Fűtési módszerek

Offtopic

Sziasztok!

Az elmúlt években annyi jó ötletet kaptam már innen, hogy gondoltam megpendítem, kinek milyen fűtési módszer a szíve csücske, és egyebek.
Nálunk gáz és örököltünk egy bazi vegyestüzelésű kazánt is, mondjuk még csak az első tél lesz ebben a lakásban, de már azon kattogok mivel kellene redukálni hosszútávon a fűtési költségeket.
Elsősorban persze a kevésbé hagyományos dolgokra gondolok, mint pl a ZIBRO kályha, vagy épp más, nem túl elterjedt, de jó dolgok, mert a kandalló/cserépkályha/bahamákra költözés megoldás-vonalat magam is ismerem :)
Felmerült például a geotermikus-izé is, de egy idő után kezdett eluralkodni rajtam a félelem, hogy túl sok nulla lenne az összeg végén.
Tudom állati unalmas a téma, de csakazértis: Szóval, kinek mi a tapasztalata, ki mivel csökkenti a fűtés költségeit?

  • 179839 megtekintés

( moe | 2011. 09. 09., p – 09:21 )

subscribe

Egyébként én fával. Nem kevés így sem, de még mindig olcsóbban jövök ki, mint gázzal. Idén gondolkodom a szénnel való fűtésen, de nincs vele tapasztalatom sajnos, nem tudom olcsóbb lenne-e.

( bandy | 2011. 09. 09., p – 09:25 )

Egy jól beállított termosztát sokat húz lefele a számlán. pl ha napközben nem vagytok otthon reggel 8 és este 6 között (egy hétköznapi család), akkor érdemes levinni 17-19 fok környékére, majd (ha programozható), akkor 4kor beindítani a felfűtést 21 fokra. Mire hazaértek kellemes idő lesz. Persze van, aki 25 fokban is fázik...

Mondjuk nekünk nincs zseton most körbeszigetelni a házat (kertesház), úgyhogy jobb híján a födémet akarjuk durván leszigetelni, arra gondolván, hogy a meleg szeretne inkább fent távozni. Reméljük ez is sokat fog számítani.

----------------
...egyébként az SP nem is egy énekes bénabéla, hanem a stackpointer / de utálom ezeket a déli b*zikat...

Az áporodott levegőt cáfolnám tapasztalati úton. Nekünk is becsomagolták a panelt egy éve, a telet már úgy húztuk, és a napi rutin szellőztetésen kívül csak esetleg rés szellőzőn lévő ablakokkal nem volt áporodott a levegő. Sokat jelent a cswomagolás, mind télen, mind nyáron. Nyáron összesen nem ment 1 hónapot a klíma, de csak azért, hogy éjszakára lenyomjuk 25 alá a benti hőmérsékletet. Múlt nyáron csomagolás előtt volt az jó 2,5 hónap is amit klímázni kellett.

--------------------------------------------------------
„Az Univerzum már elég nagy és öreg ahhoz, hogy egy fél óráig vigyázzon magára.”

A windows az bármire képes, akár még mûködni is....
--------------------------------------------------------

Valahol találtam egy egyetemi tanulmányt a sörkollektorról. Hatásfoka szörnyen alacsony, és még azt az 30k-t amiből megépíted (venti, plexi lap, keret, ház, hőálló festék), azt is 5 év alatt hozza vissza.

