Szoftverfejlesztési háttér és szaktudás

Programozás

A szavazás célja, hogy átfogó képet kapjunk a HUP olvasók IT munkáinak szakterületeiről és képzettségéről. Az eredmények anonim módon segítenek megérteni, hogy milyen területeken dolgoznak a HUP olvasói, és milyen típusú képzésben részesültek.

A Szavazási opciók részletezése:

  1. Microsoft rendszerekre történő fejlesztés
    Ide sorolható minden olyan fejlesztés, amely Windows alapú rendszerekre, .NET környezetben, illetve MS SQL Server-re történik. Ha a fejlesztés más platformon fut, de a technológia Microsoft alapú, akkor is ide tartozik (pl. .NET Core Linux-ra).

  2. Open Source/Linux rendszerekre történő fejlesztés
    Ide tartozik minden fejlesztés, amely Linux vagy Open Source rendszereken történik. Ez magában foglalja a Java fejlesztést is, valamint az adatbázis-fejlesztést MySQL, MariaDB, PostgreSQL vagy egyéb nyílt forráskódú adatbázisokhoz. Minden ami az Open Source/Linux ökoszisztémába illeszkednek (a Java ugyan nem minden verziójában free, de ide illeszkedik legjobban).

  3. Apple rendszerekre történő fejlesztés
    Ez a kategória a macOS, iOS és egyéb Apple ökoszisztémákra történő fejlesztést öleli fel. Ide tartoznak azok a mobil alkalmazások is, amelyek kizárólag Apple platformokon működnek (Androidra nem jelennek meg), például iPhone-only vagy iPad-only appok.

  4. Oracle adatbázisra történő fejlesztés
    Bár az Oracle adatbázisok különböző operációs rendszereken is futhatnak (Windows, Linux vagy egyéb), az ide tartozó fejlesztés mindenképpen az Oracle környezetben történik. A fejlesztői munka oldaláról nem lényeges, hogy milyen szerveren fut az Oracle.

  5. Web alapú rendszerek fejlesztése
    Ez a kategória azokat a fejlesztéseket jelöli, amelyek webes rendszerekre készülnek. Ide tartozik például a PHP, JavaScript alapú fejlesztés, illetve külső CMS rendszerekre történő fejlesztés, például WordPress, Umbraco. De ha .NET vagy Java technológiával fejlesztünk webes felületet, akkor az nem ide tartozik, hanem elsődlegesen a (1) Microsoft vagy az (2) Open Source/Linux kategóriába esik, attól függően, hogy a háttértechnológia melyik.

  6. Játékfejlesztés (Game Engine)
    E kategória magában foglalja a különböző játékfejlesztő motorok használatát, mint például Unity, Unreal Engine vagy bármely más játékfejlesztési platform.

  7. Mobil platformra történő fejlesztés
    Ide tartozik minden olyan fejlesztés, amely kifejezetten mobil platformokhoz (Android, iOS) kapcsolódik. Akár natív alkalmazásról van szó, akár cross-platform megoldásokról (pl. React Native, Flutter).

  8. Low-code/no-code fejlesztési platformok
    Ha az alkalmazás fejlesztése nem tradicionális kódolással történik, hanem alacsony kódszintű (low-code) vagy kód nélküli (no-code) platformokon, például Mendix, OutSystems, AppGyver vagy céges belső de nem általad fejlesztett platformon akkor ezt a kategóriát válaszd.

  9. Felhő alapú fejlesztés (Cloud computing)
    Ide tartozik minden olyan fejlesztés, amely felhőszolgáltató platformokra (AWS, Azure, Google Cloud, stb.) történik, beleértve a felhőben futó alkalmazásokat, szolgáltatásokat és infrastruktúrákat.

  10. DevOps / Konténerizáció
    Ez a kategória azokat az egyéneket célozza, akik a szoftverek szállítására, üzemeltetésére és a fejlesztés ütemezésére összpontosítanak. Ide tartozik a CI/CD pipeline-ok, valamint a konténerizált környezetek (pl. Docker, Kubernetes) használata.
     

Végzettségre vonatkozó alpontok: 

  • Szakirányú diploma: Ide tartoznak a mérnökinformatikus, programtervező-informatikus, programozó-matematikus, valamint azok a gazdaságinformatikusok akik úgy érzik, hogy a képzésük során versenyképes programozói tudást szereztek.

  • Műszaki vagy természettudományos diploma: Minden egyéb mérnöki szak, mint például gépészmérnök, villamosmérnök, vegyészmérnök, valamint a matematikus, fizikus, biológus és egyéb természettudományos területeken szerzett diplomák.

  • Egyéb diploma: Olyan diplomák, amelyek nem műszaki vagy természettudományos területen születtek, például bölcsészettudományi, társadalomtudományi, hittudományi, stb diplomák.

  • Nincs diplomám: Ha a válaszadó nem rendelkezik diplomával.

  • Több diploma esetén: Ha valakinek több diplomája is van, akkor a szoftverfejlesztés szempontjából a legrelevánsabbat vegye alapul. Például, ha valaki mérnökinformatikus és társadalomtudományi diplomával is rendelkezik, akkor természetesen az informatikai diploma legyen a döntő. 

