Hardverhullás 2 – ezt se értem (RR XV?)

Dilemma van bőven, ugyanis ez a monitor egyrészt régi (2004 októbere szerepel rajta gyártási idő gyanánt), másrészt még az akkori mércével nézve is „Low-Cost” verzió. A panel benne sima TN-film TFT LCD, szerencsére pixelhiba-mentes. A korából fakadóan természetesen CCFL háttér-világítású, még csak nem is LED-es. A felbontás se valami nagy, 1024×768, valójában a kis mérete miatt érdemes foglalkoznom vele, mert amire néha kell, arra a nagyobb csak kényelmetlen lenne.

A feladathoz az első nekifutás még akkor volt, amikor kiderült, hogy bedöglött; de csak szétszedtem egy gyors belenézésre, hátha van valami szemmel is látható hiba. (Nincs.) A hátulján található 3 csavar, de azokat kitekerve még messze a siker; a doboz elejét / hátulját körben beakasztott műanyag fülek tartják össze. A szétfeszegetés meg – úgy általában – nem tesz jót a két fél peremeinek, szeret a műanyag azon a környéken megviselődni. :-D Azaz innentől kezdve össze se kellett volna rakni ameddig a sorsa el nem dől, de persze az úgy túl egyszerű, a mostani a negyedik alkalom, hogy szétfeszegetem.

A második alkalommal szintén nem történt sok minden, csak néhány egyszerűen vizsgálható dolog lett ellenőrizve. A „mi romolhatott el” kérdés viszont gyorsan rövidre is záródott: a tipp bejött, valóban a tápegység adta fel a harcot. Ebben egy beépített, egyszerű (-nek azért nem nevezhető) kapcsolóüzemű tápegység van, annyit sikerült megmérni (halálfélelem nélkül :) ), hogy a hálózati feszültség egyenirányítása (325+ Volt!) még jó. A kimeneti oldalon viszont nincs semmi, látszólag „el se akar indulni”. Itt azért kezdtek beszűkülni a lehetőségek; ha sikerülne is valami dokumentációt találni erről, nekem nincs kapcsolóüzemű tápegység javítási tapasztalatom, ez meg bőven az a feszültség, ami bánt. Plusz ha ki is derülne, mi a hibás alkatrész, honnan szerzek én majd olyant? :) A téma itt úja félre lett téve azzal, hogy „majd megálmodom”, mi legyen a folytatás.

A harmadik alkalomra megszületett a terv, de miről is van szó? Erről:

Maga a tápegység, nem látszik rajta semmi rendkívüli. Ezen alkalommal azért nekiálltam komolyabban keresgélni, és – furcsa módon – találtam szervizdokumentációt a monitorról, benne a kapcsolási rajzokkal! A tápegység rajza viszont nem igazán hasonlít az itt látott áramkörhöz. :| (Gondolom sikerült néhány centet spórolni egy másik fajta kapcsolással, a talált doksi meg még az eredeti változatról készült. Vagy esetleg a rajz nem az európai piacos verzióé. A nyákon talált alkatrészek dokumentációi amúgy szintén előkerültek, csak egyik se tűnik a „sarki fűszeresnél megvehető” státuszúnak.) De egy lényeges dolog szerencsére rá is van írva a nyákra magára, ez pedig az előállított feszültségek értéke. Ebben szerencsére nincs semmi kuriózum: +5V, illetve +12V jön ki belőle, a szervizdoksiból meg kiderül, hogy az eredeti táp +5V/1A, illetve +12V/0.2A terhelhetőségű. Ezek viszont nem egy lehetetlen értékek, nem olyanok, mint a régi CRT-k ezerféle feszültségei.

A fenti feszültségeken kívül van még egy fontos feladata ennek a tápegységnek: a háttérvilágítás CCFL csöveinek ez állítja elő a nagyfeszültséget. Ehhez pedig az előbb előállított +12V-os tápot használja. A „megálmodott” megoldás az lett, hogy nem próbálkozok ennek a tápnak a javításával, hanem „kívülről”, egy másik tápegységből megkapja ezt a két feszültséget. Ha a CCFL csövek tápja (is) hibás, akkor az egész cucc mindenestől megy az elektronikai hulladékok közé, onnantól kezdve nincs értelme foglalkozni vele. (Az, hogy valahonnan vadásszak hozzá egy jó tápegységet, eléggé esélytelen.) Ha a CCFL táp jó és a monitor elindul, akkor jók vagyunk, ha nem, szintén irány az e-hulladék. Azaz ez az utolsó esélye a készüléknek.