Amúgy én a fűtésen felöltözéssel szoktam spórolni. Csóróság van 17 fok a max télen.
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1

Nem, de ha már azt nézzük, hogy 5 év a megtérülése annak a 30k-nak akkor gondoljunk bele mennyit segít a számlán utána... Közel 0. 5 Éves megtérítésnél 500 Ft havonta. Tekintve hogy csak az őszi, téli (okt, nov, dec, jan, febr, márc) időszakban használnánk, így az 5 évből lesz 10, és havi 250 Ft. Ez szerintem nem spórolás, hanem elbaszott idő és energia mire megépíted. A jó oldala, hogy a sörös dobozokat ki kell üríteni :Ö
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1

:)
Hát igen. Viszont a számolásodnál annyi hibádzik, hogy kb. 60-ból jön ki, nem 30-ból. Bár ettől még nem lesz sokkal jobb, de valahogy úgy érzem, meg kéne csinálni.

szerk:
na, egy kicsit olvasgattam. Azt írják, hogy 2 mm -es felülettel átlagosan kb. 10-12eFT a spórolás egy fűtési szezonban. Persze kb. erről volt szó eddig is, csak most találtam számszerűsített adatot.

A sörkollegtor helyett egy alacsonyabb indulótőkét igénylő, technikailag nagyságrendekkel egyszerűbb és évszázadok óta bevált megoldást is tudok javasolni. Mondjuk nem olyan, hogy egyszer elkészül és évekig kitart, de nagyon jó referenciái vannak. Sör helyett vodkát kell használni, naponta 5-ször, szájon át.

( tbs v | 2011. 09. 09., p – 09:43 )

A vesszőparipáim:
1. Passzív ház, légfűtés.
2. Napkollektoros rásegítés.
3. Egyéb ház faelgázosítóval, napkollektorral.

Ha építenék valaha is, a fenti menüből választanék.

Hőszivattyú jó móka, de sajnos a talajszondás rendszerek bekerülési költsége túl magas. Annyival kiegészítve a ház szerkezet költségvetését, azt passzívvá lehet tenni - és akkor már bőven elég egy napkollektoros rásegítésű légfűtés.

Tudom, számoltam ~1éven keresztül. ;)

Nyilván zöldmezőben működik csak a dolog, ahol nem gond, ha kihajítod a klasszikus falszerkezetet még tervezési időben... ;) Pár éve még ez volt a helyzet. :D (2006-7, nem minősített épületre gyúrtunk.)

Passzív ház:
+szigetelés
+légcsatornázás
+levegő/levegő hőcserélős szellőztető
+föld-levegő hőcserélő
-klasszik. fűtési rendszer...

Aki biztonsági játékos és/vagy nem hisz a fizikában, az valamilyen klasszikust is szeretne berakni. Na ez hiba. Ekkor valóban +költség a passzivitás elérése. Nem szabad a számításokból kihagyni a bent élők hőtermelését, a főzés, tévézés, mosás, hűtő... hőtermelését.

Hőszivattyút egyébiránt a napkollektor tárolója és használati meleg-víztároló közé érdemes rakni (folyadék/folyadék -> jó hatásfok) a napkollektor kör hőlépcsőjét növelve (nagyobb különbség -> nagyobb betárolási hatásfok)... Szerintem. Oda ugyanis nem kell halálprecíz szerkezet, könnyen takarítható, nem kell bajlódni tartalék szonda/ák telepítésével a jövőben sem stb.

Én is zöldemzősen csináltam, sajnos páromat nem sikerült meggyőzni a passzív házról. (2004-2005) Mivel kombi tartályom van, így a HMV tároló a melegvíztárolómon belül van. A napkollektor kör fűtené az egész tartályt, ha felraktam volna a kollektorokat. Tervezésnél figylembe vettem a passzívházzá alakíthatóságot és napkollektor telepíthetőséget, de jelenleg elég olcsón üzemel a hőszivattyú ahhoz, hogy megtérüljön a kollektoros/passzívház beruházás. HMV-t mivel állítasz elő?

Az Ezermesterben olvastam ezt a cikket:
http://ezermester.hu/cikk-5118/Aktiv_hoszigeteles

Arról van szó, hogy nem a fűtési rendszerbe viszi be a talaj hőjét, hanem a falakat kívülről "fűti" a földhővel, ezzel csökkentve a veszteséget.

