BSD on desktop

FreeBSD-all

Mindig is érdeklődéssel figyeltem a BSD-ket.
De sohasem telepítettem még BSD-t. Az az érzésem, hogy talán a FreeBSD lenne a legbarátságosabb az ismerkedésre.A Google-nek feltettem hát a kérdést "Which BSD should I choose for my desktop computer?"
Nem találtam igazán meggyőző választ. De rátaláltam a TrueOS-re, aminek az oldala ezeket emeli ki: "Safe, Secure, Modern OS
with the Reliability of OpenZFS"

A kérdésem pedig az lenne, hogy a BSD-vel való ismerkedéshez melyik BSD-t telepítsem úgy hogy ez lesz az első BSD telepítésem.
Először inkább az asztali felhasználást nézném meg.
Tennék vele egy próbát VirtualBox-ban, ha úgy ítélem meg akkor egy valódi vason is.
Ha nagyon bejön még az is lehet, hogy egy laptopra kerül a végén. Megtetszett a kép a TrueOS honlapján! :)
Kiegészítő kérdés: Van-e valami speciális dolog amit telepítéskor tudni kell az adott BSD-ről?

( norbertkiss | 2017. 08. 16., sze – 10:50 )

Ha tényleg meg akarod ismerni, akkor tegyél fel egy FreeBSD-t és építs fel belőle egy desktop környezetet, közben olvasd a dokumentációját, sztem így lehet megismerni egy rendszert.
Persze feltehetsz egy TrueOS-t is, viszont így egy végeredményt kapsz, egy kulcsrakész desktop FreeBSD-t, amit tudsz használni, de megismerni így nem fogod a felépítését.

( tigrincs | 2017. 08. 16., sze – 10:52 )

"Megtetszett a kép a TrueOS honlapján!"

Szerintem csereld le a hatterkepet egy olyanra nezzel egy ugyanolyan icon pack-et es keszen is vagy.

Szerintem annak talán jobban megéri "desktop"-on használni, aki üzemeltet BSD alapú szervert, NAS-t, routert. Mert előny, hogy minden eszközén "gyakorolja" a BSD-s parancsok használatát... :) "Időnként" kelleni fog a konzol ugyanis, (a ports, stb.) - Talán nem többet, mint a "advanced" Linux felhasználóknál.

Szerintem tudod, hogy BSD nem "kifejezett desktop" rendszer, mindig lesz olyan feladat, amelyet mellette Windows-on kell-lehet igazán kényelmesen megoldani. (Ha meg virtuálisan oldod meg, BSD-t "host"-ként használva, máris elveszett a BSD-desktop "security" előnye. (Ami természetesen, az amerikai, orosz "3-betűsökkel" szemben, inkább hátrány, mint előny...)

A törött függőségek rendszere, - sajnos tapasztaltam, - ahogyan a Linux esetében, itt is előjöhet. Mindettől függetlenül, a ZFS egy nagyszerű dolog!

( uzsolt v | 2017. 08. 16., sze – 11:47 )

Választhatod a FreeBSD vagy a TrueOS-t, de akár a NetBSD-t, OpenBSD-t vagy DragonFly-t is.
A legelterjedtebb közülük a FreeBSD, amely minden felhasználóbarát (csomagkezelő, telepítő) GUI-t nélkülöz. Ha nem ijedsz meg a parancssortól, szerintem ez a legjobb választás.
A TrueOS egy FreeBSD alapú rendszer, némi grafikus eszközzel megbolondítva.

A FreeBSD igen jó dokumentációval rendelkezik (van magyar nyelven is, ami itt-ott elavult). A doksi kitér a telepítésre is, szerintem abban mindent megtalálsz, ha mégsem, akkor keresel/kérdezel :)
Fájlrendszerből olyan sok választás nincs, leginkább UFS és ZFS, utóbbit akár ismerheted is.
Linux és FreeBSD közös fájlrendszere (mondjuk a home-ra gondolok) kb. a ZFS lehet, az UFS Linux alatt (amennyire tudom) experimental, az XFS, JFS, ReiserFS, ext4 pedig FreeBSD alatt nincs (vagyis csak korlátozottan), talán az ext3 még szóba jöhet.

Érdemes megpróbálni, 2013 óta csak FreeBSD van a gépeimen (két laptop, egy ősrégi asztali gép, VPS-ek, egy RPi), nekem jobban bevált.

