyan formában, hogy azon vállalatok melyek növekedést tudnak felmutatni az előző évhez képest, alacsonyabb járulékot kelljen fizetniük. Ez támogatná az újonnan induló vállalkozásokat is, mert arra ösztönözné őket, hogy minél hamarabb nyereségessé váljanak és egy növekedési pályára álljanak.

Hasonló megoldás lenne a nagyfoglalkoztatók támogatása, de nem vállalati oldalról, hanem a foglalkoztatási terhek csökkentésének oldaláról. Például, 150 fő feletti cégek esetében 25%-al csökkentené az állam a dolgozók után fizetett járulékot, olyan formában, hogy ebből 12.5%-ot fizetne a dolgozónak adómentesen és 12.5%-ot engedne el a cégnek. Ennek több hatása is lenne. A nagyvállalatok dolgozóinak megnőne a vásárlóereje ami kvázi húzná feljebb a teljes gazdaságot és ez az áfabevételek növekedésében is megjelenne.
A nagyvállalatoknak jobban megérné a jelentős munkaerő igényű gyártások idetelepítését, lévén jelentősen csökkenthetnék a működési költségüket.

További lehetőség lenne, az állami felsőoktatási képzésben résztvevő, költségtérítéses diákok nettó adóbefizetésük utáni támogatása. Ez azt jelentené, hogy a képzés költségének a részét vagy egészét az állam átvállalná a diáktól, ha az adóköteles jövedelemmel rendelkezik a képzésének az ideje alatt.

A nyugdíjasok munkavállalása támogatható lenne olyan formában, hogy differenciálják az évenkénti nyugdíjemelést annak megfelelően, hogy az adott nyugdíjastól mekkora adóbevétele származott az államnak.
Természetesen, ezen két esetben csakis a versenyszférából származó jövedelmek lennének figyelembe véve.

Végül, a dolgozók szociális biztonságának javítására, a dolgozó után fizetett továbbképzési és foglalkoztatási járulékok egyéni számlássá tétele. Ez maga után vonná, a jelenlegi segélyezési rendszer megszűnését és ehelyett a dolgozók, a korábban befizetett járulékok arányában részesülnének munkanélküli vagy továbbképzési hozzájárulásban. Ez az évek múlásával egyre nagyobb biztonsági tartalékot jelentene a dolgozó számára, különösen az idősebb, nyugdíj korhatár közelében lévő dolgozóknak. Segítené a munka melletti továbbképzést is, lévén azoknak biztosítana lehetőséget, akik már bizonyították, hogy akarnak és tudnak dolgozni.
Összegezve, az államnak lenne lehetősége munkahelyet teremteni, de nem úgy, hogy felvesznek még tíz embert közmunkában gazt kaszálni...

( Charybdis | 2011. 10. 23., v – 17:24 )

A Hajtás Pajtás tulajdonosa ír az irreálisan magas, munkát terhelő adókról. Ezeket kéne csökkentenie az államnak, meg egyszerűbbé, tervezhetőbbé kéne tenni az adórendszert, sokkal kevesebb adónem kéne, és azokat nem kéne állandóan változtatni.

http://fenteslent.blog.hu/2011/10/17/a_magyar_gazdasag_jegesmedvei

A magyar vállalkozások adóterhelése világviszonylatban is kimagasló, rég meghaladta azt a mértéket, melynek befizetése reális elvárás. Teljes szektorok süllyedtek az elméletileg megvetett és kockázatos, mégis elnézett és kényszerű adókerülésbe. Az erős piaci verseny és extrém magas béradók közti ellentmondás évtizedek óta bénítja a gazdaságot. A gépezet már ördögi körként működik, a vállalkozások egyedi kitörése reménytelen, szabadulni szinte csak az üzleti élettől való távolmaradással lehet. A próbálkozók több tíz százalékos öngyilkos felárral és azonnali piacvesztéssel szembesülnek. Az adófizetés jutalma lassú tönkremenés. A balsikerű kitörési kísérletet végignéző konkurensek először kíméletlenül megesznek, majd elfogyasztásod után levonják a realista tanulságot: "ne is gondolj fehéredésre, mert ugyanerre a sorsra jutsz".

