Megállni tilos

Mindenki ismeri a KRESZt.

De itt egy érdekes kérdés: az utcánkban van egy megállni tilos tábla kirakva. Azon az oldalon rögtön utána 20 méterrel egy parkolósáv kezdődik (... önkormányzat nincs a helyzet magaslatán ...), majd kicsivel tovább házak autó-behajtói (ami közterület, szolgalmi jogot teljesítve a telekhatárig, kerítésig, garázsig). Aztán egy kereszteződés feloldja a tábla hatályát.

A megállni tilos tábla csak a "hivatalos" útfelületre vonatkozik, vagy az autó-behajtókra is? Ugye útpadkán, zöldfelületen amúgy is tilos megállni lakott területen belül, de mi a helyzet az aszfaltozott autóbehajtókkal? Pár helyen dupla garázs van, így simán 10 méter hosszú, aszfaltozott, úttesttel kvázi szintben levő felületről beszélünk.

Sajnos hosszas keresgéléssel sem találtam meg a hatályos jogszabályt erre. Aki kommentel, légyszi csak akkor, ha tudja is, netán linkeli a jogszabályt!

Hozzászólások

A jogszabályt? Az maga a KRESZ (I/1975 II.5. KPM-BM együttes rendelet stb). Emlékeim szerint benne van az autókihajtós rész, majd kikeresem.

41. paragrafus 1. c), várakozás tilalma. Megállni szabad az autókihajtón.

1. a idézett pont a várakozás paragrafus alatt található, a kérdés a megállás volt. Nyilván a kettő nem ugyanaz.

Mivel a kihelyezett jelző tábla okozza, és nem egy általános tilalom, a kérdést úgy közelíteném, hogy mi is a hatálya a táblának.

Szerintem a 10§ 6. a döntő:

"A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték."

A kérdés az, hogy az autó-behajtó ugyan azon oldalának minősül-e az úttestnek ahol a tábla van? Szerintem nem. Mivel nem minősül útnak, hisz ezért is nem oldja fel a tábla hatályát.

Viszont a járművek ki és behajtását nem akadályozhatja, kivéve ha az ingatlan tulajdonosa engedélyezte.

Mivel a behajtó területe - oldaltól függetlenül - nem az úttest része, így ezen megfogalmazás alapján arra nem vonatkozik a megállni tilos - ellenben az általad is említett általános megállási/foglalási tilalom igen. (illetve vannak kerületek, ahol szemrebbenés nélkül ugyanúgy a fizető parkoló övezet részének tekintik, mint az úttestet - de ez egy másik téma)

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Apró probléma, hogy valójában nincs sehol rendesen definiálva az, hogy mit tekint a kresz úttestnek :) Gondolom, mert mindenkinek egyértelmű, csak aztán mint a mellékelt ábra mutatja, még sem mindig :)

Annyi van, hogy az oldalvonalat "úttest szélét jelző vonalnak" hívja, ebből azért le lehet vezetni, hogy a felhajtó már nem az. Illetve a "patkán is tilos" az egy külön, kifejezetten kihelyezendő kiegészítő tábla. Szóval egyébként kijön, hogy a kocsi behajtó az nem az úttest, nem vonatkozik rá a tábla, de a KRESZ továbbra is kurva szar egy jogszabály.

valójában nincs sehol rendesen definiálva az, hogy mit tekint a kresz úttestnek

De. "I. Az úttal kapcsolatos fogalmak

a) *  Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).

b) *  Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része; a gyalogút azonban nem járda.

c) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része."

Ami a gondot alapvetően okozza itt, hogy nincs -vagy én se találtam meg- definiálva a közlekedés, mint fogalom.

Pl. közlekedésnek számít -e, hogy beállsz a garázsba, közlekedésnek számít-e, hogy megállsz, s majd idővel elindulsz a térkövezett parkolósávban.

hisz ugye az út def. az úgy szól "közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület"

Ha tied a garázs akkor nem, ha másé és nem rendelkezel az engedélyével, és csak egy sáv széles a bejáró (a többsége olyan) akkor ott várakozni tilos. Nem a tábla miatt, hanem az általános szabályok miatt.

A topik eleje óta nem tiszta, megállni vagy várakozni szeretnél.

A megállás szabályai közt ez nincs:

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

c) * ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza;

 

Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

 

Ez sajnos nem ad valaszt. A bekotout ugyanis szintben van az uttesttel es ugyanolyan utburkolattal rendelkezik, raadasul ugye arra szolgal, hogy autok behajtsanak rajta keresztul a maganteruletre, tehat "jarmuvek kozlekedesere szolgal".

Hat ez az, hogy vegulis nyitott. Pl. jon a postas a szomszedhoz, es amig elokaparja a csomagot, ott fog allni. De pl. az is odaall, aki nem akar utakadaly lenni, amig a mobiljat butykoli. De a szomszed is beall, amig behuzza a kezzel nyithato/csukhato kapujat.

De valoszinuleg ez lesz a megfejtes, es akkor ezek szerint a KRESZ nem vonatkozik pl. kapubehajtokra. Ami egy erdekes otlet, mert egy "kapubehajto" lehet akar kilometer hosszu es tobbsavos, es a szabalyok szerint akkor is csak egy mutargy, amire nem vonatkozik a KRESZ?

Ami egy erdekes otlet, mert egy "kapubehajto" lehet akar kilometer hosszu es tobbsavos, es a szabalyok szerint akkor is csak egy mutargy, amire nem vonatkozik a KRESZ?