( asch v | 2024. 11. 27., sze – 12:15 )

A listából többfélét is fejlesztek, az "Open Source/Linux rendszerekre fejlesztek" a legjellemzőbb, azt választottam. Jó kis szavazás! Sok opció van, de nem elég! Mindenki hozzon magával még egy opciót!

Valóban sajnos elég gyakori jelenség az olyan fullstack munkakör ahol fejleszteni kell elsődlegesen a backendet, de azért a web UI-t is. És akkor ha már úgyis annyira beleástad magad lenne még itt egy mobil applikáció ami kapcsolódik a platformhoz, csinálhatnád azt is! :D

Ilyen esetben jelöld be azt amivel a legtöbb dolgod van. A fenti esetben ha az időd 65%-át viszi a backend Java-ban, a hozzá tartozó web UI 10%-ot és a mobil app 25%, akkor 2-es pont a java backend túlsúlya miatt. 

( duffy v | 2024. 11. 27., sze – 12:18 )

Szerkesztve: 2024. 11. 27., sze – 12:19

Nagyon nem fejlesztek, csak hobbiból.*

Analyst és achitect a munkám.

 

Szerk: akkor viszont arra, ami épp érdekel :-)

( asm v | 2024. 11. 27., sze – 12:50 )

Szerkesztve: 2024. 11. 27., sze – 12:54

A villamosmernokot lehet hogy szakiranyunak kellene tekinteni, hiszen eleg kozel van mar az informatikahoz. BME-n egy karon belul van a muszaki infoval, sok a kozos tantargy, stb.

Szegeden meg TTIk van. Egyben a természettudományi és informatikai kar valamint villamosmérnöki kar is, az ott levő szakok alapján. Panaszkodnak is egymásra állandóan megy a civakodás azok ki kapja a pénzt. A BME VIK már sokkal szerencsésebb, de annál is jobb amikor a villamosmérnöki és informatikai kar külön van, pl OE. 

Szerintem egy villamosmérnök azért nem programozó. Van pár ismerősöm, aki villamosmérnöki bsc diplomával jött mérnökinfó msc-re. A hivatalosan 4 félévből kapásból 6 lett náluk az előírt kötelező előfeltétel prog tárgyak miatt. De a 6 félévre is jöttek pluszban "jutalomfélévek" :) Eléggé más a két szak szerintem. Természetesen egyetemenként jelentősen eltér az oktatott anyag. 

Szerintem egy villamosmérnök azért nem programozó.

Nagyon fugg a valasztott szakiranytol. Egy erosaramu szakiranyon lehet hogy kisebb a programozas jelentosege. De szinte minden mas teruleten (beagyazott, hiradastechnika, hangtechnika, ...) mar mind teljesen "atdigitalizalodott", lenyegeben microcontroller/DSP/FPGA programozasrol szol. FPGA-t is sok esetben nem low-level "huzalozzak", hanem egy kesz CPU-t toltenek be ra es arra irnak szoftvereket. Bizonyos esetekben a NYAK tervezes is visszaszorul, mert egyszerubb ready-made boardot (rpi pico/nano, arduino, stb.) hasznalni a feladatra.

De ertem en, tipikusan nem villamosmernokokbol lesznek a legujabb JS varians nyelvek backend/frontend/fullstack programozoi. Inkabb maradnak a HW kozelibb teruleten.

Ahogy az egyik amerikai chip fejlesztő cégnél dolgozó ismerősömmel beszéltem, sajnos sokszor le vannak maradva a modern fejlesztési metódusok tekintetében (tesztelés, build system, statikus kódanalizátorok, stb.) ha pedig magas szinten próbálnak programozni, nos, előjön a tipikus mindenben lehet fortran kódot irni hatás.

Mérnökinfón kellett FPGA-ra 4 bites processzort készíteni és arra fejleszteni egy mini operációs rendszert. Soha nem találkoztam Magyarországon olyan álláshirdetéssel, ahol ezt a tudást hasznosítani lehetett volna. Ettől persze lehet ilyen munka is, célirányosan nem kerestem erre, de nem tolták a képembe mint .NET vagy SQL munkákat amik akkor is jönnek ha nem kérem. 

( Vamp | 2024. 11. 27., sze – 12:51 )

Az en opciom, hogy:

 

11e. Rendszergazdaként, rendszerüzemeltetőként dolgozok és és szakirányú diplomám van (Mérnök Informatikus, De igazából az nem tesz a munkámhoz hozzá semmit, mert nem létezik olyan, hogy "üzemeltetői diploma" :D :D )

Hát, a munkám egyre jobban tolodik a Devops iranyba (konténerek,  hiperkonvergens infra, Kubernetes...) de nem erzem jobban, hogy relevansabb a mernokonfo :)

 

Amennyit sikerult kamatoztatnom az egyetemi eveimbol a szakmamban, az a szemleletem.