Ugyan nem ide gondoltam, de belül akad jócskán hely bárminek is:

És, ennyi. Jobbra az ominózus táp hátulról, balra meg a komplett TFT illesztő / meghajtó elektronika, erről azért essék néhány (keresetlen) szó:

Valójában ez inkább egy meghajtó elektronika karikatúra, de sebaj. :) Ami a legnagyobb gondom vele, az a sima analóg VGA csatlakozó. Értem én, hogy olcsó, de na! Gyaníthatóan nem került volna lényegesen többe, ha egy DVI-I csatlakozó kerül fel rá, nem ez. Ahhoz meg lehetett volna csatlakozni digitálisan is, nem csak analógon, kimaradt volna a klasszikus DADÁ-zás. :-D (A videokártya a digitális jelet átalakítja analóggá (D/A), az átmegy a kábelen. A monitor az analógot visszadigitalizálja (A/D), majd megcsinálja az ilyen-olyan skálázásokat, ha kell. Aztán a kép átmegy a TFT panel elektronikájába, ahol a jel ismét átalakul analóggá (D/A). Ebből az első kettő átalakítás simán elhagyható.) A videojel feldolgozását a képen is (majdnem) látható MST9011B csinálja, na, erről is csak marketing-szórólapot találtam. (Ez de ismerős szituáció...) Viszont ez a csip tudná a DVI digitális jelét is fogadni, csak be kellett volna kötni. Azaz nem lett volna ez egy óriási költségnövelő tényező, ha nagyon akarták volna, adhatnak hozzá VGA → DVI-A kábelt az olcsóság jegyében. (Találkoztam ilyen monitorral, csak az más gyártó volt. Ott valaki gondolkozott?) Említést érdemel még a balra található MTV312Mx64 csip, ami nem más, mint egy 8051-alapú mikrovezérlő. (Pont ugyanaz a 8 bites sztori, mint a múltkor emlegetett tunerben levő. Csak ez itt ki van egészítve pár olyan perifériával, ami egy monitorban jön jól. (Ilyen szinkronjel-méricskélésre, meg DDC kezelésre, stb. kell gondolni.)) Ez is már „modern” eszköz, Flash alapú a programtároló memória benne, nem OTP-s. És – vicces módon – a DDC-hez is használt lábakon keresztül lehet programozni, azaz üresen felkerülhet a nyákra, majd a VGA csatlakozón keresztül feltölthető bele a tartalom. :-D Na de ezt a témát most hagyom is, nem ezért jöttünk. :-D

Tesztre bőven jó lesz, ha csak simán belekötök valamit:

A színek „AS” módon lettek kiválasztva (zöld: GND, barna: +5V, fehér: +12V, de ezt csak itt utólag, fejből írom), ezután egy másik táppal lehet próbálkozni. Az indítási tesztre a belső táp egyenirányító diódáit kiszedtem, de azok (mérve) jónak tűnnek, így a végén vissza is kerültek. Majd kívülről a kívánt feszültségeket egy másik tápegységből megkapva a következő látvány fogadott:

Ehm. (Klasszik’ TN panel, alulról nézve alig látni.) Mégis megússza a kidobást..? Ezt az „extra” tápvezetéket kilógatva a dobozból ismét összeszereltem a cuccot, majd megint félre lett rakva a monitor „lelkesedés hiányában”.

Negyedik nekifutásnak most már illene valami végleges megoldást találni, az azért csak nem járja, hogy kilóg egy darab drót a dobozából. :) Az ötlet alapja az lett, hogy van valamerre egy PATA/SATA → USB átalakítóm, amihez tartozik egy külső, önálló tápegység. Ez a táp +5V/2A, illetve +12V/2A feszültségeket produkál, a végén meg egy Molex-nek becézett tápcsatlakozó dugó lóg (ez dugható a régi PATA csatolós HDD / CD / DVD meghajtókba). Amennyit ez a monitor használatban lesz, annyi csatlakoztatást ki fog bírni a csatlakozópár bőségesen. A kivehető áramok meg több mint elegendőek az itteni igényekhez. Ha a monitor tápegységének a nyákjából kiműtöm a tápcsatlakozó aljzatot, a helyén keletkező lyukba meg berögzítem a „floppy-táp” aljzatát, akkor marad a kb. kompakt kialakítás, csak lesz egy külső tápos monitorom.