Ha magánterület, akkor papíron nem. De lásd pl teremgarázsok, ahol "A parkoló egész területén a KRESZ szabályai érvényesek".

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

De az, hogy csak megáll ott, az nem "forgalom". Meg amúgy a postások a járdán mennek biciklivel, meg kismotorral, azt meg nem is szabadna, mégis el van nézve nekik.

A kilométer hosszú beálló már szerintem magánút, vagy legalábbis nem hiszem, hogy közterületnek számítana, persze kérdés, ki tartja fent.

Alaposabban átolvasva a kérdést, miszerint a magállást tiltó tábla vonatkozik-e az autóbejárókra, szerintem azok merőleges bekötőutaknak tekinthetők. Vagyis a tiltó tábla hatálya nézetem szerint az első autóbejáróig terjed. Ebben az a logika, hogy aki az autóbejáró felől hajt rá az arra merőleges útra, annak nincs tudomása a megállni tilos tábláról (hacsak nem ismétlik azt minden autóbejáró után). Magára az autóbejáróra már nem vonatkoznak a "fő" úton elhelyezett táblák.

Két vagy több autó szélességű autóbejárón szerintem szabad várakozni (megállni mindig), a fent idézett jogszabályhely betartásával. Tehát nem akadályozhatod a be- és kiállást, úttorkolattól >5 méter, menetirány szerinti jobb oldal, minimális szabad úttest szélesség, stb. Mivel közterület, erre is a kresz vonatkozik.

Az más kérdés, hogy a tulajdonos, akinek a telkére/garázsához vezet a bekötőút, anyázni fog, mert kerülgetnie kell az ott parkoló autókat, még ha szabályosan várakoznak is.

Szerkesztve: 2024. 11. 27., sze – 21:47

Nem állhatsz a bekötő útra, ha magánterület vagy nincs meg az autó és az úttest széle közötti 3 m távolság (szabad terület). Az utóbbi biztosítja, hogy egy vészhelyzetben el tudnak menni az autó mellett mondjuk a tűzoltók egy tűz esetén. Hasonló okokból született a kereszteződés előtt és után megállni tilos, ami emlékeim szerint 5 m.

Ahogy fentebb is írták, ezek a garázshoz vezető utak nem minősülnek útkereszteződésnek (kapubejárónak tekinti a KRESZ), ezért a megállni tilos tábla hatálya megmarad az utca végéig, vagy a következő feloldó tábláig, amelyik előbb következik.

Ez az elmélet, a gyakorlatban meg az van, ami van.

Mellékszál, de ez a "kereszteződés előtt/után 5m" néha érdekesen jelenik meg; pl. pár éve Budapesten a VII. kerületben az önkormányzat konkrétan a legsarokig festette fel a parkolócellákat :) Hetekig hápogtam, hogy "és ezt így hogy". Hiába, a helyszűke nagy úr, főleg a hétkerben!

Ez konkrétan így van, mert nálunk (külső kerület) a lakótelepi ingyenes parkolóban többszöri kérésre sem hajlandóak kimérni és felfesteni a parkolóhelyeket, hogy legalább számonkérhetőek legyenek az "ügyes" parkolással 2-3 helyet foglalók. (kivétel, persze a "kamu" roki helyek, amiből lassan minden lépcsőház elé jut egy, de láthatóan mozgáskorlátozott embert még egyet sem láttam a lakótelepen)

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

(5) Tilos megállni:

...

d) *  körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre – ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza – a tilalom nem vonatkozik;

Festhet fel, ha akar. Nyilván van vmi KPM rendelet, hogy hogyan kell ilyet kialakítani.

Hát, útburkolati jelnek útburkolati jel, de csak azt mutatja, hogy az ott egy parkolóhely, ha ott állsz meg, oda kell. Semmi hatása nincs máshova szerintem. Nem látom a kreszben sem nyomát, és nem is tűnik logikusnak, hogy ilyenkor máshova ne lehessen állni. Meddig nem lehet kijelölt parkolóhely környékén egyébként szabályos helyre megállni? 5m? 10? 100? következő sarok? Ha nem akarják, hogy ott megállj, kiteszik a táblát szerintem.

Hogy fekvőrendőrre parkolást tiltja-e esetleg valami, azt nem tudom, nekem nem rémlik.

Szerkesztve: 2024. 11. 27., sze – 22:49

Az útügyi fogalmak értelmezéséhez egy kis segítség. Jogszabályi, szabvány hivatkozást is tartalmaz (amit csak tervezetnek jelöl, ott érdemes ellenőrizni, hogy hatályos-e már).

https://ume.kozut.hu/alapfogalmak

ps.: annyit azért elárulok, hogy nem ellentmondás-mentes, érdemes nem csak az első találatig nézni, hogy teljesebb képet kapjon az ember...

A kürtőskalács egy nagy lyuk, tésztával faszán körbetekerve.

A megállni tilos tábla csak a "hivatalos" útfelületre vonatkozik, vagy az autó-behajtókra is?

Az úttestre vonatkozik. Feltételezem az autó-behajtó az a járdán vagy padkán visz keresztül, ami már nem az úttest.