Meg arról is ír, hogy milyen segghülye az állam, amikor olyan cégeknek ad állami megrendelést, akiknél az eredménykimutatásban gyanúsan alacsonyak a személyi jellegű ráfordítások. Az ilyen cégek egyértelmű, hogy szürkén foglalkoztatnak embereket, hiszen különben lehetetlenség lenne ilyen alacsonyan tartaniuk a személyi jellegű ráfordítást. De az állam inkább őket bízza meg, mert olcsóbbak a csak fehéren alkalmazó cégeknél. És akkor csodálkozik az állam, hogy ezek után senkinek nincs kedve betartani a játékszabályokat, amikor maga az állam sem tartja be.

A járulékfizetési kedvezmény pont erre hatna. Mert a legálisan, bejelentett munkaerővel dolgozó nagyvállalatok akkora árelőnyt tudnának felmutatni amibe belegebednének a feketéző kicsik. A dolgozónak is érdeke lenne egy nagyvállalathoz elmennie dolgozni.
A 3 millió kisvállalat országa elképzelés naivitás. Az élet azt mutatja, hogy durván 50 fő felett kezdenek számottevően javulni a bérterhek és a bevételek közti arány.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Bullshit. A kisvállalkozás azt jelenti, hogy kicsi a foglalkoztatotti létszám, nem pedig azt, hogy nincs pénze. A kisvállalkozás versenyre tud kelni a naggyal, ha képes a nagynál alacsonyabb költséggel elvégezni ugyanazt a feladatot. Kisvállalatként nincs értelme tömegtermelésnek.
Egyetlen bökkenő, hogy jelen pillanatban egy dologban hatékonyabbak a magyar kisvállalatok a nagyoknál, az adóelkerülésben.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ha a nagyvállalat csak nagysága okán adókedvezményt kap, akkor egy kisvállalatnak még ezt is ki kellene termelnie, nem csak a nagyságból következő hatékonyságbeli különbséget. Így elég nehéz versenyre kelni, hiába van olcsóbb technológia a kicsinél.
Ezt ma feketézéssel hozzák ki egyenlőre, sőt még túlzásba is esnek. De ha könnyítenénk a nagyok dolgán, azzal csak még inkább elősegítenénk a feketézést. Épp a kicsiken kellene valamit könnyíteni, de legalábbis ugyanolyan feltételeket teremteni, mint a nagyoknak és helyette valahol máshol megfogni a fekete foglalkoztatást. Nekem csak orwelli ötletek jutnak most eszembe, de nem is vagyok közgazdász.

"Ha a nagyvállalat csak nagysága okán adókedvezményt kap, akkor egy kisvállalatnak még ezt is ki kellene termelnie, nem csak a nagyságból következő hatékonyságbeli különbséget."
Fail. Ha eltüntetsz 150000 munkanélkülit és ugyanannyi marad a nettó adóbevételed, akkor a kisvállalatnak miért is kéne többet kitermelnie? Az államnak attól nem nő a kiadása ha többen dolgoznak, épp fordítva.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Kisvállalatnál az alkalmazott fajlagos költsége magasabb, mint a nagyvállalatnak, vagy nem ezt javasoltad?
Nem azt javaslom, hogy az állam alkalmazzon sok embert, ha erre utaltál az előbb, szerintem is inkább a magánszektort kellene előre mozdítani kisebb adóterhekkel, de ezt nem egyenlőtlenül a nagyok javára.
Ha a nagyvállalatnak kedvezőbbek a feltételek a kicsi elindulni sem tud.

Kisvállalat bővül, felvesz egy embert X összegért, befizetnek után Y összeget járulékként. Idejön egy nagyvállalat, felvesz 10 embert X összegér befizetnek érte 7.5Y összeget.
Nagyvállalat ide akar telepíteni egy gyártást 140 fővel. Ez X összegnél neki 140Y-ba fog fájni. Ehelyett felvesz 150 embert és fizet 132.75Y-t, de 10-el kevesebb embernek kell segélyt adni és 10-el több ember fog szja-t. fizetni.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Értem én, azt hiszem, épp ez ellen ágálok. Nagy vállalat olcsóbban kapja a munkaerőt mint a kicsi, tehát a kicsi terméke a piacon nem tud versenyezni a naggyal, tehát a kicsi kihal, tehát az összes kicsi kihal, tehát csak a mostani nagyok maradnak meg akik ezek után versenytárs híján úgy osztják fel a piacot, ahogy nem szégyellik és végül a biztosított adókedvezmény mértékével megegyező plusz profitot fizet a fogyasztó a termék árában a cégnek, mert pont ennyivel tud a cég felette maradni a "piaci árnak" úgy, hogy ne legyen veszélyeztetve a monopóliuma.

