Ha ezt egy kornyezetvedo meghallja...

"A melegvíz beömlésének hatására a Dunában található összes biomassza is magasabb, mint a felsőbb szelvényekben. A beömlés alatti néhány km-es szakasz vízi élővilága az egyik leggazdagabb faji összetételű a térségben. A magasabb hőmérséklet hatására a halállomány egyedsűrűsége is meghaladja az átlagos értékeket (különösen a téli hónapokban)."

Forras: http://www.atomeromu.hu/download/261/Környezeti%20hatástanulmány%20-%20… 26. oldal.

( flimo | 2011. 06. 14., k – 05:48 )

Ó, tudják ezt ők, és tiltakoznak is, hogy ez nem a természetes állapot.

Lehet, bár a paksi atomerőmű környezeti hatásairól volt szó, és nem látom sehol, hogy áttértünk volna bp-re. Ráadásul ő sem jelezte. Egyébként azt kár is idekeverni, mert teljesen más: ott egyszerűen szennyvizet engednek a folyóba, míg paksnál csak melegvizet. Köszönőviszonyban sincs a kettő.

És Paks város szennyvizét szerinted hova vezetik? :)

Oké... "A szennyvíztisztító telep 5.400 m3/nap kapacitású, biológiai tisztítási fokozattal rendelkező telep, a tisztított szennyvíz a Duna sodorvonalába kerül bevezetésre. A tisztított szennyvíz összes minőségi paramétere megfelel a vonatkozó határértékeknek."

--
Don't be an Ubuntard!

Most itt az erőműről volt ám szó. Nem lepődnék meg, ha minden folyó menti város a folyójába ürítené a szennyvizét, ami nem igazán szerencsés, csak itt most nem erről folyik a diskurzus, hanem az erőműről.
Egyébként amikor egy cég a saját honlapjára kiírja, hogy ő szabályos és környezetvédő az szerintem alapból felesleges, ki írná ki, ha nem így lenne? Kb mintha a homlokára írná mindenki, hogy nem sért törvényt. Vagy igaz, vagy nem, de ezt egy harmadik, megbízható félnek kéne kinyilatkozni és tanusítani. Szerintem.

Az erőmű dolgozóinak legalább a fele Pakson él (most hadd ne nézzek jobban utána, ennyire emlékszem)... :)

"Egyébként amikor egy cég a saját honlapjára kiírja, hogy ő szabályos és környezetvédő az szerintem alapból felesleges, ki írná ki, ha nem így lenne? Kb mintha a homlokára írná mindenki, hogy nem sért törvényt. Vagy igaz, vagy nem, de ezt egy harmadik, megbízható félnek kéne kinyilatkozni és tanusítani. Szerintem."

Hasonló cégek ki szokták írni, gyakran mérési adatokkal alátámasztva állításaikat. De mivel ezeket az adatokat a saját műszereikkel mérik, akár az is lehet hamis. Egyébként meg tökmindegy, az a lényeg hogy a hatóságok szerint rendben legyenek a dolgok, az, hogy az átlagembereknek mit mondanak, nem fontos (max annyiban, hogy adott esetben kötelezhetik őket adatszolgáltatásra, aminek helyesnek kell lennie).

--
Don't be an Ubuntard!

( anr | 2011. 06. 14., k – 07:05 )

minden emberi tevekenysege beavatkozas a termeszetes allapotba, egy ut, egy haz, de meg egy erdei osvany is megvaltoztatja a termeszetes kronyezetet.
a gond nem ezzel van, hanem azzal ha az eredmeny nem stabil es nem fenntarthato.
pl: a Tisza to egy rendkivul jol sikerult beavatkozas, mind emberi, mind termeszeti szempontbol
a niger deltaban torteno olajkitermeles pedig a masik veglet.

--
Live free, or I f'ing kill you.

Kérjük vissza a jégkorszakot, mert 10000 évvel ezelőtt az volt a természetes! Tény, hogy az ember borzasztó mértékben beavatkozik a Föld környezetébe. De az se egy stabil fix valami, az is folyamatosan változik.

De azt hiszem, Paks van annyira a figyelem középpontjában, hogy ne nagyon hagyják csak úgy szétbarmolni a környezetet. Másrészt magának az erőműnek is elemi érdeke, hogy ügyeljen ezekre, nekik nagyon szükségük van az emberek támogatására, akár az üzemeltetés, akár a bővítés, akár a meglévő blokkok élettartam-növeléséről van szó. Nem véletlen az, hogy az erőmű szabadon látogatható pl.

----------------
Lvl86 Troll

Sose értettem, hogy "minden emberi tevekenysege beavatkozas a termeszetes allapotba".

