Mindenki ismeri a KRESZt.
De itt egy érdekes kérdés: az utcánkban van egy megállni tilos tábla kirakva. Azon az oldalon rögtön utána 20 méterrel egy parkolósáv kezdődik (... önkormányzat nincs a helyzet magaslatán ...), majd kicsivel tovább házak autó-behajtói (ami közterület, szolgalmi jogot teljesítve a telekhatárig, kerítésig, garázsig). Aztán egy kereszteződés feloldja a tábla hatályát.
A megállni tilos tábla csak a "hivatalos" útfelületre vonatkozik, vagy az autó-behajtókra is? Ugye útpadkán, zöldfelületen amúgy is tilos megállni lakott területen belül, de mi a helyzet az aszfaltozott autóbehajtókkal? Pár helyen dupla garázs van, így simán 10 méter hosszú, aszfaltozott, úttesttel kvázi szintben levő felületről beszélünk.
Sajnos hosszas keresgéléssel sem találtam meg a hatályos jogszabályt erre. Aki kommentel, légyszi csak akkor, ha tudja is, netán linkeli a jogszabályt!
Hozzászólások
A jogszabályt? Az maga a KRESZ (I/1975 II.5. KPM-BM együttes rendelet stb). Emlékeim szerint benne van az autókihajtós rész, majd kikeresem.
41. paragrafus 1. c), várakozás tilalma. Megállni szabad az autókihajtón.
(2) c), de igen
4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.
Kapkodtam. Amúgy tervezem, hogy kinyomtatva a kesztyűtartóban hordom vitás esetekre, vagy unalmas perceimben olvasgatom. De lehet, hogy előbb megvárom az új kreszt.
1. a idézett pont a várakozás paragrafus alatt található, a kérdés a megállás volt. Nyilván a kettő nem ugyanaz.
Mivel a kihelyezett jelző tábla okozza, és nem egy általános tilalom, a kérdést úgy közelíteném, hogy mi is a hatálya a táblának.
Szerintem a 10§ 6. a döntő:
"A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték."
A kérdés az, hogy az autó-behajtó ugyan azon oldalának minősül-e az úttestnek ahol a tábla van? Szerintem nem. Mivel nem minősül útnak, hisz ezért is nem oldja fel a tábla hatályát.
Viszont a járművek ki és behajtását nem akadályozhatja, kivéve ha az ingatlan tulajdonosa engedélyezte.
Alaposabban átolvasva a kérdést, miszerint a magállást tiltó tábla vonatkozik-e az autóbejárókra, szerintem azok merőleges bekötőutaknak tekinthetők. Vagyis a tiltó tábla hatálya nézetem szerint az első autóbejáróig terjed. Ebben az a logika, hogy aki az autóbejáró felől hajt rá az arra merőleges útra, annak nincs tudomása a megállni tilos tábláról (hacsak nem ismétlik azt minden autóbejáró után). Magára az autóbejáróra már nem vonatkoznak a "fő" úton elhelyezett táblák.
Két vagy több autó szélességű autóbejárón szerintem szabad várakozni (megállni mindig), a fent idézett jogszabályhely betartásával. Tehát nem akadályozhatod a be- és kiállást, úttorkolattól >5 méter, menetirány szerinti jobb oldal, minimális szabad úttest szélesség, stb. Mivel közterület, erre is a kresz vonatkozik.
Az más kérdés, hogy a tulajdonos, akinek a telkére/garázsához vezet a bekötőút, anyázni fog, mert kerülgetnie kell az ott parkoló autókat, még ha szabályosan várakoznak is.
https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2021/02/az-utca-kozterulet-de-ga…
Az autóbejáró nem "(bekötő)út", nem oldja fel semmilyen tábla hatályát. Azt a következő kereszteződés, vagy feloldó tábla fogja feloldani.
Nem állhatsz a bekötő útra, ha magánterület vagy nincs meg az autó és az úttest széle közötti 3 m távolság (szabad terület). Az utóbbi biztosítja, hogy egy vészhelyzetben el tudnak menni az autó mellett mondjuk a tűzoltók egy tűz esetén. Hasonló okokból született a kereszteződés előtt és után megállni tilos, ami emlékeim szerint 5 m.
Ahogy fentebb is írták, ezek a garázshoz vezető utak nem minősülnek útkereszteződésnek (kapubejárónak tekinti a KRESZ), ezért a megállni tilos tábla hatálya megmarad az utca végéig, vagy a következő feloldó tábláig, amelyik előbb következik.
Ez az elmélet, a gyakorlatban meg az van, ami van.