Milyen laptopon használod a FreeBSD-t? Pont most keresek laptopot amire FreeBSD-vel tudok használni. Néztem ezt a listát: https://wiki.freebsd.org/Laptops de ahogy látom elég csekély a választék. Ezen kívül az SWT (https://www.swt.com/notebooks.php) gyárt FreeBSD kompatibilis laptopot, de ennél olcsóbbat szeretnék, nem kell nekem egy erőmű. :)

Milyen laptopon használod a FreeBSD-t?

Én egy régi Asus K50AB-n, menyasszonyom meg egy (szintén régi) Sony Vaio-n.

ahogy látom elég csekély a választék

Wiki-oldal, "please share your experience", azaz nem csak ezek a FreeBSD-vel is működő laptopok. Szerintem jó eséllyel működni fog, ha nem valami különleges, ritka hardvered van.

Bocs, hogy bele, de hátha érdekes:

Lenovo ThinkPad T410, T420: ezeken aktívan használtam/ok FreeBSD-t desktopnak. A hardver jó és (ma már) olcsó, a FreeBSD-vel minden OOB megy, csak az Intel WiFi-t kellett lekorlátozni n-ről g-re (azóta viszont atomstabil).

Elvileg a suspendnek is mennie kéne ezekkel, de azt nem próbáltam.

EDIT: Egy jó desktop élményhez mondjuk sokat kell reszelni az elején a fontok élsimításától a pendrive automountig. Utána viszont már csak az öröm van vele.

Igaznak tűnik a mondás, hogy annak érdemes ebbe belevágnia, aki szereti a UNIX-ot, és nem annak, aki a Windowstól/systemdtől/whatevertől menekül.

Akkor tovább kérdezek, mert eddig én is azt használtam. Csak épp nem működik.

Szóval ha bedugsz egy PD-t, akkor jelenik-e meg bárhol ikon, mennyit kell várni, grafikus felületről eléred-e a fájlkezelőből, lehet-e syabályosan (és hogyan) umountolni, stb, stb. Mert én eddig csak azt tudtam elérni, hgy kézzel terminálban cd /media/akármi, és akkor csatolódik.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

(Nálam csak ratpoison van, nincs se desktop, se ikonok. Nem is próbáltam még ilyen környezetben.)

Fura, nálam szépen automountol. Az eszköz bedugását követő 2 mp-en belül kezd villogni az aktivitásjelző LED, és kb. 10 mp, mire végez. (1 db FAT32 partíció, de régi, lassú, USB2-es a pendrive.) A /media/ alá mountol. A végén parancssorból umountolok, userként (akit a konfigban adtam meg).

/usr/local/etc/automount.conf: 


ENCODING=en_US.UTF-8
CODEPAGE=cp852
USER=<a usernevem>
FM=''
USERUMOUNT=YES
REMOVEDIRS=YES

11.1-RELEASE-p1 amd64

Nem emlékszem, kellett-e vele mókolni anno, régen volt már. Azt látom, hogy vfs.usermount==1, de azt se én állítom (hanem talán épp ez a csomag?).

Kérdezz még nyugodtan, most már idefigyelek majd.

Nálam 11.1 van laptopon XFCE desktoppal.Végigcsináltam az itt leírtak 17.4.1 fejezetét: https://www.freebsd.org/doc/handbook/usb-disks.html
Ugyan nem automount, de a pendrive megjelenik a fájlkezelőben és egy kattintás a jobb egér gombbal, majd egy a ballal a "kötet csatolása" menüre és már fel is csatolta. Ugyanezt kell eljátszani lecsatoláskor is. Nálam a beállításoknál le van tiltva a csatolt eszközök asztalon való megjelenése, de természetesen lehet engedélyezni, ha valakinek ez kell.

No ez a nyomorult automount sok év után megoldódni látszik :-)

Van egyrészt a Handbookban emlegetett autofs engedélyezése, meg a FAQ-ban (a GNOME kapcsán leírt módszer) a HAL segítségével engedélyezett automounter (amit az XFCE is tud használni). Ha jól értem a dolgokat, vagy az egyik, vagy a másik kell, de a kettő együtt sok lesz kicsit :-) Mivel nekem mind a kettő engedélyezve volt, ezek összeakadtak. Aztán ma valami fórumban láttam erre való utalást, és mihelyt azt mondtam, hogy service automount stop, azonnal működni kezdett a dolog. (Aztán lehet, hogy elkiabáltm és holnap már nem fog menni, de egyelőre működik :-) )

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Tudtam, hogy láttam ezt valahol. Hogy a bánatban korlátoztad le a Wifit? (Most egy Dell-el szívok, iwn van benne, és eléggé bizonytalan (mondjuk annyira, hogy a telepítésnél a csomagok lehúzását már nem bírja végigcsinálni), szóval jó lenne ha ezen túl tudnék lépni.