Azt nem tudom, hogy a parkoló sáv mit jelent, de a neve alapján azt feltételezem, hogy valami parkolásra kijelölt terület, amire gondolom valahogyan a megállni tilos tábla nem vonatkozik. Egy képet megnéznék erről a helyzetről.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ahogy irtam, a behajtok egy szintben vannak az uttesttel, es aszfaltozott teruletek. Jarda ott nincs; az ut masik oldalan van, azon az oldalon nincs megallni tilos tabla kirakva.

A parkolosav az, ami: egy, a meglevo aszfalt-uttol jobbra nyilo, egy auto szeles, kb. 20-30 meter hosszan terkovezett resz, ami parkolasra lett epitve. De ez itt most irrelevans; arra nyilvanvaloan vonatkozik a megallni tilos tabla hatalya, es csak siman a "nem tudta az onkormanyzat bal keze, hogy mit csinal a jobb" tipikus esete. Amit nem tudok, az az, hogy az uttest szintjeben levo, azzal megegyezo minosegu behajtokra vonatozik-e a megallni/varakozni tilos tabla.

Szerintem logikusan igen, mert ugye az ut adott oldalara vonatkozik a tabla hatalya, attol fuggetlenul, hogy itt-ott "szelesebb" az ut. De ha ez igaz, akkor nagyon sokan parkolnak tilosban az egesz orszagban.

Ahogy irtam, a behajtok egy szintben vannak az uttesttel, es aszfaltozott teruletek. Jarda ott nincs; az ut masik oldalan van, azon az oldalon nincs megallni tilos tabla kirakva.

Az úttest az a rész, amin közlekedünk. Ha a behajtóról látszik, hogy behajtó, akkor ennyi, nem az úttest része, nem vonatkozik rá. Ha hosszú, aszfaltozott, és útnak látszik, akkor ahol találkozik a mi utunkkal, ott útkereszteződés van, ami a megállni tilos tábla tilalmának a végét jelenti.

Egyedül abban az esetben gondolnám azt, hogy a behajtón megállni tilos, ha az az úttest részének látszik. Pl. van az úton két sáv, és az egyik sáv mellett van még egy sávnyi aszfalt, és minden portának a kapuja közvetlenül ehhez az aszfaltos részhez kapcsolódik. Ez számomra úttestnek tűnne, és nem állnék meg rajta. Viszont ezt nem hívnám kihajtónak.

De így, láttatlanban ezt nehéz.

A parkolosav az, ami: egy, a meglevo aszfalt-uttol jobbra nyilo, egy auto szeles, kb. 20-30 meter hosszan terkovezett resz, ami parkolasra lett epitve. De ez itt most irrelevans; arra nyilvanvaloan vonatkozik a megallni tilos tabla hatalya, es csak siman a "nem tudta az onkormanyzat bal keze, hogy mit csinal a jobb" tipikus esete.

Érdekes. El tudom képzelni azt, hogy az önkörmányzat azt mondja, hogy mivel ez térkövezett, az úttest meg aszfaltozott, ez egyértelműen nem az úttest része. Nekem meg fogalmam sincs, de ha kijelölt parkoló hely, én bizony megállnék ott.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

a meglevo aszfalt-uttol jobbra nyilo, egy auto szeles, kb. 20-30 meter hosszan terkovezett resz, ami parkolasra lett epitve.

Az jutott még eszembe, hogy attól, hogy valami egy szintben van az úttesttel, nem feltétlenül a része annak. Sok helyen pl. egy felfestés választja el a két részt. Vagy másféle burkolat. Van olyan, ahol az aszfaltos rész az autóké, a vele egy szintben lévő térkövezett rész meg a járda. Vagy a bicikliút.

Szóval simán lehet, hogy az a térkövezett rész tényleg nem úttest.

Viszont nem tudom, hogy milyen leírás definiálná pontosan, hogy hogy néz ki egy úttest / nem úttest határa.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerkesztve: 2024. 12. 01., v – 19:06

Én nem ismerem a magyar KRESZT, csak a kűffődit, ahol most élek, de annyit írnék, hogy gondolj bele, morbid lenne, ha a KRESZ a felhajtókra is vonatkozna. Akkor már a lakásodban is érvényes lehetne ennyi erővel, mert valaki behajthat a bejárati ajtón át, ha nem fog a fékje. Így én logikai alapon azt mondám, hogy oda nem vonatkozik, az már nem közút, teljesen mindegy, hogy saját tulajdon, vagy szolgalmi izé. Ha vonatkozna, akkor már rég felszedették volna a felhajtókat. Szerintem feleslegesen aggódsz hülyeségen.

Ugyanezt gondolom a parkolósávról is. Arra elvileg vonatkozhatna, de ugyebár ha vonatkozna, akkor a parkolósáv dísszé válna, és megint rég beszántották volna a helyét is. Az egész lényege, hogy az úton, ahol ténylegesen közlekedik is a köz, ne álljon meg senki, gondolom azért tették ki a táblát, mert hiába volt parkolósáv, felhajtó, néhány háznál annyi autó állt néha, hogy nem volt hely, és a sok istenbarma meg szépen beállt az útra, hogy majd kikerülik, mert úgy gondolták, hogy azzal megtoldhatják a feljárót, parkolósávot. Sajnos itt Angliában minden második utca ilyen, hogy keskeny is, egyik felén végig parkolnak (még akkor is, ha lenne helye felhajtót építeni, vagy máris van felhajtója de ott áll üresen), ami itt megengedett, így egy rettenet szűk sáv marad, amin egymagában kihívás végigmenni egy olyan rutintalan kezdőnek, mint én, de ha még jönnek is szembe, és nincs hely behúzódni sehová, akkora megaszopások vannak vele, hogy nem igaz. A vidéki-falusi utak sem jobbak itt, néha azokon is alig férni el, és néha még kamionos is jön szembe, nem is értem, hogy mit keresnek azok ott.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

az már nem közút

Közterületen van, és nem lezárt, az úttesttel egy szintben levő, aszfaltozott útszakasz.