Ha jól értem, te a fekete munka miatti "adókedvezményt" akarod megadni a nagy cégeknek, hogy tudjanak versenyezni a feketéző kicsikkel. Csakhogy ez azt vonja maga után, hogy egy kicsi cég még feketén sem tud elindulni, nemhogy fehéren.

Igen a kicsi, ha nem tud költséghatékony lenni kihal 3 ember elveszíti az állását, 10 viszont dolgozni fog.
Bocsáss meg, de az én világképembe nem fér bele, hogy egy cég feketemunkával próbáljon versenyképes lenni. Az ilyen cégnek a vezetőjével a Dunában a helye.
Az a kicsi cég amelyik innovatív és hatékony fel tudja venni a nagy cégekkel, de nem a termelő szektorban, hanem a szolgáltatóiban. Ennyi.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

És szerinted, melyik multi fogja átvenni a vízvezetékszerelő piacot? Vagy melyik multi fog taxiflottát üzemeltetni? Esetleg a cipészkellék kiskereskedelembe? Ugye, sehova sem.
Az előfordulhat, hogy egy-egy terület átrendeződik, de az aki kisvállakozóként dolgozott, az fog dolgozni multinál is.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Magyarország hosszú évekig profitált ezekből a kiszervezésekből élt. A Videoton 350 főt foglalkoztatott a Kenwood alvállalkozójaként, 250 főt a Panasonic alvállalkozójaként. Szóval és örülnék 4-5 ilyen kiszervezésnek...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

LOL, amugy ez szerintem nem az allam munkahelyteremtese. Ez imho nem is az allam feladata. Mert az allam akkor teremt munkahelyet, ha o is fizeti a dolgozo beret (tokkal-vonoval), de azt meg csak ugy tudja, ha elotte azt az osszeget beszedi adoban. Szoval en mindig a fejem fogom, ha a narancsos adminisztracio olyan nyilvanvalo hazugsaggal all elo, hogy mar megint hany millio munkahelyet akarnak csinalni...

Ne bohockodjatok nagyapaval! Avagy az alkotmicsoda asztalara

( Charybdis | 2011. 10. 23., v – 19:10 )

Egyébként jövőre 5% infláció lesz, az alacsony bérűek jövedelme akár 10%-kal is alacsonyabb lehet a megszorítások miatt (adójóváírás kivezetése). Akinek jövőre nem emelik a bérét, annak akár 15%-kal is csökkenni fog a jövedelme reálértéken!

( handler | 2011. 10. 23., v – 19:29 )

Serti a versenyegyenloseg elvet - ugyhogy kulonosebb elgondolas nelkul a kukaba valo.

De tegyuk fel van egymillio uj munkahely - mit gyartsunk de leginkabb kinek adjuk el...? Mi az amiert pl. a kinaiak adnanak zoknit meg inget cserebe...

Leszarom a versenyegyenlőséget, ha az ország működőképessége a tét. Inkább szívja a fogát a kis cég, semhogy én szívjam a fogamat mert a pénztelenség miatt olyan szar lesz a közbiztonság, hogy sötétedés után nem lehet kimenni az utcára.
A piac majd eldönti, hogy mit gyártunk. A textiliparunk pl. most van felfutóban, mert már kezdi nem megérni kínából behozni a ruházati termékeket. Ezen a téren, ha elkapjuk a lépést és tovább emelkedik az üzemanyag költségek, elég szép lehetőségeink vannak.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A jogelvek meg leszarjak a kenyelmi igenyeidet a birosagokkal karoltve. Ugyanigy a kulonadokkal (bankado, telekomado es tarsai)- ha anno nem kifogasoltad az adoztatasban a szektorsemlegesseg elvet, akkor egy szavad nem lehetne most a cegedre (vagy akar a balatoni langossutokre) kivetett akar 98%-os kulonado miatt. Ez egy ilyen sportag...

Ami most van kozbiztonsag teren, az meg csak a pokol kapuja - van ennel sokkal lejjebb is.