Jav: olvasni kéne megtanulni:
ifconfig ... mode 11g
/etc/rc.conf -ba pedig
ifconfig_wlan0=".... mode 11g"

Mondjuk nem világos, hogy ha ezek után is ugyanazt írja az ifconfig mint eddig, hogy mode 11ng, az jó-e nekem. Mert ugyanakkor meg az ssid kezdetű sorban már 11g szerepel.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Mindenféle rc.conf-beli állítgatás nélkül nálam eleve így van, azaz ifconfig iwn0-ban: 

media: IEEE 802.11 Wireless Ethernet autoselect mode 11ng

míg ifconfig wlan0-ban: 

ssid tplink channel 11 (2462 MHz 11g ht/40-)
$ dmesg | grep iwn                                                                                                                                  
iwn0: <Intel Centrino Advanced-N 6200>

Nem tudom, számít-e valamit, főleg a te esetedre nézve.

( bihi | 2017. 08. 16., sze – 15:14 )

Nekem van egy régi IBM T40-es laptopom, amin FreeBSD fut. Böngészni, filmet nézni használtam (kb. egy Chromium és egy mplayer van az X-en kívül telepítve rajta). Ahogy emlékszem flash csak linux emuláción keresztül volt. Portmasterrel "csomagkezeltem". Linuxon a suspendet nem tudtam beállítani ezen a laptopon [bénáztam :)], FreeBSD-n az is összejött. A handbook jól használható. Ha viszont guglizol vmi miatt (meglepően ritkán kellett), nagyságrendekkel kevesebb találatot lelsz, mint linuxhoz. NTFS vinyók írásával akadtak gondjaim [itt is bénáztam :)], de konkrétumokra nem emlékszem. :( [Talán az ntfs-3g belövése nem jött össze, az alaprendszer meg csak olvasásra tudta megnyitni.] Ezek az infók minimum 5 évesek (a 9.1-et láttam utoljára), azóta nem használom ezt a laptopot, és BSD-t sem.

( Raynes v | 2017. 08. 16., sze – 15:41 )

Egy időben én is fontolgattam, hogy Linuxról váltok BSD-re, de végül letettem róla. A hardvertámogatása nagyon rossz, nincsenek rá driverek, főleg a háló- és videókártyáknál nagy érvágás. Plusz a Linux dinamikusabban fejlődik, több feature-t fejlesztenek bele a kernelbe, többen dolgoznak rajta, drivertámogatása is jobb, sokkal jobb desktopra.

Ha mindenképpen desktopon akarod használni a BSD-t, akkor csakis TrueOS, ez a régi nevén PC-BSD, ami FreeBSD-re épül, csak rendesen készre van reszelve grafikus felülettel (régen KDE4 volt benne, de ma már saját fejlesztésű DE-vel jön), meg alap alkalmazásokkal, hogy felhasználóbarát legyen, ismerkedésre ez a legjobb. Szerintem ma már a Flash player sem lesz gond, mert Chrome biztosan van rá, és az beépített Pepperflashel jön, de nemsokára a Mozilla is kivezeti az NPAPI/Adobe Flash támogatását.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

nincsenek rá driverek, főleg a háló- és videókártyáknál nagy érvágás

Milyen háló- ill. videókártyára nincs driver?

Plusz a Linux dinamikusabban fejlődik, több feature-t fejlesztenek bele a kernelbe, többen dolgoznak rajta, drivertámogatása is jobb, sokkal jobb desktopra.

s/Linux/Windows/ - következtetés: a Windows legjobb desktopra.