Erről van szó:

http://www.isoactive-3d.hu/

( gyorik v | 2011. 09. 09., p – 10:44 )

Én idén kipróbálom a szalmabrikettet. 2 gyártóval is felvettem a kapcsolatot egyik sincs túl messze, sőt az egyik kifejezetten közel van. Az ára 2600-2800ft/q, a fűtőértéke kicsivel jobb mint a fáé(ugyanazt a fűtőértéket a fa mennyiségének 70%-ával lehet elérni). Legalábbis a gyártók ezt állítják, aztán majd meglátjuk. Ami jó dolog van még benne, hogy a hamuját ha tisztán csak szalmabrikettet használsz fel lehet használni a kertbe, nagyon jó tápanyag. Ildi örülni fog neki. :) Majd beszámolok, hogy mennyire vált be.

Akartam is mondani, hogy erről dobhatnál valami infót, mert az ilyesmi is érdekelne, lehet amúgy ilyen pellettel fűteni a sima vegyes kazánt is?

Izé már megnéztem, elvileg lehet.

----------------
...egyébként az SP nem is egy énekes bénabéla, hanem a stackpointer / de utálom ezeket a déli b*zikat...

pellet: ha lapátolod bele, akkor gyanítom igen. az általunk választott (Atmos faelgázosító) kazánhoz is lehet kapni pellet égőfejet (kb 2x annyiért mint a kazán). A pelletnek annyi előnye van a fával szemben, hogy gázhoz hasonló kényelmet kapsz (azaz saját magát pakolja a kazánba). Cserébe az ára a fa és gáz között helyezkedik el félúton. (a kazán meg nagyon drága hozzá)

Akácfa hasítva, 2200-2300Ft/q. Szerintem ez a legolcsóbb egyelőre.
Szénből a lengyel dió (kazánszén) még ami megéri, de az meg már drága.
A szalmával való fűtéssel én azért óvakodnék.
Ha már nem bálás szalmával fűtenek, akkor drága.
Bálásnál viszont elég nagy hely kell a tároláshoz. Vigyázni kell, hogy ne ázzon el.
Valamint igen-igen tűzveszélyes. Mondjuk a szomszéd gazt éget és átfújja a szél a szikrát... ég az egész tanya.

A földgáz fűtőértéke 34 MJ/m3.
A földgáz ára 3,328 Ft/MJ.

A jó minőségű, 2 éve szárított akácé 14,5 MJ/kg.
Tehát 1 mázsa jó minőségű akác fűtőértéke 1450 MJ, ami 2250 Ft.
Az akác ára így 1,55 Ft/MJ.

Ez az elmélet, vagyis úgy tűnik mintha fele lenne a költségnek.
A gyakorlat az, hogy nálunk jó minőségű akácot nem kapsz, a legjobb fűtőérték is 10 MJ/kg körül van amit elérhetsz. Az égés hatékonysága a legjobb minőségű eszközökkel 75-90% körüli. Na ez sincs általában nálunk, 60%-ot jó ha el tudsz érni.
Ebből a következő adódik:
10 MJ*0,6=6 MJ
6 MJ*100=600 MJ
2250 Ft/600 MJ=3,75 Ft/MJ

Amiből 3,75 Ft/MJ jön ki az akáccal való fűtésre.

A gáz fűtés hatékonysága 85-95% kondenzációs kazánnal, persze a legtöbb embernek ez sincs, így marad az átlagos kb 80%.
A földgáz ára így: 4 Ft/MJ

Ezeket figyelembe véve, hogy csak 6-6,5%-al olcsóbb az akáccal való fűtés a gázhoz képest, én meggondolnám a vele való vesződést.

Azoknak éri meg csak, akik tudnak "szerezni" fát valahonnan. Én is ismerek ilyet, aki 900-1000 Ft/q-ért veszi, ott már valóban megéri. De listaáron nem spórolsz vele, csak munkát okozol magadnak.