Az ember a Földön egy természetes élőlény. Már, ha az őseink ugye nem máshonnan utaztak ide, de ezt most hagyjuk. Szóval egy őshonos faj hogy tehetne olyat, ami nem természetes?

Egy külső szemlélő teljesen természetesnek látná, ami történik a Földön. A földi élet természetének. Az ember, aki viszont ebben a rendszerben van, az van annyira öntelt, hogy a rendszeren kívül, a rendszer fölé emeli magát, azt hiszi, hogy ő megváltoztatta a "természetes" állapotot. De az ember egy ugyanolyan földi faj, mint a tigris, vagy a hód. Amit az itt őshonos fajok tesznek, az nem lehet más, csak természetes.

Azért tegyük hozzá, a cikk amire hivatkozik egy vicc... A halálozási statisztikáknak szerintem a szűken vett ÜZEMELTETÉS SORÁN ÉS HATÁSÁRA bekövetkezett haláleseteket kell számolnia, különben - mint itt is - félrevezető statisztikai humbug az egész, hiszen más-más merítésből vesszük a követelményeket az egyes területeken...

A szélenergia halálozási statisztikát pl. úgy számolja, hogy az építéséhez szükséges fém kibányászása során (30 éves élettartamra számítva, aminek a végén persze nem újrahasznosítás, hanem új bányászás van) bekövetkező balesetek száma!

Ez nagyon logikusnak hat, de valójában a tágan értelmezett energiafelhasználó illetve helyi lakosságot nem érinti, csak a bányászokat: azaz a kockázatkezelése/megoldási lehetőségek EGYÁLTALÁN NEM KÖTŐDNEK az energiatermeléshez, hanem pusztán BÁNYATECHNOLÓGIAI kérdéskör - persze itt van mit fejlődni, különösen Kínában és remélhetőleg így is lesz, de ez pl. a Német szélkeréképítőket akik a tőzsdén megveszik a fémet nem kell érdekelje: ez a gazdasági munkamegosztás hatékonyságának kulcsa és értelme! (Itt pl. könnyen lehet, hogy a piacra kikerülő fémet, szélkerék helyett más, alacsonyabb fajlagos hasznot termelő eszközökbe építik be, tehát a nyersanyagot ugyanúgy felhasználják, csak a bányászok valami csekélyebb értékű dologért áldozzák fel az életüket, és kisebb nyereséget tesznek zsebre...)

Innen már könnyen továbbvihető, hogy ilyen alapon minden gazdasági összefonódást végigkövetve (és ebből határtalanul sok van) az összes tevékenység kockázatát hozzá lehetne fűzni a számításokhoz, ha pl. egy atomerőmű/szélerőmű építői/üzemeltetői tonhalas szendvicset esznek, a halászati balesetek adott hányadát az energiaiparnak kell tulajdonítanunk, függetlenül attól, hogy az éppen a halászati munkavédelem kérdéskörébe tartozik, nemde?

Ezt aztán persze érdemes úgy megcsinálni, hogy amelyik lobbitól kapjuk a pénzt annak gazdasági környezetét térképezzük kisebb mélységben fel... ;)

"ÜZEMELTETÉS SORÁN ÉS HATÁSÁRA"

Nah, ha Csernobilban az "üzemeltetés" során szerinted nem halt meg ember, amely rontaná a statisztikát, akkor hajam leteszem...

A többivel meg annyi a probléma, hogy jelenleg nem tudunk mérést arra, hogy az _egyes_ erőműtípusok üzemeltetéséből adódó környezeti terhelésben hányan haltak bele. Csak valószínűségek vannak, amelyek ugye nem konkrétumok.

Viszont nekem valahogy nem hiányzik néhány millió tonnányi CO2 a levegőből, amit egy hasonló teljesítményű szén/olajerőmű pöfékelt volna ki a levegőbe, mint a paksi.

----------------
Lvl86 Troll

Mellesleg nem csak a legbiztonságosabb, hanem a legtisztább is, nincs CO2 termelés, nincs kén-dioxid, sem por. Csak a vizet melegíti, amit még szeretnek is a halak.

Szerintem ezentúl az elhasznált fűtőelemeket tároljuk a házad alatt. :)

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)

Már ha van hova biztonságosan eltárolni. Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha Oroszországba küldenénk ki az elhasznált fűtőelemeket, talán nem véletlenül.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."
rand() a lelke mindennek! :)

Kiemelnék valamit a tanulmányból:

"2004. évben az atomerőmű tevékenysége során összesen 914,2 t nem veszélyes ipari hulladék, és kb. 361,5 t veszélyes hulladék keletkezett. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos rendkívüli környezetszennyezés az üzemelés alatt nem fordult elő."