Abszolút!
És nem csak.
Éppen egy hasznos hup topic alapján ... tegnap álltam vissza a vlc 2.0 verziójára. Már-már beletörődtem, hogy minden film akadozik és néha szétszakad, beszürkül és lassan tér magához. Az "új" verzió tökéletes!
Ha belegondolsz, ugyanazon a hardveren/oprendszeren ugyanazt a filmet nézem idestova 10 éve. Maga a hardver tízszeresen elegendő a feladat végrehajtására, de sajnos dinamikusan fejlődünk.
Tehát mit is értettél a dinamikus fejlődésen? Tán a folyamatos szopást? ;)
Ha egy feladat tökéletes megoldásához elegendő valamilyen eszköz, akkor azt kell használni! Ha elég jól jársz két lábon, akkor bevállalnál - a dinamikus fejlődés jegyében - plusz két piros lábat a melledre és két zöldet a hátadra?

Azért tudható, hogy van egy halom olyan (pl. wifi) bizbasz, aminek nincs FBSD alatt drivere. De általánosságban azért életre lehet lehelni a legtöbb hardvert.

(Valaki kérdezte: én pl. FBSD-t használtam/ok 4-féle HP-laptopon, nc6xxx, nw6xxx; Dell és Lenovo business gépeken. Jelenleg egy Acer Aspire One-on gépelek és használtam egy MSI netbookon is vagy egy évet - no ezek mindennek nevezhetők, de a consumer kategóriát is max alulról súrolják. De sok dolgot reszelgetni kell ahhoz, hogy menjen, ha az ember az alap FBSD-ből indul el.)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Mikor én utoljára néztem, még a PC-BSD korszakában néhány éve, akkor még alap inteles meg atherosos Wi-Fi kártyát sem vitt laptopokban, hacsak nem szenvedett NDIS wrapperrel az ember. Ahogy olvastam, videókártyákkal sem jobb a helyzet (AMD, NV, stb.). Nem hinném, hogy sok változott ezen a téren, és elkezdtek hozzá szállingózni a driverek. Pedig nem lenne rossz OS amúgy a BSD, az az egy baja van, hogy mivel nem elterjedt még annyira sem desktopon, mint a Linux, ezért kevés mindent fejlesztenek hozzá, meg igazából semmi nem szól mellette a Linux ellenében, így kénytelen annak az árnyékában létezni.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Elhiszem nektek, és örömmel hallom. Lehet akkor adok neki egy újabb esélyt TrueOS formájában, és feldobom a tartalék SSD-mre.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Majd megírom, de az nem most lesz. Most a hétvégére betervezett dolgaimmal sem értem magam utol, hét közben meg fosni sincs időm. A tesztalany egy 16 giga RAM-os, mobil i7-es, X220-as ThinkPad lesz, prociba integrált Intel HD3000-es GPU-val meg Intel Centrino Advanced-N 6205-es Wi-Fi kártyával. Elég alap hardverek, magát desktopra is hirdető OS-nek illene vinnie. Pendrive-ról telepítem majd egy üres, 64 gigás SSD-re, bár az lehet megszivat, mert USB3-as porton lóg majd átalakítóval, nem SATA3-porton.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

A wifit az iwn driver kezeli (no jó, a leírása szerint). A HD3000-nek sem szabadna problémát okoznia (a wiki szerint). Az USB-n lógó SSD majd maximum HDD-nek látszik, és esetleg kézzel kell megmondani neki, hgy ez SSD. Mondjuk én vagy 3 éve telepítettem DVD-ről pendrive-ra FreeBSD-t, meg pendrive-ról már jópárszor; szóval remélhetőleg nem rontották el nagyon :-)

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Chrome bináris tudtommal nincs natívan FBSD-re, nekem a Chrmoiumot nem sikerült Flash lejátszásra rábírnom - igaz, vagy 1 éve nem is erőltetem.

Viszont annyira nem rossz a hw-támogatása, mint írod. Persze *szerintem* - igaz, én használom is, nem csak terveztem.

=====
tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

( uid_2030 | 2017. 08. 17., cs – 15:09 )

Asztali rendszernek GhostBSD!

> BERUS
Motor: Mageia 6; Lubuntu 17.04 LTS; OpenBSD 6.1; Windows Phone 10

( carlcolt | 2017. 08. 17., cs – 15:15 )

Nekem anno wifim es hangkartyam nem ment vele (egyik sem ritka dolog). NVidia volt a GPU, az kiralyul mukodott, de a tobbinek ugy tudom rosszabb volt a tamogatasa. Meg akkoriban vagy "piciwm" vagy KDE ment csak rajta szepen, nem tudom ma mi a helyzet. Lenyeg ha ment volna a wifim es a hangkartyam, lehet tobbet nem bootoltam volna Linux desktopot.