Szintén van nagy telek a fa tárolásához.
Eddig Csákvárról- fakupac.hu - hozták nagy billenőplatós teherautóval
de most találtam, erdélyi ajánlat ami 24tonnás kamion lenne, ez meg sok egyszerre nekünk
- tuzifa.net - , elosztva 2-3 főre lehet hogy megérné.
Fővárosi céget, olcsót nem találtam eddig olyat meg pláne aki méterfában szállítana ki.
Óvok mindenkit a mázsás vételi ártól ugyanis a vizet is kifizettetik, helyette a köbméter vagy kalodás ár az ami mennyiségre van számítva.
A rönk fának megvan még az az előnye, hogy ha kérsz kapsz 50-70cm átmérőjűt amiből kiváló kerti ülőkéket lehet készíteni a bográcsoláshoz.

A természetes faház szellőzéssel bele is fagysz :))
A " bécsomagolást " én úgy értelemezném, hogy a belső felületre tesznek hőszigetelést és ezt lambériázzák, hogy meglegyen a természetes fa hatás, vagy a belső rész hajópadló szerű kivitel.
Van egy mondás a faházakra, egy szál gyufa elég és minden elég :)))

bocs, félreérthető voltam. A faháznak van egy természetes páraáteresztőképessége - amit a "klasszikus becsomagolással" elvesztesz.
A szigetelést ezért olyan anyaggal célszerű megoldani, aminek a tulajdonságai megegyeznek/hasonlóak a fához
(pl cellulóz, kender gyapot v mifene).
Tudomásom szerint a (megfelelően kezelt) faház kevésbé (ill. lassabban) ég le, mint egy téglaház+szigetelés.
(bár ezt össze tudjuk hasonlítani, ha téglafalhoz találsz ÉMI ill. EOTA engedélyezési dokumentációt)

Ebbol a szamitasbol kimaradt a berendezes bekerulesi erteke.
Csaladban tortent, 7 eves kondenzacios kazan, megadta magat, elotte is kellet javitgatni, minden evben atvizsgaltak, de most olyan alkatresz adta meg magat amire kozoltek, hogy ilyet mar nem lehet beszerezni, vagy nem eri meg.

Uj kondenzacios kazan, weblapon 320eft beszerelve mar 500eft felett. Majdnem uj kemeny is kellet, mert persze a regi nem volt teljesen kompatibilis, valahogy megoldottak. A kemenyes jogszabalyok felevente valtoznak, ha at kellet volna helyezni a kemenyt, uj engedely, rajz, atvetel, turbo kemenynel ez nem olcso.

Azert egy fatuzelesre nem koltesz ennyit.

Ha azt mondjak egy meregdraga berendezesre (pl talajhocserelo), hogy 10 ev mulva behozza az arat es utana olcsobb a futes, akkor azt elfelejtik megemliteni, hogy 10 even belul ezek a berendezesek tonkremennek, es a javitasuk nem kis penz.
Egy tagathatatlan elonyuk van, veded vele a kornyezetet, es ez nagyon nem mind1, ha volna penzem ra csakis modern technologiat alkalmaznek.

Egyebkent regen is szaritottak a fat, kivagas utan 2-3 evig pihentettek. Ennek az elszabadult telekarak tettek be.

probáltam a szalmabrikettet,,de nem vált be.

ellenben a drágább fabrikett igen.

fütés:
az ember begyujt akáccal rádörrent egy kis bükköt.hideg téli estén két csomag brikett.melegebb napon egy.

akác: 22000 két tél
bükk: 26000 három tél
brikett: 440 ft/csomag

höfok kb 22

--
Unom a szitázását,irodai melót keresek nettó 180 K-tól,iroasztalal,csinos titkárnők közelében... / Hejesirásom köztársosági elnök támogatásával jött létre.
De keresek helyeseniró billentüzetet ís akár.

Én tüzeltem vele tavaly, hát soha többet! Rengeteg a hamu. Kályhám van, az fűti be az egész 50nm-es házat, ezt estére meg szoktam rakni, levegőt elvenni azt reggel még 23 fok van. A fát a szenet és a fabrikettet is ki tudtam hamuzni, a szalmát nem. Nem fért el, minden mocsok lett, mire üres lett a kályha... kb 10X annyi hamu, mint a fabrikett.