Nyákból aljzat ki, ez komplikáltabb, mint szokott:

Furcsa mód, itt valaki gondolkodott. A csatlakozó forrasztási pontjai a nyákon szegecsekkel meg vannak erősítve, így kisebb eséllyel törnek ki a kábel ki/bedugdosása miatt. Ez egy kicsit megnehezíti a kiforrasztást is, de ezen nem érdemes fennakadni. :) A kiszedett aljzat szépen bekerült a szekrénybe, ha a későbbiekben lesz ötlet a táp tényleges javítására (esetleg valaki rámutat, hogy „hé, ez az alkatrész szokott tönkremenni, itt tudod pár centért megrendelni”), akkor vissza lehet állítani az eredeti állapotot. Maga az aljzat csak ezen a három lábon keresztül rögzül a nyákhoz, ami mechanikailag elég soványkának tűnik, de a fém keret, amibe a nyák(ok) bele van(nak) csavarozva, az rögzíti rendesen. Az itt felszabadult helyre kellene valamit beleálmodni, ami megtartja a ~molex anyát:

Ezt sikerült kitalálni; a nyák a csatlakozó bedugásakor megtámaszkodik ott, ahol az eredeti aljzat is tette. Kihúzáskor sem akar mocorogni, plusz a kikönnyített részt alul megtámasztja a keret. Ez a konstrukció bőven kitart annyit, amennyit ez csatlakoztatva lesz még az életében.

Összeállítva ilyen lett:

Szépnek ugyan nem nevezném, de belülről remélem, hogy nem kell (sokkal) többet nézegetnem. :-D Kívülről már talán emészthetőbb:

A végeredmény (körülbelül; mert itt még kilóg a madzag):

Mert hogy ennek kb. ez lesz az értelme, tudom vele a korábban javított tuner+CVBS+S-Video átalakítót használni, ahhoz fölösleges a nagyobb kép amúgy is.

Konklúzió? Végre összeállt, de ez is egy erősen nyögvenyelős projekt lett. Az eredeti képek dátumait nézve jórészt még a 2023-as évben készültek, azóta meg úgy eltelt egy plusz év, hogy sutty! Na de:

• „Örülünk, Vincent?” Ez egy jó kérdés. Mivel maga a panel hibátlan állapotban van, sajnáltam volna kidobni. Viszont amilyen gyakran ez elő fog kerülni, arra meg nem biztos, hogy érdemes tartogatni, mert ezt azért egy modernebb monitorral is ki lehet arra az időre helyettesíteni. Így egyedül az ideális mérete szól mellette.
• Az eredeti tápnak van egy nem várt tulajdonsága: ha a monitor alszik és megszűnik a bejövő 230V, akkor a táp szépen lassan leáll. (Nyilván. :) ) De a legvégén még bekapcsolja a háttérvilágítást, ami ilyenkor villan egy szépet. Na, ezt a működést tökéletesen produkálja az újonnan bekötött külső tápegységgel is! :) Nem derítettem ki, hogy ezt ki lehetne-e küszöbölni (ötletem lenne, hogy mit próbáljak), de ez szerintem már ilyen marad!
• Ha már stand-by: valószínűleg nem véletlenül volt közben az, hogy ezekért az EU nekiállt a gyártókat cseszegetni. Az itteni táp is olyan, hogy nincs neki külön „alvó” üzemmódja, a teljes táp üzemel akkor is, amikor a monitor látszólag ki van kapcsolva, csak be van dugva a hálózatba. Persze a panel, meg az azt meghajtó elektronika ilyenkor „alszik”, azoknak nem lesz túl nagy a fogyasztása, de a tápegységnek ilyen állapotban meglehetősen rossz lehet a hatásfoka. Ezért lehet az, hogy ezeknek a kütyüknek meglepően nagy tud lenni a készenléti áramfelvételük / fogyasztásuk. Ez egyáltalán nem baj, ha ezen közben (muszájból ugyan, de) változtattak a gyártók. Nálam ennek (már) nincs jelentősége, ez csak akkor lesz táp alatt, ha használódik éppen, máskor nem.
• A TFT-t meghajtó elektronika tényleg nem egy nagy eresztés sajnos, ehelyett talán érdemes lenne egy, a lehetséges igényekhez jobban igazodó hardvert beszerezni. (Mondjuk kezdhetné kapásból azzal, hogy tud 15KHz-es sorszinkront, így lehetne használni CGA megjelenítőnek is némi körítéssel.) Ez lehet, hogy nem is annyira lehetetlen feladat, neki kellene állni íbéjt / alit túrni a témában.
• A félbehagyott projektjeim számához végre hozzáadhatok -1-et, cserébe kereshetek neki egy biztonságos helyet, hogy a panel sértetlensége a későbbiekben is okot adjon az őrizgetésre. :)

balagesz

---

2025.02.09.