( novalis65 | 2017. 08. 21., h – 23:03 )

Én bátorítanálak a FreeBSD kipróbálására, először virtuális gépen, aztán akár élesben is. Közel 12 évi linux használat (többnyire Ubuntu) után, augusztus 4-én telepítettem FreeBSD 11.1-et élesben Asus X52F laptopomra, így itt megváltam az Ubuntu Mate 16.10-től (desktop gépemen továbbra is ez van). Természetesen előtte én is kipróbáltam VirtualBoxon, az elmúlt két évben volt fenn PC-BSD, TrueOS, sima FreeBSD. Először a TrueOS-re szavaztam, gondoltam, magam fajta kezdőnek ez lesz a legjobb: Saját asztali környezet (Lumina), grafikus csomagtelepítő (AppCafe), egy csomó előtelepített program, stb. Aztán több helyen olvastam, hogy a TrueOS bug-os, felrak sok olyan csomagot, amire nincs szükségem, meg aztán a Lumina sem győzött meg. Így hát maradt a FreeBSD, megvártam a 11.1 megjelenését, aztán belefogtam. Persze élesben telepíteni a natív hardverre azért más, mint VirtualBoxban. A wifi kapásból ment, a vezetékes hálókártya (JMicron, jme) sajnos nem. Úgysem, hogy betöltöm a jme drivert. Pedig látszólag felhúzza az ifconfig DHCP-vel, meg fix IP-vel is (UP, RUNNING), de a status-nál mindig az van: No carier. De végül is ez számomra nem probléma, mert a wifi megy, avval bárhol tudom használni a netet. A natív felbontáshoz (1366x768) be kellett töltenem az i915kms drivert, evvel viszont a Mate instabil volt, így felraktam az xfce4.12-t, ez kisebb memóriaigényű és stabilnak bizonyult. Bejelentkezéskezelőnek a Slim-et választottam. Először hang sem volt a belső hangszórókon, ezért szerkeszteni kellett az /etc/sysctl.conf-ot (hw.snd.default_unit=1). Beállítottam a magyar billentyűzetet, a terminálon ékezetes karakterek használatához Zahy egyik korábbi hozzászólása segített. A legtöbb böngészést az igényelte, hogy a Slimen-en is magyar billentyűzet és UTF-8 legyen, de végül sikerült. Tűzfalnak a pf-et választottam, két soros szabállyal (kimenő forgalom enged, bejövő tilt). Letiltottam az sshd és a sendmailt az /etc/rc.confban. A felhasználói shellt bash-ra cseréltem, linux-on ezt szoktam meg. Az usb-s pen drive-okat automatikusan felismeri, a fájlkezelőben egérkattintással felcsatolja. Az usb-s harddisk-kel már több probléma volt, de azt is sikerült megoldani. A hangeszközök jobb kezeléséhez felraktam az xfce4-pulseaudio-plugint, pavucontrol-t. Szerencsére az usb-s HP fejhallgatómat is tudom rajta használni. Feltelepítettem a számomra szükséges programokat: firefox, seamonkey, gimp, gthumb, ristretto, converseen, xmms, Xchat, Libre Office 5.3, wifimgr, python 3.6, geany, VLC, cheese, rsync, grsync, sudo, nano, soundconverter, WinFF, htop, mc, galculator, system-monitor, XScreenSaver stb. Sajnos, kedvenc programom az audacity aktuális verziója valami fordítási probléma miatt nem megy (gcc és clang keveredése), de remélem, hamarosan javítják. A felfüggesztés (suspend) megy, de az abból az állapotból való visszatérés (resume) már nem. Olyankor csak kikapcsolni tudom. A beépített webcamera képe fordított a cheese-ben, képe lilás. Billentyűkombináció az Fn gombbal kb. fele múködik, mint a linux-szal. Ezeknek még utána kell néznem. Amit még nem volt időm kipróbálni: az Epson Stylus C-62 nyomtatóm és a HP DeskJet 3400C szkennerem telepítése, de szerintem ezekkel nem lesz gond. Az elmúlt közel 3 hetet a beállításokkal, problémamegoldással, stb. töltöttem, de megérte, még akkor is, ha nem megy alapból,minden, mint a linuxban. Kaptam egy stabil, igazi Unix rendszet, amely valószínűleg jobban követi az eredeti Unix filozófiát, mint a Linux. Semmi bajom nem volt a Linux-szal, engem is a kíváncsiság és eredeti Unix-hoz való közelebb állás vonzott. Segítség rengeteg van a neten: itt a HUP fórumokon, a freebsd.org fórumán, sok jó videó a youtube-on,jó leírások a neten, irc csatornák freenode-on (freebsd és freebsd-hu) és természetesen nem utolsó sorban a freebsd kézikönyv. Szóval én még egyszer bátorítalak, vágj bele! Ha nem tetszik, visszarakhatod régi rendszered, vagy csinálhatsz dualboot-t is. Kicsit hosszú lett a hozzászólásom, de remélem segíthettem.