Az bizony inkább közút, mint nem.

 

Szerintem feleslegesen aggódsz hülyeségen.

Nem annyira aggódok, csak teljesen véletlenül vettem észre a táblát minap (és a másik irányból közelítem meg a behajtónkat, ahol nincs tábla, csak egy 30-as - ami megintcsak érdekes, mert az egyik irányból van csak 30-as tábla is, másikból csak az ominózus megállni tilos... Totál hülye egy forgalmi helyzet, az biztos.

Jó lenne tudni, hogy mi a szösz a szabályozás ilyen esetben. A gyakorlat az, hogy kb. mindenki lesz*rja, de én nem egyszer láttam már olyat, hogy egy bejelentés után egyszercsak végigbírságolták az összes autót, kivétel nélkül. És bizony a parkolás probléma a környéken, szóval ez abszolút nem kizárható.

Ugyanezt gondolom a parkolósávról is.

A parkolósávra egészen biztosan vonatkozik, mert az az úttest része.

 

Amúgy igen, pont ezért kérdeztem, mert az önkormányzatok nem szórnak ki csak úgy megállni/várkozni tilos táblákat mindenhova, csak ahol tényleg fontos. Tehát a "letojjuk" nem megfontolt döntés; szeretném tudni, mi a helyzet, és annak tudatában felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal a helyzet megoldására, illetve a tábla okának megértésére.

Melyik resze zavaros? Ut, jobb szelen megallni tilos tabla, utana utcahosszban kis bekotoutak (2-4 autonyi szeles, kb. 3-6 meter hosszu) a magantelkek hataraig.

A megallni tilos tabla valszeg azert kerult oda valamikor, mert az ut kozepso szakaszan van egy utszukulet (felfele jovoknek elsobbseggel), es az ott allo autok a kozlekedest erosen akadalyoznak. Ugyanezen okbol rendszeres, hogy kedves, okos lefele halado autosok figyelmen kivul hagyjak az elsobbsegadasi kotelezettseget, aztan az autobehajtokba huzodnak felre, hogy elengedjek a szembe jovo forgalmat.

Az bizony inkább közút, mint nem.

A közútban sem vagyok biztos*, de a kérdés valójában, hogy úttest-e? Fentebb írták, hogy benne van, miszerint:  "c) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része." Akkor olvasva nekem úgy dekódolta az agyam, hogy az ott nem útest, ma tudom úgy olvasni, hogy hát tulajdonképpen ott is közlekednek. Külön nevesítve nincs ilyesmi a KRESZben (nem is hivatkozik rá sehol így, a megállásnál is az van, hogy az ingatlanra történő behajtást nem lehet akadályozni). Esetleg járda lehetne, de hát nem igazán gyalogos közlekedésre szolgál.

*Ugye az út: "a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút)." Végül is, ha azt elfogadjuk, hogy út, mert közlekedésre szolgál, akkor el kéne fogadni azt is, hogy úttest, mert a járművekére. Viszont akkor meg nem egy út kéne legyen, hiszen nem egy úttest, akkor pedig kereszteződésnek kellene lennie: "k) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása." Viszont akkor meg minden ilyen útkereszteződés lenne: "k) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása.". Ami meg azt jelentené, hogy feloldja a tiltó táblák nagy részét (sebességet, megállni tilost is). Van valami közvélekedés arról, hogy alsóbb rendű utak nem oldanak fel (talán pont parkolással kapcsolatban még valami bh is volt), de ennek én nem látom nyomát a szabályokban egyáltalán, ez a fogalom külön nem is létezik, és amikor használják, akkor csak az elsőbbség kontextusában van definiálva.

Szóval összességében én hajlanék arra, hogy az ott valójában nem az út része, az csak az úttest, a padka, meg a járda, ami azon túl van, az más. Hogy mi van akkor, mikor a járda (ami az út része) a kerítés tövében megy, közte meg van mondjuk egy zöld sáv fákkal (meg kocsibejáróval :D) meg mondjuk egy árokkal... Hát akkor nem tudom mi van. Esetleg az egész egy nagy padka árkostul. Illetve de, megnyugodtam, mégis csak szar a KRESZ :D

Nekem már 50+ kommentből lejött, hogy senki sem tud linkelni semmilyen konkrét jogszabályt, ergo nincs. De reménykedni lehet... Más szóval, a szabályok alkalmazása csak az értelmezőn múlik (lásd pl Zuglót, ahol a parkolóőr megbírságol kapubejárón is). 

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

Nekem is kezd lejonni, hogy ez egy massiv szurke zona a KRESZ-ben.

Nekem ugy fest, hogy az autobehajto egy ut. Ugye a KRESZ nem nezi, milyen hosszu az ut. Ha 1 kilometeres a behajto, akkor ugyanugy ut, mintha fel meteres lenne.

Marpedig az ott akkor egy ut: osszekoti az utca uttestjet a telekhatarral, es autok kozlekednek rajta.

 

VS:

 

Viszont ha a behajto uttest, akkor minden behajto egy keresztezodes is, tehat fel kellene oldania a megallni tilos tabla hatalyat.