(Ebben az kommunális hulladéktól kezdve az építési törmeléken, a mindenféle olajokon át a radioaktív anyagokig minden benne van. És ezek ugye -remélhetőleg- biztonságosan elzárva lesznek)

"a keletkező kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok mennyisége az eddigi üzemidő alatt átlagosan 100-140 m3 volt évente a négy blokknál, hordóba történő tömörítéssel feldolgozva."

(Ez a tervezett bővítéssel 50 évvel számolva 5-7000 köbméternyi radioaktív hulladék, amit kezelni kell.)

vs

"Amennyiben az atomerőmű kieső kapacitását gázüzemű erőművekkel oldanák meg úgy a szén-dioxid kibocsátás csaknem 6 millió tonnával emelkedne, így a határára kerülnénk a 80 millió tonnás Magyarországi kvótának. A kapacitás széntüzelésű erőművel történő kiváltása a gázerőműhöz képest további 4 millió tonna növekedést jelentene."

----------------
Lvl86 Troll

En alapvetoen tamogatom a nuklearis energiaval valo aramtermelest, de van "DE" is. Szoval valo igaz, hogy sokkal tisztabb, szarazabb erzes, de nagyon esznel kell lenni, mert sokkal veszelyesebb (es a kovetkezmenyek belathatatlanok), mint egy szentuzelesu eromu.

Ha az atomeromuvek biztonsaga ehhez merten elfogadhato, akkor jol jarunk veluk, de ha nem, akkor csak ido kerdese, hogy mikor leszunk nagy kakaban, vo. az utobbi ~40 ev erintett katasztrofai.

Mindenkinek kipostázzák az alkotmányt

Egy zagytározó vagy egy repülőgép építésénél nem kell észnél lenni? Sajnos ez egy ilyen buli, kockázat nélkül nincs haszon.

A probléma azokkal a kockázatokkal van, amire nem készülnek fel. Ld. Japán és a valaha mért (azaz valamikor 189x-ben) legnagyobb cunami*1,5-re való méretezés.

----------------
Lvl86 Troll

Mindegyik tud picit meg nagyot hibázni. És ha nagyot hibázik, az mindenütt nagyon gáz, csak az atomnak rosszabb a PR-ja… ;) Ehhez valószínűleg hozzájárul egy csomó sötétzöld, akik nem tudnak túllátni Csernobilon, valamint Fuku- és Hiroshimán – ezek az események valóban bemutatták, hogy az atom nagy pusztítást tud véghezvinni, de tényleges alternatívája úgy tudom, nem igazán akad.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

Annyit tennék hozzá, hogy a legsúlyosabb nukleáris balesetek szinte mindig üzemeltetési hiba miatt történtek, illetve most Fukusima kivételesen egy környezeti katasztrófa miatt (bár rá lehet kenni a tervezésre, szerintem a tervezők nem hibáztak, egyszerűen lehetetlen felkészülni egy ilyen méretű természeti csapásra). Általában 1-1 baleset után sokat fordítottak arra, hogy a jövőben ne fordulhasson hasonló baleset újra elő.

Nyomottvizes reaktorra a Three Mile Island erőmű esete lehet példa.

Egyébként érdemes elolvasni ezt a bejegyzést, még ha kicsit elfogult is a szerző.

--
Don't be an Ubuntard!

"(bár rá lehet kenni a tervezésre, szerintem a tervezők nem hibáztak, egyszerűen lehetetlen felkészülni egy ilyen méretű természeti csapásra)"

Az elsődleges vizsgálatok alapján azt állapították meg, hogy erre is fel lehetett volna készülni, csak pénz kérdése lett volna az egész. Az ok, ami miatt nem készültek fel rá az az, hogy az eddigi ismereteik alapján valószínűtlennek tűnt egy ekkora méretű katasztrófa. De a természet már csak ilyen "vicces" dolog.

A TMI meg egy furcsa állatság volt. Ugyan maga a reaktor gazdaságilag totálkáros lett, a környezetet végül nem nagyon érintette a dolog (bár necces volt azért). Nem is lett volna semmi baj, ha a média nem csinál pánikot. Viszont nagyon sok tervezési és üzemeltetési hibára fény derült, amiből azért levonták a konzekvenciákat.

----------------
Lvl86 Troll

Fukusimában konkrétan a balesethez képest egy hónappal később be is akarták zárni az első blokkot. Persze, akkor még a leállítás, leszerelés egy más kérdés. Gondolom gazdasági okok miatt azt se szerelték volna le egyből.

(Paksra is 3 terv van, de abból a leghosszabb, leggazdaságosabb, 70(!) éves leszerelés. - Addigra 120(!) éves lenne az erőmű a tervezett élettartam-növeléssel)

----------------
Lvl86 Troll