Rózsár Gábor (muszashi)
http://www.lok.hu

( denke v | 2011. 09. 09., p – 16:59 )

A geotermikus futesbol (amit en ismerek) 5 fajta van:
1 talajszonda ez a leg "tradicionalisabb" megoldas (ez draga)
2 foldalatti (horizontalis) halo (ezzel az a baj hogy nagyon nagy foldterulet kell hozza, todomasom szerint futott terulet *2, es konnyen megserulhet a dolog)
3 levegos megoldas ... kb mint egy tultenyesztett klimaberendezes, ezzel az a problema hogy alacsony a hatasfoka
4 a kutas megoldas meghozza ketto is kell belole (draga, de legalabb utanna van sajat vizforrasod is)
es 5 amikor a haz alapja ala colopoket vernek le, amik maguk a hocserelok is egyben

ezekkel a rendszerekkel utanna legalabb mar megvan a nyari hutese is a haznak, viszont meg uj, kicsit kiforratlan technologia, es persze az ara, ami regi szamitasaim szerint egy 120nm es hazra kb 3M ft, persze helyszin es megoldasfuggo (mondjuk egy jobb kondenzacios kazan is ennyi ;) )
ja es allitolag a gazszamlanak kb 20-30% aval lesz tobb a villanyszamla (megoldastol fuggoen)

Ha valahol tevedtem volna, javitsatok ki :)

( vtechun | 2011. 09. 09., p – 21:11 )

Hat a faval nem keves melo van, a gazhoz kepest meg plane :) de azert a felenk kaphato arakon joval olcsobb mint a gaz, amikor egy kemeny teli napon probakepp egy napig gazzal futottunk, es kijott 35-40 kobmeter egy napra, akkor azert nem bantuk meg. Nyaron betarazva, jol - esetleg tobb ev alatt - kiszaritott faval, mar jol, gazdasagosan lehet futeni. Nem beszelve arrol, hogy megujulo energia, stb.

Persze a haz hoszigetekesen is lehetne meg javitani, hosszu tavu cel az mindenkeppen a passziv (vagy ahoz kozeli) haz a jo cel...

Egyebkent meg tel vegen felhasgattam (a hon szeretett Fiskars X25 fejszevel) egy csomo fat, ev kozben meg fureszuzemi hulladekot vettunk jutanyos aron, nyarfa pl kb 600 ft/q volt, akac aprolek is kevesebb volt 1000-nel

( Lsh7 v | 2011. 09. 13., k – 05:59 )

Rönk tüzifát erdei méterben erdélyből lehet olcsón hozatni 24 tonnás kamionnal csak épp ez egyszerre sok, itthon a legolcsóbb 18eFt/ erdei köbméter és nyerges kamionnal hozzák házig de szintén minimum 15 köbméter a határ.
Ha valaki lenne pesten és megfeleznénk egy szállítmányt vagy háromfelé vennénk kezelhetőbb lenne és kifizethetőbb.
A kisebb autós fuvarok 4-6 erdei köbméternél 21 eFt+ szállítási költség ami 15-25 eFt.

jövöre keress meg van még egy emberem aki beszáll ártól függöen :)

K--
Unom a szitázását,irodai melót keresek nettó 180 K-tól,iroasztalal,csinos titkárnők közelében... / Hejesirásom köztársosági elnök támogatásával jött létre.
De keresek helyeseniró billentüzetet ís akár.

( eReL | 2011. 09. 13., k – 12:57 )

Megjelölve.
____
Semmi sem biztos. Még az sem biztos, hogy semmi sem biztos.

( gee v | 2011. 09. 13., k – 17:45 )

ez érdekes téma, bár nem hiszem, hogy nekem a következő 10-20 évben aktuális lenne, mert nem nagyon fogok zöldmezős saját házban lakni.