Erre jon, hogy "de az alacsonyabbrendu ut", de akarhogy keresem a kresz-ben, nem talalok ilyen szabalyt, amit anno nekem tanitottak, vagyis hogy pl. egy autobehajto vagy foldut "alacsonyabb rendu", es hiaba nincs tabla, akkor sincs jobbrol jovonek elsobbsege, illetve a tablak hatalyat sem oldja fel.

nekem tanitottak, vagyis hogy pl. egy autobehajto vagy foldut "alacsonyabb rendu", 

Ezt mikor tanították? Mert nekem pl 2019-ben már azt tanította az oktató, hogy kapubejáróról történő elindulásnál nem akadályozhatom / zavarhatom az úton közlekedőket (ergo mintha elsőbbségadás kötelező táblám lenne).

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

Egyébként megnézted november kolléga linkjét?

Kapubehajtó
Út menti magántulajdonú és magánhasználatú ingatlan
megközelítését, közúti kapcsolatait biztosító terület, melyet
közforgalom nem vesz igénybe. A kapcsolódó területen belül
legfeljebb 30 várakozóhely lehet.
e-UT 03.02.21:2004 UME

Kapubehajtó (kocsibehajtó) Az út menti kisforgalmú (lakó) ingatlanok közúti kapcsolatát
biztosító építmény. e-UT 03.01.11:2008 UM

Ezekből spec kijön, hogy nem része, mert a közúti kapcsolatot biztosítja.

Meg, de nem lettem okosabb tole.

Egyreszt, a "kapubehajto" cimszot nem neztem, csak az "ut" / "uttest" -et.

Masreszt,

melyet közforgalom nem vesz igénybe

De nincs elzarva, mert kozteruleten van. Ergo en ott megallhatok (nem akadalyozhatom, de megallhatok), illetve pl. utakadaly eseten lehet hasznalni kikerulni egymast. Tehat a "kozforgalom" igenybe veszi.

Illetve a "kocsibehajto" definicioja nem zarja ki a kozut szerepet, csak a celt adja meg.

Ott lesz az eb elhantolva, hogy az nem forgalom lesz, pláne nem köz. Illetve mint látod, csak az egyikben van ez benne :) Szerintem itt a forgalom szűkebb, mint ahogy értelmezed.

Illetve a "kocsibehajto" definicioja nem zarja ki a kozut szerepet, csak a celt adja meg.

Ez imho már rettenetesen szőrszálhasogatás (bár értem). Viszont a megállás tekintetében nem kell ennyi, ott annyi kell, hogy úttest legyen. Az meg, mivel mégis csak lehet találni külön nevesítést is, ezért kijön, hogy nem az.

Illetve hát arra azért szerintem igenis nyugodtan lehet építeni, hogy:

  • köznyelvben ezt biztosan nem hívnánk úttestnek, az elég egyértelműen a haladásra szolgáló rész
  • A KRESZ is ilyen értelemben használja, pl akkor, amikor a padkán is tilos megállni- külön nevesíti, vagy amikor tiltja a megállást a járdára lehet parkolni esetében, szóval ha az ott úttest, az csak úgy jöhetne ki, ha az egy másik út, és annak az úttestje, mert az egy úthoz tartozó úttestbe ez nem fér bele.
  • Viszont akkor minden kocsibeálló feloldana táblákat, és minden kapuban meg kellene ismételni mindent, hiszen külön ezekre nincs kitétel. Ez nem történik, ergó erre bizony a közúthálózat fenntartója is úgy tekint, mintha nem lenne út, szóval teljesen észszerű, hogy te se tekinted annak.

Jogos! De erzed, hogy ez a szorszalhasogatasnak tuno dolog igazabol egy baromi fontos dolgot dont el: egy megallni/varakozni tilos tabla mogott vegig lehet-e birsagolni az osszes lakot, aki a behajton parkol.

Ezek szerint nem.

Nekem legalabbis erosen meglepo volt, hogy bizony egy olyan alapveto / kritikus tabla, mint a megallni tilos, hatalya nem terjed ki a behajtokra.

 

/off

Lazan kapcsolodik, de amugy az ilyenek miatt tojjak le az emberek tomegesen a szabalyokat - nincs idejuk szorszalhasogatni, leparkolnak, kesz. Es ezert ilyen a gyakorlat meg az altalanos parkolasi moral is, mert ez amugy egy eleg hetkoznapos eset, 12 egy tucat jellegu. Ha meg mindenhonnan az omlik rad, hogy de "ez nem fontos", "az nem szamit", akkor pont azt tanitjak az embereknek, hogy altalanossagban is celszeru a tiltasokat figyelmen kivul hagyni.
Sajnos ezeket nagyon kevesen veszik eszre, jobbara csak a fiatalok, akiknek ez "uj". Az oregek mar csak legyintenek -- pedig nagyon nem kene...

Jogos! De erzed, hogy ez a szorszalhasogatasnak tuno dolog igazabol egy baromi fontos dolgot dont el: egy megallni/varakozni tilos tabla mogott vegig lehet-e birsagolni az osszes lakot, aki a behajton parkol.

Én értem, de szerintem ez már a szőrszálhasogatáson belül is plusz szint, hogy a meglévő (nem túl jól definiált) kategóriák mellett még ki akarod találni azt is, hogy ez nem egy új  kategória, hanem egy arra párhuzamos dimenzió, mert attól még, hogy behajtásra van, lehet közút....