( Joco8192 v | 2022. 07. 11., h – 17:58 )

Hogy kell filet szerkeszteni BSD alat.

Ghost BSD Mate felületkezelő.

Mi az a felületkezelő? Fájlt szerkeszteni ugyanúgy kell, ahogy Windows, MacOS, Linux, stb. alatt. Elindítod vagy a grafikus felülethez járó grafikus text editort, vagy terminálban röffentesz be valamit, azt hiszem BSD-ken alapból ee/edit, nvi/vi van, de feltehetsz a csomagkezelővel akármit, ami neked tetszik, nano, micro, nice editor (ne), mcedit, vim, meg amit akarsz.

Bár gyanítom, hogy ezeket te is tudod, és csak a kérdés nem jó. Gondolom valami rendszerfájlt akarsz szerkeszteni, és ahhoz nincs jogosultságod, ahhoz meg vagy terminálban doas-zel vagy su - kiadása után indítod a text editort.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Szia! Igen rendszer fájlt akarok szerkeszteni. Nemtudtam mi a neve a szövegszerkesztőnek. Most már tudom pluma ezt kell begépelnem rendszergazdaként. 

 

Az internetel vagyok meglőve.. Linux alatt van grafikus beállítás pár katintás és megy a wifi.  Most olvasom a leírást hogy kellene BSD alat wifit faragni. Akkor lesz internet meg további telepítés.  Bár a csomagok feltelepítését is most kell megtanulnom. Ez az első BSD telepítésem.

Ez nem biztos. Simán lehet, hogy csak nincs betöltve a használatához szükséges driver. Vagy épp a driver működéséhez szükséges firmware. (Régebben olyan is vol, hogy azért nem ment, mert nem fogadtad el a licence-t - ez úgy tudom ma már nem nagyon van így, de a korábbiak bármelyike lehet.)

Szóval mesélj valamit arról a wifi stick-ről. Ha jól gondolom, USB-s. Tudsz valami tipust írni? Vagy USB vendorID + deviceID párost?

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Ezeket csináld végig. Ez FreeBSD-s doksi, de mivel a GhostBSD is azon alapul, így irányadó. Mennie kéne, mert azt a Wi-Fi adaptert támogatják a BSD-k, urtw a driver neve. Esetleg a firmware nincs fent hozzá.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( brainscan | 2022. 07. 16., szo – 17:23 )

Milyen előnyöm lesz egy Debianhoz képest?

Az attól függ, hogy mit csinálsz a gépen. Elviekben segíthet elkerülni a FreeBSD az olyan modern bloatot, mint a systemd, glibc, pulseaudio, pipewire, esetleg GNU toolokat. Ez a desktop élményhez nem ad hozzá persze, meg pl. Linux alatt gyorsabbak a fájlrendszerek, meg az egész rendszer jobban van optimalizálva, gyorsabb, gyorsabban bootol, több mindent tudsz csinálni rajta (Netflix, Steam, DXVK, docker, jobb virtualizáció KVM-mel), több a driver is hozzá, amivel többféle hardver hajtható. Ha minimalista a felhasználásod vagy nagyon ergya gépen próbálod, pl. nagyon kevés RAM-mal, akkor akár jobb eredményt adhat a FreeBSD, mint a Linux, de minden egyéb esetben inkább azt javaslom, hogy maradj a Linuxnál. Ami neked előrelépés lenne esetleg a Debianhoz képest, az az Arch, az AUR és a frissebb verziók miatt, meg ugye Arch alatt nem kell a nonfree baromságokkal és PPA-kkal szórakozni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Mikor használtál utoljára desktopra FreeBSD-t - és mennyi ideig? (Én 2 perce kapcsoltam ki az egyik laptopomon, és most az asztali gépen is az fut. Linuxot ellenben utoljára tegnap futtattam, legelőször pedig akkor, amikor a kernel verziószáma úgy nézett ki, hogy 0.98pl valamennyi.)