A textiliparunk meg akkor sem lenne versenykepes kinaval ha ingyen dolgoztatnak az embereket...

A piac hogy dontene mar el, mit gyartunk? Ez a szokasos a piac majd mindent megold mantra? Szoval a kerdes tovabba is: van 1 millio munkahely, mit gyartsunk ? es kinek adjuk el ?

Igen, a piac dönti el. A felűlről vezérelt gazdaság működésképtelen. Lásd: kommunizmus.
Itt arról volt szó, hogy olyan feltételeket kell teremteni, ami vonzóvá teszi az országot a befektetőknek.
Egyébként rengeteg dolgot lehetne termelni ami munkaigényes és jó áron értékesíthető. Pl. vegyszermentes bioélelmiszereket.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( dii | 2011. 10. 23., v – 22:09 )

Versenyképesség növelése, szerintem ezt a szót kellene kutatnod. Random rant, középen vagyunk ami a legrosszabb pozíció most errefelé, nem elég szegények, hogy tömegével nyomják át a munkát a gazdag országok az olcsó élőmunkaerő miatt és nem elég gazdagok, hogy mi nyomjuk át a munkát a szegény országoknak.

Innentől nagyjából mindegy, mert a hazai termelés csak vergődés, nevetséges hogy a mezőgazdaságunk pl nem tud versenyképessé válni, akármennyi bedöntött pénz után se. Kiút olyan ágazatok kedvezményezése, támogatása, ami egyéni és nehezen utángyártható termékeket hoz létre és kereslet is van rá. Például gyógynövény termékek, amik anno a mezőgazdasági termelés 9-10%-át is kiadták valamikor, most pedig <1%, pedig a kereslet világszerte növekvő. A hazai szabályzás viszont kinyírja ezt az ágazatot is.

Vagy ugye mehetünk a szellemi innovációk irányában, anno azért lehetett a telefonközpontoktól, a transzformátorokon át a generátorokig (mit soroljak még?) nemzetközi nagyhatalomnak lenni, mert jobbat, szebbet gyártottunk. Ez viszont lehet állami feladat, hogy a startup hóna alá nyúljon, ha úgy látja, hogy ez bizony valami nagy dolog lesz. És ez ne a siralmas K+F pályázat legyen, ami most van.

Ennyi random gondolat ehhez, elnézést kívánok.

Oh, igen, a sarlatanok fele lehuzhatja a rolot, a masik fele pedig teaboltkent uzemelhet tovabb. Egy szo sincs a rendeletben a betiltasrol, egyszeruen nem lehet gyogyhatasu keszitmenykent, minden fost eladni.
Az a legnagyobb problemam, hogy az alternativ gyogyitas is atment egy nagyon kemeny uzlette mert szinte semmilyen kontroll nincs felette. Bujtor belegebedt, Steve Jobs belegebedt, ki lesz a kovetkezo?
Nem vagyok a gyogynoveny ellenes, de azok hatasmechanizmusat ne 100-200 eves, jvasolt termesztesi helykent az akasztott ember sirjat megjelolo konyvbol olvassak ki, hanem legyenek ekzakt, pontos vizsgalatokkal deritsek ki. Lasd.: Lapacho, amit ugye ugy arulnak, hogy meg a rakot is meggyogyitja, ugyanakkor masszívan mergezo. Hiaba no, halott ember nem kap rakot...

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Hmmm te mindennek az antitézise próbálsz lenni mostanában :) a sarlatánok becsukásával nincs gond, de azért ennek a rendelkezésnek több a kára mint a haszna. Rengeteg gyógynövényünk van, amely bizonyított hatásmechanizmussal rendelkezik, aka a hatóanyagból gyógyszert készítettek, ám nem tudod racionális módon letermelni és forgalomba hozni, mert annyiba kerül az engedélyeztetés + bevizsgáltatás, hogy nem hozza be az árát max az igazán nagy gazdálkodóknak.

BTW az EU szabályozás előtt már 4-5 évvel kb ugyanennyi volt a szigor idehaza, azzal a kivétellel, hogy minden kreténséget rá lehetett írni a dobozra ha étrendkiegészítő volt, mostantól nem lehet. De a gyógyhatású készítmény besorolást önként és dalolva megnehezítettük magunknak, ez nem EU találmány.