Nekem legalabbis erosen meglepo volt, hogy bizony egy olyan alapveto / kritikus tabla, mint a megallni tilos, hatalya nem terjed ki a behajtokra.

Igazából szerintem itt nincs komoly gond. Egyrészt szerintem teljesen logikus, hogy eleve nem terjed ki oda (nyilván te valamiért ezt fordítva látod), az alapvetés az, hogy meg lehet állni, a tiltás célja nyilván az, hogy olyan helyen ne állj meg, ahol kurvára nem lehet tőled közlekedni. És szerintem ez a hozzáállás azért jól érezhető a szabályokból is, hogy a hatály eleve az úttestre van megfogalmazva, eleve külön dedikált kiegészítő tábla van arra, hogy ha a padkán se lehet.

Azért józan paraszti ésszel az is elég egyértelmű, hogy az úttest az az a valami, amin haladunk, és a kocsibejáró nem úttest. Lehet azon hosszan lovagolni, hogy a kissé elpongyolázottnak tűnő definícióba bele lehet erőltetni, hogy a kocsibehajtó az úttest, mert hát autó közlekedésre szolgál, de azért érezzük, hogy a haladok az úton az eléggé más mint a behajtok a garázsba, és hogy nem, az ilyen külön nem nevesített szarok, meg a mindenféle lófaszok amik egy úttest és egy kerítés között tudnak lenni, azok nem lesznek az úttest részei.

Szóval szerintem azért elég egyértelmű, hogy arra nem vonatkozik, ez is volt a szándék, és jól is van ez így.

Nem.

Ez joval osszetettebb.

Pl. a KRESZ kimondja, hogy parkolni az uttest jobb szelen, egy sorban szabad.

Ebbol kovetkezik az is, hogy varosban az utpadkan, jardan parkolas tilos.

Az onkormanyzatokra vonatkozik egy valag egyeb rendelet, ami meghatarozza, hogy mit hova hogyan lehet/kell rakni. Pl. a KRESZ nem mondja, hogy a jardat hogyan valasszuk le az uttesttol - de van erre rendelet es szabalyozas (meghozza igen durva es szigoru!), csak ugye te nem tudsz rola, mert nem ebben dolgozol.

Tobbek kozott ezert nem is talalkozol ilyen helyzettel, hogy pl. kijelolt parkolohelyek elott egy megallni tilos tabla. Pedig, ahogy kideritettuk, teljesen korrekt -- a kijelolt parkolohely nem az uttest resze, ergo arra nem vonatkozik a megallni tilos tabla hatalya. De az atlag autos errol nem tud es nem is kell tudnia.

Pedig bizony ha inkompetens az onkormanyzat, vagy kreten a forgalmi helyzet es draga lenne megoldani, akkor ez elojon, es erdekes dolgokat produkal.

Kedves hory.

Nem út.* De ha az lenne, akkor

1. Már az első behajtó feloldaná a megállás jelző tábla hatályát.

2. A behajtó "út" elejére kellene kitenni a megállást tiltó táblát, hogy érvényes legyen az "útra".

3. Mivel a behajtó út és a valódi út kereszteződésében - gondolom- nincs elsőbbség adás tábla, ebből következne pl. hogy az egy "jobb kezes" kereszteződés. Azaz ha kihajtasz a garázsból, az úton neked balról érkezőnek elsőbbséget kell adnia Életszerű? 

*Mivel nem alkalmas a közúti járművek közlekedésére. Mivel gondolom nem elég széles ahhoz, hogy elférjen egymás mellett két autó. Közlekedés fogalmába az is beletartozik, hogy szemből is jöhetnek. :D

Ott a pont.

De ettől még szerintem továbbra se út a kapubeálló.  Habár újra elolvasva hory leírását " (2-4 autonyi szeles, kb. 3-6 meter hosszu) " ezek szerint szélesebb mint hosszú? Akár parkolónak is hívhatnánk. Legyen tér!

Nem tudom.

Úgy járda, amin áthajt :D

Szerintem sem az, én meglehetősen biztos vagyok benne, hogy az út az az úttest, (ami konkrétan az X sávval a beton), és mellette vagy padka vagy járda. Ami azon túl van, az nem része az útnak. (A járda se, ha az árok meg egyéb üres tér másik oldalán van, nem az úttest mellett).

Jó, de gondolj bele, ha parkolósáv, már felszedették volna. Érted? Mert minek van parkolósáv, ha nem lehet parkolni? A megállni tilos egyébként sose jelentett parkolási tilalmat, arra más jelzés való egyébként is.

Nem is azt mondtam, hogy tojd le, mert az úton, ami nem felhatjó, meg nem parkolósáv, ott NEM állhatsz meg, oda vonatkozik a tábla, nem dísznek van. Ott autók ténylegesen közlekednek, átmennek, nem lehet a forgalmat akadályozni. A parkolósávban, felhajtón nem akadályozol senkit abban, hogy az utcán átmenjen.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

A megállni tilos tábla:a) „Megállni tilos” (60. ábra); a tábla azt jelzi, hogy – a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve – megállni, valamint várakozni tilos;

41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is. (a 40.§ a megállás)

Mi volt elobb, a tyuk vagy a tojas? :)

 

A tabla volt ott elobb. Aztan az onkormanyzatnal par ott lako kisirta, hogy o hadd parkoljon az utcan, mert b*tt kifizetni a teremgarazs-helyet. Azok meg csinaltak egy parkolosavot.