( DirtY_iCE | 2024. 11. 27., sze – 13:07 )

Haat... fokent olyan libraryt fejlesztek aminek mukodnie kell windowson, linuxon, macen, androidon, ios-en is. Az most mi? Es c++, ami windowsra msvc-vel van forditva, mac/ios-re a az apple fork clang-gal, androidra google fork clang-gal, linuxra meg rendes clang-gal, ugyhogy meg prognyelv/technologia vendor alapjan se nagyon tudok donteni.

I hate myself, because I'm not open-source.

Mivel Linux, Android és macos/ios is opensource clang-hoz kapcsolódik, ez szerintem 2.-es pont. 

Windowson miért msvc? 

Visual Studio-ban van natív támogatás a Clang-hez emlékeim szerint. Community-ben is elérhető, így még ingyenes is.
"C++ Clang tools for Windows" opciót kell választani. De javíts ki ha tévednék. Ritkán kell C++ fejlesztenem, a msvc-t meg kimondottan rühellem. 

( gelei v | 2024. 11. 27., sze – 13:49 )

Hűha. Szakirányú diplomám (is) van, de .NET-ben és Pythonban fejlesztek cloud-native és linuxos backend megoldásokat, erős konténerizációs és devops folyamatokkal. Őszintén szólva fogalmam sincs, mit jelöljek, úgyhogy:

(x) 13. Nem tudom, nem válaszolok, ha már eddig olvastam valamit bejelölök

( Caro | 2024. 11. 27., sze – 13:57 )

Hát nézzük... van hogy embedded kódot írok, van hogy kernelt debugolok, van hogy SQL-t matatok, és van hogy valami full webes szarral foglakozok.... miközben én hardverfejlesztőként dologozom :D

( aaaaa | 2024. 11. 27., sze – 16:30 )

Egész életemben (kb. 40 év) műszaki sw.-t fejlesztettem, mindig a kor high-tech-ében, itthon és külföldön, de a felsoroltak közül egyik sem talál. Alap kutatás, WAX/VMS-en CAD/CAM sw., spéci beágyazott rendszerek, telekommunikációs, vasúti, légügyi sw.-ek. Mindezt minden formális szakirányú képesítés nélkül, mat-fiz tanári diplomával.

Ennél sokkal összetettebb, sokoldalúbb a sw. fejlesztés!

WAX az a kenőcs, nem? Vagy az a vix? Szerintem te VAX/VMS-re gondoltál csak véletlenül nem a Shift+v gombot nyomtad. Tulajdonképpen nem nagy dolog, a Hamming-távolság csak két gomb, átlósan :)
Bocs, nem kötekedni akartam, de nem hagyhattam ki :)
Ha pedig tényleg WAX akkor még jobban elnézést kérek. Ha pedig VAX, akkor hol van még ilyen üzemben? Én is dolgoznék ott nagyon szívesen!

Még nincs aláírásom.

( Foltos | 2024. 11. 27., sze – 17:37 )

Hiányzik egy "hardverközeli programozás" kategória. Ide sorolnám a mikrokontrolleres témákat, a linux/windows/whatever kernel fejlesztést, firmware fejlesztést "nagy procira" (UEFI, Trust Zone, Secure Enclave, IME, etc...).
Ezek jellemzően C, C++, RUST, és assembly nyelven készülnek, és hasonló tudásanyagot igényelnek.

Beágyazott/embedded fejlesztés tényleg eléggé hiányzik. Plusz ehhez a szakirányú diploma is inkább villamosmérnök. Bár beírtam, hogy Linux, mert azt fejlesztek főképp.

Note: az UEFI csak egy interface, amit a BIOS szolgáltat. Maga a szoftver neve az továbbra is BIOS. Legalábbis amikor vesszük minden vendor BIOS-ként hivatkozik rá, meg a dokumentáció is.

hardverközeli programozás [...] jellemzően C, C++, RUST, és assembly nyelven készülnek

És ez a piac jellemzően teljesen le van pusztulva. Nemrég váltottam állást; több mint egy évtized, nyílt forrású (leellenőrizhető) firmware programozás után fél éven keresztül nem sikerült a területen állást találnom (16 céggel beszéltem/interjúztam; rengeteg erőfeszítést igényelt -- volt, akikkel 6 interjúm volt; és ennek a fél éves keresésnek az első fele a korábbi munkahely mellett futott). Mind a 16 (nemzetközi) céget én kerestem meg. Senkitől sem kaptam ajánlatot, annak ellenére, hogy volt, ahol nem is egy személyes ajánlással rendelkeztem. Mondjuk elég magas elvárásaim voltak (100% távmunka, lehetőleg külföldre; és a konkrét "niche", amiben dolgozni akartam).

A kontraszt: miközben állást kerestem, két cég is megkeresett (korábbi kapcsolatok); mindkettő adatbázismotorban utazik. Mindkét helyről kaptam ajánlatot (100% távmunka, mindkettő külföldi, bár az egyiknek van Magyarországon is irodája); ezekből az egyiket elfogadtam. A LinkedIn-en természetesen feltüntettem az új munkahelyemet. Az új munkábaállásom óta eltelt 6 hónapban (!) pedig már kétszer próbáltak meg elcsalni, közvetlen megkereséssel, olyan USA-beli (szintén adatbázisos) cégek, amelyekről nem is hallottam.

