Egy kedvenc mozzanatom természetesen itt is feltűnt. Nem csak itt ebben a konkrét esetben, hanem általában a hasonló szituációkban.
Ez a "kialvatlan zombiként dolgoznak 48-72 órája" ez az összes havária sztori kötelező kelléke. Valamiért minden kétségbeesetten kapkodó cégvezető azt hiszi (nemcsak-IT problémánál), hogy úgy lesz a cége megint talpraállítva S.O.S, hogy emberek értelmetlenúl hajtva vannak 48-72 órán keresztül. Ahelyett h. meglenne a rendes 8 óra alvásuk, kipihenten, friss fejjel jönnek az új ötletek. Egy 48 óra alvás nélkül meg a DIR parancsot elrontja az ember (én biztosan). Voltam már pár ilyen szitu szereplője (nem okozója, hanem a Mr Wolf megoldóember): szar is volt, utáltam is, az ember őszintén mondjuk ki a háta közepére kívánja az egész helyzetet. Mikor vége és sikerül a megmentés, életre kell az összetákolt valami, megy a körbegratulálgatás, örömködés, meg a fogadkozás a főnök(ök) részéről h. na itt most mindenki faszán dolgozott, ha ennek teljesen vége, elmegyünk 1 jót sörözni, mind a vendégeim vagytok stb. Jóleső érzés rendberakni a szart, tudni h. értelmetlenül sok energia rápazarlásával sikerülhet. De az embernek azért őszintén szólva nem hiányzik ez havonta-3havonta megismételni. Az 5.-6. ilyen erőltetett menet után elgondolkozik: miért csinálom ezt még mindig? Főleg ha nem egy kivédhetetlen betörésről, ransomware támadásról, teljesen irreális lehalásról van szó. Hanem egy tudottan gyenge szar architektúra, sóherségből-spórolásból évek óta nem kezelt ismert gyengeség miatt hasal el a teljes rendszer.
Az ember fejében ott motoszkál, h. én itt csak 1 tűzoltómunkás vagyok, a cégtulaj keresi ezen a valag milliárdokat évente, persze h. itt járkál fel-s-alá idegben már 3. napja, mert a megélhetése múlik rajta itt és most. Kihúztam/tuk a seggét a szarosgödörből. Jár majd érte a buksisimi mindenkinek aki itt volt, lehet h. lesz 1-2 pizzaparty v. céges sörözés, de aztán minden megy tovább ugyanúgy. Én meg az 5.-6. ilyen után (nem feltétlenül ugyanannál a cégnél) már nem igazán igénylem ezt a cirkuszt. Tudom h. meg tudok oldani ilyen szituációt (meg tudom h. én a kialvatlanságot nem tudom elviselni, nem szégyen az ha 24 óra után nem bírom tovább és le kell feküdnöm, mert utána viszont megint használható vagyok). Nem egy apollo13-ról v. csernobilról beszélünk ahol az életed (többek élete) múlik rajta mennyit tudsz dolgozni alvás nélkül. De ezt leszámítva mire jó ez Nekem?
Teszemazt egy site reliability engineer munkakör egy nagy multinál erről szól? Hogy amikor beüt a gebasz (nem ha, hanem amikor), akkor ott szopik vele 24-48-72 órákat. Amikor meg nincs gebasz, akkor munkakörből fakadóan here-vere? De amikor nem ez a munkaköröd, csak beleesel a helyzetbe, az fáj.