Pl. szívesen megnézem, amint egy 4 GB ram-mal ellátott AMD C60-as procival szerelt NETBOOK-on egy gyári telepítésű Linux disztrón (tehát nem agyonra optimalizáltan kiherélt valamin) a desktop felület mellett még futtatsz 3 másik linuxos VM-et. Mert én ezt megcsináltam FreeBSD + bhyve-val. A 3 disztró:

egy Centos7

egy Slackware

és egy Ubuntu

volt a felállás. De nyilván gyorsabb (az összes!!!!) linuxos fájlrendszer, mint a FreeBSD-s UFS / ZFS.

Szóval vannak ebben a hozzászólásodban kisebb reszelni való sorják.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Nem az összes linuxos fájlrendszer gyorsabb, de az főbb alapok, titkosítatlan, sima ext4, xfs, btrfs (ha nem kapcsolsz be extra szolgáltatást), f2fs, stb.. Ezek köröket futnak az UFS köré. A ZFS nyilván nem sebességbajnok, de nem is arra van kitalálva, így annak nem rovom fel. A btrfs is nyilván lassul be egyre jobban, ahogy kapcsolod be rajta az extra szolgáltatásokat, dedup, tömörítés, stb..

De mint írtam, nagyon gyenge gépen lehet előnye, pont az ilyesmit értettem rajta, mint a netbookok. Próbálkozni lehet más gépeken is vele, csak próbáltam a Linux előnyeit összefogni nagy léptékű címszavakban.

FreeBSD-vel elég régen próbálkoztam. Nemrég viszont OpenBSD-t futtattam egy laptopon, pár nappal ezelőttig, mikor is kidögölt alóla az SSD. Hát az valami elég lassú volt. A FreeBSD gyorsabb annál, de a Linux sebességben előrébb jár, ha a gép lehetővé teszi, hogy kifussa azt az optimalizációs pluszt. De ha az megnyugtat, fel fogom tenni azon a laptopon a másik SSD-re a FreeBSD-t, napirenden van. Kíváncsiságból, mert ez eleve egy régi tartalék laptop, pont vész esetére meg tesztelésre, kísérletezésre.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( mark7 | 2022. 07. 17., v – 15:59 )

BSD verzióból van olyan ami non US gyártású? A Ghost -on kívül?

Ja, amit írtak, a kanadai OpenBSD. De miért kérded? Mert szerintem marha mindegy, hogy hol készül, többségében így is, úgy is angol anyanyelvűek dolgoznak rajta, vagy min. angolul, még akkor is, ha mindenféle nemzet dolgozik rajta, hasonló mentalitással. Default így is, úgy is en_US nyelv, US kiosztás minden rendszeren (amit kézileg mindig meg tudsz változtatni), nem csak BSD, hanem Linux, Illumnos-disztrók, stb.. Ez egy olyan műfaj, amiben a US dominál és dominált mindig is (már az eredeti Unixtól kezdve), ha tetszik, ha nem. Eleve már a BSD névben a Berkley is Kaliforniából jön, hát ott sem szomáliaiak meg pakisztániak foglalkoztak vele anno se. Persze ez általános trend, mert úgy általában az OS-ek közül a legtöbb, amik elterjedtek, US-ből jöttek mindig is, RT11, CP/M, DOS, Windows, Google szutykai, stb.. Félre ne értsd, vannak persze nem amerikai fejlesztések, pl. Linuxnál a SUSE, vagy pl. kínaiak is csinálnak saját OS-eket, meg böngészőket, stb., de azok meg nem globálisan terjesztik, csak hazai piacra van szánva.

Én ezzel sose foglalkoztam, hogy milyen gyártású. Azt kell nézni, hogy használható-e neked, működik-e, van-e olyan háttere, hogy hosszabb távon is tudj rá építeni. Valahogy ezt sok magyarkodó Linux disztrósokkal is nehéz megértetni, hogy feleslegesek ezek a „nemzeti” meg „jóléti alapcsomag”-os disztrók, nem sokat fog hozzáadni, sose lesz teljesen magyar termék.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)