Most november elején beadtam a jelentkezésemet egy nagy céghez (itthon), hálózatos rendszerprogramozás Linux-on, C-ben. A glassdoor.com-on találtam. Az előzetes infóim (= glassdoor.com-ra feltett fizetések) alapján a "total comp" hajmeresztően alacsony lett volna, tehát nem állt szándékomban odamenni. Viszont (1) mindig mondják, hogy interjúzz akkor is, ha jól érzed magad a jelenlegi helyeden, (2) konkrétan kíváncsi voltam a részletekre: mind a munkára, mind arra, hogy mit kínáltak volna. Mintegy meg akartam szondázni az itthoni piacot közvetlenül is. Kb. 20 nap várakozás után elutasítottak (egy automatikus email-ben), mindenféle indoklás nélkül (nyilván).

Lassan olyan benyomásom van, hogy valójában a low-level / embedded C az a terület, ahol a legtöbb programozó dolgozni szeretne -- én pont az ellenkezőjét gondoltam volna. Egyrészt mintha túljelentkezés lenne munkavállalói részről, másrészt mintha nem lenne fizetőképes B2B kereslet ilyen termékekre. Legalábbis ezzel próbálom magyarázni, hogy ezek a cégek miért ilyen válogatósak, és miért nem fizetnek. Az adatbázisos kontraszton el vagyok képedve.

Az embedded halála az r/programmingHungary-n is rendszeresen téma; például:

(Szerk.: elgépelés.)

Szerintem ezen a területen annyira nem jellemző a 100% távmunka. Nálunk pl. papíron egy napot bent kell lenni. A gyakorlatban az emberek nagy része bent is van. De pl. a laborban mérni távolról nem tudsz, vagy feléleszteni az új proto kártyát. Szóval van olyan hét, hogy reggeltől estig bent kell lenni.

Egyik komment:
"Szerintem inkább arról van szó, hogy a klasszikus mikrokontrolleres beágyazott piac szükül és nagyon kevés feladat teszi indokolttá a uC használatát. Annyira olcsók lettek az SoC-k, hogy sokszor egyszerűbb ahhoz nyúlni."

És vannak hasonlók.

Az eredeti problémádra visszatérve ...
100% távmunka embedded-ben meglehetősen ritka. Pont azért HW-közeli a programozás, mert kell hozzá a HW, ami esetleg még nem 100%-ban működőképes.

Ahogy a többiek is írják, rosszul választottad meg a feltételeket. Webprogramozni tudsz távolról, de egyedi hardware-re mégis hogyan? Megkéred a bent lévő kollégákat, hogy hívjanak fel, ha felszáll a nyákról a füst? Vagy írod hozzá a boot loader-t, megkéred őket, hogy töltsék le a mikrokontrollernek, s onnan veszed észre, hogy nem működik, hogy nem tudod letölteni a teszt firmware-t? Benti kolléga mérőpontra teszi az oszcilloszkóp mérőzsinórjának végét, majd telefonon elmeséli, mit lát a scope-on? Ha folyadék is áramlik a gépben, valaki elmeséli, melyik csövet nyomta le a túl nagy nyomás, majd visszateszi a csövet? Ha ezt megteszik, mi szükség van rád, hiszen ők foglalkoznak vele?

Ezt a 100 % távmunkát hogyan képzeljem? Én is szoktam otthon firmware-t írni, bővíteni akkor, amikor még csak algoritmizálok és kódolok, de a munkahelyemen próbálom ki. Na jó, van nálam hardware gép nélkül, tehát ha például kommunikációt írok, azt ki tudom próbálni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ahhoz elég a szobában néhány őzet, szarvast, farkast és egy medvét tartani. ;) Ráadásul medvével nehéz tesztelni télen, mert téli álmot alszik, ezzel sem járul hozzá a GDP-hez. :P

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem kell felháborodnod, annyira nem fontos :)

Egyáltalán nem olyan területet vettem célba, ahol "felszáll a nyákról a füst". Konkrétumokat nem szeretnék írni, de ahogy visszagondolok, rögtön négy helyre emlékszem, ahol nem a távmunkaigényem műszaki következményein bukott el a dolog. (1.: eleve távmunkának hirdették meg, de a HR + CEO időközben (mire már az interjúzás végén voltam) bekeményített, és hibrid lett belőle, én meg nem akartam több ezer km-t költözni; 2.: IoT eszközöket programoztak világszerte szétszórtan (mindenki távmunkában), csak olyan hosszú volt a felvételi folyamat, hogy azt megelőzően kaptam máshonnan ajánlatot, hogy lezárult volna; 3.: egyedi hardvert fejlesztenek, és (ahogy korábban sem) az "engineering sample" házhoz küldése nem lett volna probléma, viszont nem tudtunk a fizetésben megegyezni; 4.: nem mondták, de eléggé sejtem, hogy a technical debt-tel meg nem alkuvó természetemben (ami a 6 interjú alatt elég jól kijött) láttak üzleti kockázatot, illetve nem tetszett nekik, ahogyan egy vadidegen, döglassú webes editorban időlimitre programoztam, miközben árgus szemekkel figyeltek.) Volt persze olyan is, ahol a távmunkaigényem egyből kizáró ok volt (pl. nem is feltétlenül a távmunka, hanem a nagyon eltérő időzóna, pl. USA nyugati part).