Ahhoz, hogy eszrevegyek a tablat, meg 20m -t fel kellett volna setalni a domboldalon. Maceras, nehez munka az.

Sajnos a varosban sokaknak a seggehez van nove az auto olyan szinten, hogy erre se kepesek.

Nem is értem, miért kérdés a megállni tilos tábla hatálya. Ahol kiteszik, arra az útra vonatkozik. Az azt keresztező, abba betorkolló utakra nem. Az autóbejáró is betorkollik az útba, amire a tábla vonatkozik, tehát magára az autóbejáróra nem vonatkozik a tábla.

Az más kérdés, hogy aki rahajt az útra az autóbejáróról, annak nem lehet tudomása az út elején, az ő haladási irányához képest visszább elhelyezett megállni tilos, sebességkorlátozás stb. tábláról, tehát - szerintem - mint minden útkereszteződés, az autóbejáró is feloldja a táblát. Persze ilyen alapon minden garázskijárat is feloldja, szóvsl ezzel lehet vitatkozni. Mit mond a KRESz?

Azt hinned, de nem.

Az ut egy logikai fogalom. Azt a savot jelenti, ahol lehet kozlekedni. Beletartozik a jarda, kerekparut, sot, 3 uttestes utak eseten a kozepso es a ket oldalso uttest is (pl. az andrassy ut ilyen).

Tehat abszolut nem nyilvanvalo, hogy az ut es a telek kozotti, szolgalmi jogot kielegito, amugy kozteruleten levo behajto az ut reszenek szamit-e, illetve vonatkozik-e ra a megallni tilos tabla hatalya.

IMHO ezt a rendorok/kozteresek nagy resze se tudja megmondani btw :)

A 'parkolósáv' mint olyan, nem létezik a KRESZ-ben. szóval miről van itt egyáltalán szó? Hogy néz ki egy ilyen 'parkolósáv'?

Igen. Nos, a hozzászólásban, ahol a legrészletesebb leírást adta a parkolósávról, ez van: 

A parkolosav az, ami: egy, a meglevo aszfalt-uttol jobbra nyilo, egy auto szeles, kb. 20-30 meter hosszan terkovezett resz, ami parkolasra lett epitve.

Ami ebből igazából kimaradt, az az, hogy van-e jelölve bármivel, hogy ez parkolás céljából van. (az, hogy kezdetben mire készült, az lényegtelen) Amennyiben nincs (mondjuk útburkolati jellel jelölve legalább), akkor ez jogilag csak annyi, hogy kiszélesedett az úttest, és ha nincs jelölve, akkor továbbra is vonatkozik rá a keresztezés elején lévő megállni tilos tábla.

Igazából akkor is, ha van valami felfestés, a KRESZ szerint a megállni tilos tábla hatályát útkereszteződés vagy másik (feloldó) tábla oldhatja fel, útburkolati jelről nem ír semmit.

Most majdnem mondtam, hogy hát ha másmilyen, akkor az nem útburkolat, és az út mellett van, tehát padka (ugye ez a definíciója, bár kicsit feszegeti nyilván). De aztán most olvasom, és megint jól össze vagyok zavarodva. :D Egyrészt van ugye kiegészítő tábla a megállni tiloshoz: "(7) *  Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla (63/a. ábra) az útpadkán történő megállási (várakozási) tilalomra is utal.". Amiből következik, hogy ha ez nincs, akkor a padkán meg lehetne állni.

Csakhogy, ott elve nem lehet megállni: "40. § (1) *  Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell." A padka meg nem úttest, máskor nem engedni meg explicit a padkán parkolást sehol, szóval ott elvileg nem lehet állni.

Ami egyrészt elég nonszensz, nyilván ~minden kertvárosban ~mindenki a padkára lehúzódva áll meg, be is baszna, ha nem így tenne. (Max ha keménykalaposak vagyunk, hogy márpedig ott senki se nem áll meg, mert nyilván nem marad három méter hely a másik szélén álló autóig kb sehol, csak hát ez eléggé kevéssé életszerű.).

Másrészt meg akkor a kiegészítő tábla vagy tök értelmetlen, mert úgyse lehet a padkára állni ever, vagy pedig ez az az eset, amikor a közúti jelzésből (megállni tilos, kiegészítő néklül) más következik. De ez azt jelentené, hogy a padkára tilos állni, kivéve megállni tilos tábla hatálya alá eső úttesten, ami meg háááát....

Ez is érdekes. Egyrészt mi minősül útburkolatnak. itt térkő van a hozzászólás alapján, tehát: 

Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része.

Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik.

Nos, a térkő az szabályosan lerakott kő vagy műkő, tehát útburkolat. Ergo nem padka, tehát a padkára parkolást nyugodtan ejthetjük ebben az esetben.

A kiegészítő tábla meg egy izgalmas kérdés. A KRESZ sehol nem említi, hogy útpadkán szabad-e megállni, csak az általad említett kiegészítő táblán utal a tiltásra. Viszont akármilyen más esetben nem ír ilyet, és jogállamban ami nem tilos, azt szabad. Implicit módon pont erre utal a tiltás is, ha ez esetben tilos a padkán megállni illetve várakozni, akkor ez csak azért lehet, mert más esetekben nem tilos. Ez egyfajta implicit engedélyezés. Viszont mivel ez a rész burkolt, nem lehet padka. Persze ezek után jó kérdés, minek nevezzük szélesebb utakon, ahol az úttest szélét folyamatos fehér vonal jelzi, a vonalon túli részt, hogy kissé bonyolultabb legyen a dolog :)

Nos, a térkő az szabályosan lerakott kő vagy műkő, tehát útburkolat. Ergo nem padka, tehát a padkára parkolást nyugodtan ejthetjük ebben az esetben.