Utána lehet, de akkor meg nem fogok fűteni.

"Utána lehet, de akkor meg nem fogok fűteni."

Vagy majdan nem tudod megfizetni, vagy nem lesz mit megfizetni. :)
A gáz esetében elfő fordulhat.

A nagy kapzsi/globalista//zsidó cégek csak most eszmélnek rá, ha ráeszmétek!
Hogy földünk erőforrásai nem határtalanok!
Nincs olyan energiahordozó, ami nem fogy el!
~5 milliárd év mulva a Nap is beadja a kulcsot.
Ez kicsit túlzott távlat, de igaz! :)

( sany | 2011. 09. 13., k – 20:24 )

Sci-Fi:

Napunk ¬5 milliárd éves és kb ennyi van nekkijje hátra.

A mi kis gömböcskénk valamennyi milliárd éves, de biztos hogy
fiatalabb mint a Nap!
Ezen "kevéske" idő alatt e mi kis gömböcskénk, csak a Napból kapott energiát!
A mi "cilivizációnk" kora pár másodperc ebben a tartományban.
Mi kemények vagyuk? :)
Sikerült ezt az óriási felhelmozott energiát pár évszázad(~1640-től) alatt-
ki tudja hasznosan, vagy sem,-gyakorlatilag felemészteni.

Jelenleg a legerősebb katonai hatalom, háborút hirdetett(terrorizmus jeligére)- bárkire
ráakasztható, aki nem hódol be...- minden ország ellen, amelyik jogosan birtokolhatná a meglévő energiahordozót, ami földje alatt taláható, az olajat.
Lásd: Irak, Irán, Afganinsztán, Libia, .....

Érdekes Albánia, Mongólia, stb ....országok nincsenek veszélyben! :D

( fezo | 2011. 09. 13., k – 20:47 )

Szerintem inkabb a lakas hoszigetelesen kellene gondolkodni, nem a futesi modszeren.
Legolcsobb futoanyag pedig a fureszpor, csak legyen hol tarolni. Errefele Erdelyben meg ingyen is hozza lehet jutni. Kazan is kaphato hozza.

--
FeZo

( atomheart v | 2011. 09. 13., k – 20:52 )

Ne fűccsé be!

----------------------
"ONE OF THESE DAYS I'M GOING TO CUT YOU INTO LITTLE PIECES!!!$E$%#$#%^*^"

( hackac | 2011. 09. 13., k – 21:36 )

Én tavaly építkeztem, és akkor is, meg utána is elég sokat agyaltam ezen a témán.
A mi házunk könnyűszerkezetes (nettó 86 nm belterület) és igen jó hőtechnikai paraméterekkel rendelkezik. Kondenzációs gázkazánnal egy masszív végigfűtendő hónap 15 KHUF (ebben benne van az alapdíj és a melegvíz előállítás is). HMV tartály van, ahová solart majd be lehet kötni.

Én arra jutottam, ha még egyszer belevágnék:
1. Gázkazán nem lenne, hanem levegős hőszivattyú. A fentiekkel ellentétben a hatásfoka nem rossz. Persze a vizes/földes jobb, de a bekerülési költsége sokkal több - megtérülés? Amit a levegős hőszivattyú ellen fel szoktak hozni, hogy -5 C alatt a hatásfoka meredeken romlik, de ez sem igaz már, típusfüggő. Persze gagyit itt is kapni :) Ezen kívül nézzétek meg, hogy a -5 C alatti napok száma mennyi hazánkban, sokat nem fogtok találni...
A levegős hőszivattyúk ára is egyre jobb, nem kell hogy rámenjen a rendszerárra a gatyánk is.
Ugye ez nyáron hideget szivattyúzna nekem, ezért a hűtés is meg lenne oldva. Persze ehhez meg felületfűtés/hűtés kell. Emiatt lenne plafonfűtésem. Azt nem furkálja az ember, és nem tol elé szekrényt. A sugárzó hő miatt is jó a hőérzete. És nem, hűtéskor sincs nedvességkicsapódás, feltalálták már a harmatpont érzékelőt. Komfort miatt mehet egy padlókör is (csak fűtésre), de ez már tényleg luxus ha bekerülést is nézünk. De ha nem is hűt a hőszivattyúm mert olcsóbbat veszek, akkor is ha csak kútvizek keringetek benne, már jó vagyok.
Ha meg azt nézzük, hogy lehet olyat venni ami egyben rekuperátor is (hővisszanyerős szellőztetőberendezés), akkor még többet fogtunk hosszú távon - bár ez már húzósabb áron van.
Hogy minden szép legyen kell még egy szép nagy puffertartály is, ahová még dolgozik a solar, vízteres kazán, stb. ami akad, és kijön belőle a melegvíz is.
Ja, hőszivattyúkhoz van külön olcsósított villamos tarifacsomag.