Általában véve pedig megjegyzem, hogy "nagy pályán" mozogva, a folyamatban már elég hamar külön szoftveres emulátort írnak a CPU-hoz / board-hoz, és akkor a firmware lényegében egy virtuális környezetben fut (amiről nem száll fel füst), közvetve a "bog standard" x86_64 munkaállomásodon; jó sokáig, mielőtt az igazi fizikai hardverrel találkozik. Például ~2014-ben a teljes ARM64 RHEL fejlesztés szimulátoron ment, beleértve a UEFI alatti firmware-t, a UEFI-t, a kernelt is (az ARM-nak volt kétféle emulátora, a Foundation Model illetve az FVP; az utóbbi még a CPU cache működését is emulálta); utána pedig érkezett a QEMU-ba az ARM64 system emulation. Mire a fizikai ARM64 szerverek elkezdtek (méregdrágán, és ritkásan) elérhetővé válni, addigra az OS-nek nagyjából pöccre kellett indulnia rajta. Engineering sample procikat, alaplapokat, diszkrét PCIe kártyákat simán beletesznek az IT-sek a központi szerverfarmba; kikéred a gépet a webes nyilvántartóból, onnantól van power / soros port / hálózati hozzáférésed. A legtöbb korai ARM64 board így vagy úgy hibás volt; de idővel érkeztek újak, a régiek meg mentek vissza. (Nálam is volt olyan itthon, ami a hw spec-nek ezt vagy azt a részét megszegte, de rengeteg mást viszont lehetett vele fejleszteni.) A firmware pedig lehet többlépcsős, és ha a legalsó szint programozása nem a te feladatod (vagyis nem tudod elrontani), akkor simán lehet az eggyel feljebbi payload-ot fejleszteni, és az alsó szintű shell-ből vagy hasonlóból a flash-be beírni.

Röviden: én nem hardvert fejleszteni akartam volna. Pl. UEFI driver írása hálókártyához vagy GPU-hoz, egy SCSI HBA-hoz, vagy akár valamilyen PEIM (Pre-EFI Initialization Module) írása, hardverközeli fejlesztésnek számít, de a hardver jó eséllyel már nem a kísérleti fázisban van. Van minden réteghez több ezer oldal specifikáció (legnagyobb része nyilvános, industry standard). C-ben és assembly-ben lehet úgy írni x86_64 SMM driver-t CPU hotplug-hoz, hogy füst, oszcilloszkóp és folyadék szóba sem kerül; szimulátor kell hozzá, és/vagy egy kifejezetten fejlesztői board, amit csomagban elküldenek.

Szerk.: elgépelések.

Ezt értem, de sok embedded az arról szól, hogy valaki - nálunk ez is lehetek én - megtervezi a hardware-t, majd arra megírja a firmware-t. Valós körülményeket, optikát, folyadékvezérlést nem nagyon lehet emulálni, vagy lehet, de akkor csak az emulátor megírása néhány évtizednyi munka lesz. Gondold csak végig, milyen viszkozitású folyadék milyen sebességgel, nyomáson, milyen átmérőjű csőben, milyen íven hajlítva, mekkora hőmérsékleten mikor kavitál, mikor lesz lamináris illetve turbulens az áramlás. Jó munkát az emulálásához, s nem csak egy csőszakaszra, hanem egy összetett mérőberendezésre értve, szelepekkel, minden földi jóval.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( kubi | 2024. 11. 27., sze – 18:35 )

13. Nem tudom, nem válaszolok, ha már eddig olvastam valamit bejelölök

Ehh! Mat hamarabb elfaradtam az olvasasban, ugyhogy bejeloltem valami mast.

( golgota | 2024. 11. 27., sze – 18:43 )

Szerkesztve: 2024. 11. 27., sze – 18:44

nem lehetne meg par ponttal tovabb bontani hogy de milyen technologiaval? Mondjuk hogy web de php vagy nodejs, hogy felho, de foleg python vagy nodejs, vagy .net vagy mittoemen??? :D

Na es hol a platformenginneer????? Ha mar van devsecops :D

( yoursoft | 2024. 11. 27., sze – 19:15 )

Szerkesztve: 2024. 11. 27., sze – 19:30

Web, Win, Linux, mobil, Oracle DB, cloud fejlesztés + rendszergazda - Diplomám van

( NagyZ v | 2024. 11. 27., sze – 20:29 )

namivan kell a hirdesteshez az info?

mondjuk minden forintot ki kell sajtolni, ertem en

( OnlyZaenae | 2024. 11. 27., sze – 22:48 )

Két egyéb területen is tevékenykedem.
1. Nyelvtan náci. "Egyéb területen dolgozok" helytelen, mivel az ikes igéket alanyesetben m végződéssel látjukel. Helyesen: Egyéb területen dolgozom.
2. Kimaradt a mainframe, az a rendszer amin és amire fejlesztek. (most a k a helyes.) Mérnökinformatikus diplomám van.
Elnézést, nem megsérteni, megbántani szeretném a kérdőív alkotóját. Jó pap is (vagy informatikus) holtig tanul.
Béke.