Na jó, de nem ugyanaz a burkolat. Mondjuk akkor meg inkább járda, az tény :) ("Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része;"

A kiegészítő tábla meg egy izgalmas kérdés. A KRESZ sehol nem említi, hogy útpadkán szabad-e megállni, csak az általad említett kiegészítő táblán utal a tiltásra. Viszont akármilyen más esetben nem ír ilyet, és jogállamban ami nem tilos, azt szabad. Implicit módon pont erre utal a tiltás is, ha ez esetben tilos a padkán megállni illetve várakozni, akkor ez csak azért lehet, mert más esetekben nem tilos. Ez egyfajta implicit engedélyezés.

Én is így voltam vele, de most beleolvasva nézd csak meg még egyszer: "Járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy a (2)–(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. " Csak az úttest jobb szélén. Ezt azért nem olyan nehéz úgy olvasni, hogy megállni az úttesten lehet, és kész, nem máshol. Különös tekintettel azokra a részekre, amikről le van írva, hogy az út részei, és nem az úttest. A másik alternatíva ugye az, hogy ezt úgy kell érteni, hogy ha az úttesten állsz meg, akkor csak annak a jobb szélén lehet. Ami egyébként sokkal jobban össze is vág az egyéb rendelkezésekkel, de azért kevésbé triviális értelmezése annak a mondatnak.

Viszont mivel ez a rész burkolt, nem lehet padka. Persze ezek után jó kérdés, minek nevezzük szélesebb utakon, ahol az úttest szélét folyamatos fehér vonal jelzi, a vonalon túli részt, hogy kissé bonyolultabb legyen a dolog :)

 Leginkább leállósávnak: "f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része." Illetve: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos – az útkereszteződésnél szaggatott – vonal;

Ha járda, akkor nem kérdés, alapesetben járdán nem szabad parkolni. Ugyanakkor nem példa nélküli, hogy úttest egy része más - de mellesleg szilárd - burkolatot kap. Sok esetben az aszfaltúton a buszmegállót macskakövekkel rakják ki - gondolom, az aszfalt felpúposodását szeretnék megelőzni, ami gyakori a buszmegállóknál -, az sem járda vagy padka, tehát attól, hogy a burkolat jellege időnként más és más, még nem lesz kevésbé úttest.

A megállással kapcsolatos kitételed valóban kétértelművé teszi a dolgot, de mivel teljesen normális dolog, hogy ha lemész az úttestről (be az erdőbe, vagy bármi egyéb), akkor ott megállhatsz, gyakorlatilag kiestél a KRESZ szokásos köréből, azt csinálsz, amit akarsz. A KRESZ azt sem nevesíti, hogy ha bemész a saját udvarodba, ott megállhatsz-e, mégis megteheted.

A másik témára: leállósáv azért nem lehet, mert túl keskeny ahhoz, hogy egy autó elférjen (jó esetben kerékpár igen, Szlovákiában találkoztam már olyan úttesttel, ahol ez a sávon kívüli rész tökéletes volt kerékpározáshoz, majdnem, mintha kerékpársávon mentem volna).

A tanácsom a következő, ha ez az út nem olyan (fő)út  ami a Magyar Közút ( mint útkezelő) hatásköre, akkor az illetékes elvtárs az önkormányzat. Be kell menni hozzájuk, és felszólítani őket, hogy tegyenek eleget a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet szerinti kötelezettségüknek.

Miszerint:7. § Az útkereszteződések forgalmi rendjét úgy kell kialakítani, hogy az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője elsőbbségadási kötelezettségét és a továbbhaladás lehetőségeit egyértelműen felismerhesse.

15.1 Egyenrangú útkereszteződést olyan utak kereszteződésénél lehet kialakítani, amelyek

– keresztmetszeti kiépítettsége közel azonos,

– forgalomnagysága egymással közel azonos, és

– megelőző útkereszteződésükben főútvonalnak nem voltak kijelölve.

És a fentiek miatt tegyenek ki elsőbbségadás kötelező táblát a kijárókba. Erre persze sikítozni fognak, hogy az nem út. Na ekkor kell ezt írásban kérni.

Miután ezt lerendezted, még kérd meg őket, hogy a "parkolósáv" létezését erősítsék meg egy táblával, mert elméletileg nem az úttest része, hisz nem az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része, de a fenti rendelet "egyértelműségre" utalása itt is érvényes.

És akkor az itteni szószaporításnak lesz valami minimális, de azért a közjót szolgáló eredménye is.

Ezért kell bemenni. Ti fiatalok azt hiszitek, hogy a dolgok működnek, levél, email, telefonon is. Ha így lenne nem lenne minden (akármit) értékesítő cégnek futkározós üzletkötője. Évi több 10e km futásteljesítménnyel.

Ha akarsz valamit a hivataltól, akkor személyesen. Tudom, kényelmetlen, időt rabló, de eredményes. Levelezgetéssel el lehet szórakozni akár egy évig is.

Hidd el, ezt jó szándékból írtam.