2. Lásd mint fent, csak a hőforrás faelgázosító kazán. Itt sem kellene minden nap fűtenem...
Falun sok fát lehet csak úgy összegyűjteni is (metszenek tavasszal/ősszel; kivágnak, stb.), ebben előny egy nyugdíjas após :)
Hatásfoka jobb mint a hagyományos kazánoké, de nem lehet benne mindent elégetni csak fát.

De mégis ki tudja ezt megfizetni? Sokan. Mert meg lehet spórolni:
- Ha nem volt összközműves a telek, a gázbekötést. De ha ott volt, akkor is:
- Gázterv
- Gázbekötés a házba + MEO + egyéb járulékos költségek (pl.: gáztűzhelynél ablakba/falba épített szellőző - előírás)
- Kémény, vagy kondenzációs kazánnál turbócső + kéményseprő engedély (terv) + kéményseprő ellenőrzés + éves kéményseprő díj
- Kazán/kondenzációs kazán + éves karbantartása

Na, ez jó hosszú lett :)

Hát őőőő. A minusz 5 foknak pl. nagyon örültem volna, amikor kb. egy hétig -15-18 fokban kellett reggel 8-kor besétálnom (~2km és csak bp. környéki város, semmi extrém) melóhelyre. :) Ha ennyire huzamosan hideg van, akkor is megtartja passzív ház a meleget, illetve a passzív fűtés elég?

Ezzel a sok mindennel az a baj, hogy irgalmatlanul bonyolult (és drága, és elromlós) gépészet tartozik hozzá, úgyhogy valahol meg kell húzni a határt.
Nekem egyébként a vázolthoz hasonló rendszerem készül.

Harmatpont érzékelőt ki lehet hagyni, nem kell 18 foknál hidegebb vizet ereszteni a rendszerbe.
És a hűtős-levegős hőszivattyú helyett is inkább kútvizet kell keringetni, sokkal kevesebbet fogyaszt.

--
Gábriel Ákos

Volt kollégám volt főnöke építkezett anno budán (ahogy a szájról-szájra legenda mondja)
Lement megnézni hogy állnak, és a hegyoldalba építendő ház zsaluját nézegetve fázott nyáron....
Kitalálta, hogy ki kellene ezt használni. Síkhálókra tekertek henco csövet, berakták a zsalu külső oldalába. Majd később a csővégeket összefogták, rálöktek egy wilot, meg egy hőcserélőt.
Nyáron a fan-coil rendszer azzal hűt, minden kültéri egység nélkül, télen pedig gyakorlatilag kevesebbet kell melegíteni a fűtési rendszer vizén...
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
- - -> Kérjük a humoros aláírást itt elhelyezni. <- - -

Meglehet spórolni, de vannak kényelmi szempontok is.
kazánnal kapcsolatos költségek (kéményseprő.....) független az alkalmazott fűtési eljárástól, kivéve ha 100% megújulót használsz és/vagy villamos áramot.
A bablevest ,a serpenyős szűzpecsenyét vagy a különböző vok-os kajákat én személy szerint jobb szeretem gázon csinálni mint villanyon, más lesz az "íze". A a túrós batyut a légkeveréses szebben megcsinálja de drágábban (sajnos nem vagyok elmü dolgozó)így hát a gáz bekötést sem sikerült megspórolni...