Még nincs aláírásom.

1. Ez egy elavult akadémiai vesszőparipa. Valójában a legtöbb magyar anyanyelvű már nem ikes igeként ragozza ezeket, lakok, dolgok, iszok, borotválkozok, illetve szarok, stb. gyakoribb. Ez nem műveletlenség, hanem egy modernebb fejlemény, része annak a trendnek, hogy az ikes igék egyre több alakban, számban már nem ikes igeként vannak ragozva, vesztik el az ikes jellegüket szép fokozatosan. Ahogy pl. régen használták úgy, hogy igyék, virágozzék, ma már az is csak igyon, virágozzon. Arra a sorsra jut, mint a zárt e, valódi ly-os hang használata, vagy a régmúlt (volt vala), kopik ki a nyelvből.

2. A mainframe-fejlesztés az egy nagyon kihalóban lévő valami, nagyon szűk terület, nem is mindenkinek van rá esélye, hogy beássa magát, bekerüljön, eleve mivel olyan szűk kör, meg olyan bizalmi szint kell hozzá. Akinek sikerül, az nagyon szerencsés viszont.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

1. Nem értem ezt az akadémia dolgot. Ha egyszer valami hibás akkor az hibás. Az összes a magyar nyelvet hanyagul használó, hibásan beszélő mind erre hivatkozik. Modernebb fejlemény. Hát persze. Piszkosul modern emögé bújni. És akkor nem kell megtanulni és helyesen használni a nyelvet. Régen amikor nem tudták, hogy ez egy modern dolog, akkor elszégyellték magukat az emberek és összekapták magukat. Manapság ez már idejétmúlta. Sokkal egyszerűbb arra hivatkozni, hogy modern fejlemény. Jóval kevesebb fáradtságba kerül. Lehet, hogy kikopik a nyelvből és ezzel együtt kezd egyre inkább lelki szegénnyé válni. Mert azok többen vannak. Milyen demokratikus dolog lerontani a nyelvünket. Lásd a példát az egy milló léggyel és szarkupaccal.

 

Még egy dolog az elavult akadémiai vesszőparipához. Próbálj egyszer egy olyan C programot lefordítani ahol az összes "for" utasítást úgy írod, hogy "foj". Mert te "haccsolsz", vagy mert elavult dolognak tartod a nyelvi szintaxis megkötéseket. Majd szólj amikor sikerült rávenned a compiler-t, hogy viselkedjen a modern fejleményeknek megfelelően. Szerintem itt a fórumon többen is érdeklődve fogják figyelni ezírányú igyekezetedet. Lehet, hogy még havi, éves beszámolókat is várnának tőled. Tízévente pedig országos nagygyűlés. Százévente pedig jubileumi nagygyűlés.

 

2. Az első mondattal egyetértek. A másodikkal nem.
Szerintem vannak üres állások ezen a területen. Tudsz COBOL-ban programozni? Lehet, hogy tárt karokkal várnak.
Nem tudsz COBOL-ban programozni? Majd megtanulod. Nagyjából 2 hét, ha már ismersz 1-2 másik nyelvet.  Aztán még kettő, mert a JCL-t is ismerni kellene. Aztán még kettő, mert adatbázist is kellene kezelni. Aztán még kettő, mert beilleszkedni kell. Aztán még kettő, mert a TSO-t is ismerni kellene. Aztán még kettő, mert az ISPF-t is ismerni kellene. Aztán még kettő, hogy ezeket egybe gyúrjad. Még le sem telt a próbaidő és máris MF programozó vagy.

Még nincs aláírásom.

Az 1-esre hatalmas +1!

Bár nem tartom magam nyelvtan nácinak (nem szoktam kijavítgatni embereket), de kiborít az "el megyek", "meg csinálom", "ki viszem" formák használata. Ez azonos kategória az ikes igékkel. Nem "modernebb fejlemény", hanem egyszerű trehányság. És a nyelv ilyetén használata igenis műveletlenséget (vagy szakbarbárságot, igénytelenséget) tükröz.

Akkor vegyük például a KRESZ-t. Ott is egy csomó biciklis a testén hordta a lámpát, bár szabálytalan volt, és a KRESZ-t húzták utána a valóságnak.

Többszörösen összetett szavak. 6 szótag felett kötőjelezni kellett a szavakban. Most már ez sem kell. Valszeg azért, mert a társadalom nagy része nem tudta megtanulni vagy nem foglalkozott vele. Szóval igen, a nyelv is változik. Ennek az lehet a mai, egyik észlelhető hatása, hogy az ikes igék szépen lassan kikopnak mind az élőszóból mind az írott formából.

Akkor vegyük például az abdukciót. Azt jelenti, hogy egyetlen példa alapján általános következtetést levonni. Talán nem kell tovább magyarázni. Ez lehet túl provokatívnak tűnhet, inkább visszavonom.