És ha nem gyógyhatású készítményként hozod forgalomba? Pl. mostanában lehet kapni mindenféle termékeket, amikbe aloe verát raknak. Nem írják rá, hogy az gyógyhatású lenne, ezért nem is kell engedélyeztetni, lehet árulni bármilyen boltban, és mégis úgy veszik, mintha gyógyhatásúként árulnák. Az egész marketing kérdése. :)

(Persze félre ne érts, én se értek egyet a jelenlegi szabályozással, de meg lehet kerülni.)

--
Don't be an Ubuntard!

Eddig így csinálták, mostantól viszont nem írhatod rá, hogy mire jó. Pl eddig volt kamilla tea mint étrendkiegészítő, rá volt írva, hogy enyhíti a megfázás tüneteit, gyulladáscsökkentő. Nem sarlatánság, gyógyszerészeti tény. Mostantól viszont nem írhatod rá, hogy mire jó, csak annyi lehet rajta, hogy kamilla tea, azt jó van.

Nézd, a probléma nem a gyógynövényekkel van, hanem azokkal akik árulják. Lásd: Lapacho feljebb.
A gyógynövényekből készült termékeknél rengeteg eltérés lehet a hatóanyag koncentrációja és minőségében, a termelés helyétől kezdve, a feldolgozáson át, végcsomagolásig. Létezik az un. gyógyszerkönyvi minőség, ami megkövetel bizonyos termesztési és feldolgozási követelményeket.
Ami a probléma, hogy a dögevők rácuppantak az egészségügyre és elárasztották a piacot szar minőségű termékekkel. Léteznek olyan teakeverékek amikben a drága komponensek csak nyomokban találhatóak meg. Kedvenceim pl. 1%-os ginseng kapsula, vagy 0,8%(!!!)-os homeopátiás vörösáfonya ital. Nos, az ilyenek forgalmazói nem természetgyógyászok, hanem betegeken élősködő, tompa bottal agyonverendő véglények.
Amondó vagyok, legyen engedélyeztetés+bevizsgálás. Így legalább kiderül, hogy mi az ami valóban hatásos és azis kiderül, mire hatásos, szépen, pontos kutatási adatokkal megtámogatva. Továbbá, amikor megveszel egy ilyen terméket akkor azt kapd amiért fizetsz.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Értem miről beszélsz, sajnos édesapám is mielőtt eltávozott megtömte pl a CODTee zsebét a semmiért. Az hogy a mostani szabályozás nem jó, nem jelenti azt hogy nem kell szabályozás, hanem azt, hogy más milyenre lenne szükség. Egy ilyen ipart - ami iszonyú export bevételeket generálhatna - valamilyen módon racionalizálni kell. Ha már az állami munkahelyteremtésről volt szó.

( NemCoder | 2011. 10. 23., v – 22:28 )

Fujj, de csúnya liberális maszlag, méghogy az állam ne akarjon túl sokat! Felháborítóan idealista és önálló gondolatokat mutató ember vagy, Te semmibe veszed a Nemzeti Együttgyűlölés Rendszerét?! (Egyébként jó gondolatok, nagyjából egyetértek :) )

( subchee | 2011. 10. 24., h – 04:42 )

Neked még nem üzenték meg Brüsszelből, hogy a KKV-kben van a jövő, nem az enterspájzokban? :)
Viccet félretéve: lehetne itt pl. jó mezőgazdaságot csinálni, volna rá pénz is, de amíg a gazdák akkor is megkapják a területalapú támogatást a földjük után, ha csak betakarják fóliával és még a magvakat sem veszik meg / vetik el, addig nincs miről beszélni (egyszeri befektetés a fólia megvásárlása, utána évekig használható és a műholdas képekről látszik, hogy "foglalkoztak" a földdel). Aztán ha még beüt egy fagykár, arra is felveszik a zsét. Ha meg nem kapnak, akkor mennek a 40 millás John Deere-ekkel a Parlament elé. Persze tisztelet a kivételnek, aki tényleg termel is valamit.

Röviden: szemléletet is kellene váltani sokaknak.

( wwrreecckk | 2011. 11. 08., k – 16:08 )

Szerintem meg semmilyen céget ne "támogasson" az állam.

Miért jobb az államnak(!) az 1*150, mint a 3*50 vagy 5*30, ha azok "rendes" adófizetők?

