Szabadalmak 1839-ben

Daguerre sikeres üzletemberként, kiváló üzleti érzékkel látott hozzá találmánya elterjesztéséhez.

Saját készítésű képeket küldött európai befolyásos embereknek. Ezekből a fotókból egy dedikált, Daguerre féle csendélet eredeti példánya Apponyi Antal párizsi nagykövet jóvoltából, ma is megtalálható a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében. Arago, fizikus és csillagász, valamint francia képviselő nagy érdeklődést mutatott a felfedezés iránt. Daguerre bemutatta neki találmányát, ő pedig 1839. január 7-én bejelentette a Francia Akadémián és megvételre ajánlotta a szabadalmat a kormánynak. Aki élt is ezzel a lehetőséggel, és életjáradékot fizetett, évi 6000 frankot Daguerrenek, és 4000-et pedig Niépce örökösének, majd a felfedezést 1839. augusztus 19.-én a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel.

http://maimanohaz.blog.hu/2011/10/01/a_legelso_emberabrazolas_dagerroti…

( Csigaa | 2011. 10. 02., v – 13:24 )

Nem rossz, kivásárolták az adófizetők pénzén (jó borsos áron, életjáradék!), aztán átadták közkincsnek, bármiféle megtérülés nélkül.

Vajon egy ilyen ügy manapság mekkora visszhangot keltene?
("a rohadt állam xyz szabadalmat vásárolt a mi pénzünkön, évekig nyögjük majd a herdálás terhét!!!44")

ja, meg ha mar a mai kort hasonlitjuk az 1800-as evekhez, akkor sajnos az is valoszinu, hogy Facebookon letrejonnenek az "Egymillioan tiltakozunk a Lanchid epitese ellen, adjak az arat a szegenyeknek", meg a "Vedjuk meg a halak jelenlegi elohelymeretet, ne szabalyozzuk a folyokat (c) Zoldbeke" csoportok

Megtérülés nélkül? Hány embernek adott munkát a fotóipar az azóta eltelt időben pl? És hány embernek adott volna, ha fizetni kellett volna a szabadalomért? Vajon hogy fejlődött volna tovább? Mi éri meg jobban az államnak, ha Daguerre gazdag és adózik, vagy ha sokan használják a szabadalmát, és a bérekből, a kereskedelmi forgalomból származó adóbevételek folynak be egy széles piacról?
És hogy legyen még itt egy idevágó érdekesség: Benjamin Franklin, bár politikusként támogatta a szerzői jogokat, maga egyetlen találmányát sem védjegyeztette, hogy ne akadályozza azok elterjedését. Vajon rosszul döntött? :-)

Nem, nem volt még középhosszú távú megtérülés sem, hosszú távú is csak akkor lett volna az adókból, ha kizárólag franciáknak engedik ingyen használni a szabadalmat. Így viszont simán kiment a cucc a Zámerikába...

Nem írtam, hogy ez rossz lenne. Csak mintha akkor kicsit máshogy gondolkodtak volna a politikusok... (pl. "birtokaim 1 évi jövedelmét felajánlom" hogy közelebbről mondjak példát)
Meg valószínűleg az emberek is (ld. nanto hozzászólása).

A hagyomány azt tartja, hogy kijelentése után megkérdezték tőle: „És miből szándékozik ez alatt az év alatt élni, gróf úr?” Mire Széchenyi azt válaszolta: „Majd csak eltartanak addig a barátaim.”

http://mta.hu/cikkek/akademiarol__22321

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)

( mkristof | 2011. 10. 03., h – 09:51 )

A szabadalmi rendszer eredetileg tényleg azért volt kitalálva, hogy hozzájáruljon a találmányok terjedéséhez.

Itt egy hosszabb cikk azok számára akik még nem felejtettek el olvasni, és egy mondatnál hosszabb érveket/elemzéseket felfogni:
http://thisismynext.com/2011/08/11/broken-patent-system/

(A cikk eredeti címe “The patent system isn’t broken — we are” volt.)

-----------
"Generally, Russian technology assumes dumb machines and smart humans, not the other way around." -- The Russian Tea HOWTO