Amennyiben egy társadalom nagy része, nem tud megtanulni egy ilyen szabályt, ott valahol gond lehet. Vagy a szabállyal vagy a társadalom nagy részével. Előfordulhat, hogy az egyszerű nem tudott alkalmazkodni a bonyolultabbhoz. Akkor az a nagy rész az egyszerűbb ez alapján. Következik-e ebből, hogy társadalmunk nagy része egyszerűbb mint a hat szótagos kötőjelező szabály?

Igen a nyelv változik. El kell fogadnunk. Kétség kívül az ómagyarhoz képest a mai magyar nyelv leírhatatlanul jobb. Miért nem jó irányba megy a változás? Túl bonyolult a nyelvünk? Egyszerűbbnek kell lennie? Milyen változás az ami elfogadható és milyen nem? Megannyi kérdés, és akkor még nem beszéltem a -ban/-ben egyszerűsítéséről.

Még nincs aláírásom.

Szerintem itt az a kérdés hogy mi is a helyesírás mint szabályrendszer szerepe? A helyesírási szabályzatnak csak rögzítenie kellene az adott kor nyelvhasználati szabályait, vagy pedig irányt mutatni? A helyesírási szabályzat egy erős követelménylista vagy csak egyfajta útmutató? 

Példaként miért is szőlő-t írunk, amikor Somogyban szöllő-t mond mindenki? 

https://e-nyelv.hu/2009-02-08/szolo-alakvaltozatok/

Nos, igen. mindegyik kérdésed jó, jogos. Régóta ellentét van azzal kapcsolatban, hogy deklaratív vagy deszkriptív legyen a helyesírási szabályzat. Nem tudom, hogy elfogadnak-e bármit is a másik álláspontjából vagy nem. Esetleg lehetne valamilyen kiegyezés közöttük. Hogy milyen, azt valószínűleg senki sem tudja, és talán évtizedek kellenének mire kialakulhatna. Én inkább a követelmény oldalán vagyok, kisebb engedményekkel a másik irányzat felé. Azt remélve, az igazán erős vadhajtások úgy visszanyeshetőek. Változzon a nyelv, rendben van. Meg kell próbálni valahogy jó irányba terelni a folyamatot. Lehet tétlenül üldögélve csak szemlélni a dolgot. Senki sem fog rájönni 50, 100, 150 év múlva milyen sokat vesztett a nyelv a változatosságából, a kifejezőerejéből, a szépségéből. Ugye van több Vénusz szobor is, például a milói és a willendorfi. Valamelyik felé haladunk. Melyik lenne a jobb irány?

A gyümölcsös példára az én naív válaszom ez: a magyar nyelvben szeretjük megnyomni a szó elejét, első tagját. A dupla L használata segít ennek az erősítésében. Egyébként pedig a tájszólás az elfogadott dolog, szóval itt renonszot mondok. :) Még az is megtörténhet, hogy országos elterjedségű lesz. Mint a plussz. Ami nem tájszólás, csak simán hibás. Amit lassan már majdnem mindenki rosszul ír, és nem is tud róla, hogy az csak egyszerűen plusz. Valahol valaki elkezdte, mások, akik nem tudták, hogy mi a helyes mert csak azt az egy módot látták, átvették, és tovább terjesztették a maguk köreiben, akik szintén tudatlanok voltak a témában.

Még nincs aláírásom.

A deklaratív helyesírási szabályzat melletti érv, hogy száz, kétszáz és háromszáz év múlva is el tudják olvasni eredetiben a mostani írásainkat az utódok. Sőt utána is. Az angol nyelvű országok kifejezetten rosszul állnak ebben. Shakespeare eredeti szövegei ott egyetemi szintű olvasmánynak számítanak. Mi viszont megértjük a 750 éves Ómagyar Mária-siralom szövegét is. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Hát lehet, hogy egy szó a nyelvtannáci. Akkor elnézést.
Látjukel. Ja, teljesen. A vak is látja, és a modernisták is, hogy kell oda egy  szóköz. Én is láttam utólag, direkt nem javítottam. Mi egyebet fedeztél még fel? Biztosan átsiklottam még valamik fölött. Például az egymillió az egy szó, és még egy vagy két vesszőhiba. Ezeket találtam utólag megint átolvasva.

Még nincs aláírásom.

Nácinak lenni nem dics. Nyelvtan-nácinak se, mert arról szól, hogy valakinek a hatalom fontosabb a társadalmi párbeszédnél. A nyelvtani szabályok változnak, és a valós beszélt nyelv alakulása miatt is tele vannak kivételekkel, ez már József Attila idejében is így volt: "Harmad napja nem eszek", "Mikor az uccán átment a kedves"...

Jelentős nyelvészeti irodalma található az utóbbi 2 évtizedből annak, ahogy ma a nyelvészek azt látják, hogy az ikes ragozás jelenleg kiveszőben van, és a kivételektől amúgy is hemzsegő magyar nyelvben a közléshelyzettől függően – nem csak szépirodalmi helyzetben – megengedhetővé válhat az ikes ragozás merev be nem tartása.