( markia | 2011. 09. 13., k – 22:13 )

Sok megoldás létezik,mindnek egy közös vonása van sokba kerül. Egy ház energia felhasználását nem csak a fűtés adja. jelentős részét a használati meleg víz viszi el.(úgy bele a csatornába).A szellőztetés megint kiviszi a meleget, ezeket a veszteség hőket is lehet hasznosítani.
Mo.n a napos fűtés nagyon sokba kerül (ezért lassan térül meg), viszont meleg vizet lehet vele csinálni egész évben, nekem április óta nem indult be a cirkóm a meleg vízre. Sok ötletem van még a spórolásra de azokra még meg kell keresni a rávalót. Amúgy félév múlva már többet fogok tudni, éppen tovább képzem magam.(majd tudok segítek)

Olyat nem szokas csinalni, hogy az esoviz gyujto ciszterna (locsolas celjara) vizet hasznaljak a hocserelo kulso oldalanak? Akar tulmeretes gyujtot is lehetne epiteni. Telen hamarabb kimerulne a hasznos hokapacitas (befagy), de nyaron ugyis kilocsolodik a "meleg" viz es esik helyette huvos eso...

Vagy telen - a levego-levego hovisszanyeros szellozteto rendszerek mintajara - egy a haz es a csatornahalozat koze epitett, pocegodor szeru puffertaroloban visszanyerni a kizuhanyzott melegviz hojet?

Az 5let jó, és horror áron lehet is kapni megoldást zuhanyzás közben a hővisszanyerésre.

Logikusan végiggondolva, szinte csak zuhanyzásnál használunk folyamatosan (nagy arányban) melegvizet, ráadásul zuhanyzás közben nincs sok zsír, stb, aminek a lerakódásával különösebben foglalkozni kellene. Tehát fölösleges az összes szennyvíz hőcserélése, elég egy a zuhany lefolyó köré épített hőcserélő.
Erre 2 megoldást láttam interneten:
1. Az egész zuhanytálca egy hőcserélő
2. a lefolyó cső kb.1-2m hosszan hőcserélőként funkcionál (lehet pl. cső a csőben)
Az így nyert melegvizet vissza lehet küldeni a kazánba, de akár a zuhany csap hidegvíz oldalába is.

ezt igy szerintem azert nem hasznaljak, mert abbol a penzbol, amibol egy ekkora ciszternat megveszel (vagy speci betonbol kibetonoztatod magadnak) mar furatsz magadnak kutat angy valoszinuseggel, illetve szerintem nem venned jo neven telen ha a ciszterna befagyna (es esetleg a fagy szetnyomna a betont) mert nem tudnal honnan hot szerezni, es leallna a hazad futese (mint azt az eszkimoktol tudjuk, a jeg eleg jo hoszigetelo, tehat a fagyas utan a hocserelod kozvetlen kozelet tudnad csak huteni ;))

bar jobban belegondolva minden onerzetes geotermikus rendszer leall magatol ha a kimeno vizhomerseklet tul alacsony (4 Celsius altalaban aszem) igy nem tudnad befagyasztani vele a ciszternat, bar futesre is max csak par napig lenne alkalmas azert.

> Sok megoldás létezik,mindnek egy közös vonása van sokba kerül.

Mivel az arakat manapsag nem a bekerulesi koltseg, hanem a kereslet-kinalat viszony hatarozza meg, logikusan adodik, hogy minden megoldas "draga". Igy is van ra kereslet. "Olcsobban" ennek fenyeben csak az tudja megoldani, akinek van kedve/affinitasa ezzel foglalkozni.