A tandíjra meg már van megoldás:
-Diákhitel. (Ezt persze ki lehet egészíteni állami támogatással)

( Oscon | 2011. 11. 08., k – 17:23 )

Egy államnak nem feladata állandó jelleggel segíteni és megmentenie a lakosait.

De az sem, hogy a lakosság egyik részének teljesen kiszolgáltatja a másikat, ill. hogy a lakosság egy speciális részét támogatja az összes többi rovására.

A kiszolgáltatottabb rétegek segítése nyílván szükséges, - pl. ha ideológiailag távol is áll tőled a rászorultsági elv - mondjuk azért, hogy a számuk ne növekedjen exponenciális mértékben.

Persze a segítség nem feltétlenül kell hogy kizárólag pénzügyi legyen.

Ennek megfelelően, az állam úgy tud hatékonyan munkahelyet teremteni, ha támogatja a vállalkozások létrejöttét és jutalmazza azokat amelyek kiemelkedően teljesítenek.

Ehhez megfelelő gazdasági környezet is szükséges. Ha nincs növekedés, akkor ez teljesen értelmetlen, felesleges pénzkidobás.

Egy vállalkozás/vállalat nem fog csak azért embert felvenni, mert akármilyen adókulcs kisebb lesz, akkor fog embert felvenni, ha egy adott megrendelést/munkamennyiséget nem tud ellátni a jelenlegi embereivel. Egy stagnáló, recesszióval fenyegető helyzetben erre nincs esély.

Ha nincs munka, megrendelés, akkor minek vegyen fel plusz embert, akármennyibe kerül is (!).

De továbbmegyek, ha egy beszűkült, vagy stagnáló/telített piacra, fogyasztói csoportra ráengedsz egy rahedli új vállalkozást, azzal a régitől elszívod a mozgásteret és azért kényszerül vegetatív helyzetbe, az új meg azért mert még "új"...

Például, 150 fő feletti cégek esetében 25%-al csökkentené az állam a dolgozók után fizetett járulékot, olyan formában, hogy ebből 12.5%-ot fizetne a dolgozónak adómentesen és 12.5%-ot engedne el a cégnek. Ennek több hatása is lenne. A nagyvállalatok dolgozóinak megnőne a vásárlóereje ami kvázi húzná feljebb a teljes gazdaságot és ez az áfabevételek növekedésében is megjelenne.

- Valamint az, hogy jelentős mértékben csökkene az SZJA bevétel, és növekedne az államháztartány hiánya, államadósság, estébé... !!!

- A dolgozók vásárlóereje nagyrészt nem növekedne, hanem stagnálna, mivel a vállalat ilyen esetben a br. 0% béremelés politikáját alkalmazná, tekintve, hogy az adóváltozások hatása miatt a dolgozóknál amúgy is több pénz maradna, és mert ez Magyarország. ;-)

A munkaadó és a munkavállaló pozíciója ugyanis nem egyenrangú, hanem fölé/alárendelt.

- Azoknál akiknél növekedne korántsem biztos, hogy fogyasztási célokra költenék.
Lásd 16% adókulcs esete, élő példa, hogy fikarcnyit sem váltotta be a fogyasztásnövekedési célokat, pedig a társadalom felsőbb részénél jelentős többlet jövedelmet hagyott. ;-)

Ez azt jelentené, hogy a képzés költségének a részét vagy egészét az állam átvállalná a diáktól, ha az adóköteles jövedelemmel rendelkezik a képzésének az ideje alatt.

Ez viszont szvsz egy jó ötlet.

Végül, a dolgozók szociális biztonságának javítására, a dolgozó után fizetett továbbképzési és foglalkoztatási járulékok egyéni számlássá tétele. Ez maga után vonná, a jelenlegi segélyezési rendszer megszűnését és ehelyett a dolgozók, a korábban befizetett járulékok arányában részesülnének munkanélküli vagy továbbképzési hozzájárulásban.

Amennyi időre, és amekkora összegre ma jár munkanélküli ellátás, nem hiszem, hogy egy komplett egyéni számlás rendszer bevezetésének az árát kitermelné. ;-)

Ennyi erővel adókedvezményt is nyújthatnál annak aki köt biztosítást munkanélküliség esetére, és az váltaná ki a munkanélküli juttatást.

--------

Nem vezetek...Jobb így. Nekem is
meg mindenki másnak is.