Számos ilyen jelenség van, említhetnénk például a: , hogy kötőszavas forma kiveszését a standard köznyelvből is nem csak ott, hogy "Nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent." Összefoglalva, szerintem érdemes a "náculást" a maga helyén és szintjén kezelni.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikes_ragoz%C3%A1s

https://ikesige.blog.hu/

https://www.nyest.hu/hirek/nehany-szo-az-ikes-ragozasrol

https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art

Nekem nem fontos a hatalom. Nem hatalmaskodni szeretnék, hanem csak a figyelmet felhívni arra, hogy ha valaki rosszul használja a nyelvet. Nem a gépelési hibák jelentik a problémát, az érthető és megérthető dolog. A gond az amikor folytatólagosan, állandóan elkövetik ugyanazokat a hibákat. Az ilyen elkövetők pedig elnevezték nyelvtan-nácinak azokat akik a figyelmet felhívják. Talán mert nem értik meg, és már unják, hogy miért szólnak nekik. Tehát nem a dicsőség miatt írtam, hanem azért, hogy azok is tudják miről van szó akik nem tudják mit jelent az, hogy a nyelv megőrzése. Egyébként én is időnként hibázom, viszont nem veszem rossznéven amikor erre rámutatnak.

Azt nem értettem, hogy a Radnóti idézet, hogyan kapcsolódik a kötőszavas formákhoz.

Még nincs aláírásom.

( seahorse | 2024. 11. 27., sze – 23:32 )

salata mar az egesz, 2b., 5b, 11b …
(lassan mar azt sem tudom, hogy mit csinalok)

( Raynes v | 2024. 11. 28., cs – 03:26 )

Ez egy elég felesleges szavazás, sokat nem fogsz belőle megtudni. Eleve túl sok a szavazási opció, olyan sokfelé oszlanak el a szavazatok, hogy mindenhol lesz egy elenyésző százalék, teljesen vegyes felvágott lesz az egész. Ráadásul a HUP-osok többsége nem fejlesztő, és még csak nem is linuxos, unixos hátterű.

Bőven elég lett volna csak a MS, FOSS, Apple, web (benne a felhős cucc is), backend kategória (benne a konténerizáció).

Én magam pl. hivatalosan, ahogy írni szoktam, maximum csak bélgázt fejlesztek, nem vagyok fejlesztő, IT-s meg műszaki diplomán sincs, csak egy semmire nem használt, nem használható jogi, ezt már hajbinak is több ízben sikertelenül magyaráztam, hogy se mérnökúr, se babzsákfejlesztő, se fejlődésmániás nem vagyok. Hobbistaként csakis OSS rendszerekre írok magamnak apróságokat. Vettem részt 10+ éve hivatalosan is fejlesztésben, de akkor se fejlesztőként, hanem a munkakör volt olyan, hogy ez is része volt, belső, intranetes projektben részvétel, nem csak kód, de a szerveres üzemeltetés része is. A 2x pontra szavaztam, mert az áll hozzám a legközelebb, de nem fed szerintem le pontosan.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( _Franko_ v | 2024. 11. 28., cs – 08:45 )

Szerkesztve: 2024. 11. 28., cs – 08:47

1a, 2a, 3a, 5a, 6a, 7a, 8a, 9a, 10a, 11a. Nem értem, hogy került kiemelésre az Oracle DB, de arra mostanában nem dolgozom, 10 éve volt az utolsó Oracle DB-s projektem, szóval akkor 4a is. A többi az utóbbi 2-3 évben mind előfordult.

https://iotguru.cloud

Nem értem, hogy került kiemelésre az Oracle DB

+1

Amúgy ez a szavazás tényleg olyan, mintha 10 évvel elkésett volna. Tizenegy-két éve anno én is (majdnem) 100%-ban PL/SQL-eztem, aztán átültem C# backend fejlesztőnek, és akkor én C# backend fejlesztő voltam, pont. Manapság a PL/SQL-t már be sem írom a CV-be, a vegytiszta backend skillekkel meg kb. csak éhenhalni lehet, ha nem érted mondjuk a konténerizációt, cloudot, stb.-t is mellette. Btw a mostani "C# backend" projektemben 4-5 féle adatbáziskezelő van párhuzamosan, ahhoz is kéne elvileg mind érteni akkor már.

( sigellef | 2024. 11. 28., cs – 08:58 )

Linuxra és Windowsra is fejlesztek, webalapú cuccokat is csinálok, rendszerüzemeltetőként dolgozok, szakirányú diplomám van. Radiobutton helyett értelemszerűbb lett volna checkboxot használni.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( zslaszlo v | 2024. 11. 28., cs – 13:19 )

Én nem értek az informatikához. ==> Én tanítok.

“The basic tool for the manipulation of reality is the manipulation of words. If you can control the meaning of words, you can control the people who must use them.”

― Philip K. Dick

"Az" informatikához (például a 802.11 teljes mélységéhez) nem feltétlenül ért egy szoftverfejlesztő.

Szókratésszel szólva: én nem értek a programozáshoz, az ultizáshoz, a rajzoláshoz, csak ezekből élek... # :))

https://commons.wikimedia.org/wiki/Libre art